A gyermekkori depresszió kialakulása. a bio-pszichoszoci. pszichoszociális. modell szerint. Semmelweis Egyetem I.sz. Gyermekgyógy.

Hasonló dokumentumok
és se tréning program depressziós s gyermekek számára Kiss Enikő SZTE Gyermekpszichiátria Osztály

ADHD Attention Deficit Hyperaktivity Disorder

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010

A kliensek prevenciós szükségleteinek meghatározása eszköztár. Rózsa Sándor ELTE Pszichológiai Intézet

Depresszió gyermek- és serdülőkorban

WHO előrejelz. rejelzés s Új kihívás a gyermekorvosok előtt utáni. évtizedben az egészs. pszichológiai megbetegedések

összetevıi október 4.

Léleksimogató. Pászthy Bea SE I. Gyermekgyógyászati Klinika

ISCA-D I. modul Hangulatzavarok. Baji Ildikó

Gyermekpszichiátria. PTE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika

Pszichoszomatikus betegségek. Mi a pszichoszomatikus betegség lényege?

A DEPRESSZIÓ KOGNITÍV VISELKEDÉSTERÁPIÁJA

A DEPRESSZIÓ KOGNITÍV VISELKEDÉSTERÁPIÁJA

A GERONTOLÓGIAI. 4. A gerontológiai rendszerszemlélete SEMSEI IMRE. Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Egészségügyi Kar

Neurológiai betegek rehabilitáci

Nemhétfejű sárkány! A major depresszió észlelése és kezelése az emlődaganatos betegeknél. dr Ágoston Gabriella Pszichiáter, klinikai farmakológus

Betegségmagatartás. Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin

A szülés utáni depresszióról. Várnai Dóra Genium Med Egészségügyi Központ (Országos Gyermekegészségügyi Intézet)

GYEREKTERÁPIA. K. Németh Margit szakpszichológus képzés

szerhasználat Németh Ágnes Gyermekegészs

A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben május 28.

zoktatási rendszerben a korai fejlesztést a szakiskola befejezéséig ARANYHÍD Nevelési Központ gypedagógiai giai Módszertani Intézm Óvoda, Szakiskola

ELŐADÁS VÁZLAT. Balázs Judit

Regulációs zavarok kutatása az Egészséges utódokért program keretében

XIII./1. Az öngyilkosság

Gyermekpszichiátria. PTE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében

Láthatatlan veszély a munkahelyeken, avagy a munkahelyi stressz

Affektív zavarok - hangulatzavarok. Hidasi Zoltán

Daganatos betegek pszichoterápi. Semmelweis Egyetem ÁOK

szakpszichológus képzés

kori pszichotikus állapotok

Interdiszciplináris megközelítés és elemzés (anamnézis és diagnózis) az elhelyező központok krízishelyzeteinek megelőzésére

A sürgősségi pszichiátriai ellátás és jogi szabályozása FOK IV.

lyiségzavarok Dr. Unoka Zsolt

A pszichodiagnosztika és terápia elvei a pszichiátriai rehabilitációban. Dr. Magyar Erzsébet

Pszichoszomatikus kórképek. Dr. Gallai Mária SE I.sz. Gyermekklinika

Klinikai pszichológia alkalmazása gyben

Helyi tanterv a Gondozástan tantárgy oktatásához

A pszichiátriai rehabilitáció célja. A pszichiátriai rehabilitáció alapelvei. A rehabilitáció folyamata. A diagnózis felállítása

Interdiszciplináris megközelítés és elemzés (anamnézis és diagnózis)

Iskolai hírekh. rek. zményben. Gyermekközpont. let Komplex, rugalmas modellprogram

Disszociatív zavarok PTE ÁOK PSZICHIÁTRIAI ÉS PSZICHOTERÁPIÁS KLINKA

Impulzuskontrollzavarok

A pszichopatológia egyes kérdései

Egy kis gerontológia. A.Botond, Stockholm, Sophiahemmet Högskola,

A kiégés problémája a szakmai és civil segítő munkákban, hasznos tippek a probléma csökkentésére

Az akut koronária eseményt 1 évvel követő életminőség

A gyógyíthatatlan betegek pszichodinamikus pszichoterápiája

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére

A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre. Magyari Judit

DROGPREVENCIÓ. nak bemutatása

Alkohollal kapcsolatos zavarok. Az alkoholbetegség. Általános jellegzetességek

Organikus és geriátriai pszichiátriai kórképek

Az Alapítv. azon belül l a legelesettebb emberek. kséges feltételrendszer. telrendszer

Tartalom. BEVEZETÉS 13 A szerzô megjegyzése 16

BABES BOLYAI TUDOMÁNYEGEYETEM PSZICHOLÓGIA ÉS NEVELÉSTUDOMÁNYOK KAR GYÓGYPEDAGÓGIA SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK 2017 JÚLIUS

Pszichoszociális nyezők k szerepe a gyermekkori affektív zavarok kialakulásában

Az alkoholizmus. Winfried Huber könyvek

Felismerés: Kr. e. 5. század Hippokratész az agyról

Lundbeck Hungária Kft Budapest, Montevideo u. 3/b. felismeréséről és kezeléséről. a betegeknek és szeretteiknek

A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk

Kognitív újhullám a szomatizációs kórképekben

ELTÉRİ VESZÉLYEZTETETTSÉGEK ELTÉRİ PREVENCIÓS LEHETİSÉGEK. Perczel Forintos Dóra

Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház

SIMONTON TERÁPIA hitek és tévhitek a gondolat teremtő erejéről

a Szent Margit Rendelőint intézet

sport bemutatása lehetséges okai által 2007.október.24

mint forrás Hálózati munka Pataki Éva

Magyar-szlov. Márta.

NKTH Innotárs. program KKVENT_8. pvállalatok nemzetköziesed. ziesedése. Benke Zoltán Phd hallgató, IKU Innováci. Tatabánya, november 24.

Kommunikáció az élet végén. Magyari Judit

Az ADHD kezelése gyerek- és felnőttkorban. László Zsuzsa Fimota Központ 1063 Bp, Bajza u 68.

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház

generalizált lt szorongás

SZSÉGÜGYI GYI OUTSOURCING KONFERENCIA SZERVEZETFEJLESZTÉS S MIKRO ÉS S MAKROSZINTEN 2009) ( ) Rita, Ecseki Adrienn.

Gyermekkori hiperaktivitás és magatartászavarok diagnosztikája

Pszichopatológia 2. DISSZOCIATÍV ZAVAROK

Felnőtt beszédhibások ellátása Békés megyében

Depresszió. Készítette: dr. Simonné Deák Izabella Diplomás ápoló Pszichiátriai szakápoló

A metabolikus szindróma epidemiológiája a felnőtt magyar lakosság körében

piás s kapcsolat szerepe ma-terapeuta jellemzők

Az áldozattá váló gyermekek segítése az iskolában resztoratív technikákkal Negrea Vidia , ELTE, Iskolapszichológiai Módszertani Bázis

Reziliencia, boldogulási képesség és a szupervízió

Dr. Antalfai Márta. XIII. Igazságügyi Környezetvédelmi Szakértői Konferencia Budapest, április 8. Minden jog fenntartva

Ápolás Betegellátás Alapszak ADDIKTOLÓGIA 3. Deutsch Krisztina szakoktató PTE ETK


Munkatársi, munkahelyi kapcsolatok Stressz mint cardiovasculáris rizikófaktor. Lang Erzsébet Vasútegészségügy NK. Kft.

A szorongásos kórképek. Bitter István november 29.

A hypertonia legfıbb okai. Még mindig a nephrológia és az endokrinológia?

Felnőttkori személyiségzavarok felosztása, diagnosztikája

lküliekkel, liekkel, a foglalkoztatás s világa

KOGNITÍV SZEMPONTÚ állapotfelmérés és diagnosztika Dr. Perczel-Forintos Dóra, PhD

Az egészségpszichológia és az orvosi pszichológia alapjai

Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek

Az autonómia és complience, a fogyatékosság elfogadtatásának módszerei

Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák

Addikciók. Dr. Bodrogi Andrea

Laboratóriumi riumi diagnosztikai folyamatok pre-és posztanalitikai hibalehetıségei


Átírás:

A gyermekkori depresszió kialakulása és értelmezése a bio-pszichoszoci pszichoszociális modell szerint Dr. Pászthy P Bea Semmelweis Egyetem I.sz. Gyermekgyógy gyászati Klinika

Alberto Giacometti (1901-1966): 1966): A kutya

Depression: Social and Economic Timebomb 2003 októberi konferencia WHO, Royal Society of Medicine,, IFHF Ma a világon a 15-44 44-éves korosztályban a depressziós s megbetegedések a járulnak j hozzá a legnagyobb mértm rtékben a betegségben gben eltölt ltött tt életévek számához (DALY) -WHO, World Bank adata

A modern orvoslás bio-pszicho pszicho-szociális szemlélet let Egészs szség Élettani, biológiai Pszichológiai Szociális

A szomorúság, a semmi ágán depresszió-e? e? Gyermekkori depresszió több, mint szomorúság g vagy levertség érzése. Klinikai értelemben egy tünetegyüttesttes meghatároz rozására ra használjuk.

A gyermek,-és serdülıkori depresszió a DSM IV kritériumai riumai alapján 1. Levertség g vagy ingerlékeny hangulat 2. Az érdeklıdés és s az örömre való képesség jelentıs s csökken kkenése/megszőnése 3. Insomnia / hypersomnia 4. Jelentıs s testsúlycs lycsökkenés s vagy gyarapodás 5. Pszichomotoros agitálts ltság g vagy gátoltsg toltság 6. Fáradtság, kimerülts ltség 7. Értéktelenség érzete, inadekvát önvádlás/ / bőntudatb 8. Koncentráci ció és s a figyelem csökken kkenése 9. Halálv lvágy, öngyilkossági gi gondolatok, kísérletk Dg: HA legalább ÖT T TÜNET T fenáll ll,, legalább KÉT K T HETES periódus alatt és s 1. és s 2. tünet t jelen van

Epidemiológia Prepubertáskor skor: 2-33 % (fi Serdülıkor: 5-88 % (l (fiú>lány) (lány : fiú = 2:1) 18 éves korig elıfordul forduló depressziós s epizód élettartam prevalenciája ja: : 18-20 % A gyermekkori depresszió egyre gyakoribb és egyre fiatalabb életkorban kezdıdik! dik! Okok: felbomló családok száma emelkedik, társas t kapcsolatok beszőkültek, gyors társadalmi t változv ltozásokat követk vetı létbizonytalanság, gyermekek elhanyagolása és s bántalmazb ntalmazása, nagymennyiségő inger és informáci ció áradat

Tünetek serdülıkorban Affektív v tünetekt Szomorúság Anhedónia nia Ingerlékenys kenység Sírásra való hajlam Szeretetlenség érzése Motiváci ció sérülésese Tanulmányi nyi elımenetel romlása Kortárs rs kapcsolatok kerülése Halálv lvágy Kognitív v tünetekt Koncentrációs képesség csökkenése Negatív önértékelés Bőntudat Környezı világ negatív értékelése Negatív jövıkép Döntésképtelenség Testi/vegetatív v tünetekt Alvászavarok Kimerülts ltség Étvágy/testsúly megváltoz ltozása

Tünetek iskoláskorban skorban Affektív v tünetekt Szomorúság Közömbösség Ingerlékenys kenység Düh Nyugtalanság Anhedónia nia Sírásra való hajlam Motiváci ció sérülésese Visszahúzódás Tanulmányi nyi elımenetel romlása Kortárs rs kapcsolatok kerülése Öngyilkossági gi fantázi ziák Kognitív v tünetekt Koncentrációs képesség csökkenése Negatív önértékelés Bőntudat Testi/vegetatív v tünetekt Fáradékonyság Hasfájás Fejfájás Enuresis Agitáci ció Alvászavarok

Tünetek csecsemı és s kiseded korban Egykedvő,, közömbk mbös Saját ösztönzı módszereket használ Fejlıdési lemaradás Gyarapodási elégtelens gtelenség Alvászavar Irritabilitás Fokozott kötıdési k igény Nehezen motiválhat lható Kommunikáci cióban nehezen vesz résztr Háttérben: zavart szenvedett korai kötıdés k izoláci ció érzelmi depriváci ció

Hungarostudy 2002 A magyar nık n 30,7%-nál l fordul elı depressziós tünetegyüttes. Súlyos depressziós tünetegyüttesttes elıfordul fordulása magasabb - munkanélk lküliekliek - alacsony iskolázotts zottságúak - egyedüláll llók között.

Depressziós s anyák k hatása gyermekeikre Csecsemıkort kortól utánozzák anyjuk negatív hangulatát Kisdedkorban kevesebb pozitív érzelmet osztanak meg szüleikkel Kisgyermekkorban érzékenyebben anyjuk kritikájára, ra, a negatív v anyai megjegyzések önvádláshoz, önbizalomhiányhoz nyhoz vezetnek. Szomorúság, fáradf radékonyság, önbizalomhiány ny - tanult tünetek? t

A gyermekkori depresszió rizikó 1. Genetikai tényezt nyezık átörökítés fokozott genetikai rizikótényez nyezıknek kitett személy sérülékenyebb s a környezeti hatásokkal szemben tényezıi 2. Demográfiai jellemzık: nem életkor szocioökon konómiai státusz tusz

A gyermekkori depresszió rizikó tényezıi 3. Családi rizikó tényezık: anyai depresszió családtag pszichiátriai betegsége ge kriminalitás s a családon belül súlyos családi diszfunkciók testi és érzelmi elhanyagolás testi és érzelmi abúzus zárt család, alacsony szociális támogatottság

A gyermekkori depresszió rizikó tényezıi 4. Kognitív v stílus és s temperamentum zavart észlelés és s interpretáci ció (az élet eseményeit kudarcként, elutasításk sként értelmezi, függetlenf ggetlenül annak objektív v jelentésétıl. l. Negatívan érzékeli önmagát, környezetét és s a jövıt.) j maladaptív megküzd zdési stratégi giák

A gyermekkori depresszió rizikó 5. Negatív életesemények tényezıi veszteség g (halál, l, válás, v kortársak rsak elvesztése, se, költk ltözés) nagyfokú stressz nem megfelelı társas kapcsolatok

A gyermekkori depresszió rizikó tényezıi 6. Krónikus belgyógy gyászati betegségek gek Daganatos megbetegedések Cerebrovaszkuláris ris betegségek gek Kardiomiopáti tiák Endokrin zavarok -hipotireózis (50 %) -DM (40 %) -Cushing szindróma ( 63 %) Krónikus vesebetegség Gasztrointesztinális betegségek gek - IBS - Crohn betegség - májbetegségekgek

Komorbiditás A depressziós s fiatalok 40-70 %-nál% l más m pszichiátriai zavar is fennáll: 30-60 % szorongás 10-30 % magatartászavar 20-40 % drog,-és alkoholabúzus 10-15 15 % enuresis / encopresis Depressziós s fiatalként: 5x nagyobb esély alkoholistává lenni 3,5x nagyobb esély drogfügg ggıvé válni

Komorbiditás Öngyilkossági gi kísérlet: k 20-35 % (figyelemfelhívás, tehetetlenség érzése, nehéz helyzetbıl l menekülni vágyv gyás) Komorbiditás: -nehezíti a diagnózis feláll llítását -súlyosbítja az alapbetegséget get -gyakoribb a késıi k i következmk vetkezmények, felnıttkori zavarok kialakulása

A gyermekkori depresszió következményei Alkohol,- és s droghasználat Öngyilkosság Zavart szenvednek a családi, di,-és kortárs rs kapcsolatok Romló tanulmányi nyi elımenetel, iskolai lemaradás Pesszimista gondolkodási stílus fennmaradása Felnıttkori pszichés s zavarok és szenvedélybetegs lybetegség

Diagnosztikai problémák A hangulatzavarban szenvedı fiatalok mindösszesen 30 %-a% a kap adekvát t kezelést Okok: 1. a szülık, tanárok a hangulatváltoz ltozást, ingerlékenys kenységet, koncentráci ciós s zavart, elhanyagolt társas kapcsolatokat a serdülıkorra jellemzı normális fejlıdési krízisnek tartják 2. csöndes, visszahúzódó tanulót t nem tartják problémásnak

Diagnosztikus eszközök 1. Tapasztalt gyermekorvos 2. Megfigyelés Társas aktivitás Tevékenys kenység Érzelmek kifejezése Szülı-gyermek interakció 3. CDI (önkit( nkitöltı kérdıív)

TERÁPIA 1. Pszichoterápia

Pszichoterápia formái Akut krizis intervenció Szupportív terápia Szakpszichoterápia pia Prevenció

Öngyilkosság Serdülıkorban a 2. leggyakoribb halál l ok Többnyire figyelemfelhívás Nehéz z helyzetbıl l menekülésv svágy Tehetetlenség érzés Gyakoriság: öngyilkossági gi gondolat: 24% terv: 17% kísérlet: 8% orvosi ellátást igényelt: 2,6% befejezett öngyilkosság: g: fiúk:14 százezrel zezrelék lányok:3 százezrel zezrelék

Öngyilkossági gi kockázat felmérés s 1 Kérdések a szülıkh khöz Történt-e e a családban vagy az életmódjukban változás? Mostanában milyenek a gyermek érzelmi reakciói? i? Volt-e e közeli k veszteség élménye? Említett tett-e, e, hogy jobb lenne meghalni? Próbált lt-e e már m r kárt k tenni önmagában?

Öngyilkossági gi kockázat felmérés s 2 Kérdések a gyerekhez Mindenki idınk nként nt szomorú vagy haragos. Hogy állsz te ezzel? Voltál-e e már m úgy kikész szülve, hogy eleged volt az életbıl és s meg akartál l halni? Tettél-e e olyasmit amivel kárt k tehettél l volna magadban vagy akár r meg is ölhetted volna magadat?

Szupportív terápia Felvilágos gosítás tünetek, okok, lefolyás, kezelés Biztatás: a reménytelens nytelenség g csökkent kkentése kontroll érzet visszaadás Útmutatás, specifikus tanácsok: Kedvelt aktivitás Közös s beszélget lgetés, tevékenys kenység g másokkalm Segítés s másoknakm Döntési stratégia

Szakpszichoterápi piák Dinamikusan orientált terápi piák k (rajz-, játék-,, bábterb bterápia, verbális terápia) Kognitív - viselkedés s terápia Családter dterápia

Dinamikusan orientált terápi piák Alapelv: a depresszió hátterében korábbi feldolgozatlan konfliktus, veszteségélm lmény áll. A páciens p a lelki fájdalmakat pszichés s elhárításokkal csökkenti. Cél: a múlt m traumatikus eseményeinek és s konfliktusainak feltárása, megért rtése és újbóli megoldása révén r n segít visszaáll llítani a normál l személyis lyiségfejlıdést. Eszköz: z: szabad asszociáci ció és s a terapeuta interpretáci ciója, a probléma átdolgozása Gyakoriság: heti 1-21 Tartam: néhány n ny hónapth naptól l 1-21 év

Kognitív és s viselkedés s terápia Alapelv: Depresszió során n a korai életkorban, vagy traumatikus esemény hatására kialakult maladaptív sémáink aktiválódnak negatív v gondolatok, kognitív torzítások formájában. Cél: itt és s most az aktív v negatív v automatikus gondolatok, kognitív v torzítások, hiedelmek azonosítása, sa, megkérd rdıjelezése és adaptívakkal történı lecserélése. se. Eszköz: z: érvelés, kérdezk rdezés Gyakoriság: hetente 1x Tartam: 8-128 héth

Családter dterápia Alapelv: a rendszerszemlélet let a gyermek a családi diszfunkció tünethordozója / a beteg családtag hatással van a család d mőködésére m Cél: a családi funkciózavarok azonosítása sa és s kezelése révén n a tünethordozt nethordozó állapotának javulása Eszköz: z: széles eszközt ztár r (viselkedéster sterápiás, strukturális, stratégi giás, pszichodinamikus eszközök) k) megoldásk sközpontú,, a család d erıss sségeire épít Gyakoriság: változv ltozó Tartam: 8 10 találkoz lkozó

Prevenció 1 Gyermek számára: Aktivitás sport, szakkör, kulturális lis tevékenys kenység, stb. Megfelelı akadémiai kihívás Specifikus támogatt mogatás pl. önvád d csökkent kkentése - nem ı a felelıs s a szülı betegségéé éért Intenzív v kortárs rs kapcsolatok Mély emberi kapcsolatok

Prevenció 2 Szülık k számára: Nevelési tanácsad csadás Általános prevenció Megfelelı oktatási rendszer Megfelelı szociális háló, h, stb.

TERÁPIA 2. Farmakoterápia

Bio-pszicho pszicho-szociális szemlélet let Betegségek gek kialakulása: Élettani, biológiai tényezık Pszichológiai tényezt nyezık Szociális, társadalmi t összetevık Terápia: intergráci ció

Pszichoterápia és farmakoterápia együttes alkalmazása Farmakoterápia + kognitív v viselkedéster sterápia leghatékonyabb kombináci ció (depresszió,, ADHD, kényszerbetegsk nyszerbetegség, g, PTSD) egymás s hatását t felerısíthetik KVT csökkenti a farmakoterápia elhagyása után a visszaesés s veszély lyét magatartás és s viselkedésmodifik smodifikáció jobb compliance kialakulása a farmakoterápia csökkenti a tünetek t intenzitását és s több t energiát t biztosít a pszichoterápi piás s változv ltozáshoz

A valóság túltelített tett gyermekpszichiátriai ellátórendszer szők k pszichoterápi piás s kapacitás pszichoterápia pia a Y szakemberek monopoliuma a pszichoterápia pia sajnálatos módon m nem része r a kórházi ambulanciák és s pszichiátriai gondozók rutin ellátásának magánrendel nrendelık receptfelírás

és s következmk vetkezménye a terápi piás s protokoll megszegése se az orvos felelıss sségre vonható (?) be nem vizsgált szerek kiterjedt alkalmazása emberkísérlet rlet csökken a betegek pszichés s feldolgozási kapacitása erısödik a beteg szerep a beteg serdülı a megküzd zdés s helyett a gyógyszert gyszert tekinti az egyedüli megoldási eszköznek znek A pszichoterápi piás s eszközökkel kkel jól j l kezelhetı folyamatok medikalizálódnak dnak

Gyermek és s serdülıkori depresszió kezelése Enyhe fokú depresszió (mild MDD) : 5 depresszió tünet a DSM IV alapján és s HAM-D< 17 pszichoterápia pia Közepes fokú depresszió (modearate MDD) : 6-7 depresszió tünet a DSM IV alapján és s HAM- D=18-24 pszichoterápia, pia, antidepresszívum vum(!) adásának mérlegelm rlegelése és s elkezdése Súlyos depresszió (severe MDD): > 8 depr.. tünet t és HAM-D >24 antidepresszívum vum, pszichoterápia pia R.J.Park, I.M. Goddyer: Clinical guidelines for depressive disorders in childhood and adolescenceeur.child and Adolescent Psychiatry Vol9. NO.3 (2000)

Gyermek és s serdülıkori depresszió kezelési protokollja

Pszichoedukáci ció Célja: a beteg és s családja tájékozott partner legyen a terápi piában a motiválts ltság g felmérése, a megfelelı compliance elıkész szítésese a betegségteher gteher enyhítése a betegséggel ggel kapcsolatos téveszmék k megszelídítése se

Témái: Pszichoedukáci ció A betegség g tünetei, t lefolyása, betegség kialakulásához vezetı okok, a visszaesés rizikótényez nyezıi A betegség g hatása a család életére, az iskolai teljesítm tményre és s a kortárs rs kapcsolatokra Terápi piás s elvek, a pszichoterápia pia és s a gyógyszer gyszer hatásmechanizmusa, várhatv rható mellékhat khatások Technikák és s módszerek m megtanítása, mellyel a szülı kezelni tudja a kialakult állapotot Amennyiben szüks kséges, a pedagógus gus bevonása

A kombinált terápia hatásoss sossága gyermek és serdülıkori depresszióban NNT -fluoxetin:: 4 -kognitív v viselkedéster sterápia: 12 -fluoxetin+kognitív v viselkedéster sterápia: 3 A. Martin, L. Scahill: Pediatric Psychopharmacology, Oxford University Press, 2003

Gyakorlati alkalmazás Ki végezze v a pszichoterápi piát? Ki írja fel a gyógyszert? gyszert? o Terápi piás s háromszh romszög o A gyógyszer gyszer mellékhat khatások miatt a beteg nem alkalmas pszichoterápi piára o Ki a felelıs s a betegért? Ki a vezetı terapeuta?

Megoldás 1. Az Az orvos-pszichoterapeuta egy kézben k tartja a terápi piát 2. Két t terapeuta esetén n a pozitív v terápi piás kimenetel valósz színőségét t növeli n a kollaboratív megközel zelítés. Tényezıi: kölcsönös s tisztelet, bizalom, nyílts ltság, rendszeres kommunikáci ció

Az orvosi gyakorlatban leggyakrabban alkalmazott gyógyszer gyszer az orvos maga. (Bálint Mihály, 1956)

Köszönöm m a figyelmet