Érezzük jól magunkat! Családi házak komfortelmélete Vértesy Mónika környezetmérnök, é z s é kft
A komfortelmélet alapjai A komfortelmélet alapjai 1. Levegő minősége 2. Hőkomfort 3. Akusztikai komfort (4. Megvilágítás minősége) Napjaink 85-90%-át belső terekben töltjük
1.1. Mitől érezzük elhasználódottnak a levegőt? - Nem az O 2 van fogytán - A relatív nedvességtartalom vagy túl alacsony, vagy túl magas - Megnövekedett CO 2 koncentráció légköri koncentráció kb 360 ppm belső terekben megengedett eü. határérték: 1000 ppm - Orrunk hozzászokik a szagokhoz, így nem érzékeljük, hogy mikor kellene szellőztetni
1.2. Páraképződés Hogyan keletkezik pára a lakásban? - az építőanyagok víztartalma lassan távozik, akár hónapokkal az átadást követően - mi magunk kibocsátunk fejenként napi 1-2 litert - háztartási tevékenységeink (4 tagú család esetén 15-16 liter naponta) -Gázzal működő készülékek: párán kívül CO 2 is! Pára minden harmatpont alatti felületre lecsapódik.
1.3. Mennyi az ideális páratartalom? Mitől telítődik a levegő vízgőz tartalma? - páratartalom növekedése - hőmérséklet csökkenése És a fordítottja avagy mitől lehet telente mégis túl száraz a levegő a lakásban? Minél melegebb a levegő, annál több párát képes felvenni. Az utcai hideg levegő lehűti és kiszárítja a benti meleg levegőt. 20-22 C hőmérséklet mellett 45-55% lenne a relatív páratartalom ideális értéke. Páratartalom-mérő Párátlanító berendezés
1.4. Penészedés Mi kell a penészedést okozó gombáknak? - megfelelő hőmérséklet - megfelelő fényviszonyok - nedvesség... ez utóbbi a kritikus: nyert ügyük van, ha a határoló szerkezetek belső felületén a relatív nedvességtartalom öt egymást követő napon eléri a 75%-ot, vagyis megindul a kapilláris kondenzáció.
1.5. Légcsere, szellőztetés Az összes energiafelhasználás hány százalékát teszik ki a szellőztetési veszteségek? - régi épületeknél akár 80 % - alacsonyenergiás házaknál 40 % - passzívházaknál 15 % Légcsere: óránként a levegő hány százaléka cserélődik ki (mértékegysége: 1/h) Az optimális érték mesterséges szellőztetés esetén 0,3-0,5 1/h között van, ugyanez az érték természetes szellőztetés esetén azonban nem biztos, hogy elegendő. Nem összekeverendő a légtömörség mértékével, amit legtöbbször a Blower-door teszt segítségével állapítanak meg.
1.6. Mesterséges szellőztetés Hővisszanyerővel vagy anélkül? Talajhőcserélővel vagy anélkül? Ventilátor elektromos áram igénye Tévhitek: zajos, huzatos, sosem szabad ablakot nyitni Előnyök: - állandóan friss levegő (pollenszűrőt is lehet rá csatlakoztatni) - energia megtakarítás - kisebb zajártalom a csukott ablakoknak köszönhetően
2. Hőkomfort Miért jobb a felületi fűtés, mint a konvektív (pl radiátoros)? - alacsonyabb hőmérsékletre kell felfűteni - az egyenletesebb hőleadás miatt melegebbnek érezzük a fűtött helyiséget - nincsenek csúnya fűtőtestek Ha 20 C helyett 21 C - ra fűtünk, akkor legalább 6%- kal megnő az energia felhasználásunk Megfontolandó az is, hogy télen miért kell 24 C - ra fűteni, nyáron pedig 20 C - ra hűteni
2.1. Hol legyen a hőleadás? Padlófűtés - Fűtéshez a leghatékonyabb megoldás - Általában 29 C a burkolat hőmérséklete, fürdőben és a szegélyeken lehet ennél magasabb -Tévhitek: visszeret okoz, parketta alá nem lehet betenni, ventilláció miatt kering a por - Felfűtés lassú
2.1. Hol legyen a hőleadás? Falfűtés - Bútorok helyét még a hőtani méretezés előtt ki kell választani - Később nem lehet átrendezni a lakást - A falban futó vezetékeket nem látjuk, óvatosnak kell lenni a dekorálással, bútorozással - Kompromisszumos megoldás - Felfűtés gyorsabb, mint a padlófűtésnél
2.1. Hol legyen a hőleadás? Mennyezetfűtés/hűtés - hűtéshez a leghatékonyabb - senkit nem zavar Fűtést és hűtést külön kell méretezni az alkalmazott építészeti megoldások ismeretében. Hőszivattyút csak felületi fűtés esetén érdemes telepíteni
2.2. Helyi diszkomfort tényezők 2.2.1. Aszimmetrikus sugárzás 2.2.2. Huzathatás 2.2.3. Vertikális hőmérséklet különbség 2.2.4. Padlóhőmérséklet MSZ CR 15251 szabvány MSZ CR 1752 szabvány
Aszimmetrikus sugárzás - B30-as falazat hőszigetelés nélkül - padló 5 cm hőszigeteléssel - régi ablakok T levegő = 22 C T operatív = 20,5 C
Aszimmetrikus sugárzás - PTH30 falazat 5 cm hőszigeteléssel - padló 8 cm hőszigeteléssel, - ablakok 2 rétegű üvegezéssel T levegő = 22 C T operatív = 21,17 C
Aszimmetrikus sugárzás - PTH30 falazat 20 cm hőszigeteléssel - padló 12 cm hőszigeteléssel - ablakok 3 rétegű üvegezéssel T levegő = 22 C T operatív = 21,4 C
Huzathatás - tervezésnél jó átszellőzést kell biztosítani az uralkodó széljárás és a helyiségek funkciójának figyelembevételével - melegben nagyobb légsebességet viselünk el, mint hidegben - télen 0,15 m/s - nyáron 0,25 m/s - turbulencia intenzitása ne legyen túl nagy
Padlóhőmérséklet és vertikális hőm.különbség Hideg/meleg padlók a kerámia burkolat nem hidegebb, mint a parketta vagy a szőnyeg, csak több hőt von el a lábunktól... hideg/meleg padlók megkülönböztetése hőelnyelő képességük alapján hőmérséklet 19 C és 29 C között Vertikális hőmérséklet különbség a boka és az ülő ember fejmagassága között a hőmérséklet különbség ne legyen több 3 C - nál
3. Akusztikai követelmények suttogás 30-35 db 65 db felett már káros az egészségre
3. Akusztikai követelmények Decibel: logaritmikus görbe, 3dB növekedés a zaj megduplázódását jelenti Kopogóhangok ellen lépéshangszigetelés Léghangok ellen léghanggátlás (Rw érték) - általában minél nehezebb egy anyag, annál jobb - polisztirol rontja a léghanggátlást - szálas hőszigetelés javítja - ablakoknál kénhexafluorid kitöltés vagy PVB fólia akár több rétegben - PVB fólia biztonsági szempontból is jó
Köszönöm a figyelmet.