Felsőoktatási menedzsment

Hasonló dokumentumok
statisztikai módszerekkel

Fenntarthatóság a statisztikában, statisztika a fenntarthatóságban

ÁTALAKULÁS ÉS KONSZOLIDÁCIÓ A MAGYAR GAZDASÁGBAN ÉS GAZDASÁGIRÁNYÍTÁSBAN

Budapesti Gazdasági Egyetem

JÓ GYAKORLATOK A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA MINŐSÉGFEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉGÉBEN

A pedagógusképzés fejlesztési projekt felsőoktatási környezete. Előadó: dr. Rádli Katalin Emberi Erőforrások Minisztériuma

Komplex mátrix üzleti képzések

A duális képzés felsőoktatásban betöltött innovációs szerepe

A felsőoktatás és a megfelelősség-értékelés kapcsolata

Prof. Dr. Varga Mihály. Gépészeti mechatronikai hálózati kutatás és képzési együttműködés projekt bemutatása, TÁMOP C

A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:

PROF. DR. FÖLDESI PÉTER

A K+F+I forrásai között

Stratégiai célok vázlatos meghatározása

Pannon Egyetem Minıségügyi Nap

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért

Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar. Miért az NKE-KTK? Dr. Szabó Szilvia mb. oktatási dékánhelyettes 2015.

A GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR SZERVEZETI ÖNÉRTÉKELÉSÉNEK EREDMÉNYEI 2005.

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai Április Bihall Tamás MKIK alelnök

Minőségirányítás 12.

A DUÁLIS KÉPZÉSBEN REJLŐ LEHETŐSÉGEK A KECSKEMÉTI FŐISKOLÁN Jövőorientált jelen

Kezdeményezés, kooperáció és kölcsönhatások:

KÉPZÉSFEJLESZTÉS ALPROJEKT

A Népegészségügyi Kar minőségbiztosítása, minő rendszerének és eredményeinek értékelése

Felsőoktatási együttműködés a vízügyi ágazatért

JOGSZABÁLYOK AZ OKTATÁSRÓL MAGYARORSZÁGON 2005 Betlehem József

A foglalkoztatás fejlesztési feladatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében

Önértékelési rendszer

Budapesti Gazdasági Főiskola Felvételi tájékoztató 2012/2013. tanév

A Kiválóság kultúra lehetséges szerepe a beszállítói szervezetek fejlődésében

Jó gyakorlatok! Merre tovább felsőoktatás? A Budapesti Gazdasági Főiskola működése, gazdálkodása során alkalmazott jó gyakorlatok

Vizsgálati szempontsor a január 5-ei műhelymunka alapján

A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA. BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI RENDJÉNEK.

A Magyar Képesítési Keretrendszer és a tanulási eredmény alapú képzésfejlesztés a felsőoktatásban

A FELSŐOKTATÁSI MINŐSÉGI DÍJ MODELL BEMUTATÁSA

AZ NKFIH A JÖVŐ KUTATÓIÉRT

Tudománypolitikai kihívások a as többéves pénzügyi keret tervezése során

Ágazati és intézményi szinten meglévő nemzetközi jó gyakorlatok bemutatása Új-Zéland

"A felelős egyetem módszertani aspektusai" Április 21. Budapest, MellearN konferencia

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig

STRATÉGIA ALKOTÁS A TÁMOP B-10/2/KONV PROJEKT KERETÉN BELÜL. Projekt koordinációs értekezlet október 4.

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Felsőoktatási trendek, kihívások Európában és Magyarországon

Dr. Kozma Gábor rektor, Gál Ferenc Főiskola. Dr. Thékes István ERASMUS koordinátor, Gál Ferenc Főiskola

Budapesti Gazdasági Főiskola Felvételi tájékoztató 2013/2014. tanév

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak között

Felsőoktatás-politikai célok és elvárások. Veszprém, 2010.

Duális képzés Az. képzési forma. Kovács Zsuzsanna Duális Képzés és Módszertani Központ. 12. Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia

Felsőoktatás Nemzetközi Fejlesztéséért Díj 2017

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

t)rszág~yíi( Hivatal a ItomínXsz ; 1011 DEC 1 SZÁMVEVŐSZÉKI ÉS KÖLTSÉGVETÉSI BIZOTTSÁG

Digitális Oktatási Stratégia

Fenntartható városi mobilitási tervek A módszertan alkalmazási lehetőségei

A HADTUDOMÁNYI ÉS HONVÉDTISZTKÉPZŐ KAR MINŐSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA

NEMZETKÖZI FELSŐOKTATÁSI MARKETING ISMERETEK KÉPZÉS ÉS FELSŐOKTATÁS NEMZETKÖZI FEJLESZTÉSÉÉRT DÍJ PÁLYÁZATAINAK SZAKMAI BÍRÁLATA ÖSSZEFOGLALÓ

SSC specialista szakirányú továbbképzés

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.

Debreceni Egyetem. Jánosy Orsolya irodavezető Nemzetközi Iroda, Rektori-Kancellári Kabinet

A bajai főiskola jövőképe

Oktatási területeink. Informatika. Szak- és közigazgatás. Agrárgazdaság. Vidékfejlesztés. Üzleti közgazdaság

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA

A Széchenyi István Egyetem nemzetközi és regionális kapcsolatai

Teljesítménymérés a műszaki felsőoktatásban

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A sz./

SZE-GYŐR Rólunk. A jövő Győrben épül! Képzések száma: 58 szak. Campus területe: m 2. Képzési területek:

Mi van a mobilitási számok mögött?

Modern Városok projekt

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes

KUTATÓHELYEK LEHETŐSÉGTÁRA

STRATÉGIAALKOTÁS, ÜZLETI TERVEZÉS A VÁLLALKOZÁS KREATÍV RÉSZE

Az intézményi nemzetköziesítésben rejlő perspektívák. Sonkoly Gábor, ELTE BTK

STRATÉGIAALKOTÁS, ÜZLETI TERVEZÉS A VÁLLALKOZÁS KREATÍV RÉSZE

Magyar joganyagok évi XLVIII. törvény - a Nemzeti Közszolgálati Egyetem fenn 2. oldal k) az éves központi költségvetés tervezésekor benyújtja

Nyugat-magyarországi Egyetem

BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Építészmérnöki Kar

SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP B

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

Szakképzés és felnőttképzés jogszabályi változásai és a változások hatása a képzés szerkezetére

A minőség prioritása az új felsőoktatási törvényben

Társasági képzések az üzleti stratégia szolgálatában

A GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR SZERVEZETI ÖNÉRTÉKELÉSÉNEK EREDMÉNYEI 2007.

Projektgazda: BME GTK APPI

A duális képzés bevezetése a felsőoktatásban. SZIGETI ÁDÁM felsőoktatásért felelős államtitkárság

A HORIZONT 2020 dióhéjban

IBS Development Nonprofit Kft Május 30.

Duális képzés a BGF GKZ gyakorlatában. Lambertné Katona Mónika BGF-GKZ

DUÁLIS KÉPZÉS A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM MÉRNÖKI KARÁN. Dr. Horváth Zsuzsanna április 14.

Nemzetköziesítési folyamatok trendek és kihívások

Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar ÜZLETI KÉPZÉSEK

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A MISKOLCI EGYETEM ÖNKÖLTSÉGES KÉPZÉSEINEK SZABÁLYZATA

ENELFA - ENtrepreneurship by E-Learning For Adults. Az ENELFA projekt eredményeinek hasznosítása, értékesítése

Ágazati Vezetői Információs Rendszer koncepciója

Duális képzés tapasztalatok, eredmények Dr. Ailer Piroska

A kompetencia igények követése a Perfekt gyakorlatában. Szolnok IX. 27.

Felsőoktatási fejlesztések és azok keretfeltételei, Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform

NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA A Partiumi Tudáscentrum ügyrendje

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.

Átírás:

Felsőoktatási menedzsment különös tekintettel a gazdasági felsőoktatásra Sándorné dr. Kriszt Éva rektor emerita, intézetvezető főiskolai tanár MellearN Szakmai Szeminárium, Budapest, 2016. december 7.

Miről lesz szó? Bevezetés A felsőoktatás stratégiai átalakítása Intézmény típusok Stratégiailag kiemelt területek A gazdaságtudományi képzés jövője Javaslatok Intézményi stratégiák Összegzés

Bevezetés Tekintsd a múltat és meglátod a jövő. Kulturális örökségeink Felsőoktatásunk helyzete: nemzetközi és hazai környezetben Felsőoktatási stratégiaalkotásról

A felsőoktatás stratégiai átalakítása I. A magyar felsőoktatás stratégiájáról Jövőkép 2030 Célok Minőség Innováció Teljesítmény Siker

A felsőoktatás stratégiai átalakítása II. Változó elvárások Forrás: CEDEFOP

A felsőoktatás stratégiai átalakítása III. Célok: Fejlődő hallgatói teljesítménnyel reagálni a globális kihívásokra A felsőoktatási szektor megfelel a munkaerőpiacon felmerülő követelményeknek magas szintű professzionalitással A felsőoktatási rendszer a magyar hagyományokat és értékeket közvetíti Kutatások amelyek a magyar és az európai gazdasági szektorban is relevánsak Felsőoktatási intézmények, mint a szociális mobilitás és fejlődés regionális központjai

A felsőoktatás stratégiai átalakítása III. A felsőoktatás sajátosságai: Emberi tényezők szerepe Motiváció és bizalom Megvalósításhoz Intézményi stratégiák Intézményi irányítás Differenciált struktúrához, differenciált célok: Tudományegyetemek Alkalmazott tudományok egyetemei Főiskolák Közösségi Felsőoktatási Képzési Központok

Intézmény típusok I. Egyetem: Legalább 8 alapképzési és 6 mesterképzési szakon jogosult képzésre, doktori képzésre és doktori fokozat odaítélésére is. Tudományos fokozattal rendelkezők aránya legalább 60%. Igedennyelvű képzések legalább a szakok egy részén. TDK-t működtet. Alkalmazott tudományok egyeteme: Legalább 4 alapképzési szakon és két mesterképzési szakon jogosult képzésre. Legalább 2 szakon folytat duális képzést. Tudományos fokozattal rendelkezők aránya legalább 45%. TDK-t működtet. Főiskola: A tudományos fokozattal rendelkezők aránya legalább egyharmad. TDK-t működtet. Forrás: Nftv. 9. (1) (4)

Intézmény típusok II. Egyetem: ahol a hangsúly az akadémiai jellegű új tudás teremtésén van, és a működés ebből a misszióból vezethető le; kiemelkedik néhány tudományegyetem, melyek szakmai és tudományos jelentőségüknél, méretüknél fogva meghatározóak a magyar felsőoktatásban. Alkalmazott tudományok egyeteme: amely egy professzionális képző intézmény, és elsősorban a gazdasági-társadalmi igények kielégítésére, a tudás hasznosítására fókuszál. Forrás:Fokozatváltás a felsőoktatásban c. stratégia, EMMI

Intézmény típusok III. Nemzetstratégiai célból, kormányrendeletben megfogalmazottak szerint, a miniszter minősíthet intézményt: Kiemelt egyetemnek, vagy Kutató Egyetemnek, vagy főiskolák esetében Alkalmazott tudományok főiskolájának Kormányrendeletben meghatározottak alapján támogatásban részesíthetők. Közösségi Felsőoktatási Képzési Központ (Nem minősül felsőoktatási intézménynek.)

Stratégiailag kiemelt területek I. Ahol képzési terület egészét érintik a beavatkozások: Orvosképzés, Pedagógusképzés Műszaki képzés Gazdasági képzés Agrárképzés A munkaerő-piaci és innovációs igényeire alapozva és azokra reagálva szükséges az átstrukturálást lebonyolítani

Stratégiailag kiemelt területek II. Döntés előkészítés szakmai bizottságokban Kiterjed: Célkitűzésekre Megvalósításra, akciókra Felnőttképzést érintő területek: Orvos-, egészségügyi és szociális képzés Gazdaságtudományi képzés

A gazdaságtudományi képzés jövőjéről I. Főbb változtatási irányok: 1. A mesterszakok helyi igényekhez illeszkedő és gyakorlatorientáltabb továbbfejlesztése. 2. A kiemelt intézmények nemzetközi képzési piacra való bekapcsolódása és az intézmények külföldi hallgatókat fogadó képességének erősítése. 3. A szakirányú továbbképzésben és felnőttképzésben fokozottabb, a munkaadókkal összehangolt szerepvállalás erősítése. 4. A képzési kínálat optimalizálása az intézményhálózatban (képzésindítás minőségi és mennyiségi paramétereinek meghatározása; képzési szintek, szakirányok területi és intézménytipikus koordinációja). 5. A duális képzési forma bevezetése, implementálása

A gazdaságtudományi képzés jövőjéről II. A képzési kínálat felülvizsgálata: az alapképzési szakok felülvizsgálata, akadémiai / professzionális a mesterszakok helyi igényekhez jobban illeszkedő, rugalmasabb kezelése a felsőoktatási szakképzés áttekintése, rendszerbe illesztése a képzési szintek közötti rugalmas átjárhatóság biztosítása a doktori képzés és a szakirányú továbbképzés összekapcsolásának a nemzetköziesítés feltételinek átgondolása, fókuszálása összehangolt módszertani fejlesztési követelmények és lehetőségek

A gazdaságtudományi képzés jövőjéről III. Célkitűzés: a gazdasági mesterszakok kínálatának szélesítése, a helyi munkaadókkal együttműködve a képzés finanszírozását és a gyakorlati képzések tartalmát és megvalósítását illetően Akciók: A mesterszak-kínálat helyi munkaerő-piaci igényekhez igazított továbbfejlesztési programjának rendszeres tartalmi felülvizsgálata, új specializációk indítása. A piacról érkező, korábban akadémiai pályát nem futó, nagy tapasztalatú szakemberek számára elismert oktatói státuszlehetőség megteremtése.

A gazdaságtudományi képzés jövőjéről IV. Célkitűzés: a nemzetköziesítésben rejlő lehetőségek kihasználása, a versenyképes, idegen nyelvű gazdasági képzések erősítése, elsősorban a mesterszakokon Akciók: Idegen nyelvű képzésfejlesztés, tartalomfejlesztés ösztönzése. Idegen nyelvű online képzési programok indítása a kiemelt intézményekben.

A gazdaságtudományi képzés jövőjéről V. Célkitűzés: a gazdasági szakirányú továbbképzésben és a felnőttképzésben való fokozottabb, a munkaadókkal összehangolt szerepvállalás erősítése Akciók: A gazdaságtudományi felsőoktatási intézmények szakirányú szerepének pontos definiálása a továbbképzésben és a felnőttképzésben, valamint az ehhez szükséges feltételrendszer megteremtése. A munkaadókkal való strukturált, célorientált együttműködési formák ösztönzése.

Javaslatok I. A munkaerő-piaci kapcsolatok erősítésére: A munkaadókkal való strukturált, célorientált együttműködési formák kialakításának feltételei és lehetőségei, stakeholder szemlélet A piaci szakemberek bevonása az oktatásba. Tudományos fokozattal rendelkező, de nem akadémiai karriert választott szakértők bevonása a doktori képzésbe. A doktori iskolákért felelős felsőoktatási intézmények adhassanak alkalmazott tudományok professzora címet.

Javaslatok II. A finanszírozáshoz: Az állami ösztöndíj kiterjesztésének megvizsgálása pl. a köztársasági ösztöndíj kiterjesztése, stb. A közszféra szakember ellátásának megvizsgálása és szükség esetén támogatása (pl. közpénzügyek, államháztartási számvitel, stb.) A szakok önköltségének és árának összehasonlítása, és versenyképességi alapon való megkülönböztetése.

Intézményi stratégiák I. Feladatok: Stratégiai akciók definiálása Stratégiai mutatók (indikátorok) meghatározása Intézményfejlesztési tervek felülvizsgálata és átdolgozása

Intézményi stratégiák II. Intézményi stratégia: Jelentősége Szerepe Elkészítése Megismertetése Megvalósítása Folyamatos monitorozása Értékelése

Összegzés I. Teljesítményértékelés, az eredményesség mérése a felsőoktatásban A mérésről elméleti megközelítésben A mérés fogalma, feladata A mérőeszköz megválasztása A mérés bizonytalansága Az adatok feldolgozása Mérhető és nem mérhető dolgok Mérési szabályok

Összegzés II. Mit mérjünk? Jelentkezések, jelentkezők száma Első helyes jelentkezők száma Képzési kínálat Hallgatói elégedettség Alumni elégedettség Munkaadói elégedettség Végzett hallgatók munkaerő-piaci pozíciói Következtetések

Összegzés III. A közszektor gazdasági teljesítményének kvantifikálhatóságáról Eltérések a piaci ösztönzőktől Mérés: 3 E effectiveness (eredményesség) efficiency (hatékonyság) economy (gazdaságosság)

Összegzés III. A stratégia megvalósulás feltétele: a folyamatos visszacsatolás, monitoring az eredmények mérése, értékelése

Összegzés III. Új keretek Modellek Igények és erőforrások diszharmóniája Versenyképesség Motiváció szerepe, az egyének viselkedésének jobb megismerése (Joseph Stiglitz Columbia Egyetem)

kriszt.eva@uni-bge.hu mrk@mrk.hu