Hírlevél /3. szám, Május 1. START Tőkegarancia Zrt. Hírlevél /3. szám, Május

Átírás

1 Hírlevél /3. szám, Május 1 Hírlevél /3. szám, Május

2 Hírlevél /3. szám, Május 2 MI KELL AHHOZ, HOGY BEFEKTETŐT TALÁLJUNK VÁLLALKOZÁSUNKHOZ? Induló vagy korai, növekedési szakaszban lévő vállalkozások meglehetősen nehezen találnak olyan befektetőt, aki finanszírozná cégük elindulásának vagy fejlődésének tőkeszükségletét. Ugyanakkor a befektetők, üzleti angyalok gyakran panaszkodnak, hogy nem tudják kihelyezni pénzüket, mert ugyan sok a tőkére éhes vállalkozás, ám ezek döntő része nem felel meg a befektetők elvárásainak. Melyek is ezek az elvárások? Egy pénzügyi befektető azért ad pénzt egy vállalkozásnak, hogy azt belátható időn belül megfelelő hozammal visszakapja. A tőkére vadászó vállalkozónak meg kell győznie a befektetőt, hogy ez így is lesz, a meggyőzés legfontosabb eszköze pedig egy jól megalapozott, részletes üzleti terv, amely bemutatja, hogy a befektetett összeg mire lesz felhasználva, a cég árbevétele, költségei, cash-flow-ja hogyan alakul a jövőben, és hogy a befektető hogyan és mikor tud kiszállni a vállalkozásból. A legtöbb pénzügyi befektető 3-5 éves időtávban gondolkodva helyez ki tőkét, azaz ennyi időn belül szeretné részesedését továbbértékesíteni, akár más, szakmai befektetőknek, akár a cégben már részesedéssel rendelkező tulajdonostársaknak, vagy tőzsdei bevezetés útján, illetve bármilyen más módon. Amennyiben egy vállalkozó nem tud a befektető kiszállására vonatkozó koncepcióval előállni, nem valószínű, hogy sikerül tőkét bevonnia. A kiszállás időpontja és módja mellett lényeges az ár; a legtöbb befektető azt szeretné látni, hogy részesedése annyit fog érni a kiszállás pillanatában, hogy az legálabb 20-25%-os hozamot biztosítson a számára. Egy 6-7%-os megtérülést ígérő üzleti tervvel oktalanság lenne a befektetők elé állni, hiszen ennyit kockázatmentesen, pénzüket bankban elhelyezve is elérhetnek; aki hajlandó egy induló, vagy korai szakaszban lévő vállalkozásba tőkét elhelyezve jelentős kockázatot vállalni, az joggal vár el olyan hozamot, ami ezt a magasabb kockázatot tükrözi. A magasabb hozam-elvárást indokolja az is, hogy egy pénzügyi befektető általában több cégbe osztja szét a rendelkezésére álló tőkét; ezen cégek egy része óhatatlanul rossz befektetésnek bizonyul, esetleg tönkremegy, a befektetett pénz pedig elúszik. A kockázati tőke iparágban ezért elvárás, hogy ezeket a veszteségeket fedezze a sikeres cégek üzletrészei értékesítésén elért profit. A kisvállalkozásokba történő befektetés kockázata, és így a befektető lehetséges vesztesége azonban csökkenthető, például a Start Zrt. által nyújtott tőkegaranciával, amely a vállalkozás bukása esetén az elvesztett pénz egy részét, akár 80%-át megtéríti a befektető számára. A megfelelően megalapozott és részletes üzleti terven kívül a legtöbb befektető két

3 Hírlevél /3. szám, Május 3 dolgot tart fontosnak egy vállalkozásban. Az egyik a cég terméke vagy szolgáltatása, illetve induló vállalkozás esetében az ötlet, amire az új cég felépül. Ennek várható piaci sikere a befektetés megtérülésének legfontosabb eleme. Ha a befektetőt nem sikerül meggyőzni a termékben rejlő lehetőségekről, nem valószínű, hogy megnyitja pénzeszsákját. A másik fontos tényező a menedzsment; a befektetők általában elvárják, hogy a cég vezetése hiteles és tapasztalt legyen, és el tudja magáról hitetni, hogy az üzleti tervben vállaltakat végre tudja hajtani. Ha a menedzsment egybeesik a társaság tulajdonosaival, így a vezetők saját pénzüket is kockáztatják, ezáltal még motiváltabbak a vállalkozás sikerre vitelében, az tovább javíthatja az esélyeket a tőkebevonásra. Az a vállalkozó, aki megfelelő ötlettel, termékkel rendelkezik, megvan a tapasztalata és az elhivatottsága annak sikerre vitelére, továbbá elképzeléseit egy megfelelő minőségű üzleti tervben be tudja mutatni, jó eséllyel indulhat a tőkebevonásért folyó versenyben. Ha mindezek mellett tőkegarancia is védi a befektetést, akkor a legigényesebb befektető sem találhat kivetnivalót az ügyletben. A LEHÍVÁSI ARÁNY BECSLÉSE A GAZDASÁGFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK ESETÉBEN A Gazdasági és Közlekedési Minisztériumtól származó adatok alapján megvizsgáltuk, hogy a 2001 óta lebonyolított gazdaságfejlesztési programok esetében az eddigi tapasztalatok milyen lehívási arányokat mutatnak, vagyis a támogatási szerződésekben foglaltak nemteljesítése miatt a támogatások mekkora részét követelték vissza. Mivel az újabb programok alapján a lehívások egyrészt minimálisak, másrészt ezek esetében még a fenntartási időszak elején járunk, ezért az alábbiakban csak a közötti támogatási programok adatait mutatjuk be. Az adatok feldolgozása során az alábbi számszerű eredményeket kaptuk: VISSZAKÖVETELT TÁMOGATÁSOK ARÁNYA A GKM ADATAI ALAPJÁN Támogatási program neve Széchenyi Terv Vállalkozáserősítő Program Széchenyi Terv 2002 Vállalkozáserősítő Program Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program Pályázati időszak Elnyert támogatási összeg Bruttó összeg (adatok millió forintban) Lehívások Bruttó arány Becsült nettó arány ,0% 2,9% ,8 5,0% 4,0% ,1 0,6% 0,4% Összesen ,4% 2,6%

4 Hírlevél /3. szám, Május 4 A táblázat adatainak értelmezéséhez az alábbi tényezők figyelembe vétele szükséges: a lehívásokat az elnyert támogatási összeghez viszonyítottuk. A folyósított összeghez történő viszonyítás, feltéve, hogy alacsonyabb összegről van szó, arányosan magasabb lehívási arányt eredményezne. a lehívások bruttó összege a tőkét és a kamatot is tartalmazza, a nettó összeg csak a tőkét. Mivel a lehívások adatainak megbontását tőkére és kamatokra csak a 2006 és 2007 évi lehívások esetében kaptuk meg, korábbi évek lehívásainak becsült kamataival korrigálva végül 2,6% körüli nettó lehívási arányt kaptunk. a lehívások többsége az adott vállalkozás felszámolása miatt történt, a maradék pedig az utólagos ellenőrzések során felfedezett jogtalanságok (megkezdett beruházás, elszámolási kötelezettség elmulasztása, két éven túl történő befejezés), a támogatott eszköz fenntartási időszak során történt értékesítése, vagy az arra vonatkozó végrehajtások voltak. Minimális a beadott üzleti terv alapján vállalt pénzügyi célok nem teljesítése miatti felmondás, amely azonban csak az öt éves fenntartási időszak után releváns. Ezek az öt éves periódusok most kezdenek lezárulni, így a fenti támogatási programok esetében a támogatási szerződésekben vállalt teljesítéseknek az ellenőrzése is most indul. Az ellenőrzések eredménye a fenti lehívási arányokat növelheti. Figyelembe véve azt, hogy a fenti adatok még nem minősülnek teljes értékű múltbeli tapasztalatnak, és emellett a között kiírandó pályázatokra vonatkozó pontos feltételek sem ismertek, így a fenti számokat csak iránymutatónak lehet tekinteni. Véleményünk szerint azonban ezek az adatok alátámasztják azt a becslésünket, hogy a gazdaságfejlesztési támogatások esetében legfeljebb 5%, kivételes esetben 10%-os lehívási aránnyal számolhatunk.

5 Hírlevél /3. szám, Május 5 A MAGYAR SPIN-OFF VÁLLALKOZÁSOK SZÖVETSÉGÉNEK MÁSODIK KONFERENCIÁJA május 4-én rendezte meg a Magyar Spin-Off Vállalkozások Szövetsége második konferenciáját, amelyen közel száz, főként fiatal PhD hallgató vett részt. A konferencia egyik fő támogatója a Start Tőkegarancia Zrt. volt. Zoltán Csaba vezérigazgató a konferencia résztvevőinek bemutatta a Start Zrt. korai szakaszban lévő, innovatív vállalkozások tőkebevonását elősegítő tőkegarancia termékét. A világ nyugati felén több évtizedes múltra tekint vissza az egyetemeken keletkezett találmányok, eljárások üzleti hasznosítása. A klasszikus spin-off egyetemi vagy közfinanszírozású kutatóhely fejlesztési eredményeinek piaci hasznosítására létrehozott vállalkozás. Az ilyen típusú vállalkozásokban érdekelt az egyetem, kutatóintézet, ezek kutatói és általában egy külső menedzsment, amely az új termékre/eljárásra alapuló céget működteti. A Magyar Spin-Off Vállalkozások Szövetsége ( ben jött létre és ma már közel 20 vállalkozás tagja a szervezetnek. Az alapítók úgy látják, hogy igen alacsony a magyar kutatási-fejlesztési eredmények hasznosításának színvonala, hiányoznak a technológia-intenzív cégek működtetéséhez szükséges speciális vállalatvezetési ismeretek és tapasztalatok. Ezért a Szövetség célja, hogy a műszaki és természettudományi területen aktív egyetemisták, PhD hallgatók, posztdoktorok és kutatók szemléletmódját az innovatív-üzleti gondolkodásmód felé közelítsék.