Számviteli alapfogalmak Informatikai rendszerek Vállalati információs rendszerek Szendrői Etelka szendroi@witch.pmmf.hu Számvitel fogalma Olyan tevékenységek összessége, amelyek célja az objektív információszolgáltatás az adott gazdálkodó szervezet vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről mind a belső, mind a külső felhasználók számára A számvitelt Magyarországon a Számviteli törvény (2000. évi C. törvény) szabályozza. 1 2 Számviteli alapfogalmak A számvitel jellemzői: Múltra orientált, megtörtént gazdasági eseményekkel foglalkozik Teljességre törekszik, azaz a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetet befolyásoló összes gazdasági esemény a feldolgozás tárgyát képezi Folyamatosan és tételesen rögzít és feldolgoz minden gazdasági eseményt A számvitel területei Könyvvitel: zárt rendszerű elszámolás, amely a vállalkozás eszközeit és forrásait, valamint ezek változásait folyamatosan, bizonylatok alapján, mennyiségben és értékben rögzíti. Beszámoló-készítés: a gazdálkodó szervezetek a működésükről meghatározott rendszerességgel a törvény által előírt beszámolót kötelesek készíteni. Költség- és önköltségszámítás: elengedhetetlen a költségek folyamatos vizsgálata. Elemzés: mutatószámok ill. egyéb módszerek segítségével a működéssel kapcsolatos megállapítások Könyvvizsgálat, közzététel: a könyvvizsgáló által ellenőrzött beszámolót a gazdálkodó köteles nyilvánosságra hozni (közzétenni). 3 4
Az üzleti év Az üzleti év az az időszak, amelyről a beszámoló készül. Ez majdnem minden esetben megegyezik a naptári évvel. Kivételt egyedül a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi vállalkozása (fióktelepe, leányvállalata) képez, amelynek üzleti éve eltérhet a naptári évtől, ha a külföldi anyavállalatnál is eltér. Beszámolási kötelezettség, a beszámoló formái Éves beszámoló: minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozónak ilyet kell készítenie. Részei: mérleg, Eredmény-kimutatás, kiegészítő melléklet. Egyszerűsített éves beszámoló: amennyiben a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó a törvényben foglalt három nagyságot jelző mutató közül kettő értékhatárát két egymást követő évben nem haladja meg, akkor készíthet egyszerűsített éves beszámolót. Összevont (konszolidált) éves beszámolót kell készítenie minden anyavállalatnak. 5 6 A VÁLLALKOZÁS VAGYONA, A MÉRLEG FELÉPÍTÉSE A vállalkozás vagyona a vállalat tulajdonában és birtokában lévő rendelkezésre álló anyagi és nem anyagi javak összessége. A vagyon megjelenési formája Eszközök Az eszközök azt fejezik ki, hogy a vállalkozás milyen javakkal (épületekkel, gépekkel, készletekkel, pénzzel stb.) rendelkezik. Források A források azt szemléltetik, hogy a vállalkozás az eszközeit milyen finanszírozási háttér mellett (saját erőből vagy kölcsöntőkéből) szerezte meg. A VÁLLALKOZÁS VAGYONA, A MÉRLEG FELÉPÍTÉSE Tekintve, hogy az eszközök és a források ugyanazt fejezik ki, csak más megközelítésből, értékük szükségszerűen megegyezik: ESZKÖZÖK = FORRÁSOK 7 8
Az eszközök csoportosítása A források csoportosítása A. Befektetett eszközök: I. Immateriális javak, II. Tárgyi eszközök, III. Befektetett pénzügyi eszközök. B. Forgóeszközök: I. Készletek, II. Követelések, III. Értékpapírok, IV. Pénzeszközök. D. A saját tőke E. Céltartalék F. Kötelezettségek 9 10 Mérleg A mérleg olyan összevont, rögzített tagolásban készülő számviteli okmány, amely egy adott időpontra vonatkozólag (fordulónap) tartalmazza a vállalkozás eszközeit és forrásait megfelelő pénznemben kifejezve. A mérleg a bal oldalán az eszközöket, a jobb oldalán a forrásokat mutatja be. Az eszközöknek és a forrásoknak mindenkor meg kell egyezniük egymással. Ez a mérlegegyezőség elve. Mérleg Az egyes tételeket egy hierarchikus rendszerbe kell besorolni: A legnagyobb csoportokat mérlegfőcsoportnak nevezzük, ezeket nagybetűvel jelöljük (pl. B. Forgóeszközök). A mérlegfőcsoportokon belül mérlegcsoportok találhatók, amelyek jelölésére római számokat használunk (pl. B. IV. Pénzeszközök). A mérlegcsoportokon belül további bontás található, ezeket mérlegsoroknak vagy mérlegtételeknek nevezünk, és arab számokkal számozzuk (pl. B. IV. 2. Bankbetétek) Mind az eszközök, mind a források oldalán található egy összegző adat. Az eszközök összesen és a források összesen adat értelemszerűen megegyezik, ezt a számadatot mérlegfőösszegnek nevezzük. 11 12
13 14 15 16
Egyszerűsített mérleg Példa. A vállalkozás tárgyév végén a következő eszközökkel és forrásokkal rendelkezik: Szoftver Gyártási eljárás Üzem- és irodaépületek Termelő gépek és irodai berendezések Anyag- és árukészlet Vevőkkel szembeni követelések Bankszámlán és pénztárban lévő pénz Jegyzett tőke Korábbi évek halmozott eredménye Tárgyévi eredmény (veszteség) Hosszú lejáratú hitel -ebből a következő évben esedékes törlesztés Szállítókkal szembeni tartozás 800 000 Ft 1 200 000 Ft 22 000 000 Ft 8 000 000 Ft 700 000 Ft 800 000 Ft 1 500 000 Ft 20 000 000 Ft 3 500 000 Ft 800 000 Ft 6 800 000 Ft 1 000 000 Ft 5 500 000 Ft Feladat. Állítsuk össze a vállalkozás mérlegét csak római számos sorokig lebontva! 17 18 A könyvviteli számla fogalma és fajtái A könyvviteli számla olyan kétoldalú kimutatás, amelynek az egyik oldalán a növekedéseket, a másik oldalán a csökkenéseket tartjuk nyilván. A számlákat ún. számlaváz ( akasztófa ) formájában szokás jelölni: A számla két oldalának megnevezése régről ered: a bal oldalt Tartozik (T), a jobb oldalt Követel (K) oldalnak nevezzük, függetlenül attól, hogy növekedést vagy csökkenést fejez ki. Számlakeret Egy hierarchikus rendszer, lényege, hogy bármely hierarchiai szinten egy újabb számjegy hozzáadásával további alcsoportokat képezhetünk. A számlakeret belső szerkezete a következő: Számlaosztály: egy számjegyű (1.), Számlacsoport: két számjegyű (11.), Számla: három számjegyű (111.), Alszámla: négy vagy annál több számjegy (1111...). A 1312. számú számla például az 1. számlaosztály 3. csoportjának 1. számlája, azon belül pedig a 2. alszámla. 19 20
Számlakeret Az 1 4. számlaosztály tartalmazza a mérlegszámlákat, amelyek alkalmasak - a folyamatos könyvvezetés szabályait betartva arra, hogy ebből elkészíthető legyen a mérleg. Így ezen belül kerülnek kialakításra az 1 3. számlaosztályban az eszközszámlák, továbbá a 4. számlaosztályban a források számlái. A vállalkozás eredményének megállapításához szükség van a költségekre, ráfordításokra, árbevételekre és bevételekre. Az eredménykimutatás elkészítéséhez, az adózott eredmény megállapításához szükséges adatokat (az eredményszámlákat) az 5. és a 8 9. számlaosztály számlái tartalmazzák. NAVISION modulok, Pénzügy A pénzügy-számviteli nyilvántartás magja, itt történik a főkönyvi könyvelés, a befektetett eszköz nyilvántartása. Könyvelés lehet: Közvetlen könyvelés: Főkönyvi számlák megadásával történik. Közvetett könyvelés: Előre beállított könyvelési csoportokon keresztül történik. 21 22 NAVISION modulok, Pénzügy Ellenőrzés: Könyvelés előtt a rögzített adatok módosíthatók. Teszt jelentés. Egyenleg lekérdezés. Elemzések: Mérleg, eredménykimutatás. Automatikusan, a könyvelési és tervadatokból. Szűrés beállítások. Excel export. Főkönyvi kimutatás: Egyedi pénzügy kimutatások kialakítása. Áfa bevallás: Áfa-analitika. NAVISION modulok, Pénzügy Könyvelt adatok lekérdezése Történet menüpontban Tételjegyzék: Létrehozás sorrendjében láthatók Navigálás: Lekönyvelt tétel részletes megtekintését teszi lehetővé Főkönyvi könyvelés beállításai A pénzügy/beállítás/főkönyvi könyvelés beállítása menüpontban 23 24
Főkönyvi könyvelés beállítása Könyvelési időszakok A pénzügy, beállítás, könyvelési időszakok menüpontban érhető el 25 26 Pénznemek, árfolyamok A Pénznemek ablak a Beállítás, Általános, Pénznemek menüből érhető el. Pénznemek A Pénznem, Karton gombra kattintva megjelennek a pénznem adatai. 27 28
Árfolyamok Bankszámla A bankszámlákat a Pénzügy, Pénzgazdálkodás, Bankszámlák menüpontba érhetjük el. 29 30 Főkönyvi könyvelés beállítása Számlatükör Számlakarton 31 32
Naplók Törzsadatok bevitele Beszerzés modul, Készlet és költségszámítás/cikkek menüpont segítségével 33 34 Raktár felvétele Raktár felvétele a Raktárkezelés modul a Beállítás/Raktárak pont alatt lehetséges 35