A 100 legnagyobb Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei székhelyű vállalkozás Értékesítés nettó árbevétele Vállalkozási eredmények Foglalkoztatottak száma

Átírás

1 2015 A 100 legnagyobb Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei székhelyű vállalkozás Értékesítés nettó árbevétele Vállalkozási eredmények Foglalkoztatottak száma TOP 1 100

2 TOP 2 100

3 Tisztelt Olvasó! évben kilencedik alkalommal veheti kezébe a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei TOP 100 kiadványt, melyet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-alföldi Regionális Adó Főigazgatósága a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával közösen, a Russmedia Kft. közreműködésével ad ki. Célunk továbbra is Szabolcs-Szatmár-Bereg megye gazdasági életének, illetve a megyét leginkább befolyásoló 100 társas vállalkozás tevékenységének bemutatása a társasági adóbevallások adatainak tükrében. Régiós szinten az adóalanyi kört és az adóbevételeket mutatjuk be. Megyei szinten a nettó árbevétel, az eredmény- és létszámadatok, illetve a mérlegadatok elemzésével foglalkozunk. Bemutatjuk a 100 kiemelt vállalkozás hozzájárulását a megyei teljesítményekhez, nevesítve a tíz legnagyobb céget. A főbb jellemzőket kistérségi és nemzetgazdasági ágazati szinteken is értékeljük. Úgy gondoljuk, hogy egyike lenni a megye 100 legmeghatározóbb vállalkozásának érdem és megtiszteltetés. Bízunk benne, hogy e kiadvány hasznos információkat nyújt a megye gazdasági életének megismeréséhez, jövőbeni döntések megalapozásához. Ezúton gratulálunk a vállalkozások vezetőinek és dolgozóinak, hogy kiváló teljesítményükkel kivívták helyüket a 100 meghatározó vállalkozás között évben! Czinege Attila a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-alföldi Regionális Adó Főigazgatósága főigazgatója Nyéki Zsolt a Kelet-Magyarország főszerkesztője Pekó László a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke TOP 3 100

4 SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE KIEMELT VÁLLALKOZÁSAI 2014 ÉVBEN, BETŰRENDBEN AGROMIX KFT. * MÁTÉSZALKA BOGDÁNY PETROL KFT. * NYÍRBOGDÁNY GOF HUNGARY KFT. * NYÍREGYHÁZA GROVI KFT. * NYÍRBÁTOR HÁDA-1 KFT. * TISZAKANYÁR KELET-TRANS 2000 KFT. * ZÁHONY NYÍR-CHEM KFT. * BALKÁNY SZAL-TÓ KFT. * MÁTÉSZALKA AGROKER HOLDING ZRT. * NYÍREGYHÁZA AKTUÁL BAU KFT. * NYÍREGYHÁZA ALKALOIDA VEGYÉSZETI GYÁR ZRT. * TISZAVASVÁRI ARDAGH METAL PACKAGING HUNGARY KFT. * VAJA ATAK-MADA KFT. * RÉTKÖZBERENCS AUSTRIA JUICE HUNGARY KFT. * VÁSÁROSNAMÉNY AUTÓ SZÉLES KFT. * NYÍREGYHÁZA BÁTORTRADE KFT. * NYÍRBÁTOR BILFINGER MCE NYÍREGYHÁZA KFT. * NYÍREGYHÁZA BOMUL KFT. * NYÍRBOGDÁNY BROILER TERMELŐI CSOPORT KFT. * TEREM CARBON BLACK KFT. * NYÍREGYHÁZA CARL ZEISS VISION HUNGARY KFT. * MÁTÉSZALKA CAROFLEX KFT. * KISVÁRDA CONTITECH MAGYARORSZÁG KFT. * NYÍREGYHÁZA DEMETER ÉS TÁRSA SZÁRÍTÓ KFT. * IBRÁNY DEVLON KFT. * TEREM DRINKER KFT. * KISVÁRDA EISSMANN AUTOMOTIVE HUNGARIA KFT. * NYÍREGYHÁZA EKO KFT. * NYÍREGYHÁZA ERDÉRT-TUZSÉR ZRT. * TUZSÉR ÉSZAK-ALFÖLDI KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI NONPROFIT KFT. * NYÍREGYHÁZA FARMOL HUNGARY KFT. * NYÍRBÁTOR FÉMSZERKEZET KFT. * NYÍREGYHÁZA FLABEG KFT. * MÁTÉSZALKA GASTOR BAROMFI KFT. * NYÍRBÁTOR GEROMI KFT. * TISZAVASVÁRI GLOSTER KFT. * MÁRIAPÓCS GRAND PHARMA KFT. * NYÍREGYHÁZA HOYA SZEMÜVEGLENCSE GYÁRTÓ MAGYARORSZÁG ZRT. * MÁTÉSZALKA HÜBNER-H KFT. * NYÍREGYHÁZA IGEPA PAPER HUNGARY KFT. * NYÍREGYHÁZA INNFOODS KFT. * TEREM JOSEF SEIBEL KFT. * CSENGER KÁLLÓ-FÉM KFT. * NAGYKÁLLÓ KISS B. KER. KFT. * VÁSÁROSNAMÉNY LEGO MANUFACTURING KFT. * NYÍREGYHÁZA TOP 4 100

5 SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE KIEMELT VÁLLALKOZÁSAI 2014 ÉVBEN, BETŰRENDBEN LERTON TRANS KFT. * SZORGALMATOS MADA-HÚS KFT. * NYÍRMADA MAGISZ KFT. * NYÍREGYHÁZA MARSO KFT. * NYÍREGYHÁZA MASTER GOOD KFT. * KISVÁRDA MASTER SZOLG KFT. * NYÍRKÉRCS MICHELIN HUNGÁRIA KFT. * NYÍREGYHÁZA MICHELIN KÖZÉP-EURÓPA ZRT. * NYÍREGYHÁZA MOM VÍZMÉRÉSTECHNIKAI ZRT. * MÁTÉSZALKA MSK HUNGARY BT. * NYÍRBÁTOR NZRT-TRADE KFT. * NYÍREGYHÁZA NYÍREGYHÁZI-KENYÉRGYÁR KFT. * NYÍREGYHÁZA NYÍRERDŐ ZRT. * NYÍREGYHÁZA NYIRSÉG-HASSO KFT. * NYÍREGYHÁZA NYÍRSÉGVÍZ ZRT. * NYÍREGYHÁZA NYÍRTÁVHŐ KFT. * NYÍREGYHÁZA NYÍRVV NONPROFIT KFT. * NYÍREGYHÁZA NYÍRZEM ZRT. * KISVÁRDA OPLUS KFT. * NYÍREGYHÁZA P & P KFT. * NYÍRBOGÁT PARMEN KONZERVIPARI ZRT. * NYÍRMEGGYES PROFIT TRANS KFT. * NYÍRPAZONY RÉVÉSZ TRANS KFT. * SZORGALMATOS RICOSTA KFT. * NYÍREGYHÁZA SEMATIC HUNGÁRIA KFT. * NYÍREGYHÁZA SERIOPLAST HUNGARY KFT. * NYÍRBÁTOR SZABOLCS-COOP ZRT. * NYÍREGYHÁZA SZATMÁR OPTIKAI KFT. * MÁTÉSZALKA SZATMÁRI KONZERVGYÁR KFT. * TYUKOD SZURO-TRADE KFT. * NYÍREGYHÁZA TECNICA UNGHERIA KFT. * NAGYKÁLLÓ TISZAVÍZ VÍZERŐMŰ KFT. * TISZALÖK ULT MAGYARORSZÁG ZRT. * NYÍREGYHÁZA URALGO KFT. * NYÍRBÁTOR VAGÉP ZRT. * NYÍREGYHÁZA VÁRDA-BAROMFIHÚS KFT. * RÉTKÖZBERENCS VÁRDA-DRINK ZRT. * KISVÁRDA VETŐMAG ÉS SZÁRíTÓ KFT. * TIMÁR VIBRACOUSTIC CV AIR SPRINGS MAGYARORSZÁG KFT. * NYÍREGYHÁZA ZEMPLÉNKŐ KFT. * OLCSVAAPÁTI ZSINDELYES KERESKEDŐHÁZ KFT. * ÉRPATAK 14 TÁRSAS VÁLLALKOZÁS NEM JÁRULT HOZZÁ A NYILVÁNOSSÁGHOZ TOP 5 100

6 Tartalomjegyzék I. AZ ADÓALANYI KÖR BEMUTATÁSA 7. oldal 1. ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ 7. oldal 2. SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE 7. oldal II. ADÓBEVÉTELEK ALAKULÁSA 8. oldal 1. AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ ADÓBEVÉTELE 9. oldal 2. SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ADÓBEVÉTELÉNEK ALAKULÁSA 9. oldal III. a SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK TELJESÍTMÉNYEI 18. oldal 1. ÉRTÉKESÍTÉS NETTÓ ÁRBEVÉTELE 18. oldal 2. VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNYEK 22. oldal 3. A FOGLALKOZTATOTTAK SZÁMA ÉS JÖVEDELME 24. oldal 4. MÉRLEGADATOK 26. oldal IV. A TOP 100 VÁLLALKOZÁS ADATAI 28. oldal 1. MÓDSZERTAN 28. oldal 2. KISTÉRSÉGENKÉNTI MEGOSZLÁS 28. oldal 3. CSERÉLŐDÉSEK A TOP 100-BAN 30. oldal 4. GAZDASÁGI MUTATÓK ELEMZÉSE 31. oldal 5. A TOP 100 VÁLLALKOZÁS ADATAI 38. oldal a 100 legnagyobb vállalkozás a top 10-ből Top 100 Gazdasági Díj 40. oldal 54. oldal 65. oldal tények és adatok a szabolcs-szatmár-bereg megyei kereskedelmi és iparkamara tevékenységéről 72. oldal TOP 6 100

7 A nav elemzése a bevallott adatok alapján I. AZ ADÓALANYI KÖR BEMUTATÁSA 1. ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ Az Észak-alföldi régióban év végén adószámmal rendelkező működő adóalanyt tartottunk nyilván. Az előző év azonos időszakához viszonyítva az adózók száma darabbal emelkedett. A legnagyobb arányú növekedés az egyéni vállalkozóknál tapasztalható, számuk darabbal nőtt. Az adószámos magánszemélyek száma a év végi adatokhoz képest fővel lett több. A társas vállalkozások számában 1,3%-os csökkenés történt ez idő alatt. Az adózói kör összetételét tekintve annak 56,8%-át az adószámos magánszemélyek teszik ki, a társas vállalkozások aránya 22,2%, az egyéni vállalkozóké 21%. (1. grafika) 1. GRAFIKA Regisztrált adóalanyok száma db, fő Társas vállalkozás év Egyéni vállalkozó Adószámos magánszemély év Grafika: Kelet-Magyarország, forrás: NAV Az Észak-alföldi régió összes működő adózóinak 43,3%-a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, 36,7%-a Hajdú-Bihar megyében, egyötöde Jász-Nagykun-Szolnok megyében tevékenykedett évben. 2. GRAFIKA Társas vállakozások gazdálkodási forma szerinti összetétele évben db Költségvetési szervezetek Összesen: Nonprofit és más egyéb szervezetek Jogi személyiség nélküli társaságok 153 Betéti társaságok Korlátolt felelősségű társaságok Egyéb jogi személyiségű társaságok Grafika: Kelet-Magyarország, forrás: NAV Az összes társas vállalkozás fele korlátolt felelősségű társaság volt év végén, több mint egyötöde nonprofit szervezet, egyötöde betéti társaság. A jogi személyiségű társas vállalkozások közel 70%-a korlátolt felelősségű társaság, több mint egynegyede betéti társaság. (2. grafika) 2. SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE A megyében év végén adószámmal rendelkező adózó működött, ami az előző évi adatokhoz viszonyítva 0,8%-os növekedést jelent. Az egyéni vállalkozók száma 722 fővel, az adószámos magánszemélyek száma 449 fővel emelkedett, a társas vállalkozások száma 1,5%-kal csökkent a év végi adatokhoz képest. (3. grafika) 3. GRAFIKA Regisztrált adóalanyok száma db, fő Társas Egyéni Adószámos vállalkozás vállalkozó magánszemély év év Grafika: Kelet-Magyarország, forrás: NAV Ebben a megyében tevékenykedett az Észak-alföldi régió adószámos magánszemélyeinek közel fele, az egyéni vállalkozóinak közel 40%-a, és az összes társas vállalkozásának kevéssel több mint egyharmada. Az adózói kör összetételében a társas vállalkozások 17,3%-kal, az egyéni vállalkozók 18,4%-kal képviseltetik magukat. Az adószámos magánszemélyek aránya 64,3%-ot tett ki. Az összes társas vállalkozás több mint fele korlátolt felelősségű társaság volt év végén, 22,6%-a nonprofit szervezet, közel egyötöde betéti társaság, és 4,8%-a költségvetési szervezet. (4. grafika) 4. GRAFIKA Társas vállakozások gazdálkodási forma szerinti összetétele évben db Költségvetési szervezetek 959 Összesen Nonprofit és más egyéb szervezetek Jogi személyiség nélküli társaságok 63 Betéti társaságok Korlátolt felelősségű társaságok Egyéb jogi személyiségű társaságok 616 Grafika: Kelet-Magyarország, forrás: NAV A jogi személyiségű társas vállalkozások 70%-a korlátolt felelősségű társaság, több mint egynegyede betéti társaság. Az egyéb gazdálkodó szervezetek 81%-a nonprofit szervezet, 17,4%-a költségvetési szervezet. TOP 7 100

8 A nav elemzése a bevallott adatok alapján II. ADÓBEVÉTELEK ALAKULÁSA 1. AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ ADÓBEVÉTELE A NAV Észak-alföldi Regionális Adó Főigazgatósága illetékességi körébe tartozó adózók kiemelt adó- és járulékbefizetései 62 milliárd Ft-tal nőttek évben. Az általuk teljesített 731,1 milliárd Ft bruttó befizetés legnagyobb részét, 43,6%-át a Társadalombiztosítási Alapokat megillető járulék és az egészségügyi hozzájárulás tette ki, együttes összegük 318,7 milliárd Ft volt. A bruttó befizetések második legjelentősebb tétele több mint harmada általános forgalmi adóból származott. A régiós áfabefizetések 11%-os növekedést követően 246 milliárd Ft-ot tettek ki. A személyi jövedelemadó befizetések a járulékokhoz hasonlóan közel 9%-kal nőttek, 131 milliárd Ft-ot tettek ki. Társasági adóból 35,4 milliárd Ft bruttó bevétel folyt be a régióban, ami az összes befizetés 4,8%-a. (5. grafika) 5. GRAFIKA Bruttó adó- és járulékbevételek milliárd Ft Az adózók részére a kiemelt adónemekben kiutalt éves összeg 185,8 milliárd Ft-ot tett ki évben, melynek 93%-a általános forgalmi adóról, 4,3%-a személyi jövedelemadóról, 2,7%-a társasági adóról teljesült. A nettó adó- és járulékbevételek összege 545,3 milliárd Ft volt, 11,2%-kal nőtt a évihez képest. (6. grafika) 6. GRAFIKA 668,7 731,1 221,6 120,4 292,5 34,2 35, év év Társasági adó Személyi jövedelemadó Nettó adó- és járulékbevételek milliárd Ft , év összesen 490,3 milliárd Ft 292,5 56,5 28,8 30,5 Társasági adó Személyi jövedelemadó 246,0 131,0 318,7 Általános forgalmi adó TB alapokat megillető járulékok + EHO Grafika: Kelet-Magyarország, forrás: NAV 73,2 122, év összesen 545,3 milliárd Ft 318,7 Általános forgalmi adó TB alapokat megillető járulékok + EHO Grafika: Kelet-Magyarország, forrás: NAV TOP Az 55 milliárd Ft többletbevétel közel fele (47,6%-a) a Társadalombiztosítási Alapokat megillető járulékokból és egészségügyi hozzájárulásból, 30,4%-a általános forgalmi adóból származott. A személyi jövedelemadó bevétel növekedése az összes bővülésnek a 18,9%-át, a társasági adóé 3,1%-át tette ki. A Társadalombiztosítási Alapokat megillető járulékok és az egészségügyi hozzájárulás jogcímén befolyt 318,7 milliárd Ft 9%-kal, 26,2 milliárd Ft-tal haladta meg az előző évit. A befizetés növekedését legnagyobb mértékben a bér- és minimálbér-emelés, az egyes fekvőbeteg-szakellátók költségvetési szervvé történő alakulása, valamint a közmunkaprogram keretében foglalkoztatottak számának jelentős emelése okozta. Közfoglalkoztatottak nélkül nézve az üzleti körben foglalkoztatottak száma 2,2%-kal, a költségvetési szférában alkalmazottak száma 4,9%-kal emelkedett az előző évhez viszonyítva évben havonta átlagosan 39,1 ezer fő volt a közfoglalkoztatottak száma, míg évben közel 50%-kal többet, 55,1 ezer főt foglalkoztattak közmunkásként havonta. Az üzleti szféra befizetése a bázisévi összeget 8%-kal, a költségvetési köré 11,8%-kal haladta meg. A bevételek 77%-át a Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető, 19%-át az Egészségbiztosítási Alapot megillető járulékbevételek adták, 4%-a az egészségügyi hozzájárulás bevételéből származott. A régióban évben 73,2 milliárd Ft nettó bevétel realizálódott általános forgalmi adóból. Ez az összeg az egy évvel korábbi értéket 16,7 milliárd Ft-tal, 29,6%-kal haladta meg. A befizetés 24,4 milliárd Ft-tal, az adózók részére teljesített kiutalás 7,7 milliárd Ft-tal nőtt. A kiutalások tárgyévi alakulásánál figyelembe kell venni, hogy egy gázelosztó vállalkozás részére májusban kimagasló, 5,9 milliárd Ft került kiutalásra, mely a társaság és a régió legnagyobb gázkereskedőjének több éve húzódó elszámolásának az eredménye volt. Az adózó bázisévi kiugró teljesítése nélkül a kiutalások tárgyévi növekedése lényegesen magasabb, 8,5%-os volt. A személyi jövedelemadóból származó bevétel összege 122,9 milliárd Ft volt, 10,4 milliárd Ft-tal nőtt a bázisévhez képest. A járulékbevételekhez hasonlóan a növekedést a minimálbér emelése, a bérfejlesztés, az egyes fekvőbetegszakellátók költségvetési szervvé történő alakulása, a közmunkaprogram keretében foglalkoztatottak számának jelentős emelése, valamint a foglalkoztatotti létszám növekedése okozta. Az üzleti szférában 8,1%-os, a költségvetési körben 12,8%-os növekedés volt megfigyelhető. A társasági adóból származó 30,5 milliárd Ft összegű bevétel 5,9%-kal haladta meg a évit. Az adózók részére kiutalt társasági adó összege 0,5 milliárd Ft-tal csökkent, az általuk fizetett adó 1,2 milliárd Ft-tal nőtt. A társasági adóbefizetéseknél a feltöltések miatt a december hónap meghatározó jelentőségű, az egész éves nettó bevétel 35,6%-a realizálódott ebben a hónapban.

9 A nav elemzése a bevallott adatok alapján 2. SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ADÓBEVÉTELÉNEK ALAKULÁSA A megye adózói évben a kiemelt adónemekben 214,3 milliárd Ft befizetést teljesítettek, és 60,7 milliárd Ft kiutalásban részesültek. A nettó adóbevétel 153,6 milliárd Ft volt, melynek kétharmadát a Társadalombiztosítási Alapokat megillető járulék és az egészségügyi hozzájárulás, negyedét a személyi jövedelemadó bevételek tették ki. A társaságiadó-bevétel részaránya 6,4%, az általános forgalmi adóé 2,4% volt. (7. grafika) 7. GRAFIKA Nettó adó- és járulékbevételek milliárd Ft év összesen 141,7 milliárd Ft 92,8 Társasági adó Személyi jövedelemadó 34,9 38,2 9,7 9,9 4,3 3, év összesen 153,6 milliárd Ft 101,8 Általános forgalmi adó TB alapokat megillető járulékok + EHO Grafika: Kelet-Magyarország, forrás: NAV A kiemelt adónemekben a régió nettó bevételének 28,2%- át a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei adózók teljesítették évben. A megye gazdálkodói az előző évinél 9 milliárd Ft-tal több, 101,8 milliárd Ft befizetést teljesítettek Társadalombiztosítási Alapokat megillető járulék és az egészségügyi hozzájárulás jogcímén. Az üzleti körben 7,2%-os, a költségvetési szférában 15,9%-os növekedés volt megfigyelhető. A megye nettó személyi jövedelemadó bevétele 38,2 milliárd Ft volt, melynek 70,8%-át az üzleti szférába tartozó adóalanyok, 29,2%-át a költségvetési szervek teljesítették. A növekedés egésze a befizetéshez köthető. Az üzleti szféra adózói 6,4%-kal, a költségvetési szervek 17,7%-kal teljesítettek több nettó befizetést, mint évben évben a megye társasági adó bevétele az előző évit 0,2 milliárd Ft-tal haladta meg, 9,9 milliárd Ft volt. Az adózók 11,1 milliárd Ft befizetése mellett összesen 1,2 milliárd Ft kiutalásban részesültek. A régiós befizetés 31,4%-a, a kiutalás 25%-a volt a megyei adózókhoz köthető évben. A megye általános forgalmi adó alanyai az előző évinél 4,7 milliárd Ft-tal több, 60,3 milliárd Ft befizetést teljesítettek. Az adózók részére kiutalt áfa 56,6 milliárd Ft volt. A befizetés 8,5%-kal, a kiutalás 10,3%-kal haladta meg a bázisévit. Az adónem nettó bevétele 3,7 milliárd Ft volt. (8. grafika) 8. GRAFIKA Általános forgalmi adó pénzforgalom milliárd Ft Befizetés Kiutalás 51,3 55,6 60,3 56, év év +8,5% +10,3% Grafika: Kelet-Magyarország, forrás: NAV TOP 9 100

10 A politika bizonyos állami célok elérésének a művészete, a közigazgatás e célok elérésének eszköze. A kettő úgy viszonylik egymáshoz, mint a zenében a kompozíció és az előadás. A zenei kompozíció is csak a hangszer közvetítésével juthat a fülekhez. Így a politikai célokat is csak a közigazgatás útján lehet megvalósítani. De amint a legnagyobb virtuóz is tehetetlen, ha rossz a hangszere, úgy minden politikának meg kell buknia, ha a közigazgatás gépezete nem alkalmas annak hű megvalósítására (Magyary Zoltán) EGYSZERŰBB ÜGYINTÉZÉS, GYORSABB DÖNTÉSHOZATAL Az év utolsó hónapjai valamilyen formában mindig a számvetés idejét is jelentik. Ezt a számvetést testesíti meg a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei TOP 100 kiadvány is, amely 2015-ben már kilencedik alkalommal mutatja be a megye legjelentősebb vállalkozásait és megyénk 2014-es gazdasági mutatóit. De nem csak a gazdasági élet készít számvetést a lezárt évekről. Valamennyien átgondoljuk a mögöttünk hagyott év eseményeit, szembesítjük év eleji várakozásainkat az elvégzett munkával és annak eredményeivel. Ezt teszik a családi közösségek, ezt teszik a vállalkozók, cégvezetők, és ezt tesszük mi is, közigazgatásban dolgozó emberek. Én is elkészítem a magam számvetését a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal évi teljesítményéről, az év elején kitűzött célok megvalósításáról, az elvégzett feladatokról. A 2015-ös év a közigazgatást tekintve számos kihívást, megoldandó feladatot és a javító szándékú fejlesztés lehetőségét tartogatta számunkra. Bár a legnagyobb hatású változások már a korábbi években lezajlottak kormányhivatalok létrejötte 2011-ben, a járási rendszer kialakítása 2013-ban és az egységes arculatú integrált kormányzati ügyfélszolgálatok elindítása ebben az évben sem veszíthettük szem elől azt az elvet, amely alapján 2011-ben meghirdetésre került a Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program. A január 1-jével létrejött fővárosi és megyei kormányhivatalok jelentősen csökkentették a korábbi időszakra jellemző területi széttagoltságot, ugyanakkor továbbra is számos területi államigazgatási szerv működött szervezetileg és szakmailag önállóan, ami a területi közigazgatással szemben támasztott hatékony működés és egységes feladatellátás ellen hatott. A kormányhivatalok ágazatonként elkülönülten, megyei és járási szinten működő, önálló feladat- és hatáskörrel bíró szakigazgatási szervekből (pl. fogyasztóvédelmi felügyelőség, közlekedési felügyelőség, szociális és gyámhivatal), valamint a szintén önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező, funkcionális és egyéb (pl. ügyfélszolgálati, koordinációs) feladatokat ellátó törzshivatalból álltak. TOP Ezek feloldása jegyében alkotta meg az Országgyűlés a évi VI. törvényt. A hatékony közigazgatás jegyében április 1-től a törvény felülírja a fővárosi és megyei kormányhivatalok eddigi szervezeti struktúráját, valamint új feladatokat delegál a kormányhivatalokhoz. A külső integráció keretében a kormányhivatalokhoz új, eddig más szervek által ellátott, elsősorban hatósági típusú államigazgatási feladatok kerültek, mint a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőségek, a Magyar Államkincstár családtámogatási és lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatos feladatai, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár baleseti térítéssel és keresőképesség vizsgálatával összefüggő feladatai, valamint a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal hazai anyakönyvezéssel összefüggő feladatai. A belső integráció jegyében a kormányhivatalokban megszűnt a szakigazgatási szervre és törzshivatalra való felosztás. A szakigazgatási szervekből (a korábbi megyei igazgatóságokból, felügyelőségekből) kormányhivatali főosztályok lettek. Egyegy főosztály több volt szakigazgatási szerv feladatát látja el, amellyel összefüggésben csökken a vezetői szintek száma. Az egységes kormányhivatali rendszer ezzel egyik legfontosabb célját már elérte, hiszen a vezetők számának csökkenésével párhuzamosan nő az ügyfelekkel ténylegesen érintkező ügyintézők létszáma. Mindez egységes feladatellátást, egyszerűbb és gyorsabb döntéshozatalt, valamint ügyek tényleges elintézésére fordítható kapacitásnövekedést, illetve a korábbinál olcsóbb, költséghatékonyabb működést eredményez. És hogy ebből mit tapasztalhattak, tapasztalhatnak az ügyfelek? Hatékonyságot, költségtakarékosabb működést, a bürokrácia csökkenését, ügyfélbarát közigazgatást. Ezt az ügyfélbarát közigazgatást kívánja erősíteni a kormányablakhálózat országossá válása is, amely átvezet az intézményi megújulásból egy sokkal hosszabb időtávú és jelentősebb, de talán nehezebben megvalósítható szakaszba, amely a közigazgatás kultúrájának megújulását jelenti. Amikor Önök ezeket a sorokat olvassák már újabb négy kormányablak (a baktalórántházai, balkányi, újfehértói és csengeri) került átadásra november 23-án és 25-én, és az év végéig átadásra kerül a nagyhalászi és záhonyi kormányablak is, így megyénkben 21 helyszínen várja majd integrált kormányzati ügyfélszolgálat az állampolgárokat. A tavalyi TOP 100 kiadványban reményemet fejeztem ki, hogy a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően új álmok megszületésének lehetünk tanúi, és új vállalkozások kerülhetnek be a TOP 100-ba. Lássuk, sikerült-e Kozma Péter kormánymegbízott

11 Nyíregyháza a magyar gazdaság egyik erõcentrumává nõtte ki magát az elmúlt években - interjú Dr. Kovács Ferenc polgármesterrel A közelmúltban kötött a város megállapodást a kormánnyal a jövő fejlesztéseiről. Mit emelne ki ezek közül? A kormánnyal kötött megállapodás minden egyes pontja egyaránt fontos, ha mégis ki kell emelnem valamit, az nem valamelyik fejlesztés, hanem az idáig vezető út lenne. Miniszterelnök úr úgy fogalmazott, vége van annak a korszaknak, amikor Nyíregyhá zára gondolva az együttérzés volt a meghatározó. Öt évvel ezelőtt egy csőd szélén táncoló városról beszéltünk, egy olyan helyről, ahol a cégek nem a fejlesztéseket, a bővítéseket tervezgették, hanem a költözést, vagy épp a bezárást. Innen kellett talpra állnunk, ehhez persze sok mindenre szükség volt: az állami adósság átvállalására, egy teljesen új gazdasági szemlélet, szigorú gazdálkodás bevezetésére a teljes önkormányzati rendszerben. Szükség volt arra is, hogy az itt működő vállalkozásokkal egy megfelelő partneri kapcsolatot alakítsunk ki. Ha visszaemlékeznek, két év kemény munkája után 2012 végétől folyamatosan gyárbővítésekről, kapacitás- és létszámnövelésről szóltak a nyíregyházi gazdasági beszámolók. Ha már a bővítést említi, nemrégiben jelentette be a LEGO, hogy tervei szerint megduplázza a nyíregyházi gyártókapacitását, és több mint 1600 új munkahelyet hoz létre a városban. A LEGO a városnak az egyik legjobb referencia, és komoly tárgyalási érv a nemzetközi befektetői piacon. A kormánnyal kötött megállapodásban azért is rögzítettük az egyik pontban, hogy egy új ipari parkot hozunk létre a városban mintegy 320 ha-nyi területen, mert nagyon komoly befektetői igény mutatkozik. A LEGO bejelentéseit az egész világon figyelik, ez nekünk óriási lehetőség a további előrelépéshez. Nyíregyházára is figyelnek, erre talán a legjobb példa az volt, amikor a miniszterelnöki látogatás napjának délelőttjén a Continentalcsoport nyíregyházi tagja, a Contitech egy 600 fős létszámbővítést jelentett be, ez a hír csaknem azonos súllyal jelent meg a legfontosabb gazdasági szemlékben mint a kormánnyal kötött százmilliárdos nagyságrendű fejlesztésekről szóló megállapodásunk. Ön korábban többször említette, hogy a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére is úgy tekint, mint a gazdaságfejlesztés egyik elemére. Igen, és ez általában is igaz az infrastruktúra fejlesztésére. Hiába van egy városnak ipari parkja, ha az nem elérhető autópályán, ha nincs meg szükséges energia, nincsenek megfelelően kiépített közművek. Mi az elmúlt években az új iparfejlesztési terület kialakításánál már mindezzel számoltunk, mindenünk megvan ahhoz, hogy továbblépjünk, és készek TOP vagyunk a befektetők fogadására. A nyugati elkerülő út további fejlesztése és teljessé tétele Sóstógyógyfürdőig is ebbe a sorba illeszkedik. Ha már Sóstógyógyfürdő szóba került, a turizmus is jól teljesít? Az elmúlt években stabilan két számjegyű növekedést produkáltunk mind a vendégéjszakák, mind a hozzánk érkező vendégek számát tekintve. A frekventált hétvégeken sokszor előfordult, hogy ki lehetett volna tenni Sóstóra a megtelt táblát. Ahhoz, hogy ezt a dinamikát tartani tudjuk, elengedhetetlen a szállodai férőhelyek bővítése. A kormánnyal kötött megállapodás alapján Sóstóra egy 200 szobás, négycsillagos szállodát tervezünk építeni. Meggyőződésem, hogy ez további lendületet ad majd a város turizmusának, és ezzel együtt megjelennek majd a szállodaipari befektetők is a városban. Egy lendületes időszak következik a város életében, és mind az ipari, mind a szolgáltatóipari növekedés új munkahelyeket, jobb életkörülményeket és stabil, kiszámítható növekedést jelent majd a nyíregyháziaknak. Az eredmények a bevételeken is érezhetőek Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának működéséhez elengedhetetlen forrását adja a vállalkozások, illetve a magánszemélyek adóbefizetése, amely tényezőnek köszönhetően a városi közszolgáltatások, beruházások, fejlesztések ez idáig nem látható fejlődésen és fejlesztéseken mennek keresztül. A pezsgő városi élet most már nemcsak az esti Nyíregyházára jellemző, hanem a beruházások sokszínűségében, a betelepülő új vállalkozásoknál is nyomon követhető. A város legfőbb adóbevételei a helyi iparűzési adóból, illetőleg az építményadóból állnak össze. A bevételek az elmúlt öt évben növekedést mutatnak, amely dinamika biztos jele a város gazdasági erősödésének, illetve annak az elvégzett munkának, amelynek célja a munkahelyteremtés és a stabilitás megteremtése.

12 Pályázzon a megyével Hamarosan megjelennek a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) első pályázati felhívásai, melyből megyénkben közel 90 Mrd Ft használható fel. A pályázatok előkészítésének és megvalósításának összehangolása, a fejlesztési források felhasználási hatékonyságának növelése érdekében a Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Önkormányzat kiemelt feladata a as ciklusban a települési önkormányzatok részére megjelenő pályázatok eredményes megvalósítása. A jogszabályi rendelkezés értelmében a települési önkormányzat, mint közszféra szervezet a projekt-előkészítés és a projektmenedzsment feladatának végrehajtására az érintett megyei önkormányzatot kérheti fel. A közszféra szervezetek valamennyi operatív- és határon átnyúló együttműködési programok megvalósításában is számíthatnak a megye segítségére. Eddig több tucat, köztük városi jogállású település előzetesen jelezte, hogy a jövőben támaszkodni kíván a megyei önkormányzat szakmai támogatására. A TOP kedvezményezettjei elsősorban a települési önkormányzatok, illetve egyházak és civil szervezetek. A települési önkormányzatokkal az együttműködésből adódó feladatok megkezdése azért is sürgető feladat, mivel a Kormány 2015 augusztusában jóváhagyta Szabolcs-Szatmár-Bereg megye integrált területi programját (ITP), amely a helyi igényekkel összhangban a rendelkezésre álló TOP forráskeretek felhasználásának szerkezetét, elvárt eredményeit és ütemezését támasztja alá. Az önkormányzat törekedett arra, hogy a programban kellő súllyal jelenjenek meg a megye sajátosságai. Az ITP Kormány általi elfogadásával lehetővé vált a TOP felhívások megjelentetése, erre tekintettel a fejlesztési folyamat a jövő év elején várhatóan nagyon felgyorsul, hiszen a támogatási felhívások közeljövőben nagy számban jelennek meg. Így valósulhat meg az a kormányzati cél, hogy a közötti programozási időszak operatív programjainak felhívásai az egyes operatív programok teljes keretére meghirdetésre kerüljenek I. félév végéig. A megyei önkormányzat felelős az ITP végrehajtásáért, a vállalt intézkedés szintű forrás felhasználási arányok, valamint a megvalósuló fejlesztések eredményét és hatását mérő indikátorok teljesüléséért. Éves viszonylatban a megvalósuló fejlesztések nyomon követése szintén feladat, amely a forrásfelhasználás szempontjából kiemelt jelentőségű. A TOP, akárcsak a többi gazdaságfejlesztési céllal elfogadott operatív program küldetése, hogy a források döntő része gazdaságfejlesztést eredményezzen. A TOP fejlesztési forrásait érintő döntéshozatalban a megye meghatározó szerepet kap, hiszen mint területi szereplő részt vesz a döntést előkészítő bizottság munkájában, ahol egyhangú jóváhagyó döntés szükséges egy-egy támogatási kérelem sikeréhez. Természetesen a megyei önkormányzat szeretné viszont látni a benyújtott kérelmekben azokat az elvárásokat, amelyeket az elmúlt években a fejlesztési dokumentumaiban megfogalmazódtak, tehát a pályázó által benyújtott programnak szorosan illeszkednie kell a megyei tervekhez (Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció és Program), amelyekben megfogalmazott célokat a végrehajtás során konkrétumokra kell váltani. A Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat és Hivatala valamint a mögötte álló önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok célja, hogy a TOP hatékony forrásfelhasználás elősegítse a megye gazdasági fejlődését, a foglalkoztatás bővítését, valamint azoknak a céloknak a megvalósulását, melyet a korábban elfogadott területfejlesztési dokumentumok nevesítenek. Ez komoly és felelősségteljes munkát jelent. A megyei önkormányzat készen áll arra, hogy részt vegyen önállóan vagy más kedvezményezettekkel akár konzorciumi együttműködés keretében is a projektek előkészítésében és megvalósításában, illetve a projektmenedzsment tevékenység ellátásában. A közös siker reményében a megyei önkormányzat várja a települési önkormányzatok, egyházi intézmények és civil szervezetek jelentkezését. Seszták Oszkár Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés elnöke

13 TOP

14 Több mint tíz éve é MINŐSÉG BIZTONSÁG FOLYAMATOS FEJLESZTÉS Interjú Alessio Bonfanti gyárigazgatóval 2015-ös év a gyár életében mérföldkő, hiszen idén januárban ünnepeltük az Electrolux Lehel Kft. nyíregyházi hűtőgépgyártás indulásának 10 éves évfordulóját. Büszkék lehetünk arra amit elértünk, hiszen gyárunk indulása óta a 48 ezer négyzetméteres üzemre annyi fejlesztési forrást fordított az Electrolux Csoport, amiből két újat lehetett volna felépíteni. Két éve lecserélték a gépsorokat, ezzel is biztosítva a minőségi, innovatív termékek folyamatos gyártását a piacra. Európában a nyíregyházi és a jászberényi hűtőszekrénygyár együtt az Electrolux legnagyobb hűtőkészülék gyártóbázisa Európában. Ez kiemelt szerepet biztosít gyárunknak az Electroluxon belül, és egyben nagy felelősség is, hiszen az itt gyártott prémium kategóriájú termékek kerülnek a vállalatcsoport legfőbb európai piacaira. Ez azonban jó hír a helyi közösségnek, hiszen cégünk bebizonyította, hogy felelős vállalatként hosszú távon gondolkodik, a térség második legnagyobb munkáltatójaként folyamatos munkalehetőséget biztosítva az itt élőknek. Jelenleg a termelésben több mint ezren, szellemi állományban pedig 80-an dolgoznak. Cégünk a beszállítói kapcsolatokon keresztül, közvetetten is teremt munkahelyeket a térségben. Alessio Bonfanti gyárigazgató TOP MINŐSÉG - INNOVATÍV TERMÉKEK Naponta több ezer hűtőszekrény gördül le az Electrolux nyíregyházi hűtőgépgyár gyártósoráról. A gyártás közép- és felsőkategóriás termékekre fókuszál, és ebből nem engedhetünk. Ezért a termelékenység növelése mellett, folyamatosak a technológiai- és energiahatékonysági fejlesztések is. Egy hűtő ma már nem egy egyszerű fehér doboz amiben élelmiszereket tartunk. Vásárlóink ennél sokkal többet várnak el a termékeinktől. Nagyot léptünk tavaly, amikor bevezettük az A+++ kategóriájú, LCD kijelzős termékcsoportot. Energiatakarékossági szempontokon túl már többet várnak tőlünk a fogyasztók. Ezért az Electrolux kiemelt figyelmet fordít a vásárlók visszajelzéseire, igényeire és ahhoz igazodva igyekszik újabb és újabb fejlesztéseket megvalósítani. Az új Electrolux CustomFlex kombinált

15 rtéket teremtünk hűtőszekrényeknél például már a kényelmi, praktikussági szempontokat is figyelembe vettünk. A hűtő belső terét minden fogyasztó már maga alakíthatja ki, ahogy éppen szükségük van rá. A CustomFlex technológiájú készülékekben nem csak a polcokat, de a hűtőajtó különböző méretű rekeszeit is átrendezhetjük. Ez korábban nem volt lehetséges. Így a magas palackok, dobozok, zöldségek és gyümölcsök is mindig elférnek. Ez nem minden! A TwinTech technológiájú Electrolux CustomFlex hűtőkben külön hűtőkör tartozik a hűtő- illetve a fagyasztótérhez, külön rendszer szabályozza a hőmérsékletet és páratartalmat, így az élelmiszerek tovább maradnak frissek és ízletesek. A FreeStore rendszer pedig az egész hűtőtérben gondoskodik az egyenletes levegőáramlásról, így tényleg bármit, bárhová pakolhatunk. Új innovatív termékeink is jól szemléltetik, hogy mérnökeinknek már komplexen kell gondolkodniuk. Az Electrolux gyáraiban, így Nyíregyházán is az egységes Electrolux Gyártási Rendszer (Electrolux Manufacturing System) alapján működünk, három fő területre fókuszálva: biztonság minőség fenntartható növekedés. Az EMS vállalatunk munkavállalóira támaszkodik, az egyén fejlődésére, a szervezetek együttműködésére, és ez teszi lehetővé számunkra a folyamatos fejlődést. Az Electroluxnál a termelési módszerek olyan integrált rendszerét alakítottuk ki, amely a legjobb gyakorlaton alapul, annak érdekében, hogy a versenytársaink elé kerülhessünk és megőrizzük a pozíciónkat. Az EMS egy olyan rendszer, amely teljes körűen támaszkodik az alkalmazottainktól származó ötletekre, fejlesztési javaslatokra, információkra és visszajelzésekre is. NEMZETKÖZI MUNKAKÖRNYEZET Az Electrolux Csoport számít a térség szakembereire. Az Electrolux nyitott, befogadó cég, de szeretném kiemelni, hogy fontos szempont a beszállítóknál is, hogy a térségben magyar cégeket alkalmazzunk. Kiemelném azonban, hogy akik nálunk dolgoznak, igazi nemzetközi munkakörnyezetben, globális csapatban végezhetik munkájukat. A szakmai fejlődésen túl, nemzetközi karrierlehetőséget is kínálunk Európában, sőt Amerikában vagy Ausztrália is célpont lehet. Számos kollégát, aki megfelelő nyelvtudással rendelkezett, a világ számos pontján üdvözölhetünk. Itt szeretném megemlíteni, hogy az Electrolux nagy örömmel üdvözölte a duális képzés koncepcióját, és a régióban elsők között csatlakozott a programhoz. A Nyíregyházi Főiskolával együttműködve idén több hallgató számára nyílik lehetőség arra, hogy termelési környezetben, gyártósorok mellett, gyakorlati tapasztalatokat is szerezhessenek. AKTÍV JELENLÉT A VÁROSBAN Az Electrolux amellett, hogy már évek óta folyamatosan több mint ezer embernek biztosít munkalehetőséget a szabolcsi megyeszékhelyen, aktív szerepet tölt be a helyi közösségek életében is. A termelés mellett fontos a város és a gyár kiváló együttműködése, partnerek kívánnak lenni a városfejlesztésben, illetve amikor lehetőségük adódik, Nyíregyháza programjainak is. Idén 2. alkalommal, a VIDOR Fesztivállal egy időben megrendeztük az Electrolux Futóversenyünket, amit tavaly az Electrolux sétány átadásakor rendeztünk meg először. Idén igazán nemes célért futhattak a versenyzők, hiszen a nevezési díjból a Jósa András Oktatókórház gyermeksebészeti osztályának működését támogattuk. E mellett szeretném kiemelni azt is, hogy 2015-ben az Electrolux a Timpex Lovasklubbal együttműködve, hagyományteremtő céllal indította útjára az Electrolux-Timpex Díjugrató és Fogathajtó versenyt is. Az Electrolux hűtőgépgyára 10 éve működik Nyíregyháza városában. A vállalatcsoport küldetése: Minden nap jobbá tenni az emberek és a bolygónk életét. Igyekszünk segíteni, ha lehetőségünk engedi. Idén számos termékünket ajánlottuk fel adományként olyan nyíregyházi intézménynek, ahol vagy egyáltalán nem volt hűtőgép, vagy az már régi és nagy energiafogyasztású volt. STABIL VÁLLALAT Már 2013 óta vezetem a nyíregyházi gyáregységet, az Electrolux stabil gyárként van jelen Nyíregyházán és előreláthatólag a jövő évben is több mint ezer embert fog foglalkoztatni. Minden évben vannak új beruházásaink és technológiai fejlesztéseink. Egyik fő feladatunk, hogy a környezettudatos működést szem előtt tartva a termékek energiafogyasztását folyamatosan csökkentsük, valamint a gyártás során felhasznált környezetbarát alkatrészek arányát növeljük. A statisztikák szerint jó úton haladunk, hiszen az Electrolux hűtőszekrények évről évre jobb és jobb energiaosztályba kerülnek. ELECTROLUX A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSÉRT Az Electrolux Csoport számára kiemelten fontos a fenntartható fejlődés. A vállalatcsoport immár kilencedik éve vezeti a Dow Jones Fenntarthatósági Világindex fenntartható háztartás kategóriáját. A vállalat ezzel az egyetlen, amely a rangsor indulása óta, minden évben megfelelt a szigorú feltételeknek. A fenntarthatósággal kapcsolatban folyamatosan növekednek a fogyasztók igényei is. Az Electrolux Csoport számára meghatározó, hogy sikeresen integrálja a fenntarthatóság elvét az összes tevékenységi területén. A Dow Jones Fenntarthatósági Index iránymutató azoknak a befektetőknek, akik környezettudatosan építik ki portfóliójukat, a vállalatokat pedig egyre inkább a fenntarthatóság gyakorlására ösztönzi. A ranglistát összeállító RobecoSAM, az Electrolux termékgondozás, társadalmi szerepvállalás, valamint emberi és munkajogi területen végrehajtott, figyelemreméltó fejlesztéseit méltatta. TOP

16 Get Work Trend Kft. a regió megbízható szolgáltatója www. GetWorkTrend.hu Cégcsoportunk, 2003-as alakulása óta működik sikeresen a személyzeti szolgáltatások piacán. A gazdasági élet különböző területein működő partnereink elégedettsége és egyben sikerünk alapja szakértő munkatársaink széleskörű szakmai tapasztalata, amely az elmúlt évek gyakorlatában hatékonyan segítette ügyfeleink növekedését és fejlődését. Az elmúlt években a kelet-magyarországi régió több munkáltatójával elmélyítettük együttműködésünket, és közös gondolkodással igyekszünk megoldani a legnehezebb toborzási feladatokat is. A hiányszakmák, megszűnt szakképzések által okozott munkaerőpiaci problémákat egyedi megoldásokkal hidaljuk át, melynek során hatékonyan hozzájárulunk a pályakezdők munkanélküli rátájának csökkentéséhez. Cégünk a legmodernebb emberi erőforrás menedzsment módszerek használatával a következő szolgáltatokat nyújtja: Tisóczki Ágnes LOGISZTIKAI KÖZPONTOK GYÁRTÓÜZEMEK KERESKEDELMI ÉPÜLETEK HÙTÒHÁZAK IRODAHÁZAK SZÁLLODÁK AUTÓSZALONOK KÜLÖNLEGES ÉPÜLETEK GENERÁLKIVITELEZÉSE NYÍREGYHÁZI IRODA H-4400 Nyíregyháza Sóstói út 61. Tel.: BUDAPESTI IRODA H-1126 Budapest Kiss János alt. u. 11. Tel.: aktbau@aktualbau.hu TOP

17 TOP

18 A NAV elemzése a bevallott adatok alapján III. A SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK TELJESÍTMÉNYEI A kiadvány készítéséhez a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei székhellyel rendelkező vállalkozások adatait használtuk fel. A társasági adó alanyai közé nem tartoznak a társas vállalkozások közül a költségvetési szervezetek, kivéve a felsőoktatási intézményeket. A társasági adónak viszont alanyai a nonprofit szervezetek (alapítványok, közalapítványok, társadalmi szervezetek, köztestületek, lakásszövetkezetek, 1. ÉRTÉKESÍTÉS NETTÓ ÁRBEVÉTELE egyházak), de vállalkozási tevékenység hiányában társasági adóbevallás benyújtására nem kötelezettek. Ezek az adózók egyszerűsített nyilatkozat benyújtásával teljesítik bevallási kötelezettségüket. Elemzésünk darab hibátlan társasági adóbevallás adatainak összegzéséből készült. A Szabolcs megyében működő társas vállalkozások nettó árbevétele együttesen 1.775,2 milliárd Ft volt évben, 10,1%- kal több, mint egy évvel korábban. A belföldi értékesítés és az export egyaránt meghaladta a bázisévi értéket. Az export árbevétel évben 620,1 milliárd Ft-ot tett ki, 5,8%-kal nőtt az előző évhez képest. A belföldi értékesítés ettől jóval dinamikusabban, 12,6%-kal emelkedett, összege 1.155,1 milliárd Ft volt. A megyei árbevétel 65%-a belföldi értékesítésből, a többi exportból származott. (9. grafika) 9. GRAFIKA Nettó árbevétel alakulása milliárd Ft év év 620, ,1 585, , , , Export Belföldi Grafika: Kelet-Magyarország, forrás: NAV Nemzetgazdasági ágazatonként nézve évben az értékesítés a villamosenergia-ipar és a kereskedelem kivételével valamennyi ágazatban meghaladta a bázisévi értékeket. A legnagyobb forgalmat továbbra is a feldolgozóipar és a kereskedelem vállalkozásai bonyolították. A feldolgozóipar évi árbevétele 767,4 milliárd Ft, a kereskedelemé 564,6 milliárd Ft volt, a megyei értékesítés 43%-ához, illetve 32%- ához járult hozzá a két ágazat. (10. grafika) A legnagyobb értékesítés növekedés, 113,6 milliárd Ft a feldolgozóiparban következett be, forgalma 17,4%-kal haladta meg az előző évit. A növekedés közel kétharmada egy vegyi-, gumiipari céghez, egy játékgyártással foglalkozó társasághoz és egy élelmiszeriparban tevékenykedő vállalkozáshoz köthető, melyek 55,9, 12,9 és 5,1 milliárd Ft-tal növelték nettó árbevételüket. A kereskedelembe tartozó vállalkozások árbevétele esett vissza a legnagyobb összegben, 10,2 milliárd Ft-tal az előző évhez képest. A csökkenés több mint kétharmada egy céghez köthető, mely gépjárműalkatrész-nagykereskedelemmel foglalkozik évi értékesítése 6,9 milliárd Ft-tal csökkent. Tőle függetlenül nézve az ágazatban működő vállalkozások értékesítése közel a bázisévi szinten alakult. Az ágazat legnagyobb árbevétel-növekedését egy vegyi áru nagykereskedelemmel foglalkozó társaság érte el, mely 2,6 milliárd Ft-tal 24,2 milliárd Ft-ra emelte árbevételét. TOP

19 A nav elemzése a bevallott adatok alapján 10. GRAFIKA Nettó árbevétel alakulása nemzetgazdasági ágazatonként milliárd Ft Változás: 4,1% 17,4% -0,6% 41,3% -1,8% 4,9% 11,0% 8,6% , ,8 574,8 564, ,2 84,5 Mezőgazdaság Feldolgozóipar 17,2 17,1 Villamosenergiaipar 97,1 137,2 Építőipar Kereskedelem év év 8,2 8,6 Vendéglátás 79,3 88,0 99,2 107,7 Szállítás Szolgáltatás Grafika: Kelet-Magyarország, forrás: NAV A legnagyobb mértékű árbevétel-növekedés az előző évhez hasonlóan az építőiparban következett be évhez viszonyítva 41,3%-kal több nettó árbevételt mutattak ki a szektorba tartozó vállalkozások. A növekedés közel egyharmadához két cég járult hozzá, melyek együttesen 12,6 milliárd Ft-tal növelték árbevételüket. Az építőiparban tevékenykedő vállalkozások kétharmadának nőtt az árbevétele az előző évhez képest. A szolgáltatás és a szállítás, raktározás ágazatokban évben közel azonos árbevétel-növekedés volt, 8,5 és 8,7 milliárd Ft. A szolgáltatás ágazat árbevétele a évi 99,2 milliárd Ft-ról 107,7 milliárd Ft-ra nőtt. Az ágazatban kimutatható legnagyobb árbevétel-növekedést, 1,1 milliárd Ft-ot egy ügyviteli és egyéb vezetési tanácsadással foglalkozó társaság érte el. A vállalkozás közel háromszorosára növelte évi árbevételét. A szállítás, raktározás ágazatban 11%-kal, 88,0 milliárd Ft-ra nőtt az értékesítés árbevétele. Az ágazatban tevékenykedő cégek közel kétharmada növelte értékesítését a bázisévhez viszonyítva. A legnagyobb növekedést egy közúti áruszállítással foglalkozó cég érte el, amely 5 milliárd Ft-tal gyarapította értékesítésének bevételét egy év alatt. A mezőgazdaság árbevétele a évi 81,2 milliárd Ft-ról 84,5 milliárd Ft-ra nőtt. Az ágazatban kimutatható 3,3 milliárd Ft-os növekedés egyharmada egy vállalkozáshoz köt- hető. A növénytermesztéssel foglalkozó vállalkozás a bázisévi nettó árbevételét több mint másfélszeresére, 2,9 milliárd Ft-ra növelte évben. A villamosenergia-iparban tevékenykedő cégek árbevétele az előző évivel közel azonos volt. Az ágazatban a legnagyobb árbevétel-növekedést elérő társaság 1,2 milliárd Ft-tal gyarapította értékesítésének bevételét. A cég évi árbevétele 4 milliárd Ft volt. A belföldi értékesítés a villamosenergia-ipar és a bányászat kivételével valamennyi ágazatban meghaladta a bázisévi értékeket. Ágazatonkénti alakulását tekintve a korábbi évekhez hasonlóan a kereskedelem részaránya a legjelentősebb, a megyei belföldi értékesítés több mint kétötödéhez ez a szektor járult hozzá. Az ágazat értékesítésének 88%-a irányult a hazai piacra, ami több, mint az előző évi arány. A kereskedelmi szektor belföldi forgalma 496,3 milliárd Ft volt, mely 44,3 milliárd Ft-tal több a bázisévinél. Az ágazatban két vegyi áru nagykereskedelemmel foglalkozó vállalkozás növelte 2,6 és 2 milliárd Ft-tal a belföldi értékesítését. Az ágazat exportja közel felére, 68,3 milliárd Ft-ra esett vissza egy év alatt. A csökkenés annak köszönhető, hogy egy, a évben kereskedelemben tevékenykedő vállalkozás beolvadt egy feldolgozóipari társaságba. A beolvadt cég bázisévi exportja 76,1 milliárd Ft volt. Tőle elvonatkoztatva az ágazat exportja nőtt. (1. táblázat) TOP

20 A nav elemzése a bevallott adatok alapján 1. TÁBLÁZAT Belföldi- és külföldi értékesítés alakulása nemzetgazdasági ágazatonként Belföldi értékesítés Export Ágazat megnevezése év év Változás év év Változás millió Ft millió Ft % millió Ft millió Ft % Mezőgazdaság ,8% ,0% Bányászat ,4% Feldolgozóipar ,1% ,5% Villamosenergia-ipar ,5% ,8% Építőipar ,1% ,8% Kereskedelem ,8% ,7% Vendéglátás ,0% ,6% Szállítás, raktározás ,6% ,3% Szolgáltatás ,1% ,0% Összesen ,6% ,8% A feldolgozóipar értékesítésének több mint kétharmada külföldre irányult. Az ágazat exportértékesítése 18,5%-kal, 80,6 milliárd Ft-tal haladta meg az előző évit. Az export növekedésének jelentős hányada két gazdálkodóhoz köthető, melyek együttesen 70,9 milliárd Ft-tal növelték külföldre történő értékesítésüket. Az ágazatban lévő, nem csak hazai piacra termelő gazdálkodók kétharmada növelte exportjának bevételét évben. A feldolgozóipar belföldi értékesítése 252 milliárd Ft volt, ami 15,1%-kal haladta meg a bázisévit. A növekedés közel fele két céghez kapcsolódik, melyek hazai piacon megszerzett bevétele összesen 14,8 milliárd Ft-tal nőtt. Mindkét vállalkozás az élelmiszeriparban tevékenykedik. A megyei kivitel 83,1%-át, 515,4 milliárd Ft-ot a feldolgozóipar vállalkozásai realizálták, 11%-ához a kereskedelmi szektor járult hozzá. Az építőipar, a szolgáltatás, a mezőgazdaság, a villamosenergia-ipar és a vendéglátás ágazatokban az értékesítés túlnyomó része hazai piacra irányult. Az építőiparban működő vállalkozások 97,3%-a kizárólag a hazai piacon van jelen. Itt következett be a legnagyobb mértékű, közel 40%-os árbevétel-növekedés. A 37,5 milliárd Ft-os növekedéshez nagyban hozzájárult a fentebb már említett két vállalkozás, melyek közül az egyik vállalkozás ötszörösére, a másik cég közel kétszeresére növelte belföldi árbevételét évben. Az építőipar exportja több mint háromszorosára, 3,7 milliárd Ft-ra nőtt egy év alatt. Ebben nagy szerepe van egy vállalkozásnak, melynek évben külföldről is származott bevétele. A szolgáltatás belföldi árbevétele évben 105,1 milliárd Ft volt, ami 7,9 milliárd Ft-tal több a évinél. A legnagyobb növekedést a korábban már említett ügyviteli és egyéb vezetési tanácsadással foglalkozó társaság érte el. A cég közel háromszorosára növelte belföldi értékesítését. A mezőgazdaság belföldi értékesítésének növekedése 4,8% mértékű volt az előző évhez viszonyítva. A 3,6 milliárd Ft-os növekedés jelentős hányada a korábban már említett adózóhoz köthető, aki kizárólag hazai piacra termel. A vállalkozás évben 2,9 milliárd Ft-os belföldi értékesítéssel járult hozzá az ágazat értékesítéséhez. A villamosenergia-ipari vállalkozások belföldi értékesítése közel a bázisévi szinten alakult. Ez annak köszönhető, hogy az ágazatban jelenlévő vállalkozások fele csökkentette, fele növelte belföldi értékesítését, ami kiegyenlítette egymást. A legnagyobb hazai értékesítés növekedést egy korábban már említett cég érte el, mely évi árbevételét közel másfélszeresére növelte. TOP

21 A nav elemzése a bevallott adatok alapján 11. GRAFIKA Nettó árbevétel alakulása a feldolgozóiparban milliárd Ft ,6 46,5 261,9 23,6 61,8 105,4 173,8 49,1 321,7 26,2 64,8 131,8 59,1 95,5 62,8 5,0 44,2 120,6 40,7 38,9 17,6 42,6 43,7 5,8 48,9 38,3 5,8 18,6 5,4 20,4 15,9 Textil-, Vegyi-, Fa-, Gépgyártás Egyéb Élelmiszeripar Textil-, Vegyi-, Fa-, Gépgyártás bőripar gumiipar papíripar bőripar gumiipar papíripar év év Belföld Export Belföld Export Élelmiszeripar 223,0 A vendéglátás ágazatban jelenlévő cégek évi nettó árbevételének 97%-a hazai piacon képződött. A szektor belföldi értékesítése 8,3 milliárd Ft volt, 4%-kal több, mint egy évvel korábban. A szállítási ágazat nettó árbevételének háromnegyede belföldi értékesítésből származott. A 64,8 milliárd Ft-os belföldi értékesítés 4 milliárd Ft-tal több, mint az előző évben. A növekedés jelentős hányada egy, már említett vállalkozáshoz köthető, amely 3,4 milliárd Ft-tal növelte hazai értékesítését. A szállítás exportja 23,3 milliárd Ft volt, 4,7 milliárd Ft-tal több, mint évben. A növekedés kétharmada két céghez kapcsolódik, melyek összesen 3 milliárd Ft-tal növelték exportjukat évben a feldolgozóiparon belül valamennyi iparágban nőtt az árbevétel az előző évhez viszonyítva. Az ágazaton belül két meghatározó iparág van, a vegyi-, gumiipar értékesítése az ágazati bevétel 42%-át, az élelmiszeripar a 23%-át tette ki. A vegyi-, gumiipar évi árbevétele 321,7 milliárd Ft volt, 59,8 milliárd Ft-tal több az előző évinél. A növekedés teljes egészében az exportértékesítés kimagasló, 60,4 milliárd Ft-os növekedésének eredménye. Az iparág árbevételének 88%-a, 283,4 milliárd Ft a külföldi értékesítésből származott. Ebből meghatározó részesedésű egy korábban már említett gazdálkodó volt, mely 58,1 milliárd Ft-tal növelte az iparág exportját. A legnagyobb exportbevételt elérő gazdálkodó értékesítése 228,4 milliárd Ft volt, ez az iparág kivitelének 81%-át jelentette. (11. grafika) 53,2 283,4 80,4 51,4 Egyéb Grafika: Kelet-Magyarország, forrás: NAV Az élelmiszeripar évi árbevétele 173,8 milliárd Ft volt, mely 19,2 milliárd Ft-tal több az egy évvel korábbinál. A növekedés közel fele két vállalkozáshoz kapcsolódik, melyek együttesen 8,9 milliárd Ft-tal növelték a bázisévi értékesítésüket. Tőlük eltekintve az iparágban 8,6%-os árbevétel-növekedés figyelhető meg. Az iparág exportja 5,9 milliárd Ft-tal kevesebb a évinél. A csökkenés abból adódik, hogy egy korábban már említett, baromfihús-feldolgozással és -tartósítással foglalkozó cég 4,3 milliárd Ft-os exportnövekedése sem tudta ellensúlyozni egy gyümölcs- és zöldséglé gyártásával foglalkozó vállalat 9 milliárd Ft-os exportcsökkenését. A kivitel az összes értékesítés közel egyharmadát tette ki. A gépgyártás értékesítésében 3 milliárd Ft növekedés figyelhető meg évben. Az iparág árbevétele 64,8 milliárd Ft volt, ami a feldolgozóipar értékesítésének közel egytizede. Az iparágban jelenlévő vállalkozások bevételének háromnegyede exportból származott. A textil-, bőripar árbevétele 2,6 milliárd Ft-tal, 49,1 milliárd Ft-ra emelkedett egy év alatt. A bevétel jelentős része exportból származott, 43,7 milliárd Ft, ami 7%-kal haladta meg a bázisévit. A növekedés teljes egészében egy táskaféle és szíjazat gyártásával foglalkozó vállalkozáshoz köthető, melynek értékesítése 98%-ban külföldi piacra irányult. A cég exportja 2,7 milliárd Ft-tal nőtt évben. A fa- és papíripar vállalkozásai 26,2 milliárd Ft árbevételt realizáltak, 2,6 milliárd Ft-tal többet, mint egy évvel korábban. Az iparág árbevételének több mint háromnegyede belföldi értékesítésből származott. TOP