Társasági adó, SZJA és EVA bevallások, az 1+1%-os felajánlások tapasztalatai

Társasági adó, SZJA és EVA bevallások, az 1+1%-os felajánlások tapasztalatai APEH SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ HÁTTÉRANYAG Budapest, 2010. szeptember 14.

TARTALOMJEGYZÉK I. Társasági adó bevallást benyújtók 2009. évi főbb jellemzői 2 I.1. A társasági adó bevallások feldolgozásának tapasztalatai 2 I.2. Gazdálkodók bevételeinek alakulása 3 I.3. A költségek alakulása 3 I.4. Adózás előtti eredmény összetevői 4 I.5. A jövedelem (nyereség) minimum érvényesülése, adókedvezmények 5 II. A magánszemélyek 2009. évi jövedelemadózásának jellemzői 6 II.1. A személyi jövedelemadó bevallások feldolgozásának tapasztalatai 6 II.2. A visszaigénylést tartalmazó, benyújtott személyi jövedelemadó bevallások 7 II.3. Az egyszerűsített bevallás 2009. évi tapasztalatai 7 II.4. Az összevont jövedelmek alakulása 8 II.5. A kedvezmény jellegű tételek jellemzői 8 II.6. Összevont jövedelmek, kedvezmények és az adókötelezettség sávos bontásban 9 II.7. A külön adózó jövedelmek alakulása 10 II.8. Top jövedelmek jellegzetessége 11 II.9. A jövedelmek területi jellemzői 11 II.10. Magánszemélyek különadója 12 III. Az egyéni vállalkozók 2009. évi adózásának főbb jellemzői 12 IV. EVA bevallást benyújtó adózók főbb jellemzői 2009. évben 14 V. Tájékoztató a 2009. évi Szja 1+1%-ról a 2010. rendelkező évben tett felajánlásokról 15 V.1. Az érvényes rendelkező nyilatkozatok benyújtásának módja 17 V.2. Az érvényes rendelkező nyilatkozatokban felajánlott Szja 1% összegek 18 V.3. Az érvényes 1+1%-os felajánlások megoszlása 19 V.4. Egyházak 19 V.5. Kiemelt költségvetési előirányzatok 20 V.6. Civil szervezetek 21 V.7. Rendelkező nyilatkozatok feldolgozása 22 V.8. Felhívó tájékoztató levél 22 V.9. A 1037A számú adatlap 23 V.10. Az alábbiakra hívjuk fel a figyelmet: 24 V.11. Közlemény a 2009. évben átutalt 2007. és 2008. adóévi Szja 1%-os összegek felhasználásáról 26 V.12. A rendelkező magánszemélyek értesítése 26 VI. A számviteli beszámolók benyújtásáról 27 1

I. Társasági adó bevallást benyújtók 2009. évi főbb jellemzői I.1. A társasági adó bevallások feldolgozásának tapasztalatai A 2009. adóévre vonatkozóan társasági adó és különadó kötelezettségüknek a Tao. tv. hatálya alá tartozó egyszeres könyvvitelt vezető adózók a 0928-as számú bevallás, a kettős könyvvitelt vezető adózók a 0929-es számú bevallás benyújtásával tesznek eleget 2010. május 31-éig, illetve a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózók az adóév utolsó napját követő 150. napig. A társasági adó bevallások feldolgozási ideje és a jellemző hibaarány a feldolgozási rendszer korszerűsítésének köszönhetően folyamatosan javult. A bevallások feldolgozásához szükséges átlagos idő a 2007. évi 38,3 napról 2010-re 10 napra csökkent, míg a hibás bevallások aránya 52,3%-ról 30%-ra mérséklődött. 1. diagram Társasági adó bevallások feldolgozásához szükséges idő és hibás bevallások aránya (2007-2010. év) 40 60% 35 30 25 20 38,3 52,3% 52,0% 26,8 43,4% 30,0% 50% 40% 30% 15 10 5 19,1 10 20% 10% 0 2007 2008 2009 2010 bevallás feldolgozási idő (nap) hibás bevallások aránya (%) 0% Tájékoztatónk a naptári évvel azonos üzleti éves, kettős könyvvitelt vezető vállalkozások bevallásainak nemzetgazdasági teljesítményeit mutatja be, mivel az egyszeres könyvvitelt vezetők száma mindössze 8,8 ezer darab, nemzetgazdasági teljesítményhez való hozzájárulásuk elenyésző. A 2009. évi társasági adó bevallásokból készülő gazdaság statisztikai célokat szolgáló Gyorsjelentésben 361 928 db a megelőző évvel közel azonos, ún. speciális célú vállalatok nélküli kettős könyvvezetést folytató naptári évvel megegyező üzleti éves vállalkozás bevallása szerepel. A korábbi évekkel ellentétben a 2009. évi bevallások összesítésekor külön kerültek megjelenítésre azon speciális célú tőkefinanszírozó vállalatok (SCV), melyek alapvetően pénzügyi források vállalatcsoporton belüli közvetítésében érintettek, belföldi tevékenységet nem végeznek. Ezen vállalkozások eltérő statisztikai kezelésére a KSH és az MNB módszertannak megfelelően került sor. A vállalkozások mérete alapján valamennyi kategóriában csökkent a vállalkozások által benyújtott és feldolgozott bevallások száma. A legnagyobb részarányt továbbra is a mikro vállalkozások teszik ki, 89,2%-os részesedés mellett. Körükben ugyanakkor átrendeződés is megfigyelhető, az 5-9 főt, illetve 1-4 főt foglalkoztatók száma megközelítőleg 2 500 darabbal csökkent, az önfoglalkoztató cégek darabszáma ugyanakkor kismértékben növekedett. A 2

legnagyobb visszaesés a legkisebb, 1,2%-os részarányt kitevő közepes vállalkozások számában mutatható ki, a gazdaságban legnagyobb teljesítményt realizáló nagyvállalkozások száma alig változott, részesedésük az előző évvel megegyezően 2,9%. I.2. Gazdálkodók bevételeinek alakulása 2009-ban a társas gazdálkodók üzemi, üzleti tevékenységből származó összes bevétele 66 725 milliárd Ft, 11,6%-kal kevesebb, mint az előző évben. Az összes bevétel 94%-át az értékesítés nettó árbevétele teszi ki, amely közel 12%-os csökkenés mellett 62 753 milliárd Ft-ban realizálódott 2009. évben Az aktivált saját teljesítmények és az egyéb bevételek mérséklődése megközelítőleg 6%-os. Az elmúlt évben a nettó árbevétel 57,3%-át az összes vállalkozás 2,9%-át reprezentáló nagyvállalkozások realizálták. Ezen adóalanyok által elért nettó árbevétel 35 954 milliárd Ft volt 2009-ben, mely összeg 12,4%-kal elmaradt a bázisévi értéktől. A csökkenés 0,5 százalékponttal elmaradt a teljes nemzetgazdaságban mért dinamikától. A mikro-, és kisvállalkozások nettó árbevétel csökkenése alacsonyabb volt, mint a 11,9%-os nemzetgazdasági átlag. A mikro-, és kisvállalkozások összesen a nemzetgazdasági nettó árbevétel 28,3%-át, 17 757 milliárd Ft-ot realizáltak, legnagyobb visszaesés a közepes vállalkozási kategóriában mutatható ki, közel 1 400 milliárd Ft. A nettó árbevétel 76%-át, 47 949 milliárd Ft-ot belföldi relációban érték el a gazdasági társaságok, ebben a relációban a csökkenés mértéke 9%-os. A külpiaci értékesítés ugyanakkor jelentősen, 20%-ot meghaladóan csökkent az előző évhez képest, 14 804 milliárd Ft-ot tett ki. Az export döntő hányadát, (76,6%) a nagyvállalkozások realizálták, annak ellenére, hogy a külpiaci visszaesés körükben a nemzetgazdasági átlagtól is közel 3 százalékponttal magasabb volt. A közepes vállalkozásoknál a kivitel 13,3%-a, míg a mikro-, és kisvállalkozásoknál 10%-a mutatható ki, mindhárom kategóriában az átlagtól kisebb csökkenés mellett. I.3. A költségek alakulása A költségek és ráfordítások 2009. évi összege 63 806 milliárd Ft, 11,4 %-kal elmaradt a bázis évi értéktől. A ráfordítások között továbbra is a legnagyobb részarányt az anyagjellegű ráfordítások képezik, viszont a legnagyobb csökkenés is itt volt kimutatható, amely betudható a gazdasági válság miatti termelés visszaesésének az adóévet érintő hatásaként. Anyagjellegű ráfordításként a 2008. évi 56 618 milliárd Ft-tal szemben 2009.évben 48 421 milliárd Ft-ot számoltak el. Az értékcsökkenési leírás és egyéb ráfordítások összege meghaladta a bázisévet. A személyi jellegű ráfordításként 6,2%-kal kevesebbet, 6 578 milliárd Ft-ot mutattak ki a társas cégek, ezen belül a bérköltség és személyi jellegű kifizetések csökkenése megközelíti az 5%-ot. A béreket terhelő járulékoknál az előző évhez képest 9,7%-os az elmaradás, melyben a járulék mértéket érintő törvényváltozások hatása is szerepet játszott. Természetesen erre a költségnemre elszámolt összegeknél a foglalkoztatottak számának alakulása is hatással van, mely a bevallások alapján országosan 155 ezer fővel csökkent. 3

I.4. Adózás előtti eredmény összetevői 2009. évben 4 821,2 milliárd Ft üzemi nyereség és 1 902,5 milliárd Ft üzemi veszteség mellett 2 918,6 milliárd Ft üzemi eredmény képződött, mely közel 15%-kal elmaradt az előző évtől. Az üzemi tevékenység eredményének csökkenése a költségek bevételekét meghaladó csökkenése mellett a termelés válsághoz kötődő visszaesését tükrözi. A pénzügyi műveletek eredménye azonban a korábbi évhez képest jelentősen javult, annak ellenére, hogy továbbra is negatív összegű. Az eredményt meghatározó nyereség közel 20%-kal növekedett, a veszteség összeg ugyanakkor 14,8%-kal csökkent, így a pénzügyi műveletek eredménye a bázisévi 955 milliárd Ft-ról -202 milliárd Ft-ra emelkedett. A pozitív eredmény a nem pénzügyi tevékenységet végző ágazatoknál volt kimutatható, ahol a 2008. évi 814 milliárd Ft negatív pénzügyi eredmény a tárgyévben pozitívra fordult, elérte a 264 milliárd Ft-ot. A pénzügyi szektor a bázisévben még alacsonyabb negatívumot (-141 milliárd Ft) számolt el, mely 2009-ben pénzügyi műveletek bevételeinek jelentős elmaradása, és a bázisszintű költségek mellett jelentős visszaesést, nevezetesen 465 milliárd Ft pénzügyi veszteséget eredményezett. 2009. évben a rendkívüli eredmény ellentétes irányba változott, az előző évben negatívumként elszámolt 45,4 milliárd Ft-ról pozitívumra váltott, és megközelítette a 31 milliárd Ft-ot, javítva ezzel a vállalkozások eredményességét. A rendkívüli eredmény javulása a nyereség és a veszteség közel azonos növekedésének illetve csökkenésének az eredménye. A pénzügyi és a rendkívüli eredmény előző évhez képest javuló tendenciája ellensúlyozta az üzemi eredmény elmaradását, és ezen túl is javította az adózás előtti eredményességet. 1. táblázat Eredmény összetevők alakulása 2008. és 2009. év Eredmény összetevők (milliárd Ft) Megnevezés 2008 2009 2009/2008 % Üzemi eredmény 3 437 2 919 84,9% Pénzügyi eredmény -955-202 21,1% Rendkívüli eredmény -45 31 Adózás előtti eredmény 2 445 2 750 112,5% A társas cégek így a tárgyévben 2 750 milliárd Ft adózás előtti eredményt könyvelhettek el, 12,5%-kal többet, mint 2008-ban. Az adózás előtti eredményen belül az adózás előtti nyereség összegének növekedése 3,7%, míg a veszteségnél a csökkenés mértéke közel 6%-os. Az adózás előtti eredmény növekedése a pénzügyi vállalkozások nélküli ágazatokban volt kimutatható, ahol a bázisévi 1 693 milliárd Ft-ról 2 236 milliárd Ft-ra növekedett. Ezen belül jelentősen javult, közel duplájára emelkedett - a bázisévben nagyarányú veszteséget 4

elszenvedett - feldolgozóipari cégek eredményessége, így itt 795 milliárd Ft képezte az adózás alapját. Ezzel ellentétben a pénzügyi szektor a válságra később reagált, így körükben a 2009. évi adózás előtti eredmény 514 milliárd Ft-ra csökkent a 2008.évi 752 milliárd Ft-ról. Az adózás előtti eredmény alapján 2009. évben 7%-kal visszaesett a nyereséges vállalkozások száma, míg a veszteséges és nulla eredményt kimutató vállalkozások száma több mint 7 %-kal növekedett. A nyereséges vállalkozások adózás előtti nyeresége közel 3,7 %-kal meghaladta a tavalyi értéket, ugyanakkor pozitívumként értékelhető, hogy a veszteséges, vagy 0 -t valló vállalkozások adózás előtti vesztesége közel 6%-kal csökkent. A vállalkozás mérete alapján a nagyvállalkozásoknál keletkezett az adózás előtti eredmény 59,4 %-a, több mint 43%-os növekmény eredményeként. A bázisévi adózás előtti eredményük közel 2,2 - szeresét realizálták a mikrovállalkozások, ami a nemzetgazdasági eredmény 14,2%-ának megfelelő összeg. A kis és közepes vállalkozások eredményessége nagyarányban romlott, a 2008. évi adózás előtti eredmény 66 illetve 63%-át sikerült elérniük. 2. diagram Adózás előtti eredmény megoszlása vállalati méret szerint (2009. év) Mikrovállalkozások 14% Kisvállalkozások 12% Nagyvállalkozások 60% Középvállalkozások 14% I.5. A jövedelem (nyereség) minimum érvényesülése, adókedvezmények A közel 362 ezer adózó 18%-ának, azaz 66,2 ezer adózónak nem kellett alkalmaznia a törvény erejénél fogva a jövedelem-(nyereség-) minimum szabályt. 35%-a, közel 128 ezer adózó a megfelelő gazdasági mutatói miatt nem alkalmazta a rendelkezést. Az összes beérkezett adóbevallás 45%-ában (szemben a 2008. évi bevallásoknál tapasztalt 32%-kal) azonban a jövedelem-(nyereség-) minimum alapján kellett az adóalapot meghatározni. Az adózók közül alig 1,6% döntött úgy, hogy vállalja a nyilatkozattételt és adóalapját főszabály szerint állapítja meg. Az adókedvezmények, az adómentesség és a visszatartott adó figyelembe vétele után 327 milliárd Ft társasági adó fizetési kötelezettség keletkezett. A különadó kötelezettség a vállalkozások nem teljes körét érinti. Különadót 178,2 ezer vállalkozás számolt el 129 milliárd Ft összegben. A társasági és különadót továbbra is nagyrészt a nagyvállalkozások fizetik. 2009. évtől új kötelezettségként került előírásra az energiaellátók jövedelemadója, melyet 24,5 milliárd Ft-ban realizálódott. E jogcímen mindössze 398 vállalkozás szinte teljes egészében nagyvállalkozás - vallott adókötelezettséget. 5

II. A magánszemélyek 2009. évi jövedelemadózásának jellemzői II.1. A személyi jövedelemadó bevallások feldolgozásának tapasztalatai Az előző évhez hasonlóan a 0953-as nyomtatványon kellett bevallani, illetve elszámolni a 2009. évi személyi jövedelemadót, a különadót, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást, az egészségügyi hozzájárulást és az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély járulékát. Továbbá ebben az évben is visszaigényelhető volt a bevallásban a járulékfizetési felső határt meghaladóan levont járulék összege. A magánszemélyek 2009. évi jövedelméhez kapcsolódó kötelezettségek bevallásához, névre szólóan 4,025 millió darab különböző tartalmú egységcsomagot juttatott el az adóhatóság az érintettekhez. A 0953-as bevallás benyújtására előírt határidő egyéni vállalkozók és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemélyek esetében 2010. február 25-e, egyebekben 2010. május 20-a volt. A munkáltatói adómegállapítás adatainak beérkezési határideje 2010. június 10-e volt. Összességében a 2009. évre vonatkozóan több mint 4,5 millió magánszemély személyi jövedelemadó elszámolását fogadta az adóhatóság (személyi jövedelemadó bevallás 0953, 0953E és munkáltatói adómegállapítás 09M29). A munkáltatón keresztül elszámolók száma a korábbi évek tendenciájához hasonlóan tovább csökkent és az egyszerűsített bevallás lehetőségével is mintegy 90 ezer fővel kevesebben éltek, mint előző évben. A 2009. évre vonatkozó, hibátlan adattartalmú személyi jövedelemadó bevallások feldolgozása július közepére befejeződött. A beérkezett összes személyi jövedelemadó bevallás feldolgozása négy év alatt, azaz a 2007. évi bevallások feldolgozási idejéhez képest (2007-ben még a régi feldolgozó rendszerrel történt a feldolgozás) 2010-re harmadára csökkent, a hibás bevallások aránya 41,1%-ról 13,6%-ra csökkent. 3. diagram SZJA bevallások feldolgozásához szükséges idő és hibás bevallások aránya (2007-2010. év) 25 50% 20 41,1% 40% 15 23,1 29,7% 30% 10 11,7 15,2% 13,6% 20% 5 8 7,8 10% 0 2007 2008 2009 2010 bevallás feldolgozási idő (nap) hibás bevallások aránya (%) 0% Az adóhatóság Internetes honlapján elérhető program felhasználásával elkészített és papír alapon benyújtott bevallások hibaaránya, folyamatosan, jelentősen csökken, ezek a bevallások az összes, nyilvántartott bevallás számában idén is jelentős hányadot, 59,5%-ot képviselnek. Az internetes program segítségével kitöltött bevallását elektronikus úton is benyújthatta az a magánszemély, aki a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő 6

központi szervnél, bármelyik okmányirodában, vagy az állami adóhatóságnál regisztráltatta magát. A benyújtott személyi jövedelemadó bevallások számához viszonyítva az elektronikus úton teljesített bevallások száma 6,2%-al emelkedett az előző évhez képest. II.2. A visszaigénylést tartalmazó, benyújtott személyi jövedelemadó bevallások A személyi jövedelemadó bevallás tekintetében a 2010. július 19-i adatok alapján az adóhatóság az adózók részére 94,1 milliárd forint adó visszatérítést utalt ki, melynek egy főre eső átlaga 50 652 Ft/fő, ez a szám tavaly 44 324 Ft/fő volt. A kiutalásra nyitva álló határidő túllépése miatt, az 1 857 664 visszatérítési tételből mindössze 2458 bevallás érintett az adóhatóság által fizetendő kamat összegével, mely átlagosan egy adózónak 349 forintot jelent. II.3. Az egyszerűsített bevallás 2009. évi tapasztalatai A magánszemély a személyi jövedelemadó megállapítási kötelezettségének az önadózás keretén belül, az állami adóhatóság közreműködésével elkészített egyszerűsített bevallással is eleget tehet. Az adóhatósághoz a végleges adatok alapján 244.319 db 0953Ny jelű nyilatkozatot nyújtottak be a magánszemélyek, amely az egyszerűsített adóbevallás elkészítésének az egyik feltétele. Ebből a benyújtási határidőt követően beküldött, érvénytelen nyilatkozatok száma 5.668 db. A nyilatkozatok felülvizsgálata során a törvényi feltételeknek nem megfelelő nyilatkozatot adó 422 magánszemélyt az adóhatóság levélben tájékoztatta az elutasítás okáról és arról, hogy a bevallási kötelezettségüket a 0953-as bevallás beadásával kell teljesíteniük. A nyilatkozat benyújtását követően elhunyt 113 magánszemély. A duplán benyújtott, vagy cím és egyéb azonosító adatot nem tartalmazó és ezért hibás, javíthatatlan nyilatkozatot adó 785 magánszemély kapott értesítést. A 2009. adóév vonatkozásában a nyilatkozatot benyújtó adózókból 237.331 magánszemély felelt meg az egyszerűsített bevallási ajánlat készítés feltételeinek, azonban 951 magánszemély a bevallási kötelezettségét időközben már teljesítette. A kedvező változásoknak köszönhetően a kizártak köre jelentősen csökkent. A 2008. évben 29.690, a 2009. évben 7.354 magánszemély nem felelt meg a jövedelem adatok alapján az egyszerűsített bevallás ajánlat készítésének. A 2008. évben 13.822, a 2009. évben 6.872 fő magánszemély kapott értesítő levelet az adóhatóságtól, akinek munkáltatói/kifizetői adat hiányában nem készült ajánlat. Az adóhivatal 222.154 bevallási ajánlatot kézbesített postai, illetőleg elektronikus úton. A 2008. évhez képest a duplájára emelkedett azoknak a magánszemélyeknek a száma, akik a bevallási ajánlatukat elektronikus formában kérték. A 2008. évben 22.322, míg 2009. évben 41.243 magánszemély élt az elektronikus küldés lehetőségével. Eddig 191.684 db egyszerűsített bevallás került nyilvántartásba vételre. A 0853E és 0953E bevallás ajánlatok arányszámaiból a következőket lehet megállapítani: A 0853Ny nyilatkozat száma: 341.170 db, míg az elkészített 0853E ajánlat száma: 295.521 db volt. Ez a benyújtott nyilatkozatok 86,6%-át jelentette. A 0953Ny nyilatkozat száma: 7

244.319 db, az ezek alapján elkészített 0953E ajánlat száma: 222.154 db volt. Ez a benyújtott nyilatkozatok 91,0%-a. Összevetve, az egyszerűsített bevallás második évében emelkedett az érvényes nyilatkozatok és a hozzájuk kapcsolódó ajánlatok aránya. II.4. Az összevont jövedelmek alakulása A 2009. évi bevallásokban szereplő összevonásra kerülő jövedelmek nagyságát nagyban befolyásolta a nemzetgazdasági válság jövedelem visszafogó hatása. A 2009-es adóévben az adóalanyok 8 276,1 milliárd Ft összevont jövedelmet vallottak be, ami 258,4 milliárd Ft-tal elmarad a 2008. év hasonló adatától (az elmaradás 3 %-os csökkenésnek felel meg). Az összevont jövedelmeken belül 2009-ben is a nem önálló tevékenységből származó jövedelmek csoportja a legmeghatározóbb, melynek 88,5 %-os részesedése kis mértékben meg is haladja a 2008-as értéket. Bár ebben a jövedelemkategóriában a munkaviszonyból származó jövedelmek nagyságrendje kiemelkedő, a részarány növekedés nem ennek a csoportnak, hanem az egyéb nem önálló tevékenységből származó jövedelmek alakulásának tudható be. Ugyanis míg a munkaviszonyból származó bérjövedelmek 2009-es összege 3,5 %- kal, az összevont jövedelmet meghaladó mértékben lecsökkent a bázisévhez képest, addig a más bérjövedelem összege 23,5 %-kal, míg az adóévben kapott végkielégítés összege 9,8 %- kal emelkedett. Ezen adatok egyértelműen a válság miatti elbocsátásokkal, és ennek folyományaként a folyósított álláskeresési járadék, stb. növekedésével hozhatók összefüggésbe. 2009-ben 3.686 ezer fő rendelkezett munkaviszonyból származó bérjövedelemmel, melynek átlagos összege éves szinten 1.852 ezer Ft/fő, míg havi szinten 154 ezer Ft/fő volt. Az önálló tevékenységből származó jövedelmek összege 2009-ben 3,4 %-os csökkenéssel 221,5 milliárd Ft-ot tett ki, mellyel részaránya az összes összevont jövedelmen belül a bázisévivel egyezően 2,7 %-os maradt. Az egyéb jövedelmek aránya az összevont jövedelmen belül a 2008-as 8,9 %-ról 8,8 %-ra csökkent, elsősorban az adóterhet nem viselő járandóságok körének, ezen belül is kiemelten a nyugdíj összegének csökkenése következtében. A 2008-as 519 ezer fővel szemben 486 ezer főre csökkent azon nyugdíjas magánszemélyek száma, kik a nyugdíjukon kívül egyéb jövedelmet is szereztek, és így bevallást nyújtottak be az adóhatósághoz. A 2009-re kimutatott nyugdíj 505,2 milliárd Ft-os összege 49,4 milliárd Ft-tal marad el a bázisévi összegtől. 9,7 %-kal 111,6 milliárd Ft-ra emelkedett viszont az egyes kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények szerint Magyarországon mentesítésre kerülő, de a jövedelemszámításnál az adóadóterhet nem viselő járandóságok között kimutatandó külföldi jövedelmek összege. II.5. A kedvezmény jellegű tételek jellemzői 2009. évben összesen 496,5 milliárd Ft értékben számoltak el a bevalló személyek adókötelezettséget csökkentő tételeket, ami 9,6 milliárd Ft-tal elmarad a 2008-as bázis esztendő hasonló adatától. 8

Kedvezmény jellegű tételek 2008. és 2009. év 2. táblázat Kedvezménytípusok 2008. év 2009. év 2009/2008 változás milliárd Ft ezer fő milliárd Ft ezer fő milliárd Ft ezer fő Adójóváírás 279,0 3 104,5 277,3 3 081,0-1,7-23,5 Adóterhet nem viselő járandóság adója 149,6 812,2 140,3 807,0-9,3-5,2 Más számított adót csökkentő jogcímek 0,9-0,9-0,0 - Lakáscélú hitel kedvezménye 18,6 185,2 13,6 131,4-5,0-53,8 A súlyos fogyatékosság miatt levonandó összeg 2,7 67,1 2,9 71,3 0,2 4,2 Közteherjegy értékének 30%-a 0,0 1,2 0,0 1,2 0,0 0,0 Összevont kedvezmények 29,1-36,5-7,4 - Családi kedvezmény eltartottak után 13,5 112,2 13,1 109,1-0,4-3,1 Az üzleti hitel megfizetett kamatának 25%-a 0,0 0,2 0,0 0,3 0,0 0,1 Önkéntes pénztárakba befiz. kedvezménye 10,2 537,0 9,3 496,7-0,9-40,3 Nyugdíjelőtakarékossági szla kedvezménye 2,5 27,0 2,6 28,8 0,1 1,8 Összes kedvezménytétel 506,1-496,5 - -9,6 - A kedvezmény jellegű tételek körében növekedést csak az ún. összevont kedvezmények köre mutat, mely fogalmat a jogalkotó a 2009-es adóévre vezette be. A korábbi években hét fő jogcímen érvényesíthető kedvezmények (három társadalombiztosítási és magánnyugdíjpénztári befizetéshez kapcsolódó kedvezmény, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe történő befizetés kedvezménye, a tandíjhoz, biztosításhoz, közcélú adományokhoz kapcsolódó kedvezmények) még utoljára a 2009-es adóévben igénybe vehetőek voltak, sőt kiegészültek egy új jogcímmel, a háztartásokkal kapcsolatos szolgáltatások igénybe vétele utáni kedvezménnyel. Amíg azonban 2008-ban a jogszabály a kedvezménytételekre egyedi korlátokat, és mértékeket szabott, addig 2009-ben a kedvezmények alapjául szolgáló összegek összeadása után egy egységes, 30%-os mérték került meghatározásra. A kedvezmények igénybe vételére vonatkozó jövedelemkorlát, valamint az összevont kedvezmények körének és a mezőgazdasági kedvezmény együttes összegére vonatkozó 100 ezer Ft-os maxium 2009-re is érvényben maradt. Összességében a magánszemélyek fenti jogcímeken 2009-ben 36,5 milliárd Ft adókedvezményt érvényesítettek, mely 7,4 milliárd Ft-tal haladja meg a 2008-as értéket. 2009-re az adójóváírás szabályai változatlanok maradtak, ezen a jogcímen 277,3 milliárd Ftot számoltak el az adózók adót csökkentő tételként, mely csupán 1,7 milliárd Ft-tal marad el a bázisévitől. 9,3 miliárd Ft-tal csökkent azonban az adóterhet nem viselő járandóságok levonható adója, mely maga az adóterhet nem viselő jövedelmek visszaesésén felül az adótábla változásának a következménye. A 2007. január 1-jével átmeneti szabály beiktatásával megszüntetett lakáscélú hitel kedvezménye évről-évre szűkül, és 2009-ben mintegy 54 ezer fővel kevesebb magánszemély, összesen 5 milliárd forinttal kevesebb összegben vette igénybe, mint 2008-ban. Az egyéb kedvezmények tekintetében érdemi jogszabályváltozás nem történt, azok nagyságrendje bázisszint közelében maradt. II.6. Összevont jövedelmek, kedvezmények és az adókötelezettség sávos bontásban Az éves szintű minimálbér értékének megfelelő vagy annál alacsonyabb összevont adóalapot az összes adózó 26,1 %-a, 1 169 ezer adózó vallott be, mely 71 ezer fővel több az 9

egy évvel korábban tapasztaltnál. Náluk az összes adókötelezettségnek mindössze 1,6 %-a keletkezett Ez nem a ténylegesen minimálbéren foglalkoztatottak számát jelenti, mert az összevont jövedelmet feltüntetők között szerepelnek olyan adóalanyok is, akik munkaviszonyból származó jövedelmen kívüli egyéb jövedelmet (adóterhet nem viselő járandóság, vállalkozói kivét, stb.) szereztek, illetve nem egész évben volt munkaviszonyuk. Az adójóváírásnál megjelölt jogosultsági hónapok alapján mindössze 340 ezer magánszemély tüntetett fel egész évre vonatkozóan minimálbér alatti bérjövedelmet (előző évben ez a szám 345 ezer volt). Az éves szintű minimálbér értékének megfelelő vagy annál alacsonyabb összevont jövedelmet kimutató magánszemélyek közel ötödének nem volt bérjövedelme, és a bérjövedelmet elérőknek közel 70 %-a (655 ezer fő) nem egész évben állt munkaviszonyban. Az ebbe a sávba tartozó 567,1 milliárd forintos összevont jövedelem 26 %-a nem bérjövedelem, a bérjövedelem 55 %-a (232 milliárd Ft) pedig tört évre kifizetett jövedelem. Minimálbér és 1,5 millió forint közötti éves jövedelmet 1 millió 293 ezer fő, az adózók 28,9 %-a számolt el, mely arány 1,4 százalékponttal alacsonyabb az előző évinél. Ők az összes adókötelezettségből mindössze 6,2 %-os részarányt képviselnek. A 1,5 millió és 3 millió forint közötti éves jövedelmet elszámoló adózói kör aránya a bázisévi 28,8 %-ról 28,5 %-ra csökkent, számuk 1 millió 278 ezer fő, míg részesedésük az összes adókötelezettségből 27,3 %. A 2008-as évinél mintegy 23 ezer fővel kevesebb, közel 479 ezer adózó ért el 3 és 6 millió forint közötti éves jövedelmet. Ők az összes adózó 10,7 %-át képviselik, azonban ők fizették az összes adó közel 32 %-át. 6 millió Ft feletti éves jövedelmet a bázis időszakinál 8 ezerrel kevesebb, összesen 154 ezer adózó, az összes adózó 3,4 %-a realizált, de az összes adókötelezettség 32,7 %-a ebben a sávban csapódott le. 2009-ben az összes bevalló 16,7 %-a, 747 ezer adóalany nem élt egyetlen kedvezmény igénybevételének lehetőségével sem, mely arány közel azonos a bázisévivel. A 2009. évi összevont jövedelmek adóterhelését a kedvezményekkel csökkentett számított adó és az alapul szolgáló összevont jövedelem hányadosaként kalkuláltuk. A fenti módszerrel számítottak alapján megállapítható, hogy az országos adóteher 2009-ben 18 %-os, mely 0,7 százalékponttal alacsonyabb az előző évinél. A csökkenés elsősorban a 2009. július 1-i hatállyal elfogadott, de január 1-ig visszamenőlegesen érvényesíthető adómérséklésnek tudható be, miszerint a kedvezményes 18%-os adókulcs alkalmazására jogosító határ 1.700.000 Ft-os éves jövedemről 1.900.000 Ft-ig kiterjesztésre került. Az összevont adóalapra jutó számított adó összegében is látszódik, hogy míg 2008-ban. II.7. A külön adózó jövedelmek alakulása A 2009. évre bevallott külön adózó jövedelmek összege a 2008. évihez képest kis mértékben, 1 %-kal, 570,9 milliárd Ft-ra csökkent. 14,5 ezer fővel kevesebb adózó mutatott ki ilyen jogcímen jövedelmet, és az átlagos adóterhelés is 26,5%-ól 24,3%-ra csökkent. A külön adózó jövedelmek csoportja ugyanakkor jelentős belső átrendeződést mutat. Vélhetően az ingatlan átruházást érintő, már 2008-ban is érvényben lévő jogszabályváltozásnak köszönhetően, miszerint a szerzést követő 5 éven túli értékesítés esetében az adózót jövedelemadó fizetési kötelezettség nem terheli, az ingatlan értékesítésből befolyó személyi jövedelemadó folyamatos csökkenésére lehet számítani, mely folyamatot a 10

2009-re évre vonatkozóan még jobban felerősített a nemzetgazdasági válság lakáspiacot is érintő kedvezőtlen hatása. Mindezek következményeként az ingatlan átruházásból származó jövedelemként 2008-ban kimutatott 63,7 milliárd Ft-os jövedelem 2009-re 25,5 miliárd Ft-ra esett vissza, és ilyen jogcímen a bázisévi 14,5 milliárd Ft-os adóval szemben csupán 5,9 milliárd Ft kötelezettség keletkezett. Közel harmadára esett vissza az árfolyamnyereség címén kimutatott jövedelem is, melynek adóvonzata 2009-ben a 2008-as 23,8 milliárd Ft-tal szemben csupán 9,3 milliárd Ft volt. A külön adózó jövedelmeken belül az osztalék címén juttatott jövedelmek vannak a legnagyobb súlyarányban, és a bázisévihez képest 39,7 milliárd Ft-os növekedéssel már az összes forrásadós jövedelem felét teszik ki. A növekedés egyik oka, hogy 2009-ben az osztalékokat terhelő 35%-os adókulcs eltörlésre került, és így összesen az adózók 283,4 milliárd Ft osztalék jövedelmet, és 23,9% átlagos adóteher mellett 67,7 milliárd Ft kötelezettséget vallottak be. 2008-ban az osztalékokat terhelő átlagos adóteher 25,4 %-os volt. Markánsan, több mint négyszeresére, 42,2 milliárd Ft-ra emelkedett a tőzsdei ügyletből származó jövedelmek összege, melyből 2009-ben 8,4 milliárd Ft adókötelezettség keletkezett. A 2009-es adóévre a forrásadós tételeket érintően két átmeneti szabály került beiktatásra. Egyrészt a tagi kölcsön elengedés esetében a tagot megillető osztalék után kedvezményes, 10%-os adókulcs alkalmazását engedi a jogszabály, mely folyományaként az ilyen jogcímen kimutatott forrásadós jövedelmek összege 7,6 milliárd Ft-tal, az adókötelezettség pedig 0,7 milliárd Ft-tal emelkedett. Még látványosabb azonban a 2008. és 2009. adóévre vonatkozóan bevezetett, az offshore cégek által külföldön juttatott jövedelmekre elrendelt adóamnesztia következtében kimutatott jövedelmek alakulása. A 2008-as adóévben az adóamnesztia intézményét szerény érdeklődés kísérte az adózók körében, azonban 2009-re a jogszabály a feltételeket tovább enyhítette, melynek következtében az adózók 34,8 milliárd Ft jövedelmet, és 3,5 milliárd Ft adókötelezettséget mutattak ki ezen a jogcímen. II.8. Top jövedelmek jellegzetessége A 2009. évben realizált legnagyobb összevont jövedelem 1,2 milliárd Ft-ot tett ki, ami alig több, mint a harmada a 2008-as adóvre bevallott legnagyobb összevont jövedelemnek (2008-ban 3,4 milliárd Ft volt). Ez szinte teljes összegben munkaviszonyból származó bérjövedelemből származott. A 2009. évi legnagyobb forrásadós jövedelem is elmarad 1,7 milliárd Ft-os értékével a 2008-as adattól, mely 5,7 milliárd volt. Az összevont és forrásadós jövedelmeket együttesen figyelembe véve is a legnagyobb forrásadós jövedelmet szerző adózó áll az élen 1,7 milliárdos jövedelmével. A már említett legnagyobb összevont jövedelmet elérő adózó az összes jövedelem rangsorában a 6. helyen áll. II.9. A jövedelmek területi jellemzői Amennyiben az országos szinten elért összevont jövedelem területi megoszlását nézzük, megállapítható, hogy Budapesten és Pest megyében keletkezett az összes összevont jövedelem 36 %-a, 2.972 milliárd Ft. Az összes többi megye részesedése az összevont adóalapból mindenhol 6% alatti. Az összes fizetendő személyi jövedelemadót tekintve még nagyobb, 43 %-os a két kiemelkedő terület aránya, az 1 638 milliárd forint személyi jövedelemadó kötelezettségből itt keletkezett 701 milliárd forint. Az összevont jövedelem, valamint a keletlezett adókötelezettség területi megoszlásában a 2008-as évhez képest jelentős átrendeződés nem történt. 11

Az egyes régiókban illetékességgel rendelkező magánszemélyek által havonta realizált összevont jövedelem átlagos összege Budapesten a legmagasabb, és Békés Megyében a legalacsonyabb. 4. diagram Havi átlagos összevont jövedelem területi megoszlása 2009. évi SZJA bevallások alapján II.10. Magánszemélyek különadója 2009. évben 7.446.000 Ft járulékfizetési felső határ feletti éves összevont jövedelem esetén a magánszemélyeknek és az egyéni vállalkozóknak különadót kellett vallani és fizetni, aminek értéke 4% (2008-ban az összeghatár 7.137.000 Ft volt). Az egyéni vállalkozókat is beleértve 2009-ben összesen 274 ezer fő vallott különadót, mely 27 ezer fővel kevesebb az előző évinél. Az egyéni vállalkozói különadótól eltekintve, a magánszemélyek által elért összevont jövedelem nagyságrendjének vizsgálata alapján megállapítható, hogy 7.446.000 Ft feletti jövedelmet az összes adózó 2,1%-a, 95 ezer adózó ért el. A bevallásban feltüntetett különadó összege a 2008-as adathoz képest 3 milliárd Ft-tal 24 milliárd Ft-ra csökkent. III. Az egyéni vállalkozók 2009. évi adózásának főbb jellemzői A 2009-es adóévet érintően mintegy 270 ezer egyéni vállalkozói bevallás került feldolgozásra, ami közel 20 ezerrel (7,5 százalékkal) kevesebb, mint egy évvel korábban. Ez a csökkenés döntően a működő egyéni vállalkozók számának folytatódó erőteljes eróziójával van összefüggésben. Az egyenlegében 18 és félezer fős létszámkiesés mögött továbbra is élénk létszámmozgás figyelhető meg. Egyaránt nagy volt a tevékenységüket megszüntető (több mint 47 ezer fő) és a tevékenységüket kezdő (mintegy 29 ezer fő) vállalkozók száma. A feldolgozott bevallások tanúsága szerint a választott elszámolási mód szerinti megoszlás a korábbi évekhez hasonló. A feldolgozott bevallás állomány 91 százalékát továbbra is a valamivel több, mint 244 ezer fő tételes költségelszámoló, 9 százalékát pedig a közel 25 ezer átalányadózó teszi ki. 12

A tételes költségelszámoló egyéni vállalkozók a bázis esztendőben 2 107 milliárd forint árbevételt szerepeltettek bevallásaikban. Ezzel szemben a 2009. évi bevételi teljesítményük összege 1 789 milliárd forint, amely 15,1 százalékkal alacsonyabb. A teljesítmény visszaesés fele a csökkenő létszám miatt keletkezett. A másik fele a recesszió számlájára írható. Az országos szinten számított fajlagos teljesítmény paraméterek általában romlottak. Az egy főre vetített árbevétel, amely a bázis időszakban csaknem elérte a 8 millió forintot, 7,3 millió forint közelébe, több mint 600 ezer forinttal esett vissza. Az egyéni vállalkozók összesen 1 765 milliárd forint költséget számoltak el, ami a bázis azonos feldolgozási szakaszához képest 14,7 százalékkal kevesebb. A bevételi teljesítmény jelzett 15,1 százalékos visszaeséséhez képest ez a mutató nem kedvező. A 0,4 százalékpontos differencia ez esetben azt mutatja, hogy a költségek csökkenése nem azonos arányban követte a bevételek szűkülését, ami viszont az amúgy is irreálisan magas nemzetgazdasági szintű költséghányad további fél százalékpontos emelkedéséhez vezetett (2008. évben 98,2 %, 2009. évben 98,7 %). A költségek szerkezete állandónak tekinthető, abban hosszú évek óta csak minimális elmozdulások láthatók. A ráfordításokon belül továbbra is az 1 030 milliárd forintot meghaladó anyag- és árubeszerzés képviseli a legnagyobb részarányt (58,4 %). A tételes költségelszámolást alkalmazó egyéni vállalkozók jövedelem pozíciói a vizsgált időszakban jelentősen nem módosultak. A nyereségesek aránya mintegy 1,2 százalékponttal csökkent (57,3 százalék). A nullajövedelműek súlya 0,7 százalékponttal lett kisebb (10,2 százalék). Ellentétpárként a veszteségesek szerepe 1,9 százalékponttal, (32,5 százalékra) erősödött. Ezek a szerkezeti átrendeződések összhangban vannak a kedvezőtlenre fordult gazdasági folyamatokkal. Amennyiben a költségek között eltekintünk a nem tipikus folyó évi ráfordításként értelmezendő vállalkozói kivéttől, vagyis az un. cash-flow módszert alkalmazzuk, akkor az egyéni vállalkozók jövedelempozíciók szerinti megoszlása lényegesen módosul. A változás iránya és intenzitása eltérő. A nullaeredményűek számának 84 százalékos csökkenése a leginkább szembetűnő (a közel 25 ezer helyett, alig több mint 4 ezer fő). Évről-évre sokan vannak az olyan egyéni vállalkozók, akik a kivét révén tüntetik el nyereségüket. A veszteséges egyéni vállalkozók száma is sokkal kevesebb, ha a kivétet nem vesszük figyelembe. Esetükben a csökkenés aránya 30 százalék (79 ezer fő helyett 55 ezer). Mindkét jövedelempozíció esetében tartós tendenciáról van szó, a jelzett adózói magatartás nem új keletű. Az előzőek ellenpólusaként a nyereséges egyéni vállalkozók létszáma közel egyharmadával lenne magasabb a létező szabályok nélkül (140 ezer helyett 185 ezer fő). Az előzőek végeredményeként a nyereséges egyéni vállalkozók képviselnék a teljes kör több mint háromnegyedét, míg a nullaeredményűek súlya szinte elhanyagolható mértékűre (alig több mint másfél százalékra) zsugorodna. A realizált bevételek sávos bontását tekintve az egyéni vállalkozók szinte pontosan háromnegyede az 5 millió Ft vagy az alatti bevételi sávban helyezkedett el és az összes bevétel 15,3 %-át realizálta. A 25 millió Ft feletti árbevételt valamivel több mint 14 ezer adózó ért (5,8 %). Ez a csekély számú és arányú vállalkozói kör szerezte meg viszont a bevételek csaknem 56 százalékát. 13

Az eredmény után vállalkozói szja kötelezettséget vallók száma nem egészen 198 és félezer fő volt, ami 6,4 százalékkal alatta marad a bázis mutatónak. A vállalkozói szja-t fizetők száma ugyan abszolút értékben nem, de relatíve továbbra is emelkedő tendenciát mutat, mivel a jelzett lemaradás mértéke nem éri el a létszámcsökkenés ütemét. A 8,8 milliárdos adófizetési kötelezettség 1,6 milliárd forinttal kisebb a bázis mutatótól. A minimumadó fizetés alól mentes kört leszámítva a kötelezettek ezúttal is teljes létszámban vállalták az elvárt adó megfizetését. A jövedelem minimum megállapítására vonatkozó szabályokat az adózók 13,4 %-ának, 39 ezer adózónak nem kellett alkalmaznia. 45 %-uk (130,5 ezer fő) nyilatkozott, hogy az ún. hasonlító adóalapja meghaladja a jövedelem minimumot, ezért a jövedelem minimum szerinti adózásra nem kötelezett, míg 40,8 %-nak nem érte el a bevétele a jövedelem minimumot, ezért a jövedelem minimumra vonatkozó rendelkezés alapján állapította meg adóját (118,5 ezer fő). Kiegészítő nyilatkozattételi jogukkal az előző évhez hasonlóan a vállalkozók 0,7 %-a élt (2000 fő). Ezúttal is érdeklődésre tarthat számot a 25 millió forinton felüli sávból kiemelt TOP-100 vállalkozó bevételi teljesítményének néhány fontosabb jellemzője. A bevételi top listát, amelyre ezúttal 565 millió forintos realizált árbevétellel lehetett bekerülni, változatlanul egy élelmiszer, ital, dohány nagykereskedő vezeti. Éves bevételi teljesítménye 5,2 milliárd forint volt, ami csaknem egyötödével kisebb, mint az egy évvel korábbi listavezetőé. A válság az elért bevételeket lefelé mozgatta. Ennek egyik látható következménye, hogy markánsan csökkent az egymilliárd feletti bevételi teljesítményt elérő, illetve azt meghaladó egyéni vállalkozók száma. A tavalyi 36 fővel szemben 2009. évben csak 28-an érték el ezt a szintet. A top listában szereplő vállalkozókra a szakmák sokfélesége jellemző, 50 főtevékenységi kör képviselői találhatók benne. Jellemző viszont az is, hogy a létszám közel felét mindössze hatféle tevékenység képviselői adják (gabonatermesztés, húsfeldolgozás, élelmiszer kiskereskedelem, gépjármű- üzemanyag kiskereskedelem, vasáru, festék, üveg kiskereskedelem, közúti teherszállítás). A felsoroltak közül a teherfuvarozók vannak a legtöbben (17 fő). A többiek létszáma 5-7 fő között mozog. A listán szereplő vállalkozók területi hovatartozása is erősen szóródik. Kissé meglepő, de legtöbben a Dél-Alföldi régióból képviseltetik magukat (28 fő). IV. EVA bevallást benyújtó adózók főbb jellemzői 2009. évben Az eva jogi háttere 2009. évre vonatkozóan érdemben nem változott, csupán néhány kisebb korrekcióra került sor. Az eva iránti élénk érdeklődés a szigorodó közgazdasági körülmények és feltételek ellenére azonban továbbra is megmaradt. A vizsgált esztendőtől ismét közel 9 000 adóalany (3 700 egyéni és 5 300 társas vállalkozás) eva körbe történő bejelentkezését fogadta el az adóhatóság. Az évközi változások egyenlegeként a 2009. év végi működő evás állomány valamivel több, mint 97 800 fő / db volt (egyéni vállalkozó 42,2 ezer fő; társas vállalkozás 55,6 ezer db). A működő társas vállalkozások súlya csaknem 2 százalékponttal tovább nőtt, 2009. év végi részarányuk 56,8 százalék volt. 14

A társas vállalkozások számán belül változatlanul az együttesen 94,7 százalékos részarányt képviselő korlátolt felelősségű és betéti társaság a leginkább jellemző gazdálkodási forma. Az utóbbiak adják a társas vállalkozások több mint 70 százalékát. Az összes evás vállalkozás 26 százaléka (a társas vállalkozások 46 százaléka) tartozik a számviteli törvény hatálya alá, a többi ún. bevételi nyilvántartást vezet. Az egyszerűsített vállalkozói adót alkalmazó egyéni vállalkozók és a társas vállalkozások körében egyaránt a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység a legnépszerűbb. Ezeken a területeken működik az eva alanyok mintegy 43 százaléka, itt realizálódik a bevételi teljesítmények közel fele. Az eva hatálya alá tartozó adóalanyok összesített árbevétele 672 milliárd forint volt, ami csupán 2,7 százalékkal több mint egy évvel korábban. A realizált bevételek az egyéni és társas vállalkozások közötti megoszlása kissé módosult. A társaságok előnyét mutató, évekig jellemző egyharmad-kétharmad arány 30:70 százalékra változott. A gazdasági teljesítmények fajlagos összege 2009. évben meghaladta a 6,9 millió forintot. Ezen belül az egyéni vállalkozók nem egészen 4,8 millió forintos, a társas vállalkozások pedig valamivel több, mint 8,6 millió forintos átlagot értek el. Az eva adóalanyok mintegy 36 százaléka 2,5 millió forint alatti, 54 százaléka 5 millió forint alatti éves bevételt ért el. A legalacsonyabb sávokba tartozók aránya pontosan megegyezik a bázis mutatókkal. V. Tájékoztató a 2009. évi Szja 1+1%-ról a 2010. rendelkező évben tett felajánlásokról A magánszemélyek az 1996. évi CXXVI. törvény a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló törvény (továbbiakban: Szf. tv.) alapján 1997. óta ajánlhatják fel a befizetett személyi jövedelemadójuk 1%-át. (1998. óta 1+1%) A kimutatások a 2010. augusztus 19-i feldolgozottsági szint szerinti adatokat tartalmazzák. (A korábbi időszakok kimutatásai 2009. december 31-ig bezárólag az APEH honlapján (www.apeh.hu) megtalálhatók.) A személyi jövedelemadó 1+1%-ról idén az adófizető magánszemélyek 30.800 kedvezményezettből 30.613 civil kedvezményezett (társadalmi szervezetek, alapítványok, közalapítványok, országos közgyűjtemények és egyéb kulturális intézmények, Magyar Tudományos Akadémia, Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok, könyvtári, levéltári, múzeumi, egyéb kulturális, illetve alkotó- vagy előadó-művészeti tevékenységet folytató szervezetek, országos szakmúzeumok, felsőoktatási intézmények), 185 az APEH által a 2009. évi Szja 1%-ról szóló rendelkezések tekintetében a 2010. rendelkező évre vonatkozóan technikai számmal ellátott egyház, valamint 2 kiemelt költségvetési előirányzat (A parlagfű-mentesítés feladatainak támogatása és a Nemzeti Tehetség Program feladatai) javára rendelkezhettek. Ez évben 4.481 ezer adófizető magánszemély személyi jövedelemadó bevallását, egyszerűsített bevallását, valamint munkáltatói elszámolását dolgozta fel hatóságunk. A 4.481 ezer adózóból azonban csak 3.448 ezer magánszemély nyilatkozhatott volna 0,- forintnál magasabb összegről, mely a fenti adózók 77%-a. A 3.448 ezer adózó összesen 29,7 milliárd 15

forintról rendelkezhetett volna. Azon magánszemély, akinek nem volt összevonás alá eső jövedelme, vagy a személyi jövedelemadó bevallásában, egyszerűsített bevallásában, munkáltatói elszámolásában 0,- forint szerepel az összevont adóalap kedvezményekkel csökkentett adójaként, kizárólag 0,- forint összegű felajánlást tehetett. Az Szf. tv. ugyan nem zárja ki, hogy a magánszemély 0,- forint összegű felajánlást tegyen, azonban a fentiek miatt ezen magánszemélyek tényleges összeget nem tudtak volna eljuttatni az általuk megjelölt kedvezményezett részére. A ténylegesen rendelkező magánszemélyek száma ebben az évben 1.907 ezer fő volt, akik közül 93,3% azaz 1.780 ezer fő tett 0,- forintnál magasabb összegű felajánlást. Az összesen, országosan benyújtott 3.149 ezer rendelkező nyilatkozatból 2.965 ezer az érvényes nyilatkozatok száma, mely az összes rendelkező nyilatkozat 94,2%-a. A 2.965 ezer érvényes rendelkező nyilatkozatot 1.814 ezer magánszemély nyújtotta be. Az érvényes nyilatkozatokban felajánlott összeg meghaladja a 16,9 milliárd forintot, amely a 29,7 milliárd forint összegű elvi keret 56,9 %-át teszi ki. A 16,9 milliárd forint összegű felajánlásból az egyházak 5,15 milliárd, a civilek 9,81 milliárd, a kiemelt költségvetési előirányzatok 1,94 milliárd forinttal részesednek. Az összes adófizető magánszemély megoszlása (%) 5. diagram 20% 40% 37% 3% Rendelkező magánszemélyek száma (fő ill. %) Ténylegesen rendelkező magánszemélyek (0,- Ft-nál magasabb összegről rendelkezett) Ténylegesen rendelkező magánszemélyek (0,- Ft összegű felajánlást tett) Nem rendelkező magánszemélyek (0,- Ft-nál magasabb összegről rendelkezhetett volna) Nem rendelkező magánszemélyek (0,- Ft összegű felajánlást tehetett volna) 1 780 ezer 40% 127 ezer 3% 1 669 ezer 37% 905 ezer 20% 3. táblázat Összes adófizető magánszemély 4 481 ezer 100% 16

V.1. Az érvényes rendelkező nyilatkozatok benyújtásának módja A bevallástípustól függő nyilatkozati hajlandóságot az alábbi táblázat szemlélteti, amelyben a bevallás típusához rendelten szerepel a 2010. évi érvényes rendelkező nyilatkozatok száma és az azokban felajánlott Szja 1% összege. 6. diagram Érvényes rendelkező nyilatkozatok benyújtás módja szerinti megoszlása (db) 388 16 467 76 2 018 Érvényes rendelkező nyilatkozatok benyújtás módja szerint 4. táblázat Hagyományos módon benyújtott személyi jövedelemadó bevallás mellett, illetve részeként 2D pontkódon benyújtott személyi jövedelemadó bevallás mellett, illetve részeként érkezett nyilatkozat Elektronikus úton benyújtott személyi jövedelemadó bevallás mellett, illetve részeként érkezett nyilatkozat Munkáltatói elszámolás kisérőjegyzékével érkezett nyilatkozat Az Szf. tv. által megengedett egyéb módon érkezett nyilatkozat 76 ezer 2,6% 2 018 ezer 68,1% 388 ezer 13,1% 467 ezer 15,7% 16 ezer 0,5% Összes érvényes rendelkező nyilatkozat 2 965 ezer 100% A hagyományos módon és a 2D pontkódon benyújtott személyi jövedelemadó bevallás mellett, illetve részeként érkezett rendelkező nyilatkozatok esetében az összes rendelkező nyilatkozat 92-95%-a volt érvényes, ugyanakkor az elektronikus úton benyújtott személyi jövedelemadó bevallás mellett, illetve részeként érkezett rendelkező nyilatkozatok 90%-a, míg az Szf. tv. által megengedett egyéb módon (postán, személyesen, vagy 09egysza űrlapon) érkezett nyilatkozatok 78%-a volt érvényes. Arányait tekintve a legtöbb hibátlan nyilatkozat 2D pontkódon érkezett. 17

V.2. Az érvényes rendelkező nyilatkozatokban felajánlott Szja 1% összegek 5. táblázat Hagyományos módon benyújtott személyi jövedelemadó bevallás mellett, illetve részeként érkezett nyilatkozat 2D pontkódon benyújtott személyi jövedelemadó bevallás mellett, illetve részeként érkezett nyilatkozat Elektronikus úton benyújtott személyi jövedelemadó bevallás mellett, illetve részeként érkezett nyilatkozat Munkáltatói elszámolás kisérőjegyzékével érkezett nyilatkozatban Az Szf. tv. által megengedett egyéb módon érkezett nyilatkozatban 406 millió 2% 10 430 millió 62% 2 746 millió 16% 3 205 millió 19% 117 millió 1% Összes felajánlott Szja 1% összege 16 904 millió 100% Az érvényes nyilatkozatokban megjelölt kedvezményezettek, az érvényes rendelkező nyilatkozatok, az érvényesen rendelkező magánszemélyek száma, a kedvezményezettek javára érvényesen felajánlott összeg, valamint az egy érvényes nyilatkozatra jutó átlagos felajánlás összege a 2008-2010. évben az alábbiak szerint alakult. 6. táblázat Megnevezés / időszak* Az érvényes nyilatkozatokban megjelölt kedvezményezettek száma (db) Az érvényes nyilatkozatok száma (ezer db) Az érvényesen rendelkező magánszemélyek száma (millió fő) A kedvezményezettek javára érvényesen felajánlott összeg (milliárd Ft) Az egy érvényes nyilatkozatra jutó átlagos felajánlás összege (Ft/db) 2008. december 31. 2009. december 31. 2010. augusztus 19. 28 913 29 880 30 800 2 840 2 803 2 965 1,73 1,73 1,81 16,53 17,18 16,90 5 819 6 129 5 701 * A táblázatban időszakként a rendelkező nyilatkozat benyújtásának éve, illetőleg azok feldolgozási időpontja szerepel. Például a 2008. december 31. azt jelenti, hogy a 2007. adóévre vonatkozóan 2008-ban benyújtott rendelkező nyilatkozatok teljes feldolgozását követően milyen adatokkal rendelkezik hatóságunk. Értelemszerűen a 2010. augusztus 19. is feldolgozási időpont, amely a 2009. adóévre ez évben benyújtott rendelkező nyilatkozatokat jelöli. 18

V.3. Az érvényes 1+1%-os felajánlások megoszlása Érvényes felajánlások megoszlása kedvezményezettek szerint 7. diagram 11,00 10,00 9,00 8,00 7,00 6,00 5,00 4,00 3,00 2,00 1,00 0,00 9,81 5,15 1,94 Egyházak Civilek Kiemelt előirányzatok 7. táblázat Érvényes 1+1%-os felajánlások összege 16,90 Mrd. 100% Egyházak Civilek Kiemelt költségvetési előirányzatok 5,15 Mrd. 30,5% 9,81 Mrd. 58,0% 1,94 Mrd. 11,5% V.4. Egyházak A 2010. rendelkező évre vonatkozóan érvényes technikai számmal rendelkező 185 egyház mindegyikére érkezett érvényes felajánlás, a 894 ezer érvényes nyilatkozat alapján 5,15 milliárd forintot ajánlottak fel az adófizető magánszemélyek. Az egyházak javára érvényesen felajánlott összeg nagysága a 2008-2010. években az alábbiak szerint alakult. 8. diagram (Adatok milliárd forintban) 7,00 6,50 6,00 5,50 5,00 4,50 4,00 3,50 3,00 2,50 2,00 1,50 1,00 0,50 0,00 4,89 5,11 5,15 2008. december 2009. december 2010. augusztus 19

Az egyházak felsorolása és a javukra érvényesen felajánlott összegek az APEH honlapjáról (www.apeh.hu) az Szja 1+1%/Egyházak, kiemelt előirányzatok menüpont alatt megtalálhatóak, illetve letölthetőek. V.5. Kiemelt költségvetési előirányzatok A kiemelt költségvetési előirányzatokra 301 ezer érvényes nyilatkozat érkezett, a felajánlott összeg meghaladta az 1,94 milliárd forintot. A 2008-2010. években az alábbiak szerint alakult a kiemelt költségvetési előirányzatokra érvényesen felajánlott összeg nagysága. (Adatok milliárd forintban) 9. diagram 3,00 2,75 2,50 2,25 2,00 1,75 1,50 1,25 1,00 0,75 0,50 0,25 0,00 2,13 2,01 1,94 2008. december 2009. december 2010. augusztus Kiemelt költségvetési előirányzatok javára felajánlott összegek 8. táblázat Időszak 2008. december 2009. december 2010. augusztus Kiemelt költségvetési előirányzat A parlagfű-mentesítés feladatainak támogatása Nemzeti Tehetség Program feladatai Összesen Nemzeti Tehetség Program feladatai A gyermekszegénység elleni program támogatása feladatai Összesen A parlagfű-mentesítés feladatainak támogatása A gyermekszegénység elleni program támogatása feladatai Összesen Kiemelt előirányzat javára felajánlott összeg 1,08 Mrd. 0,86 Mrd. 1,94 Mrd. 0,41 Mrd. 1,6 Mrd. 2,01 Mrd. 0,96 Mrd. 1,17 Mrd. 2,13 Mrd. 20