Adótörvény változások - 2015

Adótörvény változások - 2015 Előadó: Nyisztor Ingrid Júlia Személyi jövedelemadó, járulék, szociális hozzájárulási adó, egyszerűsített foglalkoztatás 2015. évi módosítások 1

Családi kedvezmény 2016-tól négy év alatt kétszeresére nő (évi + 2.500 Ft) a két eltartottat nevelő családok által érvényesíthető családi kedvezmény. Mértéke: kettő eltartott esetén a jelenlegi 62 500 forintról 2019-re 125 000 forintra nő az összevont adóalapot csökkentő kedvezmény mértéke, az alábbiak szerint: egy eltartott esetén 62 500 forint, kettő eltartott esetén a) 2016-ban 78 125 forint, b) 2017-ben 93 750 forint, c) 2018-ban 109 375 forint, d) 2019-ben és az azt követő években 125 000 forint, három és minden további eltartott esetén 206 250 forint. Szja tv. 29/A. (2) bekezdés Hatályba lépés: 2016. január 1. Családi kedvezmény A családi kedvezmény érvényesítésére jogosultak köre bővül: a nevelőszülő családi pótlékra egyébként nem jogosult közös háztartásban élő házastársával. Szja tv. 29/A. (3) bekezdés a) pont További módosítás, hogy a visszaélések megszüntetése érdekében a jövőben csak az eltartottak, kedvezményezett eltartottak adóazonosító jelének közlése esetén érvényesíthető a családi kedvezmény (kivéve: magzat!). A szabályt átmeneti rendelkezés alapján a 2015. december 31-ét követően megtett nyilatkozatok, illetve a 2015. évre vonatkozó bevallások, munkáltatói adómegállapítások esetében kell alkalmazni! Figyelem! Az adóazonosító jel feltüntetése akkor is kötelező lesz, ha az eltartott nem belföldi illetőségű. Szja tv. 48. (3) bekezdés b) pont 2

Családi kedvezmény Szövegszerű pontosítás a családi kedvezmény igénybevételére vonatkozó szabályozásban: Abban az esetben, ha egy kedvezményezett eltartottra tekintettel több magánszemély is jogosult a kedvezményre, az igénybevétel és a kedvezmény megosztásának feltétele, hogy az adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban a jogosultak közös nyilatkozatot tegyenek, amelyben rögzítik, hogy melyikük érvényesíti a kedvezményt, továbbá közlik a kedvezmény összegének megosztásra, közös érvényesítésre vonatkozó döntésüket. Szja tv. 29/B. (1d) bekezdés Első házasok kedvezménye Új adóalap-csökkentő kedvezmény! Cél: a házasságkötési kedv növelése. Kedvezményezettek: 2015-től minden olyan pár, ahol legalább az egyik fél első házasságát köti. Átmeneti rendelkezés alapján a 2014. december 31-ét követően megkötött házasságok esetén alkalmazható! Időtartama: a házasságkötés hónapját követő hónaptól (1. jogosultsági hónap!) 24 hónapon keresztül (szükséges, hogy a házassági életközösség fennálljon végig!), de legfeljebb a családi kedvezményre való jogosultság megnyíltáig (magzatra vagy saját gyermekre tekintettel). Mértéke: együttesen havi 5000 Ft (adóalap: 31.250 Ft) adócsökkenést eredményező mértékben csökkentheti az adóalapját. A kedvezmény a családi kedvezményhez hasonlóan a megfelelő nyilatkozat megtétele esetén már az előleg levonásánál figyelembe vehető, a házastársak közösen is érvényesíthetik, vagy az adóév elteltével az adóbevallásban megoszthatják egymás között. Szja tv. 29/C. 3

Első házasok kedvezménye A kedvezmény akkor is érvényesíthető, ha a házasság megkötésekor a felek bármelyikének, vagy kettejüknek közösen már van gyermeke, vagy magzatra tekintettel már jogosult családi kedvezményre! Ilyen esetben a kedvezmény a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető. Amennyiben a 24 hónapos időtartamon belül a családi kedvezményre való új jogosultság magzatra tekintettel vagy gyermek örökbefogadása miatt nyílik meg, az első házasok kedvezménye tovább már nem érvényesíthető. Megszűnik a kedvezmény érvényesíthetősége, ha a házasságkötéskor már meglévő, a házastársat magzatra tekintettel megillető családi kedvezményre való jogosultságot a gyermekre tekintettel megnyíló jogosultság váltja fel. Első házasok kedvezménye A nevelőszülői minőségben keletkező új jogosultság ugyanakkor nem szakítja meg a kedvezmény időtartamát. A kedvezmény közös igénybevétele az adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban független attól, hogy az adóelőleg megállapításánál mely házastársnál történt annak figyelembe vétele. A kedvezmény, hasonlóan a családi kedvezményhez, abban az esetben is érvényesíthető, ha a magánszemély maga köteles az összevont adóalapja adóelőlegét megállapítani (Szja tv. 49. (1) és (4) bekezdései). Az első házasok kedvezménye családi járulékkedvezményre nem jogosít! 4

Adóelőleg nyilatkozatok A magánszemély által adható nyilatkozatok köre bővül az első házasok kedvezményének érvényesítéséről szóló nyilatkozattal és kiegészülnek a nyilatkozattételre vonatkozó szabályok is. Az adóelőleg-nyilatkozat tartalma az első házasok kedvezménye kapcsán: nyilatkozó magánszemély(ek) neve, adóazonosító jele munkáltatónál, kifizetőnél érvényesítendő kedvezmény összege munkáltató, rendszeres bevételt juttató kifizető neve (elnevezése), adószáma A törvény kiegészíti azon kifizetők körét, akiknek a családi kedvezmény, első házasok kedvezménye, ill. személyi kedvezmény adóelőleg megállapításánál történő figyelembe vétele érdekében nyilatkozat adható. Az adóelőleget megállapító munkáltató mellett az összevont adóalapba tartozó, rendszeresen ismétlődő bevételt (különösen havi/heti bért, munkadíjat, tiszteletdíjat, személyes közreműködés ellenértékét, egyéb juttatást) juttató kifizetőnek is adható. Szja tv. 48. (2) bekezdés b) pont, (3a) bekezdés Családi járulékkedvezmény A foglalkoztató köteles a családi járulékkedvezmény havi összegének megállapítására, ha az Szja tv. szerint adóelőleget megállapító munkáltatónak minősül vagy olyan kifizetőnek, amely a magánszemély részére az összevont adóalapba tartozó rendszeres jövedelmet juttat. Tbj. 51. (1) bekezdés A családi járulékkedvezmény éves elszámolásakor a visszafizetési kötelezettséget nem adónemenként, hanem szja-ként kell teljesíteni (+ha a különbözet a 10e Ft-ot meghaladja, akkor 12% különbözeti bírság!), míg az igényelhető családi járulékkedvezményt az szja terhére kell elszámolni. Tbj. 51/B. (4) bekezdés 5

Béren kívüli, illetve egyes meghatározott juttatások A béren kívüli kedvező adózási szabályok mellett adható juttatások köre és feltételrendszere nem változott, ugyanakkor a kedvezményesen adózó juttatások éves keretösszege (általános keretösszeg) 500 ezer Ft-ról 200 ezer Ft-ra csökkent, és emellett bevezetésre került egy ún. rekreációs keretösszeg, mely 450 ezer Ft. Az általános és rekreációs keretösszegbe minden, a munkavállalónak és rá tekintettel magánszemélynek adóévben adott béren kívüli juttatás beleszámít, ugyanakkor az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba ún. célzott szolgáltatásokra utalt munkáltatói adományt nem kell figyelembe venni. Ha a béren kívüli juttatás az egyedi értékhatárt, ill. együttes értéke az éves ált. keretösszeget, rekreációs keretösszeget meghaladja a közterheket a meghaladó érték után a juttatás hónapja kötelezettségeként kell megfizetni. Amennyiben a magánszemély juttatásra jogosító jogviszonya úgy szűnik meg, hogy az igénybe vett béren kívüli juttatások együttes értéke az éves keretösszeg, rekreációs keretösszeg időarányos részét meghaladja, a közterheket e meghaladó érték után a jogviszony megszűnése hónapja kötelezettségeként kell megfizetni. Szja tv. 70. (4a), (4b), 71. (3a) b) pont Béren kívüli, illetve egyes meghatározott juttatások Általános keretösszegbe tartozó juttatások (max. évi 200 ezer Ft) Üdülési szolgáltatás (minimálbér/fő/adóév) Munkahelyi étkezés és/vagy Erzsébet utalvány (12.500/8.000 Ft/hó) Iskolakezdési támogatás (minimálbér 30%-a/gyermek) Helyi utazási bérlet Iskolarendszerű képzés (minimálbér 2,5-szerese) Szövetkezet közösségi alapjából adott juttatás (minimálbér 50%-a/adóév) Önkéntes kölcsönös egészségpénztár/önsegélyező pénztár (együtt a minimálbér 30%-a/hó) Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár, foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézmény (minimálbér 50%-a/hó) Rekreációs keretösszegbe tartozó juttatások (max. évi 450 ezer Ft) SZÉP kártya: Szálláshely alszámla: 225 ezer Ft/adóév Vendéglátás alszámla: 150 ezer Ft/adóév Szabadidő alszámla: 75 ezer Ft/adóév 6

Béren kívüli, illetve egyes meghatározott juttatások Évi 200 ezer Ft-ig a béren kívüli közterhei nem változtak (adóalap: juttatás értéke*1,19, adóalap után 16% SZJA és 14% EHO fizetési kötelezettség áll fenn, azaz összességében az adóteher 35,7%). Évi 200 ezer Ft-ot meghaladóan kizárólag a SZÉP kártyára utalt összeg esetén, max. a rekreációs keretösszegig, 450 ezer Ft-ig 35,7% a közteher mértéke. Béren kívüli, illetve egyes meghatározott juttatások A példa kedvező adózási szabályra Magánszemélyt megillető juttatások Juttatás értéke Adóév összesen Erzsébet utalvány 8.000 Ft/hó 96.000 Ft/év Önkéntes nyugdíjpénztár 6.000 Ft/hó 72.000 Ft/év Általános keretösszeg vizsgálata (200.0000 Ft) SZÉP szálláshely alszámla Rekreációs keretösszeg vizsgálata (450.000 Ft) (96.000 + 72.000)= 168.000 Ft/év <200.000 Ft 225.0000 Ft/év (168.000 + 225.000)= 393.000 Ft/év <450.000 Ft 7

Béren kívüli, illetve egyes meghatározott juttatások Egyes meghatározott juttatásnak minősül, így 51,17%-os közterhet visel (adóalap: juttatás értéke*1,19, az adóalap után 16% SZJA és 27% EHO fizetendő), ha: A béren kívüli juttatást a rá vonatkozó egyedi értékhatárt meghaladóan veszi igénybe a munkavállaló ( B példa), A béren kívüli juttatások 200 ezer Ft-os áltanos keretösszegén felül a további béren kívüli juttatást nem SZÉP kártyára utalt támogatásként veszi igénybe ( C példa), A SZÉP kártyára utalt támogatás és a béren kívüli juttatás 200 ezer Ftos keretébe tartozóan választott juttatások együttes értéke az évi 450 Ft-os rekreációs keretösszeget meghaladja ( D példa). Szja tv. 70. (4) bekezdés Béren kívüli, illetve egyes meghatározott juttatások B példa Juttatás 71. 70. Erzsébet utalvány Isk. kezdési támogatás (8.000*12)= 96.000 Ft 30.000 Ft (12.000-8.000=4.000*12)=48.000 Ft A magánszemély adóévben a következő juttatásokban részesül: Erzsébet utalvány 12.000 Ft/hó (azaz 144.000 Ft/év) Iskolakezdési támogatás 30.000 Ft (1 gyermekre tekintettel) Az Erzsébet utalvány havi 8.000 Ft-ig kedvezményesen adózik, a különbözet (4.000 Ft) után 51,17% a közteher. Általános keretösszeg vizsgálata: 144.000+30.000=174.000 Ft az összes juttatás értéke <200.000 Ft Az iskolakezdési támogatás kedvezményesen adózik, az általános keretösszeg nem került túllépésre. 8

Béren kívüli, illetve egyes meghatározott juttatások C példa A magánszemély cafeteria kerete adóévben 350.000 Ft, melyről a következőképpen nyilatkozik: Erzsébet utalványt kér havi 8.000 Ft összegben, Iskolakezdési támogatást vesz igénybe 2 gyermekre tekintettel: 60.000 Ft összegben, Helyi utazási bérlet térítését kéri összesen 30.000 Ft értékben, A fennmaradó összeget önkéntes nyugdíjpénztári számlájára kérte utalni tagdíj hozzájárulásként összesen 164.000 Ft összegben. A fenti juttatások mind az általános keretösszegen belül vizsgálandók, és mivel együttes összegük az általános keretösszeget, 200 ezer Ft-ot meghaladja, ezért a felettes rész (150 ezer Ft) egyes meghatározott juttatásként a magasabb közteher viselési kötelezettség (51,17%) alá esik. Béren kívüli, illetve egyes meghatározott juttatások D példa A magánszemély cafeteria kerete adóévben 500.000 Ft, melyről a következőképpen nyilatkozik: Önkéntes nyugdíjpénztárba 15.000 Ft/hó tagdíj-hozzájárulást kér (éves szinten: 15.000 Ft/hó * 12= 180.000 Ft), SZÉP kártya szálláshely alszámlára kér 225.000 Ft-ot, SZÉP kártya vendéglátás alszámlára 20.000 Ft-ot, SZÉP kártya szabadidő alszámlára pedig a maradék összeget, azaz 75.000 Ft-ot. Rekreációs keretösszeg vizsgálata: mivel a vállalkozás által nyújtott juttatások együttes értéke a 450 ezer Ft-ot meghaladja, ezért a felettes rész (50.000 Ft) egyes meghatározott juttatásként a magasabb közteher viselési kötelezettség alá esik. 9

Béren kívüli, illetve egyes meghatározott juttatások Utalványokkal kapcsolatos szigorítás: Fontos tudni, hogy a lenti szabályok, rendező elvek, bár nem szerepeltek ebben a formában az Szja tv-ben, korábban, utalvány formájában nyújtott juttatások esetén is alkalmazandók! Az utalvány akkor minősülhet béren kívüli juttatásnak, ha megállapítható, hogy mely termékre, szolgáltatásra használható fel, és az utalvány a magánszemélynek ki nem osztott utalványok visszaváltása kivételével nem visszaváltható, és a juttatás körülményei egyébként megfelelnek a 70-71. rendelkezéseinek. Szja tv. 69. (3) bekezdés, 1. sz. melléklet 9.1. pont Hatályba lépés: 2014. január 1. Nyugdíjbiztosítást érintő változások Pontosításra került a nyugdíjbiztosítás fogalma: A törvény kimondja, hogy a nyugdíjbiztosításnak alapesetben (kivéve, ha az egészségkárosodás már meghaladja a törvényben rögzített 40%-os mértéket) 4 kockázatot kell kötelezően tartalmaznia: Halál, Egészségkárosodás, Nyugdíjba vonulás, Nyugdíjkorhatár elérése, és ezen kívül más kockázatra a biztosítás nem terjedhet ki. Szja tv. 3. 93. pontja 10

Nyugdíjbiztosítást érintő változások A törvény kimondja azt is, hogy a biztosítás kedvezményezettje a biztosított halálát kivéve csak a biztosított lehet. Rögzíti, hogy nyugellátásra való jogosultság alatt a saját jogú nyugellátást kell érteni. A szerződés létrejöttének időpontja az ajánlat ügyfél általi aláírásának napja. A 40%-os mértékű egészségkárosodás az ellátástól függetlenül mentesül a 10 éves türelmi idő alól. Feloldja a járadékfizetésre vonatkozó szabályt, ha a felhalmozási idő rövidsége miatt a járadék havi összege nem ér el egy minimális szintet (10.000 Ft-ot). A rendelkezés alapjául szolgáló összeg tekintetében 2015-től a befizetés mellett feltétel, hogy a befizetett összeget a biztosítónak a szerződésen jóvá is kell írnia. Nyugdíjbiztosítást érintő változások Biztosítási díj= alapbiztosítás díja+ kiegészítő biztosítás díja Alapbiztosítás preferált jellegű elemei: nyugdíjba vonulás, nyugdíjkorhatár elérése (megtakarítási díjrész) Alapbiztosítás kevésbé preferált jellegű elemei: haláleseti és egészségkárosodási kockázat (kockázati díjrész) Korlátozás: a haláleseti és egészségkárosodási kockázat díja az alapbiztosításon belül nem haladhatja meg a kiegészítő biztosítási díjak nélküli biztosítási díj 10%-át. Amennyiben a fenti két kockázati díjrész összege meghaladja az alapbiztosítás díjának 10%-át, akkor ezen kockázati díjrész alapján nem tehető rendelkező nyilatkozat. Az alapbiztosítás mellett a kiegészítő biztosítás egyáltalán nem jogosít kedvezmény érvényesítésre! 11

Nyugdíjbiztosítást érintő változások A törvény már korábban is tartalmazta, hogy a kiegészítő biztosítások díja alapján nem illeti meg a magánszemélyt a rendelkezési jog, de bizonytalanság volt abban, hogy mi minősül kiegészítő biztosításnak, ezért a törvénybe új fogalomként bekerült a kiegészítő biztosítás. Saját különös szerződési feltétele van és a díja a nyugdíjbiztosítás díjától a számviteli jogszabályok szerint elkülönített, függetlenül attól, hogy milyen kockázatra nyújt fedezetet, ideértve a levonással érvényesített díjat is! Szja tv. 3. 99. pontja Nyugdíjbiztosítást érintő változások példa rendelkezés alapjául szolgáló összegre A magánszemély 2015-ben nyugdíjbiztosítási szerződést köt. Alapbiztosítás alapján 2015. évben 100.000 Ft díjat, kiegészítő biztosításként 10.000 Ft-ot fizet. A kiegészítő biztosításból 6.000 Ft megtakarításra, a maradék 4.000 Ft haláleseti kockázatra fordítódik. Az alapbiztosítás kockázati díjrésze: A) eset: 5.000 Ft 5.000/100.000=5% B) eset: 11.000 Ft 11.000/100.000=11% A kiegészítő biztosítás díja után nem tehető nyilatkozat. A) esetben a teljes alapbiztosítási díjról, 100.000 Ft-ról tehető nyilatkozat, az érvényesíthető kedvezmény: 100.000*0,2=20.000 Ft (max. korlát 130 ezer Ft, ill. ha mellette van még önkéntes pénztári vagy/és NYESZ-R nyilatkozat akkor együttesen max. 280 ezer Ft) B) esetben 100.000-11.000=89.000 Ft a rendelkezés alapjául szolgáló összeg, az érvényesíthető adókedvezmény: 89.000*0,2=17.800 Ft (max. korlát 130 ezer Ft, ill. ha mellette van még önkéntes pénztári vagy/és NYESZ-R nyilatkozat akkor együttesen max. 280 ezer Ft) 12

Nyugdíjbiztosítást érintő változások A következő befizetésekről lehet rendelkezni: alapbiztosításra fizetett teljes összegről, ha a kockázati díjrész a 10%- ot nem éri el, más, kifizetőnek nem minősülő személy által fizetett adómentes díjról, az összevont adóalap részeként adóköteles díjról is! 2015-től került a szabályozásba, hogy az adóról való rendelkezés alapjának meghatározásához a nem Ft-ban történő díjfizetések Ft-ra történő átváltására a dec. 31-én érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamot kell alkalmazni. Átmeneti rendelkezés alapján a fenti szabály a 2014. évre vonatkozó adókötelezettség megállapításánál is alkalmazható. Szja tv. 44/C. (2) bekezdés Nyugdíjbiztosítást érintő változások Megszűnik az ún. keresztbe-kedvezményezés lehetősége! Több nyugdíjbiztosítás esetén az állami támogatás minden olyan szerződésre átutalásra kerül (a díjfizetéssel arányosan), amelyre történt kedvezményre jogosító befizetés. Szja tv. 44/C. (4) bekezdés 13

Nyugdíjbiztosítást érintő változások Ha az adóévben történt jogosultságot megalapozó díjfizetés, ám a díjat fizető magánszemély az adóról való rendelkezés, illetve az adóhatósági teljesítés időpontjában már nem szerződője a nyugdíjbiztosítási szerződésnek, akkor az alábbi esetekben a törvény a nyilatkozattételt nem tiltja, és az adóhatóság a kiutalást teljesíti: a biztosítási szerződés nyugdíjszolgáltatás miatti megszűnése (jóváírás a biztosító felé), szerződőváltás, oly módon, hogy a biztosított nyugdíjcélú felhalmozása töretlen, abból nem nyugdíjcélú pénzkivonás nem valósult meg (jóváírás a nyugdíjbiztosítási szerződésen), a szerződés magánszemélynek fel nem róható okból történő megszűnése pl.: biztosító felszámolása(biztosított magánszemély részére, vagy adóhatósági számlára). Amennyiben a felsoroltakon kívül, nem a magánszemélynek felróható okból szűnik meg a szerződés, akkor az állami támogatásra való jogosultság nem vész el. Nyugdíjbiztosítást érintő változások Adókedvezmény igénybevétele időpontjának meghatározása: A törvény módosítása következtében az egészségkárosodás miatti részteljesítés kivételével az első nyugdíjszolgáltatás időpontja az a végső időpont, amelynek eléréséig, bekövetkezéséig befizetett díj alapján a magánszemély rendelkezhet az adójáról. A visszafizetési kötelezettség ha esetlegesen felmerül is csak eddig az időpontig terheli a magánszemélyt! Biztosító igazolása: A biztosító arra az évre vonatkozóan nem adhat ki igazolást, amelyben visszafizetési kötelezettséget kiváltó esemény történt! Cél, hogy a biztosító olyan díjról már ne adjon ki igazolást, amely kedvezményt egyébként arra az évre vonatkozóan amúgy is 20%-al növelten vissza kellene fizetni! A visszafizetési kötelezettség összegét a biztosítónak lehetősége van levonni a kifizetéskor. Amennyiben a teljes összeg levonására bármely okból nincs mód, a magánszemélynek csak ezt a részt kell önadózóként teljesítenie a biztosító által kiadott igazolás alapján. 14

Nyugdíjbiztosítást érintő változások Biztosító adatszolgáltatása: A korábbi K48. sz. adatszolgáltatásra már nincs szükség, hiszen a biztosító a visszafizetési kötelezettséggel kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségének magánszemélyenként a 08-as bevalláson tesz eleget. Visszafizetési kötelezettség esetei: Szerződés megszűnése (=teljes visszavásárlás), Részvisszavásárlás, Nyugdíjcélú megtakarítás bármely jogcímen történő csökkenése (pl.: díjnemfizetés miatti fedezetcsökkenés, akár költséglevonás útján történő csökkenés). Figyelem! Az eseti díjak rendszeres díjba történő átvezetése nem minősül büntetendő vagyoni érték kivonásnak, DE ugyanazon díjfizetés alapján nem lehet még egyszer nyilatkozatot tenni! Nyugdíjbiztosítást érintő változások A szerződőváltás nem minősül adóztatási pontnak az alábbiak szerint: Nem szerez bevételt a biztosított magánszemély, ha a más személy által kötött biztosítási jogviszonyba a szerződő helyébe lép, és a szerződő által korábban megfizetett biztosítási díjat a szerződőnek nem téríti meg. Átmeneti rendelkezés alapján az új szabály a 2014. évre vonatkozó adókötelezettség megállapításánál is alkalmazható. Szja tv. 7. (1c) bekezdés A fenti szabály alól kivétel: a követelésként kimutatott, kifizető által fizetett díjak esete. Ez esetben a jövedelem megszerzésének időpontja a díjkedvezményre jogosultság megnyíltának időpontja (pl. szerződés módosítása). Szja tv. 9. (3b) bekezdés 15

Teljes életre szóló életbiztosítások (WL) adózásának változása WL biztosítás: visszavásárlási értékkel rendelkező életbiztosítások, amelyek nem minősülnek kockázati biztosításnak, határozatlan idejű, kizárólag halál esetére szól. Jelenlegi szabályok: A kifizető által fizetett rendszeres díj összeghatártól függetlenül adómentes (Szja tv. 1. sz. mell. 6.9. pont), adatszolgáltatás a 1508M-06 lap 462-464. sorokban Az eseti díjak egyes meghatározott juttatásként adókötelesek. Haláleseti kifizetés szintén adómentes. A magánszemély kétféleképpen szerezhet jövedelmet: Az eredeti kifizető/szerződő helyébe lép, Visszavásárolja a biztosítást. Az 1. esetben adómentes, a 2. esetben adóköteles egyéb jövedelem keletkezik. Teljes életre szóló életbiztosítások (WL) adózásának változása 2018. január 1-jével hatályát veszti az Szja tv. 1. sz. melléklet 6.9., 9.6. pontja, mely a következőket jelenti: A 2017. december 31-ét követően kifizető által magánszemély javára kötött WL díja (ideértve mind a rendszeres, mind az eseti díjakat!) egyes meghatározott juttatásként adóköteles lesz, míg a WL biztosítások kapcsán történő kifizetések (kivéve: haláleseti kifizetés) esetén kamatjövedelem keletkezik. 2017. december 31. előtt kötött WL biztosítások esetén a rendszeres díj a 3 éves átmeneti időszakban is adómentes, a visszavásárolt rész továbbra is egyéb jövedelem lesz. Ezen biztosítások 2017. december 31-ét követően fizetett és visszavásárolt rész függetlenül attól, hogy azt 2018. előtt kötötték adóköteles lesz egyéb jövedelemként. 16

Társas vállalkozásokat érintő módosítások Vezető tisztségviselőkre kötött felelősségbiztosítás: A díjat fizető tevékenységében közreműködő magánszemélynek nem keletkezik bevétele a díjat fizető kártérítési felelősségébe tartozó, a közreműködő magánszemély feladata ellátásával kapcsolatos felelősségére (ideértve a sérelemdíjat is!) kiterjedő felelősségbiztosítás díjának megfizetésével. Ilyen biztosítás pl.: szakmai, általános, vezetői, munkavállalói felelősségbiztosítás Átmeneti rendelkezés alapján a szabályt a hatályba lépést megelőző bármely korábbi adóévben is alkalmazni lehet. Szja tv. 4. (2a) b) pontja Társas vállalkozásokat érintő módosítások Tőkejövedelmek kisadózónak nem minősülő tag osztaléka 2015-től a törvény osztalékként nevesíti a KATA-t választó Bt-k kisadózóként be nem jelentett, a társaság tevékenységében részt nem vevő tagja részére a vállalkozás nyereségéből való részesedésként kifizetett összeget. Szja tv. 66. (1) bekezdés a) pont af) alpont 17

Egyéni vállalkozókkal kapcsolatos változások Jövedelem-(nyereség)-minimum: A tao. szabályokkal összhangban változik a jövedelem-(nyereség)-minimum összege, ugyanis a vállalkozói bevétel nem csökkenthető az ELÁBÉ és az eladott közvetített szolgáltatások értékével. Jövedelem-(nyereség)-minimum: a bevétel 2%-a! Szja tv. 49/B. (23) bekezdés Bevételek, kiadások Ft-ra történő átszámítása: Az áfa alany egyéni vállalkozók azon az árfolyamon számíthatják át Ft-ra a külföldi pénznemben keletkezett bevételeket, felmerült kiadásokat, amelyet az áfa tv. alapján egyébként az ügyletben alkalmazniuk kell. Átmeneti rendelkezés alapján a szabály a hatályba lépést megelőző bármely korábbi évben is alkalmazható. Szja tv. 6. (2a) bekezdés Egyéni vállalkozókkal kapcsolatos változások Egyéni vállalkozó bevétele: A jogszabály egyértelművé teszi, hogy az átalányadózás választásakor az Szja tv. hatálya alatt megszerzett vállalkozói bevételt kell egyéni vállalkozói bevételnek tekinteni. Szja tv. 50. (9) bekezdés Átalányadózás: A törvény pontosítja az átalányadózásra való jogosultság megszűnésének időpontját a következők szerint: Ha az egyéni vállalkozó terhére adó- vagy vámhatóság számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztásáért jogerősen mulasztási bírságot, jövedéki bírságot állapított meg, akkor az átalányadózásra való jogosultság a mulasztást megállapító határozat jogerőre emelkedésének napjával szűnik meg. Szja tv. 55. 18

Egyéni vállalkozókkal kapcsolatos változások Veszteségelhatárolás: A tao. szabályaival összhangban szigorodnak a veszteség elhatárolási szabályok, a keletkezett veszteség csak a következő 5 évben határolható el. Átmeneti rendelkezés alapján a 2014-ig keletkezett, még nem érvényesített elhatárolt veszteség a keletkezés időpontjában érvényes feltételek szerint írható le, azzal, hogy az elhatárolt veszteséget utoljára a 2025. adóévben lehet érvényesíteni. Szja tv. 22. (2) bekezdés Új uniós rendelek miatti változások: Az egyes támogatások kezelésére vonatkozóan új uniós jogszabályok léptek hatályba, melyet átvezetésre kerültek az egyéni vállalkozókat érintő szabályoknál. Egyéni vállalkozókkal kapcsolatos változások Költségelszámolás: Az egyéni vállalkozó 2014-ben hatályos szabályok szerint költségként számolhatta el a biztosítási díjat, ha a biztosított az alkalmazottja volt és a díjat fizető vállalkozó nem volt kedvezményezett. 2015-től csak a személybiztosítás díja számolható el költségként. Szja tv. 11. sz. melléklet I. fejezet 5. alpont A költségelszámolás szabályai kiegészítésre kerültek azzal, hogy écs leírás a tárgyi eszköznek minősülő ingó vagyontárgyakra is elszámolható. Az ingó vagyon beszerzési ára a megszerzésre fordított, igazolt kiadás. Így az ingyenesen szerzett tárgyi eszköz után écs leírás nem számolható el. Szja tv. 11. sz. melléklet II. fejezet 2. pont c) alpontja 19

Munkáltatói lakáscélú támogatás Nem kell kamatjövedelemből származó jövedelmet megállapítani, ha a munkáltató hitelintézet vagy kincstár útján, annak igazolása alapján, a törvényben rögzített feltételek mellett lakáscélú felhasználásra hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez ad hitelt a munkavállalójának. A munkáltató a lakáscélú hitelhez kapcsolódó más kötelezettségek (pl.: vh költség, kés.pótlék, kamat, előtörlesztési díj stb.) megfizetéséhez is nyújthat támogatást! Ha a magánszemély csak meghatározott tulajdoni hányadot szerez az ingatlanban, a támogatás összegét nem kell arányosítani, a teljes vételár 30%- áig jár a támogatás! Nem akadály, ha ugyanazon lakáshoz kapcsolódóan a magánszemélyen kívül más személy (különösen hozzátartozó!) részesül vagy részesült támogatásban. A munkáltató, munkaviszony tartalmának meghatározásakor az Szja tv. 3. 14., ill. az Art. 178. 22. pontok rendelkezéseiből kell kiindulni! Tagsági jogviszonyon alapuló munkavégzés (pl. ügyvédi iroda, társas vállalkozás tagjának személyes közreműködése) esetén nem adható a juttatás adómentesen! Munkaerő-kölcsönzés esetén a kölcsönzött munkavállaló részére közvetlenül juttatott bevétel tekintetében a munkavállaló kölcsönbevevője minősül munkáltatónak! Feltételek: Munkáltatói lakáscélú támogatás a munkavállaló bármely arányban tulajdonosa, ill. haszonélvezője (kezes nem!!) a lakásnak (a tám. folyósításakor, vagy korábban, ha a folyósításkor nem áll fenn a jogviszony, de még a szerzéssel kapcsolatos hitel törlesztése terheli!), max. a vételár vagy építési költség 30%-ig, de 5 év alatt max. 5 M Ft-ig, ne haladja meg a méltányolható lakásigényt, melyet a 12/2001. (I. 31..) Kr., majd a 15/2014. (IV. 3.) NGM rendelet szabályoz (a méltányolható lakásigény vizsgálatakor a lakás szobaszámát vizsgáljuk!), a munkáltatónak legkésőbb a folyósítás évét köv. év május 31-ig (építés, építtetés, alapterület növelés, korszerűsítés, akadálymentesítés esetén a folyósítás évét követő 2. év május 31-ig!) rendelkeznie kell az NGM rendeletben meghatározott igazolásokkal, bizonylatokkal (ha nem a támogatás 20%-al növelt összege munkaviszonyból származó jövedelem!) A 15/2014 (IV. 3.) NGM rendeletet a hatályba lépését (kihirdetést követő nap) követően folyósított támogatásokra kell alkalmazni, de átmeneti rendelkezés alapján a munkáltató választása szerint a 2014. január 1-jén vagy azt követően nyújtott támogatásokra is alkalmazhatók a rendelkezések! Szja tv. 1. sz. mell. 2.7., 9.3. alpontjai, 15/2014. (IV. 3.) NGM rendelet 9. 20

Munkáltatói lakáscélú támogatás A pénzügyi vállalkozástól lakáscélú felhasználásra felvett hitel a lakáscélú felhasználásra hitelintézettől felvett hitellel esik egy tekintet alá. zárt végű lízing ügyletekre való kiterjesztése a jogszabály alkalmazásának (nyíltvégű lízingügyletekre azonban nem alkalmazható!) Szja tv. 1. sz. mell. 2.7. alpont Hatályba lépés: 2014. július 15. Amennyiben a lakáscélú hitel felhasználásával megszerzett lakás a támogatás folyósításakor már nincs a munkavállaló tulajdonában, akkor a méltányolható lakásigénynek való megfelelés igazolására a hitel folyósítója által kiállított, ezzel kapcsolatosan korábbi vizsgálatról készült okirat másolata, ennek hiányában a munkavállaló által e feltételnek való megfelelésről tett nyilatkozata és a megfelelést a hitel folyósítását követő bármely, a tulajdonjog fennállásának időszakára eső időpontra vonatkozóan igazoló okirat, dokumentum is elfogadható. Szja tv. 1. sz. melléklet 9.3.2. alpont Hatályba lépés: 2014. július 15. Átmeneti rendelkezés alapján a fenti két szabály amennyiben a magánszemély számára kedvezőbb 2014. január 1-jétől megszerzett jövedelemre is alkalmazható. Szja tv. 84/Z. Munkáltatói lakáscélú támogatás Lakáscélú felhasználásnak minősül a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet szerinti akadálymentesítés is. Szja tv. 72. (4) bekezdés f) pont A lakáscélú felhasználás fogalma is kiegészült az akadálymentesítéssel. Szja tv. 1. sz. melléklet 9. pont 9.3. pont 9.3.1. alpontjának e) alpontja 21

Egyéb változások Alapelveket érintő változás (megerősítés): A magánszemélynek kifejezetten bérként vagy tevékenysége ellenértékeként adott juttatások nem tartozhatnak kedvező adózási megítélés alá. Szja tv. 1. (10) bekezdés Munkaerő-kölcsönzés szabályainak egységesítése: Amennyiben a munkavállaló mo-i foglalkozatására munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor, és a kölcsönbe adó külföldi vállalkozás, akkor a bejelentéssel, nyilvántartással, járulékok megállapításával, bevallásával, megfizetésével kapcsolatos kötelezettségek a belföldön bejegyzett magyar kölcsönbe vevőt terhelik. Az Szja tv. korábban nem tette lehetővé az szja-val kapcsolatos adókötelezettség kölcsönbe vevő általi teljesítését. A módosítás eredményeként a foglalkoztatással összefüggésben a kölcsönvevő az általa juttatott bevétel tekintetében munkáltatóként járhat el. Szja tv. 24. (3) bekezdés Munkáltatói adómegállapítás benyújtása: Egyéb változások Változott a határidő: az eddigi június 10. helyett május 20. lett a határidő, melyet már a 2014. évi jövedelmek alapján készülő munkáltatói adómegállapítás során alkalmazni kell! Art. 27. (4) bekezdés, 205. (1) bekezdés Egyéb indokkal adómentes bevételek: 2015-től bővült a kör az egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával és kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló tv. rendelkezései végrehajtása következtében megszűnt kötelezettségekkel. Szja tv. 1. sz. melléklet 7. pont 7.28. alpont Egyezség keretében elengedett követelés: A követelés vásárlással üzletszerűen foglalkozó pénzügyi intézmények által elengedett követelést azon bevételek közé sorolja a törvény, amelyeket a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni. Szja tv. 7. (1) bekezdés p) pont 22

Egyszerűsített foglalkoztatással kapcsolatos változások Mentesített keretösszeg: A természetes személynek nem kell jövedelmet megállapítania és bevallást benyújtania, feltéve, hogy az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétele nem haladja meg az egyszerűsített foglalkoztatás naptári napjainak száma és az adóév első napján hatályos kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) vagy ha a részére alapbérként, ill. teljesítménybérként legalább a garantált bérminimum 87%-a jár a garantált bérminimum napibérként meghatározott összegének szorzatát. A módosított szabály a 2014. évi szja bevallásnál is alkalmazható, ha az a munkavállaló részére kedvezőbb. Efo tv. 9. (2) bekezdés, 17. Szociális hozzájárulási adó, szakképzési hozzájárulás változásai Adóalap megállapításának különös szabályai: A jogszabály szövegének pontosítása egyértelművé teszi, hogy az adóalap megállapításának különös szabályait, vagyis a minimum adóalap után a szocho-t, hasonlóan a járulékfizetés szabályaihoz, csak egy meghatározott jogviszonyban kell megfizetni. Szocho tv. 458. (6) bekezdés Részmunkaidős foglalkoztatás kedvezménye: A részmunkaidőben foglalkoztatottakra vonatkozó arányosítási szabályt 2015-től nem kell alkalmazni a kisgyermekes szülők után érvényesíthető szocho kedvezmény alapjának megállapítása során. Fenti arányosítási szabály eltörlésével összhangban a szakképzési hozzájárulásból ugyanilyen címen érvényesíthető kedvezménynél is eltörlésre került az arányosítási szabály. Ezzel a teljes és részmunkaidő arányára tekintet nélkül maximális kedvezményt érvényesíthet a kisgyermekes szülő foglalkoztatója a szakképzési hozzájárulásból is. Szocho tv. 463. (5) bekezdés, Szht. 4. (1a) bekezdés 23

Kisgyermekes szülő részmunkaidős foglalkoztatásának szocho kedvezménye - példa A munkáltató napi 4 órában foglalkoztatja a munkavállalót 2014. január 1-jétől bruttó 120.000 Ft-ért. A munkavállaló 2013.12.31-ig GYES-ben részesült. Szocho kedvezmény 2014-ben: Rész és teljes munkaidő aránya: 4/8=0,5 Kedvezmény alapja: 100.000 Ft * 0,5= 50.000 Ft A munkáltató a foglalkoztatás első évében 50.000 Ft után mentesül a szocho alól. A felettes rész (120.000-50.000=70.000 Ft) után 27% szocho-t fizet. Szocho kedvezmény 2015-ben: Nem kell arányosítani, így a munkáltató 100.000 Ft után mentesül a szocho fizetése alól, és a különbözet (120.000-100.000=20.000 Ft) után fizet 27% szocho-t. Szociális hozzájárulási adó változásai Kedvezmények költségvetési szerv esetében: A költségvetési szerv kifizető 2015. január 1-jétől nem érvényesítheti a Munkahelyvédelmi Akcióterv keretében kidolgozott szociális hozzájárulási adókedvezményeket (szakképzettséget nem igénylő munkakörös, tartós álláskereső, 25 év alattiak, 55 év felettiek, kisgyermekes szülők adókedvezménye). Szocho tv. 463/A. Új szocho kedvezmény 2015.07.01-től: mezőgazdasági munkakörökben (FEOR: 61,62 főcsoport, 7333, 8421) alkalmazott 25 és 55 év közötti munkavállalók foglalkoztatása esetén a bruttó munkabér, max. 100.000 Ft 14,5%-a érvényesíthető. Költségvetési szerv ezt a kedvezményt sem veheti igénybe! Egész hónapra akkor érvényesíthető, ha a munkavállalót a hónap egészében mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatják! Részmunkaidős foglalkoztatás esetén arányosítás a megszokott módon! 24

Járulékkal kapcsolatos szabályok változása Külföldi művészek egyszerűsített adóztatása: Nem terjed ki a biztosítás az szja tv. 1/B. hatálya alá tartozó természetes személyre (a magánszemély bármely 12 hónapos időszakban 183 napot meg nem haladóan tartózkodik Magyarországon és Tbj. alapján nem belföldi!). A külföldi előadóművész (énekes, zenész, színész, táncművész stb.) amennyiben az szja tv. 1/B. szerinti speciális szabályokat választja, mentesül a biztosítási és így a járulékfizetési kötelezettség alól. Szja szempontjából 200 ezer Ft-os értékhatárig adómentesség érvényesül, felette a teljes összeg után adózni kell. A bevétel 70%-a jövedelem, mely után 16% SZJA kötelezettség merül fel. (Kedvezményeket nem lehet figyelembe venni!) A megszerzett adóköteles jövedelemmel összefüggésben 14% EHO is fizetendő 2015-től (max. 450 ezer Ft-ig!). A természetes személy az EHO-t a személyi jövedelemadóval egyidejűleg (Mo-ról való távozást megelőzően, vagy ha meghatalmazott útján tesz eleget kötelezettségének, akkor a távozást követő 90. napig) állapítja meg, vallja be és fizeti meg. Tbj. 11. e) pont, Eho tv. 2/A., 3/B., 11. (2a) bekezdés Járulékkal kapcsolatos szabályok változása Magyarországon kiküldetésben foglalkoztatottak: A biztosítás nem terjed ki a magyar jogszabályok szerint be nem jegyzett külföldi munkáltató által Mo. területén foglalkoztatott, 3. országbeli és külföldinek minősülő állampolgár munkavállalóra, ha a munkavégzésre kiküldetés kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor, feltéve, hogy e munkavégzés a 2 évet nem haladja meg. E rendelkezés nem alkalmazható ismételten ugyanarra a munkavállalóra, ha az előző belföldi munkavégzés befejezésétől számítva 3 év nem telt el. Tbj. 11. b) pont A Tbj. 11. b) pontjában foglaltak alkalmazandók a 2013. 07.01-je előtt megkezdett kiküldetés, kirendelés, munkaerő-kölcsönzés esetén is, azzal, hogy a 2 éves időtartamot 2013.07.01-től kell számítani és a biztosítási kötelezettség legkorábban 2015.07.01-jétől jön létre (még akkor is, ha az előbbiek szerinti munkavégzés 2013.07.01-je előtt kezdődött!). Tbj. 65. (1) bekezdés 25

Járulékkal kapcsolatos szabályok változása Egészségügyi szolgáltatási járulék: A kiegészítő tevékenység folytató egyéni vállalkozó, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás, tagi munkavégzés esetén a szociális szövetkezet, valamint a 39. (2) bekezdésben meghatározott személy (az a belföldi, aki nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra a jogszabályban felsorolt esetek alapján sem jogosult) által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 6.930 Ft (napi összeg: 231 Ft). Tbj. 19. (4) bekezdés Az állami adóhatóság kérelemre, visszamenőleges hatállyal törli a külföldön élő magánszemély 39. (2) bek. szerinti járulékfizetési kötelezettségét, ha a magánszemély hitelt érdemlően igazolja, hogy huzamos ideje, életvitelszerűen Mo. területén kívül tartózkodik és tartózkodási helyén annak jogszabályai szerinti egészségbiztosítási rendszer hatálya alatt áll. A rendelkezést a hatálybalépéskor folyamatban lévő ügyekre, ill. kérelemre a hatálybalépés időpontjában jogerősen elbírált ügyekben is alkalmazni kell. Art. 20. (7c) Hatályba lépés: 2014. november 27. Járulékkal kapcsolatos szabályok változása Korkedvezmény biztosítási járulék: A 2012. évi CCVIII. tv. 68. -a átmenetileg 2014.12.31-ig terjesztette ki a korkedvezmény szerzését, és a már megszerzett jogosultság érvényesítését korhatár előtti ellátás formájában. A korkedvezmény rendszere 2015. január 1-jétől kivezetésre került, így ezzel párhuzamosan az ellátásra való jogosultság alapját képező járulékfizetési kötelezettség is megszűnik. A Tbj-ben az ezzel kapcsolatos valamennyi rendelkezés hatályon kívül helyezésre került. A 2015. január 1-jét megelőző időszakra kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelmekre a 2014.12.31-én hatályos korkedvezmény-biztosítási járulék szabályokat kell alkalmazni. Tbj. 65/E. 26

Egészségügyi hozzájárulás szabályainak változása Bányászati dolgozók keresetkiegészítése: Az egyes bányászati dolgozók társadalombiztosítási kedvezményeiről szóló 23/1991. (II. 9.) Korm. rendelet 5/A-5/B. -a alapján keresetkiegészítésre jogosult a legalább 29 százalékos mértékű egészségkárosodást szenvedett bányász dolgozó, ha föld alatti bányamunkára való alkalmatlanság miatt más munkakörbe, illetve munkahelyre helyezik át és életkortól függően az előírt ideig föld alatti bányamunkát végzett. Az Szja. tv. alapján e jövedelem bérnek minősül. Mentes az EHO alól az egyes bányászati dolgozók kormányrendelet alapján nyújtott keresetkiegészítése. Így ezzel összefüggésben a kincstárat nem terheli 27% EHO. EHO tv. 5. (1) d) pontja Társasági adóval kapcsolatos változások 2015. 27

Felsőoktatási támogatási megállapodás kedvezménye Felsőoktatási támogatási megállapodás fogalma: a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény szerinti alapítóval vagy fenntartóval felsőoktatási intézmény alapítására, működésének biztosítására kötött, legalább 5 évre szóló megállapodás. AEE csökkentő tétel: a felsőoktatási támogatási megállapodás alapján fizetett összeg 50%-a (a közhasznú szervezet, MKA, NKA és ezen támogatás együttesen max. az AEE összegéig!) Mindamellett, hogy AEE csökkentő tétel, a megállapodás alapján felsőoktatási intézménynek visszafizetési kötelezettség nélkül nyújtott támogatás, juttatás elismert költségnek minősül. Az AEE eredmény csökkentésének feltétele, hogy az adózónak rendelkeznie kell a felsőoktatási intézmény által kiállított igazolással. Az igazolás tartalma: kiállító és adózó megnevezése, székhelye, adószáma, a támogatás összege és célja. Átmeneti rendelkezés alapján a 2014. adóévi adókötelezettség megállapítása során, a 2014. évben kötött felsőoktatási támogatási megállapodás vonatkozásában lehet alkalmazni! Tao tv. 4. 16/c. pont, 7. z) pont, 7. (7) bekezdés, 29/A. (2) bekezdés, 3. sz. melléklet B) rész 23. pont Hatályba lépés: 2014. november 27. Felsőoktatási támogatási megállapodás kedvezménye AEE növelő tétel, ha a vállalt támogatás juttatása meghiúsul: a kedvezmény egyszeres összegével akkor, ha az adózó a szerződésben vállaltakat a másik szerződő fél közhasznúsági nyilvántartásból való törlése vagy jogutód nélküli megszűnése miatt nem teljesítette a kedvezmény kétszeres összegével abban az esetben, ha a nem teljesítésre bármely más okból kerül sor. Az adókedvezmény halmozása nem megengedett, azaz az adózó nem csökkentheti egyszerre az AEE-ét a közhasznú szervezet támogatása (+esetleg tartós adományozás) jogcímén, illetve felsőoktatási támogatási megállapodás alapján is! Az adózónak el kell döntenie melyik jogcímen érvényesít kedvezményt! Tao tv. 8. (1) s) pont Hatályba lépés: 2014. november 27. 28

Megváltozott munkaképességű munkavállaló utáni kedvezmény AEE csökkentő tétel: a megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatása során személyenként, hónaponként a megváltozott munkaképességű munkavállalónak kifizetett munkabér (max. az adóév 1. napján érvényes minimálbér), feltéve, hogy az adózónál a foglalkoztatotti átlagos állományi létszám az adóévben nem haladja meg a 20 főt. (korábbi szabályozás szerint: legalább 50%-ban megváltozott munkaképességű munkavállaló ) Tao tv. 7. (1) bekezdés v) pont Hatályba lépés: 2014. november 27. Kapcsolt vállalkozás A kapcsolt vállalkozások tényállásainak esetköre bővült: 2015-től kapcsolt vállalkozásnak minősül az adózó és más személy abban az esetben is, ha köztük az ügyvezetés egyezőségére tekintettel döntő befolyásgyakorlás valósul meg az üzleti és pénzügyi politika vonatkozásában. Fontos, hogy: ebben az esetben nem szükséges a Ptk. szerinti többségi befolyásolás fennállása (az ügyvezető 50%-os mértékű vagy alacsonyabb arányú szavazati joggal is bírhat!) ha az egyik vállalkozásban ügyvezető személy közeli hozzátartozója ügyvezető egy másik cégben, akkor nem valósul meg a kapcsolt vállalkozási tényállás! Tao tv. 4. 23. pont f) alpont 29

Interkvartilis tartomány a szokásos piaci ár megállapítása során Amennyiben a transzferár-módszerek alkalmazása során indokolt, akkor az adózó az interkvartilis tartomány alkalmazásával végez további szűrést. Csak indokolt esetben kell alkalmaznia! A jogszabály nem tartalmaz taxatív felsorolást ezen esetek körére, csak példálózó jellegű! Alkalmazása indokolt lehet a végzett funkcióelemzés, a mintába kerülő elemek száma, vagy a szélsőértékek kiszűrése céljából. Az indokoltság megítélése az adózó feladata (melyet egy esetleges adóhatósági ellenőrzés természetesen felülírhat!). Átmeneti rendelkezés alapján a szabályt első alkalommal a 2015. évben kezdődő adóévi adókötelezettség megállapítása során alkalmazzuk. Tao tv. 18. (9) bekezdés, 29/A. (7) bekezdés Elhatárolt veszteségleírás szabályai 2015.01.01-jén, vagy azt követően kezdődő adóévekben keletkezett veszteség a keletkezését követő 5 adóévben használható fel, érvényesíthető csökkentő tételként. Átmeneti rendelkezés alapján a 2014. adóévben kezdődő adóév utolsó napjáig keletkezett, és még nem érvényesített elhatárolt veszteséget az adózó a 2014.12.31-én hatályos előírások szerint írhatja le, de legkésőbb a 2025.12.31. napját magában foglaló adóévben! Az átalakulás, cégfelvásárlás kapcsán átvett elhatárolt veszteségnek legfeljebb csak azon része kerülhet adóévenként érvényesítésre, amelyet a továbbfolytatott tevékenységből származó adóévi árbevétel, bevétel összege az átalakulást, felvásárlást megelőző 3 adóév árbevételének, bevételének átlagos összegében képvisel. Ha nincs a jogelődnek megelőző 3 adóéve, értelemszerűen a működési adóévek számával átlagolunk! Tao tv. 17. (1) bekezdés, (8a) bekezdés, (9a) bekezdés, 29/A. (6) bekezdés 30

Elhatárolt veszteségleírás szabályai A példa átalakulás során érvényesíthető veszteségre A Jogelőd Kft-nek a Jogutód Kft. által továbbvitt tevékenységéből származó bevételi adatai, átadható vesztesége a következők szerint alakul: Átalakulást megelőző adóév: 6.000.000 Ft Átalakulást megelőző 2. adóév: 5.000.000 Ft Átalakulást megelőző 3. adóév: 7.000.000 Ft Átadható veszteség: 4.100.000 Ft Jogutód Kft. elhatárolt veszteség nélküli adóalapja 8.000.000 Ft, továbbvitt tevékenységből származó adóévi árbevétele 4.800.000 Ft. Átalakulást megelőző adóévek átlagos bevétele: 6.000.000 Ft Bevételi arány számítása: 4.800.000/6.000.000=0,8 80% Átvett elhatárolt veszteségből érvényesíthető összeg: 4.100.000*0,8=3.280.000 Ft Érvényesítési korlát vizsgálata: 8.000.000*0,5=4.000.000 Ft A fentiek alapján adóévben érvényesíthető elhatárolt veszteség összege: 3.280.000 Ft, a fennmaradó összeg, 820.000 Ft továbbvihető veszteség. Elhatárolt veszteségleírás szabályai B példa átalakulás során érvényesíthető veszteségre A Jogelőd Kft-nek a Jogutód Kft. által továbbvitt tevékenységéből származó bevételi adatai, átadható vesztesége a következők szerint alakul: Átalakulást megelőző adóév: 6.000.000 Ft Átalakulást megelőző 2. adóév: 5.000.000 Ft Átalakulást megelőző 3. adóév: 7.000.000 Ft Átadható veszteség: 4.100.000 Ft Jogutód Kft. elhatárolt veszteség nélküli adóalapja 6.000.000 Ft, továbbvitt tevékenységből származó adóévi árbevétele 4.800.000 Ft. Átalakulást megelőző adóévek átlagos bevétele: 6.000.000 Ft Bevételi arány számítása: 4.800.000/6.000.000=0,8 80% Átvett elhatárolt veszteségből érvényesíthető összeg: 4.100.000*0,8=3.280.000 Ft Érvényesítési korlát vizsgálata: 6.000.000*0,5=3.000.000 Ft A fentiek alapján adóévben érvényesíthető elhatárolt veszteség összege: 3.000.000 Ft, a fennmaradó összeg, 1.100.000 Ft továbbvihető veszteség. 31

Adófelajánlás Szabályai a Tao tv. 24/A., 24/B., 23. (7) bekezdés, 29/A. (8) bekezdésben találhatók, hatálybalépés időpontja: 2015. január 1. A felajánlás 3 ütemben történhet: adóelőleg adóelőleg-kiegészítés adó terhére. Fontos, hogy a rendelkező nyilatkozat megtételének, az átutalás teljesítésének feltétele a fentiek megfizetése! Kedvezményezett célok: filmalkotás előadó-művészeti szervezet látvány-csapatsport támogatása. Az adózónak a kedvezményezett célhoz kapcsolódóan kiállított igazolás egy példányát az adóhatóságnak meg kell küldenie! Rendelkezés az adóelőlegekről: Adófelajánlás Havi, ill. negyedéves társasági adóelőleg kötelezettség max. 50%-áig lehet Kizárólag elektronikus úton, 15RENDNY nyomtatványon Határidő: Főszabály: rendelkezéssel érintett adóelőleg esedékességét megelőző hónap utolsó napja 2015.01.01-jét megelőzően bevallott adóelőleg kötelezettség esetén: tárgyidőszaki előleg esedékessége Első ízbeni rendelkezés, feltételezve, hogy az adózó havi adóelőleg-gyakoriságra kötelezett és naptári évvel egyező az üzleti éve: a 2015. 01. hóra bevallott adóelőleg max. feléről 2015.01.01-01.20. között rendelkezhetett, Naptári évvel nem egyező az üzleti éve (pl.: 2015. évi üzleti éve 2015.04.01-2016.03.31.): a 2015. évben kezdődő üzleti éve első hónapjától rendelkezhet, azaz 2015. 04. hónaptól bevallott adóelőleg terhére 2015.04.20-ig benyújtott nyilatkozat útján. Az adóelőleg-nyilatkozat egy adóévben összesen legfeljebb 5 alkalommal módosítható a soron következő adóelőlegek tekintetében. Rendelkezés, és rendelkezés módosítás feltétele, hogy az adózónak a nyilatkozat(ok) megtétele időpontjában ne legyen 100 e Ft-ot meghaladó összegű állami adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása! 32

Adófelajánlás 15RENDNY-en bejelentendő adatok köre: adózó neve, székhelye, adószáma, adózó részéről eljáró ügyintéző neve, ill. telefonos elérhetősége, társasági adó előlegfizetés gyakorisága, ill. rendelkezéssel érintett időszak, adózó a rendelkezést alapnyilatkozatként, vagy módosító nyilatkozatként adja-e be, eltérő üzleti év jelölése, ill. mérlegforduló nap megadása, kedvezményezett cél megjelölése, igazolást kiállító szervezet neve, kelte, igazolás teljes összege kedvezményezett szervezet neve, adószáma, bankszámlaszáma, kedvezményezett szervezet támogatásának összege, látvány-csapatsport támogatása esetén: a kieg. sportfejlesztési támogatás (12,5%) jogosultjának adatai (név, támogatás összege, adószám, bankszámlaszám), támogatási összeg (87,5%) 1%-nak 1/3-ad részének összege (sportpolitikáért felelős miniszter részére utalandó), támogatási összeg (87,5%) 1%-nak 2/3-ad része jogosultjának adatai (országos sportági szakszövetség neve, adószáma, bankszámlaszáma), egyes tárgyidőszakra vonatkozó előlegek, ill. rendelkezés összegeinek megadása, módosítás esetén a módosítandó nyilatkozat bárkódjának, valamint az egyes tárgyidőszaki alap és módosító rendelkezések összegeinek megadása. Adófelajánlás Rendelkezés az adóelőleg-feltöltés összegéről és az éves adóról: Amennyiben az adózó az adóelőlegek terhére rendelkező nyilatkozatot nem tett, vagy a felajánlott és az adóhatóság által kedvezményezett célra átutalt összeg nem éri el a fizetendő adó összegének 80%-át, az adózó a társasági adóelőleg-kiegészítési kötelezettségről szóló, 01- es bevallás benyújtására nyitva álló határidő utolsó napjáig vagy/és a társasági adó-bevallás benyújtására nyitva álló határidő utolsó napjáig rendelkezhet a kedvezményezett célra történő felajánlásról. Az adóévben összesen felajánlott összeg ezen rendelkezésekkel együtt nem haladhatja meg a fizetendő adó összegének 80%-át. Feltétel, hogy az adózónak a nyilatkozatok megtétele időpontjában ne legyen 100 ezer Ft-ot meghaladó összegű, állami adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása. 33