PEDAGÓGUSOK ÍRTÁK. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet Pedagógiai Szakmai és Szakszolgálat, Szolnok 2013.

PEDAGÓGUSOK ÍRTÁK 6. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet Pedagógiai Szakmai és Szakszolgálat, Szolnok 2013.

Szerkesztette: Garai Ildikó Technikai szerkesztő: Földiné Fehér Éva A kötet szerzői: Bedőné Fatér Tímea tanár, közoktatási szakértő, IPR folyamat-tanácsadó, szaktanácsadó Söjtör, Deák Ferenc Általános Iskola Bugyik Lászlóné szakértő, nyugalmazott igazgató, Karcag Erdészné dr. Molnár Marietta tanszékvezető Szent István Egyetem Alkalmazott Bölcsészeti és Pedagógiai Kar Neveléstudományi Tanszék Dr. Fábiánné Kocsis Lenke nyugalmazott főiskolai tanár, Jászberény Juhász Lászlóné nyugalmazott igazgató, Kunhegyes Kisné dr. Bernhardt Renáta főiskolai tanársegéd Szent István Egyetem Alkalmazott Bölcsészeti és Pedagógiai Kar Neveléstudományi Tanszék Mészárosné Vas Márta magyartanár, drámapedagógus Jászsági Általános Iskola Petőfi Sándor Általános Iskolai Tagintézménye Nyíri Mihályné nyugalmazott főiskolai adjunktus, Jászberény Tóthné Eszes Éva tagintézmény-vezető, IPR folyamat-tanácsadó, szaktanácsadó, tréner Jászsági Általános Iskola Petőfi Sándor Általános Iskolai Tagintézménye Tóthné Répási Anett gyógypedagógus Jászsági Általános Iskola Petőfi Sándor Általános Iskolai Tagintézménye Zágoni-Szabó Józsefné pedagógiai szakértő, IPR folyamat-tanácsadó, szaktanácsadó Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet Pedagógiai Szakmai és Szakszolgálat, Szolnok 2

ISSN: 2060-8780 3

Előszó A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet, Pedagógiai Szakmai és Szakszolgálat újabb kötettel gazdagította a Pedagógusok írták sorozatát. A kötet szerzői a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók egyenlő esélyeiről, az együttnevelés lehetőségeiről, a társadalmi felzárkózás területéről írták meg hosszabb-rövidebb tanulmányaikat. Végigolvasva a pályamunkákat, Balogh László szavai juthatnak eszünkbe: A pedagógiában az esélyegyenlőség nem azt jeleni, hogy mindenkit azonos oktatásban kell részesíteni, hanem azt, hogy a gyerekben rejlő értéket meg kell próbálni kamatoztatni. Így jár jól az egyén és a társadalom is. A tanulmányokban megismerjük a Jász-Nagykun-Szolnok megyei statisztikai adatokat, az Integrációs Pedagógiai Rendszer megvalósításáról, az esélyegyenlőséget szolgáló EU-s pályázatokról. Fontosnak tartották szerzőink bemutatni, megírni a saját intézményük gyakorlatából az IPR bevezetésének történetét, beszámolva program alkalmazásának eredményeiről, küzdelmeiről, az esetleges tantestületi ellenállásról, a pedagógiai-szakmai hasznáról. Az együttnevelést mára már nemcsak a köznevelési intézmények tartják fontos feladatuknak, a pedagógusképzésben is megjelenik az IPR-re való tudatos felkészítés pályázattal, új tantárgyakkal. Ennek jelentőségéről, aktualitásáról olvashatunk főiskolai tanárok tanulmányaiban is, de megismerhetjük a hallgatói véleményeket is a tanítási gyakorlatukról, melyet integrációs pedagógiai rendszert alkalmazó intézményben töltöttek el. Öröm számunkra az is, hogy más megyéből is érkezett tanulmány a publikációs felhívásunkra. Így megismerhetjük az ottani integrációs, együttnevelési gyakorlatot is. Kötetünket ajánlom minden olvasónak, azoknak, akik már megvalósítanak integrációs programot az intézményükben, s azoknak is, akik tervezik a program bevezetését. Szolnok, 2013. április 15. Szymczak Judit igazgató 4

Tartalom Zágoni-Szabó Józsefné: Egyenlő esélyek, társadalmi felzárkózás 7 Tóthné Eszes Éva: Mire jó az IPR? 33 Mészárosné Vas Márta: Tanulás tanítása, kooperatív tanulási technikák Jánoshidán az általános iskolában 40 Tóthné Répási Anett: A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók fejlesztése Jánoshidán a Petőfi Sándor Általános Iskolában 48 Bedőné Fatér Tímea: Tárt kapukkal az esélyegyenlőségért visszatekintés egy iskolában megvalósított fejlesztési folyamatra 53 Bugyik Lászlóné: IPR morzsák 65 Juhász Lászlóné: Gyakorlati tanácsok képzőtől a pedagógusoknak 74 Erdészné dr. Molnár Marietta - Kisné dr. Bernhardt Renáta: Hallgatói segédanyagok kipróbálása I. Prekoncepció tervezet 83 Dr. Fábiánné dr. Kocsis Lenke - Nyíri Mihályné: Tanítójelöltek felkészítése az IPR alapú iskolákban folyó pedagógiai munkára 95 Hallgatói vélemények az IPR-es képzésről (Jánoshida Integrációs bázisiskola a Jászságban ) 109 5

ESÉLYEGYENLŐSÉG ÉS IPR 6

Zágoni-Szabó Józsefné Egyenlő esélyek, társadalmi felzárkózás (Jász-Nagykun-Szolnok megye köznevelési intézményeiben megvalósuló társadalmi felzárkózást támogató pályázati konstrukciók statisztikai adatai, a JNSZ Megyei Pedagógiai Intézet pedagógiai-szakmai szolgáltatásai a megvalósításhoz) Az egyenlő esélyeket, társadalmi felzárkózást támogató programokat a Pedagógiai Intézet Pedagógiai-szakmai Szolgáltató intézményegységében valósítjuk meg. A 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről 19. (2) bekezdés és a 2013. január 1-jétől hatályos 48/2012. EMMI rendelet szerint az Intézet alapfeladatai között konkrétan, nevesítetten nem szerepel az esélyegyenlőséghez kapcsolódó kötelező tevékenység. Azonban az integrációs pedagógiai rendszert alkalmazó, a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket/tanulókat nevelő-oktató intézmények számára kiemelten fontos a következő pedagógiai-szakmai szolgáltatások ellátása: - pedagógiai értékelés: a nevelési-oktatási intézmények belső értékelési rendszerének kialakítását segítő tanácsadás feladatainak ellátása, pedagógiai és komplex intézményértékelési eszközök és módszerek megismertetése és terjesztése, - szaktanácsadás: pedagógiai fejlesztő tevékenység elemzése, értékelése, segítése, pedagógiai módszerek, eszközök, eljárások megismertetése, terjesztése, egyéni szakmai tanácsadás, - igazgatási, pedagógiai szolgáltatás: közreműködés az óvodai nevelési programok, iskolai és kollégiumi pedagógiai programok elkészítésében és bevezetésében, - pedagógusok képzésének, továbbképzésének és önképzésének segítése, szervezése: pedagógiai napok, szakmai ankétok, fórumok szervezése, bekapcsolódás a pedagógustovábbképzés rendszerébe, tapasztalatcserék szervezése. Tanulmányomban Jász-Nagykun-Szolnok megye köznevelési intézményei nyertes pályázatai statisztikai adatain keresztül bemutatom azokat az oktatáspolitikai döntéseket, melyek meghatározták, meghatározzák a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekkel, tanulókkal való foglalkozás kereteit. Ezt követően az Európai Uniós pályázatok szerepét fejtem ki a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek/tanulók esélyegyenlőségének biztosításában. Igyekszem felvázolni azokat a sajátos pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat is, melyekkel a Pedagógiai Intézet támogatni tudja egy-egy program megvalósítását, melyekkel az 7

óvodapedagógusokat, tanítókat, tanárokat meg tudjuk erősíteni a saját pedagógiai, módszertani kompetenciájukban. Tanulmányom összefoglalójában próbálom a jövőképet felvázolni, s benne a JNSZ Megyei Pedagógiai Intézet feladatait az egyenlő esélyek és a társadalmi felzárkózás szakmai támogatásában.¹ Mottómnak Rakovszky Zsuzsától választottam néhány sort, melyben a megfogalmazottak a mi megyénk pedagógusait is jellemzik a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók nevelésében, oktatásában: Nem olyan emberekre van szüksége a társadalomnak, akik csak gyűjtögetik maguknak a tudást, mint a fösvény az aranyát, hanem igenis olyanokra, akik tudják, mi a kötelességük azokkal szemben, (...) akik nem tudják otthon csak úgy leemelni a szükséges könyveket a zsúfolt könyvespolcról. A pedagógusok, akik a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekkel, tanulókkal foglalkoznak, nem tudnak mások lenni, nem lehetnek mások, mint akik tudják, mi a kötelességük azokkal szemben, akiknek nincsenek meg azok a családbeli feltételek, amelyek támogatnák őket a tanulásban, a célok kitűzésében, elérésben, a motiváltságban. Oktatáspolitikai döntések a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók nevelése-oktatásában Jogszabályi keretek Tanulmányomban bemutatom a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal kapcsolatos magyarországi oktatáspolitikai döntéseket: intézményesítés, jogszabály a HHH tanuló meghatározására, iskolai és óvodai integrációs program. Az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról emelte be nyíltan a szabad iskolaválasztás jogát 1993-ban. Ezzel megteremtődött a lehetőség a szülők számára, hogy gyermeküket az általuk legjobbnak tartott általános iskolába írathassák be. A szülők választása, a nem roma tanulók elvándorlása nem az intézmények oktatási-nevelési programjától függött, hanem a bent lévő tanulók összetételétől (Kertesi-Kézdi, 2005). A hátrányos helyzetű tanuló, a halmozottan hátrányos helyzetű tanuló fogalmát az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról, majd a 11/1994. MKM rendeletben a 39. d-e pontjában meghatározott képesség-kibontakoztató, valamint integrációs felkészítésre vonatkozóan 2003- ban került be módosításként a jogszabályokba. ¹ Zágoni-Szabó Józsefné: Egyenlő esélyeket, társadalmi felzárkózást támogató programok a JNSZ Megyei Pedagógiai Intézet gyakorlatában http://www.irisro.org/pedagogia2013januar/0506zagoniszabojozsefne.pdf [2013.03.16.] 428-436. 8

A definíciót a következőképpen találjuk meg a közoktatási törvényben: hátrányos helyzetű az a gyermek, tanuló, aki rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül, s ezen belül halmozottan hátrányos helyzetű, akinek a szülei legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkeznek. Ez a jogi szabályozás jelenleg is érvényben van. A 2003/2004-es tanévben indíthattak első alkalommal az iskolák képességkibontakoztató és integrációs felkészítést. Fontos megjegyezni, hogy az 1. és 5. évfolyamon indított integrációs felkészítés programban részt vevő iskoláknak meg kellett felelniük annak az elvárásnak, hogy a párhuzamos osztályok között a HHH tanulók arányában nem lehetett 15%-nál nagyobb különbség. A több iskolás településen csak akkor vehették igénybe 2003-tól a normatívát a HHH tanulók integrált oktatásához, amennyiben az önkormányzat illetékességi területén az iskolába járó összes tanuló létszámához viszonyítottan az intézmények közötti eltérés aránya nem haladta meg a huszonöt százalékot. Az első idők statisztikai adatait nehéz megtalálni, hisz a kezdetekben normatívaként kapták meg az iskolák. Mára a legtöbb IPR támogatást pályázati keretben hirdetik meg, a miniszteri rendeletek esélyegyenlőséget szolgáló intézkedéseire pedig a fenntartók nyújthatták pályázatukat a saját fenntartású intézményeikre. A 2007/2008-as tanév volt az első, amikor a fenntartók az óvodáikra is benyújthatták a pályázatot, óvodai fejlesztési program címmel. Az utóbbi 3 évben más-más minisztérium felelősségi körébe tartozott a társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárság, így a KIM (Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium), később az EMMI (Emberi Erőforrások Minisztériuma) rendeletek szabályozták a programban való részvételt. Az Integrációs pedagógiai rendszert támogató miniszteri rendeletek megjelenése után, 2007- től az OOIH (Országos Oktatási és Integrációs Hálózat) felügyelte az intézményeket. A 2008/2009-es tanévtől háromoldalú szerződések készültek a megvalósításra, mely az OOIH, az intézményen kívül a harmadik fél az a szolgáltató cég volt, amely elnyerte egy-egy régióban az IPR iskolák, óvodák szakmai támogatását. 2010-től már nem volt kötelező a kijelölt szolgáltató cég igénybe vétele az óvodai, iskolai megvalósításhoz. 9

Az Útravaló ösztöndíjprogram első pályázati felhívása 2005-ben jelent meg, mely 3 alprogramban hirdetett lehetőséget a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű 7-12. évfolyamos tanulók eredményességének növeléséhez. A következő oldalakon néhány - nyilvánosan is elérhető - statisztikai adattal bemutatom, hogy megyénkben hány intézmény vett részt, és mely programokba kapcsolódtak be az integrációs pedagógiai rendszer bevezetésére az utóbbi években. Az Integrációs pedagógiai rendszer eredményeihez az első adatokat az Országos Oktatási és Integrációs Hálózat (OOIH) táblázatában találtam, mely a 2005-2006-os tanévre vonatkozott. Ekkor Jász-Nagykun-Szolnok megyében 31 általános iskola vett részt a programban még normatíva támogatással. A tanulói létszám nem szerepel a kimutatásban. Ezek után próbáltam felkutatni a továbbiakban a nyertes IPR programokat, használható statisztikát a 2007/2008-as tanévtől találtam. Ekkortól már érdemes a tanulók, az óvodások számát figyelnünk. Fontosnak tartom azt is leírni, hogy a nyertes pályázatok számát befolyásolta az is évente, hogy az előző évi elszámolásokat, az intézményi önértékeléseket benyújtották-e a fenntartók és az intézmények. Megállapítható a nyertes listákból az is, hogy amennyiben nem feleltek meg a település intézményei a 11/1994. MKM rendelet 39. d-e bekezdésekben foglalt arányoknak, akkor elutasították a pályázó fenntartókat és intézményeiket. Befolyásoló tényezőként mondható el az is, hogy az iskolaátszervezések (összevonások, megszüntetések, tagintézményekké válás) miatt az intézmények száma sem követhető folyamatosan. A 12/2007. OKM rendelet alapján kihirdetett nyertesek a fenntartók voltak, így a fenntartásukban lévő összes intézmény összes tanulójának a száma az ismert adat a következő kategóriákban: IPR 12/2007. OKM rendelet Pályázati konstrukció neve Nyertes fenntartók száma Gyermek/tanuló JNSZ megye Óvodai fejlesztő program 4 277 Integrációs felkészítés általános iskola 6 751 Integrációs felkészítés középiskola 1 24 Képesség-kibontakoztató felkészítés általános iskola 2 271 Összesen: 13 1323 Forrás: http://www.nefmi.gov.hu/kozoktatas/2007/eselyegyenloseget 10

IPR 9/2008. OKM rendelet Pályázati konstrukció neve Nyertes pályázatok száma Gyermek/tanuló JNSZ megye Óvodai fejlesztő program 24 713 Integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítés általános iskola 32 1869 Integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítés középiskola 5 358 Összesen: 61 2940 Forrás: http://www.emet.gov.hu/tarsadalmi-felzarkozas-szocialis-kohezioigazgatosag/integracios-pedagogiai-program IPR 23/2009. OKM rendelet Pályázati konstrukció neve Nyertes pályázatok száma Gyermek/tanuló JNSZ megye Óvodai fejlesztő program 31 988 Integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítés általános iskola 32 2599 Integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítés középiskola 4 290 Összesen: 67 3877 Forrás: http://www.emet.gov.hu/tarsadalmi-felzarkozas-szocialis-kohezioigazgatosag/integracios-pedagogiai-program A 23/2009. OKM rendelethez kapcsolódóan régiós tájékoztató napokat szervezett az OOIH, s a régiós központok is bemutatkozási lehetőséget kaptak. A következő tanévtől az intézmények számára nem volt kötelező a kiválasztott cégekkel megvalósítaniuk a pályázatot, így az Intézet is bekapcsolódott a szakmai szolgáltatásaival. IPR 5/2010. OKM rendelet Pályázati konstrukció neve Nyertes pályázatok száma Gyermek/tanuló JNSZ megye Óvodai fejlesztő program 36 1148 Integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítés általános iskola 47 3719 Integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítés középiskola 3 217 Összesen: 86 5084 Forrás: http://www.emet.gov.hu/tarsadalmi-felzarkozas-szocialis-kohezioigazgatosag/integracios-pedagogiai-program 11

IPR 27/2011. KIM rendelet Pályázati konstrukció neve Nyertes pályázatok száma Gyermek/tanuló JNSZ megye Óvodai fejlesztő program 31 1102 Integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítés általános iskola 39 3331 Integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítés középiskola 3 157 Összesen: 73 4590 Forrás: http://www.emet.gov.hu/tarsadalmi-felzarkozas-szocialis-kohezioigazgatosag/integracios-pedagogiai-program IPR 32/2012. EMMI rendelet Pályázati konstrukció neve Nyertes pályázatok száma Gyermek/tanuló JNSZ megye Óvodai fejlesztő program 31 1311 Integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítés általános iskola 39 3830 Integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítés középiskola 3 195 Összesen: 73 5336 Forrás: http://www.emet.gov.hu/tarsadalmi-felzarkozas-szocialis-kohezioigazgatosag/integracios-pedagogiai-program A fenti 6 tanév alapján elmondható, hogy az IPR programban részt vevő tanulók, óvodások száma az első 3 évben növekedett, majd beállt, az intézmények száma jelenleg stagnál. Az óvodák és általános iskolák pedagógusait a 2008/2009-es tanévtől megilleti a feladatok ellátásáért illetménykiegészítés is havonta megállapított összeggel, mely függ a gyermekek, tanulók számától, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók intézményi arányaitól is. Meg kell azonban jegyeznem azt a tényt is, hogy rengeteg adminisztrációval járó feladatról van szó. Évente fejlesztési tervet és naplót szükséges vezetni a programban részt vevő gyermekekkel, tanulókkal való foglalkozásokról, és a tanév végén intézményi önértékelést kötelező végezni a megvalósulásról. A programban részt vevő IPR óvodákban és iskolákban IPR menedzsmentet, átmenetet támogató munkacsoportot, valamint módszertani, fejlesztési munkacsoportokat kell működtetni. 12

A pedagógiai programok szerves részeként be kell illeszteni az integrációs pedagógiai rendszert támogató módszereket és eljárásokat is. A program fontos eleme az is, hogy multikulturális tartalmak, pedagógus-továbbképzések is megjelennek a megvalósítás során. Az intézmények bemutathatják mások számára az elért eredményeiket, megyei, regionális szakmai műhelyeken, konferenciákon. A táblázatokat vizsgálva azt is megállapíthatjuk, hogy a középiskolák (szakiskola, szakközépiskola, gimnázium) száma nem növekedik a megyében, úgy tűnik, ezen intézmények és fenntartóik számára nem vonzó az Integrációs pedagógiai rendszer alkalmazása az oktatásban. Ide tartozik azonban az is, hogy sajnálatos módon még mindig nincs lehetőség a középiskolákban a pedagógusok számára az illetménykiegészítést igénybe venni. Magyarázat lehet továbbá, hogy a szakképző iskolák, gimnáziumok számára az Útravaló ösztöndíjprogram az elfogadottabb pályázat, ahol a mentor havonta ösztöndíjat kap az ellátott tanulók létszáma alapján (1-5 tanuló). Az oktatásirányítás több alkalommal támogatta a rendeleteken túl is egy-egy eseményhez kapcsolódóan az intézményeket. Többek között a Reneszánsz Év - IPR iskolák számára kiírt pályázatával is a 2008/2009. tanévben. A következő táblázat mutatja, hogy 3 nyertes intézmény volt a megyében ezen a pályázati fordulón. Pályázati konstrukció neve Nyertes pályázatok száma JNSZ megye Elnyert támogatási összeg HUF Reneszánsz Túrák Magyarországon 3 Nincs adat Forrás: http://www.nefmi.gov.hu/kultura/eredmenyek/reneszansz-turak A Reneszánsz Év 2008 programban pályázhattak az iskolák osztályaik számára, 1 napos tanulmányi kirándulásra. Feltétel volt itt is, hogy a hátrányos, halmozottan hátrányos tanulók is jussanak el múzeumokba, vegyenek részt múzeumi órán, majd ismerkedjenek meg a választott település nevezetességeivel. A pályázatra mini pedagógiai programmal kellett az osztályoknak pályázniuk. A megyében 21 iskola (általános és középiskola) nyújtott be eredményes pályázatot. A nyertes lista alapján jól látható, hogy voltak olyan intézmények, ahol minden osztály számára megpályázták a Reneszánsz Túrák Magyarországon programot. 13

Pályázati konstrukció neve Nyertes intézmények száma JNSZ megye Elnyert támogatási összeg HUF Reneszánsz Túrák Magyarországon 21 11 millió 863 ezer Forrás: http://www.nefmi.gov.hu/kultura/eredmenyek/reneszansz-turak 2009-ben az IPR-t megvalósító intézmények számára 2 pályázati konstrukció jelent meg, az Integrációs nyári tábor, valamint a Kulturális szabadidős program megvalósítására. Pályázati konstrukció neve Nyertes pályázatok száma JNSZ megye Tanuló Integrációs nyári tábor 5 197 Kulturális szabadidős program 2 Forrás: http://www.nefmi.gov.hu/kultura/eredmenyek/reneszansz-turak Nincs adat Elnyert támogatás HUF 12 millió 246 ezer Nincs adat Az Integrációs pedagógiai rendszer meghonosodása után megjelent a 152/2005. (VIII.2.) Kormányrendelet az Útravaló Ösztöndíjprogramról. A rendelet megjelenési dátuma megmutatja, hogy az első pályázati forduló 2005 őszén indult, és a tanév második félévére nyújtott támogatást a tanulók és a pedagógusok számára. A program célja a mélyszegénységben élő, a perifériára szorult családok halmozottan hátrányos helyzetű gyermekei számára nyújtott oktatási támogatás, mely iskolai keretek között zajló folyamat. Az Útravaló Ösztöndíjprogram 3 alprogrammal indult: Út a középiskolába (általános iskolák 7-8. évfolyamosai számára), Út az érettségihez és az Út a szakmához (ez a kettő a középiskolák, szakiskolák számára). 2011-től Útravaló-MACIKA Ösztöndíjprogramként fut tovább. Mind a mentorált tanuló, mind a mentortanár ösztöndíjban részesül, illetve kiegészítő ösztöndíjban, amennyiben a tanuló sikeres, például érettségit adó középiskolában folytatja tanulmányait, jelentősen javít tanulmányi eredményén. Az Útravaló program lehetőséget biztosít a tanuló folyamatos továbbhaladásához, az ösztöndíj elnyeréséhez a választott középiskolában is. A néhány éve megjelent Út a tudományhoz alprogram a kutató diákokat támogatja a terveik megvalósításában. 14

2012-ben új programelem jelent meg: Út a felsőoktatásba Esélyteremtő Ösztöndíj- és Önköltség támogatási program. Erre a programra önállóan pályázhattak a leendő hallgatók (halmozottan hátrányos helyzetű), így a megyei felosztást nem láthatjuk. Az eredmény: 399 tanuló részesült 150-200 ezer Ft-os támogatásban. De térjünk vissza a kezdetekhez, 2005-be, az Útravaló Ösztöndíjprogram indulásához! A legelső Útravaló Ösztöndíjprogramhoz elkészült a nyertes pályázó intézményekről, a pályázók földrajzi, regionális elhelyezkedéséről egy rövid összefoglaló, melyből egy táblázatot idehoztam szemléltetésképpen, hiszen ez is jól megmutatja, hogy hol él a legtöbb hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű tanuló, és ebből egyenesen következik az is, az ország mely megyéiben elemi követelmény a leszakadó családok gyermekeinek oktatási támogatása az iskolán belüli foglalkozásokkal. Azt gondolom, e diagramon is jól látható, a legnagyobb szükség az Észak-alföldi Régió iskolában van a különböző együttnevelést, és tanulói megsegítést támogató programokra. Útravaló Ösztöndíjprogram 2005 Forrás: http://www.nefmi.gov.hu/kozoktatas/2005/osszefoglalo-lezarultak Az Útravaló Ösztöndíjprogram nyertes intézményeiről, a támogatást nyert tanulók és mentorok létszámáról 2008-tól 2011-ig találtam adatokat, a 2012. évi pályázatnak még nincs fent az eredmény listája a www.emet.gov.hu oldalon. 15

Az Útravaló Ösztöndíjprogram kezelését 2005-ben a Tempus Közalapítvány bonyolította. Ezt követően az Oktatási és Kulturális Minisztérium Támogatáskezelői Igazgatósága (OKM TI) működtette. Innen a Wekerle Sándor Alapkezelőhöz kerültek az ösztöndíjprogramok, és 2012 nyarától az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő feladata a pályáztatás, az elbírálás. Útravaló Ösztöndíjprogram pályázati eredményei 2008 Pályázati konstrukció neve Nyertes pályázatok Tanuló Mentor JNSZ megye Út a középiskolába 33 363 161 Út az érettségihez 21 157 103 Út a szakmához 9 124 62 Összesen: 63 644 326 Forrás: http://www.educatio.hu/utravalo/pub_bin/nyerteslistak/us2008.html, http://www.educatio.hu/utravalo/pub_bin/nyerteslistak/ue2008.html, http://www.educatio.hu/utravalo/pub_bin/nyerteslistak/uk2008.html Útravaló Ösztöndíjprogram pályázati eredményei 2009 Pályázati konstrukció neve Nyertes pályázatok Tanuló Mentor JNSZ megye Út a középiskolába 35 391 158 Út az érettségihez 24 186 117 Út a szakmához 8 118 55 Összesen: 67 695 330 Forrás: http://www.emet.gov.hu/tarsadalmi-felzarkozas-szocialis-kohezioigazgatosag/utravalo-macika Útravaló Ösztöndíjprogram pályázati eredményei 2010 Pályázati konstrukció neve Nyertes pályázatok Tanuló Mentor JNSZ megye Út a középiskolába 31 362 158 Út az érettségihez 22 206 126 Út a szakmához 11 173 76 Összesen: 64 741 360 Forrás: http://www.emet.gov.hu/tarsadalmi-felzarkozas/archiv/eselyegyenlosegi 2010-ben meghirdette a minisztérium a Kiváló tanuló-mentor pár programot, melynek eredményét a lenti táblázat mutatja: 16

Pályázati konstrukció neve Nyertes intézmények Tanuló Mentor JNSZ megye "Kiváló tanuló-mentor pár" 8 13 13 http://www.emet.gov.hu/tarsadalmi-felzarkozas/archiv/eselyegyenlosegi 2011-ben újabb változás következett az ösztöndíjprogram életében, megszűntették a MACIKA ösztöndíjprogramot, s az alapítvány pénzét az Útravaló programba tették be, így az ösztöndíj forrására utalva lett Útravaló-MACIKA Ösztöndíjprogram a neve. Útravaló-MACIKA Ösztöndíjprogram eredményei 2011 Pályázati konstrukció neve Nyertes pályázatok száma Tanuló Mentor JNSZ megye Út a középiskolába 38 505 196 Út az érettségihez 24 296 153 Út a szakmához 14 214 95 Összesen: 76 1015 444 http://www.emet.gov.hu/tarsadalmi-felzarkozas/archiv/eselyegyenlosegi Az olvasó joggal kérdezheti, hol van a negyedik konstrukció, az Út a tudományhoz alprogram. Erről nincsenek elérhető adatok, illetve a nyertes intézmények között megyénkbeli nem volt az Útravaló Ösztöndíjprogram eddigi fordulóiban. Örvendetes viszont a középiskolák aktivitása a programban. Sajnos ebben a programban a nehézséget a késedelmes ösztöndíj kifizetés jelenti (féléves csúszás is előfordult). 2011-ben újabb kezdeményezés történt, meghirdette a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkársága az ISKOLA-HÁLÓ programot. Egyetlen megyei nyertesünk volt. Sajnáljuk, hogy nincs folytatás, a háló azt is jelenthette volna, behálózzuk az országot a modellértékű iskolákkal és programokkal. De nincs tovább Igaz azonban az is, hogy közben a Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság átkerült az Emberi Erőforrások Minisztériumába. 17

Pályázati konstrukció neve ISK-HALO-11 A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek felzárkózását segítő, modellértékű iskolai és iskolához kapcsolódó innovatív programok támogatására (Iskola-háló) Nyertes pályázatok száma JNSZ megye Elnyert támogatási összeg HUF 1 13 millió 872 ezer http://www.emet.gov.hu/taf-szockohezio/iskola-halo-2011/halmozottan-hatranyos-120831 Az Integrációs pedagógiai rendszer (IPR) szakmai, módszertani támogatásában a JNSZ Megyei Pedagógiai Intézet 2009 óta vesz részt. Első körben az Intézet átvette azokat az alap- és módszertani akkreditált pedagógustovábbképzéseket, melyek az intézmények számára előírtak az IPR-hez kapcsolódó rendeletekben. Az alábbiakban azok a képzések szerepelnek, melyeknek az indítási jogával rendelkezik a Megyei Pedagógiai Intézet, illetve az IPR intézményi bevezetéséhez a módszertani mentorokat is tudjuk biztosítani. IPR-t támogató alapképzések, képzők, mentorok Képzés Óvodai IPR továbbképzési program (óvoda-pedagógusok, - tantestületek felkészítése a hatékony együttnevelésre, az integrációs pedagógiai rendszer óvodai alkalmazására) Integrációra érzékenyítő (IPR - Light) továbbképzési program (általános iskolai pedagógusok,- tantestületek felkészítése a hatékony együttnevelésre, az integrációs pedagógiai rendszer iskolai alkalmazására) Középiskolai- IPR továbbképzési program (középfokú intézmények és pedagógusaik felkészítése a középfokú intézményekben történő hatékony együttnevelésre, az integrációs pedagógiai rendszer iskolai alkalmazására) Hatékony együttnevelés az iskolában (Az integrációs felkészítéshez illetve képesség kibontakoztató fejlesztéshez - szükséges pedagógiai és jogi ismeretek elsajátítása) Képző Mentor 4 4 4 4 4 4 4 4 18

IPR-t támogató módszertani képzések, képzők, mentorok Képzés A kooperatív tanulás a hátrányos helyzetű gyermekek integrált nevelésének elősegítésére Képző Mentor 4 3 Hatékony tanuló-megismerési technikák (IPR) 4 5 A projektpedagógia alkalmazása hátrányos helyzetű gyermekek integrált nevelésében Drámapedagógia a hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelésének elősegítésére (Bevezetés a tanítási drámába: felkészítés egyes dramatikus módszerek és technikák együttnevelési célú pedagógiai alkalmazására.) Tanórai differenciálás a gyakorlatban - az egyéni fejlődési különbségeknek, szükségleteknek megfelelő fejlesztés módszerei, mint a sikeres integráció egyik feltétele Az árnyalt, fejlesztő értékelés a gyakorlatban, mint a sikeres tanulás és az egészséges személyiségfejlődés feltétele Multikulturális tartalmak és interkulturális nevelés: a szervezeti kultúra és környezet átalakítása a gyermekek egyenlő lehetőségeinek és aktív részvételének biztosítására a közoktatási intézményekben A tevékenységközpontú pedagógiák alkalmazásába való bevezetés, - olyan pedagógiai elvek, módszertani és tanulásszervezési eljárások megismertetése, amelyek a hatékony együttnevelést szolgálják Professzionális pedagógusi kommunikáció, integráló óvodai/iskolai környezetben Az óvoda-iskola átmenet megkönnyítése a hátrányos helyzetű gyermekek integrációja érdekében 4 3 4 3 4 3 3 3 3 5 4 2 2 4 4 5 Az integrált nevelés-oktatás megvalósítását kiemelt programok is támogatták a Nemzeti Fejlesztési Tervben, a HEFOP-programokban. Így a HEFOP-2.1-es prioritásban kifejlesztették az integrációhoz kapcsolódó képzéseket. Ezzel egyidejűleg megjelent a HEFOP-2.1.5 program, mely a települések deszegregációs törekvéseit támogatta. Az esélyegyenlőség és integráció projekt folytatódott az ÚMFT TÁMOP 3. prioritásában. A TÁMOP-3.3.1. konstrukció célja az volt, hogy szakmai fejlesztéseket hozzon létre, melyek a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók, köztük a roma tanulók oktatási-nevelési körülményeit kívánta javítani, valamint a képzők és mentorok felkészítését a programok intézményi megvalósításához. További cél volt az iskolai szegregáció mértékének csökkentése, az óvodáztatási arány növelése, a minőségi oktatáshoz való hozzáférés javítása. 19

Ezekbe a kiemelt programokba a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet is bekapcsolódott, a kiemelt program pályázataiban (képzők, mentorok) részt vettek a PSZSZ intézményegység munkatársai és külsős szakembereink, megszerezve a jogosultságot mind az IPR alap- és módszertani képzéseinek tartására, mind a folyamat-tanácsadás és a módszertani mentorálás tevékenységeire. A következőkben a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) Humán-erőforrás Operatív Program keretében megvalósított projekteket mutatom be 2004-2006 között: Pályázati konstrukció neve HEFOP 2.1.3 A hátrányos helyzetű tanulók integrációs felkészítésének támogatása intézményi együttműködés keretében a közoktatás területén HEFOP 2.1.4 Modell értékű tanoda típusú (extrakurrikuláris) tevékenységek támogatása a hátrányos helyzetű tanulók iskolai sikeressége érdekében HEFOP 2.1.5 Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelése (adaptációs pályázat) Nyertes pályázatok JNSZ megye Elnyert támogatási összeg HUF 2 29 millió 967 ezer 2 30 millió 348 ezer 2 45 millió 680 ezer HEFOP 2.1.8 Egyiskolás települések többségében halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat oktató iskoláinak fejlesztése HEFOP 2.1.9/B-08/1. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelésből történő lemorzsolódásának csökkentése nyári fejlesztő- és szabadidős tevékenységek megvalósításával HEFOP 2.1.9-08/1. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelésből történő lemorzsolódásának csökkentése nyári fejlesztő- és szabadidős tevékenységek megvalósításával Összesen: 12 Forrás: http://www.nfu.hu/content/58 20 3 41 millió 653 ezer 1 9 millió 207 ezer 2 7 millió 764 ezer 164 millió 655 ezer Európai Uniós pályázatok szerepe a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet kezelésére² Az ÚMFT TÁMOP, az ÚSZT TÁMOP akcióterveiben megjelentek az esélyegyenlőségi szempontok. ² Zágoni-Szabó Józsefné: Egyenlő esélyeket, társadalmi felzárkózást támogató programok a JNSZ Megyei Pedagógiai Intézet gyakorlatában http://www.irisro.org/pedagogia2013januar/0506zagoniszabojozsefne.pdf [2013.03.16.] 428-436.

2007-ben a nevelési-oktatási intézményeket fenntartó önkormányzatoknak helyzetelemzésre épülő közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési tervet kellett készíteniük. A közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terv általános céljai a halmozottan hátrányos helyzetű, köztük a roma gyermekek, tanulók befogadó oktatási környezetben történő nevelésének, oktatásának támogatása, minőségi oktatáshoz történő hozzáférésük és iskolai sikerességük javítása, a diszkrimináció visszaszorítása. (http://www.kormany.hu/hu/emberi-eroforrasokminiszteriuma/oktatasert-felelos-allamtitkarsag/hirek/kozoktatasi-eselyegyenlosegi-utmutatoaktualizalt-adattablai [2012.12.09.]). A Társadalmi Megújulás Operatív Program 3. prioritása a Minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek címet viseli, s tartalmában az oktatás eredményességét, hatékonyságát kívánja erősíteni, javítani, az egyenlő esélyű hozzáférést a szolgáltatásokhoz a pedagógusok kompetenciáinak megerősítésével együtt. A TÁMOP 3. prioritásban az egyenlő esélyeket, társadalmi felzárkózást a következő kódszámú pályázati felhívások támogatták, támogatják, melyeket a téma szempontjából emeltem ki a mi konvergencia régiónkra vonatkozóan: - TÁMOP-3.3.2-08/2 Esélyegyenlőségi programok végrehajtásának támogatása - TÁMOP-3.1.4-09/2 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben - TÁMOP-3.1.7-11/2 Referencia-intézmények országos hálózatának kialakítása és felkészítése - TÁMOP-3.1.11-12/2 Óvodafejlesztés - TÁMOP-3.1.4-11/2 Innovatív iskolák fejlesztése - TÁMOP-3.3.8-12/2 Közoktatási intézmények esélyegyenlőségi alapú fejlesztéseinek támogatása. - TÁMOP-3.3.10. A-B-12 Továbbtanulást erősítő kezdeményezések támogatása A következőkben néhány nyertes pályázat statisztikai adatait mutatom be, melyek az együttnevelést, az integrációs pedagógiai rendszer, azok eredményeit támogatták a nevelésioktatási intézményekben. 21

Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) és Új Széchenyi Terv (ÚSZT) 2007-2013 Pályázati konstrukció neve TÁMOP-2.2.5.A-12/1- Szakképző intézmények felkészülésének támogatása a rövidebb képzési idejű szakképzés bevezetésére TÁMOP-2.2.5.B-12/1- Szakképző intézmények felkészülésének támogatása a rövidebb képzési idejű szakképzés bevezetésére TÁMOP 3.3.2-08/2 Esélyegyenlőségi programok végrehajtásának támogatása TÁMOP 3.3.3-08/1 Integrációs közoktatási referencia intézmények minőségbiztosítása, szakmai szolgáltató hálózatokkal történő együttműködésük támogatása TÁMOP 3.3.5/A-08/1 Tanoda programok támogatása Nyertes pályázatok száma JNSZ megye Elnyert támogatási összeg HUF 7 126 millió 160 ezer 4 66 millió 201 ezer 2 122 millió 331 ezer 2 63 millió 795 ezer 2 43 millió 933 ezer TÁMOP-3.4.1.B-12/2 Migráns hátterű tanulók nevelésének és oktatásának segítése II. szakasz TÁMOP-5.4.6. A-12/2 A fizikai és info-kommunikációs akadálymentesítés szakmai tudásának elterjesztése és hozzáférhető szolgáltatások fejlesztése Összesen: 19 Forrás: http://www.nfu.hu/content/58 1 30 millió 513 ezer 1 18 millió 669 ezer 471 millió 602 ezer A táblázat utolsó két sora a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet, Pedagógiai Szakmai és Szakszolgálat nyertes pályázata. Fontosnak tartjuk, hogy saját szakmai programokkal tudjuk a megye intézményeit támogatni, térítésmentes pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat nyújtani. A TÁMOP-3.4.1.B, röviden migráns projektünkben módszertani segédletek készülnek, pedagógus-továbbképzések tartásával, workshopokkal és tanulói programokkal járulunk 22

hozzá a migráns hátterű, különös tekintettel az intézményekbe határon túlról érkező óvodás és iskolás tanulók nevelése-oktatása területéhez. E projekt lehetőséget biztosít minden intézményi fokozatban a gyermekek, tanulók kulturális sokszínűségének befogadásához, elfogadásához. A TÁMOP-5.4.6.A, akadálymentes pályázatunkban mind a pedagógusok, mind a másodlagos szocializáció intézményeiben (családok átmeneti otthona, nevelő szülői hálózat, lakásotthonok, gyermekvédelmi intézmények, gyámhivatalok) dolgozók érzékenyítése történik - képzéseken keresztül a különböző fogyatékkal élő (hallás-, látás-, mozgássérült, autista, enyhe értelmi fogyatékos) gyermekek, tanulók, fiatalok ellátásához. Fontosnak tartjuk azt a szakmai tudást terjeszteni, mely egyenlő esélyű hozzáférést biztosít minden gyermek számára a különböző szolgáltatásokhoz a kommunikációs, akadálymentesítés lehetőségeivel, a morális akadálymentesítéssel, a befogadó, empatikus gondolkodásmód fejlesztésével. A következő oldalon lévő táblázatban az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) 3. prioritásában benyújtott pályázatokról készített statisztika látható, mely bemutatja, hány pályázatot adtak be a megye intézményei, és mekkora támogatásra tartanak igényt a programjuk megvalósításához. Sajnos nagyon elhúzódik a pályázatok elbírálásának az ideje, vannak olyan projektek, melyeket még 2012. június 29-én hirdettek meg, és 2012. november 8-a volt a beadás végső határideje, és azóta sincs döntés. A másik nehezítő tényező a pályázásban, hogy folyamatosan változik a pályázati kiírás, illetve tolódik a beadási határidő. Előfordul, hogy 2 hónappal is későbbre tevődik át, mint ahogyan a projekt meghirdetésekor szerepelt a pályázati útmutatóban. Természetesen a késői eredményhirdetés magával hozza estlegesen a gyors, zaklatott megvalósítási folyamatot, mely nehezíti a programok szakszerű és élményszerű végrehajtását. A jelenlegi helyzetben, a fenntartóváltás is nehézkesebbé teszi a projektek beadását, hisz például a legutóbbi két pályázatot csak a KLIK tankerülete, tankerületi igazgatója adhatja be a pályázatot. Ezek most zavaró tényezők, a gyakorlati megoldások majd a jövőben talán már nem lesznek ilyen bonyolultak. Még elbírálás, benyújtás előtt álló megyei pályázatok, aktuális statisztikai adatok a www.nfu.hu oldalról: 23

Pályázati konstrukció neve TÁMOP 3.3.8-12 Közoktatási intézmények esélyegyenlőségi alapú fejlesztéseinek támogatása TÁMOP 3.3.8 B -12 Közoktatási intézmények esélyegyenlőségi alapú fejlesztéseinek támogatása a hátrányos helyzetű kistérségekben TÁMOP-3.3.9.A-12/2 A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai lemorzsolódását csökkentő intézkedések támogatása Tanoda típusú programok támogatása TÁMOP-3.3.9.B-12/2 A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai lemorzsolódását csökkentő intézkedések támogatása Tanoda típusú programok támogatása TÁMOP-3.3.9.C-12 A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai lemorzsolódását csökkentő intézkedések támogatása Tanoda típusú programok támogatása a Hátrányos helyzetű kistérségekben TÁMOP-3.3.10.A-12 - Továbbtanulást erősítő kezdeményezések támogatása TÁMOP-3.3.10.B-12 - Továbbtanulást erősítő kezdeményezések támogatása hátrányos helyzetű kistérségekben Forrás: https://emir.nfu.hu/nd/kozvel/?link=umft_2_2 Benyújtott pályázatok JNSZ megye 8 11 4 Igényelt támogatási összeg HUF 215 millió 733 ezer 293 millió 906 ezer 119 millió 995 ezer 1 37 millió 16 ezer 4 Még nem járt le a beadási határidő. Még nem járt le a beadási határidő. 179 millió 994 ezer Nincs adat. Nincs adat. Melyek a JNSZ MPI sajátos eszközei, programjai, módszertani elemei az intézmények társadalmi felzárkózást támogató pályázataihoz? ³ Tanulmányomban az egyedi, speciális pedagógiai-szakmai szolgáltatásainkat mutatom be. Fontosnak tartom leírni, hogy a JNSZ Megyei Pedagógiai Intézetben munkaköri feladatként is megjelenik a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók, különös tekintettel a roma gyermekek, tanulók intézményes nevelésével, oktatásával kapcsolatos intézeti tevékenység koordinálása (Integrációs Pedagógiai Rendszer, társadalmi felzárkózást támogató programok, pályázatok szakmai támogatása), valamint a fenti területekhez tartozó műhelymunkák, tájékoztató napok, minikonferenciák szervezése és lebonyolítása. ³ Zágoni-Szabó Józsefné: Egyenlő esélyeket, társadalmi felzárkózást támogató programok a JNSZ Megyei Pedagógiai Intézet gyakorlatában http://www.irisro.org/pedagogia2013januar/0506zagoniszabojozsefne.pdf [2013.03.16.] 428-436. 24

Képzések, mentorálás, tanácsadás A kiemelt projektekben kidolgozott 4 IPR-t támogató alapképzés, 10 módszertani továbbképzés indítási jogát átvettük 2009-ben. Ekkor az Intézet a közbeszerzési eljárások alapján nyertes pályázóként nyújtotta a szolgáltatásokat mind Jász-Nagykun-Szolnok megyében, az Észak-alföldi, Dél-alföldi, Közép-magyarországi, Észak-magyarországi Régiókban. 2009 őszén 17 fős IPR képző, mentor, szaktanácsadó, szakértő csoporttal indítottuk el az Intézetben a társadalmi felzárkózás nevelési-oktatási programjai támogatását: - TÁMOP-3.3.2 Esélyegyenlőségi programok végrehajtásának támogatása - 445 tanácsadói óra, 8 képzés - TÁMOP-3.1.4-09 Innovatív iskolák, óvodák - 54 képzés, 4120 óra IPR tanácsadás, módszertani mentorálás - TÁMOP-2.2.3 A szak- és felnőttképzés struktúrájának átalakítása TISZK rendszer fejlesztése 1680 tanácsadói, mentori, szakértői óra Új Széchenyi Terv Korunk nagy kihívása az intézmények számára megjelenő Európai Uniós felhívásokra történő pályázás. A legtöbb óvoda, iskola - anyagiak híján nem tud pályázatíró cégtől szolgáltatást igénybe venni, illetve vannak, akik már csalódtak, hiszen a cég megírja ugyan a pályázatot, de a tantestületek szakmai tudása nem kerül mindig bele. Ezért az intézményi kezdeményezések alapján új típusú térítésmentes szolgáltatást nyújtunk az óvodák, általános és középiskolák, kollégiumok számára. A pályázatok megjelenése előtt már a társadalmi egyeztetés idején tájékoztató levélben értesítjük a megye intézményeit a várható kiírásról, és arról, hogy a megjelenés után bemutatjuk a pályázati útmutató alapján a szakmai tartalmat, a mellékleteket és a költségvetést. 2012-2013-ban pedagógiai-szakmai segédleteket készítettünk, tájékoztató napokat tartottunk a TÁMOP-3.1.4, TÁMOP-3.1.11, TÁMOP-2.2.5, TÁMOP-3.3.8, TÁMOP-3.3.10, TÁMOP- 2.2.6 programokhoz. A pályázat végső beadási napjáig pályázati ügyeletet tartunk, mely azt jelenti, hogy a felvetett kérdésekre szóban, írásban, e-mailben még azon a napon válaszolunk is. Ezt rendkívül jónak találták az intézmények, hiszen nem könnyű a honlapokon való eligazodás sem sok esetben, de időt kímélő hatásáért is üdvözölték a kollégák. 25

A megjelent pályázatokhoz kapcsolódó híreket, tájékoztatókat küldünk például az új beadási időpontról, a megváltozott mellékletekről, a pályázati útmutató módosításáról. A fentieket a címlistánk alapján e-mailben juttatjuk el az érintett pályázókhoz, ezzel is segítve a naprakész információkhoz jutást. A pályázati kitöltőprogram használata több alkalommal nehézséget jelentett az első ízben pályázó intézmény munkatársai számára, így meghirdettük a pályázati kitöltőprogramot bemutató rendezvényeinket is, melyet szívesen vettek igénybe az óvodák, iskolák vezetői, pedagógusai. Az ilyen típusú programjainkat nemcsak Szolnokon tartottuk meg, hanem egy-egy településen, iskolában is a megye területén, de voltunk személyes tanácsadáson más megyében is. Felmerülhet a kérdés, hogyan tudtunk a pályázat tervezésében támogatást nyújtani. A célunk az volt, hogy az intézmények a saját kidolgozott programjaikat nyújtsák be, ám a pályázati útmutatóban foglalt szűkszavú megfogalmazások értelmezésében szükség volt a közös gondolkodásra is. Fontosnak tartottuk azt is figyelembe venni, hogy a köznevelési intézmények esélyegyenlőségi alapú fejlesztéseinek támogatása pályázat nem automatikus értékelésű volt, hanem az adatlapon adott válaszok minősége, kifejtettsége alapján történik a szakmai értékelés. Hasonlóképpen jártunk el a költségvetés tervezésével is, a hozzátartozó kalkulátor használatával, és a költségvetés ütemezése témával is. Elmondhatom, hogy mindegyik rendezvényünket kiemelkedően jónak, hatékonynak tartották a résztvevők pályázatuk elkészítéséhez. A pályázatokhoz olyan szakmai anyagot állítunk össze, mely minden tekintetben, tartalmában, minőségében megfelel a pályázati kiírás céljainak, a megvalósítható tevékenységeknek. Javaslatainkat természetesen továbbfejlesztik, a saját intézményi sajátosságokra átalakítják, vagy éppen adaptálják a pályázó óvodák, iskolák. A pályázati útmutatóban szereplő valamennyi kötelező és választható programelemhez készítünk segédletet, meghatározva az abban résztvevők körét (intézményvezetés, pedagógus, gyermek, tanuló, szülő, szakmaközi együttműködő munkacsoport összetételét, fenntartó, roma kisebbségi önkormányzat), és a tevékenység megvalósítására optimálisan fordítható időkeretet, alkalmak számát is a költségvetési szabályok betartásával. 26

Tanulmányomban bemutatok néhány részletet az elkészített szakmai segédleteinkből: TÁMOP-3.1.11 Óvodafejlesztés A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket nevelő szülők bevonására a pályázati útmutató elvárásainak megfelelően a következő javaslatokat tettük: Szülői klub 4 alkalommal: - törvényi ismeretek, jogosultság, mit lehet igénybe venni a gyermekvédelmi támogatások rendszere, programokhoz hozzájutás, IPR, - kihez forduljon segítségért, gyermekvédelmi lehetőségek (étkezés, művészetoktatás, tankönyv), jegyzői nyilatkozat - a köznevelési törvény szerinti szülői jogok, kötelezettségek. - az SNI, BTMN ellátás, törvényi szabályozás, ehhez kapcsolódóan az intézményi fejlesztés - abban az óvoda, iskola, szülő feladata - hogyan értelmezzük a szakértői véleményt? - fejlesztő eszközök bemutatása használat közben a gyermekekkel együtt, könyvajánló, eszközajánló, hogyan tud otthon a szülő segíteni - egyszerű gyakorlatok bemutatása. A JNSZ Megyei Pedagógiai Intézet a szervezésben, nyertesség esetén, igény szerint előadókat tud biztosítani. Baba-mama klub 4 alkalommal: - életvezetési tanácsok, mit egyen a gyerek, családi gazdálkodás - a mese, játék szerepe, a szülők-gyermekek közös játéka, mondókázás, mozgásos játékok, zenés mozgásfejlesztés - közös tevékenységek a gyermek fejlesztése érdekében: séta, "gyűjtőmunka" - őszi levelek, gesztenye, játék készítése belőle stb. - családon belüli kapcsolatokat, a szülők gyermeknevelési kompetenciáit támogató, illetve a család társadalmi beilleszkedését elősegítő programok. A klub ideje alatt, míg a szülők elfoglaltak, addig a gyermekekkel pedagógusok foglalkoznak, a gyermekek számára szabadidős tevékenységet tartanak. Ezt a programot is úgy dolgoztuk ki, hogy külső előadó, szakember is bevonható, de az óvodai intézmény a saját kompetenciáival önállóan is meg tudja oldani. A pályázati kiírás másik kötelezően megvalósítandó tevékenységéhez a következő támogató ötletet adtuk: 27

A pedagógusoknak, valamint az intézményben nem pedagógus munkakörben dolgozóknak is meg kell szerezniük azokat az ismereteket, képességeket, mindennapi tudást, melyekkel a gyermekeket érintő szociális ellátórendszerben eligazodhatnak. Szakmaközi együttműködés kialakítása (a saját kompetencia-határok megtartásával) a védőnőkkel, egészségügyi szakemberekkel, a szociális szakma szakembereivel a gyermekek ellátásában elkészülhet a települési szintű gondolattérkép, mely a szociális ellátórendszer különböző szintjeivel, szervezeteivel, szerveivel a szakmaközi együttműködés kötelező elemeit, lehetőségeit vázolja fel. Ebben az Intézet a szakszolgálatok szakmai segítségét nyújtja, igény szerint egy-egy munkacsoport munkájában is részt vesznek. A pályázati útmutatóban vállalniuk kellett az óvodáknak továbbképzéseket is különböző óvodapedagógusi kompetenciák fejlesztésére. A Megyei Pedagógiai Intézet gazdag képzési kínálattal rendelkezik az óvodai nevelés területeire, a módszertani kultúra fejlesztésére, kiemelten az egyenlő esélyeket, a társadalmi felzárkózást támogatva. A pályázathoz az IPR-t támogató alap- és módszertani képzéseken túl ajánlottuk azon képzéseinket is, melyek az együttműködés, a szervezeti kultúra változtatásait is támogatják, segítve az intézményi integrált nevelés meghonosítását az óvodai nevelési programban. Álljon itt néhány példa a javasolt 30-60 órás képzésekre, melyek illettek a kötelezően megvalósítandó képzések tematikájába, s az Intézet rendelkezik az indítás jogával: Kompetenciafejlesztés az óvodában; Gyermekvédelmi felelősök feladatai és szerepük a szakmaközi együttműködésben; Intézményi önértékelés módszertana (tréning jellegű továbbképzés); Szupervízió, avagy a segítők segítése - pedagógusok mentális erősítése; A tehetségek felismerése és azonosítása, tehetséggondozó projektek kidolgozása a nevelési oktatási intézményekben; Esélyteremtő kapcsolati tréning. Fontos az óvodai nevelés mindennapjaiban a családi napok szervezése, a szülőkkel való közös programok tervezése is, ez feltétel volt a pályázati kiírásban is. Javaslatunkban a szülőkkel közös tevékenységek keretében a helyi hagyományok, a néptánc, népdal, gyermekjátékok, népi kismesterségek, tájjellegű ételek, helyi szokások a születéshez, évszakokhoz, jeles napokhoz kapcsolódó programok összeállítása szerepelt. Például a MÁS NAP (tolerancia, multikulturalizmus, a másság elfogadása, inklúzió), a Generációk hídja programban a közös pontok megtalálása a nagyszülők, szülők, gyerekek mindennapjaiban. Mit játsszunk? vagy a Ki játszik ilyet? Játékok régen és ma, mit örökítünk át nemzedékről nemzedékre. 28

Elképzelhető egy Net - Generáció interaktív nap is, melyben szó esik arról is, mit és mennyit engedjünk a kisgyermekeknek a számítógépen. A TÁMOP-3.3.8-12 kódszámú Közoktatási intézmények esélyegyenlőségi alapú fejlesztéseinek támogatása kötelezően megvalósítandó tevékenységei között elvárás az egyéni fejlesztési tervek készítése előtt bemeneti mérések alkalmazása. Pedagógiai Intézetünk komplex ajánlatot készített, melyben a bemeneti méréshez mérőeszköz-csomag kidolgozását, a mérés lebonyolítását, a javítást, a statisztikai adatok feldolgozását vállaltuk, valamint a mérési tapasztalatok elemzését és bemutatását. Ehhez még javasoltunk gyakorlati felkészítést a mérőeszközök készítéséhez, tanácsadást a mérések megszervezéséhez, lebonyolításához, és öt órás minitréninget az intézményi mérési csoport számára a fejlesztő értékelés módszerei, formái és gyakorlati alkalmazásuk témában. Kötelező elem a pályázatban a helyi társadalom bevonása, tréningek, rendezvények, melyekkel a befogadó attitűd fejleszthető. Ehhez az Intézet által kidolgozott 3 alkalomból álló 5-5 órás tréninget ajánljuk, melynek témája a hatékony együttnevelés, a települési szintű befogadó nevelés-oktatás feltételrendszerének kialakítása. Óvodák számára kötelező nyitott óvodai programok szervezése a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket nevelő családok bevonásával. Itt a szülőket többféleképpen meg lehet szólítani, ebből választottam ki néhány konkrét ötletünket: Játékok régen és ma kiállítással egybe kötve; Ízek színek mozdulatok napja (Közös ételkészítés, kézműves programok a színekhez, valamint hagyományos táncok bemutatása. De elképzelhető akár népi íjászat is, és minden, ami a 3 főnévről eszébe jut a résztvevőknek, akár egy hagyományőrző nap keretében is); Járd újra program, melyben a szülők, a pedagógusok egy-egy élményt felelevenítenek, és a közösen, más módszerekkel, újrajárják a gyermekekkel együtt. A JNSZ Megyei Pedagógiai Intézet a pedagógiai-szakmai szolgáltatási ajánlataival sikeressé kívánta és kívánja tenni a megye köznevelési intézményeit mind a pályázatok nyertességével, mind pedig a korszerű, új szemlélet bevitelével a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek és tanulók nevelésébe, a velük való foglalkozásba, a szülőkkel való kapcsolattartásba. A pályázatok elbírálása hosszú időt vesz igénybe, de közben is gondozzuk együttműködésünket az intézményekkel, folyamatosan felajánlva, hogy akár a hiánypótlásban segítséget nyújtunk, akár a megvalósításra való készüléshez támogatást kapnak. 29

Összegzés A Jász-Nagykun-Szolnok megyei intézmények aktívan vesznek részt az Integrációs Pedagógiai Rendszert, az egyenlő esélyeket támogató EU-s programok pályázataiban, azok megvalósításban. Ezt a tanulmányomban bemutatott statisztikai adatok is alátámasztják. Izgalmas feladatomnak tartom a jövőben, hogy - egy újabb tanulmányban - regionális, országos statisztikai adatokkal összevetve mutassam be megyénk intézményei eredményeit. Az adatokból azonban nem látjuk az intézményi motivációt a programokban való részvételhez, és nem derülhet ki az sem, milyen hatékonysággal használják fel az elnyert támogatási összegeket. A jövőben ezzel kívánok foglalkozni, vizsgálva a hatékonyság, eredményesség és méltányosság szempontjai szerint. A továbblépésben jelentős lépés, hogy Magyarország kormánya megalkotta a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia programot, valamint annak végrehajtásához a 2012 2015. évekre szóló kormányzati intézkedési tervet, és elsőként benyújtotta az Európai Unió Bizottságához. Az intézkedési tervben az Útravaló-MACIKA Ösztöndíjprogram minden alprogramja jelen van. Megjelennek azok a TÁMOP-3. prioritásba tartozó programok is, melyekről már az előzőekben is említést tettem, és amelyre már benyújtották megyénk intézményei is a pályázatukat. A fentiekhez kapcsolódóan tanulmányomban bemutattam azokat a programokat is, melyekkel a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet segítette, segíti és a továbbiakban is támogatja az óvodákat, általános és középiskolákat, kollégiumokat. A jövőben több olyan rendezvényt is tervezünk, melyek illeszkednek a megye köznevelési intézményeinek az Integrációs Pedagógiai Rendszer programjai megvalósításához is. Előadássorozatot indítottunk az európai országok felzárkózási fejlesztési politikáiból, megtalálva a közös pontokat, illetve új tudás behozatalának a lehetőségét is szeretnénk előtérbe helyezni. A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók, gyermekek nevelésének-oktatásához, a társadalmi felzárkózási programokhoz kapcsolódó tanácsadás a pedagógiai intézetek szervezésében történik a jogszabályok alapján, ehhez országos tanácsadói névjegyzék is készül. 30

A JNSZ Megyei Pedagógiai Intézet az IPR képzőinek, tanácsadóinak, mentorainak az adatbázisát már létrehozta, a hálózat kialakítása a további cél. Támogatjuk és szorgalmazzuk az Intézetben dolgozó kollégáink és a külsős szakembereink pályázását az országos esélyegyenlőségi szaktanácsadói listára. Fontos ez azért is, mert az Intézet nemcsak Jász-Nagykun-Szolnok megyében, hanem Magyarország egész területén elláthat pedagógus-továbbképzési, és mentorálási feladatokat. Az Intézet az IPR megvalósítását, intézményi bevezetését támogató szakembereket az ország régióiból toborozta, éppen azzal a céllal, hogy a szolgáltatási igényeket az intézményekhez legközelebb tudjuk teljesíteni. Az esélyegyenlőségi és felzárkózást támogató programok megvalósítását a Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet, Pedagógiai Szakmai és Szakszolgálat intézményvezetése támogatja, a tanulmányban felsorakoztatott szakmai, pedagógiai értékeket megtartva kíván együttműködni a megye köznevelési intézményeivel, az óvodákkal, általános és középiskolákkal, szakképző intézményekkel, gimnáziumokkal. S tesszük mindezt az integrált, befogadó szemléletű nevelési-oktatási szemlélet alakításáért, az egyenlő esélyű hozzáférés biztosításáért, a minőségi oktatás minden gyermek, tanuló számára elérhetővé tételéért. A programokban, projektekben részt vevő intézmények, intézményvezetők, pedagógusok továbbra is számíthatnak Intézetünkre, pedagógiai-szakmai szolgáltatásainkra. Irodalomjegyzék: KÉZDI Gábor SURÁNYI Éva (2008): Egy sikeres integrációs program tapasztalatai, Budapest, Educatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság. RESZKETŐ Petra - SCHARLE Ágota - VÁRADI Balázs (2010): Az esélyegyenlőségi és integrációs projekt külső értékelése http://www.budapestinstitute.eu/uploads/bi_okm_tamop331_ertekeles_final_corr.pdf [2012.12.05.] PSIVET Esélyteremtés szakképzéssel (2013) Komáromi Nyomda és Kiadó Kft., Zágoni-Szabó Józsefné: Egyenlő esélyeket, társadalmi felzárkózást támogató programok a JNSZ Megyei Pedagógiai Intézet gyakorlatában http://www.irisro.org/pedagogia2013januar/0506zagoniszabojozsefne.pdf [2013.03.16.] 428-436. Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia http://romagov.kormany.hu/nemzeti-tarsadalmifelzarkozasi-strategia-dokumentumok [2013.03.16.] 11/1994 (VI. 8.) MKM rendelet 39/D. (4) és 39/E (4) bekezdés (2003): A hátrányos helyzetű tanulók integrációs- és képesség-kibontakoztató felkészítésének pedagógiai rendszere http://www.nefmi.gov.hu/kozoktatas/orszagos-oktatasi/hatranyos-helyzetu [2013.03.16.] 31

1993. évi LXXIX törvény a közoktatásról 121. 14. (1993): http://www.njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=19431.208440 [2013.03.16.] 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 171. - 173. http://www.njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=154155.230940 [2013.03.16.] 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről http://www.njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=139880.230128 [2013.03.16.] 48/2012. (XII. 12.) EMMI rendelet a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról, a pedagógiaiszakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről http://www.njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=156837.238868 [2013.04.02.] 32

Tóthné Eszes Éva Mire jó az IPR? Számtalan nevelőtestületi képzést, IPR - tréninget tartottam különböző iskolákban. Minden esetben a tréning elején szeretem mérni a bemenetet. Milyen a nevelőtestület, milyen attitűddel, milyen ismerettel rendelkeznek a témában, hol tartanak? Azt tudom az IPR-ről mondatkezdés után gyakoriak a következő válaszok: Integráció Most divatos kifejezés Valami mozaikszó Egyáltalán semmit, számomra ismeretlen Mozaikszó Csak a nevét tudom: integrációs pedagógiai rendszer A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók a célcsoportja Egyéni fejlesztési tervet kell hozzá írni Háromhavonta értékelés kötelező Kooperatív módszereket alkalmaz Egymástól való tanulásra helyezi a hangsúlyt Ránk erőltették Hasznos lehet El kell érni, hogy a szülők az iskola partnerei legyenek Esélyegyenlőség biztosítása, hátránykompenzáció Pályázati pénzzel támogatják a továbbképzéseket, eszközök, bútorok vásárlását Nagyon sokrétű, de óriási adminisztrációs munkával jár Már itt, ezek között a sorok között is olvasni lehet, jól elkülöníthető némely esetben a pedagógusok részéről megnyilvánuló ellenszenv, ellenérzés. Következő lépésben az IPR-rel kapcsolatos kérdéseket, dilemmákat szeretem összegyűjteni. Azt szeretném tudni az IPR-ről kezdem el az újabb mondatot, amire sokszor érkeznek izgalmas válaszok. Ahány tantestület, annyiféle egy-egy képzés, de az ország bármely részében ugyanazok a dilemmák jelennek meg, tantestületi szinten a társadalom minden reagálására találhatunk példát. 33

Van egy réteg, amely teljesen értelmetlennek, feleslegesnek, ablakon kidobott pénznek véli a rá fordított energiát. Mondván, hogy mi erőlködünk, de a család nem tesz semmit, várja a segélyt, a külső gondoskodást, nem becsüli meg, amit kap. Csak a gond, probléma jelenik meg, kínlódunk, de zsákutca az egész. Meddig tart? Kinek jó? Miért erőltetik? Mikor törlik el? Mi a haszna ebből az országnak? Mennyi pénzbe kerül ez az országnak? Az alapoktatástól veszik el rá a pénzt? Elegendő-e, ha a többségi társadalom segíti a beilleszkedésüket, akarnak-e egyáltalán ők is integrálódni? Miért jó ez nekem? Mikor oldja meg a társadalom alapvető, egymásnak feszülő (cigány-magyar) ellentéteit? A pedagógusok egy másik rétege azt mondja, valamit csak kellene csinálni, de nem biztos, hogy ez a jó, a járható út. Bizonytalanok, bizalmatlanok. Mennyire hatékony, mikor csak felmérések alapján ítélik meg az iskola munkáját? Mennyire eredményes azokban az iskolákban, ahol már régóta végzik? IGAZÁBÓL (nem papíron!) van-e eredménye? Történt-e tudományos felmérés a módszere eredményességéről? Többen, akik alkalmazzák az IPR-t, úgy vélik, nagy segítség a program, mert az egyre szegényebb, egyre jobban lecsupaszított iskoláknak ad egy kis mozgásteret, legalább a hátránykompenzációra. Ők leginkább a gyakorlati megvalósításra, a hogyanra, módszerekre, eljárásokra kérdeznek rá, konkrét gyakorlati példákat szeretnének látni, azokról hallani. Jó gyakorlat látható-e belőle? Hogyanra és mikéntre szeretnék gyakorlati ötleteket kapni A pályázati pénz miért nem használható fel a mi elképzeléseink alapján? Gyakorlati alkalmazása hogyan történik? Megoldási alternatívákat tud-e felmutatni? 34

Minden képzésen pontosan tapintható az egyéni, név nélküli reagálásokból a tantestület integrációhoz való viszonya. Egy-egy mondat ugyan, de elindítja azt a közös kibeszélést, ami segíthet bennünket a másképp gondolkodásban. Én gyakran azt mondom, semmi újat nem kér tőlem az IPR alkalmazása, mint ami pedagógusként eddig is feladatom és kötelességem volt. Az Integrációs Pedagógiai Rendszer nem egy új program, nem egy új, iskoláktól idegen elvárás, hanem az iskolák működését rendszerbe foglaló keret. A hangsúly a rendszeren van. Komplett, az egész iskolai létet, az iskolai munkát átszövő, átgondolt, megtervezett rendszer számomra az IPR, amelynek keretében minden eddigi pedagógiai gyakorlatunkat kell újragondolni, és ha szükséges, megújítani. Minden iskolába gyerekek járnak, jártak eddig is. Sokfélék, más-más előfejlettséggel, más-más szocializáltsággal, más-más családi háttérrel, de ekkora éles különbség a gyerekek között nem volt az elmúlt évek során, mint ami az utóbbi években tapasztalható. Lehet persze azon vitatkozni, hogy kinek a hibája, hol romlott el a dolog, de attól még nem változik meg a helyzet. Nekünk most és ebben a környezetben kell végeznünk a dolgunkat, kistelepülési iskolaként nem válogathatjuk meg a hozzánk járó gyerekeket, nekünk ezzel a családi háttérrel kell eredményt elérni, felmutatni. Minden tantestületi képzés során azt járjuk körbe, azt keressük meg, és azt igazoljuk saját magunknak, hogy nem létezik olyan iskola, amely az IPR elemei közül nem alkalmazna többet is. A kérdés csak az, hogy hányat, hogyan, és kik vesznek benne részt. Hogy sikerül-e bevonni a tevékenységekbe azokat a gyerekeket is, akik esetleg a peremen vannak, akik esetleg alulteljesítenek, biztosítunk-e számukra lehetőséget önmaguk kipróbálására, hátrányaik enyhítésére, törődünk-e velük, vagy rájuk hagyjuk, hogy ők eleve a kudarcra vannak ítélve, és kár a gőzért Izgalmas kérdés, hogy pedagógusként feladhatom-e Mondhatom-e egy gyerekre, hogy ennyi és nem több, levehetem-e róla a kezem, vagy nem próbálok újra és újra hatni rá, nem hiszek-e abban, hogy valami eredménye lesz a mi találkozásunknak? Itt kezdődik az izgalmas összecsapás. Mert valljuk be, ahányan vagyunk pedagógusok, annyiféle tudással, mentalitással, gyermekközpontúsággal, tűréshatárra, empátiával - és még hosszan sorolhatnám - vagyunk megáldva, s bizony - kimondva vagy kimondatlanul - annyiféleképpen közelítünk az együttnevelés kérdéséhez. Én azt vallom, hogy pedagógusként feladatom a személyiségfejlesztés, közösségfejlesztés az IPR alkalmazástól függetlenül is. Az integrációs pedagógiai rendszer abban segít, hogy 35

átgondoljuk az adott iskola állapotát az együttnevelés szempontjából, megvizsgáljuk a helyzetet, adottságot, és kidolgozzuk a kiválasztott programelemek bevezetését, fejlesztését. Megtervezzük a mit és a hogyant. Integrációs Pedagógiai Rendszer bevezetése iskolánkban 2003-ban az Országos Oktatási Integrációs Hálózat bázisiskolai pályázatán indultunk sikerrel, s az akkor elkezdett munkánk napjainkban is az egyik legnagyobb segítséget jelentik számunkra. Az IPR bevezetésével megkezdett befogadó iskolarendszer és pedagógiai környezet kialakításának folytatásával, az óvoda iskola átmenetet segítő programokkal, a tanulás tanításának elsajátításával, a továbbtanulásra felkészítő programokkal, a szülők és az iskola partnerkapcsolatának fejlesztésével, az intézményfejlesztés és módszertani fejlesztéssel, továbbképzésekkel iskolai sikerességünket tudjuk javítani. Ahhoz, hogy sikeresen működtessük az IPR-t, hosszú utat kellett bejárnunk: Szemléleti és módszertani változás előidézése volt az első és legfontosabb teendőnk a tantestületen belül. Attitűdváltozás elősegítése, a másság elfogadása és elfogadtatása központi feladatként jelent meg munkánk során. Szociális kompetenciák fejlesztése került a hangsúlyos feladataink között első helyre. Az Integrációs Pedagógiai Rendszer bevezetése során a Senge által vázolt tanulószervezet útját jártuk végig: Teljes pedagógiai rendszerünket újra kellett gondolnunk, az együttnevelés szempontja szerint. (Rendszerben való gondolkodás) Ki kellett alakítanunk az integrációs stratégiánkat. (Csoportos tanulás, teammunka) El kellett készítenünk helyzetelemzésünket. Meg kellett fogalmaznunk céljainkat. (Közös jövőkép) Meg kellett terveznünk partnerkapcsolatainkat, hatékony együttműködésünket a társadalmi környezettel. (Belső meggyőződés, attitűdváltozás, gondolati minták) A 7 kulcskompetenciát fejlesztő program és programelem közül tantestületünknek ki kellett választania azokat az elemeket, amelyeket önálló fejlesztés vagy adaptálás útján megvalósít. (Önfejlesztés, önirányítás) 36

Fontos megismertetni csak felvillantás szintjén az IPR eszközrendszerét: 1. Kulcskompetenciákat fejlesztő programok és programelemek a következő területekről: 1.1. Az önálló tanulást segítő fejlesztés a tanulási és magatartási zavarok kialakulását megelőző programok az önálló tanulási képességet kialakító programok a tanulók önálló - életkornak megfelelő - kreatív tevékenységére épülő foglalkozások tanulási motivációt erősítő és fenntartó tevékenységek 1.2. Eszközjellegű kompetenciák fejlesztése tantárgyi képességfejlesztő programok kommunikációs képességeket fejlesztő programok komplex művészeti programok 1.3. Szociális kompetenciák fejlesztése közösségfejlesztő, közösségépítő programok mentálhigiénés programok előítéletek kezelését szolgáló programok 2. Az integrációt segítő tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek patrónusi, mentori, vagy tutori rendszer működtetése együttműködés civil (pl. tanodai) programmal művészeti körök 3. Az integrációt elősegítő módszertani elemek egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés kooperatív tanulásszervezés projektmódszer drámapedagógia 4. Műhelymunka a tanári együttműködés formái értékelő esetmegbeszélések problémamegoldó fórumok hospitálásra épülő együttműködés 37

5. A háromhavonta kötelező kompetencia alapú értékelési rendszer eszközei a szöveges értékelés árnyalt értékelés egyéni fejlődési napló 6. Multikulturális tartalmak multikulturális tartalmak megjelenítése a különböző tantárgyakban multikulturális tartalmak projektekben feldolgozva 7. A továbbhaladás feltételeinek biztosítása pályaorientáció továbbtanulásra felkészítő program Bőséges tárháza van a lehetőségeknek, jelen munkámban csak az eszközjellegű kompetenciák fejlesztés területéről a kommunikációs képességet fejlesztő programelemről szólok, iskolánk gyakorlatát e területről igyekszem bemutatni. Iskolánkban a teljes alsó tagozat 1 4. évfolyam iskolaotthonos formában tanul. Minden napjuk reggeli beszélgetéssel kezdődik, amelynek céljai: beszédkészség és szókincs fejlesztése a közösségteremtés, közösségfejlesztés, bátorítás a programokba való aktív részvételre és egymás megbecsülésére, beszédes, barátságos hangulat teremtése, szociális szokásrendszerek kialakítása, képességek fejlesztése (a kommunikáció mellett pl. figyelem, információk összegzése, probléma megoldása, egymásra figyelés, döntéshozatal.) Ezeknek a foglakozásoknak köszönhetően: Megtanuljuk a mindennapi életünk egyszerű helyzeteiben előforduló különböző kommunikációs formáinak alkalmazását, a szituációknak megfelelően. Élménymegosztás történik, lehetőséget adunk arra, hogy minden gyerek arról beszéljen, ami őt érdekli, ami történt vele, a családjával. Engedjük beszélni, nyitottak maradunk a gyermek mondanivalójának meghallgatására. Ilyenkor a bátortalanabbak is megnyílnak társaik és tanítóik előtt, a gátlások fokozatosan feloldódnak. (Közben gyakorolják az egymás meghallgatását, a türelmet, toleranciát.) Ezek a beszélgetések érzelmileg közelebb hozzák a tanítót és a kisdiákokat egymáshoz. 38

A reggeli történet vagy irányított beszélgetés mindig a nap fő témájához kapcsolódik. Ebben a 25-30 percben naponta új verssel vagy mesével ismerkednek meg a tanulók, mely bizonyos időnként a roma kultúra értékeit is képviselik. Ezeken a foglalkozásokon nem mesefeldolgozás történik, hanem az érzelmekre építve hatunk a gyermek személyiségére. A mozgás, a játék, a dráma, a szerepjáték mind-mind előkerül. A foglalkozások során lehetőség van a véleménynyilvánításra és vitás ügyek megbeszélésére is. A tanulók ismertethetik az adott szituáció kapcsán saját nézőpontjukat, és meghallgatják a másik fél/felek álláspontját. A tanulók konfliktuskezelő képességének fejlesztése történhet szituációs játékokkal, szerepjátékokkal. Szemléletformáló, csoportépítő technikákkal való megismerkedés színtere lehet a reggeli beszélgetés. A reggeli beszélgetések során lehetőség nyílik az ön- és társismeret fejlesztésére, érzelmek, gondolatok kifejezésére, pozitív énkép kialakítása, megerősítése, az empátia fejlesztése történik. Hangsúlyos szerepet kap az érintkezés kultúrájának kialakítása, elsajátíttatása. A konfliktuskezelés, a konfliktus megoldási folyamatai egy-egy gyakorlat során átélhetővé válnak. A program eredményei A tanulóknak szüleikkel, társaikkal, tanáraikkal jobb irányba változhat a viszonyuk, javul a kommunikációs készségük. Megtanulják meghallgatni a másikat, és beszélni tudnak saját problémáikról. Pozitív irányban változik a tanulóink kommunikációja, a konfliktusmegoldó képességük, mert több alternatívát tudnak a problémás helyzetek megoldására. El tudják különíteni a tényeket az érzelmektől, így jobban átlátják az életükben előforduló különféle szituációkat. Megtanultam, hogy az emberek elfelejtik, amit mondasz, és elfelejtik, amit teszel. Az egyetlen dolog, amire emlékezni fognak az, hogy milyen érzéseket váltottál ki belőlük. (Maya Angelou) 39

Mészárosné Vas Márta Tanulás tanítása, kooperatív tanulási technikák Jánoshidán az általános iskolában Az embert nem lehet megtanítani valamire, csak hozzá segíteni ahhoz, hogy a tudást maga szerezze meg! (Arisztotelész) Jánoshida községben 2000 óta az alsó tagozatos tanulók iskolaotthonos rendszerben járnak iskolába. Az intézményünkbe járó gyerekek jelentős része HHH tanuló, akiknek nagyon fontos, hogy az iskolában a lehető legtöbb felkészítést kapják. Az egésznapos iskolában tartózkodás lehetővé teszi számukra, hogy elvégezhetik a másnapi órákra, foglalkozásokra való felkészülést. Az alsó tagozatos tanító nénik, miután megismerkedtek Kerékgyártó Éva - Kórósi Kálmánné Tanulás tanítása programjával, elhatározták, hogy az első osztályos programot adaptálják, és a délutáni órákba beépítik. Így 2005-ben a helyi sajátosságokat figyelembe véve e program segítségével órarendbe építették a tanulás tanítását, így rendszeresen foglalkoztak a különböző tantárgyak változatos tanulási módszereivel. A tapasztalat azt igazolta, hogy sokat segített a kisdiákoknak a tananyag elsajátításában, az önálló tanulásra való felkészülésben. Ebben az időben már jó gyakorlatként szinte minden évfolyamon alkalmaztuk a kooperatív tanulási technikákat, a drámapedagógiát, a kritikai gondolkodás fejlesztését. Rendszeresen részt vett a tantestület különböző reformpedagógiai továbbképzéseken, az ott megismert tanulási technikákat beépítettük a mindennapi munkánkba, a tanórákon, egyéb foglalkozásokon megismertettük tanulóinkkal. A hatékonyságot növelte, hogy az alsó tagozatos kollégák közül többen fejlesztőpedagógusi végzettséggel, illetve számos fejlesztőpedagógiai jellegű tanfolyammal is rendelkeznek (nyelv-és beszédfejlesztő, Sindelar, Gósy-féle, Dékány Judit-féle discalculia, stb.) 40

Rövid idő alatt meglett az eredmény: a reformpedagógia alkalmazásával könnyebben elsajátítják a gyerekek a számukra legegyszerűbb módszert, amely képessé teszik őket az önálló tanulásra. Az iskolai felkészülés, tanulás a felső tagozatban is nehézséget okozott, ezért segítségre volt szükségük a tanulóknak az önálló tanuláshoz való képesség elsajátításához. Különösen sokat küszködtek az 5. osztályban az átmenetkor, hiszen az új tantárgyak mellett változás volt még számukra, hogy az iskolaotthon csak az 1-4. osztályban működik. Elhatároztuk, hogy kitalálunk valamit, amivel segíthetünk. A nem szakrendszerű oktatás bevezetése kedvező volt, hiszen az ott felhasználható órák egy részét a különböző tanulási módszerek megismertetésére tervezhettük. Különösen fontosnak véltük a helyes szokások tanításának folytatását, hiszen otthon, önállóan kell tanulniuk a gyerekeinknek. Nagy segítség, hogy a délutáni időszakban biztosítva vannak számukra a szaktárgyi korrepetálások, az informatikaterem használata, ahol a nevelői segítség is természetes. Így elmondhattuk, hogy ezeken az évfolyamokon lehetőség volt arra, hogy az önálló tanuláshoz való képességet elsajátítsák a 6. osztály végére, az önálló ismeretszerzés elsajátításának lehetőségét is megalapozhattuk. Rájöttünk a rendszeres konzultációk során, hogy az elképzeléseink hasonlóak, de nem volt egy mindenki számára elérhető keret, rendszer. Így jutottunk el ahhoz az elhatározáshoz, hogy rendszerbe foglaljuk mindazt, amit alkalmazunk, és kidolgozzuk 1-6. osztályig a saját Tanulás Tanítása Programunkat. Tervünk az volt, hogy tanulóink a 6. évfolyam végére rendelkezzenek a továbbhaladáshoz szükséges kulcskompetenciákkal, ugyanis ezek birtokában a személyiség központú, differenciált nevelésen-oktatáson túl az önálló tanulást segítő képességek kialakításával a kiemelt figyelmet igénylő és a hátrányos helyzetű gyermekek is képessé válnak a sikeres beilleszkedésre és továbbhaladásra. A tanulásmódszertan a jót s jól" vagy "a szükségeset, alaposan" alapelvére épül. A leglényegesebb tehát a megtanítás. Ez csak sok gyakorlással valósítható meg, ezért az óraszervezői szerep dominanciáját igényli a tanártól, vagyis a gyermeki aktivitásra épít: "amit csinálok, azt tudom". Nem a tantárgyak tananyagának megtanítása helyeződik a középpontba, a tananyag csupán a keretet és a lehetőséget adja meg a tanulási alapképességek kifejlesztésére. Ezért célként a tanulási módszerek és a viszonyulás formáinak megtanítása mellett a tanulási részképességek fejlesztését tűztük ki. 41

A munkára egy három főből álló fejlesztő csoport alakult, melynek tagjai: Dányi Éva - tanító, fejlesztőpedagógus -, Kerepesiné Antal Ibolya tanító, gyakorlatvezető - és Mészárosné Vas Márta magyar-ének-zene szakos tanár, drámapedagógus. A team havonta két alkalommal találkozott. A megbeszéléseken a szakirodalom tanulmányozásával, a tapasztalatok átbeszélésével, a tervezet, majd a program készítésével foglalkoztunk. A 2010-11-es tanévben már sor került az elkészített program folyamatos kipróbálására, majd a korrekciókat is elvégeztük. Így júniusra teljesen elkészült az iskolánk Tanulás Tanítása Programja, amely fejlesztési követelményként az alábbiakat nevezi meg: tanulási önismeret, amely hozzásegíti a tanulókat a képességeikhez reális elvárásokhoz, ezáltal kiegyensúlyozott személyiséggé válnak; tanulási nehézségek megfogalmazása: az egyéni problémák feltérképezése irányt mutat a valódi megoldásokhoz; tanulási motívumok fejlesztése, amelynek a céltudatos, tervezett, tudatos tanulás lehet az eredménye; tanulási szokások tudatosítása a hatékony tanuláshoz nélkülözhetetlen, amely a pozitív szokások erősítésére, a rossz szokások elhagyására való törekvés; a tanulás módszereinek bemutatása és elsajátíttatása az egyéni tanulási módszerek, eljárások kialakítása, gyakorlása; ennek a gyerek közvetlenül és azonnal hasznát veszi; a tanuláshoz szükséges alapképességek fejlesztése, amely fejlesztése folyamatos kell, hogy legyen; figyelmi magatartás, amely napjainkban az egyik legfontosabb fejlesztendő terület; a beszéd fejlesztése: a szókincs fejlesztésével, előadói tevékenységek, szóbeli és írásbeli szövegalkotások alkalmazásával; jó szövegértéssel való olvasás az olvasás közbeni teljes figyelmet igénylő gyakorlás, a szöveg értelmezésének képessége. Babits így határozta meg a tanítás célját: "Gondolkodni és beszélni - nem lehetne rövidebben, és mégis teljesebben megjelölni tanításunk célját". A fent említett fejlesztési területek mellett ezért nagyon fontosnak tartottuk a gyerekek értelmi fejlődésének segítését. Három területet emeltünk ki: 42

gondolkodás fejlesztése: a problémamegoldó, kritikai gondolkodásra nevelés szolgálatába kell állítani a tananyagot, a lényegkiemelés; az emlékezeti képesség, amely legfontosabb része a memóriagyakorlás. A program felépítésében is eltér az alsó és felső tagozatos részében. Az alsó tagozatban két nagy részre osztottuk a programot, itt is eltér az első osztályban tervezett óraszámok a 2-4. osztályra tervezettétől. Meghatároztuk a fejlesztendő kompetenciákat is. Eszerint az alsó tagozat: I. Szokásrend: - 1. osztály: 5 óra, - 2 4. osztály: 2 óra II. Tanulási képességek fejlesztése: - 1. osztály: 31 óra, - 2 4. osztály: 34 óra A kulcskompetenciák közül az anyanyelvi, a matematikai, természettudományi ismeretek és a kulturális kompetenciát emeltük ki. Felső tagozat: I. Szokásrend: 2 óra II. Tanulási képességek fejlesztése:18 óra III. Kompetenciák fejlesztése: 16 óra. (A III. egységben projekt-módszerrel dolgozunk) Kiemelten az idegen nyelvi, digitális, állampolgári ismeretek, vállalkozási ismeretek, kulturális kompetencia fejlesztése szerepel. Meghatároztuk a célokat és az elvárható eredményeket is osztályokra bontva: 1 2. osztály: Ismerjék meg tanulóink az időterv hasznosságát, a segédkönyvek használatának módját. Tudjanak arról, hogy a kudarc is a munka természetes velejárója. Ismerjék a sikerhez vezető utat. Ismerjék meg a szóbeli tanulás technikáját, az önálló tanulás módját a tanult szokások alkalmazásával. 3. osztály: Megismerjék tanulóink a különböző szóbeli tanulási technikákat. Tanulásuk legyen hatékony. A tanulási szokások felmérésének elemzése során tanulóink alakítsanak ki reális önképet. Ismerjék meg a tanulási típusokat. 43

4. osztály: A szellemi munka technikájának fejlesztése. A tanulási szokásokról a pedagógus és a tanulócsoport kapjon egy reális képet. Megismerjék tanulóink a tanulást eredményesebbé tevő tanulási tanácsokat, az idegen nyelvek tanulásának technikáját, alkalmazzák a szöveges feladatok megoldási menetét. A tanulók megismerjék a mérésen alkalmazott feladattípusokat, meg tudják azokat oldani. 5. osztály: Önismeret, társismeret, értékrend, lényegkiemelés fejlesztése. Ismerjék meg a tanulók a szóbeli tanulás technikáját, az önálló tanulás módját a tanult szokások alkalmazásával. Esztétikai érzék fejlesztése, tudjanak különbséget tenni az értékes és értéktelen között. Az elsajátított módszerek tudatos használata a tanulási folyamatban. 6. osztály: Önismeret, társismeret, értékrend, lényegkiemelés fejlesztése. Esztétikai érzék, kritikai érzék fejlesztése. Az értékes és értéktelen megkülönböztetésének képessége. Szociális képességek, nyelvi kommunikációs képesség, gondolkodási képességek fejlesztése. Az egészségre való nevelés, a kor veszélyeinek megismerése a projektpedagógia segítségével. Programunkat szakértő is véleményezte. A vélemény összegzését olvashatják az alábbi pár sorban:.a Tanulás tanítása program a hátrányos Kooperatív módszer alkalmazása magyar irodalom órán helyzetű gyermekek sikeres beilleszkedéséhez és továbbhaladásának segítéséhez, a személyiség központú, differenciált nevelésen-oktatáson túl az önálló tanulást segítő képességek kialakításával járul hozzá. Egyetértek, és jó választásnak tartom, hogy más intézmény pedagógusai átvegyék, továbbképzéseken vegyenek részt, ahol ennek gyakorlati megvalósítását sajátíthatják el annak érdekében, hogy saját, személyes élményük legyen. A program más, hasonló feltételek között működő iskolák számára adaptálható. Az intézmény által kidolgozott részletes tematika jól eligazítja az adaptáló intézményt. 44

Az elmúlt évek során számos bemutatóórára is sor került, amelyekbe több kolléga is bekapcsolódott, így az 1-6. évfolyamon minden osztályban láthattak az érdeklődők órát, órákat. Tanulás tanítása az 1. osztályban Dányi Éva tanító nénivel Tanulás tanítása a 2. osztályban Majorosné Gerhát Éva tanító nénivel Matematikaóra 3. osztályban Kerepesiné Antal Ibolya vezetésével Vendégeink bepillantást nyerhettek abba, hogyan alkalmazzuk óráinkon a kooperatív tanulási technikákat, hogyan használjuk ki a számítógép és internet adta lehetőségeket a tanulás folyamatában. A tavalyi évtől már rendszeresen használjuk a digitális táblákat, amely ismét egy új lehetőség arra, hogy munkánkat tovább fejlesszük. Fontosnak tartottuk, hogy megismertessük a kollégákkal azokat a módszereket, eszközöket, amelyekkel megalapozzuk diákjaink számára azt, hogy képesek legyenek önállóan is új ismeretek elsajátítására. Kooperatív munka angolórán a 8. osztályban Fejlesztés az 5. osztályos tanulóknak Földi Ferenc vezetésével Tanulás tanítása a 6. osztályban Mészárosné Vas Márta irányításával Néhány reflexió az általunk bemutatott órákról: Nem kirakatórát láttam, hanem mindennap megvalósítható ötleteket. Nagyon jó hangulatú órát láttam. A pedagógus nyugalma, segítő szándéka átragadt a gyerekekre. Mindkét tanítási órán olyan ötleteket szerezhettem, amelyeket a gyakorlatban be tudok építeni a munkámba. Változatos feladatokkal, munkaformákkal motiválták a gyerekeket. A tanórák nagyon jó felépítésűek, változatosak, kellemes hangulatúak voltak. Tetszettek a koop-os feladatsorok, mindig megfelelő helyen voltak az IKT-s feladatok. Tanulságos, ahogy a hátrányos helyzetű gyerekeket figyelemmel, szeretettel alakítják,próbálják kihozni belőlük, amit csak lehet, kompenzálni, korrigálni a hátrányokat. 45

Műhelymunkát az elmúlt három évben több alkalommal tartottunk. Mindig arra törekedtünk, hogy változatosak, érdekesek legyenek. Nyújtsanak a részt vevő kollégáknak valami újat, ismerjék meg munkánkat, osszák meg velünk saját tapasztalataikat, mondják el őszinte véleményüket munkánkról. Az elkészült Tanulás Tanítása Program bemutatása Ismertettük a kidolgozás alatt lévő, majd az elkészült programot, videóra rögzített órarészleteket elemeztünk, kooperatív módszerekkel kapcsolatos tapasztalatainkról beszéltünk. Lehetőséget kínáltunk arra is, hogy néhány olyan módszert kipróbáljanak a meghívott tanárok, tanítók, amelyet még nem ismertek. Ennek nagy sikere volt, nagyon jól érezték magukat munka közben a résztvevők. Az elmúlt időszak nagyon sok tapasztalattal, új ismeretekkel, új lehetőségekkel gazdagított bennünket. A program megvalósítása igényli minden tanuló számára a megfelelő tanulási környezet kialakítását, melyben lehetséges az egyéni, mások által eltérő fejlődés lehetőségének biztosítása. A tanulási környezet kialakításakor a különböző térszervezések alkalmazását is megtervezzük a tanulóbarát környezet létrehozása mellett. A tanulásszervezés középpontjában mindig a tanuló fejlődése áll, melynek során a pedagógus saját tevékenységeit a diákok alapvető szükségleteihez igazítja. Arról is meggyőződhettünk, hogy korunk kihívásainak csak akkor tudunk megfelelni, ha folyamatosan keressük a megoldásokat mi magunk is, és tapasztalatainkat napi szinten megosztjuk a kollégákkal, de ezen túlmenően kapcsolatot tartunk fenn azokkal a kollégákkal is, akik hasonló körülmények között, hasonló problémákkal küzdenek meg naponta munkájuk során. Bízunk abban, hogy egy-egy bemutatóóra vagy műhelymunka segítette és meggyőzte a résztvevőket arról, hogy ez a munka a sok nehézség mellett sok szépséget is ad számunkra, és bár munkánk eredménye nem azonnal érzékelhető, de egy-egy tanuló kiemelkedését látván idővel eredményesnek mondható. Videóra rögzített óra ismertetése Kritikai gondolkodást fejlesztő módszer megismerése saját megtapasztalás útján 46

Az alábbi képeken azokat a mozzanatokat láthatják, amikor a tanulás tanítását a kooperatív és a drámapedagógiai módszerek alkalmazásával elkezdtük kipróbálni. Az osztály 70 %-a volt halmozottan hátrányos helyzetű, mégis a gyerekek 80%-a elvégezte a középiskolát, a tanulók nagy része a tavalyi évben érettségizett, többen közülük jelenleg felsőoktatási intézetben tanulnak. Összegzésként Müller Péter szavaival biztatom mindazokat a kollégákat, akik a sok nehézség ellenére sem adják fel a küzdelmet, és bíznak abban, hogy munkájuk nem hiábavaló erőfeszítés: Idővel a gyökér a sziklát is szétrepeszti, belefúrja lágy szárait a kemény kövekbe, de ha ezt a lassú folyamatot sietteted, akkor az egészből nem lesz semmi. 47