Elméleti Orvostudományok Doktori Iskola D95 Iskolavezető: Dr. Lénárd László A - 138 A reprodukció immunológiai vonatkozásai programvezető: Dr. Szekeres Júlia Dr. Szekeres Júlia Orvosi Mikrobiológiai és PIBF mrns formák azonosítása Immunitástani Intézet Alternativ splicing következtében számos PIBF izoforma keletkezik. A hallgató feladata, hogy jellemezze a normális és pathológiás terhességekben expresszálódó PIBF formákat és RNS interferencia (sirns technika) alkalmazásával vizsgálja a PIBF normális terhességben betöltött szerepét. A munka során a hagyományos immunológiai és fehérjeanalitikai módszereket kombináljuk a legújabb in vitro molekuláris biológiai módszerekkel. Dr. Szekeres Júlia Orvosi Mikrobiológiai és PIBF indukálta immunológiai szabályozás Immunitástani Intézet A PIBF az IL-4 kiváltotta jelátvitelhez hasonlóan STAT6 valamint Jak1 foszforilációt indukál és gátolja a STAT4 foszforilálódását. STAT6 deficiens sejtekben a PIBF cytoknitermelésre kifejtett hatásai a normál sejteken tapasztalt hatáshoz képest szignifikánsan csökkentek. Megállapítottuk, hogy a PIBFindukálta jelátvitel feltétele az IL-4R alpha lánca és a GPI-horgonyzott PIBF receptor által alkotott receptorkomplex megléte. A hallgató feladata a PIBF indukálta további jelátviteli folyamatok és azok a JAK/STAT rendszerrel való összefüggésének vizsgálata. Si RNS módszerrel gátolva a jelátviteli utak egyes kulcsmolekuláinak termelődését, fogja vizsgálni a sejtek funkciójának (cytokintermelés, invazivitás) PIBF hatására létrejövő változását. Dr. Szekeres Júlia Orvosi Mikrobiológiai és Az implantáció immunológiai vonatkozásai Immunitástani Intézet A megtermékenyített petesejt beágyazódása az ovuláció utáni 6. és 11. nap között, az ún. "implantációs ablak" alatt történhet. Kizárólag ezen időszak során alkalmas az endometrium az embryo befogadására. A kutatás tárgya azoknak az immunológiai tényezőknek és aktiválódó jelátviteli mechanizmusoknak a vizsgálata, melyek a fogadóképes uterust jellemzik. A cél - a mechanizmus megismerése mellett - olyan markerek azonosítása, amelyek az ilyen hátterű terméketlenség diagnosztikájában segítséget jelenthetnek. Dr. Szekeres Júlia Orvosi Mikrobiológiai és Trophoblast és tumorsejtek invazivitásának vizsgálata zebradánió Immunitástani Intézet modell segítségével A zebradániót nagy reproduktív kapacitása, rövid generációs ideje és átlátszó embriói ideálissá teszi az invázió in vivo modellezésére. Korábbi adatok szerint a progesteron indukálta blokkoló faktor (PIBF) szerepet játszik a tumor- és trophoblast inváziójának szabályozásában. A téma megvalósítása során a PhD hallgató primer trophoblast és tumorsejt tenyészetek PIBF tartalmának manipulálása után fogja vizsgálni a sejtek invaziv kapacitását zebra dánió xenotranszplantációs modellben. A várható eredmények segítenék a PIBF szerepének jobb megértését a trophoblast és tumor invázió, ill. metasztázisképződés alapmechanizmusaiban. 1
Dr. Szereday László Orvosi Mikrobiológiai és Immunitástani Intézet Az anya immunológiai tolerancia mechanizmusai a terhesség során és azok zavarai pathológiás terhességekben: humán vizsgálatok és állatkísérletes modellek Tekintve, hogy a magzat az anya számára immunológiailag részben idegen (genetikai állományának felét az apától örökli), a terhesség normális lefolyásának feltétele egy, a magzat zavartalan fejlődését biztosító kedvező immunológiai környezet biztosítása. Az anya immunrendszere tehát felismeri a terhesség létrejöttét, és különböző védekező mechanizmusokkal válaszol. Korábban kimutattuk, hogy anyai oldalról mind a természetes, mind a szerzett immunitás fontos szerepet tölt be a sikeres terhesség sikeres kiviselésében. Kísérleteink célja a fent említett immunológiai folyamatok kutatása, különös tekintettel az anyai tolerancia eddig ismeretlen mechanizmusainak feltérképezése. Erre ad lehetőséget a terhes nők perifériás vérének és deciduális mintáinak vizsgálata, mely során nemcsak az egészséges immunológiai folyamatokba nyerhetünk betekintést, hanem sikertelen és kóros terhességek esetén a pathológiás elváltozások okai is felderíthetőek. Állatkísérletes abortusz modell felhasználásával kívánjuk mélyrehatóbban tanulmányozni azokat az immunológiai folyamatokat, melyek kulcsfontosságú szerepet játszhatnak a sikertelen terhességek hátterében. B - 139 Az immunológia alapjai programvezető: Dr. Németh Péter Dr. Németh Péter Immunológiai és Biotechnológiai Természetes ellenanyagok és pathológiás autoantitestek epitóp Intézet térképezése molekuláris biológiai módszerekkel A veleszületett és a szerzett immunitás közti átmenetet képezik az un. természetes ellenanyagok. Jelenlétük és lehetséges szerepük csak az elmúlt évtizedben vált bizonyítottá. Az Intézet korábbi kutatási irányának folytatásaként, a fiziológiás és a patológiás autoantitestek specificitásának vizsgálata elvezethet azoknak a kitüntetett és genetikailag konzervált struktúráknak a feltérképezéséhez, melyek az immunrendszer evolúciója során alapvető szerephez jutottak mind az immuntoleranciában, mind a kóros immunreakciókban. A kutatás távlati célja új diagnosztikus és immunterápiás targetek keresése autoimmun betegségekben. Dr. Németh Péter Immunológiai és Biotechnológiai Intézet Az immunrendszer evolúciójának elemzése Eisenia foetida és más gyűrűsféreg fajokon Az emberi immunrendszer működésének jobb megértése csak az evolúciós háttér ismeretében lehetséges. A gyűrűsférgek képviselik azt az evolúciós fázist, melyben az emlősökre is jellemző celluláris alapfunkciók már egyértelműen megjelennek, sőt a hozzájuk kapcsolódó struktúrák is elkülönülnek. A program általános célja azoknak a molekuláris elsősorban sejtfelszíni komponenseknek az azonosítása, melyek az evolúció során konzerválódtak, illetőleg a hozzájuk kapcsolódó funkciók azonosítása. Dr. Pongrácz Judit Immunológiai és Biotechnológiai Intézet Krónikus, gyulladásos megbetegedések molekuláris hátterének vizsgálata a humán tüdőben, különös tekintettel a Wnt molekula-család szerepére A krónikus tüdő megbetegedések halálozási aránya az egész világon, köztünk hazánkban is, igen magas. Ennek ellenére nincs specifikus kezelési módszer sem a krónikus bronchitis-re, sem a bronchiectázis-ra, sem a krónikus obstruktív pulmonáris betegségekre (COPD), leginkább azért, mert a tüdő pathológiás 2
folyamatainak molekuláris háttere még mindig kevéssé ismert. Mivel más szövetekhez hasonlóan a tüdőben kialakuló gyulladás és a gyulladás következményeként fellépő fibrózis az evolúciósan konzervált Wnt molekulacsalád szabályozása alatt áll, a Wnt-ok szerepének megismerése a humán tüdőben mind gyógyszerkutatási, mind orvosi, terápiás szempontból kiemelkedő fontossággal bír. A tüdő inflammatorikus folyamatait szabályozó cytokinek és MMP-ok mind klasszikus, mind PKC függő Wnt szabályozás alatt állnak és ezen folyamatok megismerése a projekt fő célja primer humán tüdő szövetek felhasználásával. A projekt során molekuláris (gén expresszió módosítása, real-time PCR, ELISA, hisztológia, stb) technikákkal végzett kísérletekkel vizsgálható a humán tüdőbetegségek molekuláris háttere. Dr. Pongrácz Judit Immunológiai és Biotechnológiai A tímusz öregedésének és regenerációjának befolyásolása és T-sejt Intézet fejlődésre kifejtett hatása A tímusz involúciójának folyamata és az immunrendszerre kifejtett hatásai jól ismertek. A tímusz epitélium helyén akkumulálódó adipózus szövet már nem látja el a tímusz mikrokörnyezet feladatait, melynek következtében lecsökken a de novo T-sejt képzés. Ennek következtében a fertőzések, különösen a virális fertőzések elleni immunválasz legyengül és a súlyos szövődmények kialakulása gyakoribbá válik. A perifériás T-sejt szám fenntartása érdekében a periférián megnő a T-sejtek osztódása. Az így képzett T-sejtek már nem követik a de novo T-sejt fejlődés során végbemenő szelekciós folyamatokat, melynek következményeként az autoimmun megbetegedések gyakorisága is megnő. A tímusz epitélium fejlődése és differenciálódása Wnt szabályozás alatt áll. Öregedés során a tímuszra jellemző Wnt molekulák szintje lecsökken, amely együtt jár pl a timopoietin szint növekedésével. A projekt célja, hogy primer egér szövetben vizsgálja a tímusz epitélium regenerációs képességét génexpresszió módosításával rekombináns vektorokat felhasználva. Ezzel párhuzamosan, in vitro reaggregáltatott tímusz szerv kultúrában (RTOC=reaggregate thymic organ culture) a genetikailag módosított epitélium T-sejt fejlődésre kifejtett hatásának vizsgálata immunhisztológiával és flow cytometriás analízissel is kivitelezésre kerül. További feladat annak kutatása, hogy az öregedés során mi vezet a Wnt molekulákat szabályozó gének elhallgattatásához, mirns (mikrorns) array technikák felhasználásával. Dr. Pongrácz Judit Immunológiai és Biotechnológiai Intézet Farmakológiai hatóanyagok tesztelési módszereinek fejlesztése primer humán tüdő szöveti modellben A tüdőbetegségek kezelésére számtalan gyógyszer kerül forgalomba. Ezek hatékonysága azonban nem vagy csak nagyon limitáltan tesztelhető humán szöveten, melyek hagyományos szövettenyészetek lévén nem vagy csak nagyon kevéssé hasonlítanak a funkcionális tüdőt alkotó sejtekre, melyet a megváltozott drog transzporter expresszió is jelez. A laboratóriumunkban szabadalmaztatott háromdimenziós tüdőmodellben a drog transzporterek eloszlása és a farmakológiai anyagok terápiás hatása vizsgálhatóvá válik. Dr. Pongrácz Judit Immunológiai és Biotechnológiai Intézet Szöveti regeneráció vizsgálata három-dimenziós tüdőmodellben A tüdő szövet mechanikus (pl ventilláció) vagy fertőzés okozta károsodása gyakran vezet visszafordíthatatlan károsodáshoz és halálhoz. Amennyiben a szöveti regenerációt szabályozni lehetne, úgy a tüdőkárosodás okozta végzetes funkcionális elégtelenség visszafordíthatóvá válna. A tüdőszöveti regeneráció szöveti szabályozásához a megfelelő faktorok megismerése terápiás szempontból igen nagy jelentőséggel bír. Ezen faktorok identifikálása és hatásmechanizmusuk tanulmányozása a laboratóriumunkban szabadalmaztatott háromdimenziós tüdőmodellben történik. 3
Dr. Battyáni Zita Bőrgyógyászati Klinika Az immunválasz működésén alapuló bőrgyógyászati betegségek molekuláris genetikai és proteomikai vizsgálatai Számos bőrgyógyászati megbetegedés (pl. psoriasis, atopiás dermatitis, lichen ruber planus, a legkülönbözőbb aphthosus folyamatok, alopeciás állapotok stb) immunológiai vonatkozásai részletesen nem tisztázottak. Számos citokin (interleukinok, növekedési faktorok) szerepe ismert, de alapvetően a betegek életminőségét befolyásoló tényezők immunológiai vonatkozásai nem. A társuló betegségek, terápiás nehézségeket jelentenek. A vizsgálat célja, az egyes kórképek immunológiai paramétereinek meghatározása, és ezek kapcsolódási pontjainak feltárása az életminőséget befolyásoló tényezőkkel. Dr. Vermes Csaba Mozgásszervi Sebészeti Intézet Ortopédiai implantátumok kiváltotta immunválaszok és szöveti reakciók vizsgálata Az ortopédiai gyakorlatban mindennapos a különböző, többnyire fém alapú implantátumok beültetése. A téma foglalkozik az implantátumok biokompatibilitási és integrációs vizsgálataival betegek szérum és vizelet mintáinak elemzésének segítségével, különös tekintettel az implantátumok környezetében kialakuló proinflammatorikus kaszkád és periprotetikus csontvesztés vizsgálatára. Kiemelt jelentőségű az implantátum anyag kiváltotta immunválasz elemzése, mely speciális fémérzékenységi vizsgálatokkal lehetséges betegek perifériás mononucleáris sejtjein. Dr. Vermes Csaba Mozgásszervi Sebészeti Intézet Biotechnológia az ortopédiában: kötő- és támasztószöveti pótlások lehetőségeinek kísérletes vizsgálata Az ortopédiai klinikai gyakorlatban kiemelt jelentőséggel bír a különböző kötő és támasztőszövetek pótlása. Ezek között kiemelendő a csont, hialinporc és szalag pótlások témaköre. A téma foglalkozik a humán csontvelői eredetű mesenchymalis őssejtek tenyésztésével, valamint ezek lehetséges felhasználásával a szövetpótlás szemszögéből. További fontos téma a chondrocita alapú hialinporc pótlási technikák kísérletes vizsgálata, valamint a teljes porcszövet átültetés lehetőségeinek kísérleti fejlesztése. A téma foglalkozik továbbá a humán szövetbankkal (csont, porc, kötőszövet) kapcsolatos kísérletekkel, a szövetpótlások immunológiai reakcióival. B - 372 A polysystemás autoimmun kórképek immunológiai és klinikai vonatkozásai programvezető: Dr. Czirják László Dr. Czirják László Immunológiai és Reumatológiai A kötőszöveti betegségek és gyulladásos reumatológiai kórképek klinikai, Klinika epidemiológiai és immunológiai vonatkozásai Klinikai-epidemiológiai munkáink a szisztémás sclerosis, a gyulladásos izombetegségek és lupus prognózisának vizsgálatára illetve a betegség aktivitás valamint szervi károsodás megítélésére terjednek ki. Az életminőség, életkilátások mérésének lehetőségei kötőszöveti betegségekben, valamint új eljárások kidolgozása szintén a kutatási tevékenységünk részét képezi. További célunk a kötőszöveti betegségek prognózisának vizsgálata, új prognosztikus markereket keresünk, amelyekkel az egyes szervi tünetek kimenetelét az eddiginél jobban előre lehet jelezni. Az immunológiai kutatásaink középpontjában a B limfocita sejtfunkciók szerepének vizsgálata áll, a szisztémás sclerosis patogenezisében. 4
Dr. Sütő Gábor Immunológiai és Reumatológiai A szisztémás autoimmun betegségek határterületi vonatkozásai Klinika A PTE ÁOK Imunológiai és Reumatológiai Klinikán az IMID betegségek genetikai hátterének és a belsőszervi manifesztációk vizsgálata folyik. Ennek hátterét a közel 3000 szisztémás autoimmun és gyulladásos ízületi betegségben (reumatoid arthritis, szeronegatív spondylarthritis csoport) szenvedő beteg gondozása jelenti. A technikai hátteret a betegek adatainak naprakész, standard protokoll szerinti számítógépes rögzítése, a rutin klinikai ellátást és a kutatást egyaránt ellátó laboratórium képezi. A vizsgálatok több területen folynak: 1. A természetes és az adaptív immunitás szerepe eltérő az IMID betegségek kialakulásában. A legtöbb immunmediált betegség kialakulásában számos, a természetes immunitás működésében résztvevő protein mutációja ismert. Ezek jelentősége még ma sem tisztázott teljes mértékben az egyes betegségek kialakulásában. 2. A genetikai háttér mellett környezeti tényezők (étkezés, klíma, geográfiai viszonyok) játszanak szerepet a gyulladásos kórképek létrejöttében. Ezek megismerése elősegíti az adott betegség kialakulásának megértését. 3. Az egyes autoimmun betegségek gyakran társulnak egymással, illetve bizonyos szervspecifikus kórképek együtt jelennek meg a szisztémásokkal. Az egyes szervi manifesztációk etiológiájának, patomechanizmusának vizsgálata új diagnosztikus és terápiás protokollok kialakítását segítik elő. Dr. Komócsi András Szívgyógyászati Klinika Cardiovascularis érintettség vizsgálata autoimmun kórképekben Az autoimmun betegségek gyakran vezetnek a cardiovascularis rendszer károsodásához, korai atherosclerosishoz, amely a mortalitás meghatározó tényezője. Ezt a halálozástöbbletet sok esetben a konvencionális rizikófaktorok nem magyarázzák. Az autoimmun betegségek gyógyszeres kezelése adott esetben fokozza a szív-érrendszeri szövődmények előfordulását. Az összefüggések feltárása hasznos adatokat szolgáltathat a prognózis jobb megítéléséhez, ezáltal a fokozott cardiovascularis kockázatú betegek kiszűréséhez és korai adekvát kezeléséhez. A PTE ÁOK Szívgyógyászati Klinikán rendelkezésre álló noninvazív és invazív vizsgálómódszerek (szöveti Doppler vizsgálatra alkalmas echocardiograph, vascularis ultrahang transducer, artériás stiffness mérése, terheléses és Holter EKG rendszer, invazív haemodinamikai laboratórium), valamint a szív MRI képalkotás elérhetősége lehetővé teszik a modern metodika alkalmazását a téma kutatásában. Az Immunológiai és Reumatológiai Klinikával való szoros együttműködés jelentősen elősegíti az interdiszciplináris megközelítést. Eddig elsősorban a systemás sclerosis cardiovascularis szövődményeit (diastolés funkciózavar, pulmonalis hypertonia) illetően végeztünk közös vizsgálatokat, amelyekből publikációk is születtek. Tervezett vizsgálati területek: - Immun vasculitisek különböző formáiban az elasticus és muscularis típusú arteriák noninvazív módszerrel meghatározott merevsége különbözik-e az atherosclerosisban szenvedő betegcsoport paramétereitől, illetve mutat-e változást gyógyszeres kezelés mellett - Nem differenciált collagenosis eseteiben kimutatható-e a bal kamra systolés és diastolés funkciójának károsodása, illetve az arteriás rendszer dysfunkciója? - Az atherosclerosis korai kialakulásában különösen nagy szerepet játszó kórképek (systemás lupus erythematosus, rheumatoid arthritis) esetén mutat-e az arteriás stiffness kóros eltéréseket - Rheumatoid arthritisben alkalmazott biológiai terápia (TNF-gátlás) lehetséges szövődményei közé tartozik a szívelégtelenség romlása. Igazolható-e szöveti Doppler echocardiographia segítségével a systolés és diastolés bal kamra funkció szubklinikus károsodása a kezelés alatt 5
A - 137 Elméleti és gyakorlati felkészítés a központi idegi és humorális szabályozások multidiszciplináris kutatására programvezető: Dr. Lénárd László Dr. Lénárd László Élettani Intézet Neuropeptidek és peptid interakciók szerepe a táplálékfelvétel, a jóllakottság és a testsúly szabályozásában. A táplálékfelvétel és testsúlyszabályozás zavarai, az elhízás és kóros soványság (anorexia), valamint az ezek alapján kialakuló másodlagos betegségek (szívés keringési zavarok, arterioszklerózis, diabetes mellitus, pszichés zavarok) Magyarországon is egyre gyakoribbá válnak. A központi idegrendszeri szabályozás állatkísérletes modellekben való vizsgálata hozzájárulhat e betegségek jobb megértéséhez és új terápiás elvek kidolgozásához. A vizsgálatok célja a perifériás szabályozásban megismert orexigén és anorexigén neuropeptidek (orexinek, bombezin tipusú peptidek, ghrelin, galanin, stb) szerepének vizsgálata a limbikus rendszerben. Multibarrel mikroelektroforetikus technikával vizsgáljuk orexigén és anorexigén neuropeptidek, valamint receptor antagonistáik hatását az idegsejtműködésre és a táplálékfelvétel szabályozásában kulcsszerepet játszó glukóz-monitorozó neuronok aktivitására. Kobinált neuropeptid kezelésekkel, intracerebrális mikroinjekciókat követően tanulmányozzuk wistar patkányok testsúlyát, táplálék és vízfelvételét, az evési folyamat mikrostruktúráját, a szatiáció kialakulását, a vércukor szintet és egyéb metabolikus paramétereket. Táplálékkal jutalmazott tanulási folyamatok alatt, valamint különböző jutalmazásos és büntető paradigmákban vizsgáljuk neuropeptidek megerősítő hatását. Az eredmények új adatokat szolgáltatnak a táplálékfelvétel központi idegrendszeri komplex peptiderg szabályozásának megértéséhez. Dr. Lénárd László Élettani Intézet Dopamin neuropeptid interakciók szerepe a tanulás, megerősítés és az addiktív magatartás szabályozásában Ma már közismert, hogy jutalmazási-tanulási folyamatok során és amfetamin injekció hatására a központi idegrendszerben dopamin szabadul fel. Az endogén opioidok és cannabinoidok jutalmazó-megerősítő hatása is jól ismert. Újabb adatok alapján feltételezhető, hogy számos más, az idegrendszerben felszabaduló neuropeptid (substance P, neurotenzin, oxitocin) is szerepet játszik a jutalmazási-megerősítési a folyamatokban. Kevéssé ismert azonban a dopamin peptid interakciók mibenléte és jelentősége. A limbikus rendszerben multibarrel mikroelektroforetikus technikával tanulmányozzuk dopamin, dopamin receptor agonisták és antagonisták, valamint neuropeptidek és receptor antagonistáik hatását az idegsejtek működésére. Neuropeptidek intracerebrális mikroinjekcióját követően HPLC mikrodializis módszerrel vizsgáljuk a dopamin és metabolit szintet. Különböző állatkísérletes tanulási paradigmákban (helypreferencia, Morris féle úsztatási teszt, szorongásvizsgálat, passzív elhárítás stb) D1 és D2 receptor agonisták és antagonisták, valamint neuropeptidek és receptorantagonistáik kombinált intracerebrális mikroinjekcióját követően tanulmányozzuk wistar patkányok viselkedését. Az eredmények hozzájárulhatnak a tanulás és a drog addikció mögött álló neurokémiai folyamatok jobb megértéséhez. Dr. Lénárd László Élettani Intézet A táplálék-jutalom hedonikus értékelésének jelentősége: Állatkísérletek és humán vizsgálatok Az éhség-motiválta magatartás a belső környezetből eredő, homeosztázissal kapcsolatos humorális és idegi információk alapján, valamint a külső környezetből származó, táplálékra utaló kulcsingerek integrációja révén valósul meg. Táplálkozási devianciák esetén (kóros elhízás, anorexia, evéskényszer stb) különösen jelentős a táplálékok és italok hedonikus értékelése, a táplálék szaga, íze, textúrája, látványa és szociális faktorok (ideális testkép) hatása. A tervezett állatkísérletekben rágcsálókon az íz-preferencia és az íz-averziós tanulás mechanizmusait vizsgáljuk neurokémiai, elektrofiziológiai és magatartási módszerekkel. Akut és krónikus elvezetések során a limbikus rendszerben és a prefrontális kéregben tanulmányozzuk az idegsejtek aktivitását neofóbia, a 6
táplálék ízének és a táplálék-jutalom minőségének megváltoztatása, valamint különböző textúráju táplálékok esetén. Magatartási módszerekkel tanulmányozzuk az ingesztív és rejektív mimetikus válaszokat és azok változásait. A projekt második részében egészséges, valamint kórosan elhízott és anorexiás betegeken végzünk vizsgálatokat. Neuropszichológiai tesztek elvégzését követően, standard ingesztív és rejektív táplálék-képsorozatok, illetve akusztikus ingerek alkalmazásával fmri vizsgálatokat végzünk az agyi működésváltozások tanulmányozására Dr. Karádi Zoltán Élettani Intézet A homeosztázis szabályozásában alapvető előagyi glukóz-monitorozó neuronok működési sajátságainak vizsgálata A kutatási program a táplálkozás, a testsúly és az energiaforgalom egymáshoz szervesen kapcsolódó szabályozásában alapvető glukóz-monitorozó (GM) neuronhálózat működési sajátosságainak jellemzését célzó sokrétű idegélettani kísérleti terveinket foglalja össze. E tervek megvalósítására extracelluláris egysejtelvezetéses, neurokémiai-biokémiai és magatartási vizsgálatokat kívánunk végezni laboratóriumi patkányban, valamint az emberhez filogenetikailag közel álló rhesus majomban. A projekt a limbikus előagy közvetlen és közvetett kölcsönkapcsolatokkal rendelkező struktúráit célozza meg. A multibarrel mikroelektroforetikus technika, továbbá e kemoszenzoros idegsejteket specifikusan befolyásoló vagy károsító lokális agyi mikroinjekciók alkalmazásával egyrészt a GM neuronok széles körű funkcionális jellemzésére, másrészt homeosztatikus jelentőségük megvilágítására is lehetőség nyílik. A program sikeres megvalósítása a táplálkozás és anyagcsere központi szabályozásának, s az e működések kóros megváltozása nyomán fellépő, ma már társadalmi méretű gondot okozó megbetegedések (elhízás, diabetesz mellitusz, stb.) eddigieknél jobb megértését szolgálja. Dr. Jandó Gábor Élettani Intézet Binokuláris stimulusok központi idegrendszeri mechanizmusai (téri tulajdonságok) A program a Julesz Béla által konstruált ún. binokuláris (küklopszi) stimulusok központi idegrendszeri feldolgozó mechanizmusainak viszgálatát tűzi ki célul. Elsősorban a Dinamikus Random Dot Correlgoramok (DRDC) elektrofiziológiai és az ún. Dinamikus Random Dot Sztereogramok (DRDS) pszichofizikai korrelátumaival foglalkozik a stimulus paraméterek függvényében. A kísérletek során elsősorban a spatiális frekvencia DRDC-re gyakorolt hatását kivánjuk vizsgálni vizuális kiváltott potenciál módszer segitéségével a DRDC által kiváltott agyi elektromos hullámokra. A kapott eredményeket összevetve más vizuális stimulációs módszerekkel keressük a választ a lehetséges központi idegrendszeri feldolgozó mechanizmusokra. Az elektrofiziológiai adatokat pszichofizikai mérésekkel is kiegészítjük, vizsgáljuk azok alkalmazhatóságát a klinikai gyakorlatban. A program sikeres megvalósítása nemcsak alapkutatási, ismeretelméleti szempontból fontos új információkkal szolgál, hanem újfajta klinikai vizsgálóeljárás kidolgozásához, ill. a népbetegségnek számító amblyopia szűréséhez, a binokuláris kortiális funkciók fejlődésének jobb megértéséhez is hozzájárulhat. Dr. Jandó Gábor Élettani Intézet Interoculáris különbségek hatása a szteropsisra A program a Julesz Béla által konstruált ún. binokuláris (küklopszi) stimulusok központi idegrendszeri feldolgozó mechanizmusainak vizsgálatát tűzi ki célul. Elsősorban a Dinamikus Random Dot Correlgoramok (DRDC) elektrofiziológiai és az ún. Dinamikus Random Dot Sztereogrammok (DRDS) pszichofizikai korrelátumaival foglalkozik. Interokuláris luminancia vagy kontraszt eltérések nagyban rontják a küklopszi stimulusok érzékelhetőségét. Pulfrich régóta ismert megfigyelése szerint az egyik szem elé helyezett szürke szűrő a két szembe érkező információt egymáshoz képest időben késlelteti. A két szem retinális illuminációja közötti eltérés természetes úton betegségek következtében is kialakulhat, ill. a késés demyelinizáció következménye is lehet. 7
A kísérletek során az interokuláris luminancia és kontraszt eltérések hatását kivánjuk vizsgálni a DRDC-VEP-re valamint pszichofizikai tesztek segítségével a Snellen-E DRDS érzékelhetőségére. A program sikeres megvalósítása nemcsak alapkutatási, ismeretelméleti szempontból fontos új információkkal szolgál, hanem újfajta klinikai vizsgálóeljárás kidolgozásához, valamint az interokuláris eltérésekkel járó szemészeti ill. neurológiai betegségek sztereopszisra gyakorolt hatásának megértéséhez is hozzájárulhat. Dr. Buzás Péter Élettani Intézet A színlátás mechanizmusának és agyi pályarendszerének vizsgálata főemlős alatti emlősökben A kutatás témája a színlátás biológiai alapja. A legtöbb emlősben, a trikromatikus főemlősök kivételével, a színlátás kétféle, "kék" és "zöld" csap fotoreceptoron alapul. A színinformációt továbbító idegpályát azonban ezekben az állatokban még nem azonosították. Az utóbbi időben felfedeztünk egy idegsejt-populációt a macska corpus geniculatum laterale (CGL) magjának mély rétegeiben, amelyek receptív mező sajátságai, így a csap-opponencia és csekély érzékenység fekete-fehér kontrasztra, tipikusak a színfeldolgozó sejtekre. A jelen kutatás célja (1) Ezen sejtpopuláció receptív mezőit alaposabban jellemezni. (2) Tovább követni a feltételezett színlátó pálya útját mind a retina, mind pedig az agykéreg felé. Ehhez laboratóriumunkban már jól működő elektrofiziológiai módszereket használunk, melynek során a vizsgált idegsejtek receptív mezőit számítógép által generált, csap-specifikus vizuális ingerekre adott válaszok mérésével jellemezzük. A projektben ezen kívül lehetőség nyílik immuncitokémiai, számítógépes szimulációs és funkcionális képalkotó (optical imaging) eljárások elsajátítására és használatára. Kutatásaink hozzájárulnak a főemlős színlátás evolúciós alapjainak és a színinformáció agykérgi feldolgozási mechanizmusának megértéséhez. Dr. Buzás Péter Élettani Intézet A térlátás párhuzamos feldolgozó mechanizmusainak neurofiziológiája Dr. Jandó Gábor A kutatás témája a térlátás biológiai alapja. Az utóbbi évek szteropszissal foglalkozó irodalma arra utal, hogy a binokuláris információ feldolgozása két párhuzamos csatornán folyik, melyek közös kiindulópontja a primer látókéreg. A dorzális rendszerhez tartozó kérgi areák a diszparitás információt az automatikus szemmozgások vezérlése és a 3D mozgás érzékelés céljára értékelik ki. A ventrális rendszer ezzel szemben a mélységi információt a képszegmentáció és tárgyfelismerés érdekében hasznosítja. A binokuláris ingert a két rendszer alapvetően más mechanizmussal dolgozza fel, de feltehető, hogy a szétválás fokozatos és a mechanizmusok az egyes viselkedéses vagy neurális válaszokban különbözőképpen súlyozva, együtt jelennek meg. Kutatásunkban saját korábbi eredményeinkre alapozva igyekszünk tetten érni és jellemezni e két mechanizmust. Ehhez különböző véletlen pont sztereogrammokkal kiváltott válaszokat mérünk elektrofiziológiai (EEG, LFP és többelektródás egysejt elvezetés) és funkcionális képalkotó (optical imaging, fmri) módszerekkel. A jelen projektben elsősorban állatkísérletes vizsgálatokat végzünk, melyeket emberen végzett párhuzamos vizsgálatok egészítenek ki. B - 134 Neuroendokrinológia és neurohisztológia programvezető: Dr. Csernus Valér Dr. Reglődi Dóra Anatómiai Intézet A hipofízis adenilát cikláz aktiváló polipeptid (PACAP) neuroprotektív és egyéb citoprotektív hatásai A PACAP-ról röviddel a felfedezése, 1989 után kiderült, hogy neuroprotektív hatásokkal rendelkezik, melyet munkacsoportunk is igazolt számos idegrendszeri betegség állatkísérletes modelljében, mint pl. Parkinson kór, Huntington chorea, stroke, excitotoxicikus idegrendszeri léziók, és különböző retinális degenerációk. A későbbiek során azt is kimutattuk, hogy ezen védő hatás nemcsak az idegi sejtekben, hanem számos más sejtvonalon is kimutatható. A PACAP védi többek között az endothelsejteket és szívizomsejteket az oxidatív stresszel szemben. A kísérletes téma középpontjában jelenleg a PACAP 8
citoprotektív hatásmechanizmusának vizsgálata áll. Molekuláris biológiai módszerekkel vizsgáljuk a PACAP antiapoptotikus hatásának mechanizmusát, gyulladásos markerek felszabadulását. Vizsgáljuk továbbá a PACAP és rövidebb peptidfragmenseinek hatásait az apoptototikus jelátviteli utakra neurológiai betegségek állatmodelljeiben, illetve in vitro, neuronális és gliasejtek túlélésére és apoptotikus útvonalaira kifejtett hatásait. A hatékony rövidebb fragmensek a későbbi in vivo beadást és hatékonyságot segíthetnék. Vizsgáljuk továbbá különböző idegrendszeri és perifériás károsító hatásokra bekövetkezett változásokat az endogén PACAP és receptorainak expressziójában. Dr. Reglődi Dóra Anatómiai Intézet A hipofízis adenilát cikláz aktiváló polipeptid (PACAP) fiziológiás szerepe perifériás szervekben A PACAP-ot először hypothalamusból izolálták, ám a szervezetben gyakorlatilag mindenhol előfordul. Nagy koncentrációban található a genitáliákban, a gastrointestinális traktusban, az endokrin mirigyekben és a légutakban. Részt vesz a szaporodási folyamatok irányításában, a gastrointestinális motilitás és szekréció szabályozásában, a mirigyműködés irányításában és a perifériás gyulladásos folyamatokban. Számos fiziológiás hatása azonban még nem ismert. Kutatásaink között szerepel a PACAP neurogén gyulladásban, fájdalomtransmisszióban, mirigyszekrécióban, veseműködésben, viselkedési mintázatban és memóriában betöltött szerepének vizsgálata. Ezenkívül vizsgáljuk a különböző szekrétumokban való jelenlétét, illetve esetleges diagnosztikus felhasználását. Standardizáljuk humán plazmában a PACAP koncentrációmérést radioimmunoassay és tömegspektrometria segítségével, normál önkéntesekben és neurológiai betegekben, valamint egyéb betegcsoportokban. Ezen vizsgálatok segíthetnek kifejleszteni egy rövid időn belül használható diagnosztikai módszert. Mindezen vizsgálatokat PACAP KO egerekre is kiterjesztjük. Dr. Reglődi Dóra Anatómiai Intézet A környezeti ingerek szerepe a központi idegrendszer fejlődésében és a neuroprotekcióban A neuroprotektív vegyületek morfológiai és funkcionális hatásainak vizsgálata mellett igen fontosnak tartjuk a környezeti tényezők idegrendszeri károsodásokat befolyásoló hatásának vizsgálatát. Ezekből kettő kiemelt jelentőségű humán vonatkozásait tekintve: a stressz és az ingergazdag/ ingerszegény környezet. Az idegrendszer degeneratív, hypoxiás/ischemiás, toxikus és traumás károsodásai komoly egyéni és társadalmi problémát jelentenek. A már rutinszerűen alkalmazott modellek segítségével azt kívánjuk tanulmányozni, hogy az idegrendszeri károsodások hogyan befolyásolhatók különböző életkorokban ható pozitív illetve negatív környezeti ingerekkel felnőttkorban, milyen hatást fejtenek ki a idegrendszer fejlődésére, illetve a környezeti ingerek hogyan befolyásolják a neuroprotektív szerek hatékonyságát idegrendszeri degenerációs modellekben. Meggyőződésünk, hogy a mai orvostudomány és experimentális idegtudomány nyújtotta legmodernebb (és egyben legköltségesebb) eljárások mellett szükség van olyan egyszerű eljárásokra, melyek az idegrendszeri léziók súlyosságát csökkenthetik kombinációban a gyógyszeres és egyéb terápiás beavatkozással. Fordítva, a negatív irányba ható környezeti ingerek elkerülésével ugyancsak csökkenthető az idegrendszeri károsodás végső kimenetele. Összehasonlítjuk a perinatális korban és más életkorokban a környezeti ingerek idegrendszeri léziókra kifejtett hatását, valamint az esetleges nemi különbségeket. Célunk olyan állatkísérletes modellek létrehozása és vizsgálata, melyek nagy populációt érintő megbetegedéseket modelleznek. Vizsgálataink összekötő hidat is jelentenek a rehabilitációs szakma, a klinikum és az alapkutatás között. Dr. Lubics Andrea Anatómiai Intézet A hipofízis adenilát cikláz aktiváló polipeptid és receptorainak evolúciós aspektusai: konzervált szerkezet konzervált funkciókkal? A neuropeptidek az idegrendszer legnagyobb transzmitter és modulátor csoportját alkotják, így funkciójuk megértése a neuronális kommunikáció megértéséhez is közelebb visz. A gerinctelen idegrendszer viszonylag egyszerűbb szerkezete és funkcionális szerveződése hasznos eszközt nyújt a bonyolultabb biológiai rendszerek megismeréséhez. A VIP/szekretin/glukagon peptidcsalád széles körben fordul elő az állatvilágban. Ide tartozik a PACAP, 9
ami ebben a mérettartományban az egyik legkonzerváltabb szerkezetű. Ez arra utal, hogy a peptid alapvető élettani működésekben vesz részt. Előfordulása és funkciói a gerinctelenekben kevésbé ismertek. Célunk a lehetséges konzervált funkciók tanulmányozása gerinctelen modellrendszerekben. Gyűrűsférgekben tanulmányozzuk a PACAP neurotrophicus hatásait az embrionális fejlődés különböző stádiumaiban és az idegrendszeri regeneráció során kimutatható PACAP és PACAP-receptor eloszlás segítségével. Ezen kívül vizsgáljuk a PACAP és antagonistája regenerációra kifejtett in vivo hatásait is. Puhatestűekben tanulmányozzuk a PACAP és receptorai aktivitástól függő előfordulását aktív és hibernált állatokban, valamint meghatározzuk a PACAP szekvenciáját tömegspektrometria segítségével. A PACAP antiapoptotikus és memóriára kifejtett hatásait mollusca modellrendszerekben vizsgáljuk. A várható eredmények alapvető biológiai folyamatok megértéséhez nyújtanak segítséget. B - 377 Viselkedéstudományok programvezető: Dr. Kállai János Dr. Füzesi Zsuzsanna Magatartástudományi Intézet Egészségi állapot, egészségegyenlőtlenségek A népesség egészségi állapotát, egészségmagatartását, kockázatvállalását, életmódját befolyásoló demográfiai (nem, életkor), mikro (pl. család, közösségek) és makro (pl. társadalmi, gazdasági, intézményi) tényezők vizsgálata. Egyenlőtlenségek az egészségi állapotban és az egészségügyi ellátásban. Sztereotípiák, előítéletek, diszkrimináció, kirekesztés az egészségügyi ellátásban. Dr. Füzesi Zsuzsanna Magatartástudományi Intézet Egészségmagatartás A népesség különböző csoportjainak egészségmagatartását jellemző tények, az egészséget védő, vagy az egészséget károsító társadalmi-gazdasági, demográfiai, egyéni tényezők vizsgálata. A káros szenvedélyek előfordulása, használatuk okai a népesség különböző csoportjaiban. A társadalmi tőke szerepe az egészség megőrzésében, fejlesztésében. Dr. Kállai János Magatartástudományi Intézet Egészséges valamint különböző betegségekben szenvedő személyek pszichológiai állapotának valamint magatartásának biopszicho-szociális elemzése A kutatások fókuszában a kardiovaszkuláris, onkológiai, immundeficit betegségben, valamint más krónikus betegségekben szenvedő személyek kóping mechanizmusainak, személyes kapcsolati hálójának és személyiségfejlődésének vizsgálata áll. A vizsgálatok célja a szomatopszichés és pszichoszomatikus betegségek terápiás hatékonyságának növelése, valamint egészséges személyek egészségtudatos magatartásának, optimizmusának, testi és lelki betegségekkel kapcsolatos ellenálló képességének feltérképezése. Dr. Kállai János Magatartástudományi Intézet A humán navigációs képességek valamint a térészlelés kognitív neuropszichológiai zavarainak feltárása Különböző agytraumák, súlyos pszichológiai stresszállapot, sajátos hormonális változások jelentős mértékben befolyásolják az ember mindennapi alkalmazkodó képességének oszlopaként számon tartott téri navigációs képességek rendszerét. A vizsgálatok elsősorban neuropszichológiai zavaroktól vagy különböző pszichopathológiai állapotoktól szenvedő személyek, valamint speciális élethelyzetben élő egészséges emberek téri tájékozódó képességének pszichobiológiai mechanizmusainak vizsgálatára összpontosítanak. 10
Dr. Kállai János Magatartástudományi Intézet Kognitív és affektív jelenségek elemzése a kognitív idegtudomány módszereivel (fmri, EEG) A kognitív tevékenység, valamint az érzelmi beállítódás és az akut érzelmi állapotok kölcsönhatásainak rejtett alapmechanizmusai jelentősen módosítják az interperszonális magatartást, valamint az emberi temperamentum akaratlagos viselkedésmódosító hatásait. Ezen a téren végzett kutatások az érzelem és a tudás, az implicit és az explicit tudás összefonódásának mechanizmusainak vizsgálatát veszik célba. Dr. Szabó Imre Magatartástudományi Intézet A schizophrenia központi idegrendszeri mechanizmusának vizsgálata állatkísérletes modellben Különféle, idői elrendezésben adott jelzőingerek és fájdalmas elektromos sokkolások miatt, a megrezzenési reakció amplitudójának változása, patkányokon több tekintetben mutat olyan sajátságokat, amelyek schizophreniában szenvedő embereken végzett neuropszichológiai vizsgálatokban is kimutathatóak. Mindezek alapján a megrezzenési reakció fenti feltételek mellett végzett vizsgálatát a schizophrenia állatkísérletes modelljének tekintik egyértelműen elfogadott módon a nemzetközi irodalomban. A megrezzenési reakció idegi mechanizmusának vizsgálata soksejt-elvezetéses mikroelektrodás kísérletben még nem történt meg, ezért ezen technikával végzett vizsgálatok értékes új ismereteket nyújthatnak a schizophrenia központi idegrendszeri folyamataira is. Dr. Csathó Árpád Magatartástudományi Intézet Kardiovaszkuláris neuropszichológia: egészséges és kardiovaszkuláris betegséggel együtt élő személyek kognitív és affektív funkcióinak vizsgálata A kardiovaszkuláris és a neurokognitív folyamatok közötti kapcsolatot számos adat támasztja alá, mind beteg, mind egészséges populációkban. A kutatás célja ennek a kapcsolatnak a részletes vizsgálata pszichofizikai illetve pszichofiziológiai módszerek alkalmazásával. A vizsgált kognitív-kardiovaszkuláris kapcsolatrendszer elemzésénél fontos szerepet kapnak olyan affektív faktorok is, mint a fáradtság, a depresszió, és a szorongás. A vizsgáltok egészséges, és kardiovaszkuláris betegséggel együtt elő személyekre is kiterjednek. Dr. Karádi Kázmér Magatartástudományi Intézet A téri kogníció nemi különbségek vizsgálata kísérleti pszichológiai és kognitív neuropszichológiai eszközökkel A téri kogníció széles körű pszichológiai jelenség. A fogalom magába foglalja a gondolati képalkotást (mentális forgatást) és a térben történő navigációt. A téri kogníciót számos tényező befolyásolja. Meghatározza a környezet, a személy belső állapota (szorongás), valamint az agy nemi különbsége. A kognitív funkciók nemi különbségének vizsgálata fontos helyet foglal el a kísérleti pszichológiai palettáján. A PhD téma a mentális forgatás és a téri navigáció nemi különbségének vizsgálatába vezeti be a hallgatót. A PhD munka során a hallgató megtanulja kezelni és programozni a legmodernebb kísérleti pszichológiai szoftvereket. Képet kap a kognitív, kísérleti pszichológiai kutatás módszeréről. Lehetősége nyílik a legújabb vizsgálati módszerek (fmri, EEG) használatára is a vizsgálataiban. Dr. Karádi Kázmér Magatartástudományi Intézet Neuropszichológiai kihívásokkal küzdő személyek kognitív és emocionális hátterének feltérképezése Az agysérülés olyan esernyő kategória, mely magába foglalja az agyi érkatasztrófákat, a traumás inzultus által okozott agyszövet károsodást, valamint az agy degeneratív elváltozásait. Az agykutatás rohamos fejlődésével elértük, hogy az agysérültek kognitív és emocionális hátterének megismerése látványos 11
változásokon menjen keresztül. PhD téma bevezeti a hallgatót a magyar neuropszichológia és neurorehabilitáció világába. A hallgatónak lehetősége nyílik a neuropszichológiai tesztelés, kutatási módszertan megismerésére. A téma széles körű abban a tekintetben, hogy főleg az agysérülés kognitív és érzelmi hatását vizsgálja. Megvizsgálja, hogy milyen kapcsolat van az agysérülés és a memória, a figyelem, a nyelvi funkciók szabályozása között. A kutatás annak a megértését tűzi ki célul, hogy az egyes agysérülés típusok (traumatikus és degeneratív) hogyan befolyásolják az agysérüléssel küszködő egyén interperszonális és személyközi világát. A kutatási téma arra is alkalmas, hogy a laboratóriumban kapott eredményeket a gyakorlatba is átültessük. A-141 Bakteriális fertőzések molekuláris pathogenezise Dr. Emődy Levente Dr. Kerényi Mónika Orvosi Mikrobiológiai és Nozokomiális fertőzések tanulmányozása, a kórokozók klonális Immunitástani Intézet összefüggéseinek vizsgálata A intenzív osztályokon ápolt betegeknél sokszor súlyos nozokomiális infekciók lépnek fel, amelyek kezelése terápiás nehézségeket vet fel. Ismert, hogy a környezet és a személyzet is hozzájárul a mikróbák kolonizációjához a kórházi betegekben Ha egy betegnek a mintáiból multirezisztens kórházi törzs tenyészik ki, néha nehéz eldönteni, hogy az meddig tekinthető csupán kolonizáló mikroorganizmusnak, és mikor válik kórokozóvá. Több kitenyésztett pathogén baktérium esetén, melyik eliminálása a legfontosabb néha kérdésessé válik.. Célunk, hogy megvizsgáljuk, milyen mikrobiális és gazdaszervezeti faktorok járulnak hozzá a multirezisztens törzsek betegekben való kolonizációjához, valamint a nozokomiális törzsek hogyan maradhatnak fenn és cirkulálhatnak hónapokig, évekig. Ehhez szűrővizsgálatokat végzünk betegekből, a személyzetből és környezeti mintákból. Az izolált mikroorganizmusok klonális összefüggéseit fenotípusos és molekuláris technikákkal vizsgáljuk a nozokomiális fertőzések epidemiológiai sajátosságainak felderítésére. Tanulmányozzuk a kolonizációból fertőzéssé válás folyamatát egérmodellekben. Kiemelt figyelmet fordítunk annak felderítésére, hogy milyen szerepe van bakteriális transzlokációnak a postoperatív fertőzések kialakulásában, és azt befolyásolja-e a perioperative alkalmazott antibiotikum profilaxis. Dr. Reuter Gábor ÁNTSZ Pécs Új, burok nélküli, pozitív, egyszálú RNS genomú vírusok azonosítása és jellemzése A vírusokról alkotott képünk korántsem teljes, napjainkban nagymértékben változik. A vírusok genetikai állományának tulajdonságai és jellegzetességei azonban mint az ujjlenyomat - segítséget adnak új vírusok azonosításában és a vírusok csoportosításában. A kutatás célja új eddig nem ismert - burok nélküli, pozitív, egyszálú RNS genomú vírusok azonosítása és jellemzése különböző gazdafajokból és emberből. A vizsgálatok során ígéretes mintákból a Laboratórium által kidogozott módszerek segítségével azonosítjuk ( horogra akasztjuk ), majd a teljes genetikai állományuk meghatározásával jellemezzük az új vírusokat. A kutatás célja az új vírusok gazda spektrumának, kóroki és klinikai szerepének, pathogenezisének leírása és a zoonózis lehetőségének vizsgálata is. A kutatáshoz a klasszikus virológiai módszerektől, egészen a ma legkorszerűbbnek számító metagenomikai vizsgálati módszereket felhasználjuk szoros együttműködésben a világ vezető virológusaival és virológiai laboratóriumaival. 12