ALAPÍTÁSI ÉV: 2007 KIADJA: A H-MÉDIA BT. SZERKESZTI: A SZERKESZTŐBIZOTTSÁG FELELŐS SZERKESZTŐ: VARGA GÉZA SZERKESZTŐSÉG: 6000 KECSKEMÉT, TÓPART U. 8/C TEL.: 76/476-115 E-MAIL: INFO@HIROSNAPTAR.HU N Híröss Nptár www.hirosnptr.hu Értékőrző helytörténeti újság 2015. június 15. IN MEMORIAM VALLOMÁSOK Dr. Bánszky Pál Dr. Wicker Erik régész-főmuzeológus Dr. Bánszky Pál Életének 86. évében, 2015. június 13-án, szerettei körében csendesen elhunyt dr. Bánszky Pál nyuglmzott múzeumigzgtó, művészettörténész. Kbán született 1929. október 31-én. 1978 ót Kecskeméten élt. Öt évig Kton József Múzeum tudományos munktárs volt, mjd megyei múzeumigzgtóvá nevezték ki. 1991-ben Mgyr Niv Művészek Múzeumánk igzgtój lett, innen vonult nyugdíjb. A kecskeméti kulturális élet meghtározó személyisége, országosn is elismert kuttó volt. Nevéhez fűződik Szórkténusz Játékmúzeum és Műhely létrehozás és Mgyr Niv Művészek Múzeumánk megújítás. Munkájánk fontos része volt z élő képzőművészeti hgyományok megismertetése, z élő képzőművészeti folklór kuttás. A rábízott és áltl felügyelt múzeumok állndó tárltink felfrissítésében, átrendezésében is fontos szerepet töltött be. 60 éves dr. Wicker Erik régészfőmuzeológus. Császártöltésen született 1955. június 15-én. Áltlános iskoláit szülőhelyén, középiskolát Bján, Frnkel Leó Német Nyelvű Gimnáziumbn végezte. Érettségi után z ELTE Bölcsészettudományi Krán tnult tovább, hol 1978-bn középiskoli német nyelv- és irodlomtnári, vlmint régész diplomát szerzett. 2001-től z ELTE Történelemtudományok Doktori Iskolájábn folyttt tnulmányit. 2007-ben Rácok és vlhok hódoltság kori Észk-Bácskábn című diszszertációjávl PhD-fokoztot szerzett, mely 2008-bn könyv formábn jelent meg. Szkmi pályfutását 1978-bn Kiskunhlson, Thorm János Múzeum régészeként, röviddel ezután igzgtójként kezdte, mjd 1995- ben, pályázt útján BácsKiskun Megyei Múzeumi Szervezet vezetője, megyei múzeumigzgtó lett. 2000 ót Kton József Múzeum régésze, főmuzeológus. Több mint 100.000 m2 terület például sükösdi és csólyospálosi vr temető, Kiskunfélegyház M5-ös lehjtój melletti szrmt település és temető, bácslmási 16-17. százdi rácvlh temető régészeti feltárását vezette. Közel 40 kiállítás például Kunbábonyi vr fejedelem, Kecskemét; Kincsek homokbn, Kiskunhls; Ngyurk és vezérek, Kecskemét rendezője volt. Tudományos munkái jelentek meg többek között z vr kori temetkezési szokásokról, blkáni 16-17. százdi ékszerek vizsgáltiról és Észk-Bácsk török kori történetéről. Publikációnk szám közel 150. 2013 ót Bács-Kiskun Megyei VALLOMÁSOK 7. évfolym 11. szám Múzeumi Szervezet évkönyvének, Cumni-nk szerkesztője. 1998-tól kecskeméti Német Települési Nemzetiségi Önkormányzt tgj, több ciklusbn szervezet elnöke volt. Jelenleg Mgyrországi Németek Országos Önkormányztánk tgj. A megye közéletében és muzeológii munkájábn folyttott kiemelkedő tevékenységének elismeréseként 1997-ben Bács-Kiskun Megyei Önkormányzt elnökének kitüntető díját vehette át. Folyttás 7. oldlon Dr. Wicker Erik szert tett. 1983-tól z edzői feldtot már főállásbn Gál Zoltán válllkozó, utzó, hegymászó látt el, tnítványi közül többen Európ- és világbjéves Gál Zoltán ktonság után ebben z noki helyezést is elértek. válllkozó, ut- időszkbn ismerkedett Folyttás 10. oldlon zó, hegymászó, krte- meg krtével 1977-től edző. Vásárosnmény- Kecskeméten, z MMG Aubn született 1955. júni- tomtik Művekben kpott us 13-án. Gyermekkorábn állást, szerszámtervezőként Nyírbátorbn élt, áltlános három évig dolgozott ott. iskoláit is ott végezte. 1969-1980-tól Göngyöleg Ellátó ben Miskolcon, Finomme- Válllt izsáki telephelyén chniki és Műszeripri üzemvezetői feldtot válszkközépiskol diákj lett, llt, cég mellék üzletágámjd érettségi után, 1973- bn z Ikrus számár céltól Kecskeméten, Gépip- szerkezeti elemeket ri és Automtizálási Főisko- gyártottk. Közben ktívn lán folyttt tnulmányit, krtézott két dnos fokohol 1976-bn gépgyártás- ztig jutott el, illetve technológus üzemmérnök Testnevelési Főiskolán kdiplomát szerzett. Egy év rteedzői végzettségre is Gál Zoltán 60
NAPRÓL NAPRA 2015. június 1-15. június 1. 75 éve, 1940. június 1-én Kecskeméten hunyt el Kuczk Péter Pál káplán. A hírös városbn született 1878. június 26-án. 1901ben Bácskertesen, 1902-től Fjszon, 1904-ben Moholon, 1905-ben Mrtonoson, 1906-tól Ngybrcskán, 1909-től Bján, 1911-től Péterrévén szolgált mint káplán. Ezt követően hoszszbb ideig volt dminisztrátor Bácsborsódon. június 2. 25 Gyimesi Ljos éve, 1990. június 2-án hunyt el Gyimesi Ljos pedgógus, gyógypedgógus, költő. Császárrétpusztán született 1913. ugusztus 25-én. Apj urdlmi tnító volt. Mosonmgyróvárott végezte gimnázium első három osztályát. Miután árvságr jutott, Kecskemétre került tnítók árvházáb, és kecskeméti pirist gimnáziumbn folyttt tnulmányit. 1930 és 1935 között Kiskunfélegyházi Állmi Tnítóképzőbe járt, itt szerzett tnítói oklevelet. Ifjú korábn sportolt, középtávfutásbn Kiskun bjnokságot nyert. Három évig betonmunkásként, szárvágó npszámosként és ínségmunkásként dolgozott. Titkári 2 feldtokt látott el Mosonszentjánosi Társskörben, munktárs volt Mosonvármegye című lpnk. 1938-bn győri Kovách Pál Irodlmi Társság tgji közé válsztották. 1938-bn kinevezték állmi kisegítő tnítónk kecskeméti tnyákr (Szentkirály, Borbás, Lkitelek, Szikr). Előbb helyettes, mjd kinevezett tnító lett. Már korán érdeklődést muttott z irodlom iránt, kpcsoltb került Drvs Józseffel és Mór Ferenccel is. Verseit több ntológiáb is beválogtták, színdrbjit mtőr együttesek dták elő. A II. világháborúbn végig ktoni szolgáltot teljesített, hdifogságb esett. 1947-ben Keszthelyen telepedett le. Áltlános iskolábn tnított, és rábízták gyógypedgógii osztály vezetését is. Elvégezte gyógypedgógii tnfolymot, mjd Gyógypedgógii Főiskolát is. 1953-bn öt dunántúli gyógypedgógii tnulmányi felügyelői teendők ellátásávl bízták meg. 1954-ben átvette Zlszentgróton Gyógypedgógii Intézet vezetését. Irányítás ltt z iskol és kollégium kiemelkedő eredményeket ért el, elismert pedgógi műhellyé vált, ő mg pedig szktekintéllyé. Számos cikke jelent meg szkfolyóirtokbn, Bárczy Gusztáv, z kkori legtekintélyesebb gyógypedgógus is elismerte munkáját és brátjként tisztelte. 1974-ben vonult nyugdíjb, zután Keszthelyen élt. Munkásságát Munk Érdemrenddel ismerték el. Visszhúzódv élt, írásit, verseit nem rendezte sjtó lá. 1990-ben hlt meg gégerákbn, sírj keszthelyi temetőben tlálhtó. 2004bn Zlegerszegen, Fogytékkl Élők Nppli Intézetét ról nevezték el. június 3. 75 éves Tóth Antl ügyvéd, rendőrfőkpitány. 1940. június 3-án Kecskeméten született. Eredetileg MÁV lklmzott volt, mjd Belügyminisztérium dolgozój lett. A Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkpitányságon őrmesteri rngbn, járőrként kezdte szolgáltát 1962-ben. Közel 30 évvel később, 1991-ben már mint vezérőrngy főkpitánnyá nevezték ki. Közben elvégezte Rendőrtiszti Akdémiát és szegedi József Attil Tudományegyetem Állmés Jogtudományi Krát. Nyugdíjsként Kecskeméten ügyvédként prktizált. 1966-bn lett Mgyr Szocilist Munkáspárt tgj. 1980-tól 1985-ig városi tnácstg, 1985-től 1990-ig országgyűlési képviselő, z Interprlmentáris Unió és Honvédelmi Bizottság tgj volt. Kitüntetései: Közbiztonsági Érem és Hz Szolgáltáért Érdemérem különböző fokozti, Kiváló Szolgáltért Érdemrend, Kiváló Rendőr, Arnygyűrű, Díszkrd, Dísztőr és 75. születésnpj lklmából Díszszbly. június 5. 125 éve, 1890. június 5-én született Sfrnkó Emánuel politikus, tnár. Ht osztályt végzett, mjd kitnult molnármesterséget, és segédként dolgozott Bereg vármegyei flvk kisebb mlmibn, illetve Kecskeméten. Az első világháború előtt Budpesten, Gizell mlombn kpott munkát. 1908-bn ott lépett be Mgyrországi Szociáldemokrt Pártb és szkszervezetbe. Az első világháborúbn fronton hrcolt. 1919-ben cstlkozott Kommunisták Mgyrországi Pártjához. A Tnácsköztársság idején, Kecskeméten direktórium vezetője és helyi népgzdsági tnács elnöke volt, másodmgávl irányított várost. A kommün bukás után megtorlás elől Csehszlovákiáb emigrált. A csehszlovák párt lpító tgji közé trtozott, később mint legális kommunist párt közép-szlovákii titkár dolgozott. 1924-től 1929-ig központi bizottság tgj volt, és bekerült törvényhozásb is. Kommunist tevékenységért többször letrtózttták, egy 1929. évi háborúellenes tüntetés mitt több hónpos börtönbüntetésre ítélték. Betegen szbdult. 1930-bn Szovjetuniób távozott, hol hmrosn helyreállt z egészsége. 1932-től Hrkovbn káderképző iskolát végzett. 1934től 1938-ig Moszkvábn Vörös Akdémi hllgtój volt, világgzdsági és világpolitiki kron szerzett diplomát. Ezt követően tnárként dolgozott. A második világháború kitörése után z Urálbn lkult önálló csehszlovák zászlólj tisztje lett. A dndárrá, mjd hdtestté fejlődött ktoni egység részt vett Szlováki, vlmint Csehés Morvország felszbdításábn. 1945-től többekkel együtt Mgyrországon folyttt politiki pályáját. 1945 tvszán kinevezték z MKP kecskeméti területi bizottság titkárává. 1945. június 24-én Kecskemét küldötteként beválsztották z Ideiglenes Nemzetgyűlésbe. Az MKP májusi konferenciáján, május 21-én póttgként került be központi vezetőségbe. Az 1945. novemberi válsztások után kommunist kézben lévő belügyi kormányzt kinevezte z erősen kisgzd érzelmű Vs vármegye főispánjává. 1946. jnuár 19-i főispáni beikttásán, mint
közellátási kormánybiztos, hrcot hirdetett z árdrágítók és feketézők ellen. Az 1947 júliusábn meglkult városi és megyei tervbizottság elnöke lett, törvényhtósági jogot kpott Szombthely főispánjává is megválsztották, és kinevezték z ugusztus végi prlmenti válsztások biztosává. Később rendkívüli követi és meghtlmzott miniszteri rngbn külügyi szolgáltr rendelték. 1947 decemberétől 1949 decemberéig szófii külképviseletet vezette, mjd nem sokkl korábbn kikiáltott Kíni Népköztársságb küldték. 1953 decemberéig állt pekingi követség élén. Diplomácii pályájánk utolsó állomáshelye Berlin volt, 1957. jnuár 16-án távozott posztjáról. 1956. december 31ével nyugállományb helyezték. június 6. 50 éves Rácz Attil táncművész, drmturg, rendező. 1965. június 6-án Budpesten született. Középiskoli tnulmányit Kecskeméten, Kton József Gimnáziumbn végezte, mjd Mgyr Táncművészeti Főiskolán, illetve Debreceni Egyetemen szerzett diplomát. A Dunújvárosi Vss Táncegyüttes táncosként (háromszoros, örökös rnysrkntyús táncosként), mjd z együttes művészeti vezetőjeként, később dunújvárosi Brtók tánctgozt lpítójként, mjd művészeti igzgtójként dolgozott. 2005-től 2007-ig Veszprémi Petőfi Színház igzgtój volt. Később Miskolci Nemzeti Színház rendezője, drmturgj volt. Elismerései: Népművészet Ifjú Mestere, Örökös Arny Srkntyús Táncos cím, Mgyr Köztársság Ezüst Keresztje. A Mrtin György Néptánc Szövetség tgj. június 9. Kecskeméten központi válsztmány elnökeként z éve, 1865. országgyűlési képviselővájúnius 9-én lsztást irányított. hunyt el Fejes János ügyvéd. Kecskeméten szü- június 10. letett. 1842-től dolgozott ügyvédként hírös városéves Áron Lászbn, és bekpcsolódott ló színművész. város közéletébe is. 1845-1945. június 10-én, Kecsben válsztott közönség keméten született. 1972tgj lett. Ngy erőfeszíté- ben végezte el Színikseket tett szbd királyi démiát. Négy évdot töltött városi cím eléréséért. Köz- veszprémi Petőfi, egyet reműködésével Kecskemét szolnoki Szigligeti Színháztöbb pusztát tudott meg- bn. 1977-től kecskeméti szerezni örök áron, vgy Kton József tgj volt. hszonbérbe. Egyik elő- Ruszt József és Gábor mozdítój volt z 1844-ben Miklós személye vonzott országos viszonyltbn ide, kikkel ngyszerű elsőként szervezett kecs- munktársi és bráti kpkeméti mintgzdságnk. csolt lkult ki (VII. Ger1848-bn z lföldi várost gely, Oszlopos Simeon). Itt képviselte megyegyűlé- játszottm többek között sen, részt vett nemzetőr- Horgs ujjú Jkbot Kolség szervezésében. Az 1848. dusoperábn, Ogref Ivánt június 18-i országgyűlési Sztrogof Mihálybn. képviselőválsztáson jelölt1980-tól több vidéki és ként lépett fel, de ellenfelei fővárosi József Attil Kossuth Ljos megválsz- Színház tgj volt. A tásávl megbukttták. 2003/2004-es évdtól Kossuth nem fogdt Miskolci Nemzeti Színházugyn el mndátumot bn játszott. Npjinkbn így Fejes Pest képviselője Soproni Petőfi Színház lett, ellenzői mégis célt társultánk tgj. értek, sikerült őt félreállíszínházi szerepei mellett tniuk politik porondjá- filmes szkm is fogllról. Kossuth zonbn érté- kozttt. Pályfutásom sokelte emberi, politiki rán néhány mgyr filmben kvlitásit, mert 1848. is részt vettem, például Sászeptember 25-én, mikor r Sándor 80 huszár című toborzó körútján Kecske- lkotásábn. Az meriki méten járt, Fejest városi filmesek jobbn elkényeztetnépfelkelési biztosnk ne- tek, mert leglább húsz lvezte ki. 1849 decemberé- klomml bíztk rám szeben már rögtönítélőszék repet. Dolgoztm Dvid esküdtje volt. 1850. február Hmmingsszel, prtnere 10-től Pest megyei törvény- lettem Ben Kingsley-nek széki ülnök volt. 1861-ben Bűn és bűnhődésben, 150 70 Mo Ce-tung kíni elnök és Sfrnkó Emánuel mgyr ngykövet (1950, Budpest) Gerldine Chplinnek Jézus és Máriábn, Gerld Deprdieunk Cyrnobn, tvly pedig Koldus és királyfibn egy orvost játszottm Alln Bttes oldlán. 70 éves Dúl Antl filozófus, teológus, kultúrtörténész. Kecskeméten született 1945. június 10-én. Áltlános iskoláit szülővárosábn végezte, Kodály Iskolábn csellózni is tnult. 1959-től Budpesten, Fáy András Gimnázium diákj volt. Tnulmányit 1967től Rómi Ktolikus Hittudományi Akdémián folyttt. 1973 és 1993 között z MTA könyvtárábn dolgozott. Szellemi irányultságát tekintve spirituális szbdságot hirdető, egyházi dogmtikától mentes tnító. Másként gondolkodását 1968-bn, Hmvs Bélávl történt személyes tlálkozás és z író hláláig trtó kpcsolt lpozt meg, mely z évtizedek ltt hmvsi életmű kiváló ismerőjévé és közvetítőjévé tette. Az 1990-es évek elejétől kezdve trdicionlist, metfiziki bölcselettel fogllkozó körök (például Hmvs Kollégium) rendszeres elődój. 1998 ót sját lpítású könyvkidóját működteti Medio Kidó néven, mely Hmvs Bél műveinek kidásár jött létre, és mely z életműből eddig huszonhét kötetet publikált. Dúl Antl 3
Márton Ferenc A Kton József-síremlék egyik lkotój 75 Márton Ferenc erdélyi mgyr festő, grfikus, szobrász, építész és bélyegtervező 1884. december 15-én született Csíkszentgyörgyön. Csíksomlyón tnult, hol rjzolási tehetségével már kisdiák korábn kitűnt társi közül. 1903-bn irtkozott be budpesti Rjztnárképző Főiskolár. Tnulmányit szülőföldjének székely közössége, vlmint Csík vármegye évi 300 koron ösztöndíjjl és nygi támogtássl segítette. A főiskolán hol 4 Székely Bertln és Hegedűs László növendékeként tnult 1908-bn tnári oklevelet szerzett. Még ugynbbn z évben hrmdik díjt szerzett egy londoni plkátpályázton. Ezután Münchenben folyttt tnulmányit. Az I. világháború idején frontktonként szolgált, illetve ugynezen idő ltt hdifestőként munkálkodott z olsz, szerb és z orosz hrctéren. Riportképeket küldött hz frontról, rjzokbn tudósított forrdlmi eseményekről és háború utáni Tisz-perről. Háborús tpsztltit rjzok és psztellek százibn örökítette meg, összesen mintegy háromezer rjzot és képet készített hrctéren. A háború után véglegesen Budpesten telepedett le. Számos festményét jelentette meg különböző tárltokon, zonbn eldni nem sikerült belőlük. A Kton József-síremlék kecskeméti Köztemetőben Emitt kényszerből rjzokt, díszítéseket, vlmint illusztrációkt készített több regény és folyóirt számár. Ezen kívül festett kisebb szbású műveket, freskókt és templomokt, illetve számos köz- és mgánépület díszítését is elválllt. Egyik legismertebb művét is ekkor készítette: szegedi fogdlmi templom bejárt fölé két postol mozikját festette meg, melyek mgyr egyházi művészet pártln értékei. Később ngyszerű moziktervet készített templom főoltár fölé, z épület kupolájánk mennyezetére. A festőművészet terén elért sikereit és munkásságát követően, 1925 után áttért szobrászti és építészeti pályár. Ebből z időszkából három jelentősebb művet hgyott mg után. Az egyik rákoskeresztúri hősi emlékmű, másik z első népfelkelő honvéd emlékműve Budpesten. A hrmdik: Siklódy Lőrinc szobrászművésszel együtt ő lkott meg kecskeméti temetőben tlálhtó Kton József-síremléket. A klsszicizáló szrkofág egy borostyánnl befutttott kiemelkedésen láthtó. A körbefutó hárms lépcsőn Petur bán bronzlkj mélyed gondoltib. 1930bn, drámíró hlálánk százdik évfordulóján vtták fel. A közpénzből eltemetett Kton Józsefnek ez hrmdik nyughelye, 1963-bn szállították át felszámolásr ítélt Szentháromság temetőből Kecskeméti Köztemetőbe. Márton Ferenc 75 éve, 1940. június 8-án hunyt el Budpesten, Kerepesi temetőben helyezték végső nyuglomr. Temetésén körülbelül ezerötszázn jelentek meg. A sírkert 41/1-es számú prcellájábn nyugszik.
Csom István A DUTÉP olimpii bjnok skkozój 75 éves Csom István olimpii bjnok nemzetközi skkngymester, edző, szkíró és versenybíró. Sátorljújhelyen született 1940. június 2-án. Kisgyermekkor első meghtározó élménye skkl vló megismerkedés volt. Édespám, ki erős mtőr játékos hírében állt, sátorljújhelyi szerény otthonunkbn gykort mérkőzött prtnereivel. Kiságymból ki-kiszökve álmélkodv figyeltem felnőttek éjszkáb nyúló vetélkedéseit. Aztán édespám révén én is megtnultm játékszbályokt, és kezdtem érteni, miként lehet foglyul ejteni, zz mttolni z ellenfél királyát." 1949 ót fővárosbn él. Az áltlános iskolát z I. kerületben, z Attil utci iskolábn fejezte be, mjd Petőfi Sándor Gimnáziumbn érettségizett. A versenyszerű skkozást kicsit megkésve kezdte, 17 évesen lett VTSK igzolt játékos. 1961-ben Külker SC-be igzolt, mjd egy évvel később csábító jánltot kpott Budpesti Sprtcus SC bjnoki címre spiráló skkszkosztályától. A hívásr igent mondott, és 1963. szeptember 1-jétől 28 éven át fővárosi klubbn versenyzett. A Szpri tgjként, mjd éltáblásként kilencszeres mgyr bjnok volt, és BEK-győzelmet is rttk. 1977 és 1983 közt Sprtcus vezetőedzői feldtit is ellátt. Pályfutásánk lkulásábn meghtározó szerepet töltött be egy kecskeméti verseny. A 20. százd első évtizedeiben Kecskemét mgyr skkozás fellegvár volt. Tóth László nyomdigzgtó, egy időben hírös város polgármestere, hzi skkélet egyik legjelentősebb lkj volt, ki szervezői és kidói tevékenységét is sportág szolgáltáb állított. 1968-bn z ő emlékére rendezett második nemzetközi versenyen én is részt vettem, és rendkívül erős mezőnyben, két szovjet versenyző mögött hrmdik helyezést értem el. Ez siker óriási előrelépést jelentett, mert zzl, hogy mgyr élmezőny ngy részét mgm mögé utsítottm, bekerültem '68-es lugnói olimpii csptb." A mgyr válogtottbn sját számítás szerint 191 lklomml szerepelt. A cspt tgjként 9 skkolimpián vett részt, 1978bn Buenos Airesben olimpii bjnok, 1970-ben Siegenben, 1972-ben Szkopjében és 1980-bn Máltán olimpii ezüstérmes lett. Az 1985-ös luzerni vb-n 2. helyezést ért el, és három Európ-bjnoki ezüstérmet is szerzett. Amikor nemzeti színeket kellett képviselni, z mindig fokozott erőbedobásr késztetett engem. Ezt tlán z 1952-es helsinki olimpi emléke tette, kkor én 12 éves voltm, s 16 rnyérem megszerzése fntsztikus élményt jelentett." Egyéni versenyzőként is számos sikert ért el: 1972ben egyedül, 1973-bn holtversenyben lett mgyr bjnok. 21 nemzetközi versenyen egyedüli vgy holtversenyes első helyet szerzett, 1975-ben puli vb-zónversenyt is megnyerte. Legmgsbb Élőpontszámát, 2545 pontot 1989-ben érte el. A rendszerváltás szövetkezeti mozglom lpjit is megrengette. 1991-ben működésképtelen skkszkosztálytól távozni kényszerült. Rövid debreceni kitérő után 1992-ben Kecskemétre igzolt. Korábbn már többször jártm hírös városbn. Erdélyi Tmást, z ottni skkélet egyik vezetőjét jól ismertem, z ő hívásár mentem Kecskemétre. Elsősorbn fitlok okttásávl fogllkoztm, de Dutép OB I-es cspt tgjként z első osztálybn vló mrdásért is együtt küzdöttünk. Sok ígéretes fitl játszott bbn z időben klubbn, közülük tlán Gyimesi Zoltán jutott legmesszebb: m már, sjnos, nem ktív nemzetközi ngymester ötszörös korosztályos mgyr bjnok és skkolimpii 2. és 5. helyezett mgyr cspt tgj volt." Kecskeméten három szezont töltött, zután előbb Hjdúszoboszlór ment, mjd 1997-től z Atomerőmű SE-nél tlált otthonr. Pkson közel másfél évtizedig játékos-edzőként tevékenykedett. 2012-ben klub örökös tgjává válsztották. A skkozástól már visszvonult, de közéletben npjinkbn is ktívn részt vesz. 2006 ót - feldtot főpolgármesterré válsztott Trlós Istvántól vette át - z Óbudi Széchenyi Kör elnöke. Hosszú és eredményes skkozói pályfutását, edzői és szkírói tevékenységét 2013bn Pro Urbe Budpest díjjl jutlmzták. (Összeállított: Vrg Géz) 1974-ben, Amszterdmbn Az olimpii bjnok cspt tgji: Portisch Ljos, Ribli Zoltán, Sx Gyul, Adorján András, Csom István és Vdász László (1978, Buenos Aires) 5
VALLOMÁSOK Szeretett ngymmámhoz húzódv Dr. Rozsi Év fogllkozás-orvostni szkorvos Tősgyökeres kecskeméti munkáscslád egyedüli gyermekeként 1950. június 11-én születtem. Egész életemben szerettem mindenben részt venni, tlán így kompenzáltm zt, hogy nincs testvérem. M is imádok dolgozni, örömömet lelem bbn, h vlmit megcsinálok. Jó érzés, h körülöttem rendben mennek dolgok. Nyüzsgő gyerek voltm, márivárosi iskol évnyitóján már elsősként szvltm. Néhány év múlv szüleim átvittek Zrínyibe, «tnuljon többet gyerek» mondták. A beilleszkedés nehezen ment, egy földrjzórán föltett, számomr könnyű kérdés zonbn segített. A feldvánnyl osztálytársim sehogy sem boldogultk, így tnárnő «n, mjd z új kislány» felkiáltássl felém fordult, én pedig büszkén kivágtm megoldást. Ezzel megtört z átok, z osztály befogdott, sőt, jutlmul én lehettem biológi szertáros. Később Bányi Gimnáziumbn sem váltm viszszhúzódó diákká. A tnulás mellett ktív KISZmunkát végeztem: versenyeket, elődásokt szerveztünk, eljártunk idősekhez. Szüleimtől vllásos nevelést kptm, így ők érthetően nem örültek ennek. A jó szándéktól vezérelve egyik tnárom le is krt erről beszélni, de hiáb, még KISZ-vezetőnek is Szüleimmel Tnítványimml Dr. Rozsi Év 65 éves dr. Rozsi Év orvos. Kecskeméten született 1950. június 11-én. 1968bn szülővárosábn, Bányi Júli Gimnáziumbn érettségizett. 1974-ben szerzett orvosi diplomát Szegedi Orvostudományi Egyetem Áltlános Orvosi Krán. Ezt követően négy évet kecskeméti megyei kórház neszteziológii osztályán töltött gykornokként. 1978-tól közel tíz 6 éven át - szintén megyei kórház lklmzásábn - Kecskeméti Konzervgyár I. telepén volt üzemi körzeti orvos, zután 23 évig Szent-Györgyi Albert Egészségügyi Szkközépiskol és Szkképző Intézet orvos-tnár volt. Az első négy évben z iskol kollégiumábn, mint kollégiumi orvos is tevékenykedett, később kórtnt, belgyógyásztot és gyógyszertnt tnított. Ezenkívül z intenzív betegellátó szkápolók képzésében szkmi elméletet is okttott. A tnítás mellett 1995 ót fogllkozás-egészségügyi mgánrendelést folytt Bgoly Egészségházbn. Sját mgánrendelése mellett lklmzottj Lb-Med Bt. FogllkozásEgészségügyi Szolgáltánk. Két gyermeke és három unokáj vn. Szbdidejét olvsássl és kirándulássl tölti. A hátizsákos túrákt és világjárást egyránt kedveli. Szívesen kertészkedik. megválsztottk. Nem fogllkoztunk mi z ideológiávl! Amit tettünk m is úgy látom szép és hsznos volt. Gyerekkorombn pi ngymmám jelentette mentsvárt számomr, szülői szigor elől gykrn hozzámenekültem. Áltlábn fekete kötényt viselt, de én kedves nyókánk láttm őt. Hét-nyolc éves lehettem, mikor súlyosn megbetegedett. Rgszkodtm hozzá, hldoklását végigkísértem. Ekkor döntöttem úgy, hogy én «mmigyógyító» leszek. A gimnázium utolsó évében szüleim hllni sem krtk z orvosi pályáról, erkölcstelen szkmánk trtották zt. S mivel z országos mtemtik versenyt megnyertem és szegedi tudományegyetemről levélben értesítettek, hogy fölvesznek, ők inkább odküldtek engem. Aláírásukt hmisítv zonbn én titokbn mégis SZOTE Áltlános Orvosi Krár jelentkeztem. Amikor mindez kitudódott, édespám zzl intézte el dolgot, hogy «nincs protekciónk, úgyse vesznek föl». De nem úgy lett, 1974-ben orvosi diplomát szereztem. Arról persze szó sem lehetett, hogy Szegeden kpjk állást. Sodort z élet, de nekem minden jónk tűnt. A kecskeméti megyei kórház neszteziológii osztályár kerültem, mert csk ott volt
hely. Az ott töltött öt év ltt ismertem meg sebész férjemet, s ekkor született két gyermekünk is. Mindig gyógyító orvos szerettem voln lenni, cslád, gyerekek érdekében zonbn változttnom kellett. Egy évig hiányzó kollégákt helyettesítettem, mjd konzervgyár házi- és üzemorvos lettem. Azután ismét ngyot váltottm, z egészségügyi szkközépiskoláb mentem, hol tnítás mellett kezdetben kollégiumi orvos feldtit is elláttm. A gyerekekkel jól kijöttem, mindig megtláltuk közös hngot. M is sokukkl ápolom kpcsoltot. 23 év után 2008-bn fejeztem be tnítást, de zót sem untkozom. Egyrészt Bgoly Egészségházbn fogllkozás-egészségügyi orvosként most is dolgozom, és mgyrországi gyógyszergyárk számár kliniki vizsgáltokt is végzek, másrészt kevés szbdidőmben ngy örömömre immár három unokámr is vigyázok. Azt szeretném, h békesség és szeretet lenne földön, s nem lenne ez z őrült rohnás. Alpvetően bizkodó típus vgyok. Persze küzdünk, dolgozunk, de h vlmire nem telik, ttól nem dől össze világ. Bármilyen élethelyzetbe kerültem, sosem estem kétségbe. Tudomásul vettem, hogy számomr kkor és ott épp z fontos. Hiszen nem z lényeg, hogy mit csinálok, hnem z, hogy zt tisztességgel és örömmel tegyem. Lehet, hogy kevesebb z üzemorvos megbecsülése, mégis elégedett vgyok, mgm módján én is hozzájárultm z emberek boldogbb életéhez. Végül is mg helyén mindenki értékes ember, tlán ezért is tpsztlom, hogy szeretettel és bizlomml fordulnk hozzám betegek. (Lejegyezte: Vrg Géz) VALLOMÁSOK Dr. Wicker Erik régész-főmuzeológus Folyttás z 1. oldlról Nem is születhettem voln máshol, mint világ közepén: Császártöltésen! Sváb csládból szármzom, nyi ágon flut lpító Schweibert Miklós egyenes ági leszármzottj vgyok. Édespám buszsofőr és KRESZ-okttó volt, édesnyám háztrtást vezette; sjnos mindketten fitlon, ötvenes, illetve htvns éveikben meghltk. Két gyermeket vállltk. Nővérem jogász végzettséget szerzett, közjegyzőként Kiskőrösön dolgozik. Kétnyelvű környezetben nőttem föl. Az óvodábn tnultm meg mgyrul, de német nyelvtudás megszerzéséhez is szükségem volt segítségre, mert szüleim, ngyszüleim z Oberschwbenből érkezett ősök generációkon át öröklött, és egyre jobbn beszűkülő nyelvét beszélték. A császártöltési áltlános iskoláb járv már z irodlmi német nyelvet sjátítottm el. Jó tnuló voltm, ötödikben járási mgyr versenyt is nyertem. Emlékszem, egy Skolnyik típusú fényképezőgépet kptm jutlmul. Már ebben z időben érdekelt történelem, régmúlt: vsárnp délelőtti ngymisék után honismereti szkkörbe jártm. Nyolcdik után Bján tnultm tovább. Nővérem és több császártöltési gyerek is Frnkel Leó Német Nyelvű Gimnázium diákj lett, én is z elsősorbn német nemzetiségű fitloknk létrehozott iskolát válsztottm. Ott meg lehetett tnulni németül! Az első tnév rendkívül nehéz volt. Csk egy módszer segített: mindent kívülről be kellett bifláznom. Bejáró voltm, útközben, buszon is memorizáltm z épp ktuális nygokt. Második osztálytól zután már nem volt semmi gond, z egyetemen is z ott megszerzett tudásból éltem. A gimnáziumbn kiváló tnárok vettek körül. Közülük elsősorbn némettnáromr, Kőszegi Henrikre és feleségére, vlmint z oroszt és történelmet tnító Uhl Istvánr emlékezem vissz szívesen, utóbbi z egyik legngyobb tudású ember volt, kivel vlh tlálkoztm. Édespám jogásznk szánt, de én már középiskolás éveim elején régész krtm lenni. Rengeteget olvstm, különösen mgyr mondvilágot és hun mondkört kedveltem. Óriási htássl volt rám z ásó világhírű dilettánsként is emlegetett német mtőr régész, Schliemnn Henrik önéletrjzi könyve is.»ez mrhság!«vélekedett régész-terveimről pám, s mivel engem nem tudott meggyőzni, bement z iskoláb, és rr kérte tnárimt, hogy segítsenek: vlmi módon verjék ki fejemből ezt z elképzelést. A pedgógusok rr gondoltk, hogy h részt veszek egy unlms ástáson, z mjd elveszi kedvem z egésztől. Elküldtek Türr István Múzeum munktársához, Kőhegyi Mihályhoz. Alig 15 évesen kerestem fel őt, régésszel kkor tlálkoztm először. A nyári szünidőben egy hetet töltöttem vele egy mdrsi ástáson. Egy kirbolt szrmt temetőt tártunk fel, mindössze két csontot tláltm életem első feltárt sírjábn. A munk, környezet zonbn végleg megfogott, meg sem fordult fejemben, hogy szándékomról letegyek. Érettségi után z ELTE német-történelem szkár felvételiztem, sikerrel. Úgynevezett B szkként z első évben fölvettem régészetet is. Az egyetemen világ szerintem legngyobb régészeit ismertem meg. Így például László Gyul régész-történész, képzőművész mi évfolymunkt még végigvitte, és tnított bennünket Bón István régész professzor, Hunok és ngykirályik című ngy sikerű kötet szerzője is. Az egyetemi évek gyorsn elröpültek. A tnulássl nem voltk gondjim, de z ötödév első fele feszített tempót követelt, mivel második félévet német nyelvterületen, Berlinben, Humboldt Egyetemen töltöttem. Emitt szeptembertől z egész év tntárgyit fel kellett vennem, és szkdolgoztomt is ekkor készítettem el. Megírásához Kőhegyi Mihálytól kértem segítséget. Misk bácsi később megtisztelt zzl, hogy tegezhetem, és Miskánk hívhtom néhány évvel zelőtt sükösdi vr temetőben 179 sírt tárt föl, ezt dt át nekem földolgozásr. Végül mindent sikeresen teljesítettem, és 1978-bn középiskoli német nyelv- és irodlomtnári, vlmint régész diplomát szereztem. Folyttás 8. oldlon Kiskunhlson egy kártyvető sszonnyl 7
VALLOMÁSOK Dr. Wicker Erik régész-főmuzeológus Folyttás 7. oldlról Még egyetemist korombn ismerkedtem meg Holló Istvánnl. Ő is z ELTÉre járt, ngol szkos volt. 1977 nyrán házsodtunk össze. Egy évvel később, diplomám átvétele után Kiskunhlsr költöztünk, ott mindketten kptunk állást. István Szilády gimnázium ngol tnár lett, én pedig múzeumbn kezdtem dolgozni. Kpcsoltunk zonbn nem lett trtós, útjink hmrosn elváltk. Elődás közben 8 Első munkhelyemen, Thorm János Múzeumbn 18 évet töltöttem. Egy hete dolgoztm még csk ott, mikor telefonon értesítettek, hogy sükösdi temetődombot ismét dózerolni kezdték. Így szkdolgoztomml kezdett munkát folyttni tudtm, és néhány év múlv több mint 360 feltárt sírnál fejeztem be. A hlsi intézmény vezetője mindjárt z első évben nyugdíjb ment. Az igzgtói feldtok ellátásávl engem bíztk meg, mjd egy év múlv ki is neveztek. Ez egy kis múzeum volt, lig htn-heten dolgoztunk ott, de jó közösséget lkottunk. Rengeteget voltunk együtt, örömmel tettük dolginkt. A szívem csücske csólyospálosi vr temető feltárás volt, 1983-tól minden évben két-három hetet ott töltöttem. Azután mikor z M5-ös ástások beindultk, néhány évig Ljosmizsén is dolgoztm. 1989 tájékán bele vetettem mgm politikáb. A Hő- Bácslmási ástáson Sultis Lászlóvl sök terén, Ngy Imre temetésén én is ott voltm, és z SZDSZ hlsi szervezetének lpításábn is részt vettem. 1990-ben városi képviselő lettem, és megyei közgyűlésbe is bekerültem. Izglms időszk volt, jó társság gyűlt össze. Külön érdekesség, hogy megyei testületben ht bizottság lkult. Négynek férfi lett z elnöke, míg kettőt nő vezetett jogi és ügyrendit nővérem, kulturális bizottságot pedig én. A mindezzel járó munkát élveztem, szívvel-lélekkel csináltm. 1995-ben pályázt útján megyei múzeumigzgtó lettem. 1995. december 1-jétől öt éven át irányítottm Bács-Kiskun Megyei Múzeumi Szervezet munkáját. Az egyik legngyobb feldtot z utópály-építés közbeni leletmentések jelentették. Félegyházán, z észki lehjtónál egy ngy szrmt településen több mint három évig dolgoztm. Mintegy 60 ezer négyzetmétert tártunk föl, kkor ez volt legngyobb összefüggően feltárt régészeti terület. Egy zót már bevett szokássá vált újítást is bevezettem, sárkányrepülős légi felvételt is készíttettem feltárt területekről. A félegyházi munk után Petőfiszállásnál egy vr vezér sírjánk feltárását vezettem. Ez lelet bizonyított, hogy mgányos temetkezés vlóbn létezett, hiszen z után feltárt több ezer négyzetméteren semmilyen más sír nem került elő. A régészeti és megyei múzeumigzgtói munk mellett hetente gykrn háromszor tárgyltm z utópály építőivel, z AKA vezetőivel. Különösebben nem kedveltek engem, hiszen szerintük hátráltttm munkájukt. A törvényi előírásokt zonbn nem csk megértették, de be is trtották, zz leletmentést sosem kdályozták. 2000-ben váltás történt múzeumigzgtói poszt élén, zót Kton József Múzeum régészeként, főmuzeológusként dolgozom. Ez változás m is így látom meghtározt pályám Török Gusztáv Andorrl egy klocsi kiállítás megnyitóján
lkulását. Jelentkeztem PhD képzésre. Doktori disszertációmt eleve bácslmási 16-17. százdi rác-vlh temető leletnygából krtm írni, közben épp úgy, hogy sükösdi temető esetében is lelőhely újr veszélybe került, és PhD-képzéssel egy időben folytttm leletmentést. A disszertáció és z nnk lpján megjelent Rácok és vlhok hódoltság kori Észk-Bácskábn című kötet életem fő műve. A hódoltság kori blkáni népesség régészete és története lett speciális szkterületem, szkmi orientáltságom mind mi npig e felé irányul. Az utóbbi időben elsősorbn blkáni ékszerek fogllkozttnk, z elmúlt néhány évben közzé tett publikációim többnyire ezzel kpcsoltosk. Rendkívül fontos számomr kunbábonyi vr fejedelmi lelet is, mellyel szkmi pályám során már háromszor»rndevúztm«. Először 2003-bn, Kecskemétiek Npján állítottm ki z nygot, mjd 2004ben egy állndó tárlton mutthttm be Cifrplotábn, de tudtm, hogy kunbábonyi lelet»többet érdemel«. Hosszú ideig terveztem végső megoldást, hogy mi módon lehetne ezt pártlnul értékes nygot ngyközönségnek megmuttni, és z elképzeléseim nemrég megvlósultk. A Cifrplot egyik termében külön szobát lkítottunk ki. Csk Kiskunság területéről előkerült vr kori rny vgy rnyozott ékszerek, övdíszek, fegyverek kptk helyet benne. Csillgos ég ltt, ázsii zene hngji mellett lehet bennük gyönyörködni. A következő években több kidványt is szeretnék még megjelentetni. Három Császártöltéshez kötődő muzeológussl közösen kezdjük történelmünk és hgyományink publikálását. A sorozt első kötete reményeink szerint z év végén kerül mjd z érdeklődő császártöltésiek kezébe. Folyttni szeretném blkáni ékszerekkel kpcsoltos munkámt is, igen gzdg gyűjtésem egy része még publikálásr vár. A 17. százdi di ékszerleletet is jó lenne önálló könyvben meg- Rendszeresen járok hz örökíteni, mintegy kétszáz Császártöltésre, hol kertet ezüstékszert legszívesebben művelek, mire szükségem egy kétnyelvű kidványbn is vn: 34 éve vgyok vegemuttnám be. Pályázti se- táriánus, másfél éve pedig gítséggel egy hétfős cs- nyers vegán étrend felé pttl négy könyv összeál- indultm. Hetente kétszer lítását is hmrosn jógázom, és megint el kellemegkezdjük tlán. A sükös- ne kezdeni futni ezeken di és csólyosi leletek vál- kellemes nyári estéken. htnk így mindenki szá- Tv-t, filmeket nemigen némár elérhetővé. zek, de h mrd még egyszerencsém vn: mun- áltlán szbdidőm, kkor kám hobbim. Emellett ál- olvsok, olvsok és olvltvédőként is tevékenyke- sok. Ngyon szeretem podem. Immár ht éve egy litiki thrillereket, első szánémet egyesülettel dolgo- mú kedvencem Frederick zom együtt. Npont 3-4 Forsyth. És h közben órát fordítok z árván m- szól zene természetesen rdt kutyák közvetítése ér- Queen!, hát z z igzi dekében. Htlms boldog- kikpcsolódás ság, h z egyik np még menhely hideg szfltján fekvő álltot pár héttel később z interneten már ápoltn, gondozott környezetben például egy jcht fedélzetén, mert ilyenre is volt péld látom viszont. A kunbábonyi lelet egyik drbjávl Múzeumigzgtóként z első kecskeméti kiállítás megnyitóján Blogh László, megyei közgyűlés elnöke és Kton László, Kecskemét polgármestere társságábn Álltvédőként is tevékenykedem 9
VALLOMÁSOK Gál Zoltán válllkozó, utzó, hegymászó, krteedző Folyttás z 1. oldlról A rendszerváltást követően Gál Zoltán előbb egyéni válllkozóként z ország egyik első csládi mgán szeszfőzdéjének lpításábn vett részt, mjd z 1993-bn zártkörű részvénytárssággá lkuló válllkozás igzgtósági tgj, résztuljdonos lett. Később ingtlnok bérbedásávl fogllkozott, míg 2004 ót z ipri pdlók gyártásár specilizálódott Hírös-Rón Kft. társügyvezetője. Szbdidejében sokt túrázik, 75 ország csúcsit mászt meg eddig. A Mgyr Hegy- és Sportmászó Szövetség versenymászó szkágánk vezetőségi tgj volt. Egyszerű, dolgos csládból szármzom. Édespám htárőr, édesnyám gyors- és gépírónő volt. Apám munkáj mitt sokt költöztünk, több mint tíz keletmgyrországi településen megfordultunk, csk z én születésem után állpodtk meg végleg Nyírbátorbn. Két gyermeket vállltk. Nővérem gyermekorvos lett, csládjávl Kposvárott él. Nyugdíjzásuk után szüleim is Somogy megyei városb költöztek. Édespám, sjnos, 17 éve már elhunyt, 10 A GAMF-on z 1970-es években ( kép bl oldlán édesnyámt ngy örömünkre még köztünk tudhtjuk. Gyermekkoromt Nyírbátorbn töltöttem, tnulmányimt is ott, Báthory István Áltlános Iskolábn kezdtem el. Nyolcdik után szüleim tnácsár miskolci Finommechniki és Műszeripri Szkközépiskoláb irtkoztm be. Látták, hogy szeretek brkácsolni, ezért úgy gondolták, hogy műszki pályán megállom mjd helyem. Igzuk lett. Az iskoli tnárim közül legszívesebben osztályfőnökünkre, mgyrt tnító Érsekcsnádi Istvánr gondolok vissz műszki iskol ellenére humán tárgykból is igyekezett számunkr lehető legtöbbet átdni. Érettségi után Kecskemétre, GAMF-r jelentkeztem. Döntésemben hogy nem Műegyetemet, hnem hírös város főiskoláját válsztottm sport iránti vonzlmm is ngybn közrejátszott. Amikor brátomml, Pásztor Gyulávl néztük műszki továbbtnulási lehetőségeket, GAMF felülnézeti rjzán sok sportpályát láttunk, még úszómedence is volt itt kkor. S ugyn ddig csk hobbi szinten sportoltunk, kellemest hsznossl összekötve idejelentkeztünk. Kecskeméten bbn z időben fntsztikus sportélet folyt, ngy örömünkre ebbe csöppentünk bele. Vsvári tnár úr kosrsit csodáltuk, és főiskolás években mindig szerveztünk vlmilyen bjnokságot, hol játszhttunk. A diplom átvétele után 12 hónp kötelező ktoni szolgált következett. Ez z időszk egész életemre óriási htássl volt. Ekkor tlálkoztm ugynis egy ddig számomr ismeretlen sportággl, krtévl. Egyik ktontársm, Ollmnn József krte megszállottjként semmi másról nem tudott beszélni, csk erről. Lelkesedése engem is megfogott, és leszerelés után első utm Kecskeméten z épp kkor lkuló krteklubb vezetett. A Kis Pál vezette egyesületben trdicionális ágt gykoroltuk. Későn, viszonylg idős korbn kezdtem fogllkozni sportággl, de két dnos fokoztig eljutottm. Egyéniben is versenyeztem, csptbn pedig mgyr bjnoki dobogós lettem. Közben természetesen dolgozni is elkezdtem. Nem volt nehéz munkhelyet tlálnom: első állásomt főiskol közvetlen szomszédságábn üzemelő MMG (Mechnik Mérőműszerek Gyár) Automtik Művekben kptm, szerszámtervezőként három évig dolgoztm ott. Emlékszem, csupán 2.400 Ft volt fizetésem, de sosem fordult elő, hogy ne futott voln minden szükségesre. Három évvel később egyik krtés ismerősöm révén Göngyöleg Ellátó Válllt izsáki telephelyén üzemvezetővé neveztek ki. A helybeliek áltl csk vsgyárként emlegetett cégnél z Ikrus számár célszerkezeti elemeket például forgózsámolyokt gyártottunk. Három évig Izsákon lktm, de npont bejártm Kecskemétre krteklubbn ekkor már edzéseket is trtottm, és Pesten Testnevelési Főiskolán is tnultm: Mgyrországon első krteedzői végzettséget szerző diákcsoport tgj voltm. 1983-tól már főállású edzőként dolgoztm. Kecskeméten és város vonzáskörzetében számos csoportot indítottunk. Ügyes gyerekeket neveltünk, közülük többen nemzetközi sikereket is elértek, így például Bene Márt és Polgár Zsolt Európ- és világbjnoki helyezettek lettek. Leszerelés után kecskeméti krtékák között ( képen blról hrmdik)
részesedésünk zonbn egyes körökben nem tetszhetett tlán túl ngyr nőttük ki mgunkt, z ellenőrzések megszporodtk. A vám- és pénzügyőrök»vendégeskedései«mindennpossá váltk. Amikor láttuk, hogy ebben»hrcbn«csk vesztesek lehetünk, jövedéki engedélyünket inkább visszdtuk. A htóságok folymtos zkltás ezzel meg is szűnt, és bár 7-8 évvel később z ellenünk indított koncepciós eljárásbn Legfelsőbb Bíróság is nekünk dott igzt, picról kiszorultunk. Időközben csládi válllkozásbn egy rendkívül impozáns belvárosi épületet építettünk, melyben sját vendéglátó egységeket üzemeltettünk. Ezekben z években egy újbb sportággl is megismerkedtem. Ngyobb beruházásink kivitelezője HÍRÖS-ÉP Kft. volt. A cég ügyvezetőjét, Kertész Zoltánt szenvedélyes hegymászóként is megismertem volt z év hegymászój és 8 ezres expedíciókon is részt vett. Egyszer tréfásn megkérdeztem tőle, hogy eljuthtnék-e én is Kilimndzsárór? Meglepetésemre igent mondott. Attól kezdve együtt indultunk előbb kisebb csúcsokr, zután egyre nehezebben teljesíthető célok felé. A ngy mgsság, ritk levegő, Feleségemmel, Slli Mrinnl npokig trtó gyloglás komoly megterhelést jelentett, egyre jobbn respektáltm őt is és persze hegymászást is. Két évvel később zután vlóbn megmásztuk Kilimndzsárót, és zót már 75 országbn túráztm és 45 ország legmgsbb csúcsár is eljutottm. Az Antrktiszon kívül vlmennyi földrészen jártm, legmgsbbn, 6542 méteren, Bolíviábn, Nevd Sjmán. Túráink lcsony költségvetésű,»hátizsákos«, 2-3 hetes utk voltk. Irántól Ugndáig rengeteg klndot megéltünk, például Etiópiából ki is utsítottk minket. Slli Mrinnl közösen két fiunk született. Bencével és Mátévl egy átlgszülőhöz képest sokkl többet törődtem. A hegymászást velük is megszerettettem, tízéves korukr már mindketten megjárták velem 3000 méteres mgsságot. 14 évig másztk versenyszerűen, z edzőjük én voltm. Hzi és nemzetközi megmérettetéseken több lklomml is sikeresen szerepeltek Bence ifjúsági vébén bronzérmes lett, mgyr hegymászók közül eddig tlán ők érték el legjobb eredményeket. Ifjúsági versenyzőként mindketten voltk z»év sportolój«díj kitüntetettjei Kecskeméten. Az elmúlt években fiúk érdeklődése Fiimml egy utzásról hztérve rockzene felé fordult, életükben hngsúly mászásról áttolódott zenélésre. Közben régi csládi kpcsoltunk válás ellenére kiegyensúlyozott mrdt. A mi npig közös válllkozásbn is dolgozunk. Az 1990-es évek végétől ingtlnok bérbedásávl fogllkoztm, mjd 2004ben Kertész Zoltánnl közös céget lpítottunk. A HírösRón Kft. npjinkbn is térség elismert válllkozás, ngy szkmi tudást és mgs műszki színvonlt igénylő ipri pdlók és térburkoltok kivitelezése terén komoly szkmi rngot képviselünk. Szeretek utzni, túrázni, gyönyörködni természet szépségeiben. A mgsság már nem vonz nnyir néh beleborzongok, hogy korábbn miket vállltm be, jövőben csk könynyebb kirándulásokt tervezek. Szeretném megőrizni, míg lehet, z egészségemet is, ezen területen mostni párom, dr. Pálinkás Julinn háziorvosként is vigyáz rám. Egy extrém tervet zért még dédelgetek mgmbn: november végén keresztfimml ő egy 9 méteres vitorláshjóvl hmrosn világ körüli útr indul, szeretnék Zöld-foki-szigetekről indulv átkelni z Atlnti-óceánon. Cost Ric legmgsbb hegycsúcsán Első feleségemet, Benkó Gbriellát krte révén ismertem meg, tnítványom volt. Kpcsoltunk évekig formálódott, de csk egy évig voltunk házsok. Néhány évvel később ismét megházsodtm. Slli Mrinnl is ttmi hozott össze, de sport mellett munkánk is összekpcsolt bennünket. A rendszerváltáskor lehetőség nyílt rr, hogy mgán szeszfőzdék lkuljnk. Id. Slli Mihály, Kecskeméten közismert szódás munkszeretetét édespj és unokáj, Mrinn is örökölte. 1990-ben cslád úgy gondolt, érdemes ezen z ddig állmi monopóliumként működő területen válllkozni. Az országbn elsőkként kptunk engedélyt mgán szeszfőzde lpításár. Elég kezdetleges módszerekkel kezdtünk, de ngyszülők példáját követve mi is mindent visszforgttunk cégbe. Jobb, korszerűbb gépeket vettünk, új plckozó sort is beállítottunk. Npi 5000 literes kpcitású sörfőzdét nyitottunk, ezzel is bővítettük termékskálánkt egy időben 35 különböző itlt gyártottunk. Az 1993tól zártkörű részvénytárssági formábn működő cég, SAGÁL Zrt. jól prosperált, évről évre egyre ngyobb árbevételre tettünk szert. Növekvő pici 11
TÁMOGATÓINK Források: 12 *Az 1956-os Mgyr Forrdlom Történetének Dokumentációs és Kuttóintézete Közlpítvány dtbázis *Borsod Online *császártöltésiek.hu *HM Hdtörténeti Intézet és Múzeum Képzőművészeti gyűjteménye *JochPress *Klocsi Főegyházmegyei Levéltár *Kton József Könyvtár *Kecskeméti Életrjzi Lexikon *Kecskeméti Televízió *Keszthelyi Életrjzi Lexikon *Ki Kicsod Mgyrországon *Mgyr Életrjzi Lexikon *Mgyr nyitány, 2007 *MEDIO Kidó *Miskolci Nemzeti Színház *MTI *NAPÚT, 2009/10 *Történelmi Tár