1. A tevékenység megnevezése Okos- konyha A tevékenység sorszáma és elnevezése (összhangban a pályázati útmutató C1 pontjával) 2. A tevékenység időtartama (hónap) 20 3. A tevékenység kezdetének időpontja 2013.05.01. 4. A tevékenység befejezésének időpontja 2014.12.31. 10. Prevenciós tevékenységek a deviáns magatartás, a korai iskolaelhagyás, a korai terhességek, káros szenvedélyek, stb. megelőzése érdekében. 5. A tevékenység helyszíne(i) 1 (település, intézmény, stb.) OKOS KONYHA KLUB: Mátészalka, Nagyecsed, Nyírcsaholy,Nyírkáta,,Nyírparasznya, Ópályi, Ököritófülpös Rápolt,Vaja, településeken UTAZÓ OKOS KONYHA: Fábiánháza, Géberjén Fülpösdaróc, Győrtelek, Hodász, Jármi, Kántorjánosi,Kocsord, Mérk, Nagydobos,Nyírmeggyes, Őr, Papos, Szamoskér, Szamosszeg, Tiborszállás, Vállaj, településeken 6. A tevékenység gyakorisága 2 OKOS KONYHA KLUB: 7. A tevékenység célja, kapcsolódása a projekt általános céljához havonta 2 alkalom/ település UTAZÓ OKOS KONYHA: 1hónap * 4 alkalom/1 hónapig /16 település 1 Kérjük, valamennyi helyszínt sorolja fel, ahol a tevékenység megvalósul, nevezze meg az érintett település(eke)t, intézményeket! 2 nem folyamatos tevékenységek esetében, pl. hetente, kéthetente, stb.
A tevékenység a pályázati útmutatóban előírt, kötelezően megvalósítandó projektelem. Az egészséges táplálkozási szokások kialakításának, ezzel a táplálkozási betegségek megelőzésének elősegítése A korán kialakuló anyagcsere betegségek,így a diabetes prevenciója, vagy a már kialakult betegségekkel kapcsolatos tanácsadás, főzési,étkezési szokások megváltoztatása. Az eltérő szocializációs háttérrel rendelkező fiatalok táplálkozási szokásainak helyreigazítása. A fiatalkori és a gyermekkori elhízás megelőzése. A Okos konyha célja, eredménye: Cél, hogy a programban résztvevők értsék a táplálkozás egészségre gyakorolt hatását, az egészségtelen táplálkozás szerepét a betegségek megjelenésében. A gyerekek és családtagjaik életkoruknak megfelelő szinten ismerjék és személyes egészségük megőrzése érdekében alkalmazzák a kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozás alapelveit. Készségek: Képesek megkülönböztetni az egészséges és egészségtelen élelmiszereket; képesek értékelni saját táplálkozási szokásaikat, és megítélni annak egészséges, illetve egészségtelen voltát. Attitűdök: Tisztában vannak azzal, hogy az élelmiszerek tápanyagtartalma fontos az egészség szempontjából. Ismeret és megértés: Ismerik a táplálkozási piramist; ismerik a gyorséttermi ételek gyakori fogyasztása mellett és ellen szóló érveket. 8. A tevékenység indoklása a szükségletfelmérés alapján: A kistérségben elkészült egészségterv és annak mutatói is indokolttá teszik az Okos konyha bevezetését. Az egészségterv eredményei is alátámasszák a létjogosultságát. A táplálkozási szokások gyermekkorban alakulnak ki. Ilyenkor ismeri meg a gyermek az ételek széles skáláját, ilyenkor sajátítja el a helyes ételválasztást, formálódik az ízlése, rögzülnek a táplálkozási minták, alakul ki a helyes étkezési mód, és az étkezés biztonságos higiénés és kulturált szintje, az egész életre szóló táplálkozási magatartás. A gyermek életmódjának, étkezési szokásainak kialakításában kulcsfontosságú szerepet játszanak a felnőttek, a szülő viselkedése minta, a gyermek ezt veszi át, ezt utánozza. Amit a szülő, vagy a környezetben élő kedvelt személy nem szeret, azt gyakran a gyermek sem eszi meg, és fordítva. Ezért fontos, hogy a szülők ezen irányú ismereteit bővítsük, készségeit fejlesszük. Erre alkalmas forma ez a közösségi program, ahol egymástól is tanulva, meglévő tudásukat is felszínre hozzuk. A gyermekkori táplálkozással kapcsolatos betegségek közül ki lehet emelni az elhízást ( obesitas), a hypertoniát, a diabetest, és a kóros soványságot. A 2010/2011-es tanév
iskola-egészségügyi vizsgálatának adatai alapján Szabolcs Szatmár Bereg Megye mutatói a következők: A kóros soványság 0,17% körüli Hypertonia:2. évfolyam 0,17 %, a 8. évfolyamnál már 2,1 %. Diabetes 0,15 % az érintettek száma. Az elhízás igen komoly tényező közel 10 % -a az iskolás gyermekeknek elhízott. Népegészségügyi szempontból súlyosbítja a helyzetet, hogy kövér gyermekből általában elhízott felnőtt lesz, az elhízás minden egészségügyi kockázatával: cukorbetegség, magasvérnyomás betegség, szélütés, koszorúér betegség, vagy más érbetegségek, esetleg rosszindulatú daganatok. Mindez nyomatékosítja a gyermekkori elhízás megelőzését és kezelésének szükségességét. Vannak olyan statisztikai adatok, melyek alapján legalább a gyermekek 2o%-a elhízottnak tekinthető. Ennek ellenére igen gyakori a hiányos táplálkozás Elmondható, hogy a betegségek 70-75 %-át a helytelen táplálkozási szokások és a tápanyaghiányos élelmiszerek okozzák. A fogszuvasodás megelőzésének igen fontos tényezője a gyermekek fogazatát kevésbé károsító táplálkozás megvalósítása. A rendelkezésre álló adatok szerint hazánk népességének, de különösen az óvodai korosztálynak egy főre eső évi cukorfogyasztása az ajánlható optimális cukorfogyasztás 2-2,5-szerese. A szegénység egyenes következménye az egyoldalú, zsírban és szénhidrátban gazdag táplálkozás. Jellemzője még a rendszertelenné váló étkezés. Tudatosítani kell a szülőkben, hogy nem csak a boltban vásárolható bébiételek a megfelelőek, könnyen és olcsón Ők is el tudják készíteni az ételeket. A hozzávalókat is meg tudják egyszerűen termelni, szükség esetén tárolni, tartósítani. Az elkészítéshez nincs szükség drága háztartási gépekre, egyszerű minden háztartásban fellelhető eszközökkel is elkészíthetőek. Az ételek elkészítése nem bonyolult, és nem áll távol az Ő ízlésviláguktól. Főleg a hátrányos helyzetűeknek jelent gondot a kész bébi ételek, bio alapanyagok megvásárlása. A megvásárolt élelmiszert az ár alapján választják, nem figyelnek a minőségre. Nincsenek ismereteik az élelmiszerek összetételéről, a tápanyagokról, valamint ezeknek egészségünkre gyakorolt hatásáról. Egyre jobban eltűnőben van a hagyományos konyhájuk. Fontos, hogy a gyakorlatban megtapasztalják, hogy a gyermekeik számára nem túl nagy idő és anyagi ráfordítással elkészíthetik azokat az ételeket, amelyek megfelelnek összetételükben, és elkészítésükben a koruknak. Itt ki kell emelnünk a kistérségben nagy számban élő cigányság étkezési szokásait, kultúráját. Számos kutatás alapján mondhatjuk, hogy a
cigányokra egységesen jellemző táplálkozási rendről nincs, s mély szakadék húzódik a szükségben szenvedők, a szegények és a gazdaságilag konszolidált, stabil jövedelemmel rendelkező közép és a gazdaságilag sikeres, vagyonosnak mondható rétegek között. Ma a szegények táplálkozási rendjét a rendszertelenség, az ínségeledelek fennmaradása és nem ritkán az egyoldalú étkezés, sokszor az éhezés jellemzi. A középnek nevezett társadalmi rétegben a kiegyensúlyozott étkezés, a paraszti étrend szoros követése a legjellemzőbb tendencia. A legvékonyabb és legmódosabb réteg táplálkozására a jó élet valóságos és szimbolikus kifejezése jellemző, a táplálkozás rendje és a fogyasztott ételek mind a jó életet hivatottak igazolni. Mindhárom csoportra azonban egységesen elmondható, hogy ízlésüket tekintve hagyománytisztelők, már-már konzervatívok. Ezért fontos, hogy a programban megjelenítsük ezt, segítségükkel összegyűjtsük az ételeiket, és ezeket felhasználva állítsuk össze egy étrendet. Ezt az étrendet az iskolai konyhákban lehetne utána hasznosítani. 9. A tervezett tevékenységek leírása hónap Az OKOS KONYHA KLUB elsősorban a hátrányos helyzetű kisgyermekes családokat célozza meg, a szülők részére elméleti ismeretek átadása és gyakorlati úton történő elsajátítás eszközeivel. A gyermekek felügyelete az OKOS KONYHA KLUB ban gyermekfelügyelő bevonásával megoldott. Az UTAZÓ OKOS KONYHA is elsősorban a hátrányos helyzetű kisgyermekes családokat célozza meg, a szülők részére elméleti ismeretek átadása és gyakorlati úton történő elsajátítás eszközeivel. A foglalkozások az önkormányzat által biztosított helységben 4 egymást követő héten 1 hónap időtartamban valósulnak meg. A gyermekfelügyelet ezeken a helyszíneken nem biztosított, de a résztvevők lehetőséget kapnak a hozzájuk közelebb eső OKOS KONYHA KLUB foglalkozásába bekapcsolódni, önkéntes formában. Mindkét klub nyitott a résztvevők folyamatosan bekapcsolódhatnak a programba, a csoportok ezért változó összetételűek is lehetnek. Mindkét klub azonos tematikára épül, melynek váza: Egészséges táplálkozás kritériumainak meghatározása. Táplálkozási alapismeretek átadása. Megismerkedés egymás étkezési szokásaival, ételeivel. Az elsajátított ismeretek alapján ezek véleményezése. Megismerkedés a programban résztvevők konyhájával, annak felszereltségével. Összegyűjteni az általuk ismert, és főzött ételeket. Ezek alapján étrend összeállítása 0-14éves korú gyermekek és szüleik számára. Ezen ételek elkészítésének begyakorlása. Alapanyagok megfelelő felhasználásának, ésszerű tárolásának, megismerése. A kiskertben megtermelhető alapanyagok megismerése, konyhakerti növények megtermelésére való ösztönzés. Foglakozások tartása havi 2 alkalommal. Étrend összeállításába bevonva az adott község iskolájának élelmezésvezetőjét. A konyhakert művelésével kapcsolódnánk a községekben folyó konyhakerti programhoz, ahol szakemberek segítik a rászorulók ez irányú tevékenységét. Az Okos Konyhában szükséges - Tanítási, tanulási eszközök:
- Dietetikusi ismeretek, jártasság, készség, - Tankonyhai berendezések - Főzési és tárolási eszközök, alapanyagok 10. A tevékenységgel érintett célcsoport bemutatása I. Szöveges bemutatás 3 -A védőnői tanácsadáson megjelenő fiatal anyák és családtagjaik - A bölcsőde, óvodai ellátásban iskolai ellátásban megjelenő szülők - az adott korosztályt nevelő szakemberek - A hátrányos szociokulturális környezetben élő gyerekek és családtagjaik A kistérségben igen magas számú a szegény családok száma. Mint bemutattuk a szegénység közrejátszik a nem megfelelő étkezési szokások kialakulásában. Ezekben a családokban igen magas a gyermekek száma, tehát ez a probléma fokozottan jelentkezik, mert sokakat érint. II. Összefoglaló tábla 4 A sorok száma bővíthető! A tevékenységgel érinett célcsoport So- Megnevezse Létszáma összesen (fő) Aránya a kistérségben hátrányos helyzetűek aránya 3 Demográfiai, szociokulturális jellemzők, stb. 4 A sorok száma szükség szerint bővíthető
száma (%) 5 a célcsoportban (%) 6 I. Közvetlen célcsoport 1. A szolgáltatások által elért gyermeknevelő családok száma 6162 100 54 2. 3. 4. II. Közvetett célcsoport 1. A kistérségben élő családok 22133 100 45 2. 3 5 A tevékenységgel érintett egyes célcsoport(ok) létszáma a célcsoport(ok) kistérségi létszámához viszonyítva. 6 Amennyiben releváns.
11. A tevékenység célcsoportja hány százalékát éri el? 7 a kistérségi központban 20 % a kistérségi központon kívüli településeken 80 12. Mutassa be, hogyan vonja be a célcsoportba a hátrányos helyzetű, szegénységben élő gyermekeket és/vagy családjaikat! Védőnő felkeresi a kisgyermekes családokat és tájékoztatja őket a tervezett programokról. Motiválja a családokat a részvétel fontosságának kihangsúlyozásával. A védőnő, háziorvos, a pedagógusok és a szociális szakemberek bevonása a tájékoztatásba, szóróanyagok kihelyezésével, és az értékelésnél a közösségi felmérésekbe. OKOS KONYHA KLUB által a gyermekfelügyelet biztosított. Játékos formában korcsoportnak megfelelő, étkezéssel, zöldség és gyümölcs ismerettel, környezetvédelemmel kapcsolatos kifestők, kirakók, memória-játékok, totók, mesék, foglalkoztató és készségfejlesztő játékok alkalmazásával az egészség és környezettudatos életvitel elemeit is elsajátíthatják. Plakátverseny szervezése, az óvodai és iskolai foglalkozásokon csoportosan készített alkotások az egészséges táplálkozásról. Főzőverseny hirdetése, ahol a gyermek kedvenc ételével lehet nevezni. A résztvevők jutalmazása egészségkosárral. 13. Résztevékenységek felsorolása és leírása (A résztevékenységek felsorolásának és részletes tartalmi ismertetésének a költségtervezéshez is elegendő információt kell szolgálnia) A sorok száma bővíthető! A résztevékenységek Sor-száma Megnevezése Leírása 7 Az útmutató C1 pontjában foglaltak szerint A kötelezően választható tevékenységeknek ki kell terjednie a kistérségi központon kívül a települések, azok lakóinak, illetve érintett korosztályainak legalább 30, az ózdi kistérség esetében legalább 10 százalékára.
1. Szervezés Okoskonyha klub: 8 stabil klubhelyszínen havi 2 alkalommal 20 hónapon keresztül valósul meg. 2. Utazó okoskonyha: 16 településre kijárással, 1 hónap alatt 4 alkalommal valósul meg. 3. Ismeretátadás A klubvezető elméleti oktatást tart az egészséges otthon megtermelhető, könnyen beszerezhető élelmiszer alapanyagok elkészítési módjairól. A okoskonyha klub és az utazó okoskonyha programjában is megvalósul. 4. Gyakorlati oktatás Főzés, sütés, tartósítási módszerek megismertetése a felmerülő ételek elkészítése, a hagyományos és a korszerű konyhatechnikai eljárások felelevenítése, megismertetése és begyakoroltatása. A okoskonyha klub és az utazó okoskonyha programjában is megvalósul. 5. Receptverseny, receptkönyv összeállítása A résztvevő családok kedvenc ételei, a régi ízek és hagyományos helyi ételek gyűjtése, receptcsere. A okoskonyha klub és az utazó okoskonyha programjában is megvalósul. 6. Gyermekfelügyelet biztosítása az okoskonyha klubban résztvevő családok gyermekei számára korosztálynak megfelelő egészséges életmódot megismertető játékok az egészséges életmód, a szelektív hulladékgyűjtés és az öko-háztartás témakörében. 7. Szóróanyagok készítése, terjesztése A családok számára szóróanyagok készítése, az egészséges táplálkozással kapcsolatos rövid filmek készítése. 14. Mutassa be, milyen módszerekkel kívánja a tervezett tevékenységeket megvalósítani! A sorok száma bővíthető! A résztevékenységek Sor-száma Megnevezése Alkalmazott módszer
1. Szervezés Egyéni munka, toborzás, közösségi bevonás módszereinek alkalmazása, Az adminisztratív teendők ellátása. 2. Ismeretátadás Egyéni munka, oktatás. 3. Gyakorlati oktatás Az elméleti része egyéni munka, begyakoroltatása csoportmunka. 4. Receptverseny Csoportmunka, közösségi bevonás módszereinek alkalmazása receptkönyv összeállítása 5. Gyermekfelügyelet biztosítása Az okoskonyha klubokban a foglalkozások ideje alatt gyermekfelügyelő alkalmazása. 6. Szóróanyagok készítése, terjesztése plakátok, szórólapok készítése, nyomtatása, rövidfilm bemutatása a helyi médiában, közösségi és önkéntes munkával magvalósítva 7. plakátverseny szervezése, kiállítás megszervezése szervezés; pályázat meghirdetése; pályamunkák begyűjtése; értékelése 15. A tevékenység eredményei és számszerűsíthető indikátorai Kérjük, adja meg a tevékenység kimeneti- és eredményindikátorait, valamint ezek forrásait! A sorok száma bővíthető! Az indikátorok Sor-száma Megnevezése Mértékegysége Mennyi-sége Forrásai I. Kimeneti indikátorok 1. Foglakozásokon részt vevők fő 224 Jelenléti ív, fotó,
száma 2. 3. II. Eredményindikátorok 1. A programban rendszeresen részt vevők aránya 2. % 25 Jelenléti ív 3. 16. A megvalósításban részt vevő személyek (a sorok száma bővíthető) Funkció (pl. projektvezető, pénzügyi szakértő stb.) Fő Megbízás időtartama (tólig év, hó és havi óraszám) Feladat 1. klub vezető 8 2013.05.01-2014.12.31ig Havi 16 óra Az OKOS KONYHA Program összeállítását és lebonyolítását végzi, szervezés és dokumentáció. 2 településre az utazó okos konyha programot lebonyolítja. 2. szervező 16 Havi 4 óra A klub foglakozás időpontját és a helyszint egyezteti a klubvezetővel és a résztvevőkkel, valamint az utazó okos konya működését szervezi Segíti az adminisztrációs feladatokat. 3.gyermekfelügyelő 8 2013.05.01-2014.01.01ig Havi 4 óra A foglakozások ideje alatt a gyermekek felügyeletét látja el az OKOS KONYHA KLUB részeként. Biztosítja a játékos tevékenységet.
17. A megvalósításban részt vevő partnerek (a sorok száma bővíthető) A partner megnevezése Hány fővel vesz részt? Az együttműködés időtartama (tól-ig év, hó és havi óraszám) 1. szociális szakemberek 8 2013.05.01.- 2014.12.31.-ig havi 20 óra 2. egészségügyi szakemberek 8 2013.05.01.- 2014.12.31.-ig havi 20 óra Feladata Szervezés, lebonyolítás Adatszolgáltatás, szervezés. 3. 18. Kapcsolódás más tevékenységekhez A gyerekházak,gyerekház szolgáltatások és a közösségi házak is érintettek, a résztvevői ebbe a programba is bekapcsolódhatnak. A termelj helyben program segít a konyhakert kialakításában, és gondozásában is. 19. Mutassa be, hogyan vonja be a területileg illetékes családsegítő és gyermekjóléti szolgálatot a tevékenység megvalósításába! A védőnő, háziorvos, a pedagógusok és a szociális szakemberek bevonása a tájékoztatásba, szóróanyagok kihelyezésével, és az értékelésnél a közösségi felmérésekbe.