Dr.Lászlóffy Marianna 2012.Március 7.

Dr.Lászlóffy Marianna 2012.Március 7.

Bevezetés Az iparosodott világ lakosságának 30-40%-ában fejlődik ki élete folyamán daganatos megbetegedése. A megbetegedések kb.70-90%-át környezeti karcinogének okozzák. A foglalkozási eredetű daganatos megbetegedések aránya ( ~4 % ) alulbecsült volt, a WHO és ILO közleményei alapján (2006-2007) ezt az arányt ~10 %-ra módosították.

A 90-es évek első felében kereskedelmi forgalomban több mint 100 000 vegyi anyag volt, a regisztráltaké 10 000 000. 2000-es évek eleje 130 000 és 13 000 000. Évente kb.400-1000 kerül kereskedelmi forgalomba. Az átfogóan vizsgált és ismert anyagok száma 2-3%-a a kereskedelmi forgalomban lévőknek.

Magyarországon az összes daganatos halálozás (~33000 ember) körülbelül 10 %-át tartjuk foglalkozási eredetűnek, ez 3200-3300 ember halálát jelenti évente. A becsült 3200-3300 esetnél a bejelentett foglalkozási eredetű daganatos betegségek száma sajnos két nagyságrenddel kisebb (nem éri el az évi 50-et)

Minden olyan ágens,amely a DNS szerkezetét vagy működését megváltoztatja,azaz genotoxikus, mutagén, teratogén és karcinogén is lehet. Ezeknek az anyagoknak nincs biztonságot garantáló határértéke. A genotoxikus anyagok sztohasztikus dózishatás-,dózisválasz-összefüggéssel jellemezhetők, csak 0 dózishoz tartozik 0 hatás. Legrossszabb esetben egyetlen molekulájuk is mutációt és ahhoz kapcsolódóan malignus transzformációt (daganatot) indukálhat.

Rákkeltő tényezők a munkahelyen, rákrizikós iparágak WHO-IARC International Agency for Researc on Cancer az Egészségügyi Világszervezet Lyonban működő Rákkutató Ügynöksége A daganatkeltő tényezőket (fizikai,kémiai,biológiai) 3 kategóriába sorolja: 1.kategória emberben bizonyítottan rákkeltők 2A kategória emberben valószínűleg rákkeltők 2B kategória feltételezhetően rákkeltők,állatkísérletekben bizonyítottan Az 1.,2A, 2B kategóriába mintegy 108-63-250 anyag,anyagcsoport,keverék és expozíciós körülmény tartozik. A fizikai kóroki tényezők(ionizáló sugárzás) és biológiai kóroki tényezők( hepatitis C vírus máj cc) jóval alacsonyabb ~10-10.

Az EU tagországokban (Magyarországon is) a kötelező érvényű jegyzék: 1A, 1B és 2.kategóriába sorolja a rákkeltőket.

1A: benzol,vinil-klorid,benzidin,azbeszt,kőszénlepárlás mellékterméke (kátrány,kőszénkátrány,kátrányolaj),különböző ásványolajlepárlási termékek (szénhidrogén elegyek) 1B: etilén-oxid,oxiran,hexaklórbenzol,triklóretilén,akrilamid,diklóretán.

Kémiai rákkeltő veszéllyel az alábbi ipari ágazatokban, munkakörökben kell számolni: -vas- és alumíniumkohászat -bútoripar -gumiipar -cipőkészítés,javítás -azbeszttermékek előállítása -egészségűgy onkológiai osztályok,kórbonctan,toxikológiai laboratóriumok)- minden olyan munkakör,amelyben rákkeltő anyagokkal folytatnak tevékenységet..

fizikai rákkeltők (ionizáló sugárzás) -uránbányászat (már felszámolták,de hatásával ~ 2020-ig lehet számolni) -atomerőmű -egészségügy -kutatólaborok -izotóplaboratóriumok -állatgyógyászat

Onkohaematologiai kórképek Myelodysplasiás rendellenességek - a csontvelői sejtek termelésének rendellenessége jellemzi,a sejtek morfológiája és biokémiai sajátosságai rendszerint kórosak. Myeloproliferativ rendellenességek egy vagy több sejtvonal túltermelődése,a sejtek dysplasticusak lehetnek. Lymphoproliferativ betegségek a lymphocyta prekurzor sejtből három sejtvonal származhat: B-sejtek (plazmasejtek) T-sejtek (érésük a thymushoz kapcsolódik, immunrendszer szabályozási és végrehajtó funkcióját végzik) NK- természetes killer sejtek (natural killer)

Myeloproliferativ betegségek Myelodysplasias szindrómák (MDS) refracter anaemia,ra gyűrűs sideroblasztokkal, 5q- szindroma Akut myeloid leukaemia AML (M0-M7) Krónikus myeloproliferativ betegségek CML,PRV,MF/AMM,ET,HES

Lymphoproliferativ betegségek Hodgin kór Non Hodgkin kór (NHL) -indolens ( CLL,myeloma,Sezary) és agresszív lymphomák ALL (1-3)

Lymphoproliferativ betegségek Non Hodgkin kór (NHL) agresszív,magas malignitású- a legtöbb kemoterápiára és sugárkezelésre érzékeny+ őssejt. A betegek 40-50%-a meggyógyulhat. indolens krónikus lymphoid leukaemia(cll) klonális limphoproliferatív betegség myeloma (MM)-plazmasejt dyscrasia,perifériás B- lymphoid neoplasia sejtes

Őssejt átültetés (transzplantáció) A beteg saját csontvelő- és nyiroksejtjeit,beleértve a betegség maradék sejtjeit is elpusztítják (kemo-, sugártherápia) A hiányzó csontvelőt egészséges sejtekkel kell pótolni. a transplantáció: -allogén: a donor HLA identikus egészséges testvér,családi donor,idegen -szingén: a donor egypetéjű ikertestvér autológ: a korábban levett, betegség mentes sejteket adunk vissza A transzplantálható őssejt (progenitor sejt) forrása lehet a csontvelő,vagy megfelelő előkészítés után a perifériás vér(gyermeknél a köldökzsinór vér) A nagydózisú kemo-,illetve irradiációs kezelések miatt számolni kell az esetleges késői toxikus következményekkel.

Magyarországon a jelenleg működő Magyar Őssejtdonor Regiszter 1991-ben Magyar Csontvelő Regiszter néven jött létre. Ma ~ 5700 önkéntes őssejtdonort tartanak nyilván és

Onkohaematológiai betegségen átesettek tekintetében az esetek egy részében rendelkezésre álló orvosszakértői vélemény az összszervezeti egészségkárosodás mértékét, a megmaradt munkaképesség fokát és a rehabilitációs lehetőségeket is tartalmazza. Az ellátandó munkakörből eredő munkaköri összmegterhelés ismerete nélkül azonban az adott munkakörre való alkalmasságot elbírálni nem lehet.

Ezt a feladatot megfelelő szakmai színvonalon csakis a foglalkozás-egészségügyi orvosok végezhetik: az összes körülményt mérlegelve, minden esetben az adott egyénre vonatkozóan kell meghozni a döntését.

A remisszióban lévő onkohaematologiai betegek rehabilitációja,ismételt munkába állítása pszichés vezetésük szempontjából is rendkívül fontos. A kezelés alatt általában nagy dózísú kemo- és/vagy irradiációs terápiát alkalmaznak,ezek toxikus következményeivel is számolni kell,a komplex rehabilitációnál ezt is figyelembe kell venni. Általánosságban gyógyulásról 5 éves remisszió után beszélhetünk,ez természetesen betegségcsoportonként és egyénenként is jelentős variábilitást mutathat.

Az alkalmasság megitélésénél a 26/2000 EüM rendelet populációs és egyéni kockázat csökkentésére irányuló 6 3 pontját kell figyelembe venni: 6. (1) A munkahelyen a rákkeltő hatásának kitett munkavállalók számát a munka elvégzéséhez szükséges lehető legalacsonyabb szinten kell tartani. Az expozíciós idő csökkentése nem járhat együtt az expozíciónak kitett munkavállalói létszám növekedésével. (2) Terhes nőt tilos, fiatalkorú személyt csak egyéni védőeszközök alkalmazása esetén és csak a gyakorlati képzéshez szükséges időben és mértékben lehet rákkeltővel foglalkoztatni. 3) A foglalkozás-egészségügyi szolgálat által rákkeltő hatására különösen fogékonynak véleményezett munkavállalót nem lehet rákkeltő expozícióban foglalkoztatni.

-rákkeltő expozíció -myelotoxikus expozíció, -fokozott fertőzésveszély, -nehéz fizikai munka.

a munkaköri összmegterhelés ismételt elemzésével lehetőséget kereshet ennek csökkentésére ami által a nem alkalmas munkavállaló alkalmassá válhat a munkakör betöltésére. másik lehetőség a képzettségének megfelelő olyan munkakör keresése amelynek betöltésére az adott betegség avagy betegség utáni állapot mellett is alkalmas, és egészségi állapotát ez hátrányosan nem befolyásolja, további kockázatot lehetőség szerint nem jelent.

Transzplantációs adatok Magyarországon Veseátültetések száma 1973-2011 között Szívátültetések száma 1992-2011 között Májátültetések száma 1995-2011 között Tüdőátültetések száma (Bécsben) 1996-2011 között 1973. 6 1985. 72 1992. 2 1995. 10 1996. 2 2001. 264 9 19 5 2002. 5 recipiens /20 donor/ 2011. 251 (37) 13 (3) 41 (9) 13 recip. (6) /40 donor/ (6)

Krónikus veseelégtelenség - HD(hemodialízis) -CAPD (krónikus ambuláns peritonealis dialízis) túlélés 15-20 év- transzplantáció Tartósan dializált betegek terhelhetősége jelentősen csökken (tartós járás,állás,lépcsőn járás,teheremelés). Jellemző a fáradékonyság,alvászavar,pszichés zavarok. Az élet minősége és az életkilátások még a mai korszerű lehetőségek, kezelések mellett sem túl jók.

Vesetranszplantációt követően az életkilátások és az élet minősége lényegesen javul. A betegek tényleges képességei jobbak mint a valós foglalkoztatás arányai.

Amerikai Egyesült Államokban végzett felmérés alapján a vesetranszplantáció után a munkaképesség az esetek 2/3- ban helyreáll,viszont alig több mint 1/3-a dolgozik. Magyarországon ez arány még rosszabb. Jól működő transzplantált vese esetén: -megszűnik az uraemia minden szervet károsító hatása,részleges v.teljes regeneráció; -megszűnik a dialízis okozta idő- és helybeli kötöttség; -javul az életminőség; -megszűnik a lelki feszültség,melyet elsősorban a kilátástalanság okozott.

Általában 3-6 hónap múlva munkaképesek. Lényegesen javul a fizikai kondíció is. Nem ajánlott: -nehéz fizikai munka -nephrotoxikus expozíció -fokozottan fertőzésveszélyes munkahely Kondicionáló sporttevékenység megengedhető (kocogás,futás) Küzdősportok nem.

Máj Az első májátültetés 1983-ban volt Magyarországon (Szécsény Andor) 1995-ben indult újra a SOTE Transzplantációs Klinikán. Eredményes transzplantáció után a betegek 80%-a rehabilitálható,eredeti foglalkozását folytathatja. Az esetek egy részében az immunszupresszíós kezelés is elhagyható.

Szív A fejlett országokban 1 millió lakosra évi 4-5 szívtranszpantáció jut. Az 5 éves túlélés meghaladja a 70%-ot. A munkaképesség a szívelégtelenség okozta össz szervezeti egészségkárosodástól függ.

Az immunszupresszió szövődményei: Mellékhatások: nephro-,neuro-,myelotoxikus hatás, anyagcsere zavar stb. Fertőzések:vírusok(CMV,EB,HSV), gombák(candidiasis). Malignus megbetegedések:postransplantációs lymphoproliferatív betegségek,laphámrák,non- Hodkin lymphoma,kaposy sarcoma)

A transzplantált betegek foglalkoztatási rehabilitációja fontos össztársadalmi és népegészségügyi feladat. A megoldásához mindenekelőtt szemléletváltozás szükséges a betegek,az orvosok és a foglalkoztatók részéről egyaránt. A képességeiknek megfelelő munkahelyet lehet és kell számukra teremteni. A transzplantált betegeknek folyamatos orvosi megfigyelésben és ellenőrzésben kell részesülniük,az orvosi előírásokat pontosan be kell tartaniuk. Az alapszolgálat feladata a rendszeres ellenőrzés,az időszakos vizsgálatok gyakoriságának a meghatározása az állapottól függően.

Az alapszolgálatnak minden esetben ki kell kérni a kezelő szakorvos véleményét és szükség szerint ezt évente vagy ennél gyakrabban megismételni. Rendkivül fontos az egészségnevelés,felhívni a figyelmet a személyi higiéne betartására (háziállatok,kertimunka), étkezés(pl. a fertőzés fokozott kockázatát hordozó ételek kerülése) dohányzás Gondozásnál fokozottan kell figyelni: -az alapbetegség esetleges recidivájára,progressziójára -fertőzésre -malignus folyamat kialakulására -immunszuprimált betegek esetében az adott szer mellékhatásaira

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!