Csoportok, pszichológiai iskolák, alapvető elméletek Dr. Kollár János Egyetemi adjunktus Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Népegészségügyi Kar Magatartástudományi Intézet
Mi a csoport? A csoport olyan egyének társulása, akik egyrészt önmagukat csoporttagnak tekintik, másrészt a csoport többi tagja is elfogadja őket tagként. A csoport tagjai közös céllal bírnak, a cél eléréséhez pedig a tagok összehangolt munkájára van szükség.
A csoport jellemzői 1. Öndefiniálás 2. Mások általi definiálás 3. Közvetlen interakció (nem feltétlenül szükséges pl. internet) 4. Összetartás (pl. katonák a fronton) (próbatétel = kohéziónövelő) (árnyoldal: elvész az egyéniség) Konformizmus ld.: video. 5. Normatív elvárások (pl. pártérdek ) 6. Kölcsönös függőség (pl. a Dugovics-jelenség ) 7. Olyan közös célok, amelyek megvalósításához a tagok közötti együttműködés koordinálására van szükség
A csoportfejlődés szakaszai: 1.) Forming (alakulás) 2.) Storming (viharzás) 3.) Norming (normaképzés) 4.) Performing (működés) (5.) Terminating (feloszlás)
Csoporttípusok 1.) Formális: A társadalmi rendszer intézményesen, meghatározott társadalmi szükséglet kielégítése érdekében létrehozott, szervezett egysége. A csoport nagysága behatárolt, tagjai ismertek. Pl. egy tanszék dolgozói. 2.) Informális: A tagok érzelmi alapon kapcsolódnak egymáshoz, közös érdekek, értékeik alapján. Intézményes mechanizmusok nem szabályozzák a működését. Pl. egy baráti kör.
Vonatkoztatási (vagy referencia-) csoportok Az egyén keretül használja ezeket a csoportokat önmaga és mások megítéléséhez, s igyekszik kapcsolódni hozzájuk. (Pl. A Pál utcai fiúk)
Konformizmus Solomon Asch kísérletei
Pszichológiai iskolák
Pszichoanalízis az 1. iskola Sigmund Freud (1856-1938)
Mi a pszichoanalízis? A pszichoanalízis a pszichológiában meghonosodott és kezelési módszer, mely a lelki zavarokat az ún. tudatalatti okok feltárásával igyekszik gyógyítani. 1.) Vizsgálati módszer 2.) Elméletek rendszerezett összessége 3.) Lelki eredetű betegségek gyógymódja
A pszichoanalízis alapfeltevése Az elfojtás révén tudattalanná váló emlékek és motivációk nagy hatással vannak a személy motivációira és viselkedésére. Bizonyos tudattalan gondolatok és emlékek különösen a szexuális és agresszív jellegűek neurózis forrásává válhatnak, ugyanakkor a neurózisok kezelhetőek a tudattalan gondolatok és emlékek felszínre hozásával.
A tudatos és tudattalan aránya
A tudattalan 3 alkotórésze
Id, ego, szuperego Az ID a személyiség legprimitívebb része. Az ösztönöket foglalja magában, úgymint az éhséget, a szomjúságot, az élet védelmét és a szexuális örömszerzést. Az id közvetlen kielégülésre törekszik, az örömelv vezérli. Az EGO a valóságelvnek engedelmeskedik, azaz az ösztönkésztetések kielégítésével addig kell várni, míg a megfelelő környezeti feltételek létre nem jönnek. A SZUPEREGO a társadalom értékeinek és erkölcsi normáinak belső képviselője. A szülői jutalmazások és büntetések révén alakul ki, normáinak megsértése a szülői szeretet elvesztését és az azzal járó szorongást idézi fel
Id-Ego-Szuperego
ID = Akarom (biológiai) - ösztön EGO = Tudom (pszichológiai) - intelligencia SZUPEREGO = Kelle(ene) (társadalmi/erkölcsi) intézményi vagy egyéni
A pszichoszexuális fejlődés Freud szerint a személyiség szerkezetének kialakulása és fejlődése a szexuális ösztön energiájának, a libidónak az áramlásához kötődik. Ily módon a pszichoszexuális fejlődés attól függően különböző szakaszokra osztható, hogy a libidinális energia a test melyik tájékán összpontosul.
A pszichoszexuális fejlődés szakaszai 1.) Orális szakasz (kb. 1,5 éves korig): a szájjal kapcsolatos öröm felfedezésének (rágcsálás, szopás, harapdálás) időszaka. 2.) Anális szakasz (kb. 3 éves korig): A gyermeki figyelmet egyre jobban lekötik a széklet-, ill. vizelet ürítésével járó tevékenységek. Az ürítési kontroll megjelenése szintén öröm forrásává válik. 3.) Fallikus szakasz (3-6 éves korig): Ebben a periódusban a gyermek a legkellemesebb testi érzéseket a genitális területeken szerzi. 4.) Latencia időszaka (6-8 éves kortól serdülőkorig): Ekkor a gyermek szexuális fejlődésében lappangás vagy visszaesés jelentkezik. 5.) Serdülőkor: a serdülő legfontosabb feladata, hogy leválassza libidinózus vágyait az ellenkező nemű szülőről, és azokat reális idegen szerelmi tárgy felé fordítsa.
Ödipusz komplexus A fiú tudattalan vágya, hogy elpusztítsa apját, és elvegye az anyját. Az apától való félelem ebben meggátolja kasztrációs félelem. Következményei: 1. A fiú elnyomja anyja iránti erotikus érzéseit 2. Azonosul az apjával, hogy elnyerje anyja szeretetét.
Elektra komplexus A lány tudattalan vágya, hogy elpusztítsa anyját, és hozzámenjen az apjához. A lány szorongása: azt hiszi, hogy már kasztrálták. Következmény: péniszirigység. Az anyával azonosul, hogy elnyerje az apa kegyeit.
Néhány pszichoanalitikus módszer Szabad asszociációs módszer Lényege, hogy a páciensnek mindent el kell mesélnie a terapeutának, ami csak az eszébe jut. Amikor hirtelen témát vált vagy nem tud visszaemlékezni részletekre, Freud szerint blokkolás, ellenállás következett be, ami a tudattalan kontroll következménye, így pont ezekre a területekre kell odafigyelni.
Néhány pszichoanalitikus Elszólások elemzése módszer Freudi elszólás: olyan nyelvbotlás, ami váratlanul bepillantást enged mögöttes gondolataink mélylélektanába. Legtöbbször figyelmetlenség vagy szellemi kimerültség az okozója,
Néhány pszichoanalitikus Álomelemzés módszer Freud szerint az álom a tudattalanba vezető királyi út. Álomfejtés c. könyve 1900-ban jelent meg.
Néhány pszichoanalitikus Szimbólumelemzés módszer A szimbólumok általában nem lehet tisztán racionális alapokon magyarázni, mivel többletjelentést hordoznak
Elhárító mechanizmusok Azon tudattalan stratégiák, amelyek segítségével az emberek negatív érzelmeikkel megküzdenek
A személy a számára túlságosan félelmetes vagy fájdalmas memóriatartalmat kiszorítja a tudatából. (Probléma: visszacsapás ) Elfojtás
Racionalizáció A személy logikailag vagy társadalmilag kívánatos motívumok segítségével olyan színben próbálja feltüntetni cselekedeteit, mintha valójában racionálisan cselekedett volna. (Pl. savanyú a szőlő vagy a rendőr és a villamos)
Néha az emberek úgy rejtik el önmaguk elől valamilyen késztetésüket, hogy ellenkező irányú motivációt fejeznek ki Reakcióképzés:
Projekció (kivetítés) Az egyén a nemkívánatos tulajdonságát erősen túlzottformában másoknak tulajdonítja (szálka és gerenda).
Intellektualizáció A személy oly módon próbál meg elhatárolódni a stresszhelyzettől, hogy absztrakt, intellektuális fogalmakban kezeli azt.
Tagadás Olyan esetekben, amikor túlságosan kellemetlen lenne szembenézni a külső valósággal, a személy letagadhatja annak létezését (pl. a halálos beteg tagadhatja a betegségét)
Áttolás Az érzelem, amely egy adott formában nem kerülhet felszínre, átirányítódik egy másik csatornára. (Pl. nagyott ütött botjával a szamár fejére. )
Indulatáttét-viszontáttét Az indulatáttét a páciens azon törekvése, hogy orvosát érzelmei tárgyává tegye. A viszontáttét esetében az orvos belemegy a játékba. Nem tudatos folyamatokról van szó.
Carl Gustav Jung (1875-1961)
A jungi pszichológia néhány Perszóna árnyék alapeleme Az ember természeténél fogva vallásos Kollektív tudattalan Selbst (Self) ( mély én - a személyiség központjának és totalitásának kifejezője. Megjelenési formája a mandala, a teljesség szimbóluma
Alfred Adler (1870-1937)
Adler individuálpszichológiája Adler véleménye szerint: az egyén minden erejével arra törekszik, hogy az embertársaival való együttélés összefüggéseit keresse, s azon belül saját biztonságát megtalálja. Kisebbségi komplexus Születési sorrend
Behaviorizmus a 2. iskola John B. Watson nevéhez fűződik Az introspekció nem kielégítő, a hiteles válaszokat objektív külső szemlélők megfigyelései alapján kaphatjuk meg. Inger sötét doboz válasz Kutatási területek (főként állatkísérletekre alapozva): tanulás, megerősítés, viselkedésváltozás. Főbb kutatók: Pavlov, Thorndike, Watson, Skinner, Wolpe, Bandura
Pavlov kutyája Klasszikus kondícionálás
Skinner (operáns kondícionálás)
Belátáson alapuló tanulás Wolfgang Köhler majmai A banán csak eszközök használata segítségével vált elérhetővé.
Humanisztikus pszichológia a 3. iskola Holisztikus, személyközpontú megközelítés. A terapeuta empatizál a klienssel. Mindenki alapvetően jó és képes arra, hogy megoldja a problémáit. A pszichológia célja az emberek megértése, nem pedig viselkedésük előrejelzése vagy kontrollálása
Carl Rogers (1902-1987)
A rogersi terápia lényege 1. Empátia 2. Kongruencia 3. Feltétel nélküli elfogadás
Transzperszonális pszichológia a 4. iskola Célja olyan eddig elhanyagolt területek tudományos, pszichológiai vizsgálata és alkalmazása a pszichoterápiában, mint a tudatállapotok és módosult tudatállapotok, magasabb vagy végső emberi lehetőségek, állapotok az egón, a személyiségén túl, transzcendencia, spiritualitás.