Boronkay György Műszaki Szakközépiskola, Gimnázium és Kollégium 2600 Vác Németh László út 4-6. KOLLÉGIUMI PEDAGÓGIAI PROGRAM

Boronkay György Műszaki Szakközépiskola, Gimnázium és Kollégium 2600 Vác Németh László út 4-6. KOLLÉGIUMI PEDAGÓGIAI PROGRAM

Bevezetés Pedagógiai programunk megalkotásakor, a Nemzeti köznevelési törvény és a vonatkozó rendeletek előírásai mellett, támaszkodtunk a kollégiumi nevelés országos alapprogramjának alapelveire, kollégiumunk hagyományaira és a kapcsolódó iskolák pedagógiai programjára. Figyelembe vettük a megyei és a városi közoktatási fejlesztési terv kollégiumokra vonatkozó fejezeteit és a partneri igény és elégedettség mérésünk feldolgozott tapasztalatait. Intézményünk, a Boronkay György Műszaki Szakközépiskola, Gimnázium Kollégiuma Vác város középfokú tanintézményeiben tanulni vágyó vidéki fiataloknak teremti meg a tanulmányaik elvégzéséhez szükséges feltételeket. Ezek alapvetően elhelyezési, lakhatási feltételek, ideértve az étkeztetést, biztonságos intézményműködtetést. Másrészt pedagógiai nevelési- oktatási feltételek, beleértve a tehetségfejlesztést, a felzárkóztatást, a tanulásszervezést és a pedagógiai felügyeletet. Továbbá pedig szociális, egészségvédelmi feltételek, ideértve az életmód mintaadó tevékenységet, a gyermek- és ifjúságvédelmi, mentálhigiénés feltételeket. Ez a pedagógiai program a kollégium fő dokumentuma, amely tartalmazza az elfogadott és követendő pedagógiai elveket és célkitűzéseket, az elérésük érdekében elvégzendő nevelési-oktatási feladatokat. Kollégiumunk fél évszázadot meghaladó története során sok változást, átalakulást megélt. Szellemisége, pedagógiai értékrendje, melyet mindig a gyermekközpontúság, szeretetteljes légkör, nyugodt kiszámíthatóság jellemzett, ma is vállalható. Hagyományos rendezvényeink egy része több évtizedes múltra tekinthet vissza, de természetesen folyamatosan megújuló tartalommal és formában.

Hitvallásunk nem változott: Kollégiumunk hagyományainak megfelelően az értéktisztelet, a gyermekszeretet, a személyiség tiszteletben tartása jegyében neveli és oktatja az itt lakó növendékeit. Célunk az erkölcsi értékeket tisztelő és elfogadó, széleskörű ismeretekkel rendelkező, tájékozott, egyénileg sikeres, közösségi szempontból értékes, kiegyensúlyozott, harmonikus személyiségű, társadalmi szerepeit is ismerő és vállaló állampolgár nevelése. Hisszük és valljuk, hogy kollégiumunk olyan alkotó pedagógiai, emberi és szellemi környezet, amely alkalmas e célok elérésére, a szükségszerű megújulásra, s melyben valamilyen fokon mindenki nevel mindenkit. Hiszünk abban, hogy olyan egyéni sajátosságokkal, arculattal rendelkező jó hangulatú nyitott és családias légkörű kollégiumot tudunk csinálni, ami teljesíteni tudja valamennyi érintett elvárásait.

1. Helyzetfeltárás - és értékelés A kollégium társadalmi szerepe A kollégium a közoktatási rendszer szakmailag önálló intézménye. Alapfeladata, hogy biztosítsa a megfelelő lakhatási és tanulási feltételeket azon tanulók számára, akiknek lakóhelyén nincs elegendő lehetőség a tanuláshoz, a szabad iskolaválasztáshoz való joguk érvényesítésére, a kisebbségi oktatásra, illetve akiknek a család nem tudja biztosítani a tanuláshoz szükséges körülményeket. A kollégium a környezet, a helyi társadalom, a beiskolázási körzet sajátosságait, partnereinek igényeit, továbbá a társadalmi elvárásokat figyelembe véve végzi munkáját. A kollégium kiemelt társadalompolitikai szerepe és feladata, hogy segítse a tanulókat a hátrányok leküzdésében, hogy esélyeket teremtsen, biztosítsa az integrációt, a hozzáférést a jó minőségű tudáshoz és ez által az életminőség javítását, elősegítse a társadalmi mobilitást. Fontos szerepe van az egész életen át tartó tanulás megalapozásában, a tanuláshoz szükséges készségek és képességek, a kulcskompetenciák erősítésében, a tehetség fejlesztésében és a felzárkózás segítésében. A kollégium a tevékenysége során megteremti a feltételeket az iskolai tanulmányok sikeres folytatásához, kiegészíti a családi és iskolai nevelést és oktatást, egyúttal szociális ellátást, biztonságot, valamint érzelmi védettséget is nyújt. A kollégium - megfelelő pedagógiai környezet biztosításával - elősegíti a társadalmi szerepek tanulását, a diákok önszerveződése során kialakuló kisközösségekben a közösségi együttélés, az önkormányzó képesség, a döntés és felelősség, a konfliktuskezelés demokratikus technikáinak megismerését, gyakorlását; ezzel a kollégium hatékony támogatást nyújt a sikeres társadalmi

beilleszkedéshez. A kollégium a bentlakásos intézmény sajátos eszközeinek és módszereinek felhasználásával képes speciális pedagógiai feladatok megoldására, például bizonyos gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátására, versenysportoló, művészeti képzésben részesülő diákok nevelésére, felsőoktatási tanulmányokra való felkészítésre, az együttműködési, a tanulási és a motivációs zavarok korrekciójára. Adottságainál fogva alkalmas lehet arra, hogy egy lakóközösség pedagógiai, kulturális központjává válhasson. Az intézmény működését meghatározó dokumentumok a) Alapdokumentumok: - Alapító Okirat - Szervezeti és Működési Szabályzat - Pedagógiai Program - IMIP - Éves munkaterv b) Kiegészítő dokumentumok: - Házirend - Csoport- és ügyeleti naplók - Éves beszámolók - Továbbképzési program és beiskolázási terv Helyzetelemzés Tanulócsoportok összetétele: A jelenlegi létszám: 187 fő, ebből fiú 109 fő, leány 78 fő

Bázisiskoláink: - Boronkay György Műszaki Szakközépiskola, Gimnázium és Kollégium - Bernáth Kálmán Református Kereskedelmi és Vendéglátóipari - Szakképző Iskola - I.Géza Király Közgazdasági Szakközépiskola - Madách Imre Gimnázium Diákjaink nagyobb hányada a Boronkay György Műszaki Szakközépiskola, Gimnázium és Kollégiumban valamint a város többi középiskolájában tanul. A szülők többségének célja az érettségi, illetve egy szakma megszereztetése gyermekével. A középiskolai tanulmányok elkezdése mellett a serdülő gyermek egy olyan közösségbe kerül, ahol megtanulhatja a legfontosabb együttélési szabályokat, saját életvitelének irányítását és egy, a további életét befolyásoló életmintamodellt is kialakíthat. 14-22 éves tanulóink nagy része Pest megyéből, Nógrád megyéből továbbá az ország távolabbi részéből érkező fiatalok. Családi körülményeiket tekintve egyre nagyobb hányadot jelentenek azok a tanulók, akik a hátrányos, leszakadó társadalmi rétegekből jönnek. Számukra az esélyt a szüleikénél magasabb egzisztencia megteremetésére a tanulás és az azt segítő kollégium adja meg. Taníttatásuk a családnak nagy megterhelést jelent, és ez a kollégiumi költségek befizetésének elmaradásában is jelentkezik. A kollégium nevelői munkájának szerkezetét a tanulók iskolai megoszlása, illetve az iskolán kívüli elfoglaltságaik (szakkörök, zeneiskolai tanulmányok, színjátszó kör, sportegyesületi tevékenység, stb.) is meghatározzák. A sporttal foglalkozó diákok nevelése - sajátos napirendjük, életvezetésük miatt -, speciális pedagógiai feladatokat jelent. Többnyire a választott sportág

iránt elkötelezettek, de sajnos vannak köztük, akik nem rendelkeznek sem elég tehetséggel sem elég szorgalommal, hogy majd boldogulni tudjanak az élsportban. A tanulócsoportok átlagos létszáma 25-27 fő között van. Humán erőforrás: Tantestület: A tantestület 7 főállású, 2 pedagógiai felügyelőből és 1 fő kollégiumvezetőből áll. A tanárok végzettsége többségében a törvényi előírásoknak megfelel. A hiányos képesítések megszerzésére kezdeményeztük a továbbképzésen való részvétel megindítását A nevelőtestület többsége évek óta dolgozik a kollégiumi szakterületen, jól ismeri a kollégiumi élet belső világát, munkájában törekszik a szakmai igényességre, a kollégiumért tenni akaró és tenni tudó, egészséges vitákban kialakított egységes szellemű csapat. A közelmúltban érkezett kollégák jól alkalmazkodtak, tevékenységükkel tovább ápolják, fejlesztik hagyományainkat, beépültek a csapatba. Jó munkakapcsolatban állnak egymással, az együtt meghatározott célok eléréséért közösen munkálkodnak. Szakmai hozzáértésük mellett fogékonyak az újra, vállalják az új helyzet generálta kihívásokat. A kollégium sokrétű feladata megkívánja az itt dolgozó pedagógusoktól, hogy szaktárgyi, pedagógiai tudásukat szinten tartsák, bővítsék. A d é l u t á n i - e s t i m u n k a r e n d n e m a l e g k e d v e z ő b b k ö r ü l m é n y a munkavállaláshoz, a fordított életformát csak az igazán elhivatott pedagógusok vállalják. A pedagógusok alapfokú számítástechnikai ismeretekkel rendelkeznek.

Az intézmény vezetése, szükség szerint biztosítja pedagógusainak országos, regionális, helyi továbbképzéseken, konferenciákon való részvétel lehetőségét. A csoportvezetői feladatokon kívül minden kolléga felelőse egy-két kollégiumi tevékenységterületnek, szakkörnek, és egyéb tisztségeket is ellátnak, amely a kollégium egész közösségére kiterjed. A nevelőtestület tagjaitól elvárjuk, hogy: a) a nevelőtestület tagjaival és vezetőivel szoros szakmai együttműködésben végezze munkáját, b) rendszeres önképzéssel, szervezett továbbképzéssel megújított, korszerű szakmai ismeretekkel rendelkezzen, c) képes legyen a nevelési folyamat megtervezésére, megszervezésére, irányítására, ellenőrzésére, értékelésére; jártas legyen a különböző pedagógiai eljárások, módszerek alkalmazásában, d) egyéniségével, megjelenésével, felkészültségével, műveltségével, életmódjával követendő példaként szolgáljon a diákok számára, e) megfelelő empátiával rendelkezzen, nevelői eljárásaiban, pedagógiai kommunikációjában a tanulók iránti tiszteletet, szeretetet, elkötelezettséget és bizalmat helyezze előtérbe, f) képes legyen a diákok helyzetének, személyiségének megismerésére, megértésére, g) képes legyen a diákokkal őszinte, bizalmon alapuló viszonyt kialakítani, h) képes legyen a konfliktusok eredményes kezelésére, i) munkája során folyamatosan működjön együtt a tanulók közösségeivel, a nevelésükben részt vevő személyekkel, szervezetekkel. A kollégiumi nevelőtanár munkáját a jogszabályokban foglaltak szerint végzi, tevékenységét a tudás, az igazságosság, a rend, a szabadság, a méltányosság, a szolidaritás erkölcsi és szellemi értékei, az egyenlő bánásmód, valamint az egészséges életmódra és a fenntartható fejlődésre nevelés határozzák meg.

Technikai dolgozók: A kollégium pedagógiai tevékenységét az ügyviteli és technikai dolgozók segítik. 1 fő gondnok, 5 fő takarító 2 fő karbantartó 1 fő udvari munkás 2 fő részállású portás (Az étkeztetést pillanatnyilag a Városi Gazdasági Hivatal szervezésében oldjuk meg.) A kollégiumban dolgozó, nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkáját is a gyermekközpontúság, a nevelés eredményességének támogatása kell, hogy jellemezze. Jelenlétük, megnyilvánulásaik, tevékenységük és annak színvonala is nevelési tényezőként hat a kollégisták mindennapjaiban. Tárgyi feltételek: Az épületkomplexum 3 szárnyból áll amelynek egy része 18 éve épült, illetve átépült kollégiumnak jelentős része felújításra szorul, mely az éves költségvetési támogatásból nem oldható meg. Az épületek 3 szintesek, összesen 33 - különböző ágyszámú - hálószobával. A három (A-B-C) szárny jó lehetőséget teremt a nemenkénti, illetve a korosztályonkénti elkülönítésre. Emeletenként közös vizesblokk, 1-1 tanulószoba, 1-1 teakonyha áll a diákok rendelkezésére. A kiszolgáló helyiségek száma, mérete az átadás óta nem változott. Kialakítottunk egy tornaszobát és egy kondicionáló termet, melynek berendezéseit pályázati forrásból bővítettük, újítottuk fel. Nagy népszerűségnek örvend mind a fiúk mind a lányok körében. Diákjaink számára iskolánk tornatermében is biztosítunk sportolási lehetőséget hetente két alkalommal.

Teakonyhát rendeztünk be az emeleteken, ahol mikrohullámú sütő, teafőző, szolgálják a kulturált étkezési feltételeket. A cél érdekében emeletenként zárható élelmiszertároló hűtőszekrények kerültek felszerelésre. Az elmúlt években az intézményvezetés tudatosan törekedett saját forrásból, valamint pályázati pénzből minél többet az épület állagának megóvására, valamint korszerűsítésre fordítani. Szerény állományú, elsősorban lexikonokat, kötelező olvasmányokat tartalmazó kézikönyvtárunk is van, amely zárt, azaz csak az intézmény diákjai, pedagógusai és egyéb dolgozói használhatják, elsősorban délután /a szilencium alatt és után. A kollégium rendelkezik a diákok számára kialakított számítógépteremmel (18 gép) és pályázatból sikerült kialakítani minden tanulószobában internethozzáféréses számítógép-állomást. Mindez, minden növendékünk számára lehetővé teszi a közvetlen információszerzést, segít a tanulásban. Gazdálkodás Kollégiumunk összevont intézmény, önállóan nem gazdálkodik. A kollégium feladatainak és a pedagógiai programnak a megvalósíthatóságát három forrás biztosítja. Ezek a központi költségvetésből eredő normatív támogatás, az intézmény saját bevételei, valamint a különböző pályázatokon nyert bevételek. A fenntartó által biztosított támogatás és a működési bevétel együtt fedezik az épület üzemeltetési költségét, a személyi juttatásokat és a tanulók ellátását. Kapcsolataink Iskolákkal: A kapcsolódó iskolákkal kissé egyoldalú a kapcsolat, aminek megváltoztatására, interaktívabbá tételére nyitottak vagyunk és amire folyamatosan törekszünk. A kollégium jó szülőként rendszeresen igyekszik

az osztályfőnökökkel, szaktanárokkal tartani a kapcsolatot és értesülést szerezni a gyermek iskolai tevékenységéről. A kapcsolódó iskolák szülői értekezletei alkalmával a kollégium is fogadóórát tart. Ünnepségeinkre, versenyeinkre, kiállításainkra meghívjuk az osztályfőnököket, szaktanárokat. Kollégiumokkal: A többi váci kollégiummal versenyeken, vetélkedőkön, táncos összejöveteleken találkoznak diákjaink és tanáraink. (Szavalóverseny, várostörténeti vetélkedő, egyéb közös rendezvények). Egyéb kapcsolataink: Az Országos Kollégiumi Diákszövetséggel A megyei értekezleteken, továbbképzéseken való részvétel fontos segítséget nyújt számunkra. A Madách Imre Művelődési Központ programjainak, kiállításainak gyakori látogatói diákjaink. A K a t o n a J ó z s e f V á r o s i K ö n y v t á r b a k i á l l í t á s o k r a, h a n g t á r b a, kölcsönözni járnak tanulóink. Segítséget kapunk a városi Vöröskereszttől, Tisztiorvosi Szolgálattól, Rendőrségtől.

2. Kollégiumi alapelvek Nevelőtestületünk pedagógiai hitvallása Kollégiumunk a Boronkay György Műszaki Szakközépiskola és Gimnáziummal egybeszervezett, szakmailag önálló intézmény, a város középiskoláiból felvételüket kérő tanulók igényeinek megfelelően biztosítja a folyamatos és biztonságos ellátást, a tanulási feltételeket, valamint egyéni igények szerint a minőségi tanulásvezetést, szaktantárgyi továbbfejlődést és korrepetálást. Az intézményi struktúra, a személyi és tárgyi feltételek garantálják a tanulók biztonságát, a folyamatos és eredményes együttműködést a szülőkkel, valamint az iskolákkal. A tanulási feltételek és lehetőségek fejlesztésével az intézményi minőségirányítási rendszer kiépítésével arra törekszünk, hogy minden nálunk tanuló diák korszerű ismereteket szerezzen, amelynek birtokában versenyképesebbé válik a társadalmi munkaerőpiacon. Az intézmény nevelési koncepciójának kialakításával arra törekszik, hogy egyre inkább megfeleljen a társadalmi kihívásoknak. Alapvető célunk, hogy tanulóink az itt töltött évek alatt megtanulják a társadalmi együttélés és konfliktusmegoldás alapvető szabályait, felkeltsük a tanulás iránti vágyukat, szerettessük meg a csoportban végezett alkotó munkát. Érzelmi védőhálót biztosítunk diákjainknak, különös figyelmet fordítva a sérült vagy torzult érzelmi környezetből, csonka családból érkezettekre. Valamennyi diákunk részt vehet hiánypótló, felzárkóztató, tehetséggondozó foglalkozásokon. Minden kollégista szeretetteljes nevelésben részesül, a tanuláshoz nyugalmat és támogatást, gondjainak megoldásához segítséget kap. Fontosnak tartjuk, hogy működésünk során a diákok elsajátítsák az önérvényesítés demokratikus technikáit, a másság elfogadásának szabályait. Az etikai értékeket tisztelő és elfogadó, tájékozott, széles ismeretekkel

rendelkező, egyénileg sikeres, közösségi szempontból értékes, társadalmi szerepeit ismerő és vállaló állampolgár nevelése a célunk. Jövőképünk Modern, megújulásra kész, az európai normákat szem előtt tartó, elismert, széleskörű szolgáltatást nyújtó intézménnyé szeretnénk válni, amely biztosítja tanulóinak az esélyegyenlőséget, ugyanakkor az egyéni igényeket is a lehető legteljesebb mértékben tolerálja. Olyan kollégiumot szeretnénk, amelyben a szakmai felkészültség és az igényes munkavégzés a meghatározó, amelynek legfőbb összetartó ereje a MI tudat, legfőbb erénye a kiemelkedő munka méltó megbecsülése. Célunk az elmúlt időszak pozitív folyamatainak továbbvitele és stabilizációja. A nevelőtanár legfontosabb feladata, hogy biztonságot, segítséget adjon diákjainak a tanuláshoz. Képességeik, műveltségük, jellemük alakulását úgy segítse, hogy átérezzék az önfejlesztés, valamint a közösségbe tartozás fontosságát. Olyan intézményt szeretnénk, amely ápolja hagyományait, ahol a ránk bízott fiatalok kulturált környezetben élnek, ahonnan olyan életmódmintát és emberközpontú szemléletet visznek magukkal, melynek segítségével alapvetően jobb, élhetőbb világot teremthetnek maguknak és környezetüknek. Diákjaink így válhatnak majd igazán értékteremtő tagjaivá a társadalomnak. Jövőképünk egy olyan kollégiumot körvonalaz, amelyben a diákok és az ott dolgozó munkatársak jól érzik magukat. Nevelőtestületünk tagjai alkalmasak arra, hogy a fenti célokat megvalósítsák. Szeretnénk azt elérni, hogy a kapcsolódó iskolákkal egyenrangú partneri viszony alakuljon ki, valamint, hogy a környezetünkben működő kollégiumokkal tovább erősítsük a meglévő jó kapcsolatot. Kollégiumunk fél évszázados története során sok változást, átalakulást

megélt. Szellemisége, pedagógiai értékrendje, melyet mindig a gyermekközpontúság, szeretetteljes légkör, nyugodt kiszámíthatóság jellemzett, ma is vállalható. Hagyományos rendezvényeink egy része több évtizedes múltra tekinthet vissza, de természetesen folyamatosan megújuló tartalommal és formában.

3. Nevelés, oktatás, fejlesztés A kollégiumi nevelés célja és alapelvei A kollégiumi nevelés célja legfőképp a tanulók szocializációjának, kiegyensúlyozott és egészséges fejlődésének, tanulásának, a sikeres életpályára való felkészítésének segítése, személyiségének fejlesztése, kibontakoztatása. A kollégiumunk céljai elérése érdekében diákközpontú, az egyén és a közösség harmóniáján alapuló környezetet és tevékenységrendszert alakít ki, melynek főbb alapelvei: a) az alapvető emberi és szabadságjogok, valamint a gyermekeket megillető jogok érvényesítése; b) demokratikus, humanista, nemzeti és európai nevelési elvek alkalmazása; c) a tanulók és közösségeik iránti felelősség, a bizalom, a szeretet, a segítőkészség; d) szakmai és intellektuális igényesség, kulturált stílus a pedagógus tevékenységében; e) az alapvető erkölcsi normák érvényesítése; f) az egyéni és életkori sajátosságok, valamint a sajátos nevelési igényű tanulók szükségleteinek figyelembevétele; g) építkezés a tanulók aktivitására, öntevékenységére, önszerveződő képességére; h) az integrált nevelés, az integrációt elősegítő pedagógiai módszerek alkalmazása; i) a szülőkkel, a kollégiumhoz kapcsolódó iskolákkal, a társadalmi környezettel való konstruktív együttműködés; j) a nemzeti hagyományok megőrzése, a nemzeti azonosságtudat fejlesztése; k) a nemzetiségi azonosságtudat tiszteletben tartása, ápolása. Alapdokumentumaink: o Nemzeti köznevelési Törvény o Nemzeti Alaptanterv o A Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramja o Pest megye Önkormányzatának Közoktatás-fejlesztési Terve o Vác Város Önkormányzatának Közoktatási Koncepciója

A pedagógiai program kialakításakor figyelembe vettük a kapcsolódó iskolák igényeit, fejlesztési elképzeléseit, valamint a szülők, diákok elvárásait is. A kötelezően biztosítandó foglakozások rendszere A kollégium - igazodva Ktv. rendelkezéseihez - a nevelési folyamat során a tanulói tevékenységeket kollégiumi programok, csoportos és egyéni foglakozások keretében szervezi. Külön figyelmet fordít a nemzeti és etnikai sajátosságokra és a sajátos nevelési igényű tanulók egyéni szükségleteire. A kollégium a foglalkozások formáját és tartalmát úgy határozza meg, hogy azok hozzájáruljanak a növendékek erkölcsi gyarapodásához, személyiségének gazdagodásához, kompetenciájuk fejlesztéséhez, a közösség fejlődéséhez. 1. Felkészítő foglalkozások - 14óra/hét/csoport Melyek megszervezése során a kollégium kitüntetett figyelmet fordít a pozitív tanulási attitűd kialakítására és megerősítésére, a kreativitás fejlesztésére, miközben feltárja és figyelembe veszi a tanulók személyiségének egyéni sajátosságait. Ilyenek: A) tanulást segítő foglakozások - rendszeres iskolai felkészítést biztosító foglakozás (szilencium) - tehetséggondozó foglalkozás (történelem, matematika egyetemi előkészítő) - felzárkóztatás (magyar, matematika, biológia, kémia) - sajátos érdeklődésű tanuló foglakoztatásának biztosítása - szakkörök, diákkörök (képzőművészeti kör, számítástechnika) B) egyéni és közösségi fejlesztést megvalósító csoportfoglalkozások

- tematikus csoportfoglalkozások (KNOAP szerint) - általános csoportfoglalkozás, mely elsősorban a kollégiumi csoport életével kapcsolatos feladatok, tevékenységek, események megbeszélése, értékelése. 2. Speciális ismereteket adó foglalkozások A) szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások - 10 óra/hét/csoport A szabadidős foglakozásokon szerepet kap az egészséges és kulturált életmódra nevelés, az önellátás képességének fejlesztése, sport, mozgás, természeti környezet megóvása, ápolása, a fiatalok irodalmi, képzőművészeti, zenei és vizuális képességeinek, kreativitásának fejlesztése. (sportfoglalkozások, háztartásvezetés Főzőcske, Filmklub, túrázás) B) egyéni törődést biztosító foglakozások Ezen foglakozásokon, beszélgetéseken a diákok feltárhatják egyéni problémáikat, melyek megoldásában számíthatnak a nevelők tanácsaira, segítségére. Meghatározott foglalkozások látogatása alól a tanuló a kollégium házirendjében meghatározott elvek szerint, részben vagy egészben, kivéve az ebben a keretben szervezett tematikus csoportfoglalkozásokat felmentést kaphat. A kollégiumi foglalkozásokat a pedagógiai programnak megfelelő éves tanulói foglalkozási terv alapján kell megszervezni. Az éves tanulói foglalkozási terv kollégiumi csoportonként tartalmazza a kötelező foglalkozásokat, továbbá a kollégium egészére az előre tervezhető szabadon választható foglalkozásokat. A kollégiumnak az éves tanulói foglalkozási terv elkészítéséhez minden tanév első hetében fel kell mérnie, hány tanuló és milyen szabadon választható foglalkozáson kíván a tanévben részt venni. Az éves tanulói foglalkozási tervet a kollégium vezetője készíti elő, és a nevelőtestület fogadja el a kötelező foglalkozásokra vonatkozóan a tanév megkezdéséig, a szabadon választható foglalkozásokra vonatkozóan legkésőbb az adott tanév szeptember 30-áig. Az éves tanulói foglalkozási tervet az elfogadást követő három munkanapon belül a helyben szokásos módon közzé kell tenni. A tanulók a közzétételtől számított hét munkanapon belül jelenthetik

be írásban a kollégium vezetőjének, hogy melyik szabadon választható foglalkozáson kívánnak részt venni.

4. Fejlesztési program A kollégiumi élet szervezésének alapelvei Kollégiumunk biztosítja a növendékek optimális testi-lelki fejlődésének feltételeit beleértve a rendszeres étkezést, tisztálkodást, az előírásoknak megfelelő egészségügyi ellátást, figyelembe véve a tanuló szülői és iskolai igényeket, valamint az intézményi hagyományokat, szokásokat is. A tanulók napi életének kereteit úgy szervezzük meg, hogy az a jogszabályi keretek között a tanulók egyéni és életkori sajátosságaihoz igazodjon. A kollégiumi élet belső szabályozását a kollégium vezetőjének irányításával a nevelőtestület a szükségszerű változtatások figyelembevételével alakítja. A jó kollégiumi légkör megteremtése érdekében legfontosabb feladatunk a kollégium céljaival való azonosulás megteremtése. Célunk, hogy diák, pedagógus, gazdasági és technikai dolgozó a maga szintjén ismerje az intézmény távlati törekvéseit, tudjon a vele szemben támasztott elvárásról és ilyen szellemben végezze napi feladatait. A k o l l é g i u m b e l s ő é l e t é n e k s z a b á l y o z á s a k o r f o n t o s s z e m p o n t, h o g y az életrend legyen rugalmas, vegye figyelembe a tanulók szokásait. A diákok kötelezettségei a tanulás, pihenés, művelődés, szórakozás természetesen a megfelelő arányban legyen. Figyelembe kell vennünk a különböző iskolatípusokba járó tanulók eltérő szükségleteit is, hiszen azok más-más követelményrendszerrel élik életüket. A kollégium mindennapi életével kapcsolatos feladatok ellátása az önkiszolgáló munka, mely az önállóságra nevelés jelentős eszköze. Fontos, hogy minden tanulónak legyen hasznos, folyamatosan végzett, erejéhez mért és rendszeresen ellenőrzött feladata. Belső életünk megszervezésénél meghatározó szerepet kell betölteni a diákönkormányzatnak. Részt kell vennie a diákközösség mindennapi életével kapcsolatos célok kijelölésében, a feladatok végrehajtásában, valamint az elért eredmények értékelésében. A diák-önkormányzati munka a demokratikus

joggyakorlás színterét kell, hogy jelentse. Fontos, hogy segítse a helyes kritikai szellem alakulását, az önállóság erősödését, az érdekek érvényesítését, a tervezés döntés - felelős végrehajtás ellenőrzés értékelés, valamint a vezetés képességeinek kialakulását. Tudatosítani kívánjuk diákjainkban, hogy a megbízatások nem csak munkát, hanem a közösség előtt való állandó szereplést is jelentenek. Ezen kívül a diákönkormányzat tagjai képviselik kollégiumunkat házon kívül is /diáktalálkozókon, vezetőképző táborokban, stb./. Biztosítjuk a vitakészség, érvelési, tárgyalási kultúra fejlesztését, melyeket rendszeres összejöveteleken, megbeszéléseken lehet megvalósítani. Tanulják meg, hogy az érvek súlya és minősége dönt el egy-egy vitás kérdést és nem az indulat, a durva hangnem. Meglévő hagyományainkat folyamatosan ápoljuk, fokozatosan újakat építünk ki, ezzel is erősítve a kollégiumi közösség együvé tartozását, a kollégiumhoz való kötődést. A tevékenységi formák megvalósításában a tanulói öntevékenységen alapuló eseményeket, programokat helyezzük előtérbe. A tanulók személyiségfejlődése a kollégiumba lépés napjával új szakaszba lép. A szülőktől való elválás pillanatától egy önállósulási folyamat kezdődik életükben. A szobatársakhoz való alkalmazkodás, a közös kulturális és sporttevékenységek alkalmával kialakult csoportbeli szerepek jelentősen formálják a személyiségét. Nagyon fontos annak tudatosítása, hogy a kollégiumban töltött évek nem csupán az iskolai tanulmányok elvégzésének, hanem felnőtté válásának időszaka is. Ennek a tanulási folyamatnak az eredménye kell, hogy legyen az egymáshoz való alkalmazkodás képessége, az alkotó munka szeretete, a kulturált viselkedés, az emberi és a természeti értékek megbecsülése és az egészség értékként való tisztelete. Ezek az általános elvek kell, hogy áthassák a kollégiumi nevelőmunka minden területét. A csoportfoglalkozások ébresszék

rá a tanulókat arra, hogy a jelenségek és a világ megismerése a felnőttkorukat meghatározó értékek kiválasztására szolgál. Fontos a választás lehetőségét hangsúlyozni. A pedagógiai program megvalósítója a nevelőtestület. Különösen fontos, hogy a nevelési feladatokat végző nevelőtanár: o rendelkezzen biztos, rendszeres önképzéssel megújított korszerű szakmai ismeretekkel o legyen jártas a különböző pedagógiai eljárások alkalmazásában o egyéniségével, felkészültségével, műveltségével példaként szolgáljon a növendékek számára, életmódja, viselkedése követendő modellt jelentsen o rendelkezzen megfelelő empátiával, megnyilvánulásaiban a tanulók iránti tisztelet, szeretet domináljon o legyen együttműködő, tartson folyamatos kapcsolatot a gyermekek nevelésében részt vevő személyekkel, közösségekkel. A nem pedagógus dolgozókban is tudatosítani kell, hogy jelenlétük, megnyilvánulásaik, tevékenységük és annak színvonala szintén nevelési tényező. Kollégiumunkban a fejlesztési célokat, kompetenciákat a feladatok elvégzése során alkalmazott tevékenységi formákat és módszereket a kiemelt fejlesztési feladatok mentén határozzuk meg, amelyek a következők: A tanulás tanítása A kollégiumi nevelés feladata a diákok egyéni fejlődésének elősegítése, a hátránnyal küzdők felzárkóztatása, a gyermekek tehetségének kibontakoztatása. Ennek érdekében a kollégium lehetőséget biztosít az ismeretszerzés, a megismerési és gondolkodási képességek fejlesztésére, valamint arra, hogy a tanulók megismerjék és elsajátítsák a helyes tanulási módszereket. Ezzel fejleszti a kreativitást, erősíti a tanulási motívumokat, az érdeklődés, a megismerés és a felfedezés vágyát. Fontos, hogy a tanulók elsajátítsák az információkeresés különböző formáit a kollégiumi könyvtárban az egyéni fejlesztés elmélyítése érdekében, az információk megtalálásának célravezető

útjain keresztül. Törekszik a tanulási kudarcok okainak feltárására, azok kezelésére, a jó teljesítményhez szükséges helyes énkép, a pozitív önértékelés kialakítására. Segíti a mindennapi feladatokra történő felkészülést. A kollégiumnak gondot kell fordítania arra, hogy az ismeretek elsajátítása közben a tanulásra belső igény ébredjen a tanulókban, mindennapi életük részévé váljon a tanulás. A tanulás tanítása, az ismeretszerzést elősegítő beállítódások kialakítása hatással lesz a tanulók egész felnőtt életére, és elősegíti helytállásukat a munka világában is. Az erkölcsi nevelés A kollégium feladata az alapvető erkölcsi normák megismertetése, elfogadtatása, valamint ezen normák beépülésének elősegítése a tanulók mindennapi életébe, személyiségükbe. Az erkölcsi nevelés legyen életszerű, készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra valamint azok kezelésére, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési kérdéseire, problémáira. A kollégiumi közösség élete, a kollégiumi nevelőtanárok példamutatása segítse elő a tanulók életében az olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás, az empátia, a szociális érzékenység. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A kollégium, az iskolai tanulmányokra alapozva, azt kiegészítve segítse elő a nemzeti, népi kultúránk értékeinek, hagyományaink megismerését. A kollégiumi foglalkozások keretében a diákok tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. A nevelés révén alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért magyarságtudatukat megőrizve ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját. A nemzetiséghez tartozó tanulók nevelését ellátó kollégium kiemelt feladata az anyanyelvű nevelés, az adott nemzetiséghez való tartozás tudatának erősítése, nemzetiségi kultúrájának, nyelvének, szokásainak ápolása és fejlesztése. Állampolgárságra, demokráciára nevelés A kollégiumi nevelés elősegíti a demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének megértését, az abban való állampolgári részvétel jelentőségét. Ezzel is erősíti a diákokban a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremtve az egyéni célok és a közjó között. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi. A kollégium megteremti annak lehetőségét, hogy a

tanulók megismerjék a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket. A közügyekben való aktív részvétel megkívánja a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztését. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátításának folyamatában kiemelt szerepet és megfelelő teret kap a kollégiumi diákönkormányzati rendszer. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A kollégiumon belüli kapcsolat- és tevékenységrendszer szervezésével, ismeretek nyújtásával a nevelés elősegíti, hogy kialakuljanak az önismeret gazdag és szilárd elméleti és tapasztalati alapjai. Kiemelt feladat a tanuló helyes, reális énképének, illetve önértékelésének kialakítása; elő kell segíteni a kedvező szellemi fejlődését, készségeinek optimális alakulását, tudásának és kompetenciáinak kifejezésre jutását, s valamennyi tudásterület megfelelő kiművelését; hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmeinek hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés képességének, az empátiának a fejlődésére, valamint a kölcsönös elfogadásra. A megalapozott önismeret hozzájárul a kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához. A családi életre nevelés A család kiemelkedő jelentőségű a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. Ezért a kollégium kitüntetett feladata a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek, értékek megbecsülése. Ez segítséget nyújt a felelős párkapcsolatok kialakításában, ismereteket közvetít a tanulók családi életében felmerülő konfliktusok kezeléséről. A kollégiumnak foglalkoznia kell a Nat.- ban meghatározott szexuális nevelés kérdéseivel is. A testi és lelki egészségre nevelés Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. A kollégium ösztönözze a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz kezelés módszereinek megismerésére és alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. A kollégiumi pedagógusok motiválják és segítsék a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. A kollégium sportélete járuljon hozzá az egészséges életvitel, a helyes életmódminta kiválasztásához. Fontos, hogy a kollégium a diákok számára otthonos, egészséges, kulturált, esztétikus közeget biztosítson, ahol a tanulók jól érzik magukat, és amely egyúttal fejleszti ízlésüket, igényességüket. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A kollégiumi nevelés feladata a szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítása a tanulókban úgy, hogy önálló tapasztalati úton ismerjék meg a hátránnyal élők sajátos igényeit, élethelyzetét. Ez a segítő magatartás fejleszti a

diákokban az együttérzést, együttműködést, problémamegoldást és az önkéntes feladatvállalást, mely elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez. Fenntarthatóság, környezettudatosság A tanulónak meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. A kollégiumi nevelés során fel kell készíteni a tanulókat a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, melyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába. Pályaorientáció A kollégiumnak a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket (szakkörök, érdeklődési körök) kell biztosítania, amelyek révén a diákok kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják későbbi hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát, valamint képessé válnak arra, hogy ehhez megtegyék a szükséges erőfeszítéseket. Ezért fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését. A kollégium a kollégium pedagógiai munkájával kapcsolatban álló iskolákkal együttműködve valamennyi tanulója számára lehetővé teszi egyes kiválasztott szakmák, hivatások megismerését, segíti a pályaválasztást, illetve a tanuló által választott életpályára való felkészülést. Gazdasági és pénzügyi nevelés A kollégiumnak a bentlakásos köznevelési intézmény sajátos adottságaiból adódóan segíteni kell, hogy a tanulóik felismerjék saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Fontos, hogy tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. A kollégium a diák-önkormányzati tevékenység működtetésén keresztül segíti az autonóm, felelős, a közösség érdekeit is figyelembe vevő magatartás és a körültekintő döntéshozás képességének kialakulását. Médiatudatosságra nevelés Fontos, hogy a tanulók értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. A médiatudatosságra nevelés során az értelmező, kritikai beállítódás kialakításának nagy jelentősége van. A diákokkal ismertetni kell a média működésének és hatásmechanizmusának főbb törvényszerűségeit, a média és a

társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokat, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módját.

5. A gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenység A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos tevékenységért alapvetően az intézmény vezetője felel. A nevelőtanárnak fontos feladata, hogy a rábízott tanulók életkörülményeit megismerje. Mivel diákjaink otthonuktól távol vannak, szülőpótló feladatokat is el kell látnunk. A növendékek többsége hátrányos helyzetű családból származik, sok az árva, félárva gyermek. Gyakori az elvált szülők újraházasodásából mellőzötté vált gyermeki sors, továbbá az alkoholizáló szülő jelenléte a családokban. A diákok között egyre több olyan gyermek található, aki hátrányos helyzetű, vagy veszélyeztetett, akinek a szülei munkanélküliek, elváltak. Egyre nagyobb terhet cipelnek az úgynevezett középosztályba sorolhatók is, gyermekeiken gyakran érzékelhető valamilyen családi helyzetromlásból kialakult neveltségi hátrány. Kollégiumunkban a szociális, anyagi, a kulturális, műveltségi, a földrajzi, a környezeti hátrányokat, illetve ezek együttes megjelenési formáit a halmozottan hátrányos helyzet mutatóit, jellemzőit is megtaláljuk. A gyermekvédelmi munka minden pedagógusnak egyformán kötelessége. A nevelőmunka emberpróbáló kihívása, ha beilleszkedési zavarral, motiválatlansággal, pszichés labilitással, káros szenvedéllyel, agresszióval, vagy befelé fordulással találkozik. Amennyiben ilyen esettel találkozik a kollégiumi nevelőtanár, fel kell venni a kapcsolatot a vezetőséggel, az osztályfőnökkel és a szülővel is. A hátrányos helyzetű tanulók egy része veszélyeztetett is. A kollégiumban ez azt jelenti, hogy a diák normális fejlődése erkölcsi, szociális, értelmi, tanulmányi, műveltségi, testi, egészségi szempontból nem biztosított. Veszélyt jelentenek a kollégisták esetében a következők: szabados életformák, csavargás, bandázás sajátos életvitelt kialakító zenészek (hétvégi munka, zenélés) dohányzás, italozás. drogfogyasztás, drogárusítás.

a különböző szélsőséges politikai csoportok lecsapódásai. szekták. Egyre nagyobb problémát jelentenek a követelmények. Így a kollégiumi fegyelem, napirend, önellátás a rend, takarítás terén, a közös tevékenységek alóli kibúvás, kollégiumi kötelességeik, kapcsolataik elhanyagolása, késések, kiszökések, ital behozása, benti dohányzás, a tanulás semmibe vétele, a közösségi élet normáinak megsértése. Mindez megelőzhető, szisztematikus munkával megoldható. Esetenként szükség lehet azonnali beavatkozásra (pl.: drog kipróbálása esetén). Szükség esetén a gyermekvédelmi intézményekkel, a rendőrséggel, a védőnővel, a pszichológussal, a nevelési tanácsadóval közösen végezzük munkánkat. Két alapvető feladatot kell ellátnia a kollégiumnak: Egyrészt megelőzni a diákok testi, vagy lelki károsodását. Másrészt a már bekövetkezett károsodásokat, orvosolni, megszüntetni. Munkánk két lényeges eleme: a prevenció és a korrekció. Elsődlegesnek a megelőzést tartjuk, hiszen beavatkozva a nevelés folyamatába, védelmet tudunk nyújtani a negatív hatások ellen. A gyermekvédelemben minden munkát igen tapintatosan, nagy empátiakészséggel kell kezelni. Minden kollégistát előítélet nélkül segítünk, védünk, meghallgatunk, kérdezünk. Tiszteletben tartjuk egyéniségét, személyiségét, emberi méltóságát. Senkit nem részesítünk igazságtalanul előnyben, de a lehetséges segítés és beavatkozás érdekében rangsorolunk a hátrányosság és veszélyeztetettség okait, mértékét illetően. A megszerzett információkat titokban tartjuk. Azt csak a kollégista helyzetének javítására, problémájának megoldására használjuk. Ez alól kivétel, ha a gyermek veszélyeztetve van.

A gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai feladatok, tevékenységek A gyermek és ifjúságvédelmi feladatainkat az 1997/XXXI. Törvény szellemében és előírásai szerint végezzük: Otthont, elhelyezést nyújtunk mindazoknak, akik tanulmányaik folytatásához igénylik kollégiumunk segítségét. A kollégiumi elhelyezéssel nyugodt, családias légkört biztosítunk. Gondoskodunk a hozzánk kerülő tanulókról, feltérképezzük hátterüket, ez alapján megtervezzük, megszervezzük a segítségnyújtás módját. Együttműködünk a velük foglalkozó pártfogókkal, iskolavezetéssel, osztályfőnökökkel, az illetékes tanárokkal, az iskolák gyermek- és ifjúságvédelmi felelőseivel, a védőnővel, a kollégium orvosával. Szoros kapcsolatot építünk ki az illetékes polgármesteri hivatalok gyámügyi előadóival, ha szükséges a gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal. Szeretnénk elérni, hogy a gyermekeinkkel kapcsolatos problémákat rendszeresen és őszintén meg tudjuk beszélni a szülőkkel, s minden érdekelttel. Tervezett vagy spontán beszélgetésekre adunk lehetőséget, hogy az egyéni problémák felszínre kerülhessenek, és azokat orvosolhassuk. Egyéni igények szerint segítjük tanulmányaikat, előrehaladásukat. Folyamatosan ellenőrizzük a rendszeres iskolába járást.

6. A kollégiumi nevelőmunka eredményességének értékelése Az intézmény minőségirányítási programja (IMIP) foglalja rendszerbe a pedagógiai vizsgálatok, mérések rendjét, eredmény értékelését. Az értékelő munka felöleli az intézmény egészét, a pedagógusok munkáját, a diákok tanulmányi eredményeit, a közösségi kapcsolatokat, az egészségi helyzetet stb. Ezek a véleménynyilvánítások lehetnek személyesek és nyilvánosak, elhangozhatnak szóban és írásban egyaránt. Az értékelés lehet: o folyamatos (személyes kapcsolatok) o napi rendszerességű (tisztaságellenőrzés, ügyeleti rend) o havi (naplóvezetés, kapcsolattartás az iskolákkal) o időszakos (kapcsolattartás a szülőkkel, foglalkozások látogatása,) o féléves (féléves beszámolók, közgyűlés) o éves (pedagógiai munkánk megtervezésénél támaszkodunk az előző tanév értékelésére és év végén visszatekintünk ennek eredményességére). Értékelési rendszer a kollégiumban Pedagógiai munkánk visszajelzésének kiindulópontja a bekerülő diákjaink megismerése, az értékelés pedig mindig viszonyítás a kiindulási helyzethez, az elért eredményekhez, a célhoz, a lefektetett értékekhez. A növendékekre vonatkozó értékelési rendszer magában foglalja egész kollégiumi tevékenységüket a tanulástól kezdve az önkiszolgáló munkán keresztül a szabadidő igényes eltöltésén át az önművelődésig. Az értékelési rendszernek hagyományai vannak kollégiumunkban. Szinte a kezdetek óta létezik, de mindig a kor, a tanulók összetétele, s a célszerűség által megkövetelt változtatásokkal, módosításokkal működött.

Ez az alapja a jutalmazási rendszernek is. Az értékelési rendszer célja: o hogy motiválja a gyermeket a jobb tanulmányi eredmény elérésére, a kollégium közéletébe való aktív bekapcsolódásra. o hogy legyen tevékeny résztvevője a rendezvényeknek, vetélkedőknek mindenféle közösségi megmozdulásnak. o hogy vegyen részt bármilyen külső indítatással programokon, (színház, hangverseny, vetélkedők) hogy később az élmények hatására már belső indíttatásból legyen részese az eseményeknek. o hogy a tanuló értékelhesse az önmagához mért fejlődését a tanulásban is, de a kollégiumi munka minden területén. o a csoportok között is kialakuljon az egészséges versenyszellem, mely folyamatos mennyiségi és minőségi munkát vár el a csoportközösségtől. o önértékelésre sarkalljon: lássa a tanuló, hogy munkája nyomán hol a helye a kollégium nagy közösségében. Feladataink az értékelési rendszer pedagógiai céljainak elérésére o o o o minél tartalmasabb, változatos szabadidő programokat biztosítani - a diákönkormányzat bevonásával-, melyek közül mindenki érdeklődésének megfelelőt választhat a tevékenységi formákat bővíteni, hogy új lehetőségeket kínáljunk tanulóink érzelmi, értelmi fejlődéséhez feladatunk a minősítési rendszert úgy összeállítani, hogy az rendszeres tevékenységre sarkalljon ösztönző legyen, érdemes legyen benne részt venni és aktívan

o tevékenykedni a közösség fejlődése, de benne az egyén teljesítménye is mérhető legyen Az értékelési rendszer területei o tanulmányi munka, benne: előmenetel (eredmények, javítás, rontás) o tanulmányi, szakmai versenyeken való szereplés, nyelvvizsgaeredmények o a tanuló magaviselete- dicséretek-fegyelmik o önkiszolgáló tevékenység közmunka a csoportban és a kollégium nagyközösségében o közéleti, kulturális- és sporttevékenység a kollégiumon belül és kívül Az értékelés: változó időszakonként történik. A tisztaságot naponta, az önkiszolgáló és ügyeleti munkát naponta és hetente, a tanulmányi munkát a csoportokban havonta, az össz tevékenységet félévenként Közgyűlésen értékeljük. Jutalmazás: SZMSZ szerint nevelőtestületi, igazgatói, kollégiumvezetői, nevelőtanári, illetve választmányi (KV) dicséret. A kollégiumi verseny egyéni helyezettjeit szabad időbeosztással, szilenciumi kedvezménnyel és írásbeli, alkalmamanként tárgyi jutalommal díjazzuk. Munkánkat akkor tekintjük eredményesnek, ha hosszú távon minden diákot elvezet az eredményes, önálló életvitel felé, belső tartásában, társas kapcsolataiban, munkájában sikeressé válik. Pedagógiai munkánk fontos fokmérőjének tekintjük a kiegyensúlyozott, nyugodt légkör kialakulását is.

7. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges személyi feltételek A megváltozott fentartói elvárásoknak megfelelően a pedagógiai program elvégzéséhez az alábbi pedagógus személyi feltételek szükségesek. -1 fő kollégiumvezető 10 kötelező óra/fő -7 fő teljes állású nevelő tanár 30-32 kötelező óra/fő -2 fő teljes állású pedagógiai aszisztens 40 kötelező óra/fő -1 fő fél állású pedagógiai aszisztens 20 kötelező óra/fő A pedagógus órák mellett indokolt lenne segítő munkatársak alkalmazása: -1 fő félállású könyvtáros -1 fő teljes állású egészségügyi aszisztens A folyamatos és zavartalan működés érdekében a munka beosztás alapelvei a következképpen alakulnak: - hétköznap 08-tól 13 óráig 1 fő - hétköznap 13-tól 15 óráig 2 fő - hétköznap 15-tól 20 óráig 7 fő - hétköznap 20-tól 22 óráig 2-3 fő - hétköznap 22-tól 08 óráig 2 fő - szombat 08-tól vasárnap 17 óráig 1 fő (csak szükség esetén) - vasárnap 17-től hétfő 08 óráig 2 fő

A fenti elvek alkalmazása esetén biztosítható a 24 órás felügyelet, amelyet az intézmény speciális helyzete (több iskola eltérő munkarendje, sportolók speciális időbeosztása) valamint a törvényi kötelezetségek indokolnak. A felügyeleti órák mennyiségénél természetesen törekszünk a költségtakarékos megoldásokra, ami alapján a hétvégi ügyeletet (szombatról vasárnapra) valamint egyes kislétszámú foglalkozásokat csak abban az esetben tartunk, ha ez feltétlenül indokolt. A mindenkori munkabeosztást ugyanakkor befolyásolja az aktuális tanévben alkalmazott kollégák személyi összetétele, a kollégista létszám és kollégiumi csoportszám alakulásának változása. Ideális esetben a foglalkozások szerinti tanulói igények változása. Ezeknek megfelelően a munkabeosztás kialakítása minden tanév megkezdése előtt augusztus hónapban a fentartóval egyeztetett és engedélyezett időkeret alapján történik.

8. A pedagógiai program hatálya kiterjed - A kollégiumban foglalkoztatott pedagógusokra és a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben alkalmazottakra, továbbá a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottakra, - A kollégiummal jogviszonyban álló tanulókra.

1. számú melléklet Csoportfoglalkozások témakörei és éves óraszáma TÉMAKÖRÖK 1. A tanulás tanítása 2. Az erkölcsi nevelés 3. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés 4. Állampolgárságra, demokráciára nevelés 5. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése 6. A családi életre nevelés 7. Testi és lelki egészségre nevelés 8. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség 9. Fenntarthatóság, környezettudatosság 10. Pályaorientáció 11. Gazdasági és pénzügyi nevelés 12. Médiatudatosságra nevelés ÉVES ÓRASZÁMOK TÉMAKÖR 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam 13 14. évfolyam A tanulás tanítása 3 2 2 2 1 Az erkölcsi nevelés 2 2 2 1 1 Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Állampolgárságra, demokráciára nevelés Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése 2 2 2 1 1 2 2 2 1 2 1 1 1 1 1 A családi életre nevelés 1 2 2 3 3 Testi és lelki egészségre nevelés Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Fenntarthatóság, környezettudatosság 2 2 2 2 2 2 2 2 1 1 2 2 2 2 2 Pályaorientáció 2 2 2 2 2 Gazdasági és pénzügyi nevelés 2 2 2 3 3 Médiatudatosságra nevelés 1 1 1 1 1 22 óra 22 óra 22 óra 20 óra 20 ra

1. számú melléklet tematikus csoportfoglalkozások programterve A kollégiumi nevelésben a foglalkozások célja a kollégisták személyiségének, erkölcsi és esztétikai ismereteinek, jellemének, önismeretének, önbizalmának, felelősségvállalásának, közösségi szellemiségének megalapozása, illetve fejlesztése. A kollégiumi foglalkozások a közösségi kapcsolatok kialakítására, a szociális képességek fejlesztésére, az egyéni tanulási módszerek elsajátítására, a helyes életviteli szokások kialakítására, a tágabb természeti, társadalmi környezetért érzett felelősségre nevelnek. A csoportfoglalkozások programterve nevelési területenként: 1. A tanulás tanítása A kollégium a foglalkozások és a tevékenységek során támogatást nyújt abban, hogy a tanulók eredményesen fejezzék be választott iskolájukat. Nagy jelentősége van az egyénre szabott tanulási módszerek elsajátításának, ezzel segítve az iskolai órákra való felkészülést, a jó eredmények elérését, a hátránnyal küzdők felzárkóztatását, a gyermekek tehetségének kibontakoztatását. A tanulás tanítása, az ismeretszerzést és hasznosítást elősegítő beállítódások kialakítása nagymértékben hatással lesz egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam - A tanuló sajátítsa el és legyen képes alkalmazni a hatékony tanulási technikákat. - Pedagógus segítségével legyen képes a számára legalkalmasabb módszereket kiválasztani. - Tudjon szelektálni a megszerzett ismeretek, információk között. - Alkalmazza a tanulást segítő hagyományos és modern eszközöket, használja a könyvtárat, és a feladatai megoldásához megfelelően tudja kiválasztani a szükséges szakirodalmakat. - Legyen képes elemezni, értelmezni, rendszerezni a megszerzett ismereteket. Programterv Évfolyam 9. 10. 11. 12. 13 14. Időkeret (óra) 3 2 2 2 1 Témák - különböző tanulási technikák és módszerek alkalmazása Tartalmak, tevékenységek - Ismertetjük az általánosan elfogadott tanulási módszereket, különös tekintettel a közösségben történő tanulásra.