Hírlevél 2009. január 1 Hírlevél 2009. május
Hírlevél 2009. május 2 ÚJ HELYRE KÖLTÖZÖTT A START ZRT. A Start Tőkegarancia Zrt. megváltoztatta székhelyét és 2009. májusától a társaság a 1037 Budapest, Szépvölgyi út 135. szám alatt folytatja tevékenységét, amely egyben a Start új székhelye és levelezési címe is. A Start Tőkegarancia Zrt. többségi tulajdonosával, a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvánnyal és annak másik pénzügyi szolgáltató vállalkozásával, a MIFIN Mikrofinanszírozó Zrt-vel együtt a Bartók Béla úti irodából a 1037 Budapest, Szépvölgyi út 135. szám alá költözött. A Start Zrt. az irodaépület egy különbejáratú, háromszintes, 200 négyzetméteres részében működik. A társaság az irodát átalakította, és igényesen felújította, hogy megfelelő környezetben fogadhassa ügyfeleit, üzleti partnereit. A Start Zrt. új székhelye, ügyfélszolgálati és levelezési címe: 1037 Budapest, Szépvölgyi út 135. A társaság egyéb elérhetőségei, e-mail címei, telefon- és fax számai változatlanok. 2007-BEN TÖBB MINT NYOLSZOROSÁRA NŐTTEK A KKV-KBA IRÁNYULÓ BEFEKTETÉSEK A Start Tőkegarancia Zrt. felmérése szerint 2007-ben 4.875 millió Ft friss tőkéhez jutottak a legalább évi 100 millió Ft árbevétellel rendelkező hazai kis- és középvállalkozások, szemben a 2006. évi 575 millió Ft-tal. A befektetést fogadó cégek száma pedig 60-ra nőtt, az egy évvel korábbi 35-ről. A Start Zrt. második alkalommal készített felmérést a magyarországi kis- és középvállalkozásokba érkezett tőkebefektetések nagyságáról.* A felmérés a 2007. évben 100 millió Ft feletti árbevételt elkönyvelő 35.959 vállalkozásra terjedt ki. Ebben a vállalati körben összesen 588 cégnél, azaz a társaságok 1,6 százalékánál történt 2007- ben a saját tőke változásával egyidejűleg tulajdonosváltozás is, amely új, tőkeemeléssel befektető tulajdonos megjelenését valószínűsíti. 60 KKV jutott, 4.875 millió forint friss tőkéhez, új befektetőtől Az 588 tőke- és tulajdonosváltozást megvizsgálva kiderült, hogy az esetek 90 százalékában a már meglévő tulajdonosi kör fektetett be egy-egy társaságba. Számos esetben a tulajdonos családtagok között történt átrendeződés, mely tőkeemeléssel is párosult. A meglévő tulajdonosi körhöz köthető befektetések kiszűrése után, a letisztított adatok alapján mindösszesen 60 társaságnál történt jelentős (tízmillió forintot meghaladó) és minden valószínűség szerint új, a meglévő tulajdonosoktól független befektető által végrehajtott tőkeemelés. A 60 vállalkozásba összesen 4.875 millió Ft tőkét fektettek az új tulajdonosok, ami átlagosan 81,3 millió Ft cégenkénti befektetést jelent. Az újonnan kibocsátott üzletrészeket, részvényeket a befektetők átlagosan a névérték 120%-ának megfelelő árfolyamértéken vásárolták meg. A kisvállalkozások több tőkét vonzottak, mint a középvállalkozások A céltársaságok árbevételét vizsgálva láthattuk, hogy az évi 2 millió EUR alatti árbevételű cégek bizonyultak a legvonzóbb célpontnak - összegezte Zoltán Csaba, a Start Tőkegarancia Zrt.
Hírlevél 2009. május 3 vezérigazgatója. A befektetések darabszáma alapján az összes befektetés 63 %-a a 2 millió EUR alatti árbevételű vállalkozásokba, míg 32%-a a 2-10 millió EUR közötti árbevételű cégekbe irányult. A 10 és 50 millió EUR közötti árbevételű társaságok aránya mindössze 5%. Ez az eredmény összhangban áll azzal az általános tapasztalattal, hogy elsősorban a kisebb árbevételű, korai szakaszban lévő társaságok vesznek igénybe tőkét fejlesztésükhöz, míg a nagyobb társaságok az alacsonyabb költségű hitelfinanszírozásból fejlesztenek és a bankok is hitelképesebbnek ítélik őket. társaság. A befektetők 38 százaléka (23 befektető) volt külföldi. Figyelmet érdemel, az a tavaly még nem tapasztalt jelenség, hogy a külföldi befektetők közül 11 off-shore cég volt. Legek A befektetést fogadó KKV-k megoszlása árbevétel szerint 32% 5% 63% A 10 legnagyobb befektetés közel 3 milliárd Ft-ot, az összes befektetés 60%- kát tette ki. A legnagyobb összeget - 619 millió forintot - egy belföldi magánszemély fektetett be egy fővárosi szórakoztatóipari vállalkozásba. Második helyen egy állami befektetési társaság áll, amely több mint 600 millió Ft-ot fektetett be egy vízgazdálkodási területen működő társaságba. A harmadik helyet egy off-shore cég által egy feldolgozóipari cégben megvalósított 409 millió Ft-os befektetés szerezte meg. 2 millió EUR alatt 2-10 millió EUR 10-50 millió EUR Még mindig kevés a befektetett tőke a KKV szektorban, mi változott 2006-ról 2007-re? A befektetések értékének nagyságát vizsgálva is a 2 millió EUR alatti árbevétellel rendelkező vállalkozások vonták be a legtöbb tőkét, a 4.875 millió forintnyi összes befektetés 57%-át, 2.788 millió forintot. A 2-10 millió EUR közötti árbevételű társaságok az összes befektetés 37%-át, 1.808 millió forintot szereztek meg, míg a 10-50 millió EUR közöttiek 6%-át, 279 millió forintot. Továbbra is többségben a hazai befektetők Az elemzés adatbázisa alapján megállapítható volt, hogy a KKV-kba többségében belföldi befektetők fektetnek be. A 60 befektető közül 37 volt hazai, melyek közül, 18 gazdasági társaság, 15 magánszemély és négy állami befektetési Bár látványos a befektetések számának és értékének 2007. évi növekedése az előző évhez viszonyítva, ugyanakkor a 100 millió Ft feletti árbevételű KKV-k 35.000- es táborából mindössze 60 jutott friss tőkéhez, ami rendkívül alacsony számnak mondható. Vizsgálódásunk rövid időtartama még nem teszi egyértelművé, hogy a 2007. évi növekedés egy pozitív folyamat kezdete vagy egy egyszeri, kiugró eredmény. Négy-ötéves adatsor ismeretében bizonyára jobban megítélhetőek lesznek az adatok mögötti folyamatok, tendenciák, ezért a jövőben is folytatjuk a KKV-kba irányuló befektetések évenkénti elemzését. összegezte véleményét Zoltán Csaba, az elemzést készítő Start Tőkegarancia Zrt. vezérigazgatója. A felmérések 2006. és 2007. évi fontosabb
Hírlevél 2009. május 4 adatainak összehasonlításából kiderül, hogy 2007-re szinte minden főbb mutató névértéke 120%-ának megfelelő árfolyamértéken valósultak meg. A 2006. és 2007. évi felmérés főbb adatainak összehasonlítása 2007 2006 Változás (%) 100 millió feletti árbevételű KKV-k száma 35.959 36.281 99 Tőkét emelő cégek száma 588 219 268 Új tulajdonosok befektetéseinek száma 60 35 171 Befektetések összértéke (millió Ft) 4.875 575 849 Befektetések átlagos értéke (millió Ft) 81,3 16,4 496 Legnagyobb befektetés értéke (millió Ft) 619 81,5 760 Befektetések árfolyamértéke (%) 120% 120% 100 Hazai befektetők aránya (%) 62% 91% 68 jelentősen változott: nőtt a befektetések száma, összértéke és átlagos értéke. Több volt a külföldi befektető, mint egy évvel korábban, de a hazai befektetők száma még mindig magasabb. A befektetések száma alapján 2007-ben is a kereskedelem és javítás vezette az ágazati rangsort, de arányában több mint felére csökkent, 59%-ról 25%-ra. Ugyanakkor mind 2006- ban, mind 2007-ben a befektetések a kibocsátott új részvények vagy üzletrészek *Az elemzéshez felhasznált adatok forrása az Opten Informatikai Kft. adatbázisa volt. A felmérés a 2007. évben legalább 100 millió Ft árbevételt elkönyvelő 35.959 vállalkozásra terjedt ki. A cégbíróságok a zártkörű részvénytársaságok cégkivonatában csak egyszemélyes részvénytársaság esetén tüntetik fel a tulajdonost, így a zártkörű részvénytársaságokban megvalósított tőkebefektetések nem jelennek meg a felmérés eredményeiben. MI IS AZ A KOCKÁZATI TŐKE ÉS HOGYAN MŰKÖDIK? 2. RÉSZ Az Új Magyarország Kockázati Tőkeprogram (ÚMKTP) keretében néhány hónapon belül legalább 50 milliárd Ft tőkével kockázati tőkealapok jönnek létre, melyek várhatóan 2009. utolsó negyedévében kezdik meg befektetési tevékenységüket. Azoknak a vállalkozásoknak, akik a Program keretében tőkét kívánnak bevonni, tisztában kell lenniük azzal, hogy a kockázati tőke milyen megfontolásból, milyen információk alapján, mibe, mennyi időre és hogyan fektet be, hogy a tőkét bevonni kívánó vállalkozások sikeresen tudjanak élni az ÚMKTP kínálta lehetőségekkel. Előző, áprilisi számunkban a kockázati tőke főbb jellemzőivel ismertettük meg az érdeklődőket, mostani Start Hírlevelünkben pedig konkrét gyakorlati tanácsokkal kívánjuk segíteni a vállalkozások felkészülését a kockázati tőke bevonására. Mibe és mennyi időre fektet be a kockázati tőke? A kockázati tőkealapok, miután általában 10 évre jönnek létre, legfeljebb 4-5 évig hajlandóak egy-egy cégben tulajdonosok lenni. Ez alatt az idő alatt évi 25-30%-os hozam elérését célozzák meg. Mivel a kockázati tőke rövid időre és magas hozamelvárással fektet be, nyilvánvalóan az ideális befektetési célpontok olyan vállalkozások, amelyek gyors értéknövekedést tudnak felmutatni. De melyek azok a vállalkozások, amelyek
Hírlevél 2009. május 5 ilyen rövid idő alatt képesek a befektetői elvárásoknak megfelelni? Mindenek előtt az induló vagy életszakaszuk korai fázisában lévő vállalkozások, amelyek gyors növekedésre képesek mind árbevétel, mind eredményesség szempontjából. Különösen jó eséllyel indulnak a kockázati tőkebefektetőkért folyó versenyben azok a cégek, amelyek egy innováció (új termék vagy eljárás) kereskedelmi hasznosítására vagy egy már létező, de nem megfelelően kielégített piaci igény kiszolgálását kívánják megvalósítani, azaz kevés versenytárssal kell számolniuk. Ha például a kockázati tőkés befektet egy olyan cégbe, amelynek van egy szabadalma és a befektetést követően egyértelművé válik, hogy az valóban egyedi és hatékony megoldást kínál egy adott probléma orvoslására, akkor egyik napról a másikra megsokszorozódik a cég értéke. A kockázati tőke kedveli a magas hozzáadott értékű tevékenységeket (informatika, szoftverfejlesztés, biotechnológia, egészségügy, szolgáltatások), ahol az eszközigény nem jelentős. Ugyanakkor a kockázati tőke kerüli a nagy eszközigényű vállalkozásokat, ahol alacsony a megtérülés. A befektetők kifejezetten negatívan viszonyulnak az olyan befektetési ajánlatokhoz, ahol a vállalkozás üzlethelyiség vagy üzem vásárlására, illetve építésére kívánja fordítani a tőkét, ahelyett, hogy bérelné az eszközöket vagy a gyártást külső céggel végeztetné. Az eszközök vásárlásához ugyanis több tőkére van szükség, ugyanakkor az elérhető nyereség nem lesz sokkal több, ha saját tulajdonban vannak az eszközök. Az ingatlanbefektetéseket pedig minden kockázati tőkealap kizárja, ilyen ötletekkel nem is érdemes őket megkörnyékezni. Az innovációt megvalósító, illetve induló cégek persze mindig kockázatosabbak, mint a már bevétellel rendelkező, nyereségesen működő vállalkozások, ezért a kockázati tőkés, kockázatai csökkentése céljából előnyben részesíti a többlépcsős befektetést. Azaz indulás-kor csak egy részét fekteti be az igényelt tőkének, melylyel egyidejűleg opciót szerez, illetve kötelezettséget vállal újabb befektetésekre, ha a céltársaság teljesít bizonyos feltételeket. Például sok esetben a kockázati tőke egy adott termék prototípusának elkészítéséhez szükséges tőkét juttat a társaságnak és ha az működőképesnek bizonyul, akkor fektet be újabb tőkét, mondjuk a termék tesztelésére, végül pedig annak gyártására, marketingjére. Ha viszont nem teljesülnek a feltételek, akkor viszonylag kis veszteséggel megússza a befektetést. A kockázati tőkebefektetések sokszínűsége miatt lehetetlen leírni minden szituációt, befektetési formát, ami érdekelheti a befektetőket. Esetenként a hagyományos iparágakba is szívesen befektetnek, ha a befektetés révén olyan árbevétel vagy eredményjavulás érhető el, ami biztosítja a megtérülést. Például egy új, a korábbi értékesítési hálózaton keresztül értékesíthető termék vagy szolgáltatás
Hírlevél 2009. május 6 bevezetése azt eredményezheti, hogy minimális költségnövekedéssel jelentősen nőnek a bevételek és ezáltal a nyereség. Az is elképzelhető, hogy a kockázati tőkebefektető tőkét emel egy cégben, annak érdekében, hogy az fel tudja vásárolni konkurensét, majd az átszervezés, összeolvadás után értékesíti felértékelődött részesedését. A kockázati tőkés mottója: Vásárolj olcsón és adj el drágán! Az opportunista befektető ezért iparágtól függetlenül szívesen fektet be, ha valamilyen oknál fogva nyomott áron tud vásárolni. Például azért, mert az eladó vagy a tőkét bevonni kívánó cég kényszerhelyzetben van. Általános vélekedés a kockázati tőkések körében, hogy a befektetések hozama, sikere jórészt már akkor eldől, amikor befektetnek. Ha számukra jó, azaz alacsony áron tudnak beszállni, akkor már nyert ügyük van. Egyes kockázati tőkelapok rosszul menedzselt, eladósodott, veszteséges cégek alacsony áron történő felvásárlására specializálódnak és a befektetés, kivásárlás után új menedzsmentet neveznek ki, amely átszervezéssel rövid idő alatt jelentősen növeli a cég értékét. Mivel a kockázati tőkebefektető a tőke elvárt hozamát a részesedés értékesítésekor (szakkifejezéssel: az exitkor) realizálja, ezért számára az is fontos szempont, hogy 4-5 év múlva kinek és milyen valószínűséggel értékesíthető a megszerzett tulajdonrész. Vevőként szóba jöhet a cég valamely konkurense vagy egy külföldi, hasonló tevékenységet végző szakmai befektető. Ha az adott iparágban ritkaság a cégfelvásárlás, például azért mert lokális vagy regionális tevékenységről van szó, ahol a hálózatosodás, a cégcsoport építés nem eredményez értéknövekedést, akkor nem valószínű, hogy a kockázati tőkés befektet, mert nagy valószínűséggel csak nyomott áron vagy egyáltalán nem tud kiszállni a befektetésből. Optimalizáljuk a tőkeigényt Amint arról már írtunk, a kockázati tőke drága finanszírozási forrás. Ezért fontos, hogy ne akarjunk többet bevonni, mint amennyire igazán szükségünk van. A tőkeigény meghatározásánál gondolkodjunk racionálisan, a befektető fejével. Ha például a cég számára fontos eszközt vagy szolgáltatást igénybe kívánunk venni, akkor elsősorban béreljük, külső cégtől vegyük igénybe és ne vásároljunk egyből eszközöket, amiket később nem fogunk tudni kihasználni. Ha minden szükséges erőforrás megszerzésének lehetőségeit ilyen szemmel átvizsgáljuk, akkor a tőkeigényt jelentősen csökkenthetjük. Ha csökken a tőkeigény, akkor a befektető a kisebb tőkeemelésért cserébe kisebb részesedést kap a vállalkozásban, ami a már tulajdonosi pozícióban lévő személyek számára kedvező. Inkább kevesebb legyen a tőkeigényünk a kelleténél, mint több, mert a befektető, főleg ha látja, hogy jól mennek a dolgok és a vállalkozás sikeres lesz, akkor hajlandó további tőkét befektetni, amennyiben a tényleges igény valamilyen oknál fogva magasabb lesz, mint ahogyan azt terveztük. Ha a forrás egy részére csak átmenetileg van szükségünk, akkor azt a kockázati tőkéstől ne tőkeként, hanem hitelként kérjük, így azért a befektető nem kap több részesedést a cégben. A kockázati tőkések készek a forrás egy részét hitelként rendelkezésre bocsátani, viszont a banki kamatoknál magasabb áron, mivel általában az ő hitelük mögött nincs vagy kevesebb a fedezet. A konkrét tőkeigényt és annak időbeli alakulását a pénzügyi terv cash flow kimutatásában kell bemutatni. A pénzügyi terv elemeiről és elkészítéséről egyik következő Hírlevelünkben adunk hasznos információkat.
Hírlevél 2009. május 7 Többség vagy kisebbség? Ez itt a kérdés? Általában a cég feletti kontroll kérdése az egyik legkényesebb a cég tulajdonosai és a befektető közötti tárgyaláson, azaz kié legyen a többségi részesedés és a szavazati jogok többsége? Természetesen a részesedés és a szavazati jogok aránya eltéríthető egymástól a felek megállapodása alapján, de a kérdés akkor is kérdés marad: ki irányítja a céget, ki válthatja le vagy nevezheti ki a menedzsmentet? A kockázati tőkealapok befektetési politikájának egyik fő eleme, hogy többségi (50% vagy 75% feletti) vagy kisebbségi (50% alatti) vagy ún. meghatározó kisebbségi (25-50% közötti) részesedést vagy ezek kombinációját kívánják megszerezni. Vannak alapok, amelyek bármilyen mértékű részesedés mellett hajlandóak befektetni. A 90%-nál nagyobb részesedést nem igazán kedvelik a befektetők, mivel úgy érzik, hogy rajtuk kívül nincs igazán más, aki szintén a cég fejlesztésében lenne érdekelt. A kockázati tőkések fontosnak tartják a menedzsment motiválását, ezért vagy már a befektetés pillanatában részesedést biztosítanak a cégvezetés kulcsfiguráinak, akiken a társaság sikere múlik, vagy opciót biztosítanak számukra részesedés későbbi megszerzésére, kedvező feltételekkel. Amint előző számunkban elmondtuk, a részesedés nagyságát sok esetben az elvárt hozam előre meghatározza, mivel ahhoz, hogy a cég értékesítésekor realizálható legyen az elvárt hozam, a befektetőnek az üzleti terv alapján egy adott százaléknál nem lehet kisebb a részesedése. Sok kockázati tőkealap-kezelő azért tartja lényegesnek, hogy befektetésével többségi tulajdont szerezzen, mert a tapasztalatok azt mutatják, hogy többségi részesedésre könnyebb vevőt találni és a kontroll prémium miatt magasabb árat lehet elérni. Ez főleg szakmai befektetőnek történő értékesítéskor lényeges. Ugyanakkor vannak olyan jogi megoldások, amellyel a kisebbségben lévő befektető is kvázi többséget tud értékesíteni, azáltal, hogy megállapodik a többi tulajdonossal, hogy bizonyos ár felett mindenki köteles értékesítenie részesedését, ugyanazon feltételekkel. Ezt hívják drag-along jognak. Ha a befektető többségben van, akkor pedig vállalhatja, hogy részesedése értékesítésekor felajánlja az értékesítés jogát a többi tulajdonosnak is, azonos feltételekkel, mint ahogy ő száll ki a cégből, hogy azok ne ragadjanak be a cégbe kisebbségi tulajdonosként egy olyan új tulajdonos mellett, akit nem ismernek. Ez utóbbi a tag-along jog, ami a kisebbségi tulajdonosok érdekeit hivatott védeni. A kockázati tőke általában az olyan befektetéseket preferálja, ahol láthatóan jó a cég menedzsmentje, mind szakmailag, mind megbízhatóság szempontjából. A menedzsment tesztelésére, képességeinek és etikai normáinak feltérképezésére a befektetői tárgyalások több hónapos ideje alatt bőven van lehetősége a kockázati tőkésnek. A kockázati tőkések azt is szokták mondani, hogy ők nem is a cégbe fektetik a tőkét és a bizalmukat, hanem a menedzsmentbe. Ugyanis a tervek sohasem úgy valósulnak meg, mint ahogy azt az induláskor elképzeljük, de ha a menedzsment képes megoldani az előre nem látható problémákat, képes a változtatásra és kellően motivált, akkor elérhetőek az eredeti célok. Ha a menedzsment is és a projekt is jó, akkor a kockázati tőkés boldogan vállalja a kisebbségi részesedést is. A kockázati tőkés nem akar mindenáron beleszólni a cég vezetésébe, de igényli a rálátás és szükség esetén a beavatkozás lehetőségét, különösen arra az esetre, ha a dolgok rosszra fordulnak. Tudni kell, hogy a befektetők az alap értékének évi 2-4%-át kapják alapkezelői díjként, ami csak a nagyobb alapok esetében teszi lehetővé,
Hírlevél 2009. május 8 hogy nagyszámú menedzsert alkalmazzanak. Ezért erőforrásaik is korlátozottak, hogy napi szinten részt vegyenek a cég irányításában, ők kizárólag stratégiai és finanszírozási kérdésekkel kívánnak foglalkozni. Havonta vagy negyedévente jelentést kérnek a cég működéséről és találkoznak a menedzsmenttel. Ha a kockázati tőkés kisebbségi részesedést szerez egy társaságban, akkor a többi tulajdonostól jogi garanciákat igényel, amelyekkel biztosítja, hogy a többségi tulajdonos ne tudjon visszaélni pozíciójával. Ezeket a megállapodásokat vagy az alapszabályban vagy szindikátusi szerződésben rögzítik. Ilyen garancia lehet, hogy bizonyos lényeges döntéseket (például tőkeemelés, menedzsment leváltása, új menedzsment kinevezése, nagyobb értékű szerződés megkötése) csak a kockázati tőkés beleegyezésével hozhat meg a társaság. Arra is van lehetőség, hogy a tervezettnél rosszabb gazdasági eredmények esetén a többségi tulajdonosok kötelesek ingyen vagy jelképes áron részesedést átadni a befektetőnek, aki így akár többségbe is kerülhet, annak érdekében, hogy hozamelvárását tejesíteni tudja. A többségi tulajdon nem csak jogokkal, hanem kötelezettségekkel és nem utolsó sorban felelősséggel is jár. Mivel a kockázati tőkés pénzügyi befektető, nem szívesen vállalja fel a vezetés, főleg a szakmai vezetés felelősségét. Ugyanakkor a szükséges információkhoz való hozzájutás érdekében igazgatósági vagy felügyelő bizottsági tagot delegál a társaság választott testületeibe. Ne felejtsük el, hogy a kockázati tőkés forrást biztosít a társaság fejlesztéséhez, amit minden valószínűség szerint senki mástól nem tudnánk megszerezni, mert sem bank, sem más befektető nem vállalna ekkora kockázatot. Ha viszont nem vonunk be tőkét, akkor a konkurencia meg fog előzni, a cégben lévő innováció el fog avulni, a cég előbb utóbb értéktelenné válik. Sok ügylet bukott már el a többségkisebbség kérdésén. Egy idő után emocionálissá válhat a vita és megronthatja a felek viszonyát, aláássa az oly fontos bizalmat. Ezért egy idő után el kell döntenünk, hogy egy kicsi tortának akarjuk az egészét vagy egy egyre nagyobb tortát hajlandóak vagyunk másokkal is megosztani. Arra célszerű törekedni, hogy a mi torta-részünk minél gyorsabban és minél nagyobb legyen.