A 100 legnagyobb Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei székhelyű vállalkozás 2011 Vállalkozási eredmények Értékesítés nettó árbevétele Foglalkoztatottak száma TOP 1 100
Let IT be your passion! Jelentkezz Magyarország legnagyobb informatikai szolgáltatójához! Tavaly több mint ezer munkatársunk ajánlotta ismerőseinek az IT Services Hungary-t mint jó munkahelyet. Ennyien nem tévedhetnek! Továbbra is keressük németül és angolul beszélő munkatársainkat, akiket vonz az informatika világa. Egyes pozíciónk informatikai végzettség nélkül is betölthetőek. Aktuális állásajánlatainkért látogass el honlapunkra! www.it-services.hu TOP 2 100
Tisztelt Olvasó! 2011. évben ötödik alkalommal veheti kezébe a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei TOP 100 kiadványt, melyet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-alföldi Regionális Adó Főigazgatósága a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával közösen, az Inform Média Lapkiadó Kft. közreműködésével ad ki. Célunk továbbra is az Észak-alföldi régió és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye gazdasági életének, illetve a megyét leginkább befolyásoló 100 társas vállalkozás tevékenységének bemutatása, a társasági adóbevallások adatainak tükrében. Régiós szinten az adóalanyi kört és az adóbevételeket mutatjuk be. Megyei szinten a nettó árbevétel, az eredmény és létszámadatok, illetve a mérlegadatok elemzésével foglalkozunk. Bemutatjuk a 100 kiemelt vállalkozás hozzájárulását a megyei teljesítményekhez, nevesítve a tíz legnagyobb céget. A főbb jellemzőket kistérségi és nemzetgazdasági ágazati szinteken is értékeljük. Úgy gondoljuk, hogy egyike lenni a megye 100 legmeghatározóbb vállalkozásának érdem és megtiszteltetés. Bízunk benne, hogy e kiadvány hasznos információkat nyújt a megye gazdasági életének megismeréséhez, jövőbeni döntések megalapozásához. Ezúton gratulálunk a vállalkozások vezetőinek és dolgozóinak, hogy kiváló teljesítményükkel kivívták helyüket a 100 meghatározó vállalkozás között 2010. évben! Fazekas Jánosné dr. Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-alföldi Regionális Adó Főigazgatósága főigazgatója Kiss László Kelet-Magyarország főszerkesztője Pekó László Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke TOP 3 100
SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE KIEMELT VÁLLALKOZÁSAI 2010. ÉVBEN, betűrendben AGRANA-JUICE-MAGYARORSZÁG KFT. * VÁSÁROSNAMÉNY AGROMIX KFT. * MÁTÉSZALKA AKTUÁL BAU ÉPITŐIPARI ÉS KERESKEDELMI KFT. * NYÍREGYHÁZA ARDAGH METAL KFT. * VAJA BÁTOR-TRADE KFT. * NYÍRBÁTOR BENETTON TRADING UNGHERIA KFT. * NAGYKÁLLÓ BENETTON UNGHERIA KFT. * NAGYKÁLLÓ BIGE HOLDING GENEZIS KFT. * NYÍREGYHÁZA BOGDÁNY PETROL KFT. * NYÍRBOGDÁNY BOMUL KFT. * NYÍRBOGDÁNY BROILER TERMELŐI CSOPORT KFT. * TEREM CARBON BLACK KFT. * NYÍREGYHÁZA CARL ZEISS VISION HUNGARY OPTIKAI KFT. * MÁTÉSZALKA CAROFLEX FÉKBETÉTGYÁR KFT. * KISVÁRDA DEVLON KFT. * TEREM EISSMANN AUTOMOTIVE HUNGARIA KFT. * NYÍREGYHÁZA EKO KONZERVIPARI KFT. * NYÍREGYHÁZA ERDÉRT-TUZSÉR ZRT. * TUZSÉR FÉMSZERKEZET ÉPITŐ ÉS SZERELŐ KFT. * NYÍREGYHÁZA FLABEG KFT. * MÁTÉSZALKA GASTOR BAROMFI KFT. * NYÍRBÁTOR GOF HUNGARY KFT. * NYÍREGYHÁZA GROVI KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. * NYÍRBÁTOR HÁDA-1 KFT. * TISZAKANYÁR HOYA SZEMÜVEGLENCSE GYÁRTÓ MAGYARORSZÁG ZRT. * MÁTÉSZALKA HÜBNER-H KFT. * NYÍREGYHÁZA IGEPA PAPER HUNGARY KFT. * NYÍREGYHÁZA IMTEF SZÖVETKEZET * IBRÁNY JOSEF SEIBEL KFT. * CSENGER KÁLMÁNHÁZI BAROMFIFELDOLGOZÓ KFT. * KÁLMÁNHÁZA KELET-TRANS 2000 KFT. * ZÁHONY KELET-ÚT KFT. * NYÍREGYHÁZA KEPS-HUNGARY KFT. * KISVÁRDA KISS B. KER. KFT. * VÁSÁROSNAMÉNY LEGO MANUFACTURING KFT. * NYÍREGYHÁZA MAGYAR OPTIKAI MŰVEK VÍZMÉRÉSTECHNIKAI ZRT. * MÁTÉSZALKA MARSO KFT. * NYÍREGYHÁZA MASTER GOOD KFT. * KISVÁRDA TOP 4 100
SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE KIEMELT VÁLLALKOZÁSAI 2010. ÉVBEN, betűrendben MCE NYÍREGYHÁZA ACÉLSZERKEZETGYÁRTÓ KFT. * NYÍREGYHÁZA MEDIA MARKT NYÍREGYHÁZA KFT. * NYÍREGYHÁZA MICHELIN HUNGÁRIA KFT. * NYÍREGYHÁZA MSK HUNGARY GÉPGYÁRTÓ BT. * NYÍRBÁTOR NZRT-TRADE KFT. * NYÍREGYHÁZA NYÍRERDŐ NYÍRSÉGI ERDÉSZETI ZRT. * NYÍREGYHÁZA NYIRSÉG-HASSO SÜTŐIPARI ÉS GABONAIPARI KFT. * NYÍREGYHÁZA NYÍRSÉGVÍZ ZRT. * NYÍREGYHÁZA NYIRTÁVHŐ KFT. * NYÍREGYHÁZA NYÍRZEM NYÍRSÉG-ZEMPLÉN COOP ZRT. * KISVÁRDA P & P KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. * NYÍRBOGÁT PARMEN KONZERVIPARI ZRT. * NYÍRMEGGYES PHOENIX LÉGRUGÓ TECHNOLÓGIA KFT. * NYÍREGYHÁZA PRO-TEAM NONPROFIT KFT. * NYÍREGYHÁZA RÉVÉSZ TRANS KFT. * SZORGALMATOS RICOSTA KFT. * NYÍREGYHÁZA SERIOPLAST HUNGARY KFT. * NYÍRBÁTOR SZABOLCS VOLÁN ZRT. * NYÍREGYHÁZA SZABOLCS-COOP ZRT. * NYÍREGYHÁZA SZAL-TÓ KERESKEDELMI KFT. * MÁTÉSZALKA SZATMÁRI KONZERVGYÁR KFT. * TYUKOD SZURO-TRADE KFT. * NYÍREGYHÁZA TAURUS CARBONPACK KFT. * TUZSÉR TECNICA UNGHERIA KFT. * NAGYKÁLLÓ TURBO TEAM KFT. * BEREGDARÓC UNIVERSAL LEAF TOBACCO MAGYARORSZÁG ZRT. * NYÍREGYHÁZA URALGO KFT. * NYÍRBÁTOR VIBRACOUSTIC MAGYARORSZÁG KFT. * NYÍREGYHÁZA ZÁHONY-PORT ZRT. * ZÁHONY ZSINDELYES PÁLINKAFŐZDE KFT. * ÉRPATAK 32 TÁRSAS VÁLLALKOZÁS NEM JÁRULT HOZZÁ A NYILVÁNOSSÁGHOZ TOP 5 100
Tartalomjegyzék I. Az Észak-alföldi régió bemutatása 7. oldal adóalanyi kör adóbevételek II. Az adóalanyi kör alakulása szabolcs-szatmár-bereg megyében III. szabolcs-szatmár-bereg megye adóbevételeinek és a top 100 vállalkozások adóbefizetéseinek alakulása IV. A szabolcs-szatmár-bereg megyei társas vállalkozások teljesítményei értékesítés nettó árbevétele vállalkozási eredmények a foglalkoztatottak száma és jövedelme mérlegadatok 7. oldal 7. oldal 8. oldal 14. oldal 15. oldal 15. oldal 18. oldal 21. oldal 23. oldal V. a top 100 vállalkozás adatai 30. oldal módszertan kistérségenkénti megoszlás cserélődések a top 100-ban gazdasági mutatók elemzése a top 100 vállalkozás adatai a 100 legnagyobb vállalkozás a top 10-ből tények és adatok a szabolcs-szatmár-bereg megyei kereskedelmi és iparkamara tevékenységéről 30. oldal 30. oldal 32. oldal 33. oldal 40. oldal 44. oldal 48. oldal 52. oldal TOP 6 100
A NAV elemzése a bevallott adatok alapján I. Az Észak-Alföldi Régió bemutatása 1. ADÓALANYI KÖR Az Észak-alföldi régióban 2010. év végén 249.192 adószámmal rendelkező működő adóalanyt tartottunk nyilván, 3%-kal többet a 2009. év véginél. (1. grafika) 1. grafika Regisztrált adóalanyok száma darab, fő 150 000 120 000 90 000 60 000 30 000 0 54 687 56 859 51 463 53 644 Társas vállalkozás 135 904 138 689 Egyéni Adószámos vállalkozó magánszemély 2009. év 2010. év Grafika: Kelet-Magyarország, forrás: NAV Az adóalanyi kör több mint felét az adószámos magánszemélyek adják, a társas vállalkozások és az egyéni vállalkozók több mint egyötöd-egyötöd részt képviselnek. A társas vállalkozások száma egy év alatt 2.172 darabbal növekedett, az egyéni vállalkozóké 2.181 fővel, az adószámos magánszemélyeké 2.785 fővel több a 2009. év véginél. A társas vállalkozások közel fele, 27.614 jogi személyiségű vállalkozás. Ezek többsége, 26.383 korlátolt felelősségű társaság formájában működik. A jogi személyiség nélküli vállalkozások az összes társas vállalkozás közel egyharmadát adják, számuk 18.324. Közöttük a betéti társaságok száma emelkedik ki, közel 15 ezer működik a régióban. A nonprofit szervezetek 17%, a költségvetési szervezetek 2% részaránnyal szerepelnek a társas vállalkozások között. 2010. év végén 9.765 nonprofit szervezet és 1.156 költségvetési szervezet végzett tevékenységet az Észak-alföldi régióban. 2. ADÓbevételek A régióban működő adózók 2010. évben a kiemelt adó- és járuléknemekben 553,4 milliárd Ft befizetést teljesítettek, amely 7,5 milliárd Ft-tal kevesebb a 2009. évinél. A befizetések jelentős részét, 45%-át a társadalombiztosítási járulék és az egészségügyi hozzájárulás tette ki, melyek együttes összege 246,6 milliárd Ft. Általános forgalmi adóból 162,4 milliárd Ft befizetéssel a bevételek több mint egynegyede képződött. A 120,3 milliárd Ft személyi jövedelemadó befizetés a bruttó bevétel 22%-át tette ki. (2. grafika) 2. grafika Bruttó adó- és járulékbevételek milliárd Ft 300 250 200 150 100 50 0 28,1 150,7 560,9 127,6 254,5 24,1 162,4 553,4 120,3 246,6 2009. év 2010. év Társasági adó Általános forgalmi adó Személyi jövedelemadó Társadalombiztosítási járulék Grafika: Kelet-Magyarország, forrás: NAV TOP 7 100
A NAV elemzése a bevallott adatok alapján 2010. évben 156,1 milliárd Ft került kiutalásra az adózók felé, melynek 87%-a általános forgalmi adó, 9%-a személyi jövedelemadó és 4%-a társasági adónemben teljesült. A kiemelt adónemek nettó bevételének összege 397,3 milliárd Ft volt 2010. évben, amely 7,2%-kal maradt el az előző évitől. Valamennyi kiemelt adónemben csökkentek az adózók által teljesített befizetések és a részükre történt kiutalások egyenlegei az előző évhez képest. A társadalombiztosítási járulékok és egészségügyi hozzájárulás bevétele 3,1%-kal, a személyi jövedelemadó 7,4%-kal, a társasági adó 16,7%- kal, az általános forgalmi adó 28,9%-kal maradt el az előző évitől. (3. grafika) 3. grafika Nettó adó- és járulékbevételek milliárd Ft 300 428,3 397,3 250 254,5 246,6 200 150 114,2 105,7 100 50 21,5 38,1 17,9 27,1 0 2009. év 2010. év Társasági adó Általános forgalmi adó Személyi jövedelemadó Társadalombiztosítási járulék Grafika: Kelet-Magyarország, forrás: NAV II. Az adóalanyi kör alakulása szabolcs-szatmár-bereg megyében 2010. év végén a megyében 108.385 adószámmal rendelkező adózó működött, ami 2009. évhez képest 2,7%-os növekedést jelent. A társas vállalkozások 49%-a jogi személyiségű vállalkozás, ebbe a körbe a korlátolt felelősségű társaságokon kívül 371 db vállalkozás tartozik. (5. grafika) 4. grafika 5. grafika Regisztrált adóalanyok száma darab, fő 80 000 60 000 40 000 67 498 68 669 Társas vállalkozások gazdálkodási forma szerinti összetétele Összesen 19 058 db nonprofit szervezetek 3 591 korlátolt felelősségű társaságok 8 985 20 000 0 18 262 19 058 19 748 20 658 Társas vállalkozás Egyéni vállalkozó Adószámos magánszemély 2009. év 2010. év Grafika: Kelet-Magyarország, forrás: NAV Az adóalanyi kör közel kétharmadát az adószámos magánszemélyek alkotják, a társas vállalkozások 18%-ot, az egyéni vállalkozók 19%-ot képviselnek. 2010. évben mindhárom adózói körben emelkedett a létszám, a társas vállalkozásoknál és egyéni vállalkozóknál 4-5%-os, az adószámos magánszemélyeknél 2%-os mértékben. (4. grafika) A társas vállalkozások gazdálkodási forma szerinti összetétele A társas vállalkozások jelentős része korlátolt felelősségű társaság és betéti társaság formájában működik. 2010. év végén 8.985 korlátolt felelősségű társaság és 4.725 betéti társaság végzett tevékenységet a megyében. költségvetési szervezetek 507 egyéb nem jogi személyiségű társaságok 879 egyéb jogi személyiségű társaságok 371 betéti társaságok 4 725 Grafika: Kelet-Magyarország, forrás: NAV A jogi személyiség nélküli vállalkozások közel egyharmad részt képviselnek, a betéti társaságokon kívül 879 db szervezet működik ebben a körben. A jogi személyiségű vállalkozások száma 9%-kal emelkedett, a jogi személyiség nélkülieké 3%-kal csökkent 2010. évben. A nonprofit szervezetek 19%-át, a költségvetési szervezetek 3%-át alkották a társas vállalkozásoknak. 2010. év végén a nonprofit szervezetek száma 230-cal, a költségvetési szervezetek száma 6-tal volt több az előző évinél, 3.591 darab, illetve 507 darab végzett tevékenységet. TOP 8 100
DERMA-ART Magánbőrgyógyászat és Szépségklinika Általános és gyermekbőrgyógyászat Számítógépes anyajegy- és bőrrák szűrés Bőrsebészeti ellátás Ajak-és ráncfeltöltés Botox Mezoterápia Bőrmegújító hámlasztó kezelési kúrák Lézeres szőrtelenítés és bőrfiatalítás Teljeskörű arc- és testkozmetika Dermokozmetikumok Nyíregyháza, Dózsa Gy. u. 60. Rendel: Dr. Beleznay Gyöngyike bőr- és nemigyógyász, kozmetológus szakorvos, lézerterapeuta Bejelentkezés: 42-506091, 30-5540848 TOP 9 100 www.dermaart.hu
Carl Zeiss PhotoFusion A Carl Zeiss Vision kutatói és mérnökei megtalálták a választ a fogyasztók fényre sötétedô lencsékkel szembeni elvárásaira. A technológia továbbfejlesztésének eredményeként megszületett a Carl Zeiss Vision saját fejlesztésû fényre sötétedô lencséje a PhotoFusion. A lencsék egyedülálló elôrelépést jelentenek a viselési kényelem tekintetében. A PhotoFusion legfontosabb elônyei a viselôje számára: Sebesség A PhotoFusion lencsék gyorsan alkalmazkodnak a változó fényviszonyokhoz kényelmesebb. Akár 20%-kal gyorsabban besötétedik* Akár 2x gyorsabban kivilágosodik* Fényszûrés A PhotoFusion lencsék zárt térben világosak, vakító napsütésben viszont nagyon sötétek mindenkor optimális látásviszonyok. Világos állapot: 8% fényszûrés* Sötét állapot: 89% fényszûrés* Védelem A PhotoFusion lencsék teljes védelmet nyújtanak az UV-sugarakkal szemben optimális védelem 400 nm-ig.* Tartósság A PhotoFusion lencsék hosszú ideig megôrzik minôségüket elégedettség hosszú távon. Szín A PhotoFusion lencsék kiváló színtartóssággal rendelkeznek természetes látásélmény. Jelenlegi fotokromatikus lencsék a Carl Zeiss Visiontôl Akár 20%-kal gyorsabban besötétedik Új PhotoFusion lencsék Idô Jelenlegi fotokromatikus lencsék a Carl Zeiss Visiontôl Új PhotoFusion lencsék Akár 2x gyorsabban kivilágo - sodik Idô * A teljesítmény az anyag, hômérséklet és fényviszonyok függvényében változik. Tükrözôdésmentes bevonattal. Jobb látás. Több élmény. ZEISS precíziós szemüveglencsék. A precíziós optika vezetô alakja 1846 óta. TOP 10 100
Mi az eredményesség? Több megoldás között mindig csak egy van, amely a legjobb... Az eredményesség tehát az állandó javításra való törekvést jelent. Nem egyeztethető össze a stagnációval, a kényelemmel, a kezdeményezéstől való rettegéssel. Magyary Zoltán Amikor év elején létrehoztuk a Kormányhivatalokat, a jó államhoz szükséges igényeket tartottuk szem előtt. Meggyőződésem, hogy az államnak kell Magyarország polgárait szolgálnia, és nem fordítva. A területi államigazgatás egységes ellátására dolgoztuk ki a jelenlegi rendszert, melynek kialakítása jövőre a járások, járásközpontok és a központokban működő Kormányablakok megnyitásával fog kiteljesedni. Tisztában vagyunk a kapott felhatalmazás felelősségével, a magyar emberek igényeivel és érdekeivel, ezért egy olyan állam létrehozása volt a cél, amely nem tornyosul az állampolgárok fölé, hanem velük együtt, őket segítve működik a hétköznapokban. Ezért volt szükség a közigazgatás gyökeres átalakítására, amely egy valódi, szolgáltató államot hoz létre a felelősség, ellenőrzés, átláthatóság mentén. A Kormányhivatalokat is ennek fényében ruháztuk fel a középszintű hatóságok irányításának feladatával, ezzel még hatékonyabbá téve szerepüket. Jelenleg is látszik tehát, hogy a kormány elhivatottan kiáll a szemléletmód váltás mellett, és az állam korábbi szerepvállalásait újragondolva költséghatékonyan, a párhuzamosságok felszámolásával kíván tovább működni. Számtalan visszajelzés érkezik hozzánk napról napra, amely a Kormányablak erényeit gazdagítja. Érthető módon mindenkinek tetszik az egyablakos ügyintézés lehetősége, hiszen ennek segítségével egy helyen több ügyet elintézhetnek az emberek. A cél az, hogy minden szaktudás és figyelem egy helyen, a Kormányablakokban összpontosuljon, aminek eredménye az emberek ügyintézésének látványos leegyszerűsödése. Már most is több mint 60 ügykörben lehet egy helyen eljárni, és ez a jövőben a területi közigazgatás további fejlesztésével még bővülni fog. Az itt dolgozó kormánytisztviselőkkel szemben alapvető elvárás, hogy a Kormányablakból nem távozhat senki megoldatlan problémával. Természetesen előfordulhat, hogy egy ügy elintézésére nincs lehetőség a Kormányablakban, de munkatársaink ebben a helyzetben is csak pontos instrukciókkal, tanácsokkal engedhetik el az ügyfeleket. A Nyíregyházán található Kormányablak hatalmas előnye még a kitűnő elhelyezkedés, a város központjában gyalog és tömegközlekedési eszközökkel is könnyedén megközelíthető. A lakosság igényeihez rugalmasan alkalmazkodva hosszított nyitva tartással várunk mindenkit, akár a munkaidőn túl is. Az elmúlt évek rossz tapasztalatait figyelembe véve, amikor is a magyar vállalkozók háttérbe szorultak, szeretnénk lendületet adni a folyamatban lévő beruházásoknak, megkönnyíteni a kis és középvállalkozások adminisztrációs terheit, lehetővé téve a minél gyorsabb pályázati rendszert, hogy egyszerűbben juthassanak forrásokhoz a pályázók. A korábbi káosz helyett egy egységes stratégiai szemléletmód kialakítása a cél, amelyben valódi lehetőségeket teremtünk a munkaadók és a munkavállalók részére. Az egész országban, de különösen Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében saját bőrén tapasztalhatta minden vállalkozni, dolgozni vágyó ember, hogy a becsületes munka értéke gyakorlatilag ismeretlen fogalommá vált. Ennek az áldatlan állapotnak a rendezését is a legelső megoldandó feladatok közé jegyeztük fel, mert számunkra elképzelhetetlen, hogy egy ország vezetői a fekete- és szürkegazdaságba taszítják az egyébként tisztességes Dr. Vinnai Győző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal kormánymegbízott, országgyűlési képviselő A jó állam szolgálatában TOP 11 100 dolgozókat is. Elhivatott célunk tehát a vállalkozói bizalom, és a munka becsületének helyreállítása, mert felháborítónak tartjuk azt az elmúlt időszakban elterjedt gyakorlatot, amely csakis a lelkiismeretes embereket sújtotta. Sikeres vállalkozókkal sikeres gazdaságra számíthatunk, amely megyénk és az ország sikerét is jelenti. A kormány több tervet is kidolgozott ennek a folyamatnak az élénkítésére, elég csak az Új Széchenyi Tervre gondolnunk, vagy más, munkahelyteremtő programokra. Az elsődleges munkaerőpiac mellett fontosnak tartjuk, hogy a közfoglalkoztatás rendszerét is átszervezzük. A Start munkaprogram keretében megyénkben az idén csaknem 5000 ember jutott munkahelyhez, ennyi ember választhatta a munkabért a segély helyett. Látszik, hogy a munkahelyteremtés iránti igény óriási, ezzel mindenképpen törődnünk kell a jövőben is. Közismert Szabolcs-Szatmár- Bereg megye munkanélküliségének a szokásosnál is rosszabb helyzete, ez pedig rányomja bélyegét a gazdasági környezetre is. Megyénk három országgal is határos, és különösen erős az agrárium ágazatában. Ez csak néhány lehetőség, amelyeket tudatosan kihasználva élhetőbbé tehetjük környezetünket, ezzel is hozzájárulva az állam, és az állampolgárok sikereihez. Én ezt tartom hivatali munkám egyik legfontosabb feladatának. Ez a kiadvány is a kitartó munka példája, melyben a megye kiemelkedően teljesítő vállalkozásait vehetjük számba. Büszkeséggel tölt el az itt felsorolt emberek tehetsége és szorgalma, remélem Önök is jó példaként tekintenek a térség TOP 100-as vállalkozóira. Országgyűlési képviselőként és kormánymegbízottként is szívből kívánom, hogy ragadják meg az állam nyújtotta lehetőségeket, éljenek a gazdasági környezet pozitív változásaival, hiszen így együttműködve mindannyian hozzájárulhatunk a jó állam megszületéséhez.
Nyíregyháza Új utakon jár A kezdetektől, a 2010-es önkormányzati választások óta Nyíregyháza új vezetésének kiemelt célja a város gazdasági életének élénkítése, és ezzel együtt a munkahelyteremtés. Mára sikerült konszolidálnunk a város pénzügyi-gazdasági helyzetét. A vállalkozó beruházók számára gazdaságpolitikai stratégiánk kiszámítható, hiszen hosszútávra tervezünk és az idő is azt igazolja, hogy ésszerű és szakmai alapú döntéseket hoztunk az elmúlt esztendőben. Elmondható, hogy jelenleg Nyíregyházán rendezett viszonyok között működhetnek a vállalkozások, de csak a vállalkozókkal és az őket képviselő szervezetekkel öszszefogva leszünk képesek a későbbiekben is a lehetőségeinket, jó adottságainkat megfelelően kihasználni. Az építkezést az alapoknál kell kezdeni Kiemelt cél a gazdaság élénkítése és a munkahelyteremtés. Az építkezést alapoknál kell kezdenünk, ami azt jelenti, hogy biztosítanunk kell a megfelelő feltételeket a beruházók számára és a munkaerő-piaci igényekhez kell igazítanunk a szakképzést. Kiemelten fontosnak tartom a szakképzés kérdését, ami nap- Dr. Kovács Ferenc polgármester, országgyűlési képviselő jainkban nem pusztán oktatási ügy, hanem a gazdaság működését hosszútávon megalapozó szakterület. A munkaerő-piaci igényeket rugalmasan követni képes szakképzési rendszer, fejlődő világunkban nélkülözhetetlen. Nyíregyháza fejlesztési lehetőségeire ma már Európa-szerte figyelnek. A városunkban megtelepedett vállalkozások szívesen maradnak itt hosszútávon, és építenek a helyi munkaerőre. Eltökélt célunk, hogy ezen az úton még tovább lépjünk és minden vállalkozás számára megteremtsük a lehetőséget a fejlődésre, a gyarapodásra, hiszen nyilvánvaló, hogy munkahelyteremtő, értékteremtő, termelő beruházások nélkül nem lehet a válságból kijutni. Jó adottságaink vannak, ezt az is alátámasztja, hogy a már évek óta itt működő és termelő tevékenységet folytató cégek közül többen is fejlesztésekbe kezdtek, illetve beütemezték azt a közeljövőre, amiben a városvezetés maximálisan támogatja őket. Minden segítséget megadunk, a beruházások megindításához szükséges engedélyezési hatósági eljárások gyors lebonyolításától kezdve, a kormányzati szervek felé való közvetítésig. Jómagam is több alkalommal személyesen jártam el és közvetítettem a kormányzati szintű egyeztetéseket. Ennek tudatában szerveztük át mi is az oktatási rendszerünket, amelyben egy olyan együttműködési modell megvalósí- tására törekszünk, mely a szakképzésben érintett partnerek érdekeinek összehangolásával működik. A TISZK-en keresztül a munkáltatók bevonásával, velük együttműködve egy rugalmas, a valós igényekhez igazodó szakmai képzést kívánunk megvalósítani. Erre már van példa Nyíregyházán, ilyen a LEGO tanműhely. Ott is folyik szakmai képzés. Egyegy ilyen együttműködés által a cégek kész munkaerőt kapnak, a tanulóknak nagy előny, hogy biztosítva lesz a munkahelyük, és előnye származik a városnak is, mert csökken a munkanélküliség és a fiatalok számára lehetőséget, megfelelő jövőképet lehet teremteni. Ezzel egy olyan együttműködés valósulhat meg a gazdasági szférában, amiből minden résztvevő profitál. A gazdasági válság sajnos még nem múlt el, ezért most a legfontosabb feladatunk mind országos, mind helyi szinten a stabilitás megteremtése. Ez pedig csak megfelelő hozzáállással és a kínálkozó lehetőségek megragadásával történhet meg. Gratulálok a TOP 100-ba került cégek vezetőinek! Biztos vagyok benne, hogy az ő stratégiájuk ennek megfelelő volt. Azt kívánom valamennyiüknek, hogy kitartó munkával, az adottságaik és lehetőségeik jó kihasználásával továbbra is legyenek sikeresek. TOP 12 100
A gazdaság fejlesztésére koncentrálhat a megye AA megyei önkormányzatiság az elmúlt ezer évben sok feladatot teljesített a helyi társadalom, a helyi gazdaság érdekében. Amit a rendszerváltáskor kapott feladatul a megyei önkormányzat, az pótmegoldás volt: a történelmi léptékű változások közepette leszűkítették a hatáskörét és látszólag komoly, ám valójában technikai feladatra kárhoztatták, ezt jelentette az intézményfenntartó szerepkör. Ezt sokan jellemezték úgy, hogy a megyei önkormányzatok gameszként működtek. Hivatali működésem alatt nagyon sok ember, köztük sok vállalkozó keresett meg, s ilyenkor fejlesztési ötletekkel, javaslatokkal éltek. Ezekre azokban a megyékben, ahol működtek a fejlesztési tanácsok, még lehetett is valamit válaszolni, de csak 2006-ig. Ekkor ugyanis a megyei önkormányzatoktól politikai alapon elvonták ezt a lehetőséget is. A társadalom valamint a gazdasági szervezetek állandó, és ismerjük el: jogos elvárása volt, hogy a mindenkori megyei vezetés vegyen részt helyi kezdeményezésű fejlesztési programokban. Az a küldetés, amit a megyei önkormányzatok el fognak látni a megyerendszer átalakításával, meggyőződésem, hogy erre a társadalmi, gazdasági igényre épül a jövőben, erre ad választ. Az intézményi hálózat működését nem az önkormányzatiság felől kell megközelíteni, hanem az emberek felől. A kérdés ebben az esetben ugyanis az, hogy milyen minőségű oktatást vagy milyen minőségű egészségügyi ellátást kap a lakosság. Amikor ezt az állam veszi kézbe, akkor az a célja, hogy esélyegyenlőséget teremtsen, hogy egy szabolcsi gyermek ugyanolyan eséllyel induljon az életben, vagy egy szabolcsi beteg ugyanolyan eséllyel gyógyuljon meg, mint az ország szerencsésebb megyéiben. Az állami garanciavállalás mellett elvégzett standardizálás a legjobb eszköz ehhez, hiszen ebben az esetben nem az adott település gazdasági erejétől függ, hogy milyen minőségű oktatást, egészségügyi ellátást kapnak az ott élők. Az állam kiegyenlítő szerepet vállal és ez üdvözlendő. AA fejlesztések terén megszűnik a feladatellátás kettőssége. A régiós próbálkozás eleve kudarcot vallott, kényszerpályát jelentett, amelyet kétharmados többség birtokában lehetett korrigálni. Azzal, hogy ez a feladat a megyei önkormányzatok feladatkörébe kerül, megfelelünk a társadalmi elvárásoknak, a helyi gazdasági igényeknek, és átlátható, demokratikus lesz az ezzel kapcsolatos döntéshozatal is. Ez az új mechanizmus igazából 2014-től tud majd kibontakozni, az Európai Unió következő fejlesztési periódusától, amikor is a megyei szint a fejlesztések gazdája lehet. Addigi feladatunk erre felkészülni, a közreműködői, szervezeti háttér kidolgozásával. Elég idő áll rendelkezésre, de pontosan tervezett és ütemezett munkavégzésre lesz szükség annak érdekében, hogy meg tudjunk felelni a kritériumoknak és uniós forrásokat tudjunk allokálni a megyében. Előreláthatólag ez leginkább az elfogadandó területfejlesztési törvény helyi rendeleti szabályozásában fog megvalósulni. Ezzel el lehet kerülni azokat az anomáliákat, amelyeket korábban láthattunk, hogy nem tudta a jobb kéz, mit csinál a bal. Például pályázott egy települési önkormányzat iskola építésre vagy bővítésre, bizonyította, hogy ez fenntartható és kihasznált lesz. Megítélték ehhez a forrást, majd rögtön kiderült, hogy a településnek nincs pénze az intézmény fenntartásra. Ezek európai uniós pályázatok voltak, állami szinten dőlt el a források megítélése, átláthatatlan módon. Ha ezeket helyi szinten mérlegelik és bírálják el a szubszidiaritás uniós alapelvét is követve, akkor az anomáliák kiküszöbölhetőek, hiszen a helyi társadalom joggal kérheti számon a döntések megalapozatlanságát, és szembesíthet a rossz döntések következményeivel. A gazdaságfejlesztés terén is nagyobb szerepet játszhat a jövőben a megyei önkormányzat. Hasonlóan a korábbi megyei területfejlesztési tanácsi programokhoz, a vállalkozásfejlesztésben, a helyi gazda- S O ság támogatásában a megyei önkormányzat válhat a források kezelőjévé 2014-től, mind az uniós mind a hazai fejlesztési források tekintetében. Fejlesztésre váró és méltó területek megyénkben is adódnak szép számmal: az ipari park program fontos, kiemelt terület marad, ezek fejlesztésével infrastrukturális alapokat, üzleti lehetőségeket kell ajánlani a vállalkozóknak. FF ontos az autópálya program folytatása: a kormány döntése szerint 2014-ig megépül Vásárosnaményig az M3-as sztráda, segítve olyan vállalkozási övezet kialakítását, mint amilyet most kormányzati szinten is említenek. Folyamatosan egyeztetünk különböző adókedvezményekről, amelyekkel a befektetőket a kevésbé frekventált térségekbe lehet csábítani, ezért lobbizik a megye is a kormánynál. Erre fogadókészséget tapasztaltunk. Ezt egyeztetni kell az uniós előírásokkal is, de reményeink szerint úgy a megyei vállalkozóknak, mint a nemzetközi cégeknek megfelelő feltételeket sikerül teremteni a letelepedéshez. Soha ne feledkezzünk meg arról, hogy a megye fontos gazdasági potenciálja a mezőgazdaság! Bár a GDP-ben viszonylag kis arányban részesedik ez az ágazat, nagyon sok embernek ez jelenti a megélhetési vagy jövedelem-kiegészítési lehetőséget. Épp ezért segítjük azokat a kezdeményezéseket, amelyek kormányzati támogatással, törvényi háttér megteremtésével javítják a helyi piacra jutást, teszik könynyebbé a helyi termelőknek az intézményi beszállítást. A nemzetközi gazdasági diplomácia élénkítésében a megye komolyabb szerephez juthat az elkövetkező időszakban, különösen az Európai Területi Társulás keretében, mely közvetítésével határ menti megye révén segítjük a megye gazdasági szervezeteit is. Jó példa erre a turizmus és az idegenforgalom: a korábbi intézményi fenntartói szerepkörben is megtettük, amit tudtunk. Ilyen a tiszadobi Andrássykastély programja, melyhez a megyei önkormányzat dolgozott ki nyertes pályázatot. Nagy lehetőségeket rejtenek a turisztikai desztinációs menedzsmenti programok, melyekben megyei szinten is segítjük a megyei turisztikai vállalkozóit. Seszták Oszkár a Megyei Közgyűlés elnöke TOP 13 100
A NAV elemzése a bevallott adatok alapján III. szabolcs-szatmár-bereg megye adóbevételeinek és a top 100 vállalkozások adóbefizetéseinek alakulása A megye adózói 2010. évben a kiemelt adónemekben 136,5 milliárd Ft befizetést teljesítettek és 41,2 milliárd Ft kiutalásban részesültek. A nettó adóbevétel 95,3 milliárd Ft volt, melynek közel kétharmadát a társadalombiztosítási járulék, 23%-át a személyi jövedelemadó bevételek tették ki. Az általános forgalmi adó bevétel aránya 5,9%, a társasági adóé 6,3% volt. (6. grafika) 6. grafika Nettó adó- és járulékbevételek milliárd Ft 80 60 40 20 0 5,8 A megye nettó személyi jövedelemadó bevétele 22 milliárd Ft volt 2010. évben, amely közel azonos az előző évi bevétellel. A Százak személyi jövedelemadó befizetése 8,3 milliárd Ft-ot tett ki, a megyei bevétel 38%-át a TOP 100 gazdálkodók teljesítették. (7. grafika) 7. grafika 7,9 97,3 22,1 2009. év 2010. év Társasági adó Személyi jövedelemadó Személyi jövedelemadó millió Ft 2010. év 2009. év 95,3 61,5 61,7 8 321 8 353 TOP 100 22,0 Általános forgalmi adó Társadalombiztosítási járulék Grafika: Kelet-Magyarország, forrás: NAV Ez a magas arány abból adódik, hogy a megyei foglalkoztatottak egy részének jövedelme után fizetett személyi jövedelemadó és társadalombiztosítási járulék nem Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei, hanem Hajdú-Bihar megyei bevételként jelenik meg, a Magyar Államkincstár régiós szervezetként történő debreceni központú működéséből adódóan. 6,0 5,6 Megye 22 011 22 115 0 5 000 10 000 15 000 20 000 25 000 Grafika: Kelet-Magyarország, forrás: NAV TOP 14 100 A megyei gazdálkodók 2010. évi befizetett társadalombiztosítási járuléka 61,7 milliárd Ft-ot tett ki, kevéssel haladta meg az előző évit. A kiemelt vállalkozások 16,5 milliárd Ft befizetést teljesítettek. A megyei társadalombiztosítási járulék bevételének több mint egynegyedét a száz kiemelt vállalkozás teljesítette 2010. évben. (8. grafika) 8. grafika Társadalombiztosítási járulék+eho millió Ft 2010. év 2009. év A megyében az általános forgalmi adó befizetések 5,3%- kal, a kiutalások 14,3%-kal növekedtek 2009. évhez viszonyítva, 39,9 milliárd Ft-ra, illetve 34,3 milliárd Ft-ra. Az adónem nettó bevétele 5,6 milliárd Ft volt, a bázisévi 7,9 milliárd Ft-tal szemben. 2010. évben a Száz legnagyobb vállalkozás általános forgalmi adó befizetései 10,4 milliárd Ft-tal elmaradtak kiutalásaik összegétől, befizetéseik 2%-kal, kiutalásaik 30%-kal növekedtek az előző évihez viszonyítva. A kiemelt kör a befizetések egynegyed részét teljesítette és a kiutalások 60%-ából részesedett. A megye társasági adó bevétele 6 milliárd Ft volt, 3,4%-kal nőtt 2010. évben. (9. grafika) A TOP 100 körbe tartozó vállalkozások társasági adó befizetése 2,8 milliárd Ft-ot tett ki, az előző évi 2,5 milliárd Ft-tal szemben. A TOP 100 kör a megye társasági adó bevételének közel feléhez járult hozzá. 9. grafika 16 459 16 620 61 700 61 481 0 20 000 40 000 60 000 80 000 TOP 100 Megye Grafika: Kelet-Magyarország, forrás: NAV Általános forgalmi adó pénzforgalom milliárd Ft 40 37,9 30 20 10 0 39,9 30,0 15,8 39,9 10,1 34,3 20,5 Befizetés 2009. év Kiutalás Befizetés Kiutalás 2010. év Megye TOP 100 Grafika: Kelet-Magyarország, forrás: NAV
A NAV elemzése a bevallott adatok alapján IV. A szabolcs-szatmár-bereg MEGYEI TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK TELJESÍTMÉNYEI A kiadvány készítésekor a megyei székhellyel rendelkező gazdálkodók adatait összegeztük, beleértve azokat is, akik adóhatósági szempontból a NAV Kiemelt Ügyek és Adózók Adó Főigazgatóságához tartoznak. A társas vállalkozások közül a felsőoktatási intézmények kivételével, a költségvetési szervezetek nem alanyai a társasági adónak. A nonprofit szervezetek (alapítványok, közalapítványok, társadalmi szervezetek, köztestületek, lakásszövetkezetek, egyházak) alanyai a társasági adónak, de vállalkozási tevékenység hiányában társasági adóbevallás benyújtására nem kötelezettek. Ezek az adózók egyszerűsített nyilatkozat benyújtásával teljesítik bevallási kötelezettségüket. Elemzésünk 10.717 darab hibátlan társasági adóbevallás adatainak összegzéséből készült. 1. ÉRTÉKESÍTÉS NETTÓ ÁRBEVÉTELE A megyei társas vállalkozások 2010. évben együttesen 1.330,2 milliárd Ft nettó árbevételt realizáltak, 10,1%-kal többet az előző évinél. A belföldi értékesítés és az export egyaránt meghaladta a 2009. évit. A belföldi értékesítés 2010. évi folyóáron mért összege 899,3 milliárd Ft, a bázisévhez képest 5,2%-kal nőtt. Az export árbevétel 430,9 milliárd Ft volt, 21,8%-kal több a 2009. évinél. A megyei árbevétel 68%-a belföldi értékesítésből származott, az export aránya 32%-ot tett ki. (10. grafika) 10. grafika Értékesítés alakulása milliárd Ft 2010. év 2009. év 430,9 353,7 899,3 1 330,2 854,9 1 208,6 Az értékesítés a mezőgazdaságtól eltekintve valamennyi nemzetgazdasági ágazatban meghaladta a 2009. évit. A mezőgazdasági szektorban 17,9%-os mértékű árbevétel csökkenés volt, melynek oka, hogy egy gazdálkodó ágazatot váltott, 2010. évben a kereskedelmi szektorba tartozott, 2009. évi mezőgazdasági tevékenységével szemben. Az ágazat értékesítésében 12 milliárd Ft csökkenés mutatható ki, mely közel azonos a gazdálkodó 2009. évi 12,2 milliárd Ft árbevételével. A feldolgozóipar 2010. évi árbevétele 524 milliárd Ft, a kereskedelemé 466,5 milliárd Ft volt, a megyei értékesítés 39%- ához, illetve 35%-ához járult hozzá a két ágazat. A legnagyobb árbevétel-növekedés a feldolgozóiparban következett be. A bázisévhez viszonyítva 52,8 milliárd Ft-tal, 11,2%- kal több nettó árbevételt mutattak ki együttesen a szektorba tartozó vállalkozások. A növekedés több mint feléhez két gazdálkodó járult hozzá. Jelentős szerepe volt egy vegyi-, gumiipari cégnek, amely 28,5 milliárd Ft-tal növelte nettó árbevételét, és egy gépgyártásban érdekelt gazdálkodó értékesítése szintén jelentősen, 12 milliárd Ft-tal emelkedett. Nélkülük az ágazat növekedése 3,4%-os mértékű volt 2010. évben. 0 300 600 900 1 200 1 500 Export Belföldi Grafika: Kelet-Magyarország, forrás: NAV TOP 15 100
A NAV elemzése a bevallott adatok alapján A kereskedelem 38,6 milliárd Ft növekedést ért el, forgalma 9%-kal haladta meg a bázisévit. A növekedés kétharmadát egy gazdálkodó adta, amely 25,5 milliárd Ft-tal növelte az értékesítését, 2010. évi árbevétele 45,4 milliárd Ft-ot tett ki. A már említett ágazatváltó, a mezőgazdaságból a kereskedelembe átkerült gazdálkodó 2010. évben 17,9 milliárd Ft árbevétellel járult hozzá a szektor értékesítéséhez. A két cég nélkül nézve a kereskedelemmel foglalkozók árbevétele 1,2%-kal maradt el 2009. évitől. (11. grafika) 11. grafika Nettó árbevétel alakulása nemzetgazdasági ágazatonként milliárd Ft Változás -17,9% 11,2% 13,2% 5,5% 9,0% 14,6% 21,3% 27,4% 600 524,0 500 471,2 427,9 466,5 400 300 200 100 0 66,9 54,9 Mezőgazdaság Feldolgozóipar 22,9 25,9 Villamosenergia-ipar 78,5 82,9 Építőipar Kereskedelem 6,3 7,2 Vendéglátás 48,0 58,2 Szállítás 86,7 110,5 Szolgáltatás 2009. év 2010. év Grafika: Kelet-Magyarország, forrás: NAV A szolgáltatási ágazatban 27,4%-kal nőtt az értékesítés volumene, a 2009. évi 86,7 milliárd Ft-ról 110,5 milliárd Ft-ra. A növekedésben jelentős szerepe volt egy gazdálkodónak, amely 2009. év végén jött létre, így árbevétele 2010. évben jelentősen, 11,3 milliárd Ft-tal nőtt, ezzel az ágazati bővülés közel feléhez járult hozzá. Az építőiparban 5,5%-kal, 82,9 milliárd Ft-ra nőtt a nettó árbevétel. A 4,4 milliárd Ft növekedés nagy részét egyetlen gazdálkodó adta, amely közel 4,3 milliárd Ft-tal, több mint kétszeresére, 7,4 milliárd Ft-ra növelte árbevételét. További két cégnél jelentős értékesítés-kiesés mutatkozott 1,6 milliárd Ft, illetve 2,1 milliárd Ft elmaradással, árbevételük ötödével, illetve harmadával csökkent 2009. évhez viszonyítva. A szállítás, raktározás ágazatban 21,3%-os értékesítés-növekedés volt 2010. évben, az ágazat árbevétele 10,2 milliárd Ft-tal nőtt a 2009. évihez képest. Ebben jelentős szerepe volt három gazdálkodónak, melyek árbevétele együttesen 3,2 milliárd Ft-tal nőtt a bázisévihez viszonyítva. További egy gazdálkodó 2010. szeptemberben helyezte át székhelyét a megyébe, árbevétele 1,1 milliárd Ft volt. Az ágazat értékesítése a négy cég együttes teljesítménye nélkül is jelentős mértékben, 15,3%-kal nőtt. A villamosenergia-ipar 2010. évben 13,2%-os növekedést könyvelt el, amely 3 milliárd Ft-tal jelent nagyobb árbevételt, mint a bázisévi. A szektorba tartozó 49 gazdálkodó közül egynek az értékesítése nőtt kimagaslóan a bázisévi 0,9 milliárd Ft-ról 3 milliárd Ft-ra. További egy gazdálkodó árbevétele 1,4 milliárd Ft-tal nőtt. A két cég árbevétele együttesen az iparág teljes bővülésénél nagyobb mértékben nőtt. A vendéglátás 2010. évi árbevétele 0,9 milliárd Ft-tal haladta meg a 2009. évit, ami 14,6%-os növekedésnek felel meg. A belföldi értékesítés a mezőgazdaság kivételével valamenynyi ágazatban meghaladta a bázisévit. Ágazatonkénti alakulását tekintve a kereskedelem részaránya jelentős, 41,3%. Az ágazat értékesítésének 80%-a hazai piacra irányult. A kereskedelmi szektor belföldi forgalma 2%-kal haladta meg a 2009. évit, exportnövekedése 49,1%-os volt, ami 31,4 milliárd Ft-tal eredményezett nagyobb árbevételt a bázisévhez képest. A növekedésben jelentős szerepe volt egy gazdálkodónak, amely 25,5 milliárd Ft-tal növelte exportját. A mezőgazdaságból a 2010. évben átkerülő gazdálkodó külföldi értékesítése 9,5 milliárd Ft-tal növelte az ágazati exportot. (1. táblázat) TOP 16 100
A NAV elemzése a bevallott adatok alapján 1. táblázat Belföldi- és külföldi értékesítés alakulása nemzetgazdasági ágazatonként Belföldi értékesítés Export Ágazat megnevezése 2009. év 2010. év Változás 2009. év 2010. év Változás millió Ft millió Ft % millió Ft millió Ft % Mezőgazdaság 59 825 50 883-8 942 85,1% 7 058 3 996-3 062 56,6% Bányászat 174 221 47 127,0% - - - - Feldolgozóipar 206 186 210 180 3 994 101,9% 265 038 313 775 48 737 118,4% Villamosenergia-ipar 22 423 25 299 2 876 112,8% 464 617 153 133,0% Építőipar 77 095 81 847 4 752 106,2% 1 423 1 021-402 71,7% Kereskedelem 363 965 371 139 7 174 102,0% 63 952 95 324 31 372 149,1% Vendéglátás 6 242 6 835 593 109,5% 39 361 322 925,6% Szállítás, raktározás 35 151 45 465 10 314 129,3% 12 849 12 782-67 99,5% Szolgáltatás 83 857 107 487 23 630 128,2% 2 869 3 013 144 105,0% Összesen 854 918 899 356 44 438 105,2% 353 692 430 889 77 197 121,8% A feldolgozóipar belföldi értékesítése 1,9%-kal haladta meg a bázisévit, amely 4 milliárd Ft árbevétel-növekedést jelentett, exportértékesítése 18,4%-kal, 48,7 milliárd Ft-tal nőtt az előző évhez képest. A belföldi értékesítésben egy gazdálkodó 12 milliárd Ft növekedést realizált. Nélküle nézve az ágazat többi gazdálkodójának együttes belföldi értékesítése elmaradt a bázisévitől. Az export növekedésében jelentős szerepe volt egy gazdálkodónak, amely az ágazat export növekedésének több mint feléhez járult hozzá, 26,9 milliárd Ft export-növekedést ért el. A megyei kivitel háromnegyed részét, 313,8 milliárd Ft-ot a feldolgozóipar realizálta. A főként hazai piacon értékesítő szolgáltatás belföldi árbevétele 2010. évben 28,2%-kal, 23,6 milliárd Ft-tal nőtt a bázisévhez képest. Az építőipar belföldi árbevétele 6,2%-kal haladta meg a 2009. évit. A 4,8 milliárd Ft belföldi árbevétel-növekedés jelentős része, 4,3 milliárd Ft egy gazdálkodóhoz köthető. Az ágazati export továbbra sem jelentős. A szállítás belföldi árbevétele 29,3%-kal növekedett, ami 10,3 milliárd Ft-tal jelentett nagyobb árbevételt az ágazat megyei gazdálkodóinak. A legnagyobb belföldi árbevételnövekedést elérő cég hazai értékesítése 4,8 milliárd Ft-tal nőtt, ugyanennek a gazdálkodónak az exportárbevétele 3,2 milliárd Ft-tal csökkent. A villamosenergia-ipar hazai értékesítése 12,8%-kal, 2,9 milliárd Ft-tal volt nagyobb, mint a bázisévben. A mezőgazdaság visszaesésének háromnegyede a belföldi értékesítésből, egynegyede az export árbevétel-csökkenéséből származott. A már említett ágazatváltó gazdálkodó nélkül nézve a mezőgazdaság belföldi értékesítése 1,2 milliárd Ft-tal csökkent, exportja 1,4 milliárd Ft-tal növekedett. A feldolgozóiparon belül a vegyi-, gumiipar árbevétele növekedett a legnagyobb összeggel, 41,2 milliárd Ft-tal. Ez 28,2%-os növekedés az előző évihez képest. A növekedés közel azonos dinamikájú volt a belföldi- és az exportértékesítés területén. Az iparág árbevételének négyötöde, 149,5 milliárd Ft a külföldi értékesítésből származott. Ebből meghatározó részesedésű egy gazdálkodó, melynek kivitele 118,7 milliárd Ft volt 2010. évben. (12. grafika) 12. grafika Nettó árbevétel alakulása a feldolgozóiparban milliárd Ft 200 138,6 40,5 146,3 33,9 43,5 68,4 126,7 40,0 187,5 37,6 59,2 73,0 150 100 50 0 40,4 98,2 Élelmiszeripar Élelmiszeripar 116,6 36,0 35,1 14,3 22,6 5,4 29,7 19,6 20,9 32,4 Textil-, bőripar Vegyi-, gumiipar Fa-, papíripar Gépgyártás Egyéb 34,3 5,7 Textil-, bőripar Vegyi-, gumiipar Fa-, papíripar 2009. év 2010. év Belföld Export Belföld Export 43,6 83,1 149,5 26,6 44,1 15,7 38,0 21,9 32,6 28,9 Gépgyártás Egyéb Grafika: Kelet-Magyarország, forrás: NAV TOP 17 100
A NAV elemzése a bevallott adatok alapján A gépgyártás árbevétele 36,1%-kal haladta meg a 2009. évit, ami 15,7 milliárd Ft növekedésnek felel meg, ez elsősorban a belföldi értékesítésből származott, ami 56%-kal, 11,7 milliárd Ft-tal volt több a bázisévinél. A növekedéshez egy cég 12 milliárd Ft-tal járult hozzá. Az ágazati export bővülése elsősorban két gazdálkodóhoz köthető, amelyeknek exportja 3,1 milliárd Ft-tal, illetve 1,1 milliárd Ft-tal nőtt. A fa- és papíripari vállalkozások árbevétele 11%-kal, 3,7 milliárd Ft-tal növekedett a bázisévhez képest. Az élelmiszeripar árbevétele csökkent, a visszaesés 8,6%-os volt, ami 11,9 milliárd Ft árbevétel kiesést okozott. A csökkenés a belföldi értékesítésben következett be, ami 15,1 milliárd Ft-tal, 15,4%-kal maradt el a bázisévitől. Az export 7,9%-kal nőtt. A legnagyobb árbevétel visszaesést elkönyvelő gazdálkodó forgalma 6,5 milliárd Ft-tal maradt el a bázisévitől, de voltak jelentős, több milliárd Ft árbevételnövekedést elérő gazdálkodók is az iparágban. A textil-, bőripar értékesítése 0,5 milliárd Ft-tal csökkent a bázisévhez képest. A csökkenés a kivitelben következett be, ami 0,8 milliárd Ft-tal eredményezett alacsonyabb árbevételt 2010. évben. Az árbevételt kimutató megyei gazdálkodók átlagos árbevétele 2010. évben 151,5 millió Ft volt. A társas vállalkozások többségének igen kis összegű értékesítése volt. Több mint egytizedük 1 millió Ft alatti árbevételt számolt el, egyharmaduk 1-10 millió Ft közötti árbevétel ért el. Ez a két kör a megye árbevételének mindössze 1%-ához járult hozzá. (13. grafika) 13. grafika Vállalkozások összetétele árbevétel kategóriánként 100-250 MFt 639 db 50-100 MFt 772 db 10-50 MFt 2 654 db 250-500 MFt 299 db 500-1 000 MFt 165 db 1 000 MFt felett 207 db 1 MFt alatt 1 015 db 1-10 MFt 3 031 db Grafika: Kelet-Magyarország, forrás: NAV A gazdálkodók 30%-a 10-50 millió Ft közötti, 16%-a 50-250 millió Ft közötti árbevételt realizált. 250 millió Ft-ot meghaladó értékesítése 671 gazdálkodónak volt. A megyei árbevétel kétharmad részét az a 207 gazdálkodó realizálta, amely 1 milliárd Ft feletti árbevételt ért el. 2. VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNYEK Adózás előtti eredmény A megyében működő társas vállalkozások adózás előtti eredménye 2010. évben 46,5 milliárd Ft volt, közel négy és félszerese a 2009. évi 10,5 milliárd Ft-nak. Az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye, a pénzügyi és a rendkívüli eredmény is kedvező irányba mozdult el az előző évhez képest. Az üzemi eredmény közel kétszeresére növekedett, a pénzügyi műveletek eredménye továbbra is negatív, de a 2009. évihez képest jelentősen javult. (14. grafika) 14. grafika Adózás előtti eredmény alakulása millió Ft 2010. év 2009. év -3 983-15 612-20 000-10 000 25 067 48 707 1 082 1 764 0 10 000 20 000 30 000 40 000 50 000 60 000 46 488 10 537 Üzemi eredmény Pénzügyi eredmény Rendkívüli eredmény Grafika: Kelet-Magyarország, forrás: NAV Az adózás előtti eredmény ilyen nagymértékű, 36 milliárd Ft-os változásához az üzemi eredmény közel 24 milliárd Ft növekedéssel járult hozzá. A pénzügyi eredmény javulása 11,6 milliárd Ft, a rendkívüli eredményé 0,7 milliárd Ft volt. Az üzemi (üzleti) eredménynövekedés közel feléhez egy gazdálkodónál bekövetkezett 11,2 milliárd Ft változás járult hozzá. A vállalkozás bázisévi negatív 2,9 milliárd Ft üzemi eredménye 2010. évben 8,3 milliárd Ft pozitív eredményre változott. A gazdálkodók -4 milliárd Ft pénzügyi eredményt értek el 2010. évben, a 2009. évi -15,6 milliárd Ft-tal szemben. Pénzügyi műveleteik nyeresége 16,9 milliárd Ft, pénzügyi műveleteik vesztesége 20,9 milliárd Ft volt 2010. évben. A pénzügyi nyereség 5,3 milliárd Ft-tal nőtt, a pénzügyi veszteség 6,3 milliárd Ft-tal csökkent 2009. évhez képest. Nyereséget 2.699 gazdálkodó mutatott ki, veszteséget 3.252-en könyveltek el. A pénzügyi eredményt jelentősen befolyásoló összetevők a kamatbevételek és kamatráfordítások. Változásuk kedvezően alakult, a fizetett kamatok a 2009. évi 25,3 milliárd Ft-ról 2010. évben 19,5 milliárd Ft-ra, a kapott kamatok 12,1 milliárd Ft-ról 8,6 milliárd Ft-ra csökkentek, ami egyenlegét tekintve 2,3 milliárd Ft-tal javította a 2010. évi pénzügyi eredményt. Kapott osztalékként 10,9 milliárd Ft pénzügyi bevételt számoltak el a cégek, ami 6,4 milliárd Ft-tal meghaladta az előző évit, és szintén pozitív irányba változtatta a pénzügyi eredményt. TOP 18 100
A NAV elemzése a bevallott adatok alapján 2010. évben a megyei gazdálkodók rendkívüli nyeresége 5 milliárd Ft, a veszteségük 3,2 milliárd Ft volt. Az előző évhez képest 1,9 milliárd Ft-tal nőtt a rendkívüli nyereség és 1,2 milliárd Ft-tal emelkedett a veszteség. Rendkívüli nyereséget 732, veszteséget 646 megyei gazdálkodó mutatott ki. 2010. évben a társas vállalkozások 59%-a működött nyereségesen, veszteséget 35%, nulla eredményt 6% mutatott ki. Az előző évhez képest a nyereségesen működők száma 6%-kal emelkedett, a veszteségesen működő gazdálkodók számában 2%-os növekedés volt. A nulla eredményt kimutatók száma szintén emelkedett. (15. grafika) 15. grafika Gazdálkodók száma eredményesség szerint darab 8000 6000 4000 2000 0 5 981 3 609 6 362 3 688 602 667 2009. év 2010. év Nyereséges Veszteséges Nullás Grafika: Kelet-Magyarország, forrás: NAV Az adózás előtti eredmény javulásához a nyereség növekedése és a veszteség csökkenése egyaránt hozzájárult. Az adózás előtti nyereség 2010. évben 26 milliárd Ft-tal 79,7 milliárd Ft-ra nőtt, az adózás előtti veszteség 10 milliárd Ft-tal 33,2 milliárd Ft-ra csökkent. (16. grafika) Az adózás előtti eredmény növekedésében meghatározó része volt annak a három vállalkozásnak, amelyek 13 milliárd Ft-tal, 5 milliárd Ft-tal illetve 3,6 milliárd Ft-tal növelték eredményüket 2010. évben. 16. grafika Gazdálkodók eredménye milló Ft 80 000 60 000 40 000 20 000 10 537 53 772 43 235 46 488 79 733 33 245 0 2009. év 2010. év Adózás előtti eredmény Nyereség Veszteség Grafika: Kelet-Magyarország, forrás: NAV Az adózás előtti eredmény nemzetgazdasági ágazatonként A feldolgozóipari vállalkozások együttes eredményükkel a megye adózás előtti eredményének közel feléhez járultak hozzá. 2009. évben az ágazat vesztesége meghaladta nyeresége összegét, 2010. évben a nyereség több mint 21 milliárd Ft-tal 2. táblázat Adózás előtti eredmény, nyereség és veszteség alakulása nőtt, a veszteség 5,1 milliárd Ft-tal csökkent. Az eredményjavulás meghatározó része egy gazdálkodóhoz köthető, mely előző évi 6,6 milliárd Ft veszteségével szemben 2010. évben 6,4 milliárd Ft nyereséget ért el. (2. táblázat) Adózás előtti eredmény Nyereség Veszteség Ágazat megnevezése 2009. év 2010. év 2009. év 2010. év 2009. év 2010. év Változás Változás millió Ft millió Ft millió Ft Változás Mezőgazdaság 2 342 1 708 72,9% 4 098 3 649 89,0% -1 756-1 941 110,5% Bányászat -7-9 128,6% 18 26 144,4% -25-35 140,0% Feldolgozóipar -3 482 22 851-19 396 40 640 209,5% -22 878-17 789 77,8% Villamosenergia-ipar -3 400-23 0,7% 2 018 868 43,0% -5 418-891 16,4% Építőipar 3 527 4 264 120,9% 4 699 5 273 112,2% -1 172-1 009 86,1% Kereskedelem 5 104 8 383 164,2% 11 284 13 785 122,2% -6 180-5 402 87,4% Vendéglátás -373 165-332 593 178,6% -705-428 60,7% Szállítás, raktározás 1 522 1 553 102,0% 2 460 2 873 116,8% -938-1 320 140,7% Szolgáltatás 5 304 7 596 143,2% 9 467 12 026 127,0% -4 163-4 430 106,4% Összesen 10 537 46 488 441,2% 53 772 79 733 148,3% -43 235-33 245 76,9% TOP 19 100
A NAV elemzése a bevallott adatok alapján A kereskedelem és a szolgáltatás ágazatok adózás előtti eredményében jelentős javulás következett be. A kereskedelemben az eredmény közel kétharmados növekedése figyelhető meg, a nyereség növekedéséből és a veszteség csökkenéséből következően. A szolgáltatás területén 2,3 milliárd Ft-os növekedés következett be, így a 2010. évi eredmény a bázisévit 43%-kal haladta meg. Az építőipari vállalkozások nyereségének növekedése és veszteségének csökkenése következtében az ágazat eredménye 0,7 milliárd Ft-tal, ötödével javult az előző évihez képest. A villamosenergia-iparon belül egy vállalkozás a bázisévi negatív eredményén 5 milliárd Ft-tal javított, ennek ellenére az ágazat 2010. évben is veszteséget realizált. A szállítás, raktározás eredménye 2%-kal haladta meg az előző évit. Nagymértékű, 27,1%-os eredménycsökke-nés következett be, 0,6 milliárd Ft összeggel mezőgazdaságban. Az adózás előtti eredmény az ágazatban működő vállalkozások közel felénél együttesen 3 milliárd Ft-tal csökkent, több mint felénél együttesen 2,4 milliárd Ft-tal nőtt. (17. grafika) 17. grafika 2009. évi adózás előtti eredmény millió Ft -1 756-25 18 4 098-22 878 19 396 Mezőgazdaság Bányászat Feldolgozóipar 2010. évi adózás előtti eredmény millió Ft -1 941-17 789-35 26 3 649 40 640-5 418 2 018 Villamosenergia-ipar -891 868-1 172 4 699 Építőipar -1 009 5 273-6 180 11 284 Kereskedelem -5 402 13 785-705 332 Vendéglátás -428 593-938 2 460 Szállítás -1 320 2 873-4 163 9 467 Szolgáltatás -4 430 12 026-25 000-20 000-15 000-10 000-5 000 0 5 000 10 000 15 000 20 000-20 000-10 000 0 10 000 20 000 30 000 40 000 50 000 Veszteség Nyereség Grafika: Kelet-Magyarország, forrás: NAV A nyereség összege 2010. évben a mezőgazdaság és a villamosenergia-ipar kivételével az egyes ágazatokban meghaladta az egy évvel korábbit. A veszteség csökkenése a villamosenergia-iparban és a feldolgozó iparban volt számottevő. A megyében 6.362 gazdálkodó nyereségesen, 3.688 veszteségesen működött, 667 nulla eredményű volt 2010. évben. Az ágazatok közül legnagyobb arányban, 68%-ban a feldolgozóiparban voltak nyereségesek a vállalkozások. A villamosenergia-ipari vállalkozások, a szolgáltatók, valamint az építőiparban működő gazdálkodók több mint 60%-a nyereségesen működött. A kereskedelemi és mezőgazdasági cégek 58%-a, a szállítmányozók 55%-a ért el pozitív eredményt. A nyereségesen gazdálkodók aránya a vendéglátásban a legalacsonyabb, itt a cégek nagyobb része veszteségesen működött. (18. grafika) 18. grafika Gazdálkodók száma eredményesség szerint darab 340 214 35 Mezőgazdaság 7 7 1 Bányászat 774 31 670 1 787 320 42 16 2 373 63 1 147 167 Feldolgozóipar Villamosenergia-ipar Építőipar Kereskedelem 176 231 23 Vendéglátás 264 2 313 181 32 1 199 302 Szállítás Szolgáltatás 6 362 3 688 667 Megye összesen 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Nyereségesek Veszteségesek Nulla eredményűek Grafika: Kelet-Magyarország, forrás: NAV TOP 20 100