A KOTK Külgazdasági Szakközépiskola Pedagógiai programja

Átírás

1 A KOTK Külgazdasági Szakközépiskola Pedagógiai programja Elfogadva: április 10.

2 I. BEVEZETŐ RÉSZ A KOTK Külgazdasági szakközépiskola küldetése A KOTK Külgazdasági Szakközépiskola érettségizett fiatalok szakmai képzését folytatja külgazdasági és hozzá kapcsolódó más gazdasági szakmákban. A KOTK Külgazdasági Szakközépiskola az alapító (KOTK Külkereskedelmi Oktatási és Továbbképző Központ) eredményeinek, sok évtizedes tapasztalatainak folytatója kíván lenni, az iskolai oktatásban azt a magas színvonalat képviselni, amit a KOTK a felnőttoktatásban megvalósított. Alapvető célunk, hogy a központi programban előírt követelményeknek mindenben megfeleljünk. Ezen felül fontos célkitűzésünk, hogy tanulóink alapos, magas színvonalú, korszerű oktatásban vegyenek részt, felkészítsük őket a továbbtanulásra és minden lehetséges módon segítsük ebben őket, nyelvtudásukat a középiskolából hozott szint figyelembevételével fejlesszük, gyakorlati képzésük korszerű, a gazdasági változásokat rugalmasan követő legyen, a nálunk végzők kezdő munkavállalóként azonnal be tudjanak kapcsolódni az őket alkalmazó cég munkájába. 2

3 Az iskola története A KOTK Külgazdasági Szakközépiskolát a KOTK Külkereskedelmi Oktatási és Továbbképző Központ által létrehozott Gazdasági Szakoktatásért Alapítvány alapította 1993-ban. Az iskola fenntartója az alapítvány. Az iskola 1993 óta közoktatási intézményként működik. A KOTK 1949 óta vesz részt a szakképzésben. A gazdasági és társadalmi változásokhoz folyamatosan alkalmazkodva bővítette oktatási profilját, és ma már a gazdasági szakképzés szélesebb körét fogja át. Az itt tanulók a külkereskedelmi szakmákon kívül marketing, idegenforgalmi, pénzügyi és számviteli, valamint a vállalkozások ügyviteléhez szükséges szaktudást is elsajátíthatnak. A gazdasági változások következtében alapvetően átalakult a szakképzés követelményrendszere is. A külgazdasági szakképzésben ez azt jelentette, hogy a külkereskedelmi szakemberek erősen specializált tudása helyett egyfajta szakember iránt jelentkezett munkaerő-piaci kereslet: az általános, a külkereskedelmi tevékenység teljes körére kiterjedő gyakorlati ismeretekkel, nyelvtudással és informatikai alapismeretekkel rendelkező szakemberek iránt. Mégpedig igen nagy számban, hiszen a negyven nagy állami külkereskedelmi vállalat monopóliumát az alanyi joggá vált külkereskedelmi tevékenység váltotta fel, néhány év alatt több ezer vállalkozás lépett közvetlen kapcsolatba külső piacokkal. A gazdasági változásokkal párhuzamosan minimálisra szűkültek gimnáziumokból kikerülő diákok elhelyezkedési esélyei. Nőtt az igény a frissen érettségizett diákok szakmai képzése iránt, egy nagy létszámú korosztályban: a hetvenes évek demográfiai csúcsán született fiatalok körében. A KOTK ben ezért kialakította nappali képzési rendszerét, amelyben a gimnáziumi érettségi után egy vagy két év alatt szakmai végzettséget és emellett a külgazdasági munkához szükséges nyelvtudást szerezhettek a diákok. Ezeken a nappali tanfolyamokon szerzett tapasztalataira építve a KOTK 1993-ban létrehozta a Gazdasági Szakoktatásért Alapítvány szakközépiskoláját, amely 1997-től a Külgazdasági Szakközépiskola elnevezést használja. A KOTK Külgazdasági Szakközépiskola 20 éves fennállása után 2013-ban a szakképzési rendszer és az OKJ átalakítása miatt az új OKJ-nak megfelelően módosítja pedagógiai programját. 3

4 Az iskola arculata, szervezeti kultúrája Iskolánk értékrendjében a legfontosabb a szakmai igényesség és a tisztesség követelménye. Működésünk minden területén a belső és külső kapcsolatokban csakúgy, mint az oktatásban vezérelvnek tekintjük a pontos, felelős munkavégzést, a jogkövető magatartást, az etikus, kulturált viselkedést. A szakmai igényesség magában foglalja azt a pedagógiai célkitűzést, hogy a szakképzés célja alapos szaktudás átadása, és nem csupán a szakmai vizsgára való felkészítés. A tisztességre nevelés a szakképzésben a munkakörhöz kapcsolódó feladatok megoldása, a hatáskörök gyakorlása során elvárható korrekt magatartást, üzleti megbízhatóságot, a partnerek tiszteletét igyekszik elfogadtatni a tanulókkal. Az iskola számára fontos érték a kulturált viselkedés, öltözködés, kommunikáció, hiszen a külgazdasági szakemberek a nemzetközi kapcsolatokban a hazánkról alkotott képet is befolyásolják. Az oktatási, nevelési folyamatban egyre nehezebb feladat mindezeknek az értékeknek az elfogadtatása, mivel a jelenlegi társadalmi folyamatok erőteljesen ellene hatnak. A pedagógusoknak külön figyelmet kell fordítaniuk a szakképzés részét képező etikai és protokolláris szabályok, normák megismertetésére és elfogadtatására. Az iskola arculatát, kommunikációját a közösen elfogadott értékrend szerint igyekszünk kialakítani és fenntartani. 4

5 II. AZ ISKOLAI OKTATÓ-NEVELŐ MUNKA Az iskola tevékenységi köre érettségizettek iskolai rendszerű szakképzése. Célkitűzése olyan gazdasági szakemberek képzése, akik önálló munkavégzésre és felsőfokú tanulmányokra egyaránt alkalmasak. Elsődleges feladat a szakmára való felkészítés, a munkaerőpiac számára értékes, keresett szakemberek képzése. A szakmai követelmények teljesítésén felül, fontos a tanulók általános műveltségének és nyelvtudásának fejlesztése a személyiség formálása, a szociális funkciókra való felkészítés, és a szakmával összefüggő társadalmi gyakorlat megismertetése. Pedagógiai alapelvek Az iskola két fontos alapelvet követ mind a nappali tagozaton, mind a felnőttoktatásban. Az első a szakmaszeretetre, hivatástudatra, fegyelmezett, szakszerű, pontos munkavégzésre, önállóságra, felelősségtudatra nevelés. A másik a tanulók személyiségének fejlesztése, a szakmai munka eredményes folytatásához nélkülözhetetlen személyiségvonások, tulajdonságok (tárgyalókészség, szervezőkészség, döntési készség, dinamizmus, önuralom, türelem, figyelmesség, igényesség, környezettudatos életmód, a természeti és környezeti értékek tisztelete) a folyamatos önművelés igényének kialakítása és megerősítése. A szakképzés célja Az iskola korszerű szakmai műveltséggel és nyelvtudással, valamint olyan általános és speciális szaktudással felvértezett szakembereket kíván kibocsátani, akik képesek lesznek a változó, növekvő szakmai követelményeknek eleget tenni. A felsőfokú szakképzés kifutó rendszerben a BGF Külkereskedelmi Karával és a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karával kötött együttműködési megállapodás keretében folyik. 5

6 A munkába állást álláskereső szolgálattal is segítjük. Ebben a KOTK többéves tapasztalataira és kapcsolatrendszerére is támaszkodhatunk. A nevelőmunka célja Az iskola pedagógiai elveinek és célkitűzéseinek megvalósításához az iskolában tanító pedagógusok oktató-nevelő tevékenységükkel és személyes példamutatásukkal járulnak hozzá. Fontos feladatuk azoknak az értékeknek a közvetítése, amelyek alapelveit képezik az iskola szervezeti kultúrájának és a szakképzésnek. A választott szakképesítés meghatározza azt, hogy milyen alapvető személyes tulajdonságokat, készségeket fejlesszünk. Alapvető követelmény a magyar és idegen nyelvű kommunikációs készség, a problémamegoldó képesség, a viselkedéskultúra, a számítástechnikai készségek fejlesztése. A nevelési programot az iskola diákjainak összetételéhez kell igazítani: nappali tagozatos tanulóink év közötti életkorú, érettségivel (és a szakmai követelmények miatt nyelvtudással, nyelvvizsgával is) rendelkező fiatal felnőttek. Az iskolában oktatott szakmák megkövetelik a tanulóktól, hogy egyes képességek és ismeretek alapjaival már belépéskor rendelkezniük kell. Tanulóink személyiségének kialakulását a családi környezet, és eddigi iskolájuk alapozta meg. A mi iskolánk önismeretük, önmenedzselési képességük fejlesztésére törekszik. Az oktatási módszerek, a tanulmányi eredmények mérésének sokszínűsége is alkalmat ad arra, hogy tanulóink jobban megismerjék képességeiket és fejlesszék készségeiket. Az osztályfőnöki órák keretében ezzel kapcsolatos foglalkozásokat is tartunk. A végzős tanulók munkaerő-piaci tréningen vesznek részt, valamint segítséget kapnak a felsőfokú intézményekben való továbbtanuláshoz. Nevelőmunkánk célja önálló, felelősségteljes, együttműködésre képes szakemberek kibocsátása. Az iskola tanulói két csoportra oszlanak: a nappali tagozaton csak év közötti fiatalok, felnőttoktatásban idősebb felnőttek is tanulnak. Nappali tagozaton az általános személyes kompetenciák kialakítására, fejlesztésére nagyobb hangsúlyt kell helyezni. A felnőttoktatásban kiforrottabb személyiségek, munkatapasztalatot is szerzett vesznek részt, ezért a fejlesztő munkát itt differenciálni kell. A közösségfejlesztés terén elsősorban arra kell törekednünk, hogy a beilleszkedési készség, valamint a közösségformálási igény kialakuljon a tanulókban. A képzési idő rövidsége miatt elsősorban a kisebb 6

7 csoportközösség kialakulására nyílik több lehetőség, mivel az oktatás jórészt csoportbontásban folyik, és mind a nyelvtanítási, mind a gyakorlati oktatási módszerek kínálnak erre lehetőséget. A szakmai tanulmányutak, ahol az iskolapadon kívüli környezetben, kötetlenebbül vannak együtt a tanulók (és a tanárok) szintén felhasználhatók a közösség erősítésére. A tehetség kibontakoztatásának és fejlesztésének hagyományai vannak iskolánkban. Tanulóink rendszeres nyertesei voltak az Országos Szakmai Tanulmányi versenyeknek. Az iskolai nyelvi versenynek szintén szerepe van a tehetséges tanulók fejlődésében. A szakmai programok olyan elemeket tartalmaznak, amelyek az egyéni képességek szerinti haladást segítik. Ilyenek például a szeminárium-szerű foglalkozások, az esszéírási feladatok, a kiegészítő szakirodalom feldolgozása. A szociális hátrányok enyhítése érdekében az osztályfőnök javaslatot tehet a költségtérítés elengedésére, csökkentésére vagy részletekben való befizetésére, ingyenes tankönyvellátásra, illetve a tanuló kérelmezheti ezeket. Tanórán kívül is használhatnak iskolai számítógépeket, internetet a diákjaink. A szülőkkel való kapcsolattartás azoknak a tanulóknak a körére terjed ki, akik még családban élnek, hiszen egy részük már önálló életvitelt folytat. Az iskola vezetése és a tanulmányi felelősök, osztályfőnökök a fogadóórák keretében tartják, szükség esetén kezdeményezik a kapcsolatot a szülőkkel. A tanulók az osztály szóvivőjén keresztül közvetve, illetve személyesen fordulhatnak bármilyen tanulmányi kérdéssel, személyes problémával az iskola pedagógusaihoz. 7