MAGYARORSZÁG KORMÁNYA

MAGYARORSZÁG KORMÁNYA J/11758. számú JELENTÉS a Nemzeti Tehetség Program végrehajtásának 2009-2010. évi cselekvési programjáról szóló 1120/2009. (VII. 23.) Korm. határozat végrehajtásáról Előadó: Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere Budapest, 2013. július

1 A jelentés célja A Nemzeti Tehetség Programról szóló 78/2008. (VI. 13.) OGY határozat 4. pontja a Kormányt kötelezi, hogy kétévente készítsen jelentést az Országgyűlés részére a Nemzeti Tehetség Program helyzetéről és fejlesztési feladatairól. A tehetségsegítés komplex formái szervesen illeszkednek a köz- és felsőoktatás megújítását célzó törekvésekhez, az egyének személyiségét, tanulási sajátosságait is figyelembe vevő oktatás elterjesztéséhez. A tehetségek segítése és fejlesztése az életpálya helyes irányba terelését, az életpálya sikerességének segítését, az innováció és kreativitás ösztönzését és elterjedését, a gazdasági növekedést, a magasabb versenyképességet, az esélyegyenlőtlenségek csökkentését, a magasabb társadalmi mobilitást, a hátrányos helyzet leküzdését és a társadalom kohézióját egyaránt szolgálja. A Nemzeti Tehetség Programnak a foglalkoztatási stratégiában példa- és értékteremtő szerepe van, a magyar gazdaság fejlődésében pedig kitörési pont lehet. A Nemzeti Tehetség Program elfogadásáról, a Nemzeti Tehetség Program finanszírozásának elveiről, valamint a Nemzeti Tehetségügyi Koordinációs Fórum létrehozásának és működésének elveiről szóló 126/2008. (XII. 4.) OGY határozat 2. számú mellékletének 6. pontja szerint az Oktatásért Közalapítvány a Nemzeti Tehetség Program kétéves cselekvési programjának megfelelően, a Nemzeti Tehetségügyi Koordinációs Fórum (a továbbiakban: Fórum) szakmai irányítása mellett végzi a Nemzeti Tehetség Alap felhasználását, amely a Nemzeti Tehetség Program finanszírozásáról szóló 152/2009. (VII. 23.) Korm. rendeletben is megerősítésre került. Az Oktatásért Közalapítványnak a Fórum megalakulását követő 2009. november 11-i határozata után nyílt lehetősége a Nemzeti Tehetség Program keretében megjelenő pályázat kiírására. A Nemzeti Tehetség Program keretében meghirdetett harmincegy pályázat lebonyolításában meghatározó szerepe volt az Oktatásért Közalapítvány Tehetséggondozó Alkuratóriumának és azoknak a szakértőknek, akik egyrészt a pályázati kiírás követelményeinek megfelelően egyenként értékelték a pályamunkákat, másrészt összegző jelentéseket készítettek az általuk véleményezett dokumentumokról. A Nemzeti Tehetség Program pályázatai nagymértékben segítették az óvodától a felsőoktatásig terjedően a gazdag tartalmi kínálattal működő tehetségsegítő műhelyek, szaktáborok, tanulmányi versenyek megszervezését, tehetségsegítő hálózatok és szolgáltató központok kialakulását. A pályázati rendszer soha nem látott mértékben élénkítette a tehetségsegítés iránti érdeklődést és fokozta az aktivitást a tehetségsegítéssel foglalkozó intézmények, szervezetek, hálózatok és szakmai szolgálatok életében. A Nemzeti Tehetség Program 2009-2010. évi cselekvési programjának 2010 végéig lezárult pályázatairól készített beszámolót a szakmai lebonyolító Oktatásért Közalapítvány készítette el. Azt a Fórum 2010. decemberi, illetve 2011. februári ülésén megtárgyalta és átdolgozást, kiegészítést kért az előkészítőktől. A kiegészítés elkészítését befolyásolta az Oktatásért Közalapítvány megszüntetése, valamint a még folyamatban lévő pályázatok jelentős száma. A Kormány által alapított közalapítványokkal és alapítványokkal kapcsolatos időszerű intézkedésekről szóló 1159/2010. (VII. 30.) Korm. határozat által előírt felülvizsgálati eljárás megállapításai alapján szükséges intézkedésekről szóló 1316/2010. (XII. 27.) Korm. határozat értelmében az Oktatásért Közalapítvány megszűnt. Az 1316/2010. (XII. 27.) Korm. határozatnak megfelelően elkészült az Oktatásért Közalapítvány megszüntetéséről szóló 1152/2011. (V. 18.) Korm. határozat, melynek értelmében a 126/2008. (XII. 4.) OGY

2 határozat alapján létrehozott Nemzeti Tehetség Programmal összefüggő, az Oktatásért Közalapítvány Tehetségsegítő Alkuratóriuma által végzett feladatokat az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (a továbbiakban: OFI), illetve a Wekerle Sándor Alapkezelő (a továbbiakban: Alapkezelő) látja el a jövőben. Huszonöt pályázat nyerteseinek a pályázati kiírásokban foglaltak szerint a szakmai beszámolójukat és a pénzügyi elszámolásukat 2011. június 15., illetve 2012. január 31. között kellett benyújtaniuk. A fentiekből következően meg kellett oldani az Oktatásért Közalapítvány megszűnése után a Nemzeti Tehetség Program 2009-2010. cselekvési programja alapján kiírt pályázatok nyertes pályázói által beküldött, feldolgozásra nem került 2037 db szakmai beszámoló és pénzügyi elszámolás ellenőrzését. Ezeknek a beszámolóknak ellenőrzésére a Nemzeti Erőforrás Minisztérium a Nemzeti Tehetség Program finanszírozásáról szóló 152/2009. (VII. 23.) Korm. rendelet 2011. novemberi módosítását [233/2011. (XI. 8.) Korm. rendelet] követően kötött együttműködési megállapodást az OFIval, valamint az Alapkezelővel. A feladat végrehajtásáról a két szervezet az egyes pályázatok esetében szükséges helyszíni ellenőrzést követően 2012. október 31-én nyújtotta be a beszámolóját. A Fórum 2012. december 6-i ülésén hagyta jóvá a beszámolót. A tehetségsegítés értékeinek, problémáinak, veszélyeinek, lehetőségeinek és erőforrásainak áttekintése után a Nemzeti Tehetség Programban az Országgyűlés hosszú távon is kiemelt lehetőséget adott a tehetségsegítés fejlesztésére, amely a tehetséggel rendelkező fiatalok hosszú távú, folyamatos és biztonságos segítését teszi lehetővé. Az Országgyűlés a Nemzeti Tehetség Program hosszú távú (20 éves időtávon érvényes) célrendszerét az alábbiakban állapította meg: A tehetséges fiatalok képességeinek kibontakoztatása és társadalmi hasznosulása: - a tehetséges fiatalok megtalálása, - a tehetség jellegének és szintjének megfelelő folyamatos segítség a tehetség kibontakoztatásában, - a tehetség hasznosulásának elősegítése. A Nemzeti Tehetség Program 2009-2010. évekre meghatározott rövid távú prioritásai az alábbi területeket érintették [A Nemzeti Tehetség Program végrehajtásának 2009-2010. évi cselekvési programjáról szóló 1120/2009. (VII. 23.) Korm. határozat]: a) a tehetségsegítő hagyományok őrzése és gazdagítása, b) a tehetségsegítő programok integrált rendszerének létrehozása, c) egyenlő hozzáférés biztosítása a tehetségsegítés területén, d) a tehetséges fiatalok társadalmi felelősségének növelése, e) a tehetségsegítő személyek és szervezetek munkájának megbecsülése, f) a tehetség fejlesztését és hasznosulását segítő környezet kialakítása. 1. Bevezetés A Nemzeti Tehetség Program célrendszere A Nemzeti Tehetség Programról szóló 78/2008. (VI. 13.) OGY határozat elfogadásával az Országgyűlés 2008-tól kezdődően 20 évre határozott meg kiemelt feladatokat a tehetségsegítésben és a tehetséggondozásban. Határozatával elkötelezettségét fejezte ki a tehetséges gyermekek, fiatalok hosszú távú segítésére, folyamatos fejlesztésére, valamint kiszámítható támogatására.

3 1.1. A Tehetség Program átfogó célkitűzései A tehetséges fiatalok segítésének formái a teljes társadalmat áthatják, ezért a tehetség érvényesülését szolgáló stratégiai célok csak átfogó célkitűzések megjelölésével bonthatók le megvalósítható és ellenőrizhető egységekre. A tehetségsegítés átfogó célkitűzéseit, a tehetséges fiatalok képességeinek kibontakoztatását, a tehetség társadalmi hasznosulását a Nemzeti Tehetség Program részletes célrendszerének alább bemutatott ábrája összefoglalóan szemlélteti: A célkitűzések és a hozzájuk rendelt konkrét tevékenységek - horizontális és vertikális összefüggéseiket is figyelembe véve - biztosítják, hogy a tehetségsegítés közvetlen alanyai, a tehetségek és a segítőik, az állampolgárok és szerveződéseik, a tehetségek segítésében érdekelt helyi, térségi, megyei és regionális szereplők, szervezetek, valamint a program megvalósításában résztvevő állami szervek számára egyértelműek és megvalósíthatóak legyenek a célok. A tehetségek segítése stratégiai és átfogó célkitűzéseinek állandósága mellett a tehetségsegítésnek egyes célterületei és az azokhoz kapcsolódó feladatok időnként módosulhatnak. A módosításokat a tehetségsegítés kiemelt helyzetének és alapvető célrendszerének változatlanul hagyása mellett az Országgyűlés a Nemzeti Tehetség Program kétévenként sorra kerülő időszakos áttekintése során végzi el. 2. A célok elérését szolgáló fejlesztési területek A Nemzeti Tehetség Program célkitűzéseit a 126/2008. (XII. 4.) OGY határozat (a továbbiakban: OGY határozat) tartalmazza az alábbiak szerint:

4 2.1. A tehetségsegítő hagyományok őrzése és gazdagítása Várható eredmények: A tehetségsegítés iskolán kívüli rendszerének számottevő gazdagodása. A tehetségsegítés szakmai színvonalának növekedése. A tehetségsegítés szervezett formáinak kiterjesztése a korai gyermekkorra. Az egyéni képzési programok terjedése, a tehetségsegítő munka megerősödése az oktatási rendszeren belül. Növekvő számú tehetségsegítésben részt vevő tehetséges fiatal. 2.1.1. A hosszú idő óta kiválóan működő tehetségsegítő műhelyek segítése Az óvodai tehetségsegítés legkiválóbb műhelyeinek elismerése és támogatása. Az általános- és középiskolai, szakiskolai tehetségsegítő műhelyek támogatása. A felsőoktatás, a posztgraduális képzés, a pályakezdés tehetségsegítő műhelyeinek támogatása. Az iskolarendszeren kívüli sikeres önkormányzati-, egyházi- és civil tehetségsegítő kezdeményezések támogatása a tudományos, a mesterségbeli, a művészeti és a sport tehetségsegítés területén. Sikeresen működő térségi tehetségsegítő hálózatok támogatása. A legkiválóbb tehetségsegítő műhelyek bemutatása a médiában. 2.1.2. Új tehetségsegítő kezdeményezések megalakulásának támogatása A tehetségsegítés létező rendszerének, hiányosságainak és átfedéseinek felmérése után a jelenleg hiányzó, vagy nem kellően ellátott területeken új tehetségsegítő kezdeményezések megalakulásának támogatása. 2.1.3. A tehetségsegítés szakmai színvonalának növelése A tehetségsegítést szakmailag megalapozó graduális- és posztgraduális felsőfokú képzések és továbbképzések rendszerének gazdagítása, a képzők képzésének átgondolt kialakítása. A tehetségsegítés formáiban megkövetelhető szakmai minimum átgondolása, megalkotása, indokolt türelmi idővel történő bevezetése, működtetése és számon kérése. A tehetségsegítés területén található modellértékű példák, gyakorlatok adaptálásra való előkészítése és terjesztése, amelyekben: o A kiválasztás a tehetség önfejlesztésén alapuló kiválasztódásával párosul. o A tehetségek különböző szintű megjelenési formáinak megfelelő, különböző erősségű programok kínálata jelenik meg, valamint a fokozatok között az átmenet nyilvánosan vállalt és ellenőrzött kritériumok alapján megoldott (tehetségpiramis). o A tehetséggondozás a folyamatosság és a személyesség elveinek betartásával folyik, biztosítva a lehetőséget a tehetségsegítők személyes példamutatására. o Magas szakmai színvonal és hatékonyság jelenik meg jellemzőként. o Hatékony integrált térségi együttműködési formák alakulnak ki. Az Európai Unió és más tehetségsegítésben kiemelkedő, Európán kívüli országok tehetségsegítő tapasztalatainak szervezett és rendezett formában történő feltárása és feldolgozása, a legjobb és legalkalmasabb módszerek differenciált hazai adaptálása. 2.1.4. Együttműködés a határon túli magyar tehetségsegítő programokkal

5 Kölcsönös tapasztalatcsere elősegítése együttes programok támogatásával. 2.2. A tehetségsegítő programok integrált rendszerének létrehozása Várható eredmények: A tehetségsegítésben résztvevő fiatalok megoszlásában tapasztalható területi egyenlőtlenségek csökkenése. A tehetségsegítésből indokolatlanul kiesők számának csökkenése. A tehetségsegítő programok hatékonyságának számottevő növekedése. Több a tehetségsegítésben részt vevő tehetséges fiatal. 2.2.1. Magyarország és a környező országok magyarlakta területei tehetségsegítési lehetőségeit összefoglaló Tehetségtérkép létrehozása, folyamatos aktualizálása, elérhetőségének sokrétű és célzott biztosítása. A Tehetségtérkép kezdeti összeállítása a rendelkezésre álló kapcsolódási pontok és adatok ellenőrzésével. Adatbázis felállítása a tehetségsegítés iránt érdeklődőkről, a tehetségsegítésben mentori, segítői szerepet vállaló személyekről, szervezetekről, illetve a tehetségsegítést egyéb módon (is) támogatni kívánó partnerekről. A Tehetségtérkép folyamatos bővítése a tehetségsegítő szerveződésektől, a megalakuló Tehetségpontoktól, a tehetségsegítés adatbázisába jelentkezőktől kapott információkkal, valamint célzott PR akciókkal. A Tehetségtérkép információinak elérhetővé tétele az Interneten keresztül, kiadványokban, valamint célzott információ-szórás, telefonos és személyes tanácsadás segítségével. Nemzetközi tehetségsegítő gyakorlat részletes felmérése, a Magyarországon adaptálható vagy rész elemeiben hasznosítható példák kiemelése. 2.2.2. Szervezeti és programbeli együttműködés A tehetségsegítő programok egymásról való kölcsönös informáltságának biztosítása. A tehetségsegítő programok hálózatképző együttműködése. A fentiekben leírtakra figyelemmel, kiemelt hangsúllyal: egyeztetés és szakmai fórumok sorozata a tudományos-innovatív, a mesterségbeli, a művészeti és a sport tehetségsegítés közös pontjainak, együttműködési lehetőségeinek, szinergizmusainak feltárására. A helyi, térségi, megyei, regionális és országos tehetségsegítést összefogó és irányító Tehetségsegítő Tanácsok egymással és a Fórummal történő együttműködésének kialakítása. Az együttműködések tapasztalatai alapján a felesleges átfedések kiküszöbölése, az értékeket megőrző, az érintettek megegyezésén alapuló, hosszú idő alatt történő átalakítása. 2.2.3. A folyamatosság, az életpálya nyomon követésének biztosítása A tehetséget segítő lehetőségeknek a rátermettség, a rászorultság és a változó igények szerinti folyamatos biztosítása a segített életpálya teljességében. A tehetséges fiatalok és a közöttük kiemelkedően tehetségesnek ítélt fiatalok folyamatos nyomon követése.

6 A tehetségsegítés folyamatából az életszakasz-határokon (iskolatípus váltás, lakóhelyváltás stb.) kiesők számának csökkentése, a tehetségsegítés folyamat hatékonyságának növelése érdekében. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű fiatalokkal foglalkozó intézményrendszer bekapcsolása a tehetségsegítésbe. Létező programok adaptálása, illetve speciális programok kidolgozása az átmenetek megkönnyítése érdekében az életszakasz-határokon (így például: az óvoda-iskola, általános iskola-középfokú intézmény, középfokú intézmény-felsőoktatási intézmény, BSc-MSc-PhD, iskola-munkahely között, illetve lakóhely változás esetén). Átjárási pontok megteremtése a különböző tehetségtípusokat segítő programok és a tehetség adott formájának különböző szintjeit segítő programok, illetve programelemek között. Tanulmányi versenyeken, egyetemi és főiskolai tudományos diákkörökben, Országos Tudományos Diákköri Konferencián, illetve egyéb megmérettetéseken kitűntek számára folyamatos tehetségsegítő programok célzott felajánlása. Életpálya vizsgálatok a tehetségsegítő programok hosszú távú és összesített (optimálisan: egymást erősítő) hatásának felmérésére. 2.3. Az egyenlő hozzáférés biztosítása a tehetségsegítés területén Várható eredmények: A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű, roma, jelenleg vagy korábban állami gondoskodásban lévő, illetve fogyatékossággal élő tehetséges fiatalok bemutatása révén a társadalomban élő előítéletek csökkentése. A tehetségsegítő programok megvalósítása során a nemi esélyegyenlőség fokozott biztosítása. Több hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű, roma, jelenleg vagy korábban állami gondoskodásban lévő, illetve fogyatékossággal élő fiatal részvétele a tehetségsegítő programokban. 2.3.1. A tehetségsegítésről szóló információk egyenlő elérhetőségének biztosítása Az erőforrás térkép célzott tartalmi elérhetőségének biztosítása a különböző társadalmi-gazdasági háttérrel rendelkező csoportok, a különböző generációk (így például a kisgyermekek) számára, illetve az információk biztosítása a fogyatékossággal élők számára. Az információkhoz való egyenlő hozzáférés kívánalmainak fokozott érvényesítése a program rendezvényein és kommunikációjában. A Tehetségpontok fokozott és célzott fejlesztése a hátrányos helyzetű térségekben. 2.3.2. Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű fiatalok számára indított adaptáló, segítő programok A tehetségsegítésben részt vevő szervezetek folyamatos együttműködésének kialakítása a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű fiatalokkal kapcsolatot tartó önkormányzati, állami és civil fenntartású intézményekkel, illetve szervezetekkel. Tehetségsegítő, a tehetség kibontakoztatását az integráció elveinek érvényesítésével támogató programok szervezése hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű köztük a jelenleg, vagy korábban állami gondoskodásban élő gyermekek és fiatalok számára.

7 2.3.3. Roma fiatalok számára indított adaptáló, segítő programok A tehetségsegítésben részt vevő szervezetek folyamatos együttműködésének kialakítása az országos és területi roma szerveződésekkel. A helyi romaügyi referensek, a kisebbségi önkormányzatok, roma szervezetek, roma fiatalokat segítő civil szervezetek, valamint a Tehetségpontok közötti együttműködés kialakítása. A tehetségsegítés formáihoz adaptálható, a tehetség kibontakoztatását az integráció elveinek érvényesítésével támogató programok szervezése roma gyermekek és fiatalok számára. A roma személyek tehetségsegítővé válását támogató programok kidolgozása. 2.3.4. Fogyatékossággal élők számára indított adaptáló, segítő programok A tehetségsegítésben részt vevő szervezetek folyamatos együttműködésének kialakítása a fogyatékossággal élőket segítő szerveződésekkel, illetve a fogyatékossággal élők szervezeteivel. A fogyatékossággal élők tehetségsegítő formáinak áttekintése és adaptáló, áthidaló megoldások keresése többfajta tehetségsegítő formába való bekapcsolódási lehetőségek biztosítására. 2.3.5. A nemi egyenlőség érvényesítésének figyelembevétele Annak felmérése, hogy a tehetségsegítés mely formáira jellemző a résztvevők kívánatos nemi arányának jelentős eltolódása és speciális programok kidolgozása ezeknek az arányoknak a megváltoztatására. Azokon a tehetség-területeken, ahol a tehetségsegítő programokban résztvevők kívánatos nemi arányának jelentős eltolódása tapasztalható, a kisebbségben lévő nem sikertörténeteinek fokozott bemutatása a program rendezvényein és kommunikációjában. 2.4. A tehetséges fiatalok társadalmi felelősségének növelése Várható eredmények: A kiemelkedően tehetséges fiatalok speciális és nagy értékű igényei megoldásának szervezett, szakmailag és társadalmilag ellenőrzött segítése. A tehetség és a tudás értékének jobb tudatosítása. A tehetség hasznosulásának növekedése. A tehetségeket segítők munkájának jobb elismerése. A tehetséges fiatalok elkallódásának, pályája megtörésének, kiégésének csökkenése. A tehetséges fiatalok megtartása. A tehetséges fiatalok kapcsolatrendszerének gazdagodása. A tehetséges fiatalok társadalmi beilleszkedésének javulása. Tehetségbarát társadalom kialakulása. 2.4.1. A tehetséges fiatalok önszerveződésének elősegítése A tehetséges fiatalok együttműködését, közös tanulását, alkotómunkáját elősegítő megoldások terjesztése. A tehetséges fiatalok már megalakult szervezetei fejlődésének segítése.

8 Folyamatos áttekintése annak, hogy hol van lehetőség a tehetséges fiatalok további önszerveződő szervezeteinek megalakulására, esetükben a jó példák bemutatásával, közös fórumok szervezésével történő bátorítás és támogatás. A tehetséges fiatalok szervezetei közötti együttműködés segítése. A tehetséges fiatalok szervezetei kapcsolatrendszerének bővítése a tehetségsegítő szervezetekkel, a Tehetségsegítő Tanácsokkal, a Nemzeti Tehetségsegítő Körrel és a tehetséges fiatalok életét segítő más szerveződésekkel. 2.4.2. A tehetséges fiatalok ön-menedzselő, innovációs és vezetői készségeit fejlesztő programok kialakítása, bevezetése, terjesztése Áttekintése és felmérése annak, hogy a jelenleg futó változatos ön-menedzselő, innovációs és vezetői készségeket fejlesztő programok mennyiben alkalmasak a tehetséges fiatalok előbb meghatározott programokban érintett készségeinek fejlesztésére, hányféle programra van szükség a különböző tehetségfajták speciális igényei és életpálya-típusai szerint, illetve annak feltárása, hogy a tehetséges fiatalok speciális igényeit az egyes területeken új programok, vagy a létező programok speciális kiegészítései szolgálják-e a legjobban. Az ön-menedzselő, innovációs és vezetői készségeket fejlesztő programoknak és program-kiegészítéseknek a tehetségfajtákhoz és az igényekhez igazodó kialakítása és fokozatos bevezetése. Az ön-menedzselő, innovációs és vezetői készségeket fejlesztő programok elterjesztése, valamint a programok keretében, illetve azt kiegészítő módon a tehetséges fiataloknak a tehetséget hasznosító támogatása, illetve a tehetséghasznosulást segítő cégek, szervezetek és szervezeti keretek képviselőivel való szervezett keretek között történő kapcsolatfelvétel segítése, az együttműködés kialakításának támogatása. 2.4.3. A tehetséges fiatalok életvitelének segítése A működő életviteli tanácsadó szolgálatok bekapcsolása a tehetségsegítés folyamatába, e szolgálatoknak a tehetségsegítő programokkal és a tehetségpontokkal alkotott kapcsolatrendszerének kialakítása, illetve azokon a pontokon, ahol szükséges speciális további életviteli tanácsadó szolgáltatások nyújtása. Az életviteli tanácsadáson belül különös hangsúlyú elemként a tehetséges fiatalok kudarcainak, frusztrációinak és konfliktusainak kezelésére szolgáló, speciális segítő mechanizmusok kidolgozása. 2.4.4. Tehetségbónusz program A korábbi nemzetközi és hazai példák tapasztalataiból kiindulva egy olyan virtuális pénzzel (Tehetségbatka, Talentum) működő folyószámla-rendszer kidolgozása, amely számon tartja azt, hogy a rendszerbe belépett tehetséges fiatal mekkora értéket kapott a tehetsége fejlesztéséért, továbbá nyilvántartja azt is, hogy akár ő, akár a vele egy csoportban lévő családtagjai, barátai, ismerősei milyen értékben adtak vissza a közösségnek tehetségfejlesztő munkát (Tehetségbónusz program). 2.5. A tehetségsegítő emberek és szervezetek megbecsülése Várható eredmények: A tehetség és a tudás értékének jobb tudatosítása.

9 A tehetségeket segítők kiégésének elkerülése. A tehetségeket segítők számának növekedése. A tehetségsegítés magasabb szakmai színvonala. Tehetségbarát társadalom kialakulása. 2.5.1. A tehetségeket segítők fokozott anyagi megbecsülése Tehetségsegítő óvodai, általános iskolai, középiskolai, illetve szakiskolai pedagógusok fokozott anyagi megbecsülése. A tehetségeket segítő felsőoktatási és tudományos szakemberek fokozott anyagi megbecsülése. A szakképzésben, a mesterségbeli tehetség segítésében résztvevők fokozott anyagi megbecsülése. A művészeti tehetségeket segítő szakemberek fokozott anyagi megbecsülése. A sport tehetségeket segítők fokozott anyagi megbecsülése. 2.5.2. A tehetségeket segítők tehermentesítése, kiégésének elkerülése A tehetségeket segítő általános és középiskolai, szakiskolai tanárok tehermentesítésére szolgáló program kidolgozása (pályázati úton elnyerhető alkotóév, segítő pedagógiai asszisztens és órakedvezmény). A 2.5.1. pontban részletezett segítő szakemberek kudarcainak, frusztrációinak és konfliktusainak kezelésére szolgáló, szupervíziós, segítő mechanizmusok kidolgozása. A 2.5.1. pontban részletezett segítő szakemberek pihenését, feltöltődését szolgáló program kidolgozása. 2.5.3. A tehetségeket segítők erkölcsi elismerése A tehetségeket segítő, a 2.5.1. pontban részletezett pedagógusok és szakemberek számára díjak és kitüntetések alapítása és adományozása. A tehetségeket segítők részvétele és partnerként kezelése a tehetségfajtához kapcsolható szakmai közélet legmagasabb szintű fórumain. A kiemelkedő tehetségsegítők bemutatása a tevékenységgel kapcsolatos, illetve más irányú rendezvényeken, a médiában és más kommunikációs csatornák segítségével. 2.5.4. A tehetségsegítőket támogató környezet megbecsülése A tehetségsegítőket támogató munkahelyi vezetők erkölcsi és anyagi megbecsülése (Kiváló Tehetséggondozó Vezető Díj alapítása). A tehetségeket közvetlenül, a tehetségsegítők támogatásával együtt segítők (így például a tehetségsegítés feltételeit javító közéleti emberek, a tehetségsegítőket partnerként befogadó szakmai szervezetek meghatározó emberei, a médiában dolgozók stb.) megbecsülése. 2.6. A tehetség fejlesztését és hasznosulását segítő környezet kialakítása Várható eredmények: A tehetség és a tudás értékének jobb tudatosítása. A tehetség hasznosulásának növekedése. A tehetségeket segítők munkájának jobb elismerése. A tehetséges fiatalok elkallódásának, pályája megtörésének, kiégésének csökkenése. A tehetséges fiatalok itthon maradása és hazatérése esélyeinek javulása.

10 A tehetséges fiatalok társadalmi beilleszkedésének javulása. A tehetségsegítő programok hatékonyságának számottevő növekedése. Magyarország tehetségbarát arculatának növekedése az EU-ban és más országokban. Tehetségbarát társadalom kialakulása. 2.6.1. Tehetséges fiatalok környezetéért indított programok A tehetséges fiatalok szüleinek, családjának, baráti körének, a tehetséges fiatal speciális helyzetét, tudásának speciális értékét tudatosító programok indítása. A tehetséges fiatal környezetével kialakuló konfliktusainak kezelésére szolgáló segítő mechanizmusok kialakítása. 2.6.2. Tehetségnapok Az országos és főként a helyi tehetségsegítő lehetőségek bemutatására, a helyi környezet mozgósítására, a helyi Tehetségpontok tartalmi munkájának és működésének segítésére, valamint a tehetség helyi hasznosításának elősegítésére Tehetségnapok szervezése. A Tehetségnapok résztvevőinek, érintettjeinek igény szerinti folyamatos bekapcsolása a tehetségsegítés programrendszerébe. 2.6.3. Tehetség a médiában Állandóan frissített kommunikációs választék kidolgozása a sikeres tehetségek, a tehetségsegítő szakemberek, a programok, valamint a tehetségfejlesztő közösségek bemutatására, a megbecsültségük növelésére (pl. a múltban és a jelenben élő tehetségek életútjának, sikereinek élményszerű bemutatása, vallomások arról, hogy mi a tehetség, hogyan, milyen módon és formában lehet segíteni kibontakozásukat, érvényesülésüket, hasznosulásukat). A tehetségekkel, a sikereikkel kapcsolatos állandó hírszolgáltatás biztosítása. 2.6.4. A sikeres kezdeményezések, uniós és más külföldi jó gyakorlatok adaptálása A Nemzeti Tehetség Programmal, a sikeres tehetségekkel, tehetségsegítő szakemberekkel és programokkal, valamint tehetségfejlesztő közösségekkel kapcsolatos információk angolul, és ha szükséges más idegen nyelven való folyamatos megjelenítése és a 2011-es magyar EU-s elnökségből adódó lehetőségeket is felhasználva megismertetése mind az Európai Unióban, mind más országokban. Modellértékű tehetségsegítő kezdeményezések külföldi adaptációra történő előkészítése. Magyar kezdeményezésű Európai Uniós Tehetségnapok megrendezése. 3. A megvalósítást szolgáló szakmai és szervezeti keretek A Nemzeti Tehetség Program megvalósítása két szervezeti keretben valósul meg: hazai forrásból (Nemzeti Tehetség Alap) az OGY határozat végrehajtását szolgáló, a Nemzeti Tehetség Program végrehajtásának 2009-2010. évi cselekvési programjáról szóló 1120/2009. (VII. 23.) Korm. határozat (a továbbiakban: 1120/2009. (VII. 23.) Korm. határozat) és az Európai Uniós támogatással megvalósuló Magyar Géniusz Integrált Tehetségsegítő Program (továbbiakban: Géniusz Program) - Országos Tehetségsegítő Hálózat

11 kialakítása TÁMOP 3.4.4-A/08/, mint kiemelt program és a hozzá kapcsolódó társpályázatok, a TÁMOP 3.4.4.B/08 és TÁMOP 3.4.3-08 keretében. Az OGY határozatban megfogalmazott Nemzeti Tehetség Programhoz rendelt 1120/2009. (VII. 23.) Korm. határozat tartalmazza a Nemzeti Tehetség Program 2 éves (2009-2010. évi) cselekvési tervét. A Géniusz Program és a Nemzeti Tehetség Program kétéves cselekvési program kapcsolata: A Nemzeti Tehetség Program első két évre vonatkozó feladatainak magvalósítása a két szervezeti keret összehangolt munkájával történt. A programok indításakor megtörtént a kétéves cselekvési program teljes körű áttekintése. A párhuzamosságok elkerülése, a szinergikus hatások lehető legoptimálisabb érvényesülése érdekében egyértelmű feladatmegosztás készült. Ebben meghatározásra kerültek azok a programelemek, szakmai és anyagi támogatási formák, szervezési, koordinációs feladatok, amelyek az adott szervezeti keretben legoptimálisabban valósíthatók meg. A Géniusz Program elsődleges célcsoportját a tehetségsegítő szakemberek, az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek alkotják. A Géniusz Program feladata a tehetségsegítés nemzeti hálózatának kialakítása, szakmai megalapozása, a megvalósításban részvevő szakemberek és partnerek felkutatása, felkészítése, a tehetségbarát társadalom kialakítása. E mellett feladata a jó gyakorlatok felkutatása és bemutatása, valamint a létrejött Tehetségpontok 1, tehetségsegítő tanácsok 2 módszertani segítése, egységes szakmai szempontok szerinti minősítése. Támogatási lehetőségei csak a határon belülre terjednek ki. A 1120/2009. (VII. 23.) Korm. határozatba foglalt kétéves cselekvési program célcsoportját a tehetséges fiatalok és az őket segítő szakemberek alkotják. A hazai forrásokból finanszírozott két éves cselekvési program feladata a tehetségsegítés már meglévő értékeinek, tevékenységi formáinak megerősítése és az újonnan létrejött tehetségsegítő műhelyek beindulásának segítése a működésüket közvetlenül segítő pályázatokkal. A Nemzeti Tehetség Program lebonyolítója az Oktatásért Közalapítvány. A Géniusz Program keretében kezelt európai uniós források nem teszik lehetővé a működési jellegű kiadások finanszírozását, ezért a már meglévő, illetve újonnan létrejövő tehetségsegítő tevékenységek (ún. tehetségsegítő műhelyek) működését kiszámíthatóan és hosszútávon hazai forrásból szükséges biztosítani. Ezen támogatásokat alapvetően két típusú kiadásra fordíthatták a támogatottak: egyrészt a tehetséggondozó munka eszköz-szükségleteire, másrészt a pedagógusi, szakemberi többletmunka díjazására. Az Oktatásért Közalapítvány további fontos feladata volt a tehetségsegítő szolgáltatásokhoz való hozzáférés esélyeinek javítása, a térségi hálózati működés gyakorlatának támogatása, valamint a hátrányos helyzetűek, a romák, a fogyatékkal élők, a speciális élethelyzetben lévők (pl. állami gondoskodásban részesülők) nagyobb mértékű bevonása. Támogatási lehetőségei a Nemzeti Tehetség Alap forrásaiból a határon túlra is kiterjedtek. A fentieket összegezve a Géniusz Program szervezési, hálózat fejlesztési, erőforrás bővítő feladatokat végez, az Oktatásért Közalapítvány pedig a cselekvési program keretében részben ezekhez, részben a saját feladataihoz kapcsolódva működési jellegű támogatásokat nyújtott. 1 Tehetségpont a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács által regisztrált, intézményi, helyi vagy térségi, regionális tehetséggondozó kezdeményezés, amely bizonyos feltételrendszernek megfelel. 2 A Tehetségsegítő Tanács olyan szerveződés, amely intézményi, helyi, térségi, megyei vagy regionális szinten összefogja az adott terület tehetségsegítő kezdeményezéseit, és egyeztető, döntéshozó, véleményformáló fórumként kialakítja az adott területen folyó tehetségsegítő tevékenységek optimális együttműködését.

12 A 1120/2009. (VII. 23.) Korm. határozat az alábbi kiemelt területeken határozta meg a Nemzeti Tehetség Program megvalósításának főbb célkitűzéseit: I. Általános rendelkezések (különböző társadalmi szereplőknek a tehetséggondozás területén végzett tevékenységének koordinálása). II. Előkészítés, helyzetfelmérés (pl. EU-s és más országok tehetségsegítő módszereinek feltárása, szakmai követelményrendszer kidolgozása). III. Tehetségsegítő hagyományok őrzése és gazdagítása (pl. modellprojektek indítása, jogszabályi összehangolás, közoktatási (óvoda, alap- és középfok), valamint felsőoktatási tehetségműhelyek támogatása, beleértve a civil szervezetek és az egyházak műhelyeit is). IV. Tehetségsegítő programok integrált rendszerének kidolgozása (pl. térségi hálózatok kialakítása, határon túli szervezetekkel történő együttműködések kidolgozása). V. Egyenlő hozzáférés biztosítása (pl. nemi arányok kiegyensúlyozása, kiemelt projektek az otthont nyújtó ellátásban részesülő fiatalok, a roma fiatalok, a fogyatékkal élő fiatalok, valamint szervezeteik számára). VI. Tehetséges fiatalok társadalmi felelősségének növelése (pl. tehetséges fiatalok önmenedzselésének fejlesztése, életvitelének segítése). VII. Tehetségsegítő személyek és szervezetek munkájának megbecsülése (pl. tehetségsegítők tehermentesítése, díjazása). VIII. Tehetség fejlesztését és hasznosulását segítő környezet kialakítása (pl. tehetséges fiatal értékét tudatosító programok). IX. Kommunikáció és disszemináció (pl. médiában való megjelenítés, kiadványok megjelenítése). A Kormány a Nemzeti Tehetség Program finanszírozásáról szóló 152/2009. (VII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 152/2009. (VII. 23.) Korm. rendelet) révén hozta létre a Nemzeti Tehetség Program finanszírozásának szabályait, valamint határozta meg a garanciákat a finanszírozás fenntarthatóságára. A Nemzeti Tehetség Alap felhasználása az Oktatásért Közalapítványon keresztül történt. A 152/2009. (VII. 23.) Korm. rendelet 1. (3) bekezdése értelmében a Nemzeti Tehetség Program feladatainak segítésére az Oktatásért Közalapítványnak juttatott eszközök felhasználása fölött az Oktatásért Közalapítvány kuratóriuma a Fórum javaslatának mérlegelésével döntött. A Fórum elnöke az oktatásért felelős miniszter, társelnöke a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, az Országgyűlés Oktatási és Tudományos Bizottsága elnöke, mint az Országgyűlés Oktatási és Tudományos Bizottsága által delegált országgyűlési képviselő és a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács elnöke. További tagjai valamennyi minisztérium által delegált egyegy fő, valamint négy tehetséggondozással foglalkozó civil szervezet egy-egy delegáltja. A Fórum 2009. szeptember 30-án tartotta alakuló ülését. 2009. november 11-én hozta meg határozatát az Alap terhére kiírandó, az 1120/2009. (VII. 23.) Korm. határozatnak megfelelő pályázatok kereteiről. Az Oktatásért Közalapítvány a Fórum 2009. szeptember 30-i döntése alapján készült fel a Nemzeti Tehetség Programban való részvételre. A Kormány az alapító okirat módosítása révén és az Oktatásért Közalapítvány keretén belül négy fővel létrehozta a Tehetségsegítő Alkuratóriumot (a továbbiakban: Alkuratórium), melynek tagjai: Dr. Herskovits Mária, Nagy Jenőné, Dr. Pénzes Béla és Sarka Ferenc elnök. Az Alkuratórium a hosszadalmas bírósági bejegyzést követően 2010. március 25-étől kezdte meg működését, emiatt szűk egy év állt rendelkezésére a két éves program megvalósítására.

13 Az Oktatásért Közalapítványnak a Fórum 2009. november 11-i határozata után nyílt lehetősége az Nemzeti Tehetség Program keretében megjelenő első pályázat kiírására. A Nemzeti Tehetség Program rendszerszerű megvalósítása érdekében a cselekvési program megvalósításának megkezdése előtt egyeztetés történt a Géniusz Programmal. Az egyes pályázati kiírások tartalmának meghatározásánál ez a fajta munkamegosztás és koordináció a kapcsolatokban, illetve a munkafolyamatokban mindvégig érvényesült. Az Oktatásért Közalapítvány saját, a pályázatok értékelését végző szakértők nevét tartalmazó listával rendelkezik, amelyre a legkiválóbb pedagógusok pályázat útján kerültek fel. Jelenleg a listán 197 fő szerepel, közülük 62 fő tehetségfejlesztő képesítéssel és/vagy akkreditált tehetséggondozó tanfolyammal rendelkezik, míg mások pályázatírói és értékelői gyakorlatok és tapasztalatok birtokában vannak. A szakértők csaknem a fele a felsőoktatásban dolgozik, míg a közoktatásban dolgozók között elsősorban középiskolai tanárok vannak többségben. Sajnos kevés azoknak a szakembereknek a száma, akik a korai tehetségsegítés terén dolgoznak, ezért ezen a területen fellelhető hiányosságokat a jövőben kezelni szükséges. A szakértők a pályázatok kiírását megelőzően, valamint az értékelés folyamatában rendszeresen vesznek részt tájékoztatókon, konzultációkon, felkészítéseken az Alkuratórium szervezésében. Igény szerint napirenden van a tehetséggondozással és a Nemzeti Tehetség Program folyamatos fejlődésével kapcsolatos továbbképzésük, felkészítésük. A pályázatok értékelői számára szükséges adminisztrációs és szakmai dokumentumokat, segédanyagokat, útmutatókat az Alkuratórium minden esetben biztosítja.

14 A Nemzeti Tehetség Program számára a 2009-2010. évi feladatok megvalósítására rendelkezésre álló hazai forrás: Év Forrás eredete Szerződés száma Felhasználás Támogatás összege határideje XX. fejezet, 11/4/34 Nemzeti Tehetség Program, nem 2009. feladatfinanszírozási körbe tartozó előirányzaton OKM 20219/2009. 2010. június 30. 455 610 000 Ft 3 2010. 2010. Összesen Munkaerőpiaci Alap képzési alaprész XX. fejezet, 20/4/34 Nemzeti Tehetség Program, nem feladatfinanszírozási körbe tartozó előirányzaton MPA-KA-SZMM- OKM-2/2010. OK- 12477-2 /2010. 2012. október 30. 1 491 000 000 Ft 4 2011. június 30. 403 900 000 Ft 5 2 350 510 000 Ft 4. A cselekvési program tartalmai megvalósítása A cselekvési program tartalmi megvalósítását szolgáló pályázatokat a 2009-2010. évi cselekvési terv célkitűzéseit követve tekintjük át: 4.1. Általános rendelkezések (különböző társadalmi szereplők tehetséggondozás terén végzett tevékenységének koordinálása) Az Oktatásért Közalapítvány titkársága látta el a Fórum titkársági feladatait is: az Oktatási és Kulturális Minisztériummal, a Fórum elnökével és társelnökeivel folyamatosan egyeztetve végezte az ülések szakmai anyagainak előkészítését, folyamatos kapcsolatot tartott fenn a Nemzeti Tehetségsegítő Tanáccsal és a Géniusz Projektirodával, 3 A 2009. évi költségvetésben a XX. fejezet 11/4/34 Nemzeti Tehetség Program, nem feladatfinanszírozási körbe tartozó előirányzaton a 1033/2009. (III. 17.) Korm. hat. értelmében 500 E Ft zárolás történt, valamint ebből került finanszírozásra 43 890 000 Ft a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjának részbeni támogatása. Az összeg 7%-a 31 892 700 Ft használható fel lebonyolítási költségként. 4 A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény 16. (1) bekezdése alapján az alaprész központi kerete terhére nyújtott támogatások kedvezményezettjeinek a támogatási program végrehajtásával összefüggésben felmerülő működtetési költségei finanszírozására a támogatási összeg legfeljebb 5%-a 74 550 000 Ft használható fel. Az Oktatásért Közalapítvány (OKA) megszüntetésével a forrásból 624 M Ft nem került felhasználásra, mivel a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet az OKA-val szemben fennálló követelésének rendezetlensége miatt nem engedélyezte a forrás más lebonyolítóval történő felhasználását. 5 Az összeg 7%-a 28 273 000 Ft használható fel lebonyolítási költségként.

15 a potenciális célcsoportok számára tájékoztatókat szervezett annak érdekében, hogy minél szélesebb körben váljanak ismertté a program célkitűzései és a pályázati források felhasználásának lehetőségei. 4.2. Előkészítés, helyzetfelmérés A Nemzeti Tehetség Program keretében meghatározott célkitűzések megvalósításának előkészítése nagy részben a Géniusz Program keretében történt, ezek: A tehetségsegítés hálózatának kiépítése (tehetségpontok, tehetségsegítő tanácsok, partneri- és mentori hálózatok). Magyarország és a határon túli magyar lakta területek internetes tehetségtérképének elkészítése (http://geniuszportal.hu), ahol a tehetségpontok (2011. május 1-én 472 tehetségpont) megyénkénti, korosztály szerinti bemutatása mellett a legjobb tehetséggondozó gyakorlatok (2011. május 1-jén 72 jó gyakorlatot tartunk nyilván) megismertetése is megtörtént (A közzétett jó gyakorlatok között nagy számban szerepelnek az Nemzeti Tehetség Program Oktatásért Közalapítvány [a továbbiakban: NTP-OKA] pályázatokban támogatott tehetségsegítő műhelyek.). Egységes szakmai szempontok alapján valósult meg a tehetségpontok akkreditációja. Az így szerzett információkat az Oktatásért Közalapítvány a pályázatok tartalmi követelményeinek kialakításánál, meghatározásánál is felhasználta. Az Oktatásért Közalapítvány által szervezett, 2010. november 14-én Budapesten, a Kongresszusi Központban megtartott nagysikerű Oktatásért Konferencia keretében a közel 1200 résztvevő több, világviszonylatban kiemelkedő tehetségsegítő programmal rendelkező ország gyakorlatát ismerhette meg. 4.3. A tehetségsegítő hagyományok őrzése és gazdagítása A tehetséggondozás már meglévő hagyományainak megőrzése mellett szükség van arra, hogy a különböző területeken dolgozó szakemberek megismerkedjenek a tehetségek felismerését és fejlesztését szolgáló korszerű pedagógiai módszerekkel és gyakorlatokkal. Ezt a célt a Géniusz Program keretében szervezett akkreditált képzések segítették (Pedagógustovábbképzési Akkreditációs Testület, Felnőttképzési Akkreditációs Testület) képzések, melyek 5, 10, 15, 20 óra időtartamúak és időtartamtól függően egy, illetve két nap alatt is megszervezhetőek. A PAT képzések 30 órát ölelnek fel. A 30 óra beosztása általában a következőképpen alakul: 2 képzési alkalom, mely egyenként egy péntek délutánból és egy szombat teljes napból áll.). 2011. április végéig országosan több mint 10 000 fő vett részt képzésben. A http://geniuszportal.hu/kepzesek portálon minderről részletes ismertetés található. A képzések a 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet alapján beszámíthatóak a kötelező pedagógus-továbbképzésbe. Az Oktatásért Közalapítvány által támogatott felmérés keretében áttekintésre került az ország pedagógusképzést folytató felsőoktatási intézményekben meglévő, tehetségsegítést szolgáló képzési tartalmak rendszere. 5. A Nemzeti Tehetség Program céljaihoz kapcsolódó, az Oktatásért Közalapítvány által 2009-2010. évben kiírt pályázatok 5.1. A közoktatásban már működő tehetséggondozó programok szakmai fejlesztését és új műhelyek indítását támogató pályázatok

16 NTP-OKA II. Tehetséggondozó műhelyek támogatása a közoktatás területén. NTP-OKA II./1. A 2010/2011. tanévi tehetséggondozó műhelyek és nyári tehetséggondozó táborok támogatása a közoktatás területén. NTP-OKA III. A közoktatásban tanuló tanulók természettudományos és műszaki kompetenciáinak elmélyítését segítő tehetséggondozó projektek támogatása. NTP-OKA X. Tanulmányi és tehetséggondozó versenyek támogatása a 2010/2011. tanévben. NTP-OKA XIV. Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyek lebonyolítása - meghívásos pályázat az Oktatási Hivatallal együttműködve. NTP-OKA IX. Kiemelkedő tehetséget mutató középiskolások nemzetközi versenyen való részvételének támogatása. NTP-OKA XXI. A közoktatásban működő tehetséggondozó műhelyek támogatása (már működő programra épülő pályázat). 5.2. A felsőoktatásban folyó már hagyományos szakkollégiumi, TDK programok támogatásán túl új tehetséggondozó műhelyek komplex programjait ösztönző pályázatok NTP-OKA I. Pályázat a felsőoktatási intézményekben működő tehetséggondozó műhelyek támogatása. NTP-OKA. VI. A felsőoktatásban folyó XXX. Jubileumi Országos Tudományos Diákköri Konferencia tudományterületi rendezvényeinek lebonyolítására és központi szervezési feladatainak ellátása. NTP-OKA VII. A felsőoktatásban működő szakkollégiumok támogatása. NTP-OKAVIII. A kiemelkedő tehetséget mutató felsőoktatási hallgatók nemzetközi versenyen, konferencián való részvételének támogatása. NTP-OKA XII. Felsőoktatási intézmények Talentum körei középiskolásoknak. NTP-OKA XIII. Felsőoktatási intézmények Talentum táborai középiskolásoknak. NTP-OKA XXII. A felsőoktatási intézmények karain és tanszékein működő tehetséggondozó műhelyek és a tudományos diákköri tevékenység keretében működő kutató műhelyek támogatása. 5.3. A tehetségsegítő programok integrált rendszerének létrehozása A Géniusz Programmal együttműködve szerveződtek a tehetségsegítő tanácsok, amelyek keretet biztosítanak a tehetségpontok, valamint főként civil szervezetek, társadalmi, gazdasági szereplők együttműködésére egy település, térség, vagy egy adott szakterület támogatásával, közös tehetségsegítő tevékenységek végzésével, s nem utolsó sorban az erőforrások bővítésével (pl.: óvoda, természettudományok, kollégiumok, sajátos nevelési igényű tanulók). 2010-ben 25 tehetségsegítő tanács működött az országban, számuk 2011-ben 60-ra bővült. Örvendetes, hogy három határon túli területen is szerveződött tehetségsegítő tanács (Erdélyi TT., Felvidéki TT., Vajdasági TT). A határon túli tanácsok működését az Oktatásért Közalapítvány pályázat útján támogatta (NTP-OKA XXIV.). Fontos feladata volt a Kuratóriumnak a tehetségsegítés térségi együttműködési formáinak, hálózatainak megerősítése. Ezen a területen kiemelt szerepet kapott a határon túli tehetségsegítő szervezetekkel való együttműködések erősítése, az e célt szolgáló programok támogatása. Konkrét pályázatok a fenti célok elérése érdekében:

17 NTP-OKA XVIII. Térségi hálózatok kialakítása, a már eredményesen működő térségi együttműködési formák megerősítése. Határon túli támogatások: NTP-OKA V. Határon túli tehetségsegítő műhelyek támogatása. NTP-OKA XXIV. Határon túli tehetségsegítő szervezetek támogatása. NTP-OKA XV. Ady Endre Ösztöndíj a határon túli magyar középiskolás diákok részére. 5.4. Egyenlő hozzáférés esélyeinek biztosítása a tehetségsegítés területén Az Oktatásért Közalapítvány a Nemzeti Tehetség Program megvalósítása során kiemelt feladatkén kezelte az esélyegyenlőség, az egyenlő hozzáférés lehetőségeinek biztosítását. Különös figyelmet fordított a tehetségek speciális csoportjaira, akik alulreprezentáltak a már működő tehetségsegítő programokban. Ezek között konkrét célcsoportként jelentek meg a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, az otthont nyújtó ellátásban és az utógondozói ellátásban részesülő, valamint a fogyatékkal élő gyermekek, fiatalok. Jelentős eltérés mutatkozik az ország egyes térségeiben az új típusú tehetségsegítő programok számát illetően is. Ezt szemlélteti 2010. évi adatokat mutató alábbi két diagram.

18 Az Alkuratórium kiemelt figyelmet fordított a leghátrányosabb helyzetű kistérségek támogatására is. A Géniusz Program keretében kidolgozott tehetségtérkép és a pályázati aktivitás folyamatos követése olyan adatokkal szolgált, amelyre alapozva a két programelemen keresztül (Géniusz Program és Nemzeti Tehetség Program) ezek a térségek összehangolt segítséget kaphattak tehetségsegítő tevékenységükhöz (célirányos pályázatok kiírása, pályázáshoz szükséges ismeretek átadása, mentorálás, helyi szakmai fórumok szervezése, képzések szervezése, megvalósítása). Konkrét pályázati programok a cél elérése érdekében NTP-OKA XI. 1. Roma tehetségsegítő műhelyek és roma tehetségsegítők támogatása. NTP-OKA XI. 2. Képzési program a roma fiatalok tehetségsegítővé válása érdekében. NTP-OKA XVI. Fogyatékkal élő gyermekeket oktatók és tehetséggondozó szervezetek együttműködését támogató programok. NTP-OKA XVII. Tehetségsegítés és tehetséggondozás a gyermekvédelmi ellátásban. NTP-OKA XVII. 2. Gyermekvédelmi szakellátást biztosító intézmények és tehetséggondozó szervezetek együttműködése. NTP-OKA XIX. Hátrányos helyzetű településeken és kistérségekben a tehetségsegítő programokhoz való hozzáférést javító kezdeményezések támogatása. 5.5. A tehetséges fiatalok társadalmi felelősség vállalásának növelése Ez a cél a Géniusz Program keretében valósul meg. A Géniusz Program folytatásaként induló Tehetséghidak program részletes terveket tartalmaz ezen a területen. Több, ma már működő elsősorban felsőoktatási intézmények jellemzője tehetségsegítő tanácsban jelen vannak a tehetséges fiatalok képviselői.

19 Fontos tartalmi követelményként jelenik meg a térségi tehetségsegítő hálózatok támogatását célzó pályázatokban a tehetséges fiatalok életvitelét segítő tanácsadó szolgáltatások biztosítása. 5.6. A tehetségsegítő személyek szervezetek munkájának megbecsülése A tehetségeket segítő szakemberek, pedagógusok elismerésére, valamint tehermentesítésére vonatkozóan (ösztöndíj, elismerő cím, tehetségsegítés iskolai koordinátora cím) az Alkuratórium javaslatokat tett az Oktatási és Kulturális Minisztériumnak. Konkrét formáira a közoktatási törvény módosításával összhangban a későbbiekben kerülhet sor. 5.7. A tehetség fejlesztését és hasznosulását szolgáló környezet kialakítása Az Oktatásért Közalapítvány Alkuratóriumának szakemberei és szakértői tehetségnapokon, szakmai konferenciákon mutatták be a Nemzeti Tehetség Programot, kiemelt figyelemmel a szakmai, társadalmi, és gazdasági partnerek együttműködésének jelentőségére, a tehetségbarát társadalom kialakításának fontosságára. Az ország különböző pontjain, valamint a határon túl megalakult tehetségsegítő tanácsok kiváló példái ennek az együttműködésnek. Az Oktatásért Közalapítvány a Nemzeti Tehetség Program céljait támogató személyi jövedelemadó 1%-ának felajánlására, a közös felelősségvállalás erősítése érdekében népszerűsítő média kampányt szervezett. A tehetség fejlesztését és hasznosulását támogató környezet kialakítását segíti, illetve ezt a célt szolgálja a Géniusz Program keretében szerveződő Tehetségbarátok Körének programja (tárgyi, pénzbeli adomány, önkéntes tevékenység, szakmai gyakorlat biztosítása). A tehetségeket, a tehetségsegítőket támogató személyek és szervezetek elismerése szintén e célhoz kapcsolódik. A már meglévő szakmai szervezetek elismerési formáihoz a későbbiekben illeszkedő állami elismerés alapítása is fontos szerepet töltene be a társadalmi felelősségvállalás erősítésében. 5.8. Kommunikáció és disszemináció A Nemzeti Tehetség Program szakmai és társadalmi elfogadtatása, a sikeres tehetségek és tehetségsegítők jó példaként, nemzeti értékként történő bemutatása fontos feladat. A Nemzeti Tehetség Program megvalósítását és ismertté tételét szolgáló célkitűzésben komplex kommunikációs stratégiára van szükség. Az Oktatásért Közalapítvány és a Géniusz Projektiroda között létrejött egyeztetés során kijelölésre kerültek azok a keretek, amelyek megalapozzák ezt a munkát. Az Alkuratórium aktív szereplője volt az első Európai Tehetségnap szakmai előkészítésének. A rendezvény keretében az uniós elnökséghez kapcsolódóan célja a Nemzeti Tehetség Program megismertetése volt a tagállamok képviselőivel. Kapcsolódó konkrét pályázatok: NTP-OKA XXVI. Pályázat a tehetségről, a tehetségsegítésről, a Nemzeti Tehetség Programról szóló kiadvány elkészítésére. NTP-OKA XXVII. Pályázat országos terjesztésű tehetséggondozó szaklap megjelentetésére.