Híröss Naptár. A magyar szecesszió mestere 150. Dr. Iványosi Szabó András geológus 70. Értékőrző helytörténeti újság június 30.

Átírás

1 N Híröss Nptár Értékőrző helytörténeti újság június 30. IN MEMORIAM Id. Ngy László Életének 81. évében trgikus hirtelenséggel, utóblesetben elhunyt id. Ngy László nyugdíjs kisipros, rnykoszorús mester. Kecskeméten született május 10-én. Iskoláit szülővárosábn végezte, zután ngypj és édespj mesterségét folyttt. Az állmosítás mitt 1954-től z Autójvító KTSZ-nél dolgozott, 22 évesen cég legfitlbb részlegvezetője lett. Később önálló iprt váltott, többek között gépjárművek dugttyúit gyártott. Kiemelt beszállítój lett z Ikrusnk, Kismotor és Gépgyárnk és SZIM-nek is. Évtizedeken át részt vett szkmunkás és szkközépiskolás tnulók gykorlti képzésében. A KIOSZ dóközösség elnöki tisztét társdlmi munkábn 22 évig töltötte be, 18 évig mestervizsg-bizottság elnöke volt. Szkmi munkásságáért számos elismerést kpott: Kiváló kisipros, miniszterelnöki kitüntetés, rnykoszorús mester. Id. Ngy László VALLOMÁSOK Dr. Iványosi Szbó András geológus 70 éves dr. Iványosi Szbó András geológus, Kiskunsági Nemzeti Prk korábbi igzgtój. Eichendorfbn született június 30-án. Áltlános és középiskoláit Kecskeméten végezte bn Szegeden, JATE-n geológus és középiskoli földrjz szkos tnár diplomát szerzett, 1984-ben doktori disszertációját is ott védte meg. Egyetemi diplomáj átvétele után egy évig Mgyr Állmi Földtni Intézetben dolgozott ben költözött vissz Kecskemétre. Két évig Dun-Tisz-közi Mezőgzdsági Kísérleti Intézet tudományos segédmunktárs, mjd KSH csoportvezetője volt. 1975től lpító tgként több mint 30 évig Kiskunsági Nemzeti Prk Igzgtóságánk munktárs: előbb KNP földtudományi felügyelője, zután igzgtó- helyettes-főmérnöke volt, míg 1991-től 1997-ig és 2005-ben z igzgtói feldtokt is ellátt. A rendszerváltás ót kecskeméti közélet ktív szereplője és 1994, illetve 2006 és 2010 között Máriváros önkormányzti képviselője volt. Ez utóbbi ciklusbn megválsztották Kecskemét Megyei Jogú Város lpolgármesterévé. Ugyncsk 1990 ót vesz részt közgyűlés különböző bizottságink munkájábn, Városrendezési és Városüzemeltetési Bizottságnk jelenleg is tgj. Több civil szervezet vezetésében tevékenykedik, így például TIT megyei szervezetének elnökhelyettese, Mgyrhoni Földtni Társult és Mgyr Természettudományi Társult tgj. A Kiskunsági Nemzeti Prk Alpítvány kurtóriumánk elnökeként több évtizedes természet- 7. évfolym 12. szám védelmi tpsztltir építhet. Emellett különösen z Európ Jövője Egyesület és Bács-Kiskun Megyei Könyvtárért Alpítvány működésének első éveiben közösen elért eredményekre büszke. Szkmi és közéleti munkáját számos elismeréssel jutlmzták: Mgyrhoni Földtni Társult emlékgyűrűje (1994); Kecskemét Város Környezetvédelméért Díj (1997), Bács-Kiskun Megye Tudományos Díj (1998), Mgyr Köztárssági Érdemrend lovgkeresztje (2004), Kd Elek-díj (2011), Pro Ntur díj (2012). Folyttás z 5. oldlon Dr. Iványosi Szbó András ALAPÍTÁSI ÉV: 2007 KIADJA: A H-MÉDIA BT. SZERKESZTI: A SZERKESZTŐBIZOTTSÁG FELELŐS SZERKESZTŐ: VARGA GÉZA SZERKESZTŐSÉG: 6000 KECSKEMÉT, TÓPART U. 8/C TEL.: 76/ INFO@HIROSNAPTAR.HU A mgyr szecesszió mestere 150 éve, június 18-án Pesten született Horti Pál festő- és iprművész. A budpest-belvárosi reáliskol ht osztályánk elvégzése után, 1881-ben Mintrjziskol növendéke lett. Itt már megmuttkozott tehetsége, első éves korábn pálydíjt nyert egy sztl intrzi tervvel bn tette le z érettségi vizsgát, egyidejűleg középiskoli rjztnári képesítést is szerzett. Ezután Münchenben, Párizsbn, Londonbn folyttott festészeti tnulmányokt. Első önálló tájképkiállítá- szinte hláláig viselnie kelsát 1888-bn rendezte. A lett. fvágók című képét KépFolyttás 2. oldlon zőművészeti Társult megvásárolt ben fővárosi Iprrjziskol tnár lett. Itt fordult egyre inkább z iprművészet felé. 1895ben egy évre ismét külföldre utzott, és főleg Münchenben művészi sokszorosítás különböző technikáit sjátított el. Vissztérve, sógor társságábn sokszorosító vállltot lpított, mely zonbn csk néhány hónpig volt működőképes, így válllkozás bukásánk nygi következményeit

2 A mgyr szecesszió mestere Folyttás z 1. oldlról készítését és égetését. Mázs kerámii ngy sikert rttk z s iprművészeti kiállításokon. Új ptinázó és új zománcoló eljárást tlált föl. Az előbbi szbdlmát berlini Gldenbeck cég megvásárolt, zománcoló eljárást már nem tudt szbdlmzttni. Az Iprművészeti Társult megbízásából ő rendezte z évi torinói kiállítás mgyr iprművészeti csoportját, s 1903-bn ugyncsk társult felkérésére budpesti lkásberendezési kiállítást. Ebben z évben vették fel z Erzsébet szbdkőműves páholyb. Munkáivl részt vett Horti Pál kerámiái Kecskeméti Képtár gyűjteményéből Iprművészeti tervei Mintlpokbn és Mgyr Iprművészetben jelentek meg, és egyre többet szerepelt bútor-, szőnyegés ékszertervezőként z Iprművészeti Társult kiállításin. Bútorin mgyr népművészet motívumkincse mellett szecesszió nemzetközi ármltink frnci-belg rt nouveu, német Jugendstil, bécsi Sezession, z ngolszász Arts & Crfts htás is megfigyelhető. Később z gygművesség felé fordulv kitnult fzeksmesterséget, korongozást, mázk párizsi (1900), torinói (1902), st. louisi (1904) világkiállításon, sőt z utóbbi rendezéséhez 1904ben feleségével New Yorkb költözött. Számos megbízást kpott itt, s ezért szbdságát meghosszbbítv bútorokt, üvegfestményeket, mozik díszítéseket tervezett, s grfiki munkákkl fogllkozott, egyéb, új technikákkl kísérletezett tvszán mgyr kormány ösztöndíjávl Mexikób utzott, hogy prekolumbiánus indián kerámi emlékeit tnulmányozz. Közép-Amerikábn is z ősmgyr művészet emlékeit kereste, és feltételezett mgyrtrszk (közép-meriki indián népcsoport) nyelvrokonságot kuttt. Négy hónpig trtózkodott ott, közben sárglázbn megbetegedett. Később Jpánb utzott, és egy hónpot töltött Jokohmábn és Tokióbn. Hzfelé jövet Bombibn ismét sárglázb esett, és 6 npos góni után május 25-én meghlt. Az 1897-ben lpított Mgyr Iprművészet című folyóirt folymtosn hírt dott Horti munkásságáról. A lpbn megjelent nekrológ így mélttt: Vnnk csillgok, melyek rég letűntek, fényük zonbn mérhetetlen távolságbn még emberöltők múlv is tündöklőn rgyog. Horti Pál életének csillg is távol tőlünk hnytlott le, deli lkját messze idegenben ásott sír zárj mgáb. Lángoló lelke zonbn síron túl is tovább él s köztünk mrd. Fényes pályájánk tündöklő példáj ezután is világítni fog mindzoknk, kik önzetlenül hevülnek művészetünk jváért; főleg zonbn zoknk, kik erejüket és tehetségüket íprművészetünknek szentelik s ennek trtós virágzásáért küzdenek." Horti Pál kiemelkedő életművének csk töredéke mrdt fenn, z Iprművészeti Múzeum több lkotását őrzi. Hgytékánk egy része Kecskemétre került. Kerámiáit z épület felújítás után ősztől Cifrplot dísztermében lehet mjd megtekinteni. (Összeállított: Vrg Géz) Kecskemét város ngy öregje 75 2 éve, június 28-án 95 éves korábn hunyt el blásflvi Kiss Ferenc bíró, kormányfőtnácsos, főispán. Hosszú és hihetetlenül gzdg élete során megélte z 1848-s forrdlmt és szbdsághrcot, gyászos emlékű kiegyezést, kecskeméti ngy földrengést, z I. világháborút, Trinont és még II. világháborúb vló hdb lépésünket is ugusztusábn, z ország egyik legdrámibb, legszomorúbb és legelkeseredet- tebb időszkábn, felkérésre töltötte be és válllt el főispáni teendőket. Blásflvi Kiss Ferenc Kecskeméten született szeptember 2-án. Iskoláit szülővárosábn végezte, mjd cslád számtln férfi tgjához hsonlón Jogkdémiár került. Ügyvédi diplomáját Pesten szerezte meg, hol mindjárt meg is válsztották Pest-Pilis-SoltKiskun vármegye esküdtjévé. Két évvel később, 1870ben vármegye szolgbírá- j lett ben hzkerült szülővárosáb, és előbb kecskeméti járásbíróság lbírájává, mjd 9 évvel később helyi törvényszék bírájává nevezték ki március 10-én mgyr királyi ítélőtábl bíráj megtisztelő címet érdemelte ki. 65 éves koráig ig működött mint tnácselnök. Közéleti tevékenységét zonbn nem függesztette fel még ezután sem. Nyuglmzott táblbíróként lett Hdigondozó Népiirod vezetője, melyet z I. világháborús esemé- nyek kényszerítő htásár hoztk létre. A birtokán gzdálkodó Kiss Ferencet még 74 éves korábn is előrángtták. Személyében látták zt biztosítékot, ki egyedül képes Kecskemét város polgárit z országot lerohnt románokkl tárgylóképes helyzetbe teremteni. Az ntnt csptok részeként z első kirúzsozott szájú román tisztek vezette oláh lovs járőrök ugusztus 3-án besétáltk városb. A megszálló román csptok tábornokánk

3 Írói szárnypróbálgtását kecskeméti diákként kezdte 100 Bksy Sándor tnár, református püspök, író, költő, műfordító ugusztus 1-én született Brny megyei Ngypeterden helyi református iskolmester fiként től csurgói iskolábn tnult, már kisdiákként is ppnk készült ben Kecskeméten kezdte meg református teológii tnulmányit, vizsgáit 1855-ben és 1858bn tette le, 1858-bn pppá szentelték. Közben tnítóskodott, között Kecskeméten bölcsészettörténet segédtnár, 1855-től 1862-ig kiskunhlsi gimnázium tnár volt. Ppi szolgáltát 1862-ben Érsekcsnádon kezdte meg, 1866-bn népes kunszentmiklósi gyülekezet hívt meg lelkipásztoránk ben solti református egyházmegye lesperesévé, 1878-bn főesperesévé válsztották ben dunmelléki református egyházkerület püspöke lett. Református püspökként felújítttt kunszentmiklósi református templomot, kilkítttt három timpnonos bejártot, mi formájábn építtette újjá toronysiskot, kiköveztette templom környékét, és új orgonát hoztott. Nevéhez fűződik jelenlegi kunszentmiklósi klsszicist próki kilkítás is, melyet helyi ptkról, tréfás görögösen Bkerionnk nevezett. Írói szárnypróbálgtását kecskeméti diákként, Korány című diáklp szerkesztésével kezdte, s kiskunhlsi tnárként Bllgi Mór áltl szerkesztett Házi Kincstárbn megjelentetett versekkel és elbeszélésekkel folyttt. Az 1860-s években Keresztyén cslád című lpbn megjelent elbeszéléseinek egyik legcsiszoltbb gyöngye, Ptk bny, mely később, 1887-ben Gylogösvény című elbeszéléskötetében is helyet kpott. Az irodlmi közélet kkor figyelt fel először nevére, mikor 1865 decemberében Lucnus Phrsliájánk remek fordításáért elnyerte z Akdémi 133 rnys pálydíját. A Vsárnpi Újságb, többnyire szerkesztő nógtásár, írt elbeszélései színes nyelvezetükkel keltették fel z olvsók figyelmét. Idillikus hngultot ársztó, társdlmi konfliktusokt feloldó, népies szólásokkl és felszólításár ugusztus 14-én főispáni teendők ellátásár, z idegen htlomml vló tárgylások lebonyolításár város blásflvi Kiss Ferencet kérte fel, még mielőtt románok mguk emberét ültették voln kecskemétiek nykáb. A veterán Kiss Ferenc ezekben nehéz hónpokbn 62 npig volt főispán. Tisztségét október 15-ével dt át mgyr királyi kormány áltl megbízott Zsitvy Tibor kormánybiztos főispánnk. Néhány héttel később, december 19-én hvi ülésükön Kecskemét vezetői köszönetet mondtk neki. Blásflvi Kiss Ferenc úr bizottsági közgyűlés meggyőződése szerint is kizárólg városunk és hzánk érdekeinek tett szolgáltot kkor, mikor ezt szerepet z kkori nehéz viszonyok között elválllt és zt oly módon gykorolt mindvégig, hogy városunk román megszállás terheit más országrészekhez hsonlítv, ránylg könyebben viselte el. S ezen munkáj közben is tpinttos, megértő polgárnk és kifogástln hzfink bizonyult. Ezért bizottsági közgyűlés blásflvi Kiss Ferenc úrnk hzfis köszönetét és háláját fejezi ki. 50 fordultokkl tűzdelt műveiben főként Kiskunság kálvinist flvink életét ábrázolt. Írási sjátos prókitörténetek, stílus ráérősen terjedelmes, romntikus beszélyhez hsonlít. A brnyi és kiskunsági népéletet tárgyló néprjzi tnulmányi forrásértékűek, sőt elbeszélései is színes, eleven etnográfii leírásokbn gzdgok. Lefordított még Homérosz Iliászát és Odüsszeiájánk első kilenc énekét. A hexmeter helyett mgyr hngzáshoz jobbn igzodó rímes tizenkettesekben írt Iliász-fordítás ngy vitát kvrt korbeli irodlmi körökben. Ngyobb elbeszéléseit (Csudáltos történet, Jobb kezem, Jáhel stb.) Gylogösvény és Szederindák című kötetekben gyűjtötte össze ben jelent meg mohácsi vész idején játszódó Dám című történelmi regénye ben Mgyr Regényírók Képes Kidás sorozt 37. kötetében közzétett Puszti tlálkozás és Ptk bny című elbeszélései elé Mikszáth Kálmán írt mélttást. A Kisfludy Társság 1872-ben válsztott tgji közé ben Mgyr 70 Blásflvi Kiss Ferenc még 1920 után sem vonult teljesen vissz közélettől. Hosszú éveken át tgj mrdt város törvényhtósági bizottságánk, és Horthy Miklós kormányzót Koháry-pusztán sokszor vendégül látó vdásztársság elnöki tisztét is ellátt. Kecskemét város ngy öregje nyuglmzott kormányfőtnácsosként még megélte II. világháborúb vló hdb lépé- Tudományos Akdémi levelező, 1903-bn rendes tgj lett tól főrendiház tgj, 1909-ben genfi egyetem díszdoktor ben, 80. születésnpján, király Ferenc József-rend ngykeresztjével tüntette ki. 100 éve, június 18án, 82 éves korábn hlt meg Kunszentmiklóson, hol református Öregtemetőben nyugszik. Püspöki székhelyén fontos szerepet játszott bbn, hogy z 1679-ben indult református iskol megmrdhsson. M is z ő nevét viseli kunszentmiklósi Református Gimnázium és Áltlános Iskol. 70 Bksy Sándor sünket, mikor 95 éves korábn, június 28-án szülővárosábn visszdt lelkét teremtőjének. Blásflvi Kiss Ferenc 3

4 Kecskemétiek z első isonzói cstábn 100 éve, június 23. és július 7. között zjlott z első világháború egyik legngyobb ütközete, z első isonzói cst. Olszország - felbontv Németországgl és z OsztrákMgyr Monrchiávl kötött hárms szövetséget z ntnt (Frnciország, Ngy-Britnni és Oroszország) oldlán lépett be háborúb május 23án hdt üzent Monrchiánk, mjd támdást indított ellene észkon, közös htárnál. Olszország területi igényeinek kielégítését remélte, mellyel z ntnt htlmk kecsegtették z április 26-án láírt londoni egyezményben. Az olsz csptok gyors győzelemben bíztk, nem számítottk rr, hogy Monrchi seregei visszverik támdásikt. Több évig trtó állóháború bontkozott ki. A Tiroltól z Adriitengerig húzódó frontvonl leghevesebb ütközeteinek helyszíne Krszt-fennsík nyugti részén, mi Szlovéni területén, mgyr köznyelvben csk Doberdóként" emlegetett Doberdó-fennsík, vlmint z Isonzó (szlovénul Soc) folyó völgye volt, hol összesen 12 cstár került sor június 23. és november 9. között. Az isonzói ütközetek előtt térségben állomásozó ht monrchibeli hdosztály hozzávetőleg fele mgyr ktonákból állt, z olsz hdüzenet után térségbe irányították mgyr VII. hdtestet (főként lföldi csptokt), XV. és XVI. hdtestet (5 hdosztályt) szerb htárról, keleti hdszíntérről másfél osztrák hdosztályt, továbbá németek egy bjor hdosztályt küldtek nyugti frontról. Összesen 220 ezer puskányi hderőt (ebből zonbn csknem 100 ezer fő volt várk és erődök őrsége) állítottk fel z olsz htáron Jenő főherceg vezetésével. Az június 23-án kezdődő első isonzói cstábn z olsz sereg Doberdó-fennsíkon és görzi (m Gorizi, olsz város) hídfőnél, míg egy másik tolmeini (m Tolmin, szlovén város) hídfőnél indított támdást, céljuk Trieszt elfogllás volt. Nehéztüzérségük npokon át lőtte frontvonlt, mjd megindult gylogság rohm. A Monrchi erőinek kétszeres túlerő ellenére sikerült z olsz hdsereget megállítni, csptik előnyös pozícióbn hrcoltk, július első npjibn újbb két hdosztállyl erősödtek, és szögesdrótkdályok, nehéz sziklás terep lelssított z ellenfelet. Végül július 7-én z olszok leállították támdást, sikerként tolmeini hídfő egy pontját (Kolowrt-hegy) és Bovec város körüli mgsltok egy részének (Krn-hegység) elfogllását könyvelhették el. Veszteségük 16 ezer fő, Monrchi vesztesége 10 ezer fő volt. A VII. mgyr hdtestet Krn mellől z Isonzó-vonlr helyezték át, így cst végén részt vettek Doberdófennsík védelmében. Az október 24-én kezdődött utolsó (12.) cstábn Monrchi főként mgyr Hrctérre induló kecskeméti 38-s (Mollinry) bkák 4 Fint Sándor első világháborús emlékműve lkulti német egységekkel Cporettónál szétverték z olsz lkultokt, melyek egészen Pive folyóig menekültek. Az, hogy gyors ntntgyőzelembe vetett illúziók meghiúsultk, részben betudhtó 6. hegyidndár lárendeltségében hrcoló, elsősorbn kecskeméti fitlokból álló 38/III. zászlóljnk. Sándor István polgármester dti szerint Fint Sándor első világháborús emlékműve1915-ben Kecskemét lkosából 9159 állt fegyverben, 1189 volt besorozv és 1362 teljesített hdimunkát. A kecskeméti hdkötelesek ngy része z 1725-ben III. Károly áltl lpított 38. császári és királyi Mollinry gylogezredben szolgált. Az ezred 38/III-s zászlólj júniustól szeptemberig Doberdo fennsíkon résztvett z I. isonzoi cstábn. Az rcvonlb beékelődött Bologn, Sien, Cgliri dndárok támdásit Redipugli és Polzzo között z Inselt őrngy vezette zászlólj ellentámdás visszvetette. Az ellenállás erejét még z olsz hdtörténeti munkák is elismerték. Ugynez történt II. isonzoi cstábn is, hol szintén sikerült visszverni z olsz tömegrohmokt. A 38-s ezred számár sok gyűjtést szervező Héjjs Mihály, Kecskeméti Pinceszövetkezet elnöke Roveretonál elesett és Cstel Dntebn örök nyuglomr helyezett fi, Héjjs Mihály és z ismeretlen helyen hősi hlált hltk tiszteletére emlékszobrot és emlékművet állított kecskeméti református temetőben. A műlkotást túrkevei szármzású Fint Sándor készítette el Héjjs Mihály megrendelésére. A szobor hős ktonás jelentkezését ábrázolj mennyországbn.

5 VALLOMÁSOK Dr. Iványosi Szbó András geológus Folyttás z 1. oldlról Kiterjedt, ngy rokonsággl rendelkező, tősgyökeres kecskeméti csládból szármzom. Őseim gzdálkodók voltk, pi ngypám zonbn első generációs értelmiségiként már ügyvéd lett. Édespám is jogi végzettséget szerzett, de ő városi lklmzottként dolgozott ben, miközben ő Ukrjnábn, fronton hrcolt, itthon Kecskemét ljegyzőjévé válsztották. A háború után, mivel z állmpártb nem krt belépni, elbocsájtották, és sttisztikusként egy ngy megyei vállltnál kpott munkát bn Munkástnács elnöke lett, emitt forrdlom bukás után kertészeti segédmunkásként ismét újr kellett kezdenie z életét, végül főkönyvelőként ment nyugdíjb. Édesnyám pénzügyi vonlon dolgozott, egy ideig bnki tisztviselő volt, mjd VOLÁN beruházásit felügyelte. Mindketten művészetpártolók voltk, Városi Dlárdábn együtt énekeltek, ott ismerték meg egymást. Két gyermekük közül én vgyok z idősebb. Kecskemét kiürítése mitt 1944 októberében városházi dolgozókkl együtt szüleim is elhgyták Kecskemétet, így 1945 júniusábn bjorországi Eichendorfbn születtem meg krácsonyán már vissztértünk hírös városb, László öcsém itt született. Ő grármérnök lett, sjnos, két éve elhunyt. Szüleim szép kort értek meg, nyolcvns éveik derekán mentek el. A kecskeméti városi folklór jóvoltából»don-knyr«ként emlegetett utc végén, szlgház helyén, Kton József Gimnázium épületével szemben gyerekeskedtem. A környékbeli suhncokkl npestig fociztunk vgy fejeltünk szomszédos tereken. A későbbi Béke téri iskol előtt épített, de félbehgyott és lebontott fogdlmi templom romjinál pedig jobb»háborúzási«helyszínt nem is lehetett voln elképzelni. Persze gyerekként föl sem fogtuk rombolás mögött megbúvó politiki terror mocskát, rrognciáját. Tnulmányimt Hoszszú utci iskolábn kezdtem meg, zután Czollner térre is jártm néhány évet, míg hetedik és nyolcdik osztályt z kkor indult Béke téri iskolábn jártm ki. Első tnítónőmre, bűbájos Homoki Ngy Rózsár ngy szeretettel emlékezem viszsz, de mindig erélyes Htvni Pált is kedveltem. Ról csk később tudtm meg, hogy háború előtt városi cserkészet egyik vezetőjeként is dolgozott, ktonásn szigorú lkt nem volt tehát véletlen. Folyttás 6. oldlon Három-négyévesen Szüleimmel és öcsémmel 5

6 VALLOMÁSOK Dr. Iványosi Szbó András geológus Folyttás z 5. oldlról Később Béke téri iskol biológi-földrjz szkos tnár, Bölcs István volt rám ngy htássl, ő szerettette meg velem természetet. Igz, világ szépségeire már korábbn is rácsodálkoztm, hiszen volt tnyánk Nyárlőrincen. Gykrn kirándultunk csláddl budi hegyekbe is, de természethez vló életre szóló elköteleződést neki köszönhetem. Akkori mtemtiktnáromnk, Blogh Gyulánk is sokt köszönhetek, szintén htározott lktú pedgógus gykrn mondt nekünk, Áltlános iskolásként 6 Esküvői fotónk hogy»soh nem dhtod föl, kármi is történik veled!«ezt z egyébként szüleimtől kpott életszemléletet ő erősítette meg bennem. A Kton József Gimnáziumbn is kiváló tnárok vettek körül: Mester Brn, Gyenes Tibor, Lkos Imre, Admik Ferenc, Szekér Endre, Bók József, Kiss István, Hdi István és még sorolhtnám. Összetrtó osztály voltunk, m is tudunk egymásnk örülni. Évente szoktunk tlálkozni, mindig fokozott várkozássl szervezem ezeket bráti beszélgetéseket. Szinte Gimnzist korombn, Tiszugon vlmennyien felsőfokú végzettséget szereztünk, egykét kivétellel mindenki beletlált mg áltl elképzelt életbe. Tnulás mellett sokt sportoltunk. Én z kkori mgyr vívósikerek htásár belekóstoltm krdvívásb is, de elsősorbn z tlétik vonzott és középtávfutásbn értem el értékelhető eredményeket. 800 és 1000 méteren országos negyedik lettem középiskoli bjnokságokon, váltóvl érmes helyezést is elértem. Hétvégente biológitnáromml, Urbán Sándorrl sokt jártunk ki Kecskemét közeli erdőkbe, mocsrs rétekre, gykrn mdrásztunk Fülöpházán, vgy túráztunk természetjárókkl. Ezek túrák is közrejátszhttk bbn, hogy negyedikes gimnzistként már biztosn tudtm: felnőtt korombn is természettel kell mjd fogllkoznom! S bár nem tnárnk készültem inkább befogdó lkt vgyok, semmint továbbdó, érettségi után Szegedre, JATE biológi-földrjz szkár Kecskemét Város Környezetvédelméért Díját Kton László polgármestertől vettem át jelentkeztem, sikerrel. Abbn z időben lépett hzi szénhidrogén-kuttás legeredményesebb korszkáb, ezért szegedi egyetemen ismét beindult geológusképzés. Így hát biológi helyett hrmdikbn én is geológiár szkosodtm. Sűrített menetben folyt z okttás, hiszen három év ltt öt év nygát sjátítottuk el. Csupán négyen tnultunk ezen szkon, kiváló professzorink például Kolozsvárról Szegedre menekült Kossuth-díjs minerlógus, Koch Sándor szinte mindent tudtk rólunk. Ennek közvetlen kpcsoltnk is köszönhető, hogy nemcsk bányásztr orientált, hnem világ természeti értékeit megbecsülő és ekként tlán szélesebb látókörű geológusok lettünk. Feleségemet, Szly Ibolyát is ezekben z években ismertem meg, ő biológiföldrjz szkon évfolymtársm volt. Az egyetem befejezése utáni évben nem tudtunk egy településen elhelyezkedni, ezltt én fővárosbn és Szolnokon Mgyr Állmi Földtni Intézet Síkvidéki Osztályán gykornokoskodtm.

7 1969-ben zután Kecskeméten mindketten kptunk állást. Összeházsodtunk és immár közel ötven éve sok örömöt átélve együtt vgyunk. Párom középiskoli tnárként dolgozott több évtizeden át, 2000-ben Kecskemét Városért Okttási Díjjl tüntették ki. Két gyermekünk született. Judit fogorvos, Dork jogász lett. Csládjikbn öt egészséges, nyílt eszű és bennünket is vidámító unokát nevelnek. Kecskemétre kerülve előbb Dun-Tisz-közi Mezőgzdsági Kísérleti Intézet tudományos segédmunktárs voltm tljtni szkterületen, z ott töltött két év z gráriumr dott rálátást ben átcsábítottk KSH megyei szervezetéhez, hol elsősorbn település-földrjzi és demográfii kérdésekkel fogllkoztm. Idegenforglmi tnulmányokt is írtm. Egy Tiszkécskén trtott turisztiki értekezletről stoppl krtm hzjönni, és rendezvény egyik résztvevője, dr. Tóth Károly vett föl. A további életemet meghtározó tlálkozás volt ez, tlán Gondviselés rendezte így, mert útitársm, Kiskunsági Nemzeti Prk későbbi igzgtój beszélgetés közben fölvetette: legyek z épp kkor lkuló intézmény munktárs. Ennél jobbt nem is jánlhtott voln! Igent mondtm, így lettem KNP lpító tgj, és 1975-től 2006-ig ott dolgoztm. Büszke vgyok rr, hogy részt vehettem nemzeti prk területi gyrpításábn, fejlesztésében, védett természeti területek létrehozásábn, z ex lege és Ntur 2000 területek kijelölésében és rr is, hogy kezdeményezésemre épült föl Kecskeméten Természet Ház. A 80-s évek végének politiki pezsgése engem is mgávl rgdott, z MDF kkori célkitűzései álltk közel hozzám. Azután z önkormányztiság ügye is»megsuhintott«, és 1990-ben elindultm helyi válsztásokon. Máriváros lkóink bizlmát elnyerve vettem részt következő négy évben közgyűlés munkájábn. Később, 2006 és 2010 között ismét képviselő-testület tgj lettem, ebben ciklusbn Kecskemét lpolgármesterévé is válsztottk. Eléggé mozglms időszk volt ez életemnek. Áltlános lpolgármesterként hozzám trtozott városrendezés, településtervezés- és rendezés, illetve z utolsó két évben városüzemeltetés önkormányzti felügyelete is. Kiemelkedő városfejlesztési folymtok elindításánk például Rákóczi út revitlizációj, pic korszerűsítése és most beérő ngy közlekedési progrmok előkészítése lehettem részese. A túl sok közszereplés zonbn lktilg távol állt tőlem. A folyttást ezért 2010ben már nem vállltm. Azót levegősebb z élet körülöttem, npi időbeosztásom sokkl kötetlenebb. Immár nyugdíjsként közgyűlés különböző bizottsági munkájánk továbbr is részese lehetek Városrendezési és Városüzemeltetési Bizottság, illetve Htáron Túli Mgyr Kpcsoltok Munkcsoport tgj, Településrendezési Munkcsoport elnöke vgyok, és több mint egy tuct civil szervezet életében is részt veszek. Alklmnként egykori kollégáim tnulmányink kidásábn segédkezem. Öröm számomr, hogy végre megjelent KNP elmúlt 40 éves történetét összefoglló vskos kötet, melynek szerkesztője és egyik szerzője is vgyok. Mnpság, mikor több időm jut csládr, zután olvsásr, testmozgásr, kertészkedésre, utzásokr, jól érzem mgm bőrömben, s derűsen fogdok minden új npot. Nyugdíjsként kirándulásokr is egyre több időt tudok fordítni Feleségemmel és unokáimml 7

8 TÁMOGATÓINK 8 Források: *Ifj. Gyergyádesz László: A földnek szíve vn - Tizenöt éves Kecskeméti Képtár *Károlyflvi József: Kecskemét z első világháború és forrdlmk korábn ( ) *Ki Kicsod Kecskeméten *Mgyr Életrjzi Lexikon *Mgyr Iprművészet, 1907 *MTVA Sjtó- és Fotórchívum *Vsárnpi Újság *vitéz Tiszugi Szbó Tmás: Ismét Kecskeméti személyek, kecskeméti történetek és egyéb krónikák