ADYLIGETI RENDÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA Levélcím: 1286 Budapest Pf.: 9. Telefon: 06-1-391-3548; Fax: 06-1-391-3549; IRM telefon: 38-030 E-mail: arszki@bm.gov.hu Szám: sz. példány Jóváhagyom: Nagykovácsi, 2009. szeptember.. DR. BENCZE JÓZSEF r. altábornagy rendőrségi főtanácsos országos rendőrfőkapitány ADYLIGETI RENDÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Az Adyligeti Rendészeti Szakközépiskola Nevelőtestülete 2009. augusztus 28-i ülésén a Diákönkormányzat egyetértésével elfogadta Jóváhagyásra felterjeszti: Nagykovácsi, 2009. augusztus 28. DR. SÓTI KÁLMÁN r. ezredes rendőrségi főtanácsos igazgató Nagykovácsi 2009
1. Bevezetés 1.1. Igazgatói előszó A pedagógiai program iskolánkban kettő szempontból is jelentős. Jelentőségét egyrészt mint minden nevelési oktatási intézmény esetében a rendeltetése, másrészt pedig az a tény adja, hogy az Adyligeti Rendészeti Szakközépiskola vonatkozásában az első ilyen okmány, mely az iskolai rendszerű képzést elindította. A pedagógiai program mint a szakközépiskola ars pedagógiája megkísérli behatárolni, átfogni a pedagógusok részben minden alkalmazott és a tanulók által közösen végzett iskolai nevelőoktató tevékenységet, megpróbálja feltárni, hogy mit, milyen eszményeket követve, milyen célból és milyen eszközökkel tesz az iskola a tanulók fejlődésének, szakmai tudásának megszerzése érdekében. Aki érdeklődik a rendészeti jellegű szakképzés, illetve az ilyen jellegű felkészítést végző intézmény(ek) iránt, annak célszerű tisztában lennie néhány kapcsolódó tudnivalóval. Egyértelműen leszögezhetjük, hogy csalódik az, akinek a szakközépiskola megnevezés hallatára a hagyományos, civil jellegű intézmény jelenik meg képzeletében. Bár a rendészeti jellegű oktatás szerves része az állami oktatási rendszernek, van azonban benne néhány kisebb-nagyobb sajátosság is. Ez főleg abból adódik, hogy a rendvédelemre vonatkozó jövendő hivatásosok felkészítését nyilvánvalóan leginkább rendvédelmi oktatók végzik a viszonylag sajátos feladatrendszerhez igazítottan. Esetünkben nagy hangsúlyt kap a legszükségesebb szakmai ismeretek megtanulásán, a kívánatos jártasságok, készségek, kompetenciák kialakításán túl a tanulók rendvédelmi hivatalnok -ká történő személyiségformálása, ehhez való szoktatása, a rendvédelmi pálya megszerettetése is. Mindezekből már kitűnik, hogy az Adyligeti Rendészeti Szakközépiskola alaprendeltetése olyan elméleti-gyakorlati felkészültségű, jó fizikai erőnlétű és egészséges lelkületű, a rendvédelem, a folyamatos ön- és továbbképzés iránt elkötelezett fiatalok nevelése-oktatása, akik képesek a kezdő rendőr tiszthelyettesi szintű munkakörökben az első hónapokban még segítséggel eredményesen helytállni. Ebből nyilvánvaló, hogy olyan szakmai nevelésről-képzésről van szó, melyet csak jól felkészült, motivált oktatói, mentori (segítői) állománnyal lehet eredményesen megvalósítani. A velünk szemben támasztott elvárásoknak az igényes nevelő-oktató munka végzésén, a naprakészség biztosításán és gyakorlatiasság előtérbe helyezésén keresztül törekszünk felelősségteljesen megfelelni. A képzés rendszeréről, tartalmáról elsődlegesen a jelen Pedagógiai Program lapjairól tájékozódhatnak az érdeklődők. Iskolánk ezen legfontosabb oktatási dokumentuma felépítése szempontjából követelmény-, pedagógiai koncepciója szerint viszont tanuló központúnak minősíthető. Filozófiánknak 2
megfelelően a tanuló áll a működés fókuszában, tudomásul vesszük, hogy maga az iskola is értük de nem helyettük van! Elfogadott, hogy a pedagógusoknak nevelőknek sőt részben minden iskolai alkalmazottnak a lehető legtöbbet kell tennie a kitűzött nevelési-oktatási célok eléréséért, de nem a másik fél a tanuló ellenében, hanem vele közösen, vele egyetértésben. A XXI. századi általános elvárásokon túl új kihívást jelent számunkra az ország és rendvédelmi szerveinek uniós keretek, elvárások közötti működése is. A saját magunk által kitűzött célkitűzések megvalósításáról leginkább azok a fiatalok győződhetnek meg, akik intézményünk falai között készülnek fel jövendő hivatásuk gyakorlására, valamint mindazon szervezetek, személyek, akik őket munkatársként alkalmazzák, továbbá azok, akik valamilyen szerepkörben kapcsolatba kerülnek a volt tanítványainkkal. Minden ilyen jellegű dokumentum annyit ér, annyira értékelhető, amennyi meg is valósul belőle. A szakközépiskola vezetőjeként és a Nevelőtestület egy tagjaként remélem, hogy esetünkben minél több része lesz a programnak olyan, amely nem csak leírt szó marad, hanem a tanulók személyiségébe, képességeibe, tudásába beépülő jellemzővé válik. Ennek reményében ajánlom hasznosításra, folyamatos megújításra, nevelői oktatói tevékenységünket alapvetően meghatározó, általunk elfogadott, továbbiakban is gondozott, és az iskola alkotmányaként tisztelt jelen dokumentumot. 1.2. A szakközépiskola története Szakközépiskolánk viszonylag rövid múltra tekint vissza. 1998. április 1-jén alakult meg a Határőrség területi szintű, nevelő-oktató tevékenységet végző intézményeként, de 1999. szeptember 1-től a Belügyminisztérium irányítása és felügyelete alá került. A szakközépiskola az 1998/1999. és az 1999/2000. tanévben iskolarendszeren kívüli, un. ciklusos rendszerű, tanfolyam jellegű képzést folytatott felnőttoktatási tagozaton, nappali oktatási munkarendben, járőr és útlevélkezelő szakirányban. Emellett több céltanfolyamot vezettünk le a Határőrség igényeinek megfelelően. A nevelő oktató munkával párhuzamosan felkészültünk az államilag elismert határrendész képesítést biztosító szakközépiskolai képzés megkezdésére. Az iskolai rendszerű határrendész szakképzést a 2000/2001-es tanévben kezdtük meg, amely a 2004/2005-ös tanévtől kezdődően kiegészült a rendőr szakképzéssel. A 2008/2009-es tanévtől a szakközépiskola alapfeladata a rendőr szakképzés végzése. A viszonylag rövid működési idő ellenére sokirányú tapasztalatot szereztünk a nevelő-oktató munkára vonatkozóan. Egyértelműen előreléptünk a példamutatás, az egységes követelménytámasztás, a tanulói szocializáció terén. Megvalósítottuk azon célkitűzésünket, ami a tanulókért való iskolai létre vonatkozott, korrekt munkakapcsolat alakult ki nevelőink-oktatóink, valamint tanítványaink között. Olyan hagyományok jöttek létre, olyan munkahelyi légkör alakult ki, mely eddig leginkább kedvezett a nevelő-oktató munka eredményes végzésének. 3
1.3. A pedagógiai program a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény, az Országos Képzési Jegyzékről szóló 1/2006. (II. 17.) OM rendelet, a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről szóló 8/2006. (III. 23.) OM rendelet, az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002. (II.26.) OM rendelet, a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 20/2007. (V.21) SZMM rendelet, az 52 861 06 Rendőr szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 15/2008. (VII. 28.) IRM rendelet, a rendőr szakképzés Központi Programja alapján készült. A pedagógiai program és az arra épülő egyéb képzési dokumentumok elkészítése során figyelembe vettük a fenntartó és a megrendelő rendőrség jelzett igényeit is. A pedagógiai program hatálya kiterjed a szakközépiskolában az iskolarendszerű szakképzés keretében tanulói jogviszonyban, a felnőttoktatásra vonatkozó külön rendelkezések szerint nappali oktatási munkarendben tanulmányokat folytató, valamint más rendészeti szakközépiskolában tanulmányokat folytatott, de szakmai vizsgára e tanintézetbe jelentkező tanulókra, továbbá a szakközépiskola nevelő-oktató munkát végző pedagógusaira részben más dolgozóira is és oktatásszervezéssel foglalkozó állományára, lényegében a szakközépiskolában folyó nevelő-oktató munka egészére. A pedagógiai program a Diákönkormányzat vezetőségének egyetértését, a nevelőtestületi elfogadást és a fenntartói jóváhagyást követően a hatálybalépésétől kezdve az újabb módosításig, vagy új pedagógiai program elfogadásáig érvényes. Tartalmának módosításához, illetve új pedagógiai program elfogadásához a Nevelőtestület egyszerű többségű (50% + 1 fő) szavazata szükséges. Az erre vonatkozó nevelőtestületi és diákönkormányzati döntésről szóló jegyzőkönyvet a pedagógiai programhoz csatolni kell. A pedagógiai program tartalmát minden tanévben át kell tekinteni, a tapasztalatokkal való összevetését Nevelőtestületi ülés keretében el kell végezni. A pedagógiai program nyilvános, megtekinthető az iskola jegyzettárában és az iskola internetes honlapján, valamint az intraneten keresztül az M:\Közös\pedagógiai program alcím alatt. 4
1.4. Felvétel az iskolába Polgári személyek felvétele az iskolába a nyilvánosságra hozott pályázati feltételeknek való megfelelés és az eredményes felvételi vizsga utáni kiválasztással történik. A beiskolázási feltételek részletes előírásait a felvételi szabályzat tartalmazza. Az iskolarendszeren kívüli képzés tekintetében az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium hivatásos állományába tartozók köréből a beiskolázás az előírt feltételeknek való megfelelés esetén az érintett kérelmére, az állományilletékes vezetőjének döntése, beiskolázása alapján történik. Az Adyligeti Rendészeti Szakközépiskola Budapest-Nagykovácsi határában 22 hektáros állami tulajdonú ingatlan területén helyezkedik el. A fővárostól való távolsága, természeti adottsága nagyon kedvező a nevelő-oktató munka számára. E bázison található két másik intézmény az IRM Oktatási Főigazgatóság, IRM Rendészeti és Bűnmegelőzési Intézet. Az iskolában erősen gyakorlatorientált, a megfelelő mérvű integrációra törekvő integrált jellegű felkészítés folyik. A képzés irányultsága az államilag elismert rendőr szakmára vonatkozóan a szakmacsoportra jellemző alapvető munkaköri kompetenciák alakítását, fejlesztését célozza. A tananyagok tudásterületekre, integrált blokkokba és modulokba rendezve kerültek kialakításra. Fontos a tananyagegységek tartalmi és időbeni egymáshoz illesztése különösen az elmélet és a gyakorlat vonatkozásában. 1.5. A képzéssel megszerezhető szakképesítés, a képzés jellemzői A szakképesítés azonosító száma: OKJ 52 861 06 A szakképesítés megnevezése: Rendőr Szakképesítések köre:- Elágazások: Azonosítószám: 52 861 06 0010 00 01 Megnevezése: Közrendvédelmi rendőr Azonosítószám: 52 861 06 0010 00 02 Megnevezése: Határrendészeti rendőr Hozzárendelt FEOR szám: 5361 Szakképzési évfolyamok száma: 2 Elmélet aránya: 50 % Gyakorlat aránya: 50 % Szakmai alapképzés: van. Időtartama: az 1. Követelménymodulhoz tartozó tananyagegységek szereplésének időszaka, az első tanulmányi félév. A képzés az iskolai rendszerű szakmai középfokú oktatás keretében folyik, a felnőttoktatásra vonatkozó külön rendelkezések alapján nappali tagozatos oktatási munkarendre előírt szabályok szerint. A képzési idő kettő év (négy félév). 5
1.6. Önmeghatározás A Szakközépiskola az igazságügyi és rendészeti miniszter irányítása alatt álló, a Rendőrség utánpótlásának biztosítására létrehozott, kettő évfolyamos, nappali oktatási rendben működő szakképző és továbbképző intézmény, amely feladatait a felnőttoktatásra vonatkozó külön rendelkezések szerint végzi. Önálló jogi személy, az IRM Oktatási Főigazgatóság részben önálló, irányzatai felett teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerve, amely feladatait az egész ország területére kiterjedő illetékességi és működési körben látja el. 1.6.1. Alapfeladat Rendőr szakképzés végzése, valamint szakmai vizsgák szervezése iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli formában. 1.6.2. Feladat Szakképesítést nem nyújtó iskolarendszeren kívüli nappali és levelező formájú képzés, a Rendőrség erre kötelezett tiszthelyettesi, zászlósi állományának periodikus továbbképzése, a fenntartó által elrendelt cél, speciális és egyéb szaktanfolyamok, átképzések szervezése, végrehajtása. 1.6.3. További feladat Az igazságügyi és rendészeti miniszter ágazatába tartozó más szakmák megszerzésére irányuló iskolarendszeren kívüli képzés és szakmai vizsgáztatás megszervezése, lebonyolítása. 1.6.4. Szervezeti keretek A Szakközépiskola felügyeletét az igazságügyi és rendészeti miniszter látja el azzal, hogy a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 102-104. -ában foglalt oktatási intézményekre vonatkozó fenntartói jogköröket a közoktatási intézmény létesítése, megszüntetése, tevékenységi körének megállapítása és módosítása, az igazgató megbízása és felmentése kivételével az Oktatási Főigazgatóság, mint középirányító szerv gyakorolja. A Szakközépiskola működési rendjét, szervezeti elemeinek feladatait, kapcsolatrendszerét, az iskola szervezeti és működési szabályzata tartalmazza. Az Alapító Okirat száma: 113-0/3/2007 A szakközépiskola államháztartási nyilvántartási száma: ÁHT-I: 220284 Az iskola működési engedélyének száma: 3237-4/2005 Az Oktatási Minisztérium azonosító száma: 102 500 6
2. Nevelési program 2.1. Az nevelő-oktató munka alapelvei, céljai A Szakközépiskolai oktató-nevelő munka a felnőttoktatásra jellemző keretek között és módszerek alapján, a fegyveres (rendvédelmi) jelleg specialitásait is figyelembe véve folyik. A képzés fő alapelvei a kompetencia alapú fejlesztés és a gyakorlatorientált oktatás. A szakmára történő felkészítés során elsődleges a rendőrré váláshoz, az önként vállalt hivatás eredményes és felelősségteljes gyakorlásához nélkülözhetetlen gondolkodás, magatartás és viselkedéskultúra kialakítása, megerősítése. A kor követelményeihez igazodva elengedhetetlen tartozéka az oktató-nevelő munkának a magas színvonalú szakmai ismeretek, szaknyelvismeret, magyar és idegen nyelvi kommunikációs készség, információtechnológiai ismeretek, korszerű technikai ismeretek kialakítása és azok további bővítéséhez, az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kompetenciák fejlesztése. A hivatás gyakorlásához elengedhetetlen a tanulók célorientált viselkedés-, mentális kultúrájának, illetve más kultúrák iránti tiszteletének (interkulturalitás) kialakítása, fejlesztése. Fontos, hogy a tanulók önismeretével, önuralmával együtt folyamatosan fejlesszük együttműködési, és meggyőző vitakészségüket. A középiskolában megszerzett általános és speciális ismerettartalomra, idegen nyelvtudásra, valamint önfejlesztő és önálló munkavégzési képességre építve a tanuló komplex felkészítése az első szolgálati beosztás betöltésére, ellátására. A tanuló fizikai és pszichikai felkészítése az EU és az állam alkotmányában, más törvényekben szabályozott rendjének védelmére; a durvuló és egyre agresszívabbá váló bűnözés kezelésére; a váratlan helyzetekben is azonnali beavatkozási, önvédelmi és differenciált intézkedési készség elsajátítására. Mindezek érdekében a tanuló felelősségteljes döntési, problémamegoldó, konfliktus menedzselési és alkalmazkodó készségének magas szintre emelése. A multikulturális, demokratikus társadalmi közegben a kisebbségek, a másság iránti toleranciára, az emberi jogok, az emberi méltóság tiszteletére nevelés. A szolgálati tevékenység és magánélet gyakorlása során magas fokú erkölcsiség és állampolgári példamutatás elsajátíttatása. A XXI. századi Európában végzett rendőri tevékenységgel szemben támasztott különleges társadalmi elvárások megismertetése, a jogszerű intézkedések és a kulturált szolgálati fellépés, a megfontolt, mértéktartó előítéletektől és indulatoktól mentes intézkedési stílus elsajátítása. A szakközépiskolai nevelő tevékenység párt- és ideológia-semleges, politikai érdekek felett álló, ellenségképtől mentes. Alap az Európai Közösségi és a nemzeti hagyományok tisztelete, ápolása, a hazaszeretet és a jog ismerete. A tanuló pozitív én-képének kialakítása, a pozitív személyiségjegyek megerősítése, kreatív, önálló és kezdeményező-képes, határozott, öntudatos, szakmailag és társadalmilag motivált, magas fokú erkölcsiséggel és felelősségérzettel rendelkező olyan fegyelmezett rendőrré nevelése, akiben harmonikusan kialakul a közszolgálathoz szükséges erkölcsi, szellemi és fizikai alkalmasság. Az egészséges életmód szokásrendszerének kiépítése, a kapcsolódó ismeretek, képességek, készségek fejlesztése, az erre motiváló szükségletek, értékek, normák beépítése a személyiségbe. A tanulók érzékenységének fejlesztése közvetlen és tágabb környezetük állapotára, minőségére, tisztaságára, különösen a Szakközépiskola tanulók által rendszeresen használt objektumai rendjére. Megértetni és elfogadtatni a tanulókkal, hogy a környezetre igényes, ökológiai szemléletű ember takarékosan bánik az anyaggal, energiával, ügyel arra, hogy ne szennyezze a környezetet. 7
A célok elérése érdekében a pedagógusok által alkalmazott legfőbb nevelési módszerek: példaadás; követelés; meggyőzés; gyakorlás; ellenőrzés; értékelés; elismerés; büntetés. Ezek alkalmazásában az összehangoltság, a differenciáltság, az egymásra épültség, a szükségesség és arányosság elveit érvényesítik. 2.2. Az nevelő-oktató munka feladatai A szakképzés során a nevelés-oktatás alapvető célja egy olyan személyiség kialakítása, aki pozitív életszemléletű, konfliktusfeloldásra képes, megfelelő ismeretekkel és világképpel, önismerettel rendelkezik, pozitív jellem testi edzettséggel párosul, elfogadja a másik ember személyiségét, becsüli mások munkáját, önálló döntése és feladatvégzésre képes, becsüli hazáját és más népeket. 2.2.1. Nevelési Biztosítani az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium által meghatározott feladatoknak a Szakközépiskola tevékenységi körében történő maradéktalan végrehajtását. Felkészíteni a tanulót a Rendőrség állományába tartozóan a hivatással járó feladatok követelményszintű végrehajtására, a szakmai képesítési követelményeknek való megfelelésre. Fejleszteni pszichológiai és szociálpszichológiai ismereteit, kommunikációs, empátiás készségét, szociális érzékenységét. Az oktatói-nevelői állomány mintaközvetítésével, példaadásával fejleszteni a tanuló hivatástudatát, érzelmi azonosulását a Rendőrség célkitűzéseivel. Fejleszteni a tanuló etikai érzékét, etikus magatartását, elősegíteni általános és szakmai intelligencia szintjének növelését, a polgári és rendészeti kultúra, az esztétika értékeinek közvetítését. Népszerűsíteni az egészséges életmódot, biztosítani a hozzá kapcsolódó segítség és tanácsadás rendszerét. Kiemelni az ember környezetet átalakító tevékenységének pozitív hatásait, ráirányítani a figyelmet a káros folyamatok visszafordíthatatlanságának veszélyeire. 2.2.2. Oktatási A rendőri munka végzéséhez szükséges kompetenciákkal rendelkező, szakszerűen, jogszerűen és kulturáltan intézkedni képes, professzionálisan cselekvő, korszerű szakmai és általános műveltséggel rendelkező, a testülethez kötődő, szilárd erkölcsű rendőrök képzése. Az ehhez szükséges szakmai, személyes, társas és módszer kompetenciák kialakítása szervezett tanintézeti képzés (szakmai elmélet), és a tanintézetben, illetve Rendőrség központi-, területi-, valamint helyi szerveinél végrehajtott gyakorlati képzés (szakmai gyakorlat) keretében. Ennek érdekében a Szakközépiskola biztosítja a Rendőrség szerveinél a tiszthelyettesi állomány szolgálat ellátásához szükséges követelményszintű szakmai műveltség megszerzését, a szakmai ismeretek jogszerű, szakszerű és kulturált gyakorlati alkalmazásának, folyamatos és önálló 8
bővítésének, rendszeres felfrissítésének, továbbá az általános műveltség bővítésének lehetőségét, az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kompetenciák kialakításával, illetve fejlesztésével. 2.3. A nevelő-oktató munka feladatai megvalósításának módjai, eszközei és eljárásai Az interperszonális kapcsolatrendszer (pozitív személyközi kapcsolatok) kialakítása, megszilárdítása (tanuló-tanuló között, tanuló-pedagógus, valamint vezető és beosztott között), valamint korrekt kapcsolat kialakítása a fenntartóval, a megrendelővel és az iskola társadalmi környezetében működő szervezetekkel. Az emberi tényezők maximális figyelembe vételével és humánus bánásmóddal a jó közérzet kialakítása, az esetlegesen jelentkező feszültségek enyhítése, empatikus bánásmóddal, pedagógiai tapintattal az egyén személyiségének, önérzetének, érzékenységének tiszteletben tartása. A rendészeti szerveken belül érvényesülő hierarchikus felépítésű, de kollegiális jellegű emberi kapcsolatok gyakorlása, gyakoroltatása. Személyes példamutatás, tanulókkal való együttélés és együttérzés, az állandó, folyamatos figyelem, törődés, gondoskodás, segítés. Következetes, objektív, elfogulatlan, igazságos, egyenlő esélyű követelés, ellenőrzés, értékelés és minősítés. A tanulmányi munka elősegítése érdekében a tanulási képességek új helyzetnek megfelelő továbbfejlesztése, a tanulás tanítása módszereinek átadása, gyakorlása, segítségnyújtás megadása, szakkörök, sportkörök, tanulmányi és sportversenyek, osztálykirándulások szervezése. Legfontosabb a nevelők-oktatók de minden iskolai alkalmazott általi példamutatás, jó MINTA adása és ennek megkövetelése. A tanulók részére élmények biztosítása, különböző személyiségjegyeik aktivizálása, a befogadás és az alkotó közreműködésük igénylése, bevonásuk az iskola napi életét meghatározó belső szabályozók elkészítésébe. A tanulók részére rendszeres tájékoztatók, fórumok tartása, kulturális és sportrendezvények szervezése. Az iskolai hagyományok ápolását célzó rendezvények, ünnepségek pedagógiai célzatú szervezése. Az iskolai élet nyilvánosságának biztosítása, ennek érdekében rendszeres fórumok, látogatások és tanulmányi kirándulások szervezése. A szakképzettség megszerzése után követés-vizsgálat elkészítése, ennek tapasztalatainak felhasználása a következő időszakokban a szakképzés során. A kapcsolatok további ápolása a volt tanítványokkal, életútjuk lehetőség szerinti figyelemmel kísérése. 2.4. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok és tevékenység 2.4.1. Általános műveltségi, szociometriai felmérés, valamint az egyéni beszélgetések elvégzése után az elsődleges személyiségtípusok illetve személyiségjegyek megállapítása, a tanulók képességszinteknek megfelelő besorolása, kiemelt tekintettel a figyelemre, az érzékelésre, észlelésre, megfigyelésre, gondolkodásra, akarati életre, munkához valamint a közösséghez való viszonyulásra. Ennek alapján személyiség-fejlesztési terv készítése. Átfogó, pozitív megerősítéssel bíró értékelési és minősítési rendszer készítése. 9
Az önismeret, a helyes önértékelés és önnevelés, a pozitív erkölcsi meggyőződés kialakítása, ezzel kapcsolatos irányelvek meghatározása, a társadalmi, rendőrségi, és szakközépiskolai elvárások függvényében. A bekövetkezett események, fegyelmi tájékoztatók, újságcikkek, esetleges nyílt bírósági tárgyalások megbeszélése során a különböző erkölcsi tapasztalatok feldolgozása, helyes értékelése. Az erkölcsi értékek és összefüggések pozitív tudatosítása, a helyes és helytelen viselkedés illetve magatartás közösség körében történő átbeszélése. A pozitív erkölcsi meggyőződés kialakítása. A bekövetkezett eseményekre való azonnali reagálás, illetve a prevencióra való törekvés. Múzeumok, nevezetes középületek, műemlékek tanulmányi kiránduláson történő meglátogatása során a különböző történelmi, anyanyelvi, esztétikai, művészi, irodalmi élmények biztosítása. Tanulmányi kirándulás keretén belül a különböző viszonylatokban egyes rendőrségi, helyi szervek meglátogatása a különböző munkafeltételek, követelmények, feladatok megismerése céljából. Szakközépiskolai sportnapok, valamint a tanulói állomány tömegsport foglalkozásainak hatékony megszervezése, a differenciáltság (nemektől, életkortól függően) megvalósítása, valamint a meglévő lehetőségek jobb kihasználása. A versenysportokban kiemelkedő személyekkel való kiemelt tehetséggondozás. A különböző versenyprogramokon való aktív részvétel. Szakközépiskolai klubok, szakkörök, sportkörök megalakítása és működtetése az egyes személyek illetve csoportok érdeklődési körének megfelelően a különböző ismeretterjesztő, kulturális, szakmai illetve a képzéssel összefüggő tevékenységek népszerűsítése érdekében. A klubfoglalkozások során külső előadók felkérésével kiemelten foglalkozni az erkölcsi, egészséges életmódbeli, etikai, társadalmi kapcsolatteremtési, vallástörténeti, gazdálkodási alapismeretek, humán jellegű témakörök feldolgozásával. Olyan alapítványokkal, egyesületekkel való kapcsolatfelvétel illetve kapcsolat elmélyítés melyek segíthetnek a tanulók nevelésének még szakszerűbbé, és még hatékonyabbá tételében. A tanórán kívüli foglalkozások keretében az igényeknek megfelelően a szabad vallásgyakorlás, az egyházi rendezvényeken való részvétel biztosítása. 2.4.2. Kompetencia mérések 2004-ben indult német magyar EU twinning HR projekt keretében kidolgozásra kerültek azok az alapkompetenciák, amelyek az egyes rendészeti munkakörök sikeres ellátásához szükségesek. Ennek keretében határozták meg a szakemberek, hogy a rendőri feladatok ellátásához szükséges alapkompetenciák milyen súllyal esnek latba, és azokat minimum milyen szinten kell a képzés során elsajátíttatni a tanulókkal a szakmai vizsga megkezdéséig. Ezek az új, kompetencia alapú moduláris rendszerű szakképzés szakmai követelményeiben is megjelennek. A nevelés, oktatás, tanulás, 10
ismeretszerzés középpontjában a szakmai ismeretek elsajátításával párhuzamosan ki kell alakítani a szakmához szükséges kompetenciákat és azokat minimális szinten, el kell sajátíttatni a tanulókkal. A tanulók felkészítése tehát együtt jár a szakma sikeres gyakorlásához szükséges kompetenciák kialakításával. Ezek megvalósulását a belépéstől kezdve a szakmai vizsgára való bocsátásig mérni és értékelni kell. A mérés, értékelés szakaszai: - Bemeneti mérés az alapkompetenciák meglétére térjen ki: - A bemeneti mérés adatai alapján kell az osztályfőnököknek azt a fejlesztési tervet elkészíteni, amely egyes kompetenciák szinten tartását, mások fejlesztését határozza meg az osztályban tanító pedagógusok közösségének. - A képzési folyamat során két alkalommal kell a bemeneti mérést követően kompetencia mérést végezni: - az elsőt a második félév végén, a másodikat a harmadik félév végén. Ekkor kell megállapítani azt, hogy milyen változás következett be a fejlesztés során. A hiányosságok megszüntetésére itt is fejlesztési tervet kell készíteni. - A képzés végén, a negyedik félév végén kimeneti kompetencia mérést kell végezni: - szakmai vizsgára történő bocsátást megelőzően, ahol meg kell győződni arról, hogy a fiatal legalább minimális szinten rendelkezik a munkavégzéséhez szükséges alapkompetenciákkal. A kompetencia mérés eredményeit ötfokozatú skálával minősíteni (osztályzatot adni rá) nem lehet. 2.5. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok és tevékenység A tanintézetben a kezdetben létrehozott formális csoportokból pozitív hatású, szervezett osztályközösségek kialakítása, törekedve a tartósságra és a tartalmasságra. A kialakult tanulói mikrokörnyezet normarendszere, struktúrája kialakulásának felügyelete, a tanulók személyiségfejlődésére tett hatásának folyamatos figyelemmel kísérése. A tanulók szocializálódási folyamatának felügyelete, kiemelt figyelmet fordítva a kialakuló státuszokra, szerepelvárásokra. Az irányított osztályközösség létrejötte során felmerülő megismerési, elfogadási illetve esetlegesen az ülésrenddel, szobatársakkal kapcsolatos problémák kiemelt kezelése. Közös, sokszínű élmények biztosítása, ennek során a közösségbe tartozás élménye, valamint az összetartó erő megalapozása, fejlesztése. Koedukált osztályok lévén a kétközpontú (nemenkénti) csoportosulás kialakulásának, valamint izolálódásának megakadályozása, továbbá ennek a helyzetnek tudatos felhasználása a személyiségés közösségformálásban. 11
A teljesítmény- és közösségalakulás szempontjából az osztályközösségeket vezető, irányító nevelők, valamint az osztályokat oktató pedagógusok személyiségével és demokratikus vezetési stílusával az oldott légkör biztosítása, melyben a tanulók hajszoltság és félelem nélkül tanulhatnak. Pozitív csoportnormák kialakítása, a helyes viselkedési, magatartási modellek körvonalazása, és folyamatos elmélyítése a tanulók magatartásában. Reális, életkorhoz szabott, és megvalósítható követelmények pontos körvonalazása, ismertetése, indoklása, esetenként értelmezése. A csoport véleményének, javaslatának rendszeres kikérése, mely során a lehető legnagyobb mértékben érvényesüljön a csoportaktivitás, a közösen kialakított normákkal való azonosulás elérése érdekében. A belső indítékok, ösztönző erők megtalálása, összegzése és hatékony, ésszerű alkalmazása a tanulók egymás iránti kölcsönös ösztönzése, támogatása, ellenőrzése, egyszóval az egész csoport mozgósítása érdekében. Helyes közvélemény alakítás, a tekintélyes tanulók megnyerése, valamint a pozitívan ható tanulók tekintélyének növelése. Az aktív mag kialakítása ezen keresztül a közösség tevékenységének irányítása, hangulatának befolyásolása. A negatív hangadók, illetve az olyan személyek kiszűrése, akik önhibájukból a tanulmányi kötelezettségeiknek nem tesznek eleget, akiknek életvitele, értékrendje, erkölcsi- morális élete, magatartása sérti az iskola közösségének rendjét és tekintélyét. A követelmények teljesítéséhez, valamint a kívánt magatartási normák eléréséhez szükséges tevékenységek logikus, hatékony megszervezése, következetes gyakoroltatása és ellenőrzése. Pozitív jellegű az osztályközösség által kialakított hagyományok, tradíciók, megalapozása, kifejlesztése, átadása, továbbvitele. Meghatározott periódusokban az I. évfolyamnál a tanévkezdést követő 3. hónap (november) végén, valamint a félévzárást követő 2. hónap (április) végén az osztály közösségi struktúrájának vizsgálata. A két vizsgálat eredményének összehasonlítása, következtetések levonása és felhasználása a közösség fejlesztésében, szükség esetén beavatkozás, a negatív tendenciák megszüntetése. A közösségfejlesztéssel kapcsolatosan végzett feladatok, eredmények és sikertelenségi okok havonta történő elemzése, értékelése, az osztályfőnök és a Diákönkormányzat által. A Nevelési és Területi Szakmai Gyakorlati Szakcsoport vezetője szükség szerint, de legalább havonta, az iskola igazgatója, vagy helyettese szükség szerint megbeszélést tart a Diákönkormányzat vezetőségével és annak segítőjével. A megbeszéléseken az érintett diák-önkormányzati képviselők, illetve vezető, segítő véleményükkel, javaslataikkal segítik a közösségfejlesztéssel és tanulói kötelezettségekkel kapcsolatos feladatok eredményes végzését. 12
A Diákönkormányzat vezetősége különböző programok (gólyabál, ünnepi megemlékezések, szabadidős programok) megszervezésével, rendszeres vezetőségi üléseken egyes témák megbeszélésével elősegíti a tanulói közösség fejlődését. Fegyelemsértés esetén feldolgozza a tapasztalatokat és a pozitív mag aktivizálásával törekszik a további fegyelemsértések megelőzésére. A Diákönkormányzat vezetősége az éves munkaterve szerint diákközgyűlést hív össze, melyen értékeli az adott időszakot, beszámol a tagságnak a végzett munkáról és a tervezett feladatokról. (természetesen a 2.4.2. pontban megfogalmazottak értelemszerűen ide is vonatkoznak) 2.6. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai feladatok és tevékenységek 2.6.1. A szakközépiskola, mint a jelenlegi iskolarendszer is, teljesítményközpontú, mely nagyfokú megterhelést jelent a tanulónak. E megterhelést még a képzés rendvédelmi jellege is fokozza. Ezt a kettős megterhelést egyes tanulók könnyen viselik, míg másoknál ez beilleszkedési illetve magatartási problémát eredményezhet. Ezen problémák megoldását, az ezeket kiváltó okok megismerése és megszüntetése eredményezheti. 2.6.2. A beilleszkedési nehézségek okai lehetnek: Nem kellő higiénikusság, rendezettség, gondozottság. Önző magatartás, valamint az állandó dicsekvés, felvágás, illetve a tanulótársak lenézése. A tanulótársak állandó bepanaszolása, beárulása. Állandó hazudozás, nagyotmondás. Agresszivitás. Kisebbrendűségi érzés, visszahúzódás. 2.6.3. Magatartási nehézségeket kiváltó okok lehetnek: Kényszerűségből (szülői ráhatás illetve kényszer hatására) jelentkezett a szakközépiskolába. Állandó feszült idegállapot, mely a zaklatott szociális-, egészségügyi vagy egyéb problémával küszködő otthoni környezetre vezethető vissza. Lelki elhanyagoltság, (ennek hátterében lehet a szülők válása, mely mélyen érintette gyermekkorában a tanulót, és melyet még mindig a lelkében hordoz, lehet szerelmi bánat, mely bármikor előfordulhat ennél a korosztálynál). A túlzottan jó viselkedés is lehet magatartási probléma, mely esetben a tanuló legtöbbször teljesen közömbös a külvilág iránt. Az ilyen tanulók nagyon zárkózottak, nehezen barátkoznak, így a közösségbe is nagyon nehezen tudnak beilleszkedni. 13
2.6.4. A beilleszkedési és magatartási nehézségek megoldását elősegíthetik az alábbiak: Az ilyen problémákkal küszködő tanulók időbeni, gyors felismerése és kiszűrése. A kiváltó ok/okok elsődleges felmérése, tisztázása. Szükség esetén pszichológiai segítségnyújtás. Szükség esetén az otthoni körülmények, környezet megismerése, és a lehetőségekhez képest a segítségnyújtás megadása. Kiemelt, rendszeres, fokozott foglalkozás az illető tanulóval (meggyőzés, ráhatás, gyakoribb ellenőrzés, segítségnyújtás, együttérzés, problémamegoldás módszereinek, lehetőségeinek megadása). 2.7. A tehetség, képesség kibontakozását segítő pedagógiai feladatok és tevékenység 2.7.1. A képzés során törekedni kell arra, hogy a képességek fejlesztése ne csak az értelmi képességre vonatkozzon, hanem a lehetőségekhez képest valamennyire úgy, hogy a tanuló viselkedését meghatározó, mozgásos és manuális képessége is fejlődni tudjon. Ennek alapkövetelménye és megvalósításának feltétele a tanulókkal való differenciált foglalkozás. 2.7.2. A meglévő képességek szintjének előzetes felmérése, ennek alapján a képzési célok, feladatok, valamint a képzés módszerének célirányos megfogalmazása, levetítése a tananyagra. A módszer megválasztásánál törekedni kell arra, hogy a tanulók önállósága és közreműködése biztosítva legyen. 2.7.3. A tanulók képességszintje ismeretének birtokában a tanulók számára felmerülő problémák folyamatos figyelemmel kisérése, elemzése, valamint a haladás ütemének az átlaghoz való igazítása által folyamatos figyelemmel kisérése, annak függvényében, hogy minden tanuló képes-e követni az oktató által diktált ütemet. A különböző feladatok és az erre szolgáló idő meghatározásakor törekedni kell, hogy ezek a feladatok biztosítsák a kellő mélységű bevésést, illetve gyakorlást. 2.7.4. A tehetség kibontakoztatásához illetve megnyilvánulásához a kreativitás biztosítása az egyes tanulók alkotó és teremtő képességének kifejtésével. Ez alapján differenciált pedagógiai megoldásokkal, személyre szóló megválogatott feladatokkal és egyéni bánásmóddal a tehetség további felszínre hozatala és fejlesztése. 2.7.5. A kitűnt tanulók értelmes pluszfeladatokkal való ellátása, tehetséggondozó szakkörökben, sportkörökben, valamint tanulmányi versenyeken, különböző pályázatokon való aktív részvételének biztosítása, amely elősegíti a tananyagon kívüli szélesebb körű ismeretbővítést és tehetséggondozást. 14
2.7.6. Az ilyen tanulók részére lehetőség biztosítása egyéni ütemben és rendben való tanulásra, esetenkénti felmentésre, vagy mentesítésre egyes tanulmányi és vizsgakötelezettségek alól. 2.8. Az ifjúságvédelemmel kapcsolatos pedagógiai feladatok és tevékenység 2.8.1. Helyzetelemzés elkészítése a már esetlegesen kialakult negatív helyzetek felmérése, megoldása és javítása érdekében, ennek alapján a feladatok megelőző jelleggel történő meghatározása. 2.8.2. Az egészséges életmód illetve életkörülmények biztosítása, kiemelt figyelemmel a rendszeres és helyes tisztálkodásra, az egészséges táplálkozásra, valamint a megfelelő körülmények közötti tanulásra, pihenésre. 2.8.3. A szakközépiskola területén a szervezetre káros élvezeti cikkek árusításának, fogyasztásának korlátozása, illetve megtiltása. 2.8.4. A tanulókkal az egészségük és a testi épségük védelmére vonatkozó előírások, veszélyforrások ismertetése, az ismertetés tényének dokumentálása. 2.9. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő pedagógiai feladatok és tevékenység 2.9.1. A felzárkóztatás több színtéren történő végzése. Egyik színtér a konzultációs foglalkozásokon való részvétel, másik pedig az önálló tanulás, a tanulópárban történő tanulás, vagy pedig a Nevelési és Területi Szakmai Gyakorlati Szakcsoport nevelőinek, osztályfőnököknek a segítségével történő tanulás. 2.9.2. Fejlesztő gyakorlati foglalkozások tartása, alapvetően a sok gyakorlást igénylő szakmai alapozó és szakmai tantárgyakból, illetve tananyag-részekből. 2.9.3. A tanulás, jegyzetelés technikájának tanítása, azaz a különböző tanulási módok és módszerek gyakorlati kipróbálása a tanulási kudarcot megélő tanulóval, ezzel is elősegítve azok felzárkóztatását. 2.9.4. A gyakorlatias tudáshoz nélkülözhetetlen képességek, kompetenciák fejlesztése a tanulási kudarcnak kitett tanulók esetében az alábbiak szerint: a koncentrálóképesség, mely minden szellemi munka alapfeltétele. 15
a beszédképesség, ezen belül a tiszta beszéd, a szókincs, az írásbeli és szóbeli kifejezőképesség, melyek a tudás és a gondolatok érthető, árnyalt és világos megfogalmazását teszik lehetővé. a hatékony olvasás képessége, mely alatt a haladás gyorsasága és a szövegek jó megértése értendő. emlékezőképesség, mellyel az egyén a gondolkodása számára megőrzi a tudás építőelemeit. gondolkodóképesség, mely a problémák felismerésében és megoldásában való jártasságot, a kidolgozott gondolkozási sémák használatát és az alkotó gondolkodást jelenti. tájékozódó képesség a tudás világában, mely segít eligazodni abban az információözönben, mely napjainkra annyira jellemző. Ezen képességek megszerzése illetve fejlesztése erőfeszítést, akaratot, tartós és tudatos törekvést kíván, így ezzel a programmal fejleszthető a tanuló személyisége, jelleme is. Megtanul céltudatosan dolgozni, dinamikusan cselekedni, ami elősegíti a felzárkózás folyamatát. 2.10. A szociális hátrányok enyhítését segítő pedagógiai feladatok és tevékenység 2.10.1. A szociális hátránnyal rendelkező tanulók minél korábbi diagnosztizálása, kiszűrése, velük való rendszeres foglalkozás mely áll: szükség esetén lelki tanácsadásból, ezt követően pszichológus döntése alapján rendszeres kezelésből, terápiából. családdal való kapcsolatfelvételből. kapcsolatfelvétel a lakóhely szerint illetékes önkormányzat szociális osztályával. költségvetési kerettől függően szociális ösztöndíj, vagy tanintézeti segély folyósítása, esetleg ehhez alapítványi közreműködés igénybevétele. (A juttatás forrását, feltételeit, a döntési eljárás szabályait más iskolai belső szabályozó állapítja meg.) 2.10.2. A szociális hátrányok enyhítését szolgálják a mindenkor hatályos jogszabályban meg határozott tanulói juttatások és járandóságok, melyek különösen az alábbiak: ösztöndíj. kedvezményes, vagy térítésmentes elhelyezés, étkezés, ruházati és felszerelési ellátmány. gépjárművezetői engedély megszerzése költségeinek egyszeri térítése. térítésmentes tananyaggal ellátás. állami nyelvvizsga díjához való pénzbeni hozzájárulás. diákigazolvány. internethozzáférés. jegyzettári szolgáltatás. 2.10.3. Segíthet ebben a vállalkozó tanuló kisegítő foglalkozásba történő bekapcsolódása is. 16
2.11. Az egészség- és környezeti neveléssel kapcsolatos pedagógiai feladatok és tevékenység 2.11.1. Mind a nevelés-oktatás alapvető, mind a részcéljainál megfelelő hangsúlyt kap a jó fizikum, megfelelő edzettség, az egészséges életvitel és mentalitás elérésére való törekvés. A nevelő-oktató munka feladatai sorában is szerepelnek a testi fejlődés és nevelés terén jelentkező teendőink. Az alábbi részfeladatok jól átfogják tanulóink életkorához és jövendő hivatásához tartozó egészségnevelési elvárásainkat. Szeretnénk elérni, ha tanulóink számára már itt értékké válna az egészség, az egészséges életmód. Kívánatos volna, ha mindennapi életvitelükben különös tekintettel jövendő hivatásuk többek között fizikai-erőnléti elvárásaira képesek lennének az egészségtudatos viselkedésre. Nem képzeljük azt, hogy a korábbi években e vonatkozásban bekövetkezett hiányokat 1-2 év alatt képesek lehetünk bepótolni, de azt mindenképpen, hogy ami az iskolától telik a tanulókkal közösen az egészséges élet elfogadtatása, gyakoroltatása vonatkozásában azt megtesszük. Úgy gondoljuk, hogy az egészség nem is elsősorban cél, hanem sokkal inkább eszköz mégpedig egy fontos eszköz a boldogabb, teljesebb életvitel, valamint a sikeres rendészeti pálya bejárása érdekében. E vonatkozásban is fontos a pedagógusok, de az iskola más dolgozói, valamint a területi rendvédelmi szervek tagjainak példamutatása. A szemléletük pozitív irányú formálása érdekében igénybe vesszük a rendészeti-, valamint a saját egészségügyi szolgálat közreműködését is. Ilyen jellegű részcéljaink megvalósítását felvilágosításokkal, propagandamunkával, mozgósításokkal, példaadásokkal és olyan rendezvények szervezésével is szeretnénk szolgálni, ahol az egészséges életmód áll a központban. Ez a téma, illetve elmélete az oktatás során is többszörösen érintett, különösen a testnevelési és önvédelmi ismeretek tantárgy vonatkozásában. A mozgás megszerettetése érdekében nemcsak a testnevelési órákat, hanem a tanórán kívüli lehetőségeket, sportegyesületünk szakosztályai által megteremtett színtereket, továbbá az iskolai, rendészeti és más versenyeket, sportvetélkedőket is törekszünk a cél megvalósítása szolgálatába állítani. A mindennapi testedzést szolgálják a sportszakkör megszervezése és a tanulók délutáni elfoglaltságának keretében a tömegsport foglalkozások tervezése és végrehajtása, valamint a kondicionáló terem igénybe vételi lehetőségének biztosítása a tanórákon kívüli időben. Külön hangsúlyt helyezünk a dohányzás, a túlzott alkohol-, és mindenféle kábító-bódító szerek fogyasztása elleni szigorú fellépésre. Ide tartozik az is, ami a környezetünk tisztasága megteremtését, fenntartását, illetve a tanulóknak az ilyen jellegű munkába vonását illeti. Mivel az egészséges táplálkozás is a témakörbe tartozik, a havi étlap összeállítása során tekintettel a DÖK Vezetőség véleményére is figyelembe vételre kerülnek az ilyen szempontok is. 17
2.11.2. Nagy szavaknak tűnhet, de igaz, hogy az emberiség fennmaradása érdekében a globális környezeti nevelés, a környezetvédelem az EU tagság óta különösen felbecsülhetetlen jelentőséggel bírhat mindannyiunk számára. Az a nagy globális cél, amelyet úgy neveznek, hogy fenntartható fejlődés csak akkor valósítható meg mindannyiunk javára, ha ennek érdekében ki-ki eleget tesz saját maga erre vonatkozó kötelezettségeinek. A környezeti nevelés a tanulóink szemléletformálásának egyik nem kevésbé fontos részterülete, mert jövendő hivatásukkal együtt jár ilyen jellegű jogellenes cselekményekkel szembeni hivatali fellépés, továbbá mert mindenki alakítója valamilyen mértékben szűkebb, vagy tágabb környezetének. Célunk e téren a környezettudatosság lehetőség szerinti kialakítása, megerősítése tanítványainkban. Ezt a célt nem csak előadásokkal, beszélgetésekkel, úgynevezett propagandával, hanem ezek érdekében történő konkrét munkákkal körletmunka, dekorálás, szépítés, stb. valamint ezek elvárásával, megkövetelésével kívánjuk elérni. Azaz a saját szűkebb-tágabb környezetéért, annak rendjéért, tisztaságáért, szépségéért nem csak felelősséget érző-, hanem ezekért tenni is akaró fiatalokká formálását szeretnénk elérni azon rövid idő alatt, amíg iskolánk tanulóiként vesznek részt szervezetünk mindennapi életében. Elvárjuk tanulóinktól, hogy ne csak egyesek tegyenek eleget környezetük megóvásának, védelmének, hanem amennyiben szükséges, úgy hívják fel erre hanyagabb társaik figyelmét is. Ne nézzék ne nézzük el a mások általi szemetelést, rendetlenséget, melyet végül lehet éppen más valakinek kell helyrehoznia. Ide tartozik a helyiségek belső szemeteseinek időbeni ürítése, a nagy külső konténeredények lezárása, a konyháról szabálytalanul felhozott étkek előírásszerű tárolásának elvárása, a lábbelik letisztítása és egyéb más egyszerűnek tűnő mindennapi dolog megkövetelése. Nem szorosan ide is tartozik a környezeti forrásainkkal, az iskola vagyonával történő takarékos gazdálkodás is. Szeretnénk úgy alakítani és védeni szűkebb környezetünket, ami hozzájárulhat iskolánk családias légköréhez. A témával kapcsolatos elméleti oktatás a Társadalmi és kommunikációs ismeretek tantárgy részeként is feldolgozásra kerül ugyan, de ha ez nem párosul egyéb jellegű ráhatással, akkor valószínű, a szemléletformálódás legjobb esetben is csak féloldalas lehet. 18
2.12. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges tárgyi feltételek, valamint a nevelő oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke 2.12.1 A szakközépiskola oktatási helyszínei és egyéb helyiségei Alaptanterem Informatikai szaktanterem Idegen nyelvi szaktanterem Bűnügyi-technikai szaktanterem Közlekedési és határforgalmi szaktanterem Internet-szoba Tornaterem (küzdőtér, edzőterem, sportszertár) Kondicionáló terem Sportudvar (atlétikai és füves, valamint salakos labdarúgó pályák) Gyakorló bázis (gyakorló rendőrkapitányság, Bűnügyi és Körzeti megbízotti szaktanterem, Határrendészeti kirendeltség, gyakorló tér) Taktikai ház Belső (pisztoly) lőtér Igazgatói iroda Igazgatóhelyettesi iroda Ügyintézői helyiségek Nevelőtestületi irodák Tanulói Szállás helyiségei (tanulói szobák, klubszobák, teakonyhák, raktárak) Öltöző helyiség (bejáró tanulók részére) Könyvtári helyiségek Ügyviteli helyiségek Egészségügyi (orvosi) és iskolapszichológusi helyiségek 12 db (8 x 30 fő és 4 x 28 fő tanulói befogadóképességgel) 3 db (1 x 25 fő és 2 x 16 fő tanulói befogadóképességgel) 4 db (4 x 16 fő tanulói befogadóképességgel) 1 db (1 x 30 fő tanulói befogadóképességgel) 1 db (1 x 30 fő tanulói befogadóképességgel) 1 db (1 x 6 fő tanulói befogadóképességgel) 2 db (2 x 30 fő tanulói befogadóképességgel) 4 db (összesen 30 fő tanulói befogadóképességgel 2 db 2 db 1 db 1 db 1 db 2 db 25 db (a titkárság, a humán, a tanulmányi, a gazdasági ügyintézők, és más ügyviteli alkalmazottak elhelyezésére) 25 db (a pedagógusok elhelyezésére) 121 db (400 fő tanuló és 8 fő nevelő, kiszolgáló személy elhelyezésére 2 db (40 fő férfi és 30 fő női tanuló részére) 3 db 3 db 6 db 19
Fotólabor helyiségei Hang- és videostúdió Öltöző, pihenő, szauna helyiségek Gazdasági helyiségek (irodák, étkezde, főző- és melegítőkonyha, tálaló, mosogató, mosléktároló, éléskamra, szárazáru- és zöldségáru raktár, egyéb raktárak) Aula (összevonó) Porta helyiségei (irodák, ügyfélfogadók, öltözők) 2 db 1 db 11 db 48 db (72 fő gazdasági ügyintéző és kiszolgáló személy elhelyezésére) 2 db (1 x 170 fő és 1 x 120 fő befogadóképességgel) 9 db Megjegyzés: A helyiségek a szükséges bútorzattal, irodatechnikai eszközökkel felszereltek. 2.12.2. A nevelő oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke Televízió 54 db Videomagnó 36 db Kazettás magnó 78 db Videokamera 6 db Digitális dokumentumkamera 1 db Diavetítő 5 db Episzkóp 1 db Fényképezőgép 4 db Digitális Fényképezőgép 3 db Írásvetítő 15 db Írásvetítő vászon 15 db Tantermi Tábla 15 db Mozgatható tábla (Flipchart) 3 db Laptop (PIII-PIV) 7 db Projektor 5 db Asztali számítógép és tartozékai (PI-PIV) 200 db Nyomtatók és faxok 45 db CD lejátszó 8 db DVD lejátszó 1 db Scanner 5 db Rádió bázisállomás 1 db Határregisztrációs rendszer 1 db Multimédiás egység (laptop, projektor, hangfal, erősítő, tároló) 2 db Gépjárművek 16 db Jegyzetek, tansegédletek, szakkönyvek, szótárak, idegen és magyar nyelvű sajtótermékek, videofilmek, hangkazetták, mágneslemezek, CD lemezek Irodai felhasználói és szakmai számítógépes programok Hatályos jogszabályok, állami irányítási, egyéb jogi eszközök és belügyminisztériumi, határőrségi belső rendelkezések Útiokmányvizsgáló és -kezelő eszközök Krimináltechnikai eszközök Jogesetgyűjtemények, példatárak, esettanulmányok, okmánygyűjtemények 20
Feladatlapok és megoldó kulcsaik Szituációs- és szerepjátékok forgatókönyvei Oktató fali táblák, tablók, makettek, transzparensek, fóliaképek, óravázlatok Szolgálati irat- és okmányminták, nyomtatványok Kezelési, használati és karbantartási utasítások Lőfegyverek, lőszerek, pirotechnikai eszközök, céltáblák és céllapok Kézi rádiók, tájolók, távcsövek Gigafonok Testnevelési és önvédelmi gyakorló eszközök Gyakorló híradástechnikai eszközök Járőr- és útlevélkezelő alapfelszerelések Speciális rendészettechnikai berendezések és eszközök Térképek és térképvázlatok Javító- és karbantartó eszközök, anyagok Elsősegélynyújtó eszközök és felszerelések 2.13. A tanuló, pedagógus, megrendelő együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei A legoptimálisabb tárgyi-eszköz feltételek megléte mellett sem lehet eredményes a nevelő-oktató munka a képzésben érintett résztvevő szervezetek és személyek a partnerek hatékony együttműködése és motiváltsága nélkül. Éppen ezért iskolánkban kiemelt figyelmet fordítunk a képzésben érintett partnerekkel (iskolai pedagógusi és tanulói testületek, megrendelő rendvédelmi szervek, tanulók, tanárok, osztályfőnökök, más iskolai alkalmazottak, koordinátorok, gyakorlati oktatók) a napi, élő kapcsolatok fenntartására, a kooperáció elmélyítésére, a meglévő együttműködési formák továbbfejlesztésére. A nevelők és tanulók kapcsolattartásának alapja a pedagógiai igényesség kell legyen, amely magában foglalja a szakmai ismeretek átadásához szükséges hatékony módszerek keresését és megválasztását, a következetes, de az egyéni adottságokat is figyelembe vevő oktató-nevelő munkát. Ennek során a nevelőknek állományviszonyukra való tekintet nélkül következetes, követelménytámasztó, ugyanakkor segítőkész odafigyeléssel kell végezni munkájukat. A pedagógiai módszerek kiválasztásakor törekedniük kell, hogy a tanulók választott szakmájuknak megfelelően az elméleti ismeretek mellett minél több gyakorlati tapasztalatot szerezzenek. A kommunikációs készség kialakítása, javítása érdekében mind az ismeretátadás, mind pedig a számonkérés során törekedni kell a tanulók szóbeli munkáltatására, mások előtti szerepeltetésére. Tanórai határozott és fegyelmezett magatartást megkövetelve kell segíteni a rendészeti szakmák gyakorlása során megkövetelt formai jegyek készség szintű bevezetését. A tanulókban a képzés során fokozatosan erősíteni kell a kollégává válás érzését. Ezzel együtt a tanári-tanulói kapcsolatban mindenkor meg kell követelni az elöljáró-alárendelt viszony tudatosulását, a kölcsönös tiszteletet. Tilos ezért a képzési folyamat befejezéséig a tanulók tegezése, a lealacsonyító, megszégyenítő bánásmód. A tanárok megkövetelik és megadják a kellő tiszteletet tanórák alatt és azon kívül egyaránt. 21