Kisgazdaságok és az információtechnológiák

Hasonló dokumentumok
Új idők új dalai? Adaptáció és fogadókészség az IKTeszközök. vidéken. Csótó Mihály

Az informatikai rendszerek kutatása a mezőgazdasági vállalkozások körében

Helyzetképek: középiskolások infokommunikációs kultúrája

Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje

LAKOSSÁGI INTERNET-HASZNÁLAT 2006

A következő kérdések az digitális média és a digitális eszközök használatát vizsgálják különböző szempontokból. Ideértjük az asztali számítógépeket,

A következő kérdések az digitális média és a digitális eszközök használatát vizsgálják különböző szempontokból. Ideértjük az asztali számítógépeket,

TÉVÉNÉZÉS AZ INTERNETEN

Hol végződik az esélyegyenlőség, és hol kezdődik a szakadék?

Mire kattan a nő? Central Médiacsoport Székház, március 29. Nők a mobilon túl is. Pintér Róbert

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei

Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen a I. A program általános tartalma fejezet 11. pontjában írtakkal!

Horváth Krisztina Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola, III. évfolyam

Digital Connected Consumer 2018

NRC-Médiapiac Kütyüindex. Molnár Judit és Sági Ferenc szeptember 15.

Az információs műveltség fejlesztése A könyvtárak szemléletváltása és feladatai a 21. században

Újhartyáni Német Nemzetiségi Általános Iskola IKT helyzetelemzés

Az infoszféra tudást közvetítő szerepe a mai társadalomban

E-Business Symposium Az értékek mértéke. A magyarországi e-kereskedelem számokban. Kis Gergely GKIeNET Kft.

A válaszadók több, mint kilenctizede férfi. Forrás: Nowton Bt es gazdafelmérés, N 2019 =523 fő

Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen a I. A program általános tartalma fejezet 11. pontjában írtakkal!

Digitális szegmensek. Kurucz Imre NRC Marketingkutató

Apor Vilmos Katolikus Főiskola Könyvtára elégedettségi kérdőív 2014

ÚJPEST MÉDIA-KUTATÁS. Közvélemény-kutatás, 2007 október Újpesti Média Kht részére

elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER TANULÓI KÉRDŐÍV

A NÉZŐI VÁLASZTÁS SZABADSÁGA. Vörös Csilla március 19.

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

TÉVÉNÉZÉS AZ INTERNETEN 2015

XI. Az EEM informatikai támogatása

Helyzetképek: általános iskolások infokommunikációs kultúrája. Készítette: Illyés Dávid

A Mórakert TÉSZ információs rendszere

Kerékpárhasználati adatok

A lakossági jelzáloghitelek fogyasztói megítélése

Tudatos média- és információhasználat információs műveltség

Szupersztráda vagy leállósáv?

Online kérdőív az IKT igények felmérésére a köznevelési intézményekben

Tájékozódás és vásárlás a magyar internetezők körében. Összefoglaló

Mobile Hungary, Kezedben az életed, Budapest, október 18. Hotel Helia. A tények makacs dolgok! Mobilfelhasználók számokban Pintér Róbert

A keresés mindent visz? Avagy a keresés szerepe a mindennapokban

8.3. Az Információs és Kommunikációs Technológia és az olvasás-szövegértési készség

A TÁRSADALMI BEFOGADÁS

Közösségi oldalak használata a magyar munkahelyeken. Gateprotect-felmérés, szeptember

Digitális kultúra, avagy hová lett az informatika az új NAT-ban? Farkas Csaba

A felnőttkorba lépő digitális fogyasztó

KUTATÁSI JELENTÉS. CommOnline topline jelentés

Információs Társadalom Monitoring vizsgálat 2002 eredményei

I. Demográfiai kérdések. II. Használói szokások

Az újmédia alkalmazásának lehetőségei a tanulás-tanítás különböző színterein - osztálytermi interakciók

Mi legyen az informatika tantárgyban?

Képzési területenkénti követelményrendszer. a felsőfokú képzésben részt vevő együttműködő szervezetek részére

VÁRÓTERMI KUTATÁS Kutatási jelentés az IDS Medical részére

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA

PROJEKTTERV HÁLÓZATOK A HÉTKÖZNAPI ÉLETBEN

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON

Kedves Könyvtárlátogató!

SZKC207_08. Csak lógok a neten...

Agrárium természeti értékekhez való viszony és turisztikai potenciál Homoródalmáson

Helyzetértékelés és a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia (NIS) célkitűzései

A magyar társadalom és az internet 2005 végén

E-logisztika. Elektronikus kereskedelem Elektronikus üzletvitel. E-gazdaság E-ügyintézés E-marketing

A tananyag beosztása, informatika, szakközépiskola, 9. évfolyam 36

Vaszary János Általános Iskola és Logopédiai Intézet

elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER TANULÓI KÉRDŐÍV

HALLGATÓK A VILÁGHÁLÓN HATÁRON INNEN ÉS TÚL STUDENTS ON THE INTERNET IN BOTH SIDES OF THE BORDER

Beszámoló IKT fejlesztésről

TIOP / A

Alba Radar. 3. hullám. Vélemények a fehérvári médiáról

1. A hallgató adatai. 2. A szakmai gyakorlat vezetőjének adatai: 1.1 Név: 1.2 Melyik szakra jár? HFF-Idegenforgalmi. HFF-Turizmusvendéglátás

Zempléni gyümölcsalapú kézműves élelmiszerek fogyasztói magtartásának vizsgálata a nők körében

DIGITAL CONNECTED CONSUMER 2012 MADHOUSE-GfK HUNGÁRIA szeptember

A vezetői jelentésrendszer alapjai. Információs igények, irányítás, informatikai támogatás

Nemzeti Kulturális Alap pályázata Könyvtári Szakmai Kollégium Használói elégedettség vizsgálata

Információs társadalom és a társadalmi egyenlőtlenségek. Tausz Katalin

OKTATÁSKUTATÓ ÉS FEJLESZTŐ INTÉZET TÁMOP / századi közoktatás fejlesztés, koordináció. elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER

Fábián Zoltán: Digitális írástudás: a számítógép és az internethasználat elterjedtségének társadalmi jellemzői Magyarországon

MÉRNÖKINFORMATIKUS ALAPSZAK TANULMÁNYI TÁJÉKOZATÓ 2017.

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban

KLÍMASTRATÉGIA A FOGYASZTÓI SZOKÁSOK, ISMERETEK ÉS TERMELŐI LEHETŐSÉGEK FÉNYÉBEN

A telefonnal való ellátottság kapcsolata a rádió és televízió műsorszórás használatával a 14 éves és idősebb lakosság körében

SZÁMALK SZAKKÖZÉPISKOLA

Fintechre hangolva? Molnár Zoltán, NRC Internet Hungary szeptember 1 26

Alba Radar. 25. hullám

Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél

KÉRDŐÍV LAKOSSÁGI FELMÉRÉS

Képzés megnevezése: ÚJ PREZENTÁCIÓS MÓDSZEREK A HATÉKONY KOMMUNIKÁCIÓÉRT A VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSBEN

Nyomtatott könyvek és elektronikus könyvek

A kertészeti ágazat helyzete és szerepe az agrárszektorban

Többcélú közösségi terek a látogatók szempontjából

MEGHÍVÓ. Második Felhívás. E-agrárium & E-vidék. AGRÁRINFORMATIKAI FÓRUM és KONFERENCIA

IKT-eszközök és használatuk

INFORMATIKAI STRATÉGIÁJA

Hogyan lesz egy kiscicából veszélyes ragadozó? Mikró vállalkozások növekedési jellemzői. June 16, 2009

A Vállalati információs nap a felsőfokú duális képzésről 2015

IVSZ Grand Coalition for Digital Jobs - Csatlakozási szándéknyilatkozat

Léteznek-e tipikus mobilfelhasználók?

Mérnökinformatikus alapszak (BSc)

Autisták Országos Szövetsége 1053 Budapest Fejér György u. 10. Tel.: (1)

Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen a I. A program általános tartalma fejezet 11. pontjában írtakkal!

Igényfelmérés Adatok Neme: 7 férfi. 6 fő. életkor: év között 5 fő év között 38 fő év között 28 fő 66- év 3 fő

50 FELETT IS AKTÍVAN!

Átírás:

Csótó Mihály Óbudai Egyetem Digitális Kultúra és Humán Technológia Tudásközpont Kisgazdaságok és az információtechnológiák Jövő Internet NTP Agrár- és Élelmiszeripari Tagozat - és a MAGISZ - műhelymunka- Budapest, 2016. Május 19.

Témafelvetés: az információs technológiák fontossága A számítástechnikában és a módszertanban történt fejlődés hatására lehetővé vált meghatározni a kapcsolatot a termés, a vetésidő és a klimatikus tényezők között a tenyészidőszakban. A különbség a tervezett és a valós termés, valamint a változó árak között kimutatható. Ennek az információnak a tudatában a gazdálkodó olyan helyzetbe kerül, mellyel magas biztonsági szinten tud döntéseket hozni. (Ackerman, 1963) Ez az eszközrendszer olyan általánossá vált, hogy ma már Magyarországon is gyakorlatilag minden munkahely egy-egy számítógép, hiszen a klasszikusnak tekintett fizikai munkát végző, bonyolult gépeket is számítógépek irányítják. Az ember e mögött a számítógép mögött, illetőleg inkább előtt áll, sőt ül, azaz világával, tehát munkavilágával és társadalmi világával is ilyen számítástechnikai, híradás-technikai eszközökön keresztül érintkezik. (Vámos, 1999) 2

Kicsik és nagyok Mezőgazdasági terület nagyságkategóriája, hektár állattart ó gazdas ágok Gazdasági szervezetek növény - termes ztő gazdas ágok vegyes gazdas ágok összesen állattartó gazdaságok növénytermesztő gazdaságok Egyéni gazdaságok vegyes gazdaságok összesen < 0,10 515 1 215 135 1 865 107 858 28 757 6 885 143 500 0,10 0,14 21 2 23 16 773 17 679 4 131 38 583 0,15 0,19 11 2 13 52 200 19 714 71 914 0,20 0,49 80 8 88 81 176 36 186 117 362 0,50 0,99 77 12 89 24 978 16 804 41 782 1,00 1,99 173 46 219 20 407 18 959 39 366 2,00 2,99 145 43 188 10 361 11 403 21 764 3,00 3,99 135 33 168 6 507 7 585 14 092 4,00 4,99 127 31 158 4 374 5 309 9 683 5,00 9,99 432 129 561 11 515 14 466 25 981 10,00 19,99 497 207 704 8 383 10 344 18 727 20,00 49,99 594 370 964 6 399 8 025 14 424 50,00 99,99 372 330 702 2 337 3 364 5 701 100,00 199,99 331 414 745 1 175 1 829 3 004 200,00 299,99 163 305 468 399 782 1 181 300,00 499,99 117 354 471 85 223 308 500,00 999,99 100 462 562 16 53 69 1000,00 2 499,99 62 427 489 5 5 2500 2 127 129 Összesen 515 4 654 3 437 8 606 124 631 276 748 166 067 567 446

A gazdálkodó munkakörnyezete és interakciói: intenzív információs környezet: személy információs tér? Személyes információs tér: egyedileg összeválogatott tartalmak, személyre szabott információszolgáltatások illetve speciális információkezelő eszközök folyamatosan alakuló ill. fejlődő, gazdagodó felhője. (Z. Karvalics, 2012) Sörensen és munkatársai (2010) nyomán 4

Az IKT-alapú innovációk előnyei Nuthall (2004) és Harkin (2006) nyomán az IKT eszközök által elérhető szolgáltatások legfontosabb előnyei: frissebb, átfogóbb információk, melyek egyrészt a jobb árválasztásban, illetve az információ időben történő megszerzésében jelentkeznek; az előbbi előny megvalósulását segítik az újabb típusú, egymással versenyző és akár újfajta információkat nyújtó források; a környezettel való jobb interakció és együttműködés, beleértve az ötletek cseréjét a közvetlen kollégákkal, de a piacokkal, beszállítókkal történő kapcsolattartást is; az egyablakos hozzáférés megjelenése, a menedzsmenttel, adminisztrációval töltött idő csökkentésének lehetősége. Az információs technológia hatékonyan alkalmazható a tranzakciós költségek csökkentésére (pl. Fertő, 1996; Szabó G. 2002), különösen a potenciális tranzakció összegyűjtésével kapcsolatos költségek, az információ feldolgozásának, illetve a döntéshozatalnak a költségeinek csökkentése tekintetében 5

Kutatási módszerek Kérdőíves adatfelvétel A kérdőívben témakörei: informatikai eszközök és az internet használata, az internetet és számítógépet használók sajátosságai, a használat módja és gyakorisága, a gazdálkodáshoz szükséges információforrások értékelése, az innovációt befolyásoló tényezők (az egyén innovációhoz való viszonya, elvárt haszon, informatikai készségek és önbizalom, megfigyelhetőség, kompatibilitás), a gazdálkodó szocio-demográfiai és gazdálkodáshoz kapcsolódó tulajdonságai, a gazdaság jellemzői A kérdőív kitöltési módja és ideje: 2015 május-június, Hajdú-Bihar megye, falugazdászok segítségével (N=148) A kérdőív adatainak kiértékelése során használt módszerek: leíró statisztika, főkomponens-elemzés, klaszterelemzés, útelemzés 6

Eredmények informatikai eszközök elterjedtsége és használata (N=148) 100% 5% 80% 80% 49% 60% 59% 46% 44% 40% 20% 10% 20% Használ okostelefont Nincs saját mobiltelefonja Hagyományos mobiltelefont használ 0% Van az otthonában valamilyen számítógép Van az otthonában asztali számítógép Van az otthonában laptop, notebook KSH országos ellátottsági adatai: Van az otthonában kézi számítógép/táblagép Semmilyen számítógép nincs az otthonában asztali számítógépekkel ellátott háztartások: 53% laptoppal rendelkező háztartások: 45% internetkapcsolattal rendelkező háztartások: 73% mobiltelefonnal rendelkező háztartások: 95% az utóbbi egy évben internetezők: 78%, az utóbbi három hónapban internetezők: 76% 20% 8% 3% 19% Napi internetező Hetente egyszer internetező Egyáltalán nem internetező 50% Hetente többször internetező Havonta, vagy ritkábban internetező 7

Eredmények mezőgazdasági szoftverek, megoldások használata (N=118) 80% 60% 40% 20% 52% 60% 25% 0% 7% 7% Gazdálkodási Napló Döntéstámogató szoftver Elektronikus számlázás, könyvelés Nyilvántartások elektronikus vezetése Használ valamilyen alkalmazást 8

Eredmények az internethasználat jellemzői (N=118) Szakmai információk keresése (3,22) Tájékozódás képzésekről (3,58) Információkeresés nagyobb beruházásokról (3,27) Piaci árak keresése (2,83) Kormányzati weboldalak látogatása (2,73) Időjárási információk (1,70) Információkeresés termékekről, szolgáltatásokról (2,53) Mezőgazdasági hírek olvasása (2,53) Mezőgazdasági fórumok, hírlevélek (2,92) Naponta, majdnem minden nap Hetente, majdnem minden héten Havonta, majdnem minden hónapban Párhavonta, évente párszor Soha 0% 20% 40% 60% 80% 100% Saját webes jelenlétgondozása (4,51) Mezőgazdasági program letöltés, telepítés (3,65) Űrlapok letöltése (3,07) Internetes értékesítés (3,99) Vásárlás interneten (3,69) Internetes bank (3,02) 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90%100% 9

Eredmények információforrások fontossága Helyi klub, szervezet (2,74) Konferencia, termékbemutató (2,97) Könyvek (3,14) Internetes oldalak (3,23) Napilapok (3,34) Vevők (3,53) Felvásárlók (3,58) Rádió (3,61) Kereskedő, beszállító (3,64) Mezőgazdasági folyóiratok (3,69) Szaktanácsadó (3,78) Televízió (3,84) Más gazdálkodók (3,96) Családtag, barát (4,09) Falugazdász (4,55) 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% 5 4 3 2 1 10

Eredmények a főkomponensek kor és mezőgazdasági szoftverhasználat szerint 1. komponens: Személyes szakmai források, amelyben a személyes, szemtől szemben párbeszéd a leginkább fontos,szakmai szereplőkkel 2. komponens: Hétköznapi források, ahol a hagyományos, tömegmédia (TV, rádió, napilapok (kis mértékben mezőgazdasági lapok) és a hétköznapi családi-baráti kapcsolatok a jellemzők); 3. komponens: Analitikus források, ahol a szakmai tömegmédia (mezőgazdasági folyóiratok és könyvek) és a csoportos tevékenységek (helyi klubok, konferenciák, termékbemutatók) szerepelnek. Az iskolai végzettség szemszögéből nézve az általános források fontossága fokozatosan visszaszorul a magasabb végzettségűek irányába, míg a szakmai személyes kapcsolatok a gimnáziumi érettségivel és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében játszanak inkább szerepet, míg az analitikus faktor kiemelkedően jellemző a felsőfokú végzettséggel rendelkezőkre. 11

Eredmények klaszterelemzés az információforrások alapján 1. csoport ( információhalmozók, 26%): ők a legtöbb esetben átlagos használói az infokommunikációs technológiáknak, mezőgazdasági végzettsége a csoport mintegy felének van. A faktorok közül jelentős a hétköznapi források és az analitikus információk aránya is, ez a csoport egy sok forrásból információgyűjtő csoport. 2. csoport ( analitikusok, 38%): a legaktívabb használó csoport, a középkorúak aránya (41-50 évesek) markáns köreikben, és szignifikánsan magasabb a mezőgazdasági szakirányú végzettség megléte (a csoport ¾-e rendelkezik ilyennel). A faktorok közül egyedül az analitikus információk hatása jellemző, míg egyáltalán nem jellemző köreikben az általános források használata. 3. csoport ( izoláltak, 36%): az ide kerültek közül szignifikánsan kevesebben vettek részt számítógépes képzésen, az előző csoporttal ellentétben közel szignifikáns módon nem tagjai gazdaszervezeteknek, mintegy 15-20 százalékkal magasabb közöttük az idősebbek aránya, és szinte alig akad közöttük (10%), akik felsőfokú végzettséggel rendelkezik, míg mezőgazdasági végzettséggel kevesebb, mint felüknek van (45%). Szinte kizárólagos körükben az általános információforrások használata, de az sem túlzottan erős mértékben. 12

Eredmények útelemzés modellje 13

Eredmények útelemzés 14

Köszönöm a figyelmet! A kép forrása: http://www.canadianinquirer.net 15