A 100 legnagyobb Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei székhelyű vállalkozás Értékesítés nettó árbevétele Vállalkozási eredmények Foglalkoztatottak száma

Átírás

1 A 100 legnagyobb Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei székhelyű vállalkozás TOP Értékesítés nettó árbevétele Vállalkozási eredmények Foglalkoztatottak száma TOP 1 100

2 TOP 2 100

3 Tisztelt Olvasó! A évben nyolcadik alkalommal veheti kezébe a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei TOP 100 kiadványt, melyet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-alföldi Regionális Adó Főigazgatósága a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával közösen, a Russmedia Kft. közreműködésével ad ki. Célunk továbbra is Szabolcs-Szatmár-Bereg megye gazdasági életének, illetve a megye helyzetét leginkább befolyásoló 100 társas vállalkozás tevékenységének bemutatása, a társasági adóbevallások adatainak tükrében. Régiós szinten az adóalanyi kört és az adóbevételeket mutatjuk be. Megyei szinten a nettó árbevétel, az eredmény és létszámadatok, illetve a mérlegadatok elemzésével foglalkozunk. Bemutatjuk a 100 kiemelt vállalkozás hozzájárulását a megyei teljesítményekhez, nevesítve a tíz legnagyobb céget. A főbb jellemzőket kistérségi és nemzetgazdasági ágazati szinteken is értékeljük. Úgy gondoljuk, hogy egyike lenni a megye 100 legmeghatározóbb vállalkozásának érdem és megtiszteltetés. Bízunk benne, hogy e kiadvány hasznos információkat nyújt a megye gazdasági életének megismeréséhez, jövőbeni döntések megalapozásához. Ezúton gratulálunk a vállalkozások vezetőinek és dolgozóinak, hogy kiváló teljesítményükkel kivívták helyüket a 100 meghatározó vállalkozás között 2013 évben! Czinege Attila a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-alföldi Regionális Adó Főigazgatósága főigazgatója Nyéki Zsolt a Kelet-Magyarország főszerkesztője Pekó László a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke TOP 3 100

4 SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE KIEMELT VÁLLALKOZÁSAI 2013 ÉVBEN, BETŰRENDBEN AGROMIX KFT. * MÁTÉSZALKA BOGDÁNY PETROL KFT. * NYÍRBOGDÁNY DOB-TAK KFT. * NYÍRPAZONY GOF HUNGARY KFT. * NYÍREGYHÁZA GROVI KFT. * NYÍRBÁTOR HÁDA-1 KFT. * TISZAKANYÁR IMTEF SZÖVETKEZET * IBRÁNY KELET-TRANS 2000 KFT. * ZÁHONY MADA-HÚS KFT. * NYÍRMADA NYÍR-CHEM KFT. * BALKÁNY SZAL-TÓ KFT. * MÁTÉSZALKA AGRANA-JUICE-MAGYARORSZÁG KFT. * VÁSÁROSNAMÉNY AGROKER HOLDING ZRT. * NYÍREGYHÁZA AKTUÁL BAU KFT. * NYÍREGYHÁZA ARDAGH METAL PACKAGING HUNGARY KFT. * VAJA BÁTORCOOP SZÖVETKEZET * NYÍRBÁTOR BÁTORTRADE KFT. * NYÍRBÁTOR BILFINGER MCE NYÍREGYHÁZA KFT. * NYÍREGYHÁZA BOMUL KFT. * NYÍRBOGDÁNY BROILER TERMELŐI CSOPORT KFT. * TEREM CARBON BLACK KFT. * NYÍREGYHÁZA CARL ZEISS VISION HUNGARY KFT. * MÁTÉSZALKA CAROFLEX KFT. * KISVÁRDA CONTITECH MAGYARORSZÁG KFT. * NYÍREGYHÁZA DBM ZRT. * SZAKOLY DIEHL AIRCABIN HUNGARY KFT. * NYÍRBÁTOR DRINKER KFT. * KISVÁRDA EISSMANN AUTOMOTIVE HUNGARIA KFT. * NYÍREGYHÁZA EKO KFT. * NYÍREGYHÁZA ERDÉRT-TUZSÉR ZRT. * TUZSÉR ÉSZAK-ALFÖLDI KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI NONPROFIT KFT. * NYÍREGYHÁZA FARMOL HUNGARY KFT. * NYÍRBÁTOR FÉMSZERKEZET KFT. * NYÍREGYHÁZA FLABEG KFT. * MÁTÉSZALKA GASTOR BAROMFI KFT. * NYÍRBÁTOR GEROMI KFT. * TISZAVASVÁRI GLOSTER KFT. * MÁRIAPÓCS GRAND PHARMA KFT. * NYÍREGYHÁZA HOYA SZEMÜVEGLENCSE GYÁRTÓ MAGYARORSZÁG ZRT. * MÁTÉSZALKA HÜBNER-H KFT. * NYÍREGYHÁZA IGEPA PAPER HUNGARY KFT. * NYÍREGYHÁZA INNFOODS KFT. * TEREM JOSEF SEIBEL KFT. * CSENGER KÁLLÓ- FÉM KFT. * NAGYKÁLLÓ KISS B. KER. KFT. * VÁSÁROSNAMÉNY TOP 4 100

5 SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE KIEMELT VÁLLALKOZÁSAI 2013 ÉVBEN, BETŰRENDBEN LEGO MANUFACTURING KFT. * NYÍREGYHÁZA LERTON TRANS KFT. * SZORGALMATOS MARSO KFT. * NYÍREGYHÁZA MASTER GOOD KFT. * KISVÁRDA MASTER SZOLG KFT. * NYÍRKÉRCS MEDIA MARKT NYÍREGYHÁZA KFT. * NYÍREGYHÁZA MICHELIN HUNGÁRIA KFT. * NYÍREGYHÁZA MOM VÍZMÉRÉSTECHNIKAI ZRT. * MÁTÉSZALKA MSK HUNGARY BT. * NYÍRBÁTOR NZRT-TRADE KFT. * NYÍREGYHÁZA NYÍRERDŐ ZRT. * NYÍREGYHÁZA NYÍRSÉG-HASSO KFT. * NYÍREGYHÁZA NYÍRSÉGVÍZ ZRT. * NYÍREGYHÁZA NYÍRTÁVHŐ KFT. * NYÍREGYHÁZA NYÍRVV NONPROFIT KFT. * NYÍREGYHÁZA NYÍRZEM ZRT. * KISVÁRDA OPLUS KFT. * NYÍREGYHÁZA P & P KFT. * NYÍRBOGÁT PARMEN KONZERVIPARI ZRT. * NYÍRMEGGYES RÉVÉSZ TRANS KFT. * SZORGALMATOS SEMATIC HUNGÁRIA KFT. * NYÍREGYHÁZA SERIOPLAST HUNGARY KFT. * NYÍRBÁTOR SZABOLCS VOLÁN ZRT. * NYÍREGYHÁZA SZABOLCS-COOP ZRT. * NYÍREGYHÁZA SZATMÁR OPTIKAI KFT. * MÁTÉSZALKA SZATMÁRI KONZERVGYÁR KFT. * TYUKOD SZURO-TRADE KFT. * NYÍREGYHÁZA TAURUS CARBONPACK KFT. * TUZSÉR TECNICA UNGHERIA KFT. * NAGYKÁLLÓ TISZAVÍZ VÍZERŐMŰ KFT. * TISZALÖK ULT MAGYARORSZÁG ZRT. * NYÍREGYHÁZA URALGO KFT. * NYÍRBÁTOR VAGÉP ZRT. * NYÍREGYHÁZA VETŐMAG ÉS SZÁRÍTÓ KFT. * TIMÁR VIBRACOUSTIC CV AIR SPRINGS MAGYARORSZÁG KFT. * NYÍREGYHÁZA ZÁHONY-PORT ZRT. * ZÁHONY 19 TÁRSAS VÁLLALKOZÁS NEM JÁRULT HOZZÁ A NYILVÁNOSSÁGHOZ TOP 5 100

6 Tartalomjegyzék I. AZ ADÓALANYI KÖR BEMUTATÁSA 7. oldal 1. ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ 7. oldal 2. SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE 7. oldal II. ADÓBEVÉTELEK ALAKULÁSA 8. oldal 1. AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ ADÓBEVÉTELE 8. oldal 2. SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ADÓBEVÉTELÉNEK ALAKULÁSA 9. oldal III. A SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK TELJESÍTMÉNYEI 16. oldal 1. ÉRTÉKESÍTÉS NETTÓ ÁRBEVÉTELE 16. oldal 2. VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNYEK 19. oldal 3. A FOGLALKOZTATOTTAK SZÁMA ÉS JÖVEDELME 21. oldal 4. MÉRLEGADATOK 23. oldal IV. A TOP 100 VÁLLALKOZÁS ADATAI 25. oldal 1. MÓDSZERTAN 25. oldal 2. KISTÉRSÉGENKÉNTI MEGOSZLÁS 25. oldal 3. CSERÉLŐDÉSEK A TOP 100-BAN 27. oldal 4. GAZDASÁGI MUTATÓK ELEMZÉSE 28. oldal V. A TOP 100 VÁLLALKOZÁS ADATAI 35. oldal a 100 legnagyobb vállalkozás a top 10-ből Top 100 Gazdasági DÍJ tények és adatok a szabolcs-szatmár-bereg megyei kereskedelmi és iparkamara tevékenységéről 36. oldal 49. oldal 61. oldal 66. oldal TOP 6 100

7 A NAV elemzése a bevallott adatok alapján I. Az adóalanyi kör bemutatása 1. ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ Az Észak-alföldi régióban év végén adószámmal rendelkező működő adóalanyt tartottunk nyilván. Az előző év azonos időszakához viszonyítva az adózók száma darabbal emelkedett. A legnagyobb arányú növekedés az adószámos magánszemélyeknél tapasztalható, számuk fővel emelkedett. Az egyéni vállalkozók száma a év végi adatokhoz képest darabbal lett több, a társas vállalkozásoknál 489 darabos emelkedés történt. Az adózói kör összetételét tekintve annak 56,8%-át az adószámos magánszemélyek teszik ki, a társas vállalkozások aránya 22,7%, az egyéni vállalkozóké 20,5%. (1. grafika) Az Észak-alföldi régió összes működő adózóinak több mint negyven százaléka Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, közel negyven százaléka Hajdú-Bihar megyében, húsz százaléka Jász-Nagykun-Szolnok megyében tevékenykedett. 1. grafika Regisztrált adóalanyok száma db, fő Társas vállalkozás Egyéni vállalkozó Adószámos magánszemély Grafika: Kelet-Magyarország, forrás: NAV 2. SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE 2. grafika Regisztrált adóalanyok száma db, fő A megyében év végén adószámmal rendelkező adózó működött, ami az előző évi adatokhoz viszonyítva 1,5%-os növekedést jelent. Az adószámos magánszemélyek száma fővel, az egyéni vállalkozóké 304 darabbal, a társas vállalkozások száma 269 darabbal emelkedett a év végi adatokhoz képest. Ebben a megyében tevékenykedett az Észak-alföldi régió adószámos magánszemélyeinek közel fele, az egyéni vállalkozóinak a közel negyven százaléka és az összes társas vállalkozásának kevéssel több mint egyharmada. (2. grafika) 0 Társas vállalkozás Egyéni vállalkozó Adószámos magánszemély Grafika: Kelet-Magyarország, forrás: NAV Az adózói kör összetételében a társas vállalkozások 17,7%-kal, az egyéni vállalkozók 17,9%-kal képviseltetik magukat. Az adószámos magánszemélyek aránya 64,4%- ot tesz ki. TOP 7 100

8 A NAV elemzése a bevallott adatok alapján II. Adóbevételek alakulása 1. AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ ADÓBEVÉTELE évben az Észak-alföldi Regionális Adó Főigazgatóság illetékességi körébe tartozó adózóktól származó kiemelt adóés járulékbevételek együttes bruttó összege 668,7 milliárd Ft volt, amely közel 28 milliárd Ft-tal több a évinél. A bevételek legnagyobb részét, 43,7%-át a társadalombiztosítási járulék és egészségügyi hozzájárulás tette ki, együttes összegük 292,5 milliárd Ft volt. A befizetések egyharmada, 221,6 milliárd Ft általános forgalmi adóból származott. A személyi jövedelemadó 120,4 milliárd Ft befizetéssel a bruttó bevétel 18%-át, a társasági adóból befolyt 34,2 milliárd Ft a befizetés 5,1%-át jelentette. (3. grafika) 3. grafika Bruttó adó- és járulékbevételek milliárd Ft 4. grafika milliárd Ft év Összesen 640,9 28,3 201,6 122,7 288,3 Társasági adó Általános forgalmi adó Személyi jövedelemadó Társadalombiztosítási járulék Társasági adó Személyi jövedelemadó év Összesen 668,7 34,2 221,6 120,4 292,5 Változás 104,3% 120,8% 109,9% 98,1% 101,5% Grafika: Kelet-Magyarország, forrás: NAV évben 178,4 milliárd Ft kiutalás teljesült az adózók részére, melynek 92,5%-a az általános forgalmi adó, 4,5%-a a személyi jövedelemadó és 3%-a a társasági adónemet érintette. A nettó bevétel összege 490,3 milliárd Ft volt tárgyévben, amely 3,4%-kal haladta meg az előző évit. (4. grafika) Nettó adó- és járulékbevételek ,9 56,5 23,2 28, összesen 474,4 milliárd Ft 288,3 292,5 111,0 112, összesen 490,3 milliárd Ft Általános forgalmi adó Társadalombiztosítási járulék Grafika: Kelet-Magyarország, forrás: NAV évben a nettó bevételeket minden adónemben növekedés jellemezte. A 15,9 milliárd Ft többletbevétel több mint egyharmada a társasági adónemben képződött, 29%-a az általános forgalmi adó, 27%-a a társadalombiztosítási járulékok és az egészségügyi hozzájárulás bővüléséből származott, 9%-át pedig a személyijövedelemadó-bevétel növekedése tette ki. Legmagasabb összeg társadalombiztosítási járulék és egészségügyi hozzájárulás jogcímén folyt be, 292,5 milliárd Ft volt, mely 1,5%-kal meghaladta az előző évit. A növekedést a minimálbér emelése, a nyugdíjplafon eltörlése, illetve a foglalkoztatottak számának növekedése eredményezte. Az üzleti szféra befizetése a bázisévi összeget 6,1%-kal meghaladta, azonban a költségvetési kör teljesítése az előző évi 90,2%-a volt. A költségvetési szféra befizetésében történt 8,3 milliárd Ft csökkenés oka, hogy a köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények január 1-jével a Klebelsberg Intézményfenntartó Központba történő beolvadással állami fenntartásba kerültek. A személyi jövedelemadóból származó bevétel összege 112,5 milliárd Ft volt, 1,5 milliárd Ft-tal nőtt a bázisévhez képest a minimálbér emelése, a bérfejlesztés, illetve az egészségügyben dolgozók visszamenőleges és folyamatos bérnövelése hatásaként. Az üzleti és költségvetési körben az eltérő jövedelemszerkezet miatt a törvényi változások különböző mértékben fejtették ki hatásukat. Az üzleti szférában 5,5%-os növekedés volt, míg a költségvetési körben 10%-os elmaradás figyelhető meg a köznevelési feladatot ellátó önkormányzati fenntartású intézmények integrációja következtében. A társasági adóból származó 28,8 milliárd Ft összegű bevétel 24,1%-kal haladta meg a évit. A növekedés két adózóhoz volt köthető, melyek a régiós többletbefizetés 87,5%-át realizálták. A tárgyévben 56,5 milliárd Ft nettó bevétel származott általános forgalmi adónemből, mely 8,9%-kal volt magasabb a évi értéknél. A vizsgált időszakban a régió általános forgalmi adó alanyai 221,6 milliárd Ft befizetést teljesítettek, 9,9%-kal többet mint egy évvel korábban. A növekedés több mint fele 6 adózónál realizálódott. A régió gazdálkodói részére 165,1 milliárd Ft került kiutalásra, mely 10,2%- kal haladta meg a bázisévi értéket. A kiutalásban történt eltérés jelentős része a évi kiutalás rendjét érintő törvényváltozás miatti eltolódás következménye TOP 8 100

9 A NAV elemzése a bevallott adatok alapján 2. SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ADÓBEVÉTELÉNEK ALAKULÁSA A megye adózói évben a kiemelt adónemekben 197,4 milliárd Ft befizetést teljesítettek és 55,7 milliárd Ft kiutalásban részesültek. A nettó adóbevétel 141,7 milliárd Ft volt, az előző évhez hasonlóan közel kétharmadát a társadalombiztosítási járulék, csaknem negyedét a személyi jövedelemadó bevételek tették ki. Az általános forgalmi adónem részaránya a bázisévi alatt teljesült, mindöszsze 3% volt, mely a kiutalásban bekövetkezett nagymértékű növekedés eredménye. A társasági adó bevétel aránya 7%-ra nőtt. (5. grafika) 5. grafika Nettó adó- és járulékbevételek milliárd Ft ,1 6,7 9, összesen 147,6 milliárd Ft Társasági adó Személyi jövedelemadó 93,9 92,8 34,9 34,9 4, összesen 141,7 milliárd Ft Általános forgalmi adó Társadalombiztosítási járulék Grafika: Kelet-Magyarország, forrás: NAV Társadalombiztosítási járulék és egészségügyi hozzájárulás jogcímén 92,8 milliárd Ft folyt be a megye gazdasági szereplőitől, 1,1 milliárd Ft-tal kevesebb mint egy évvel korábban. A csökkenés egyrészt az egyes költségvetési szervek Klebelsberg Intézményfenntartó Központba történő beolvadásával magyarázható. Másrészt csökkentőleg hatottak az adókötelezettség összegére a munkahelyvédelmi akciótervben foglaltak megvalósítása érdekében újonnan bevezetett adókedvezmények a foglalkoztatók esetében. A megye bevételére növelő hatással volt a minimálbér emelése, a munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezmény csökkentése, illetve az egyéni nyugdíjjárulék alapra vonatkozó járulékfizetési felső határ megszűntetése. Ezen kívül a bevételt növelte az egészségügyi hozzájárulás mértékének 10%-ról 14%-ra történő emelése. Az említett törvénymódosítások kapcsán jelentős eltérés mutatkozott az üzleti és költségvetési szféra dinamikájában, az üzleti körben 2,3%-os növekedés, míg a költségvetési szférában közel 8,7%-os visszaesés volt megfigyelhető. A megye nettó személyi jövedelemadó bevétele a bázisévhez hasonlóan 34,9 milliárd Ft volt, melynek 73%-át az üzleti szférába tartozó adóalanyok, 27%-át a költségvetési szervek teljesítették. Az adózók 37,8 milliárd Ft-ot fizettek be, mely az előző évitől 2,5%-kal elmaradt. A csökkenés több mint háromnegyede a költségvetési körben realizálódott az önkormányzati fenntartású köznevelési feladatokat ellátó intézmények állami fenntartásba kerülése miatt. A megye adóalanyai részére a tavalyi 3,8 milliárd Ft-tal szemben 2,9 milliárd Ft került kiutalásra. A megyében működő társas vállalkozások az előző évhez képest magasabb adózás előtti eredményt értek el évben a társasági adó bevétele 9,7 milliárd Ft volt, közel másfélszerese a évi értéknek. A növekedéshez a megye egyik kiemelt adózója nagyban hozzájárult évben a megye általános forgalmi adó alanyai 55,6 milliárd Ft befizetést teljesítettek, 3,9%-kal többet mint egy évvel korábban. Az adózók részére történő kiutalás összege 51,3 milliárd Ft volt, mely 23,9%-kal haladta meg a bázisévi értéket. Az eltérés jelentős része a évi kiutalás rendjét érintő törvényváltozással magyarázható. Az adónem nettó bevétele a bázisévi 12,1 milliárd Ft-tal szemben 4,3 milliárd Ft volt. (6. grafika) 6. grafika Általános forgalmi adó pénzforgalom milliárd Ft Kiutalás Befizetés 41, ,3 55,6 53, ,9% +3,9% Grafika: Kelet-Magyarország, forrás: NAV TOP 9 100

10 KÖZIGAZGATÁS A NEMZET SZOLGÁLATÁBAN 2014-ben már nyolcadik alkalommal vehetik kezükbe az Olvasók a Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei TOP 100 című kiadványt, ismerkedhetnek meg a megye legjobban teljesítő vállalkozásaival, böngészhetik a tavalyi év megyei gazdasági mutatóit. Magam is nagy érdeklődéssel néztem át az előző évszámokat, hiszen megyei kormánymegbízottként és a megyeszékhelyen élő állampolgárként is fontos számomra, hogy miként teljesítettek, teljesítenek Szabolcs-Szatmár- Bereg megye TOP vállalkozásai, hiszen az ő sikerük a megye sikere is. Az ő fejlődésük a megye erősödését is jelenti. Ki kell jelentenünk, hogy a magyar gazdaság ereje, fejlődése szempontjából fontos szerep hárul a legnagyobb árbevételt produkáló, a legtöbb alkalmazottat foglalkozató vállalkozásokra. Ők azok, akik gazdasági teljesítményük, súlyuk miatt leginkább képesek és készek a magyar gazdaság növekedését elősegítő beruházások, fejlesztések, munkahelyteremtések megvalósítására. Amikor az ország gazdaságára gondolok, szemeim előtt egy ház képe jelenik meg. Egy házé, ahol az alapot az ország földrajzi jellemzői, természeti kincsei és az itt élők tudása, a falakat az alapokra épülő vállalkozások, míg a tetőt, a biztonságot a kormányzat biztosítja. Persze sok összetevője van még egy jó ház építésének, de úgy gondolom, hogy az alapok, a falak és a tető adják meg az építmény szilárdságát. A magyar gazdaság alapjaira építő, épülő vállalkozások számára fontos szempont, hogy a mindenkori kormányzat tetőt tegyen a fejük fölé. Tetőt, amely egyrészt összefogja a falakat, a vállalkozásokat és megteremti számukra a gazdasági környezetet, amelyben működhetnek, másrészt biztonságot is nyújt a külső hatásoktól és elősegíti hatékony működésüket. A Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Programban szereplő Jó Állam definíciója kimondja: Az állam attól tekinthető jónak, hogy az egyének, közösségek és vállalkozások igényeit a közjó érdekében és keretei között, a legmegfelelőbb módon szolgálja. A mindenkori kormányzat feladata, hogy minden tégla megtalálja a helyét, szerepét a falban. Hiszen a falakat építő téglák bár vannak kisebbek, nagyobbak mindegyike egy-egy álom, amelyért az állam is felelős. Megálmodóik hittek, hisznek abban a gondolatban, hogy a becsületes, kemény munka meghozza az eredményét. A Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal és szakigazgatási szervei ezen alapelveknek megfelelően látják el feladataikat. A január 1-én megalakult megyei kormányhivatalok köztük a Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal is - kialakításuk során számos olyan intézményt integráltak, amelyek korábban különállóak TOP A közigazgatás az államot alkotó emberek közérdekű, vagy közösen jobban megoldható szükségleteinek kielégítésére hivatott. Magyary Zoltán voltak, azonban munkájuk a lakosság mindennapi ügyeit érinti. A járási rendszer újraélesztése és a Kormányablakok megnyitása is azt a célt szolgálta, hogy közelebb hozzuk az állampolgárokhoz a közigazgatás rendszerét. Megyénkben jelenleg 4 helyen (Nyíregyháza, Kisvárda, Mátészalka, Tiszalök) várja Kormányablak a lakosságot. A jövő évben a terveknek megfelelően többek között minden járási székhelyen megnyitásra kerül a Kormányablak. A korábban kialakított Kormányablakok eddigi működése azt mutatja, hogy az állampolgárok elégedettek az udvarias, ügyfélközpontú ügyintézéssel. Természetesen nem csak az ügyintézés, ügykezelés fejlesztésére irányuló kormányzati intézkedéseknek vannak látható eredményei. Úgy gondolom, hogy a gazdasági közigazgatás javítását szolgáló változtatások megmutatkoznak Szabolcs-Szatmár-Bereg megye gazdasági életében is, hiszen megyénk szinte valamennyi településén kézzel fogható bizonyítékai vannak a fejlődésnek. Nem telik el úgy hét, hogy ne érkezzen meghívó egy a megyében megvalósított fejlesztés, beruházás átadó ünnepségére, amelyeken hivatali teendőimhez mérten igyekszem személyesen is részt venni, hiszen nincs annál nagyobb öröm, mint amikor szűkebb hazánk erősödésének, fejlődésének letéteményeseivel közösen ünnepelhetjük a sikereket. Megyénk gazdaságának még mindig meghatározó szegmense a mezőgazdaság és a rá épülő feldolgozóipar, azonban nem szabad megfeledkeznünk ezen kiadványban is szereplő építőipari, vegyipari, gépgyártó és szolgáltatóipari vállalkozásokról sem. Az általuk előállított kiváló minőségű termékek, szolgáltatások a világ különböző pontjaira eljutva hirdetik, hogy Szabolcs-Szatmár- Bereg megye is jobban teljesít. Munkájukat, fejlődésüket elősegítendő a kormányzat a közigazgatás átalakítása és szervezeti egyszerűsítése mellett természetesen nagy hangsúlyt fektet a gazdasági környezet javítására is. Hiszen az M3-as autópálya közelmúltban átadott Vásárosnaményig tartó szakasza nem csak egy aszfaltcsík, hanem lehetőség is az érintett települések, tájegységek lakói, vállalkozásai számára. Lehetőség, hogy bekapcsolódjanak a gazdaság vérkeringésébe, hogy termékeik gyorsabban és könnyebben érjék el a piacokat. A november 7-én átadott Szamos-Kraszna-közi árvízszintcsökkentő tározó sem csupán árvízvédelmi védmű, hanem az árvízzel érkező víztöbblet hasznosításával, illetve a szárazabb időszakra való tartalékolásával megvalósuló új vízgazdálkodási rendszer tájhasználat-váltásra is alkalmas lehet. Erdők, legelők, kaszálók, gyümölcsösök és szántóterületek hozhatóak létre, amelyek vízellátása is biztosított lesz. Az újonnan telepített erdők, gyümölcsösök, a víztöbbletet kihasználó legeltető állattartás és a rájuk épülő feldolgozóipar gazdasági előnyökkel is szolgál a térség lakói számára. Új munkahelyek jöhetnek létre a fejlesztések hatására, a fizikai biztonság mellett anyagi biztonságot is nyújtva az itt élők számára. Őszintén hiszem, hogy a jövőre megjelenő Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei TOP 100 kiadványba bekerülő új vállalkozások sikerében szerepe lesz a kormányzat fejlesztési törekvéseinek is. Talán épp az M3-as autópálya új szakasza, vagy a Szamos-Krasznaközi árvízszint-csökkentő tározó, vagy más már megvalósult vagy a közeljövőben megvalósuló kormányzati fejlesztés lesz az alapja egy új álomnak. Ezúton szeretném bíztatni Önöket, hogy merjenek Önök is álmodni. Az idei TOP 100-ban szereplő vállalkozások tulajdonosai, vezetői már bebizonyították, hogy kemény munkával, szorgalommal és alázattal megvalósítható az álom. Most Önökön a sor Kozma Péter kormánymegbízott

11 A lehetőségek tárháza nyitva áll A megyénk száz legmeghatározóbb vállalkozása között szerepelni nem csak érdem, de kötelezettséggel is jár. Így van ez a cégek és az önkormányzatok életében is. Amikor lajstromba vesszük elért eredményeinket az egyrészt megelégedéssel tölthet el, másrészt tisztán látjuk a még megoldásra váró feladatok sorát, a kitűzött célok mielőbbi megvalósításának igényét. S ez így természetes. Biztos vagyok benne, hogy a kiadványban szereplő vállalkozások mindegyike igyekszik folyamatosan felülmúlni a saját teljesítményét, és mindig újabb fejlesztésekben, beruházásokban gondolkodnak. Ez örvendetes és elismerésre méltó, mert ezzel a vállalkozásuk fejlődik, s ezáltal jelentősen hozzájárulnak az ország gazdasági teljesítményéhez. De ami talán még ennél is fontosabb, hogy ezzel együtt olyan értéket teremtenek, mely által gyarapodik, gazdagodik a megyénk, a városunk, az itt élő közösség is. Egy új uniós pénzügyi ciklus kezdetén állunk, amelyben még nagyobb szerep hárul majd a gazdaságfejlesztés területén az önkormányzatokra. A lehetőségek tárháza kibővül, de átgondoltan, a hosszú távú célokat szem előtt tartva közösen kell megragadnunk azokat. Az, hogy hazánkban elsőként Nyíregyházán indul el a digitális Magyarország-program olyan lépéselőnyt jelent városunknak, amelynek köszönhetően tovább erősödhet tőkevonzó képességünk. Nyíregyháza az elmúlt években eredményes tudott lenni a gazdaságfejlesztés területén, ehhez azonban elengedhetetlen volt az üzleti környezet átalakítása, az új iparfejlesztési terület kialakítása, a szükséges infrastruktúra megteremtése, fejlesztése. Az így nyíló új lehetőségek kiaknázásában is számítunk a nyíregyházi vállalkozásokra, hogy egy modern üzleti környezetben folytathassuk tovább a közös munkát. Mint ahogyan eddig, a közös célok elérése érdekében az önkormányzat a jövőben is kész a partnerségen alapuló további együttműködésre. Gratulálok valamennyi, a TOP 100-ba bekerült vállalkozásnak. Kívánom, hogy tevékenységük, jó példájuk adjon erőt és lendületet azoknak a kis és középvállalkozásoknak, akik a jövőben szeretnének bekerülni a 100 legjobb közé. Dr. Kovács Ferenc polgármester TOP

12 A megyei önkormányzat a fejlesztés szolgálatában A megyei önkormányzat vesz részt a as programozási időszak fejlesztési forrásainak felhasználásában. A megyénkbe utalt közvetlen fejlesztési keretek a megye, illetve a megyei jogú város támogató döntése nélkül nem használhatók fel. Az előttünk álló hét évben a megyei jogú városon kívül közel 70 milliárd Ft fejlesztési forrás áll a megye rendelkezésére a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretéből. Ezen felül ágazati és határmenti programokból további több száz milliárd forintra számíthatunk. Hosszú utat jártunk be, mire hozzáláthatunk a források közvetlen megyei koordinációjához. Ebben az évben fogadta el a közgyűlés a megye területfejlesztési koncepcióját, és a koncepcióra épülő területfejlesztési programot. Ez a két jelentős dokumentum hosszútávra fogalmazza meg a megye jövőképét, valamint kijelöli a megye középtávú fejlődését meghatározó átfogó és stratégiai céljait. A megye a TOP-on kívül tervez a további operatív programok terhére is a felmerült fejlesztési igényekre alapozva. A TOP-hoz kapcsolódó Megyei Integrált Területi Program kidolgozása is jó ütemben halad. Amint megszületik a megállapodás a magyar kormány és Brüsszel között, haladéktalanul az elfogadott kritériumoknak megfelelően véglegesítjük az Integrált Területi Programunkat, melynek elsődleges célja a térségi, decentralizált gazdaságfejlesztés foglalkoztatással. Ebben a munkában kulcsszerepe van a koordinációnak, hogy a megye területén megvalósuló összes fejlesztés egymást erősítse. Bízom benne, hogy az előkészítésbe fektetett munka és energia a végrehajtás során megfelelően fog kamatozni. TOP A tervezés elején azt vállaltuk, hogy csak olyan fejlesztések lesznek, amelyek elsődlegesen tudják kezelni a megyénket jellemző és a tervezési dokumentumokban megfelelően elemzett adottságokat, s ezen belül a hátrányokat is. A fejlesztési forrásoknak javítaniuk kell a megye külső részeinek, városhiányos területeinek esélyeit. A helyi centrumoknak, elsősorban a járásközpontoknak olyan minőségi közszolgáltatásokat kell nyújtaniuk, melyek az életminőségbeli különbségeket enyhítik. Mindezeket összefoglalva, nem állunk meg a TOP nyújtotta keretek között, hanem meghatároztunk ágazati operatív programokból finanszírozható, a megye szempontjából kiemelkedő fontosságú fejlesztési területeket, úgynevezett ágazati vezérprojekteket is. A tervezés az elmúlt évben több fázisában zajlott, a tervdokumentumok véglegesítése mellett, megyei szintű projektgyűjtést végeztünk, amelyek az egész megyére kiterjedően önkormányzati projektek felmérését szolgálták. A megyei és országos területfejlesztési irányok, a projektgyűjtés, valamint a közgyűlés által elfogadott vezérprojektek figyelembevételével jutottunk el az integrált megyei programunk kidolgozásának szakaszába. Eltökélt szándékunk, hogy programjainkat ugyanolyan munkával és energiával valósítsuk meg, mint amilyen lelkesedéssel készítettük az azokat megalapozó tervdokumentumokat, így majd elmondhatjuk a ciklus végén, hogy megvalósítottuk a tervezés egyik jelmondatát, hogy Szabolcs- Szatmár-Bereg megye egy olyan hely, ahol jó élni és jó ide visszatérni. Seszták Oszkár Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés elnöke

13 Arccal az Energiairányítási Rendszer felé Az Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség egy részét folyamatosan vissza tudják forgatni (ENEREA) az Erópai Unióban négyszázad magátovábbi energia megtakarítási célú beruházásokval, hazánkban elsőként látja el az energiapolitika ra és a rendszer folyamatos fejlesztésére. aprópénzre váltásával kapcsolatos feladatát. A beruházás szinte önmagát finanszírozza, mivel A nyíregyházi székhelyű ENEREA márciusi a rendszer kiépítése alatt már jelentkezik a hamegalakulása óta áll az önkormányzatok, vállalszon egy része. További előny, hogy a rendszerkozások és a lakosság szolgálatában az energia nek nincs kihordási vagy elhasználódási ideje, az tanácsadás területén. Regionális szinten kiemelmegfelelő működtetés és karbantartás mellett kedő eredményekkel járul hozzá az EU- és Magyarfolyamatosan hasznot termel. ország energiapolitikájának megvalósításához. - Itt, az ország elmaradottnak tartott szegletében - Az EIR-t a nemrég megjelent EU szabvány szerint megalakulásunk óta folyamatosan dolgozunk a érdemes kiépíteni, amely azért került kidolgovámosi Gábor, igazgató szemléletváltásért és az energiaracionalizálás elzásra, hogy összegezve az eddigi összes hasonló terjesztéséért. Célunk, hogy az Észak-Alföldi Régió lehessen az ország normát, segítse a szervezeteket abban, hogy növeljék az energiaha energiarégiója. Jó példa erre az a közvetlen EU-s forrás, melynek tékonyságukat logikus, ellenőrzött és szisztematikus módon, ezáltal keretében 200 db óvoda passzív épületté alakítását tervezzük a jövő- energiát spóroljanak és csökkentsék a költségeiket. ben. Az ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség Nonprofit - Mivel minden szervezet igénye és tulajdonságai különbözőek, a Kft. működésének eredményességét fémjelzi, hogy itt a régióban bevezetéséhez minőségügyi rendszerekben és energetikában jártas valósult meg a legtöbb energetikai pályázat - számol be munkájuk szakcég, szakemberek bevonására van szükség. hatékonyságáról az igazgató, Vámosi Gábor. Ami pedig az új uniós költségvetési ciklusban energetikai fejlesztések- Előnyök, amelyet az eddig EIR-t alkalmazó szervezetek megjere előirányzott, mintegy 1600 milliárd forint brüsszeli forrást illeti, az löltek: - elsősorban a közvetlen és gyors pénzügyi megtakarítás, megenergia Ügynökség aktívan részt vett az energetikai programok tervetérülés, zésében országos és megyei szinten is - teszi hozzá Vámosi Gábor. - pozitív reklám, publicitás, Az ENEREA ügyvezető igazgatója az új energetikai szabvány (MSZ EN - fejlettebb vállalati imázs, ISO 50001) kapcsán fontos szempontokra, tennivalókra, és előnyökre - fejlettebb működési hatékonyság, hívja fel a vállalatok figyelmét: - fejlettebb karbantartási gyakorlat, - Az energetikai rendszerek fejlődése során egyre nyilvánvalóbbá - az energia költség és felhasználás megtakarítás, vált, hogy a hagyományos energetikusi tevékenység, bármilyen fej- üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkenése, lett legyen is az, nem hoz elegendő eredményt, mert nem átfogó - ökológiai lábnyom csökkenése, menedzsment szisztémán alapszik. Folyamatosan törekedni kell a - fokozott figyelem a munkatársak energiafelhasználásánál, költségek minimalizálása az összes lehetőség figyelembe vételével, - a nagyobb tudás a berendezések hatékonyságánál, ez azonban csak átfogó és folyamatosan működő teljes energia me- tájékozottabb döntéshozatali folyamatok, nedzsment rendszerrel lehetséges. - a jó első megközelítés jól struktúrált rendszerben történik, - Az Energiairányítási Rendszer (EIR) év végéig EU- direktíva alapján történő kötelező bevezetéséről van szó, nagyvállalatok részé- - Több mint megfontolandó, hogy az EIR várhatóan az EU-s energetire. Ennek pénzügyi haszna is jelentős, hiszen a szabvány alkalmazása kai pályázatoknak alapfeltétele lesz, mivel globális érdekeket is szol5-15 % energia hatékonyság növelést okoz. Ahol jelentős az energia gál, úgymint tagországi EU kötelezettségvállalások megvalósítása, költség, és egyben a termék vagy szolgáltatás árának jelentős ré- továbbá egyéb támogatások is várhatók a már alkalmazók számára. szét képezi, feltétlenül indokolt az alkalmazása. A piacon maradást, versenyképességet, vagy éppen a működőképességet segíti, hiszen - Az ENEREA elkötelezett az energiaracionalizálás iránt és fontosnak minden forint megtakarítás tiszta nyereségként jelentkezik. Egyes tartjuk a vállalatok esetében is az energia költség- és mennyiség megtakarítás elérését, melynek egyik leghatékonyabb eszköze az esetekben tekintve a gazdasági helyzetet, mentőöv is lehet. - A rendszer eddigi tapasztalatok alapján fél-egy év alatt megtérül. EIR. Szakértőink a legmagasabb szintű energetikai referenciával rena vállalatok a megtakarításokat más hasznos célra fordíthatják, azok delkeznek az országban. Amennyiben felkeltettük az érdeklődést, további információért keressenek minket: Tel: /2816 mellék, Mobil: 06-30/ , info@enerea.eu, Web: TOP

14 Tartós prémium Alessio Bonfanti gyárigazgató Fagyasztó szekrények elpárologtatóinak előkészítése Szekrénytest habosítás utáni minőségellenőrzés Állni a szokatlan minivárosban, ahol a közlekedési szabályok két sárga sávra vonatkoznak, és ha rossz mezőbe lépünk, a gép azonnal vészjelzést ad, szóval nem lépni sehová, és felnézni az üvegkalitkára, kiváltságos dolog. Odafentről kilépni a teraszra és lenézni a 48 ezer négyzetméteres gyártóegységre, amikor mindenki dolgozik, s a kis vonat hozza-viszi az alkatrészeket, még inkább az. Más világba csöppen, aki az Electrolux gyárban körbenéz, ta- lán fel sem fogja, hogy az óriáscsarnok árukiadójánál sorakozó teherautók naponta 3000 luxus minőségű hűtőt visznek tovább Európa piacára. Az,,Átgondolt design megtestesítője, a konyhai, fürdőszoba és szabadtéri eszközök vezető márkáit adó, 5 kontinensen jelen lévő cég kicsinyített mása épp tíz éve vetette meg lábát Nyíregyházán, az Ipari Parkban, s talán akkor még a vezetők sem gondolták, hogy az Electrolux egyik központi termékének európai bázisát építették meg akkor, s hogy Nyíregyháza tartós befektetésnek bizonyul majd. A város életében a második legnagyobb munkáltatóról van szó, hiszen a termelésben csaknem ezer, a szellemi állományban 60-an dolgoznak napjainkban. Hosszú távban gondolkodunk, ezt igyekeztünk megmutatni azzal, hogy a város egy pontján, a Jósavárosban, ahol dolgozóink többsége él, és ahol jelentős fejlődést lehetett elérni, megépítettük, átadtuk az Electrolux sétányt, s évente meghirdetjük a városlakóknak az Electrolux futóversenyt. A prémium kategóriás alulfagyasztós készülékek gyártásával az Electrolux-on belül is jelentős helyet foglalunk, hiszen innen látja el a cég az európai piacot. Számos mérvadó fejlődés történt ebben az évben is, hiszen lecseréltük csaknem a teljes termékpalettát, már a jövő évi fejlesztéseken dolgozunk határozza meg az Electrolux Lehet Kft. nyíregyházi gyárának pozícióját több oldalról Alessio Bonfanti gyárigazgató. Nyugalma, higgadtsága a stabil keretekről árulkodik, valahogy sem a figyelem, sem az emberre hangsúlyt helyező munkakultúra nem meglepő itt az Ipari Park kisebb városnyi területén. A legfontosabb, hogy a prémium kategóriás készülékek magasabb ára okán elvárt vásárlói igény teljesüljön, vagyis a kimagasló minőséget, az igényes külső megjelenést és a modern funkcionalitást képviseljük a verseny- Villamos vezetékek elrendezése, rögzítése TOP

15 , fejlett gyártás képességünk megőrzésével. Ennek érdekében a közelmúltban az energiahatékonyság terén is előre léptünk a A+++ kategóriába, LED kijelzős készülékeinkkel, és a folyamatos fejlődés érdekében további mérnöki pozíciókat nyitottunk, mert szeretnénk új munkatársakkal a gyártás-fejlesztésben is továbblépni. Az Electrolux Group olyan világcég, ahol a dolgozóknak a szakmai fejlődésen túl akár nemzetközi karrierlehetőség is nyílhat Európa sok országába, de Amerika, Egyiptom, Ausztrália és az ázsiai térség is olyan gyártó bázisokkal rendelkezik, ahol a szakértőkre mindig szükség van. A mérnökeink bonyolult gyártási-, és gyártmánytechnológiával dolgoznak, azonban nemcsak a termékfej- A Széchényi 2020 program keretében 560 millió forint vissza nem térítendő támogatás felhasználásával öszszesen 1,3 milliárd forintos kutatás-fejlesztési projektet valósított meg az Electrolux Lehel Kft. A beruházás eredményeként a legkorszerűbb technológiát és környezettudatos megoldásokat alkalmazva új hűtőgépek, fagyasztóládák és porszívók fejlesztése és tesztelése indult el, valamint az ehhez szükséges infrastrukturális beruházás valósult meg. lesztésben, hanem logisztikai területen is vannak lehetőségeink. Az anyagellátást a kereskedelmi igényekre való gyors reagálás érdekében szintén nagy kihívás megoldani, figyelembe véve a minőségi követelményeket, melyre kollégáink a gyártósorokon kiemelten fókuszálnak. Az Electrolux LEAN-alapokra épülő, belső rendszere a magas színvonalú dolgozói képzések és munkatapasztalat mellett arra is ügyel, hogy a költséghatékony működésben vezető elv legyen a környezettudatos gyártás és a biztonságtechnika. A dolgozók a munkavédelmi szabályokat komolyan veszik, a vezetők célja pedig, hogy a balesetveszélyes targoncás alapanyag kiszállítást a gyártósorokon biztonságosabb, kisvonatos anyagellátási folyamatra váltsa. Emellett az Electrolux-nál napkollektoros rendszerek segítik az energiafelhasználás hatékonyságát, a fűtést visszanyíló rendszerek, a világítást LED- izzók biztosítják sok munkaállomáson. Az Electrolux küldetése, hogy minden nappal jobbá tegye az emberek és a bolygó életét. A jobb életminőség a mindennapi életben is üzletpolitika. Könnyebb a házimunkát is jó minőségű, biztonságos háztartási eszközökkel elvégezni zárja mondanivalóját a gyárigazgató -, aki az erkélyről való szemlélődés közben szerénységgel ecseteli, hogy a legutóbbi Electrolux futóversenyen milyen lassan, de biztosan ért célba. 1,3 MILLIÁRD FORINTOS KUTATÁS-FEJLESZTÉSI PROJEKTET VALÓSÍTOTT MEG AZ ELECTROLUX LEHEL KFT. A vállalat jászberényi és nyíregyházi gyáraiban 2014 év végén zárul hivatalosan a két éves projekt, amelynek megvalósításához a vállalat a Széchényi 2020 program keretében elnyert 560 millió forint összegű vissza nem térítendő támogatást is felhasználta. A projekt során olyan új terméktípusok kialakítása volt a cél, amelyeknél a legkorszerűbb technikai megoldásokat építettük be termékeinkbe és munkafolyamatainkba. Emellett a termékek és a gyártástechnológia minőségének és megbízhatóságának növelése érdekében fejlesztettük a műszaki jellemzők mérésére szolgáló módszereket, valamint magát a mérési infrastruktúrát is. mondta el Gönczi Sándor, az Electrolux Lehel Kft. ügyvezető igazgatója a fejlesztési projekttel kapcsolatban. Magyarországnak versenyképes, innovatív vállalati szektorra van szüksége. Ez jelenti a különbséget a növekedés és a stagnálás között. Tudjuk, hogy soha nem álltunk rosszul új ötletekben, tudományos felfedezésekben. Annak érdekében, hogy a kutatási és innovációs versenyben helytálljunk, számos egyéb intézkedés mellett a kormány kiemelt figyelmet fordít az erre a célra rendelkezésre álló források növelésére is. A következő uniós költségvetési ciklusban 2,1 milliárd eurót fordíthat Magyarország kutatás-fejlesztésre. emelte ki Túróczy László gazdaságtervezésért és versenyképességért felelős helyettes államtitkára fejlesztési projekt hivatalos zárórendezvényén mondott köszöntőjében. A pályázati összeggel együtt az Electrolux összesen több mint 1,3 milliárd forintos kutatás-fejlesztési beruházást valósított meg. A fejlesztés eredményeként az EcoDesign és Simultaneous Engineering tervezési módszerek alkalmazásával új hűtőgépek, fagyasztóládák és porszívó termékek fejlesztése, a prototípusok előállítása és tesztelése kezdődött meg. Az EcoDesign elveket követve az Electrolux arra törekszik, hogy termékeinek tervezése, fejlesztése, gyártása és használata mind kevesebb környezeti terheléssel járjon. Hasonló módon a Simultaneous Engineering módszer célja, hogy a különböző tervezési folyamatok párhuzamos szervezésével a vállalat energiát és erőforrást takarítson meg. A projekt során az Electrolux Lehel Kft. a Miskolci Egyetem Gépészmérnöki karával működött együtt, bevonva a kutatás-fejlesztési folyamatokba az egyetem tudásbázisát, kutatási lehetőségeit, hallgatóit és oktatóit. Az aktuális projekten túl a felek a hosszabb távú együttműködés igényét is megfogalmazták, amelynek keretében az Electrolux Lehel Kft. az egyetemi oktatást támogatva lehetőséget adna a hallgatóknak a gyakorlatorientált, az ipari környezetben felmerülő fejlesztési feladatok megismerésére. TOP

16 A NAV elemzése a bevallott adatok alapján III. A SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK TELJESÍTMÉNYEI A kiadvány készítésekor a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei székhellyel rendelkező vállalkozások adatait vettük figyelembe. A társasági adónak nem alanyai a társas vállalkozások közül a költségvetési szervezetek, kivéve a felsőoktatási intézményeket. A társasági adónak viszont alanyai a nonprofit szervezetek (alapítványok, közalapítványok, társadalmi szervezetek, köztestületek, lakásszövetkezetek, egyhá- zak), de vállalkozási tevékenység hiányában társasági adóbevallás benyújtására nem kötelezettek. Ezek az adózók egyszerűsített nyilatkozat benyújtásával teljesítik bevallási kötelezettségüket. Elemzésünk darab hibátlan társasági adóbevallás adatainak összegzéséből készült. 1. ÉRTÉKESÍTÉS NETTÓ ÁRBEVÉTELE A Szabolcs megyében működő társas vállalkozások együttesen 1.611,7 milliárd Ft nettó árbevételt realizáltak évben, 1,3%-kal többet, mint egy évvel korábban. A belföldi értékesítés és az export egyaránt meghaladta a évi értéket. A belföldi értékesítés évben 1.025,8 milliárd Ft-ot tett ki, a bázisévhez képest 0,1%-kal nőtt. Az export árbevétel ettől jóval dinamikusabban, 3,4%-kal emelkedett, összege 585,9 milliárd Ft volt. A megyei árbevétel 64%-a belföldi értékesítésből, 36%-a exportból származott. (7. grafika) Nemzetgazdasági ágazatonként nézve az értékesítés a 7. grafika Értékesítés alakulása milliárd Ft ,9 566, , , , , Export Belföldi Grafika: Kelet-Magyarország, forrás: NAV villamosenergia-ipar, a kereskedelem és a szolgáltatás ágazat kivételével valamennyi ágazatban meghaladta a évi értékeket. Legnagyobb forgalmat a feldolgozóipar és a kereskedelem vállalkozásai bonyolították. A feldolgozóipar évi árbevétele 653,8 milliárd Ft, a kereskedelemé 574,8 milliárd Ft volt, a megyei értékesítéshez 41%-kal, illetve 36%- kal járult hozzá a két ágazat. A feldolgozóipar 14,1 milliárd Ft növekedést ért el, forgalma 2,2%-kal haladta meg a bázisévit. A növekedés több mint kétharmadát egy vegyi-, gumiipari cég és egy élelmiszeriparban tevékenykedő vállalkozás adta, melyek 5,7 milliárd Ft-tal és 3,9 milliárd Ft-tal növelték nettó árbevételüket. (8. grafika) A kereskedelembe tartozó vállalkozások 2,2 milliárd Ft-tal kevesebb árbevételt értek el, mint a bázisévben. A csökkenést az okozta, hogy egy egyéb élelmiszer nagykereskedelemben tevékenykedő cég áthelyezte székhelyét egy másik megyébe évi értékesítése 3,3 milliárd Ft volt. Tőle függetlenül nézve az ágazatban működő vállalkozások értékesítése 0,2%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Az ágazat legnagyobb árbevétel-növekedését egy gépjárműalkatrész nagykereskedelemmel foglalkozó társaság érte el, mely 2,7 milliárd Ft-tal, 17,3 milliárd Ft-ra emelte értékesítését. A legnagyobb arányú árbevétel-növekedés az építőiparban következett be évhez viszonyítva 16,1%-kal több nettó árbevételt mutattak ki a szektorba tartozó vállalkozások. A növekedés 40%-át 4 cég adta, melyek együttesen 5,4 milliárd Ft-tal növelték árbevételüket. TOP

17 A NAV elemzése a bevallott adatok alapján 8. grafika Nettó árbevétel alakulása nemzetgazdasági ágazatonként milliárd Ft Változás: 12,2% 2,2% -31,2% 16,1% -0,4% 6,5% 12,3% -13,3% ,7 653,8 577,0 574, ,4 81,2 Mezőgazdaság Feldolgozóipar 25,0 17,2 Villamosenergiaipar 83,6 97,1 Építőipar Kereskedelem ,7 8,2 Vendéglátás 114,4 70,6 79,3 99,2 Szállítás Szolgáltatás Grafika: Kelet-Magyarország, forrás: NAV A szállítás, raktározás és a mezőgazdaság ágazataiban évben közel azonos mértékű, 12,3%-os, illetve 12,2%-os mértékű növekedés volt. A szállítás, raktározás ágazatban 8,7 milliárd Ft-tal, 79,3 milliárd Ft-ra nőtt az árbevétel. Az ágazatban tevékenykedő cégek több mint 60%-a növelte értékesítését a bázisévhez viszonyítva. A legnagyobb növekedést elérő cég 1,2 milliárd Ft-tal gyarapította árbevételét egy év alatt. Egy 1,3 milliárd Ft árbevételű vállalkozás évben Szabolcs megyébe tette át a székhelyét. A mezőgazdaság árbevétele a évi 72,4 milliárd Ft-ról 81,2 milliárd Ft-ra nőtt. Az ágazatban kimutatható 8,8 milliárd Ft-os növekedés jelentős hányada, 7,6 milliárd Ft egy vállalkozáshoz köthető, mely az élelmiszeriparból a mezőgazdaságba került át. A szolgáltatás ágazatban volt a legnagyobb árbevétel-csökkenés évben, 15,2 milliárd Ft. Az ágazatban kimutatható visszaesés teljes egészében annak tudható be, hogy a évi XXV. törvény alapján három egészségügyi háttérszolgáltatást nyújtó nonprofit gazdasági társaság április 1-jei hatállyal állami fenntartásba került, és költségvetési szervként működik tovább. A három nonprofit társaság évi együttes árbevétele 21,9 milliárd Ft volt, tőlük elvonatkoztatva 7,2%-os növekedés következett be a szolgáltatás ágazatban. A villamosenergia-iparban esett vissza az árbevétel a legnagyobb arányban. Az ágazatban kimutatható 7,8 milliárd Ft-os csökkenés jelentős része két céghez köthető. Az egyik vállalkozás évtől a szolgáltatás ágazatban folytatja tevékenységét, évi árbevétele 4,2 milliárd Ft volt. A másik gazdálkodónak 2,5 milliárd Ft-tal esett vissza az értékesítése az előző évhez viszonyítva. Tőlük függetlenül nézve az ágazatban mérsékeltebb csökkenés következett be. A belföldi értékesítés az ágazatok többségében meghaladta a bázisévit. Ágazatonkénti alakulását tekintve a kereskedelem részaránya a legjelentősebb, a megyei belföldi értékesítés közel felét ez a szektor adta. Az ágazat értékesítésének 79%-a irányult a hazai piacra. A kereskedelmi szektor belföldi forgalma 452,1 milliárd Ft volt, mely közel azonos az előző évivel. Az ágazatban egy vegyi áru nagykereskedelemmel és egy mezőgazdasági termék ügynöki nagykereskedelmével foglalkozó vállalkozás 2,5-2,5 milliárd Ft-tal, egy gépjárműalkatrész nagykereskedelemben tevékenykedő cég pedig 2,1 milliárd Ft-tal növelte belföldi értékesítését. Az ágazat exportja 122,7 milliárd Ft volt, ami közel azonos az előző évivel. (1. táblázat) TOP

18 A NAV elemzése a bevallott adatok alapján 1. táblázat Belföldi és külföldi értékesítés alakulása nemzetgazdasági ágazatonként Belföldi értékesítés Export Ágazat megnevezése év év Változás év év Változás millió Ft millió Ft % millió Ft millió Ft % Mezőgazdaság ,9% ,7% Bányászat ,5% Feldolgozóipar ,8% ,8% Villamosenergia-ipar ,5% Építőipar ,6% ,8% Kereskedelem ,9% ,5% Vendéglátás ,3% ,3% Szállítás, raktározás ,0% ,2% Szolgáltatás ,5% ,8% Összesen ,1% ,5% A feldolgozóipar értékesítésének nagyobb része külföldre irányult. Az ágazat exportértékesítése 5,8%-kal, 23,6 milliárd Ft-tal haladta meg az előző évit. Az export növekedésének kétharmada három gazdálkodóhoz köthető, melyek együttesen 16,1 milliárd Ft-tal növelték külföldre történő értékesítésüket. Az ágazatban lévő, nem csak hazai piacra termelő gazdálkodók kétharmada növelte exportjának bevételét évben. A feldolgozóipar belföldi értékesítése 219 milliárd Ft volt, ami 4,2%-kal elmaradt a bázisévitől. A visszaesés jelentős hányada két céghez kapcsolódik, melyek hazai piacon megszerzett bevétele összesen 9 milliárd Ft-tal csökkent, mivel évtől mindkét vállalkozás értékesítése teljes egészében külföldi piacra irányult. A megyei kivitel 74%-át a feldolgozóipar vállalkozásai, 21%-át a kereskedelmi szektor gazdálkodói realizálták. A szolgáltatás, az építőipar, a mezőgazdaság és a villamosenergia-ipar ágazataiban az értékesítés túlnyomó része hazai piacra irányult. A szolgáltatás belföldi értékesítése évben 97,3 milliárd Ft volt, ami 12,7 milliárd Ft-tal kevesebb a évinél. A csökkenést a korábban már említett három egészségügyi háttérszolgáltatást nyújtó nonprofit társaság átalakulása eredményezte. Tőlük elvonatkoztatva a szolgáltatás belföldi értékesítése 10,5%-kal, 9,3 milliárd Ft-tal nőtt. A legnagyobb növekedést elérő cég 1,5 milliárd Ft-tal növelte árbevételét. Az építőiparban működő vállalkozások 96%-a kizárólag a hazai piacon van jelen. Itt következett be a legnagyobb összegű, 13,6 milliárd Ft árbevétel növekedés. A mezőgazdaság belföldi értékesítése 9,9%-kal nőtt az előző évhez viszonyítva. A 6,8 milliárd Ft-os növekedés döntően a korábban már említett adózóhoz köthető, aki egy másik ágazatból került a mezőgazdaságba. A vállalkozás évben 5,4 milliárd Ft-os belföldi értékesítéssel járult hozzá az ágazat növekedéséhez. A villamosenergia-ipari vállalkozások belföldi értékesítése 7,9 milliárd Ft-tal csökkent. A szállítási szektor nettó árbevételének 77%-a hazai piacokról származott. A 60,8 milliárd Ft-os belföldi értékesítés 10,5 milliárd Ft-tal több mint az előző évben. A növekedés negyede a korábban már említett két vállalkozáshoz köthető, közülük az egyik cég közel kétszeresére növelte hazai értékesítését, míg a másik társaság más megyéből tette át székhelyét. A szállítás exportja kis mértékben csökkent, 18,6 milliárd Ft volt. A visszaesés teljes egészében egy céghez kapcsolódik, melynek évben 2,1 milliárd Ft-tal csökkent az exportja. Ezen gazdálkodótól eltekintve az ágazat exportjában 2%-os mértékű növekedés mutatható ki. TOP

19 A NAV elemzése a bevallott adatok alapján 9. grafika Nettó árbevétel alakulása a feldolgozóiparban milliárd Ft ,7 98,3 Élelmiszeripar Élelmiszeripar 38,4 7,8 Textil-, bőripar 205,2 47,8 Vegyi-, gumiipar 57,4 5,9 44,5 20,6 17,9 36,2 Fa-, papíripar Gépgyártás Egyéb A feldolgozóiparon belül két meghatározó iparág van, a vegyi-, gumiipar értékesítése az ágazati bevétel 40%-át, az élelmiszeripar a 24%-át tette ki. A vegyi-, gumiipar évi bevétele 261,9 milliárd Ft volt, 8,9 milliárd Ft-tal több az előző évinél. A növekedés teljes egészében az exportértékesítés kimagasló, 17,8 milliárd Ft-os növekedésének eredménye. Az iparág árbevételének 85%-a, 223 milliárd Ft külföldi értékesítésből származott. Ebből meghatározó részesedésű két gazdálkodó volt, melyek 6,8 és 5,7 milliárd Ft-tal növelték az iparág exportját. Közülük a legnagyobb exportbevételt elérő gazdálkodó értékesítése 170,3 milliárd Ft volt, ez az iparág kivitelének 76%-át jelentette. Tőle függetlenül nézve is 29,9%-kal emelkedett az iparág exportja. Az élelmiszeripar évi árbevétele 154,6 milliárd Ft volt, mely 3,4 milliárd Ft-tal kevesebb az egy évvel korábbinál. A csökkenés abból adódik, hogy egy kenyér és friss pékáru gyártásával foglalkozó cég másik megyébe helyezte székhelyét, egy vállalkozás pedig más ágazatban folytatja tevékenységét. A két társaság együttes évi értékesítése 3,4 milliárd Ft volt. A kivitel az összes értékesítés több mint egyharmadát tette ki. A gépgyártás értékesítésében nagy elmozdulás nem történt. Az iparág árbevétele 61,8 milliárd Ft volt, ami a feldolgozóipar értékesítésének egytizede. Az iparágban jelenlévő vállalkozások bevételének több mint kétharmada exportból származott. A textil-, bőripar árbevétele 46,5 milliárd Ft volt, melynek jelentős része exportból származott. A kivitel 6%-os növekedése egy vállalkozáshoz köthető, melynek értékesítése évben teljes egészében külföldi piacra irányult. A fa- és papíripar vállalkozásai 23,6 milliárd Ft árbevételt realizáltak, melynek meghatározó része belföldi értékesítésből származott. (9. grafika) 158,0 46,2 253,0 26,5 62,4 93,6 154,6 46,5 261,9 23,6 61,8 105,4 40,7 5,8 Textil-, bőripar Vegyi-, gumiipar 5,0 44,2 18,6 17,6 Fa-, Gépgyártás papíripar Belföld Export Belföld Export 59,1 95,5 223,0 38,9 62,8 42,6 Egyéb Grafika: Kelet-Magyarország, forrás: NAV 2. VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNYEK Adózás előtti eredmény A megyében működő társas vállalkozások évi adózás előtti eredménye 69,1 milliárd Ft volt, közel azonos az előző évivel. Az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye 18,2%-kal emelkedett. A pénzügyi műveletek eredménye és a rendkívüli eredmény is negatív volt évben. 10. grafika Adózás előtti eredmény alakulása millió Ft Üzemi eredmény Pénzügyi eredmény Rendkívüli eredmény Grafika: Kelet-Magyarország, forrás: NAV Az adózás előtti eredmény kismértékű csökkenése annak következménye, hogy az üzemi eredmény 12,8 milliárd Ft-os növekedését ellensúlyozta a pénzügyi eredmény 5,8 milliárd Ft-os csökkenése, valamint a rendkívüli eredmény negatív irányba történő elmozdulása. (10. grafika) Az üzemi (üzleti) eredmény növekedésének közel fele két gazdálkodónál bekövetkezett, összesen 5,8 milliárd Ft-os emelkedésnek köszönhető évben az üzemi (üzleti) nyereség és veszteség összege, valamint az eredményt kimutató gazdálkodók száma is kedvező irányba mozdult el. Az üzemi (üzleti) nyereség összege 11 milliárd Ft-tal, 105,8 milliárd Ft-ra emelkedett egy év alatt. Az üzemi (üzleti) veszteség 24,3 milliárd Ft-ról 22,5 milliárd Ft-ra csökkent. Üzemi (üzleti) nyereséget gazdálkodó mutatott ki, 346-tal több mint évben. A veszteséges vállalkozások száma volt, 126-tal csökkent az előző évhez viszonyítva. (11. grafika) TOP