SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS

SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS TURIZMUSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2006-2010 (2. egyeztetési változat) 2005. szeptember

SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS TURIZMUSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA A s : Babos Csaba (3.2.3., 3.2.4, 3.2.5., 3.2.6., 4.3.6., 4.3.8., 4.3.9., 4.4.2. fejezet) Királyné Kerék Anikó (3.1.,3.2.1, 3.2.2.,3.2.7., 4.2., 4.3.3., 4.3.5., 4.3.7., 4.3.10., 4.3.11., 4.4.1., 5. fejezet) Magyar Márta (szerk.) (1., 2., 3.3., 4.1., 4.2., 4.3.1. 4.3.2., 4.3.4., 4.3.12., 4.4.3., 4.4.4. 5.4. fejezet) Szombathely, 2005. szeptember 2

Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 4 2. Turisztikai trendek, ágazati feltételrendszer 4 4 2.2. A turizmus makro-összefüggései Magyarországon 9 2.3. Stratégiai fejlesztési háttér 10 3. Szombathely turizmusa - helyzetértékelés 21 3.1. Történeti áttekintés 21 3.2. A kínálat értékelése 24 3.2.1. Természeti adottságok 24 3.2.2. Épített örökség 27 3.2.3. Közbiztonság 32 3.2.4. Szálláshelyek 33 3.2.5. Vendéglátás 39 3.2.6. Infrastruktúra 40 48 51 3.4. SWOT elemzés 62 4. Fejlesztési koncepció 63 4.1. A fejlesztés célrendszere 63 4.2. A f 64 4.3. Az idegenforgalmi kínálat összehangolt fejlesztése attrakciófejlesztés (turisztikai termékek) 65 4.3.1. Kulturális turizmus 65 4.3.2. Vallási turizmus 72 4.3.3. Városlátogató turizmus 75 4.3.4. Családi üdülések 77 4.3.5. Hivatásturizmus 78 4.3.6. Wellness turizmus 80 4.3.7. Testvérvárosi turizmus 83 4.3.8. Ökoturizmus 84 4.3.9. Sportturizmus 86 4.3.10. Ifjúsági turizmus 90 4.3.11. Senior turizmus 91 4.3.12. Nem termék-specifikus feladatok 93 4.4. Marketing 94 4.4.1. Értékesítési csatornák 94 4.4.2. Promóció 95 4.4.3. Packaging (turisztikai csomagok) 98 4.4.4. Partnerség 98 5. Intézményi feltételek 100 5.1. Turisztikai vállalkozások 100 5.2. Egyéb vállalkozások, intézmények 100 5.3. Hatóságok, hivatalok 101 5.4. Önkormányzat 101 5.5. Fejlesztési források 103 3

1. BEVEZETÉS k számbavétele és kibontása azonban átgondolt, szisztematikus munkát és komoly követel. az azon belüli szakmai alaposság, a részletek közti összhang aktualitás fontosságának felismerése indította el azt a kezdeményezést, melynek végeredménye az alábbi dokumentum. Szombathely Megyei Jogú Város számára turizmusfejlesztési koncepció több mint egy mely 1994-ben elfogadott anyag ma gazdasági feltételrendszerbe kapta, hogy - a korábbi dokumentum máig érvényes értékeinek felhasználásával, az t városi és térségi fejlesztési programok vonatkozó elemeinek figyelembe vételével és a stratégiai feltételrendszer - lehetséges. E sára. 2. TURISZTIKAI TRENDEK, ÁGAZATI FELTÉTELRENDSZER 2.1. Nemzetközi környezet: k és perspektívák lések szerint a turizmus közvetlenül 8 millió embert (ami a foglalkoztatottak kb. 6%-a) foglalkoztat az Európai Unióban, a GDP-hez mintegy 5%-os, a szolgáltatások külkereskedelméhez 30%-os mértékben járul hozzá. 4

A A folyamatot jól jellemzi a vendégérkezések számának igen látványos emelkedése: a hazánk szempontjából meghatározó Európát tekintve a nemzetközi érkezések az 1950 évi 25,3 millióról 2003-ra 414 millióra emelkedtek, s az -ra e szám eléri a 717 milliót, ami azt jelenti, hogy 2000-hez képest két évtized alatt majdnem megduplázódik az érték (1. ábra). A dinamika mozgatórugói egészségesebb várható élettartamon madárinfluenza stb.), de a növekedés hosszabb távon tartósnak mutatkozik. 1.ábra: Nemzetközi turistaérkezések Európába, 1950-2020 Tény millió Dél-Afrika Közel-Kelet Afrika Kelet-Ázsia Amerika Európa Forrás: WTO, Tourism highlights edition 2003, p. 7. alapján Rüdiger Leidner: The European tourism industry - A multi-sector with dynamic markets, European Commission, March 2004 Ami Európán belül Kelet-Európa és Magyarország perspektíváit illeti, bíztatóak a kutatási eredmények. A World Travel & Tourism Council (WTTC), mint a világ 100 legjel turisztikai vállalkozásának elnökeit, vezérigazgatóit magában foglaló fórum és az Oxford nt a tíz újonnan csatlakozott ország együttesen további mintegy 56,2 milliárd USD-vel növelheti a turizmusból származó jövedelmet, illetve 3 millió munkahelyet teremthet, elérve ezáltal az Unió turizmusának átlag mutatóit. A tanulmány szerint az Európai Unióhoz való csatlakozás nyomán - Lengyelország mellett Magyarország profitálhat a legtöbbet a turizmusból származó jövedelem, valamint a turisztikai foglalkoztatás tekintetében. A magyar turizmus- 5

munkahely 2010-re. 1 új) desztináció között, így a megnyerése érdekében. Ahhoz azonban, hogy a desztináció-menedzsment eredményes l különösképpen a fogyasztók preferenciarendszerét összefüggésben, tekintetben átalakítva az üzleti élet egészét, így a turizmust is. A szakirodalomban számos vizsgálat ismeretes a változások tartalmára és irányára vonatkozóan, közülük az egyik legalaposabb az, melyet az Európai Utazási Bizottság (European Travel Commission ETC) készített és publikált a Turisztikai megatrendek Európában 2005- felülvizsgált) dokumentumban. Ebben felhívja a figyelmet a legfontosabb változó társadalmi jelenségekre és azok idegenforgalmi következményeire. A változások olyan területeken tanulásra és szellemi gazdagodás fokozódása), az utazási tapasztalatok (jobb szükséglet-meghatározó képesség és jogi tájékozottság), az életmód (annak folyamatos változása), az információtechnológia (az inter ok), a fenntarthatóság (a környezet iránti genforgalomban (1. táblázat), melyek figyelmen kívül hagyása a fejlesztések várt eredményeit alááshatja. turizmusára, s korántsem csak a kiemelteknek. A megjelöltek azonban egészen közvetlenül és 1 6

1. táblázat: A társadalom változásai és a turizmus trendjei Európában Változó terület Demográfia Ismeretek képzettség Egészségtudatosság Szabad- Utazási tapasztalatok Konzekvenciák a turisztikai szektor számára ég, a kényelem és a biztonság iránti igény. személyre szabott termékek iránti kereslet. Emelkedik a kereslet A marketingben kisebb hangsúlyt kell kapnia az életkornak és nagyobbat a kényelemnek. mpulzusvásárlás révén szereznek be. városlátogatások és a rövid külföldi utazások Az olyan desztinációkat, amelyekhez egészségre káros hatásokat asszociálnak a turisták, könnyebben el fogják kerülni, mint korábban. A kizárólag napsütést kínáló vakációk iránti kereslet tovább csökken. A ilyen típusú kikapcsolódásra alkalmas létesítmények iránt. Magasabb lesz a wellness termékek speciális termékek iránti kereslet. A csomagtúrákon és az önálló szervezésben lebonyolított vakációkon belül nagyobb hangsúlyt kapnak a kapcsolatos elemek. Az információ hatékonyabb és kreatívabb kommunikációjára lesz szükség. Az új, közép- és kelet-európai desztinációk. fapados légitársaságok, autóbérlés) iránti kereslet. valódi, aktív kikapcsolódást kínáló termékek iránti kereslet. gyre csökken, több, turizmuson belül pedig a desztinációk és szálláshelyek között. Az elvárt sz idén valahová a közelbe. töredezettebbé válnak, ami befolyásolja az egyes Az évek során tovább csökken a desztinációk iránti lojalitás. Ezzel együtt azonban a tapasztalat és a kritikus hozzáállás arra is ösztönzi a turistát, hogy ismét meglátogassa azokat a desztinációkat, amelyekkel korábban elégedett volt. A tapasztaltabb utazók egyre kritikusabbá válnak a mesterségesen kialakított kínálattal szemben és autentikusabb kínálatot, különösen az érzelmi elégedettség és a személyre szabott szolgáltatások mesterséges kínálati elemek (például tematikus parkok) fontossága viszont a továbbiakban is növekedni fog. -, motorkerékpár- és kerékpárbérlésre. Egyre kedveltebbé válnak a élményt kínáló régiók, ami egyúttal hatékony desztinációmenedzsmentet igényel. 7

Fenntarthatóság Közlekedés Információtechnológia Életmód ban csökken az szabottság egyre fontosabbá válik, ami növeli a kisebb szálláshelyek (pl. a kisebb, autentikus családi hotelek és falusi szálláshelyek) iránti keresletet. Az életre és életmódra vonatkozó percepciók átalakulása folytán csökken a kereslet a teljes mértékben utazási iránt. új terméket, koncepciót vagy szolgáltatást létrehozni, és amelyeket a hozzáadott értékük különböztet meg a versenytársaktól. nti specializációja egyre fontosabbá válik, és ez Az egyre bizonytalanabbá váló világban az emberek hajlamosak a megszokotthoz, a már ismerthez ragaszkodni, így egyre többen vágynak majd második lakásra, például kisebb regionális formái: szálloda helyett bungaló, lakókocsi helyett sátor. A desztinációkr sen válik. A tapasztalt turisták az egyes elemek közvetlen foglalása révén egyre gyakrabban saját maguk állítják majd össze saját utazásukat. Az utazási irodák szerepe visszaszorul, mert a teljes csomagtúrát az utasok egyre inkább közvetlenül a világhálón keresztül vásárolják meg. Az internet egyre rohamosabb ütemben fogja átformálni a nemzeti turisztikai hivatalok és marketingszervezetek hagyományos szerepét, új szerepet jelölve ki számukra az e-marketing területén, beleértve az ügyfélkapcsolat- kezelés (CRM) alapú desztinációmarketinget. A desztinációmarketing (például a közszféra támogatásával végrehajtott hatékonyabb márkázás) A honlapok hon Külön figyelmet érdemel a biztonságos online foglalások iránti igény er tapasztaltabb és magabiztosabb turisták esetében. A rövid utazások során - megszervezésére kerül sor. rövid, külföldi városlátogatások, illetve városok környékét célzó utazások keresletét fogja növelni, mégpedig a vidéki területek rovására. Közepes távolságon a menetre vasút. -közlekedésre. Komolyabb negatív következményeket lesznek kénytelenek elviselni azok a desztinációk, Emelkedni fog mind a drága, min fölöttiek körében. a desztinációk regionális jellegének Koherensebb és következetesebb tervezéssel kell a desztináció-menedzsmentre vonatkozó politikán javítani. A d a helyi lakosság mennyire fogadja szívesen a turisták számának növekedését. összhangban a természeti környezettel). 8

Biztonság úszómedencék és az ivóvíz tisztasága), ami fokozott védelmet tesz szükségessé. A kritikusabb turista hamarabb él panasszal, ha a kínált termék nem felel meg az elvárt színvonalnak. A biztonság megteremtésével járó költségek gyorsan emelkednek. Az ágazatnak jobban fel kell készülnie, hogy válság idején rugalmasabban felelhessen meg a turisztikai keresletnek. Forrás: European Travel Comission: Tourism Trends for Europe magyar fordítás: Mester Tünde (szerk): Turisztikai trendek Európában, Turizmus Bulletin 2003/4 alapján - szerkesztés és kiemelések: Magyar M. 2.2. A turizmus makro-összefüggései Magyarországon A turizmus ágazat Magyarországon is je Az ágazat mutatói nemzetközi összevetésben is megállják a helyüket, habár az utóbbi években némi pozícióvesztés következett és bizo be (a a legkedveltebb célpontok rangsorában, míg bevételekben a 38. helyen állunk). Az ágazat makrogazdasá egyazon elemzés is többféle módon ragadhatja meg a kérdést. A legfrissebb (és az utóbbi a való -ben: statisztikai értelemben vett turizmus szektor: (a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazat munkahelyi és közétkeztetést nélkül) a nemzetgazdaságban megtermelt bruttó hozzáadott érték 1,22-1,59%-át adta. Az itt foglalkoztatottak aránya 2,8% volt az összes alkalmazottéhoz képest. teljes közvetlen turizmus szektor vállalkozások teljesítményeit is beleértve) adta a nemzetgazdasági hozzáadott érték 3,58-4,66%-át. Az itt foglalkoztatottak nemzetgazdaság egészén belüli aránya 7,1% volt. A teljes közvetlen és közvetett turizmus szektor (mely a teljes közvetlen turizmus szek- tevékenységgel hozzájáruló teljesítményeket is magában foglalja) a magyar nemzetgazdasági bruttó hozzáadott érték 6,73-8,76%-át tette -a volt. 2 szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazat termelési kapcsolatokon keresztüli termelés- a 25 nemzetgazdasági ágat felsoroló rangsorban a nyolcadik helyen található. Ezen turisztikai ágazatok hazai terméke iránti egységnyi kereslet a termelési beszállítói 2 A turizmus makrogazdasági szerepe, GKI Gazdaságkutató Rt. Budapest, 2004. október 9

kapcsolatokon keresztül összesen 1,96 egység, a keletkezett bér- és felhalmozási jövedelmek elköltését is figyelembe véve pedig már 2,96 egység termelést indukál, miközben 5,78 szoros közvetlen és közvetett foglalkoztatás-növelési hatást generál Ezen ágazatok ezé teljes nemzetgazdasági növekedés csak kis részét alkotja. 3 2. táblázat: A teljes közvetlen turizmus szektor által termelt hozzáadott érték megoszlása ágazatok szerint (%) 4-0,93 Kereskedelem, javítás 2,03 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 34,27 Szállítás 17,46 12,93 Posta és távközlés 4,46 Pénzügyi szolgáltatások 10,53 Ingatlanügyletek, kölcsönzés 8,38 2,33 Egyéb szolgáltatások 3,69 Teljes közvetlen turizmus szektor 100 Forrás: GKI Rt. számításai számára is fontos körülményként emeli ki tehát a tanulmány az ágazat multiplikátor hatását. A 2. a teljes közvetlen turizmus szektorban megtermelt hozzáadott érték megoszlását nemzetgazdasági ágazatok szerint, ami habár különböz mint makroszinten -ágazatok körét. Az -szolgáltatás és vendéglátás részesedése természetesen a legnagyobb, de szolgáltatások és a gazdasági szolgáltatások szerepe is. 2.3. Stratégiai fejlesztési háttér A piaci trendek mellett tekintettel a közösségi szféra súlyára és a területfejlesztés szerepére az EU-ban és Magyarországon - fontos feltételrendszerét adja a helyi törekvéseknek az ún. stratégia fejlesztési háttér is. Azok az irányelvek, politikák és meghatározó projektek, 3 u.o. 4 u.o. 10

olhatják egy város mozgásterét. A turizmus az Európai Unió fejlesztéspolitikájában -ban nem létezik sem közös, sem pedig közösségi turizmuspolitika, az uniós szabályok, intézkedések meghatározásakor az EU a turizmus szempo. Csupán a kilencvenes évek elejére születtek meg az els olyan intézkedések, amelyek a Közösség szintjén igyekeztek kezelni a turizmus aktuális és hosszú távú kérdéseit (1990-az európai turizmus éve, Közösségi Akcióterv a turizmus támogatására- 1993., a Zöld Könyv a középtávú tennivalók kijelölése érdekében Mindezen törekvések ellenére máig nincs egységes turizmuspolitika, az idegenforgalmi ágazat fogadott el az Európai Tanács kifejezetten a turizmussal foglalkozó határozatot az ET 2002/C fejlesztése érdekében. an a fejlettségi szintek kiegyenlítését célzó Strukturális Alapok -közvetlenül összefüggésben vannak a t pontosan megfogalmazott célokért deklarált alapelvek szerint lehet igénybe venni. Az Európai Tanács 1260/99-es rendelete határozza meg a 2000- ehhez valamelyik közösségi alap felhasználást jelentik. Függetlenül attól, hogy agrár- vagy -e szó, az elmaradott térségek fellendítésének egyik legfontosabb pillére a turizmus. Az Európai Bizottság viszont többször is kijelentette, hogy az ndorlásának megállí- 11

programok tekintélyes közösségi finanszírozásban részesültek, s részesülnek ma is. 5 Nemzeti fejlesztési terv nemcsak az országos feltételrendszer, fejlesztési környezet ismeretének szükségessége adja, hanem az a tény is, hogy az EU - csatlakozás óta a közösségi források felhasználásának irányelveit és területeit is a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) alapján elfogadott programozási dokumentum, a Közösségi Támogatási Keret (KTK) tartalmazza. Magyarországon a turizmuspolitika igazából a 1990-es évek második felében foglalta el méltó helyét a fejlesztéspolitika általános rendszerében. Ez annak ígéretét is hordozza, hogy az ágazatban a kormányzati ciklusokhoz igazodó turizmuspolitikát felválthatja a hosszabb távú (legalább hétéves) fejlesztési ciklusokhoz igazodó fejlesztéspolitikai szemlélet. Az 1996/XXI. törvény kimondja, hogy a turizmusfejlesztésben figyelembe kell venni a területfejlesztés céljait és szempontjait. A fejlesztési alapdokumentumok viszont rendszerint fontos kérdésként kezelik e területet. Az elvek szintjén már I. Országos Területfejlesztési Koncepció is meghatározó szerepet szánt a turizmusnak, s ebben az új OTK sem hozott lényeges változást. Az I. Nemzeti Fejlesztési Tervben (NFT1) megfogalmazott öt prioritáson (GVOP, HEFOP, KIOP, AVOP, ROP) belül a turisztikai ágazat fejlesztését szolgáló intézkedések önálló prioritásként - végül a Regionális Operatív Programba ( A turisztikai kerültek, ami Nyugat-Magyarország (azon belül Szombathely) számára a fejlettségi A kissé más szerkezetben készült mpontjából meghatározó - II. Nemzeti Fejlesztési Tervben (NFT2) (legalábbis annak 2005.06.06-i munkaverziójában) a turizmus ismét nem jutván kiemelt kezeléshez - a versenyképességi programon ( átfogó n ) belül kap szerepet, konkrét formában csak annak részcéljai közt fogalmazódnak meg 5 Kovács B.: Az állami turizmusfejlesztés-politika közösségi pillére - Tanulmány a magyar idegenforgalmi ágazat csatlakozás utáni perspektíváiról, valamint a Nemzeti Fejlesztési Terv kidolgozásával kapcsolatos. Turizmus Bulletin 2004/2 12

térségileg ös pozícionálása a nemzetközi turisztikai piacon, ill. táji-természeti és kulturális értékekben gazdag térségeink hazai, és részben a külföldi falusi- égturisztikai piacon való érvényesülése, ill. A ként megjelölt nyolc általános közt került említésre a Turisztikai infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése, az alábbi kifejtésben: A turisztikai és rekreációs piacon való eredményes infrastruktúra, és a kapcsolódó vendéglátó szolgáltatások rendszerének térségi szinten össze térségenkénti harmonizálását, hogy a hazai térségek jól kommunikálható, versenyképes célterületként jelenjenek meg a hazai és nemzetközi turisztikai piacon. (Érdekessége az NFT2-nek, hogy az, az országos területfejlesztési koncepcióban rögzített célok érvényesítése érdekében szakterületenként megfogalmaz bizonyos ajánlásokat a szakpolitikák számára terü A Turizmusfejlesztési Koncepcióban.) Új eleme a II. Nemzeti Fejlesztési Tervnek, hogy az magába foglalja az egyes régiók saját maguk által megfogalmazott - fejlesztési céljait is. A Nyugat-Dunántúli Régió turizmussal eit ld. a A Nyugat-Dunántúli Régió fejlesztési programja c. fejezetben. Az NFT mögött álló (annál átfogóbb) Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció (OTK) tervezetében (2005.06.29.) megfogalmazott szerint a feldolgozóipar és a. E témakörön belül kiemelésre kerül a feldolgozóiparhoz kapcsolódó szolgáltatások és az infrastruktúra fontossága mellett az is, hogy a szolgáltatások közül különösen a turizmusban vannak jó adottságaink, s hogy a természeti adottságokra, a magas színvonalú gyógy- és wellnessszolgáltatásokra, valamint a kultúrára é, és a 13

gazdaságban és a kultúrában is szorossá válik. E megfogalmazások mind a turisztikai fejlesztések, mind a határmenti kapcsolatok tekintetében harmonizálnak a szombathelyi szándékokkal és törekvésekkel; hátteret, hivatkozási alapot kínálnak azok számára. Az szakmai-fejlesztéspolitikai fontos szempontként fejlesztéspolitika döntési és finanszírozási rendszerének várható alakulása is. Ezzel kapcsolatosan regionalizáció, s a regionális és kistérségi szinten is szükség van az intézményrendszer. E két szint (a k kérdése) Szombathely esetében is figyelmet érdemel. A Nyugat-Dunántúli Régió fejlesztési programja A jelenleg (2005-ig) Vállalkozási- és technológiai innováció prioritás Kilátó A kiemelt turisztikai vo c. általánosan megfogalmazott program céljai közt szerepel a egyéb turisztikai szolgáltatáshoz alkalmas adottságainak kihasználására építve a térségekben, de konkrétumok csak a termál- és gyógyturizmus fejlesztése tárgyában olvashatók. Szombathely turizmusa szempontjából talán fontosabb része a dokumentumnak az Örökségünk a kulturális örökség és az épített környezet védelme c. program (az prioritáson belül), melynek megnevezett akcióterületei (1. Kulturális hagyományok programja; 2. Régészeti program; 3. Múzeumprogram; 4. Kastélyprogram; 5. Településszerkezeti program) mind érinthetnék (illetve érinthették volna) a várost -megvalósulás esetén. tervezésben: az eddig elkészült anyagok is nagyobb terjedelmet szentelnek neki, s a regionális -ben a Nyugat-Dunántúli szöveget tartalmazza: 14

6. A PANNON ÖRÖKSÉG MEGÚJÍTÁSA ÉS A NYUGAT-DUNÁNTÚLI TURISZTIKAI TÉRSÉGEK FEJLESZTÉSE A változatos földrajzi-táji adottságok, (öt ország-hét nyelv és népcsoport) együttélése eredményeként kialakult sokszín -táj, valamint az ezeréves Pannonhalmi Szent-Benedek rendi gazdaságfejlesztésünk kulcs-területe. Célok: termálvízkincs hasznosításához gyógyító szolgáltatások és a turisztikai, valamint rekreációs kínálat célcsoport- fejlesztése, valamint új egyedi arculatú egészségturisztikai fejlesztések, beruházások ösztönzése; A régió kiemelt turisztikai beruházásainak (regionális turisztikai víziók), termékeinek és kiemelt desztinációinak integrált turisztikai fejlesztési programjainak támogatása; Pannon kulturális fesztiválok 10 éves programjának, valamint a múzeumok, színházak koncert- és bemutatótermek látogatóbarát, modern XXI. századi fejlesztési és beruházási programjának támogatása; A regionális örökségre építve a kastély, vár hálózat fejlesztése -Sopron- Nagycenk-Pannonhalma- -Sárvár-Körmend-Egervár-Keszthely) és a történelmi belvárosok, kiemelt kciója, látogatóbarát menedzsment rendszereinek fejlesztése; A természeti, táji értékekhez hasznosításához kapcsolódóan szükséges az ökoturisztikai és natúrparki fejlesztési programok támogatása a Nemzeti Parkok területén és a védett területeken, (kiemelten a - -Balaton térségében, továbbá a Rába, Mura, a Kerka, a Csörnöc -Zalában); Az aktív turizmus (kiemelten kerékpáros, lovas és vízi) és a rekreációs kínálat regionális fejlesztése, a regionális kerékpárhálózat és a kiemelt regionális kerékpáros desztinációk hiányzó kerékpárút szakaszainak és hálózati szolgáltatásainak fejlesztése; A turisztikai célú programok megvalósításához szükséges a régió turisztikai intézményrendszerének megújítása (desztinációs menedzsment szervezetek felállítása). A megjelölt fejlesztési célok és beavatkozási területek közül több Szombathely számára is figyelmet érdemel és kapcsolódási pontot jelent. Az aláhúzással jelölt szövegrészek kifejezetten olyan konkrét fejlesztési- - formális vagy informális fórumain. Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia fejlesztési koncepciók is melyek sok tekintetben konkrétabb iránymutatást nyújthat a lokalitások számára. A nemrégiben elkészült Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia (a 2005. augusztusi állapotában) bizonyos szempontból - túlságosan felülnézeti ahhoz, hogy közvetlenül hasznosítható legyen, más szempontból viszont mutat, támpontokat szolgáltat. hogy a belföldi turizmus j 15

egészségturizmus és a A félhomály hátterében azon elvi alapvetés áll, miszerint a turizmus állami irányítása, emellett a régiók feladata az egyéb fejlesztési területek/termékek meghatározása, a prioritások kialakítása. alábbiak (a lista sorrendje fontossági sorrendet is jelöl): Egészségturizmus (gyógyturizmus és wellness) Örökségturizmus, azaz kulturális értékeken alapuló turizmus (az örökségturizmus kiemelt területei alatt az alábbiakat értve: a kulturális örökség helyszíneken belül a világörökségek nemzeti parkok, a lovas turizmus, a falusi turizmus, a gasztronómia és borturizmus, valamint a kiemelt rendezvények.) Kongresszusi turizmus (nagy létszámú, nemzetközi rendezvények) A dokumentum rögzíti a t is, azon elvi alap hangsúlyozása mellett, miszerint a mutató adottságok/attrakciók/termékek fejlesztése térségi szinten kell, hogy történjen, így a regionális és kistérségi turisztikai szervezetek feladata. A termékfejlesztés megjelölt irányai: rendezvények, kastélyok, várak, történelmi városok, vallási turizmus, Aktív turizmus kerékpáros turizmus, természetjárás, vízi turizmus, kempingezés, golfturizmus, 16

Különösen a kulturális turizmus kapcsán érdemes a kiemelésre a turizmusfejlesztés területi prioritási közül az alábbi megforgalmazás: prioritást élveznek (egyéb szempontok mellett) a kulturális örökség attraktív helyszínei: kisvárosok, történelmi városközpontok, kulturális világörökség esek, kiemelt fesztivál- és hatékony turisztikai hasznosításnak (hazai, határon átnyú kulturális utak, ) A program célstruktúrájában (2. ábra) jelennek meg, turistafogadás feltételei, attrakciófejlesztés,, hatékony menedzsment ). Ezen elveknek és irányoknak a turizmus ágazaton belüli érvényre azonban a stratégia megvalósulás k (bb) feltételrendszerhez juttathatja az egyes területek/települések saját törekvéseit. Különösen ígéretes a program finanszírozási háttere: amint a 3. - idegenforgalmi fejlesztésekre rendelkezésre álló források összege. 3. táblázat: A Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia (tervezett) forrásai 2005-2013 (millió Ft, 2004-es árakon) Év EU Hazai társfinanszírozás Turisztikai Regionális** Helyi (önkormányzati) Magán 2005 6.896 2.332 9.157 2.000 238 n.a. 2006 8.934 3.022 13.000 3.500 308 n.a. 2007 26.305 8.898 14.000 7.456 906 73.925 2008 28.497 9.639 15.000 7.812 982 80.085 2009 32.881 11.122 15.500 8.200 1.133 92.406 2010 35.073 11.864 15.700 8.495 1.208 98.566 2011 35.073 11.864 16.000 9.094 1.208 98.566 2012 30.689 10.381 16.300 9.766 1.057 86.245 2013 30.689 10.381 16.524 10.160 1.057 86.245 Összesen 235.034 79.501 131.181 66.483 8.096 616.038 Mindösszesen 1.136.333 * MT Rt / nemzeti desztináció menedzsment szervezet(ndmsz) ** 2007- regionális desztináció menedzsment szervezet(rdmsz) Forrás: Nemzeti turizmusfejlesztési Stratégia 2005-2013. Magyar Turisztikai Hivatal, 2005. augusztus 17

Mindezen általános jelenségeken túl külön említést érdemel a dokumentum néhány olyan eleme, melyek vetületei a városi stratégiát is érinthetik: ilyen az intézményrendszer változása és ilyenek az ún. horizontális célok. a szolgáltatókhoz és megismertetése, illetve kihasználása érdekében szükséges a Tourinform irodák mellett! - helyi desztináció menedzsment szervezetek (hdmsz) Emellett javasolja (támogatja) a stratégia a áltatók, szakmai szervezetek és az önkormányzat részvételével, a település turizmusának fejlesztése érdekében alakítandó turisztikai egyesületek létrejöttét is. (A helyi turizmus- látogatóközpontok kialakításának fontosságát is.) 2. ábra: A nemzeti turizmusfejlesztési stratégia rendszere* *5.2. helyesen (a 116 o. szövegé Forrás: Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2005-2013. 126. p. Magyar Turisztikai Hivatal, 2005. augusztus A horizontális célok (melyek nem sorolhatók be egy-egy átfogó cél alá, mivel hatásuk mind az öt pillérre, azaz az egész turizmus ágazatra érvényesek) abból a szempontból is fontosak, hogy ezek érvényesülése a helyi fejleszt 18

projektek sikerének esélyét. E horizontális célok az élménylánc kialakítása, a fenntarthatóság megvalósítása, az és a határon átnyúló turizmusfejlesztés és az ifjúsági turizmus (egyes helyeken a szövegben: piaci szegmensek ). E célok közül Szombathely esetében a határon átnyúló turizmusfejlesztés. Regionális turizmusfejlesztési stratégia szempontjából lényeges kérdés, hogy a régió a fentiekhez képest már egyedi projektek szintjére kihatóan eléggé konkrét - turizmusfejlesztési stratégiája miként kezeli a várost. Azzal kapcsolatosan nemcsak az megnevezett beavatkozási területek érdemelnek figyelmet, hanem tekintettel - a stratégiaalkotás folyamata és Szombathely érdekartikulációs képessége is. Szombathely a régión belül t sem a szóban forgó alapdokumentumban. Ezt alátámasztja a 4. táblázat is, mely - amellett, hogy listázza a, mely -orientációval összefüggésben finanszírozási vetületei is vannak - felhívja a figyelmet arra is, hogy (ha a pontos szám vitatható is) csekély ma még az igazán markáns, ennyisége a városban. A lista e számbavételi szándékon túl azt is illusztrálja, hogy milyen gyenge ma (volt a közelmúltban?) a város turizmusának önfelmutatási, érdekartikulációs képessége. A hiányosságai tekintve, hogy nem egy tét a fejlesztési kilátásokra is hatással lehetnek, s azok. Ami a program régiós szinten rögzítetett fejlesztési irán javasolt stratégia (öt operatív programja: 1. Tudatos termékfejlesztés, 2. Marketingtevékenység fejlesztése, 3. -képzés, 4. Szervezet- és intézmény-fejlesztés, 5. Komplex kínálat létrehozása yógy- és termálturizmus fejlesztésének központi szerepe. 19

4. (a regionális turizmusfejlesztési program helyzetértékelése szerint) Nemzetközi Kulturális- és örökségturizmus X X Iseum, Zsinagóga, Püspöki palota, Székesegyház, Papi szeminárium, Eölby ház temények, múzeumok, kiállítások X X X (!?) Kulturális rendezvények Savaria Történelmi Karnevál Savaria Karnevál (?!), Tavaszi Napok (sic), Szent Márton Napok Vallási események X X X Aktív turizmus Kerékpározás X X X Víziturizmus X X X zés X X X Természetjárás X X X Lovasturizmus X X X Horgászturizmus X X X Vadászturizmus X X X Egyéb sport- (kategória nélkül Sportrendezvények X X X Gasztronómia és borturizmus X X Falusi turizmus X X Konferenciaturizmus (kategória nélkül) Szombathely Rendezvények, kiállítások X X illetve szakvásárai. Gyógyturizmus X X Szombathely Forrás: Nyugat-Dunántúli Régió Turisztikai Koncepciója és Fejlesztési Programja, Horwath Consulting Szállodai és Idegenforgalmi Tanácsadó Kft. & Szemrédi Turizmus Tanácsadó Konzorcium, Budapest, 2000. október 30. alapján X A program kívánatos fejlesztéseket tárgyaló részében az általános (minden térségre/városra Szombathely nevesítve csak kevés (pontosan négy) helyen jelenik meg: Információs irodahálózat fejlesztése és karbantartása megvalósult, amennyiben létrejött a szombathelyi Tourinform Iroda) kisebb konferenciák, szimpóziu közt és az Új konferenciaközpontok létesítése programnál ( megyei jogú városok konferencia nek fejlesztése ) a Gyógy- és termálturizmus fejlesztése Helyi programnál; A Komplex programkínálat kialakítása (események, rendezvények) intézkedésen belül, a Rendezvények támogatása program számol a Savaria Karnevállal is. 20

A regionális turizmusfejlesztési program felülvizsgálata esedékes, Szombathely régi és új attrakcióinak és kijelölt fejlesztési irányainak beépítése az új programozási dokumentumba fontos feladat, -nyilvánító szerepet kell játszania a régió turisztikai döntéshozó és menedzsment szervezetek irányában (RMI, RIB). 3. SZOMBATHELY TURIZMUSA - HELYZETÉRTÉKELÉS 3.1. Történeti áttekintés Szombathely turizmusa szinte egy már céltudatosan alkalmazták a mai értelemben vett utazást, amely már nemcsak a hódító hadvezérek utazásait, vagy a kereskedelmi, vallási célú utazásokat jelentette, hanem a usz, melyet a napjainkban oly divatos turisztikai termék, a wellness és visszaesett. A középkori keresztény normákkal ellentétes felüd A utazás, a turizmus pozitív oldalai. - Nagykanizsa-i vasútvonal, majd a Budapest- -Graz- kulturális központjává vált. - sajtó 1908-ban már dicséri környékén található forrásokra, amely az idegenforgalom szempontjából hasznosítható volna. - ban a korabeli re 236 belföldi és 3.378 külföldi érkezett a 21

A harmincas évek még nagyobb lendületet hoztak a város idegenforgalmában. 1933-ban Szombathelyi Idegenforgalmi Kalauz címmel 32 oldalas összeállítás jelent meg a városról fotókkal illusztrálva. Ebben az évben 41.534 vendég fordult meg a városban. 1936. február 6-án megválasztották a város idegenforgalmi bizottságát. Ugyanebben az évben városról 28 ezer példányban magyar, német, francia, angol és olasz nyelveken. Ekkor már -ban az akkori Szentháromság tér) kapott új üzlethelyiséget. 1937-ben a kereskedelmi és közlekedési miniszterhez benyújtott kérelem alapján olást, amely azzal a kedvezménnyel járt együtt, -os vasúti kedvezményt kaphattak. A 30- teljesen visszaszorította. Csak az 1960- -ben a Vas Megyei Tanács váll Az 1960-as, 1970-es években nagy lendületet vett a város idegenforgalma, mind kínálati, mind a vendégforgalom terén. Szombathely nyugati területén létrejött a város zöldövezeti, rekreációs központja, a Csónakázó- város nagy rendezvényei, Savaria Karnevál, Savaria Nemzetközi Táncverseny, Savaria Nemzetközi Röplabdatorna, Iseumi operajátékok nagy látogatottságnak örvendtek, országhatárainkon túl is ismertté tették a város nevét. unióból, Lengyelországból ahonnan csillagtúra- forgalmi szolgáltatásokat is igénybevettek: étkezés, idegenvezetés, kulturális programok. 22

A turistaforgalom az 1980- ságrendet ért el. (1989-ben 104.930 vendég 246.051 vendégéjszakát töltött el Szombathelyen.). A háttérben azonban mindvégig sége. A rendszerváltás utáni változások, a szocialista világrendszer felbomlása az 1990- szocialista csoportok, szétesett a belföldi támogatott szociálturizmus rendszere, emelkedtek az árak, a szolgáltatások színvonala nem érte el a nyugat-európai kínálatét. már az Interneten keresztül is elérhet tokában hozza. döbbenni az 1970-es, 80-as évek kényelme után, hogy nem elég ölbe tett kézzel ülve várni a turistát. 1994-ben Szombathely város vezetése elkészíttette a város turizmusfejlesztési koncepcióját. azonban azok folyamatos fenntartása, továbbfejlesztése, és az ezekhez szükséges fedezet folyamatos rendelkezésre bocsátása; megalakult a város turisztikai információs irodája (Tourinform) ; a város irányításán belül külön szakmai bizottság foglalkozik a turizmussal; évente kiadásra kerül a város nagy rendezvényeit tartalmazó eseménynaptár; létrejött az útbaigazító táblarendszer; a városnak internetes turisztikai honlapja készült; fesztiválok idején megvalósul a város fesztiváli felzászlózása; nagy sikerrel újra indult a Savaria Történelmi Karnevál; ; - ; az egy ; próbafúrás. 23

st tartva azok továbbfejlesztése. 3.2. A kínálat értékelése 3.2.1. TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Földrajzi fekvés Szombathely a Kisalföld délnyugati részén, nem messze a nyugati országhatártól fekszik. autópálya), Graztól Zanat községeket. A patakok mentén gyöngysor- lepülések csatlakozása a város észak-déli irányú tengelyét közel 13 km hosszúságúra növelte. - kavicsos h -völgységnek -hegység déli lábaira támaszkodó pliocén-kori dombok húzódnak. Szombathely tehát a síkság és a hegyvidék találkozásánál kialakult jellegzetes vásárváros, ezen a helyen valamikor szombati napokon tartották a vásárokat. Innen származhat a Szombathely elnevezés. összefüggésben áll hajdani vásárváros jellegével. Már helyének kultúra ipari termékei. De itt ment észak felé a rómaiak állandó kereskedelmi útvonala is, a Arról pedig, hogy Szombath 24

Növényzet Szombathely parkjait és jellegzetes fasorait a 19. kezdeményezésére kezdték telepíteni, melyek többsége napjainkban is meghatározó részei a városkép Kálmán út, Zrínyi utca, Bagolyvári sétány), de az egykor létrehozott parkok, zöldterületek ma is kellemes színfoltjai a városnak: Brenner park, Gayer park, Ezredévi park, Szent István park, Szakközépiskola melletti park, a Markusovszky Kórház parkja, a Gyöngyös-, és a Perintpatak mentén kialakított sétányok, a Paragvári út, Jáki út fasora, bogáti kastély parkja, - büszkélkedhet, amelyet az 1890-es években alapozott meg Dr. lombosfák mellett figyelemreméltó az arborétum magnólia gy jteménye is. Napjaink újabb zöldterületei a 60-as, 70-es években alakultak ki, melyek közül a Csónakázó- Eml örökzöldekben. A mai Szombathelyt csaknem körülölelik a zöld területek: északról a Kámoni Arborétum, - kertje, a bogáti kastély parkja övezi a várost. A város zöld területeinek a védelme és növelése a környezetvédelmi szempontok mellett turisztikailag is elengedhetetlen feladat. A város lakóinak és az idelátogató turistáknak egyaránt a pihenés, kikapcsolódás, regenerálódás helyszínéül szolgálnak. Vízrajz van. Patakjai aránylag - - a patak egy csatornán keresztül látja el vízzel a hajdani Kenderesi téglagyár gödreinek helyén létesült Horgász- és Csónakázó-tavat. A városon két patak folyik keresztül, a Gyöngyös és a Perint. ásában. 25

Éghajlat kiegyenlítettséget az atlantikus légtömegek beáramlása okozza, melye csapadékot is hoznak. A csapadék az év folyamán szabályosan oszlik el. A csapadékos napok száma az évi 130- városnak, az Alpok friss leheletét hozzák magukkal. Az uralkodó nyugati, északnyugati szelek kellemetlen hatásától a várost félkörívesen telepített parkövezettel kívánják megoltalmazni. Ennek egyes részei már meg is vannak, mint például a Csónakázó-tó moni arborétum. Állatvilág Szombathelynek és közvetlen környékének spontán állatvilága színes és gazdag képet nyújt., a vaddisznó, a róka és a nyúl. A vi k. A környék kis ragadozói a nyest és a görény. A patakok és a létesített tavak (Horgász- és Csónakázó-tó) gazdag halállománnyal rendelkeznek. A madárvilág is változatos. A kámoni tavakon költ a kisvöcsök és a vízityúk. A Perint magas partján vájt üregekben költ hazánk egyik legszínesebb, aránylag ritka madara, a jégmadár. A parkokban a leggyakoribb a feketerigó és a balkáni gerle. Ugyancsak a Balkánról jött hazánkba a balkáni fakopács, a parkokban, útszéli öreg fák odvában költ. A csókák és a vetési varjak is bevonultak a városba. Utóbbiak a Kórház és a Pelikán park nagy fáin fészkelve keltenek nagy zsivajt. Sarlós fecskével is találkozunk, a város épületeinek nyílásaiban fészkel. indulnak vadászatra. A parkok, arborétumok, utcai fasorok vonzzák a téli vendégeket is, a csíz, a pinty, a Termálvíz A város természeti adottságai közül az egyik legnagyobb érték a termálvíz. 1959-ben, ola hasznos. 1962-26

-ban megnyílt fedett uszoda földszintjén kialakított Nappali Kórházban alkalmazzák. Több tanulmányterv is készült a szé gyik sem került megvalósításra. 3.2.2. ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG a városok belvárosi része a fennmaradt épületekkel vonzza a turistákat. A templomok, székesegyházak sem csupán töltenek be a kastélyok, ennek múltját, gy jteményeit, használati tárgyait bemutató kastélymúzeum, a hozzá tartozó parkokban a növényritkaságok bemutatása, s emellett a kastélyban szállodai és rendezvény típusú szolgáltatások nyújtása. A régi épületeken, templomokon, kastélyokon kívül a a turizmusban. Épületek, intézmények, épületmaradványok, feltárt romok emlékeztetnek a múltra, teszik azt Ezek közül vannak, amelyek a turisták által is évtizedek óta ismertek, látogatottak, de vannak olyan értékek, amelyeknek mi magunk is napjainkban fedezzük fel turisztikai értékét. eszébe jutnak? az ókori Savaria emlékei, a Romkert, és az Iseum, a 18. századi barokk építészet remekeként fenn maradt egységes barokk tér épületei közül a Székesegyház, Püspöki Palota, esetleg még a Vasi Múzeumfalu. De már nem biztos, hogy ismerik, és megtekintik: bemutatásának), 27

ahol a város múltjának, történetének bemutatása mellett, egyházi kincseket láthatunk, a Püspöki Palota termeit, festményeit, amely jelenleg egyéni turisták részére nem utánjárással, külön engedéllyel tekinthetik meg. Ez a páratlan kultúrtörténeti érték a És még sorolható tóhelyek, kis galériák. Járdányi Paulovics István Romkert Iseum Romkert Egyházmegyei Múzeum Sala Terrena Püspöki Palota Egyházmegyei Könyvtár Savaria Múzeum Smidt Múzeum Zsinagóga Vasi Múzeumfalu Szombathelyi Képtár úsági Központ Berzsenyi Dániel Könyvtár Isis Galéria Irokéz Galéria Savaria Tourist Galéria Vitalitas Galéria Templomok Székesegyház Szent Márton (Domonkos) templom Szent Erzsébet (Ferences) templom Szalézi templom 28

Kálvária templom Kastélyok Zwitkovich - kastély Bagolyvár Kámon - Reiszig - kastély Kámon - Saághy - kastély Herény - Gothard - kastély Olad - Ernuszt - kastély Gyöngyöshermán - Szegedy - kastély Szentkirály - Zarkaházi Szily - kastély Bogát - Festetics - kastély Szily János szobra Szentháromság szobor Berzsenyi Dániel szobra Batthyány szobor Horváth Boldizsár szobra Éhen Gyula szobra Szent Márton szobor, a Savaria téren Derkovits szobor a Derkovits lakótelepen Szombathelyi polgárok szoborcsoport -téren Kilátók (templomtorony, vártorony, kilátó), ahonnan az egész város és környéke belátható, ahova a majd gyönyörködni a város panorámájában. Régi v 29

kimondottan ezzel a céllal építették 1936- viharai közepette feledésbe merült, állapota folyamatosan romlott. 1985-ben felújították, az leromlott, újra feledésbe merül. Irodalmi emlékek 1787- - A Székesegyházzal szemben álló Szily János utca 4. sz -tól a hat osztályos szombathelyi gimnázium és két évfolyamops bölcseleti líceum, amelynek Széchenyi István is növendéke volt. tették: Kultsár István, Bitnitz Lajos, Szilassy László, Lipp Vilmos, Kunc Adolf, Kárpáti Kelemen. 1902- Gazdag Erzsi -ben hunyt el, a Jáki Ugyancsak Szombathelyen született Weöres Sándor 1913. június 22-én. Bár gyermekkorát Csöngén töltötte, középiskolai éveiben visszatért Szombathelyre. Szá létrehozója. Szombathely különleges irodalmi emléke James Joyce regényéhez, az Ulysseshez család. 2004-ben a Bloom háznál Joyce szobrot is állítottak. A Bloom napot a világ nyolcvan városában ünneplik minden év június 16-án, mely Szombathely város programkínálatának is jó néhány éve része. 30

akik munkásságuknak állít emléket, ezen kívül nevüket a városban emléktáblák, közterek, büszkék rájuk: Békefi Antal népzenekutató, Bitnitz Lajos nyelvész, matematikus, Derkovits Gyula ifjúsági író, Gáyer Gyula botanikus, Géfin Gyula Szombathely történetének kutatója, Koncz án irodalmár, Magyar László -Szabó István akadémikus, Pável Ágoston nn János és Reismann Marian építész, Zalai Tóth János építész, stb. Vallási emlékek született Savariában, a legenda és a hagyomány szerint a mostani Szent Márton plébániatemplom helyén egykor állt házban. A középkor eresték az évszázadok folyamán. Francia kezdeményezésre zarándok-útvonal jött létre a Márton püspök tours-i sírjától egészen Szombathelyig. A Szent Márton Európai Zarándokútvonal azokat az európai városokat köti össze, ahol a tours-i püspök élete során megfordult. Az útvonalhoz tartozó zarándokhelyeket Szent Márton lábnyomával fémjelzik. A város másik vértanúja Szent Quirin idegenforgalmi vetületei lehetnek. (E nevet Északnyugat- nagy tisztelet övezi, addig Magyarországon az évszázadok során szinte teljesen megfeledkeztek róla helyen is csak néhány éve van emléktáblája és emléknapja.) Sisac-kal körvonalazódó kapcsolatok (mely város helyén egykor szintén a római birodalom egy települése állt, és ahol annak idején Quirin püspökként szolgált). 31

Összességében: b hasznosítását. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy azok a turistáknak csak különféle attrakciókkal, rászervezett progra hosszabb tartózkodásra is bíró - rendezvényei). A város turisztikai adottságait értékelve nem szabad figyelmen kívül hagyni Szombathely központi -hegy, stb. és Ausztria határmenti területeinek bejárásához. 3.2.3. KÖZBIZTONSÁG A közbiztonság állnak rendelkezésre információk és adatok. Az idegenforgalom szempontjából frekventált, június-július augusztus hónapokról kapott adatokból levont következtetések jellemzik az év többi hónapját is. A turizmus szempontjából fontosak a lopások és a vagyon elleni -ban 780, 2004-ben 787, míg 2005. év június július hónapjában 526, tehát 2005- évihez hasonló adat várható. orán stagnáló tendenciát mutat. A betöréses lopások száma, 2003. nyarán 52, 2004-ben 61, 2005 vizsgált két hónap 42. A zse 2003-ban 8, 2004-ben 11, 2005. június-július hónapban 4. Szerencsére elmondható, hogy a gépkocsi feltörések és gépkocsi lopások száma minimális, 2003-nyarán 2, 2004-ben 3 és 2005-ben pedig 1 lopásról érkezett bejelentés. Nem jelle beszélhetünk. Ez megnyugtató információ a személygépkocsival ideutazó külföldi és belföldi turisták körében. 32

az információk szerint nem történt külföldiek terhére elkövetett l alkotott kép kialakítására. helyen legális és illegális körülmények között zajlik. Elmondható viszont, hogy ezzel Felmerült még a droggal kapcsolatos visszaélések kérdése, melynek vizsgálata során megállapíthatjuk, hogy Szombathelyen jelen van a fiatalok körében a drogfogyasztás, a megye viszont tranzit szerepet tölt be ezen a téren, ezért Magyarországon, a nem túlzottan i. egyaránt megtalálhatók. Parkolókban, bevásárló központok környékén, leginkább külföldieket leszólítva alakítják a város idegenforgalmi arculatát. A közlekedési balesetek száma 2003-2004 között emelkedett, 48-ról 67-re, ami 2005. év két nyári hónapjának számait vizsgálva várhatóan stagnál, június-július során 41. Ami örvendetes, hogy a halálos és a súlyos esetek száma csökkent, bár ezzel együtt viszont a ellátva, m, diszkó-balesetek problémáját, mely havonta 2-3 balesetet jelent a térségben. Az ittas vezetés száma viszont Szombathelyen és környékén csökkent. 3.2.4. SZÁLLÁSHELYEK 33

Az 1990-es évek elején a statisztikai nyilvántartások szerint Szombathelynek három yancsak szezonális üzemeléssel). A 90- mentek át. 5. táblázat: Szombathely szálláshely- - 2005. évi állapot Szállástípus Szálláshely neve Szobaszám Szállodák **** Claudius Hotel 97 218 Park Hotel Pelikán 42 100 Hotel Wagner 12 25 Szállodák *** Amphora Hotel 19 50 Gerendás Hotel 24 49 Józsi bácsi szállodája 15 35 Hotel Ciao Amico 11 33 Hotel Fortuna 10 26 Vadász Hotel 8 20 Szállodák ** Hotel Liget 38 98 California Hotel 11 25 László Hotel 10 22 Panziók Alvég Panzió 28 69 Arany Sólyom Panzió 6 18 Kispipa Panzió Perintparti Panzió Motelek Sunset Motel 31 110 Sportcsarnok Motel 4 14 Okt.Közp.szállása Martin 37 69 MÁV Rt. Regionális Oktatási Központ Tópart Kemping Kollégiumok BDF Kollégiuma I. BDF Kollégiuma II. Keresk.és Vendégl. SZKI Kollégiuma Péterfy Sándor Középiskola Kollégium Puskás Tivadar Szaközépiskola Kollégiuma Szilágyi Erzsébet Középiskolai Leánykollégium Kollégiuma I. POTE Eü. Kollégiuma II. Savaria Szakközépiskola Kollégiuma 34

Teleki Blanka Szakközépiskola Kollégiuma, Királyné Kerék Anikó Napjainkban a városban három négy csillagos, hat három csillagos szálloda, négy két üzemel egész évben, ezen kívül ugyancsak egész évben fogadnak turistákat a kollégiumok végéig) a kemping faházakkal valamint a sátor-, lakókocsi- iskolaszüne A szálláshelyek földrajzi elhelyezkedése jónak mondható, többségük a belvárosban illetve a útvonalak mentén. kezd lenni a szálláshely-alapszolgáltatáson kívül az egyéb szolgáltatások (étterem, bár, fitness, jacuzzi, fedett medence, stb.) biztosítása a szállodán belül. 6. táblázat: Szombathely szálláshely-kapacitásának megoszlása típusok szerint 1993. 1993. 2003. 2003. 2004. 2004. Szállástípus egység f egység f egység f Szállodák 3 516 6 448 8 534 Panziók 4 617 14 694 11 1200 Turistaszállások 1 600 3 392 4 682 Egyéb (kempingek, ) 2 348 3 354 1 347 Kereskedelmi szállás összesen 10 2 081 26 1 888 24 2 763 Magánszállásadás - 198-186 - 174 Szálláshelyek összesen - 2 279-2 074-2 837 Forrás: KSH Az 1993. és a 2003. évi statisztikai jelentések adatait vizsgálva (ld. 6. táblázat), ha csak nem növekedett volna Szombathely szálláshelyeinek száma. A számok mögött azonban a -besorolás és kapacitás változott, az 199 35

a szálláshelyek megnevezése nem mindig azonos a statisztikai besorolás szerinti elnevezéssel (pl. a szálláshely nevében a szálloda vagy hotel szó szerepel, de besorolás szerint nem hotel, hanem panzió kategóriába tartozik, vagy pl. a kollégiumok 1-2 ágyas vendégszoba szálláshelye panzió besorolásba, a több ágyas szobái turistaszállás kategóriába tartoznak, stb.), -2003-ban növekedésében. -bár a 2- megjelenése, illetve a szezonalitásuk kissé torzítják az adatokat, de a statisztikai nyilvántartásokban csak ezen bontás szerint áll rendelkezésre adat, illetve összehasonlítás Összegezve megállapíthatjuk, hogy a szálláshelykínálat terén az elmúlt tíz évben pozitív -kapacitás szállástípusonkénti megoszlását vizsgálva a Bár abszolút számértékben nö mégis a szállodák 2003-ban még 23,7 %-át, 2004. évben már csak 19,3 %-át nyújtották az -kapacitáson belül a panziók szerepe, 2003-ban 36,8 %, 2004- -ról, 2004. évben 24,7 %-ra. Az egyéb minimáli -kapacitáson belüli arányuk a 2003.évi 18,7 %-ról, 2004. évben 12,6 %-ra csökkent. ntett kapacitása, amely mind kapacitás, mind vendégforgalom terén 3. ábra: Szombathely kereskedelmi szálláshely-kapacitásának megoszlása típusonként 2003 2004 36

turistaszállások 21% egyéb 19% turistaszállások 25% egyéb 13% panziók 36% szállodák 24% panziók 43% szállodák 19% Forrás: KSH A szálláshelyfejlesztés és a városi pr elmozdulás tapasztalható pozitív irányba a szálláshelyek vendégforgalmát tekintve. 7. kereskedelmi szálláshelyek és magánszállásadás szerinti megoszlásban Szálláshelyek összesen 1993. 2003. 2004. Kereskedelmi szálláshelyek - 52 974 53 232 Vendégek Magánszállásadás - 1 366 942 Szálláshelyek összesen 47 383 54 340 54 174 Kereskedelmi szálláshelyek - 107 901 103 522 Vendégéjszakák Szálláshelyek összesen 92 959 116 101 107 746 Magánszállásadás - 8 200 4 224 1,96 2,14 1,99 Forrás: KSH 8. táblázat: Szombathely szálláshelyeinek vendégforgalma szállástípusonként, 2003. Szállástípus Vendégek Vendégéjszakák száma száma Szállodák 20 008 41 851 2,09 Panziók 20 501 43 377 2,12 Turistaszállások 7 647 12 505 1,63 4 818 10 159 2,11 Keresk. szálláshelyek összesen 52 974 107 901 2,03 Magánszállásadás 1 366 8 200 6,00 Szálláshelyek összesen 54 340 116 101 2,14 Forrás: KSH (A magánszállásadásná szállnak meg. A hivatásturizmus egy sajátos formája valósul meg ebben az esetben.) 37

4. megoszlása szállástípusonként 2003. évben egyéb 17% vendégszám vendégéjszaka magánszállásadás 9% szállodák 22% turistaszállások 14% egyéb 9% magánszállásadás 2% turistaszállások 11% turistaszállások 19% panziók 33% panziók 38% szállodák 37% panziók 37% Forrás: KSH Szombathely szálláskínálatát és vendégforgalmát a szomszédos megyeszékhelyek kínálatával és forgalmával összevetve (9. táblázat) megállapíthatjuk, hogy a hasonló adottságokkal me szálláskapacitáson. Utóbbinál reálisan látnunk kell a két város adottságai közötti különbségeket: földrajzi elhelyezkedése (Bécs Budapest között félúton az M1-es autópálya mentén), ipari, gazdasági fejlettsége, kulturális kínálata, stb. felülmúlja városunk adottságait. 9. táblázat: A szomszédos megyeszékhelyek kereskedelmi szálláshely-kapacitása és vendégforgalma 2003. évben magánszállásadás egyéb 10% 6% szállodák 36% Szoba Vendég külföldi Vendégéjszaka külföldi Átl.tart. 1 453 4 516 92 818 55 188 249 806 118 381 2,69 Szombathely 554 1 888 52 974 11 039 107 901 28 355 2,03 Veszprém 547 1 512 25 459 8 561 67 055 18 721 2,63 Zalaegerszeg 571 1 642 33 709 7 109 64 806 16 101 1,92 Forrás: KSH és vendégforgalma. Ez az összehasonlítás nem Szombathely vendégforgalmát kívánja rmékkínálat milyen mér (ld. 10. táblázat). Hévíz és Zalakaros esetében az egészségturizmus (termál-, gyógy-, wellness-) kínálata, Hévíz esetében még a páratlan természeti környezettel is párosulva; Keszthely esetében a természeti adottságok (Balaton, 38

don, hogy intenzív turisztikai fejlesztésekkel (szállodai fejlesztések, nemzetközi konferencia turizmusra alkalmas technikai 10. táblázat: Nyugat-Dunántúl kedvelt turisztikai célpontjainak kereskedelmi szálláshelykapacitása és vendégforgalma 2003. évben Szoba Vendég külföldi Vendégéjszaka külföldi Átl. tart. Hévíz 2 328 5 585 171 150 97 986 953 128 689 630 5,57 Zalakaros 645 2 447 53 064 20 261 247 685 144 951 4,67 Keszthely 1 078 5 029 52 005 25 905 189 854 118 709 3,65 Sopron 1 621 5 489 142 485 39 756 359 341 73 863 2,52 Szombathely 554 1 888 52 974 11 039 107 901 28 355 2,03 Forrás: KSH Összefoglalva elmondhatjuk, hogy az elmúlt tíz évben javult a város szálláskínálata, de a szálláshelyek nagy része napjainkban is csak szálláshely, és nem egy teljes nyaralási szolgáltatások, amelyek a város m tartózkodásra és nagyobb arányú költésre ösztönözhetnék a turistákat. 3.2.5. VENDÉGLÁTÁS Szombathely térségében 425, a városban 306 vendéglátóhelyet tartanak nyilván. Ebben a szolgáltatási ágban ez átlagosan jó ellátottságot jelent. Nagyon változatos a vendéglátóhelyek arculata, specifikuma. A magyaros a nemzetközi ízeket felvonultató, olaszos vagy görög pizzéria, kínai étterem vagy az amerikai steakhouse, kínai, görög, amerikai gyors étkez, presszók, fagyizók, a gyors hidegbüfék, kocsmák és talponállók, bárok és klubok valamint zenés szórakozóhelyek szolgálják a vendégeket. Sok jó, színvonalas kategóriában. Vannak hagyományos magyaros ízeket kínáló, standard ételkínálattal ételválasztékot kínáló hely. Leginkább a több csillagos szállodák éttermei töltik be ezt a szerepet. A bevásárló turizmus visszaszorulása a vendéglátás területén is komolyan érezteti hatását. sa. A határmenti 39