KIVONAT A PILISVÖRÖSVÁR VÁROS CSATORNAHÁLÓZATÁNAK ÉS SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEPÉNEK FEJLESZTÉSE RÉSZLETES MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNYBÓL A MEGVALÓSÍTÁSRA KIVÁLASZTOTT PROJEKTVÁLTOZAT PÉNZÜGYI ELEMZÉSE 7 A kiválasztott változat pénzügyi elemzése 7.1. A -haszon elemzés általános feltételezései A kiválasztott változat értékelése a Diszkontált Cash-Flow módszer alkalmazásával történt, melynek számításához a következő előfeltevések ismerete szükséges: 1. A beruházás megvalósítása 3 év alatt történik (a beruházás első éve 2011). 2. A vizsgált működési időtáv 30 év, nem indokolt az eltérés az EU útmutatója szerint javasolt időtávtól (így az utolsó vizsgált projektév 2040). 3. A pénzügyi, illetve a közgazdasági maradványérték számítása során figyelembe vettük a beruházás során megvalósult-, illetve a pótlási ekkel korrigált eszközök leírtsági fokát a működés 30. évéig. 4. A pénzügyi elemzés során a diszkontáláshoz alkalmazott kamatláb mértéke 5 %, vagyis az útmutató által javasolt érték. 5. A közgazdasági elemzés során 5,5 %-os diszkontráta lett alkalmazva. A projekt éves lásai a fejlesztési különbözet módszer segítségével kerültek kiszámításra, melynek során a kiválasztott B változatból a projekt nélküli eset 1
megfelelő tételeinek különbözetét képeztük, és a kapott eredmények képezték az elemzés alapját. 7.2. Pénzügyi elemzés 7.2.1 Pénzügyi ek becslése 7.2.1.1 Beruházási ek becslése 7.2-1. sz. táblázat: Szennyvízelvezetési és -kezelési projektek jellemző beruházási ei 2
A beruházási ek megosztása a beruházási években 2011 2012 2013 Beruházási (Ft) A beruházás 1. éve A beruházás 2. éve A beruházás 3. éve 1. Földvásárlás és terület-előkészítés 0 1.1 Földvásárlás 0 1.2 Terület-előkészítés 0 2. Építés 0 720 811 278 540 800 Tervezés, ami a kivitelező feladata 0 29 744 540 800 2.1. Csatornahálózat-bővítés 0 281 305 70 2.2. Csatornahálózat-rekonstrukció 0 58 445 88 2.3. szennyvízkezelés létesítményei 0 245 920 989 0 2.4. iszapkezelés létesítményei 0 105 394 709 0 3. Gép, berendezés, felszerelés 0 436 503 193 0 3.1.csatornahálózat 0 9 823 20 3.2.szennyvízkezelés technológiai berendezései 0 249 463 195 0 3.3 iszapkezelés technológiai berendezései 0 106 912 798 0 3.4 eszközbeszerzés 0 70 304 0 4. Egyéb, de az építési munkák keretében elszámolható ek (labor, próbaüzem, őrzés-védelem az építés alatt) 0 4 056 4 732 5. Nettó beruházási 0 1 161 370 471 5 272 800 6. Közbeszerzés ei (közbeszerzési tanácsadó díja + közzétételi díjak) 9 300 7. Mérnök e 0 23 23 8. A nyilvánosság biztosításának e 0 2 900 2 900 9. Könyvvizsgálói díjak 3 300 10. Projekt menedzsment 0 8 250 8 250 11. Műszaki tartalék 0 3
12. Nettó beruházási össz 9 300 1 195 520 471 42 722 800 13. ÁFA 2 325 298 880 118 10 680 700 14.Bruttó beruházási össz 11 625 1 494 400 589 53 403 500 4
7.2.1.2 Működési ek becslése Üzemeltetés és karbantartás e 7.2-2. sz. táblázat: A fajlagos ek bemutatása projekt esetén (a tisztítótelep hidraulikai kapacitásának teljes kihasználtsága esetén, Q max =766.500 m 3 /év) Költségfajta Mértékegység Fajlagos 1. Változó ek összesen Ft/kezelt szennyvíz m 3 82,71 Csatornahálózat fajlagos üzemeltetési e Fajlagos anyag Fajlagos villamos energia Fajlagos üzemanyag- Szennyvíztisztítás fajlagos e Fajlagos villamos energia Fajlagos egyéb energia Fajlagos anyag Fajlagos egyéb Iszapkezelés és elhelyezés fajlagos e Fajlagos villamos energia Fajlagos egyéb energia Fajlagos anyag Fajlagos egyéb 2. Állandó ek Csatornahálózat - karbantartás fajlagos e - Közvetlen személyi jellegű kiadás - Ütemezett karbantartáshoz kapcsolódó anyagek Szennyvíztisztítás - karbantartás fajlagos e - Közvetlen személyi jellegű kiadás - Ütemezett karbantartáshoz kapcsolódó anyagek Szennyvíziszap-kezelés - karbantartás fajlagos e - Közvetlen személyi jellegű kiadás - Ütemezett karbantartáshoz kapcsolódó anyagek 3. Üzemi és vállalati általános fajlagos ek 4. Változó + állandó ek + üzemi és vállalati ált. fajlagos ek összesen (1+2+3) Ft/kezelt szennyvíz m 3 Ft/kezelt szennyvíz m 3 1,23 13,47 1,15 29,72 2,06 13,25 3,11 Ft/kezelt szennyvíz 5,25 m 3 11,66 1,26 0,55 Ft/kezelt szennyvíz m 3 44,16 Ft/kezelt szennyvíz m 3 0,66 7,82 1,15 Ft/kezelt szennyvíz m 3 6,89 19,38 3,31 Ft/kezelt szennyvíz m 3 1,22 3,42 0,31 Ft/kezelt szennyvíz m 3 68,42 Ft/kezelt szennyvíz m 3 195,29 7.2-3. sz. táblázat: Az üzemeltetési és karbantartási ek projekt esetén, eft működés 1. működés 8. működés 18. működés 28. Költségfajta éve 2013. éve 2020. éve 0. éve 2040. 1. Összes változó 54 839 57 770 57 799 57 828 (Ft) Csatornahálózat üzemeltetési anyag villamos energia üzemanyag 819 8 941 765 862 9 410 806 863 9 415 806 863 9 419 806 5
Költségfajta működés 1. éve 2013. működés 8. éve 2020. működés 18. éve 0. működés 28. éve 2040. Szennyvíztisztítás villamos energia egyéb energia anyag egyéb 19 726 1 365 8 791 2 067 20 760 1 437 9 252 2 175 20 771 1 437 9 257 2 176 20 781 1 438 9 261 2 177 Iszapkezelés és elhelyezés villamos energia egyéb energia egyéb anyag egyéb 3 481 7 736 836 365 3 664 8 141 880 384 3 665 8 145 880 384 3 667 7 383 881 384 2. Összes állandó (Ft) Csatornahálózat karbantartási Közvetlen személyi jellegű kiadás Ütemezett karbantartáshoz kapcsolódó anyag Szennyvíztisztítás karbantartási Közvetlen személyi jellegű kiadás Ütemezett karbantartáshoz kapcsolódó anyag Szennyvíziszap-kezelés Karbantartási Közvetlen személyi jellegű kiadás Ütemezett karbantartáshoz kapcsolódó anyag 3. Üzemi és vállalati általános ek 4. Összes üzemeltetési és karbantartási (Ft) (1+2+3) 32 456 35 504 38 376 41 405 441 5 990 765 4 573 14 851 2 198 807 2 621 209 464 6 648 806 4 813 16 483 2 313 849 2 909 220 465 7 380 806 4 815 18 297 2 314 850 3 229 220 465 8 152 806 4 817 20 211 2 315 850 3 567 220 45 409 47 789 47 813 47 837 132 758 141 063 143 988 147 070 7.2-4. sz. táblázat: Üzemeltetési és karbantartási, a fejlesztési különbözetre számítva (eft) Jelenérté k 2011. 2012. 2013. 2015. 2020. Üzemeltetési és karbantartási változása, hitel+hitelkamat törlesztés nélkül (eft) 54.134 9.914 5.853 1.970 2025. 0. 5. 2040. Üzemeltetési és karbantartási változása, 2.484 2.966 3.483 4.013 6
hitel+ hitelkamat törlesztés nélkül (eft) Pótlási tételek, a pótlás alapjául szolgáló élettartamok ismertetése (tervezői adatszolgáltatás alapján) Csatornahálózat pótlási tételei: - DN 200-300 gravitációs gerinccsatorna, műtárgyakkal (50 év), - DN 150 gravitációs bekötőcsatorna, műtárgyakkal (50 év), - DN 250 nyomóvezeték, műtárgyakkal (50 év), - DN 40-80 házi bekötő nyomó- és kollektorvezeték (50 év), - házi átemelők aknái (élettartam 50 év), - házi átemelők gépészete: szivattyúk, szerelvények (élettartam 7 év), - házi átemelők irányítástechnikája (élettartam 3 év), Szennyvíztisztító telep pótlási tételei: 1. Vb. és más anyagú műtárgyak (50 év), 2. Könnyűszerkezetes gépkocsi tároló épületrész, udvartéri csővezetékek és ivóvízhálózat telepen belül (30 év), 3. Légfúvó gépház (épület), belső úthálózat (25 év), 4. Kerítés, műtárgyakat lefedő ÜPE dongaboltozat (15 év) 5. Szippantott szennyvíz fogadás-előkezelés-feladás: - szippantott szennyvíz feladó szivattyú: élettartam: 5 év 6. Gépészeti és technológiai berendezések beszerzése (mechanikai tisztítás + iszapkezelés): - gépi rács, lev zsír-és homokfogó gépészeti berendezései: élettartam: 12 év - osztómű: élettartam: 15 év - rácsszemét- és homokszállító konténer: élettartam: 5 év - sűrítő kotró: élettartam: 10 év - csurgalékvíz-átemelő szivattyú: élettartam: 7 év - iszapvíztelenítő centrifuga: élettartam: 7 év 7. Régi (meglévő) biológiai műtárgy anoxikus terek: - víz alatti keverők: élettartam: 5 év levegőztető tér: - levegőztető panelek: élettartam: 6 év - légfúvók: élettartam: 5 év - nitrát recirkulációs szivattyúk: élettartam: 7 év 7
utóülepítő: - kotró-felújítás: élettartam: 10 év - iszaprecirkulációs szivattyú: élettartam: 7 év - motoros tolózár fölösiszap-elvételhez:: élettartam: 5 év - uszadékszivattyú: élettartam: 7 év 8. Tervezett biológiai műtárgyak: - komplett technológiai egység: élettartam: 15 év - levegőztető panelek: élettartam: 6 év - légfúvók: élettartam: 5 év - szárazteres fölösiszap-szivattyúk: élettartam: 7 év - motoros tolózár fölösiszap-elvételhez:: élettartam: 5 év - uszadékszivattyú: élettartam: 7 év 9. Vegyszeradagolás: - vas-só oldat adagoló szivattyúk: élettartam: 10 év - vas-só tartály (kármentővel): élettartam: 7 év 10. Szagtalanítás: - biofilter, kompletten: élettartam: 12 év - légelszívásvezetékrendszere: élettartam: 12 év 11. Eszközbeszerzés: - csatornatisztító-szippantó célgép: élettartam: 12 év - többcélú kisteherautó: élettartam: 10 év 12. Elektromos technológiai + irányítástechnikai berendezések: - 40 % arányban: élettartam: 5 év - 60 % arányban: élettartam: 12 év 7.2.1.3 Maradványérték becslése A maradványérték meghatározása a vizsgált időszakot (jelen esetben 30 évet) követően, az eszközök még hátralévő élettartama (31. 50. évek, mivel a beruházás üzembe helyezésekor az eszközök várható élettartama: 50 év) figyelembevételének meghatározásával történt. Élettartamok: a projekt keretében létrejövő létesítmények egészének hasznos élettartama: 50 év (számításainkban 1. év a beruházás első éve 2011., míg a működés a 3. évtől (2013.) kezdődik, így a hasznos élettartam (30 év) vége: a 30. év 2040.) A számítás módszere: a pénzügyi maradványérték meghatározásakor a referencia időszak végén a szennyvíztelepi műtárgyak és épületek, a csatornacső-hálózat, a csőhálózat kiegészítő létesítményei (átemelők, tisztítóaknák, mint csatornahálózati műtárgyak) esetében maradványértékként az élettartamból hátralévő 20 évet figyelembe vévea 8
beruházási érték 40 %-át szerepeltettük, mint forgalmi értéket. A maradványértékek számításánál a gépek, berendezések és az irányítástechnikai eszközök mind a referencia-időszak, mind a teljes élettartam vonatkozásában többször is leíródnak. Ezekben az esetekben a legutolsó pótlási ciklusból a referencia-időszak végéig még hátralévő élettartam alapján számítottuk ki a maradványértéket (gépek, berendezések, eszközállomány, irányítástechnikai berendezések). A teljes maradványérték az így kapott rész-maradványértékek összege. 7.2.1.4 Pénzügyi ek összegzése 7.2-5. sz. táblázat: A fejlesztési különbözettel számolt ek összegzése (hiteltőke+hitelkamat törlesztéssel, eft) Jelenérték 2011. 2012. 2013. 2015. 2020. 1. Beruházási (Ft) 1 130 135 9 300 1 195 520 42 723 2. Üzemeltetési és karbantartási) 233 445 18 095 19 590 19 445 (Ft) 3. Pótlási 195 618 6 668 6 668 6 668 4. Működési összesen 429 063 24 763 26.258 26.113 (2+3) 5. Maradványérték -118 832 0 (Ft) 6. Összes (1+4+5) 1 440 365 9 300 1 195 520 67 486 26.258 26.113 2025. 0. 5. 2040. 1. Beruházási (Ft) - - 2. Üzemeltetési és karbantartási) 17 939 16 603 12 101 4.013 - - (Ft) 3. Pótlási 14 707 17 280 30 786 46 864 - - 4. Működési összesen 32.646 33.883 42.887 50.877 - - (2+3) 5. Maradványérték 0-513 585 - - (Ft) 6. Összes (1+4+5) 32.646 33.883 42.887-462 708 - - 7.2.2 Pénzügyi bevételek becslése 7.2.2.1 A díjak meghatározása A csatornadíjakból és a szippantási díjakból származó bevételi prognózisnál alkalmazott feltételezések a projekt megvalósulása esetén: 9
1. A projekt bevételei két részből tevődnek össze: az egyik rész az újonnan bekötött szennyvízkibocsátók által fizetett szennyvízdíjakból származó bevétel. A másik rész a már a projekt megvalósulása előtt is a meglévő rendszerre rákötött fogyasztók által fizetett a projekt eredményeként megvalósuló magasabb színvonalú és kiterjedtebb szolgáltatás miatti díjak növekményéből adódik. A jelenlegi díjszerkezet átalakításra kerül. Jelenleg a nem kommunális díjkategóriába tartoznak olyan gazdasági szervezetek is, amelyek kommunális jellegű szennyvizet bocsátanak ki, de a szolgáltatói besorolás szerint mégis a gazdálkodói kategóriába kerültek. Ez a számlázási gyakorlat az utóbbi években alakult ki. Az üzemeltető feltételezhetően az általa javasoltnál kisebb vagy jóval kisebb mértékű díjemelések miatt a gazdálkodói díjakból befolyó többletbevételből próbálta az elmaradt és az üzemeltetéshez nyilvánvalóan szükséges bevételeit pótolni. Ezen a gyakorlaton változtatni kell, mégpedig a díjak megfelelő mértékű emelésével és a gazdálkodó szervezetek folytatott tevékenységük alapján megfelelő díjkategóriába történő besoroltatásával. 2. A kiszámlázott lakossági szennyvíz mennyisége a népességi-demográfiai prognózis, a fajlagos szennyvízkibocsátás és a rákötési arány változásait követi. A népességi-demográfiai prognózis felállításánál alkalmazott feltételezések a következők voltak: - a település népessége az utóbbi 20 év adatsora alapján folyamatosan növekvő tendenciát mutat. A növekedési tendencia 1990-től vizsgálva gyakorlatilag egyenletes. Az előrejelzések szerint további növekedés várható. Pilisvörösvár elfogadott településrendezési tervében a számítások azt mutatják, hogy 2015-re mintegy 15. főnyi lélekszám várható, amely kicsit kevesebb a jelenleg még beépítetlen területek és az első ütemben belterületbe vonásra kijelölt területek beépülése esetén várható népességszámnál, amely kb. 15.660 fő. A 15.660 fős lélekszám elérését a 2020. év végére prognosztizáljuk. Az 1 db ingatlanra eső lakosszám a népességnövekedés ütemét és a lakásszámemelkedést figyelembe véve lassan, de folyamatosan emelkedni fog. Feltételezéseink szerint a jelenlegi (2010. évre) prognosztizált 2,98 fő/ingatlanról 3,20 fő/ingatlanra fog növekedni a 2020. év végéig, ezután pedig stagnálást tételeztünk fel. A népességnövekedési tendencia az elmúlt 20 év adatai alapján 2020-ig jól alátámasztható. Ez kisebbrészt a helybeli lakosság, a fiatalok gyermekvállalási, családalapítási kedvének várható növekedésnek, a felnövekvő generációk településen maradásának, nagyobbrészt a közeli fővárosból a csendesebb agglomerációs övezetekbe kiköltöző (de nagyrészt a fővárosban dolgozó, ingázó) lakosság okozta népességnövekedésnek tudható be. A népességszám jövőbeli alakulását mutató trendvonal 2020-ig folyamatos, bár 10
2015-től már egyre gyengülő mértékű növekedést mutat, 2020-tól viszont vízszintes aszimptóta felé közelít, vagyis gyakorlatilag 2020-tól már sem népességcsökkenés, sem népességnövekedés nem várható. 3. Az elvezetett szennyvízmennyiség a kiszámlázott mennyiség 10 % idegenvízzel megnövelt értéke (a lakossági, az intézményi és a gazdálkodó szervezetek, mint kibocsátók után egyaránt). A vízellátásban részesülő ingatlanokat mindenütt be kell kötni a műszakilag rendelkezésre álló közcsatorna-hálózatba. A szennyvízcsatorna-hálózat bővítés megépítése után az érintett fogyasztókat kötelezni kell a csatornahálózatra történő, két éven belüli rákötésre. A próbaüzem évében a projektterületen a műszakilag rendelkezésre álló bekötések legalább 75 %-ában rá kell kötni az ingatlanokat a hálózatra, míg a 2018. év (a fenntartási időszak) végéig a rákötési aránynak el kell érnie a 92 %-os értéket. 4. Az intézményi szennyvizek jövőbeli mennyiségére vonatkozó feltételezések megegyeznek a projekt nélküli esetnél alkalmazott feltételezésekkel. 5. Az ipari és egyéb gazdálkodó szervezetek szennyvízkibocsátása az előrejelzés szerint 2020. év végéig lassan, de folyamatosan növekedni fog, a 2010. évtől számítva évente átlagosan 1,3 %-kal). A 2021. évtől a referencia-időszak hátralévő éveiben a gazdálkodó szervezetek által kibocsátott átlagos szennyvízmennyiség stagnálását tételeztük fel. A meglévő hálózatra rákötött gazdálkodó szervezetek számában kismértékű növekedést feltételeztünk (27 db-ról 30 db-ra, a 2014. évtől a 2018. évig tartó időszakban), majd ezután a referencia-időszak hátralévő éveiben a rákötött gazdálkodó szervezetek számában stagnálást tételeztünk fel. A település jelenleg még beépítetlen, de az elfogadott településrendezési terv szerint beépíteni szándékozott településrészeinek csatornázása későbbi projektek tárgyát fogja képezni. 6. A szennyvízdíjak egyes díjkategóriák közötti arányának megállapítása tárgyában az önkormányzattal, mint végső ármegállapító hatósággal folytatott egyeztetések alapján a következő díjkategóriák és díjarányok kerültek megállapításra. A díjarányok rögzítése a szennyvízdíjak képzésének alapvetően fontos eleme. Díjkategóriák: - kommunális díjkategória (lakossági és intézményi díjak, mindkettő azonos nagyságú, de a jóval nagyobb lakossági leszámlázott szennyvízmennyiségekből következően a lakossági díjakból származó bevétel is jóval nagyobb, mint az intézményi bevétel), - nem kommunális díjkategória (a gazdálkodó szervezetek, vállalkozások által fizetendő szennyvízdíjat jelenti). Figyelembe kell venni, hogy az ipari szennyvizek aránya a teljes 11
szennyvízmennyiséghez viszonyítva 5 %-on belüli arányú, ezért a gazdálkodói díjak jelentősebb emelése a relatíve kis szennyvízmennyiségek miatt nem jár jelentős bevételnövekedéssel. Díjarányok: - nem kommunális/kommunális kategória: 1,25 - szippantási befogadási díj/kommunális kategória: 2,50 A szippantási befogadási díj a kommunális díj 2,50-szerese. A jelentős különbség hosszabb távon mindenképpen ösztönző hatással a műszakilag rendelkezésre álló csatornahálózatra történő minél előbbi rákötésre, ezzel is a rákötési arány növelése a cél. Az önkormányzati önerőt biztosító hitel-tőke és a hitel-kamat törlesztőrészletei beépítésre kerültek a szennyvízdíjakba és megjelennek a pénzügyi fenntarthatóságot bemutató táblázatokban. Ezért a lakossági díj kiszámításának képlete a 2013-2040. évek közötti időszakban az alábbi összefüggés szerint alakul: D L = B x M x F/((V L + V I + 1,25*V G +2,50*V SZ )*F)+(H T + H K )/(V L +V I +V G +V SZ ), ahol - D L, a lakossági nettó szennyvízdíj, Ft/m 3, - B = 1,06 (díjnemfizetési hajlandóságból adódó bevételkiesés ellensúlyozásának biztonsági tényezője), - M, az adott évre számított működési (üzemeltetési +beállított amortizáció), Ft, - F, az adott évre prognosztizált díjfizetési hajlandósági arány, - V L, az adott évben a lakosságnak leszámlázott szennyvízmennyiség, m 3, - V I, az adott évben az intézményeknek leszámlázott szennyvízmennyiség, m 3, - V G, az adott évben a gazdálkodó szervezeteknek-vállalkozóknak leszámlázott szennyvízmennyiség, m 3, - V SZ, az adott évben a tisztítótelepre beszállított szippantott szennyvízmennyiség, m 3, - H T, az adott évben törlesztendő beruházási hitel-tőke (amennyiben az adott évben releváns), Ft, - H K, az adott évben törlesztendő beruházási hitel-kamat (amennyiben az adott évben releváns), Ft, - 1,25, a nem kommunális és a kommunális díjak aránya, - 2,50, a szippantási befogadási díjak és a kommunális díjak aránya, A lakossági és intézményi (kommunális) szennyvízdíj számítása után a nem kommunális díjak az 1,25-ös szorzó alkalmazásával már könnyen kiszámíthatóak: D G = 1,25 * D L 12
- D G, a nem kommunális (gazdálkodói) szennyvízdíj, Ft/m 3 A lakossági és intézményi (kommunális) szennyvízdíj számítása után a szippantási befogadási díjak a 2,50-ös szorzó alkalmazásával már könnyen kiszámíthatóak: D SZ = 2,50 * D L - D SZ, a szippantási befogadási díj, Ft/m 3 A fenti díjszámítás alapján minden egyes évre számíthatók a tervezett szennyvízdíjak és szippantási díjak. 7. A díjfizetési hajlandóságra vonatkozó előrejelzéseink azonosak a projekt nélküli esetnél ismertetett feltételezéseinkkel. 8. Az üzemeltetőnek a legnagyobb anyagi terhet a betervezett pótlások megvalósítása jelenti. A pótlási ek finanszírozása a beszedett szennyvízdíjakból történik. A pótlási ek tervezésénél figyelembe vettük a CBA útmutató azon kitételét, amely szerint a lakosság teherviselő képességének alapos elemzését is igényli, hogy az amortizáció milyen mértékben kerüljön beépítésre a díjakba. Javasolható egy konzisztens, a lakosság teherviselő képességét és a pénzügyi fenntarthatóságot is figyelembe vevő díjképzési stratégia kialakítása az elemzési időszak egészére, amely alapján a pénzügyi elemzésekben használt díj a vizsgált időszakra meghatározható. A pótlási ek jelentős részét általában a magas leírási kulcsokkal rendelkező gépészeti és irányítástechnikai berendezésekre kell fordítani. Ezeknek a berendezéseknek a pótlása a vizsgált időszakon és a projekt teljes élettartamán belül többször is szükséges. Az alacsony leírási kulcsokkal bíró, építési jellegű projektelemeknél (műtárgyak, csőhálózat, aknák) a jelentősebb pótlási ek szakszerű kivitelezés esetén a vizsgált időszak vége felé vagy azon túl (2040 után) jelentkeznek. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy építési jellegű pótlásokra a vizsgált időszakban egyáltalán nincs szükség, de a pótlási jelentős részét a már említett gépészeti és irányítástechnikai berendezések pótlása jelenti (különösen igaz ez a szennyvíztisztító telepre). A pótlási ek esetében a teljes, kumulált beépített pótlási a halmozott értékcsökkenés 58 %-a. A részletes pótlási tervet a 2014-2040. évek közötti időszakra készítettük el. A 2013-2023. évek közötti időszakban az eszközök élettartama és beruházási értéke alapján kiszámított éves amortizáció 50 %-val számoltunk a díjképletben. A 2013-2023. évek közötti időszakban további 0,75-ös csökkentő szorzót alkalmaztunk, az egyes évekre betervezett pótlási ekre vonatkozóan. Ennek okai az alábbi volt: A beruházás önkormányzati önrészének finanszírozása bankhitelből történik. A hitel- 13
tőkerész törlesztése az önkormányzat által megkötött hitelszerződés alapján a 2015. év III. negyedévének kezdetétől a 5. év III. negyedévének végéig történik (20 éves futamidő, 5 év türelmi idővel). A hitelkamatok törlesztési kötelezettsége a hitel készenléten tartása miatt már a 2013. évtől fennáll. A hiteltőke törlesztésének szempontjából a 2016. év lesz az első, teljes törlesztési év. A szennyvízdíjakba a hiteltőke és a hitelkamatok törlesztőrészletei 100 %-ban beépítésre kerültek. Ez megnöveli mind a lakosság, mind az intézmények és gazdálkodók terheit, tulajdonképpen a szennyező fizet elv érvényesülését jelenti. A megfizethetőség, a lakosság teherviselő képességének szem előtt tartása alapvetően fontos, ezért volt szükséges a pótlási ekre vonatkozóan a csökkentő szorzó alkalmazása, illetve az idő előrehaladtával a sávos növelés alkalmazása. A 2024-5. évek közötti időszakban a teherviselő képességi vizsgálatokban elvégzett számítások által alátámasztottan lehető válik az egyes évekre betervezett pótlási ek fokozatos növelése, a megfizethetőség állandó szem előtt tartásával. A 6-2040. évek között (a referencia-időszak utolsó 5 évében) már a számított teljes (100 %-os) éves amortizáció kerül beépítésre a szennyvízdíjakba. A kumulált pótlási (a 2014-2040. évek közötti időszak pótlási einek összege) és a szolgáltatások nélkül figyelembe vett beruházási érték számított aránya: 0,86. A tényleges, a részletes pótlási tervben feltüntetett, évenként felmerülő pótlási ek betervezése esetén egyes években az egyes, nagyértékű eszközök azonos évre eső pótlása miatt a működési olyan mértékben növekszik az előző évhez képest, hogy az csak a bevételek és így a szennyvízdíjak - drasztikus emelésével tenné fenntarthatóvá a projektet. Ez egyrészt a szennyvízdíjak nemkívánatos és jelentős pozitívnegatív irányú változását vonná maga után, másrészt nem venné figyelembe a lakosság teherviselő képességét (megfizethetőség), a díjakba beépített hitel- és hitelkamattörlesztőrészletek okozta többletterhelésről nem is beszélve. Mivel az első 6-7 működési évben általában még nem kell számolni jelentős volumenű pótlási ekkel, a hiteltőke, a hitelkamat-törlesztés és a megfizethetőség miatt csökkentett pótlási ek nem veszélyeztetik a projekt fenntarthatóságát. Megjegyezzük, hogy az üzemeltető felelőssége és kötelessége is egyben az első 6-7 évben így keletkezett látszólagos többletbevételekkel történő gazdálkodás, ugyanis a kiugróan magas pótlási ek éveiben az alacsony pótlási ű években felhalmozott bevételeiből származó látszólagos többletnyereségét kötelezően a betervezett pótlásokra kell fordítani (felelős és előrelátó gazdálkodás keretében). 9. A szippantott szennyvíz mennyiségének alakulásánál a tisztítótelep tervezése során 50 m 3 /nap mennyiségben maximált szippantott szennyvíz megtisztításával kalkulált a tervező. E 14
mennyiség 100 %-a a feltételezés szerint a lakosságtól kerül beszállításra a tisztítótelepre. 10. Szippantási befogadási díjak: azokon a területeken, ahol műszakilag rendelkezésre áll a csatornahálózat, a 2018. év végéig - csak a projektterületre nézve - 92,5 %-os rákötést tételeztünk fel. A csatornázatlan területeken ezek a jelenleg még beépítetlen és a településrendezési terv alapján csak hosszabb távon (10-20 év távlatában) beépülő területek - a lakosság által fizetendő szippantási díjak kalkulálása csak úgy történhet, hogy a lakosság átlagos szippantási ei nem haladhatják meg a csatornázott területeken élő lakosság csatornadíjra fordított átlagos eit. Ebből a szempontból nem érheti hátrányos megkülönböztetés a csatornázatlan területeken élő lakosságot, feltéve, ha a jogszabályoknak megfelelő módon gyűjti a keletkező szennyvizeket. 11. A feltételezett maximális rákötési arány a műszakilag rendelkezésre álló csatornahálózatra ráköthető ingatlanokat, tehát a teljes település csatornázott településrészeit figyelembe véve viszonyítási alapul - a 2009. évi 94,3 %-ról a 2015. év végére 99,4 %-ra nő. Feltételezzük, hogy a szennyezés-csökkentési terv intézkedéseinek vélelmezhetően sikeres végrehajtása következtében a jelenlegi rendszerre műszakilag még lehetséges 200 db rákötés 100 %-a megvalósul erre jelenleg is nagy igény lenne -, ennek is betudható a rákötöttségi arány növekedése. 2013-ban, a projekt eredményeképpen megvalósuló újabb 293 db (ebből a projekt által finanszírozott területen 266 db, míg az önkormányzat saját finanszírozásában megépülő projektrész területén 27 db) megvalósuló rákötési lehetőséggel növekszik a műszakilag lehetséges rákötések száma. 7.2-6. sz. táblázat: Díjak előrejelzése 2011. 2012. 2013. 2015. 2020. Lakossági (nettó, Ft/m 3 ) 316,80 316,80 334,20 335,50 321,80 Intézményi (nettó, Ft/m 3 ) 316,80 316,80 334,20 335,50 321,80 Gazdálkodói (nettó, Ft/m 3 ) 586,00 586,20 417,80 419,40 402,20 Szippantási befogadási díj (Ft/m 3 ) - - 835,60 838,70 804,40 2025. 0. 5. 2040. Lakossági (nettó, Ft/m 3 ) 334,60 338,20 355,30 370,80 - Intézményi (nettó, Ft/m 3 ) 334,60 338,20 355,30 370,80 - Gazdálkodói (nettó, Ft/m 3 ) 418,20 422,80 444,10 463,50 - Szippantási befogadási díj (nettó, Ft/m 3 ) 836,50 845,60 888,30 926,90-7.2.2.2 Fizetőképességi vizsgálatok Ebben a pontban, a fölösleges ismétlések elkerülése végett hivatkozunk a 4.1.1. és 4.1.2. pontokban leírtakra (különösen a 4.1.2. pontban leírtakra Keresleti igények), az ott leírtak itt is értelemszerűen érvényesek. Továbbá elvégezzük az átlagos jövedelmű 15
háztartások fizetőképességének vizsgálatát, bemutatjuk a 4.1.2. pontban, a tíz deciliskategória részét képező két alsó deciliskategória jövedelmi viszonyainak prognosztizált változását a referencia-időszakra és kiszámítjuk a bruttó vízdíjak és szennyvízdíjak összegének %-os arányát a háztartások havi nettó jövedelmére vetítve. 7.2-7. sz. táblázat: Átlagos jövedelmű háztartások fizetőképessége Évek 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021 2022 2023 2024 2025 2026 2027 2028 2029 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 Átlagos háztartás nettó jövedelme, Ft/hó Összes háztartási teher víz- és csatorna szolg.-ból, bruttó Ft/hó Teher a háztartási nettó összjövedelem %-ában 199 846 6 742 3,37 204 842 6 885 3,36 209 963 7 241 3,45 213 112 7 299 3,43 216 309 7 473 3,45 219 554 7 740 3,53 222 847 7 827 3,51 226 190 7 936 3,51 229 582 8 029 3,50 233 026 8 153 3,50 236 522 8 210 3,47 238 887 8 246 3,45 241 276 8 283 3,43 243 688 8 504 3,49 246 125 8 541 3,47 248 587 8 580 3,45 251 072 8 618 3,43 253 583 8 657 3,41 256 119 8 696 3,40 258 680 8 799 3,40 261 267 8 894 3,40 263 880 8 993 3,41 266 518 9 097 3,41 269 184 9 122 3,39 271 876 9 246 3,40 274 594 9 469 3,45 277 340 9 521 3,43 280 114 9 574 3,42 282 915 9 628 3,40 16
2040 285 744 9 683 3,39 Az átlagos jövedelmű háztartások esetében a bruttó víz-és csatornadíjak összege és a nettó jövedelmek hányadosa min. 3,36 % (2012. év), max. 3,53 % (2016. év). A 2016-2018. időszak 3 évében minimális mértékben a megfizethetőségi határ fölötti értékeket kaptunk, a felső korlát túllépése azonban minimális (1 %-on belüli) és a 2019. évtől már mindvégig a felső 3,50 %-os korlát alatt marad a megfizethetőségi ráta. kalkuláltunk. Az átlagkeresetek növekedésénél a keresetek reálértékének növekedésével is A reáljövedelmek (reálbérek) alakulásának becslésénél a 2011-2012. évekre vonatkozóan a Konvergencia Program adataira támaszkodtunk. A 2013-2020. évek közötti időszakban a reáljövedelmek esetében évi 1,5 %-os, míg a 2021-2040. évek közötti időszakban évi 1,0 %-os növekedéssel kalkuláltunk. 7.2-8. sz. táblázat: Alacsony jövedelmű háztartások fizetőképessége Évek 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021 2022 2023 2024 2025 2026 2027 2028 2029 0 1 Alacsony jövedelmű háztartás nettó jövedelme, Ft/hó Összes háztartási teher víz- és csatorna szolg.- ból, bruttó Ft/hó Teher a háztartási nettó összjövedelem %-ában 129 227 6 742 5,22 132 458 6 885 5,20 135 769 7 241 5,33 137 806 7 299 5,30 139 873 7 473 5,34 141 971 7 740 5,45 144 100 7 827 5,43 146 262 7 936 5,43 148 456 8 029 5,41 150 683 8 153 5,41 152 943 8 210 5,37 154 472 8 246 5,34 156 017 8 283 5,31 157 577 8 504 5,40 159 153 8 541 5,37 160 744 8 580 5,34 162 352 8 618 5,31 163 975 8 657 5,28 165 615 8 696 5,25 167 271 8 799 5,26 168 944 8 894 5,26 17
2 3 4 5 6 7 8 9 2040 170 633 8 993 5,27 172 340 9 097 5,28 174 063 9 122 5,24 175 804 9 246 5,26 177 562 9 469 5,33 179 337 9 521 5,31 181 131 9 574 5,29 182 942 9 628 5,26 184 772 9 683 5,24 Az átlagos jövedelmű háztartások esetében a bruttó víz-és csatornadíjak összege és a nettó jövedelmek hányadosa min. 5,20 % (2012. év), max. 5,45 % (2016. év). A reáljövedelmek alakulására vonatkozó feltételezéseink megegyeznek az átlagos jövedelmű háztartások esetében tett feltételezésekkel. Az alacsony jövedelmek növekedését azonos mértékűnek feltételeztük az átlagos jövedelmű háztartások jövedelmének mértékével, ezért az idő előrehaladtával a jövedelemkülönbségek tovább fokozódnak. Az alacsony jövedelmű háztartások esetében sajnos a referencia-időszak egyik évében sem tartható az ideális 2,50-3,50 % közötti megfizethetőségi hányad. Az üzemeltetőnek ebből eredően, ezen háztartások esetében a számlák kiegyenlítéseinek nehézségeivel kell szembenéznie, vagyis a bevételek részbeni kiesésének kockázatával is számolnia kell. Az üzemeltető átlagos nyereséghányada (3,94 %) bizonyos részben fedezetet nyújt az esetleg jelentősebb számban fizetésképtelenné váló, alacsony jövedelmű háztartások által kiesett bevételek pótlására. Az önkormányzat tájékoztatása alapján anyagi lehetőségei korlátozott mértékében segély nyújtásával, indokolt esetben segíthet az ivóvízdíj- és csatornadíj-számlák kiegyenlítésében az arra rászoruló, alacsony jövedelmű háztartások esetében. 7.2.2.3 A pénzügyi bevételek összegzése 7.2-9. sz. táblázat: Számlázott szennyvízmennyiség projekt esetén (em 3 /év) 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 Lakossági 383,1 387,4 440,7 447,7 454,3 460,8 467,4 473,9 480,6 487,2 Intézményi 37,3 37,9 38,3 38,8 39,3 39,9 40,4 40,9 41,4 42,0 Ipari, egyéb gazdálkodói 22,0 22,3 22,6 23,7 24,0 25,2 25,5 26,7 27,0 27,4 Összesen 442, 4 447, 5 501, 6 510, 2 517, 7 525, 9 533, 2 541, 5 549, 1 556, 6 2021 2022 2023 2024 2025 2026 2027 2028 2029 0 Lakossági 487,3 487,3 487,5 487,5 487,6 487,6 487,7 487,7 487,9 487,9 Intézményi 42,0 42,0 42,0 42,0 42,0 42,0 42,0 42,0 42,0 42,0 Ipari, egyéb gazdálkodói 27,4 27,4 27,4 27,4 27,4 27,4 27,4 27,4 27,4 27,4 18
Összesen 556, 7 556, 7 556, 8 556, 8 557, 0 557, 0 557, 1 557, 1 557, 2 557, 2 1 2 3 4 5 6 7 8 9 2040 Lakossági 488,0 488,0 488,1 488,1 488,2 488,2 488,4 488,4 488,5 488,5 Intézményi 42,0 42,0 42,0 42,0 42,0 42,0 42,0 42,0 42,0 42,0 Ipari, egyéb gazdálkodói 27,4 27,4 27,4 27,4 27,4 27,4 27,4 27,4 27,4 27,4 Összesen 557, 4 557, 4 557, 5 7.2-10. sz. táblázat: Egyedileg kezelt szennyvízmennyiség projekt esetén (em 3 /év) 557, 5 557, 6 557, 6 557, 8 557, 8 557, 9 557, 9 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 Szippantott szennyvíz 16,0 16,1 16,9 19,3 21,4 23,0 24,2 25,5 27,1 28,7 2021 2022 2023 2024 2025 2026 2027 2028 2029 0 Szippantott szennyvíz 28,8 28,8 28,8 28,8 28,8 28,8 28,9 28,9 28,9 28,9 1 2 3 4 5 6 7 8 9 2040 Szippantott szennyvíz 29,0 29,0 29,0 29,0 29,0 29,0 29,1 29,1 29,1 29,1 7.2-11. sz. táblázat: Pénzügyi bevételek (fejlesztési különbözet, Ft) megnevez és 1. Díjbevétele k (2+3+7) 2. új rákötések díjbevétele 3. meglévő rákötések díjnövekmé nye 4. ivóvíz bevétel növekmény / csökkenés* 5. továbbhárít ott vízterhelési díj 6. Másodnyers anyag értékesítés 7. Szippantási díjbevétel 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 27 749 725 13 353 623 6 771 652 25 916 824 12 283 118 5 048 811 29 317 027 10 867 655 8 611 112 34 146 608 11 580 467 11 459 257 33 019 619 11 635 702 9 341 584 31 942 710 11 997 385 7 014 395 30 792 700 12 059 868 4 913 352 29 618 237 12 084 624 2 853 124-7 285 847-7 581 307-7 916 571-8 071 425-8 231 305-8 388 973-8 551 504-8 714 670 7 624 449 8 584 895 9 838 259 11 106 884 12 042 334 12 930 930 13 819 479 14 680 489 19
8. Egyéb bevételek 9. Összes bevétel (1+4+6+8 ) 27 749 725 25 916 824 29 317 027 34 146 608 33 019 619 31 942 710 30 792 700 29 618 237 megnevez és 2021 2022 2023 2024 2025 2026 2027 2028 2029 0 1. Díjbevétele k (2+3+7) 29 366 453 29 058 876 28 762 750 36 857 615 36 576 540 36 246 260 35 928 935 35 600 545 35 285 056 37 864 682 2. új rákötések díjbevétele 12 147 279 12 162 784 12 217 150 12 764 596 12 822 117 12 813 482 12 845 751 12 837 458 12 869 697 13 047 350 3. meglévő rákötések díjnövekmé nye 4. ivóvíz bevétel növekmény / csökkenés* 2 542 029 2 230 083 1 892 694 8 814 512 8 488 719 8 177 354 7 840 139 7 529 883 7 194 066 9 385 924 5. továbbhárít ott vízterhelési díj -8 713 954-8 713 954-8 713 238-8 713 238-8 712 522-8 712 522-8 711 801-8 711 801-8 711 085-8 711 085 6. Másodnyers anyag értékesítés 7. Szippantási díjbevétel 14 677 145 14 666 009 14 652 907 15 278 507 15 265 705 15 255 424 15 243 045 15 233 204 15 221 293 15 431 408 8. Egyéb bevételek 9. Összes bevétel (1+4+6+8 ) 29 366 453 29 058 876 28 762 750 36 857 615 36 576 540 36 246 260 35 928 935 35 600 545 35 285 056 37 864 682 megnevez és 1 2 3 4 5 6 7 8 9 2040 1. Díjbevétele k (2+3+7) 432 125 42 401 686 44 958 796 43 788 47 279 099 55 174 906 55 291 670 55 397 358 55 516 226 55 624 039 2. új rákötések díjbevétele 13 239 388 13 404 391 13 623 476 13 561 771 13 841 871 14 364 620 14 429 882 14 450 864 14 516 722 14 538 191 3. meglévő 11 185 469 13 195 513 15 328 089 14 291 703 17 226 292 23 987 132 24 016 994 24 077 207 24 108 104 24 169 467 20
rákötések díjnövekmé nye 4. ivóvíz bevétel növekmény / csökkenés* 5. továbbhárít ott vízterhelési díj -8 710 369-8 710 369-8 709 653-8 709 653-8 708 937-8 708 937-8 708 221-8 708 221-8 707 505-8 707 505 6. Másodnyers anyag értékesítés 7. Szippantási díjbevétel 15 607 268 15 801 782 16 007 231 15 934 729 16 210 936 16 823 154 16 844 794 16 869 287 16 891 400 16 916 381 8. Egyéb bevételek 9. Összes bevétel (1+4+6+8 ) 432 125 42 401 686 44 958 796 43 788 47 279 099 55 174 906 55 291 670 55 397 358 55 516 226 55 624 039 * Eltérő szolgáltató miatt nem releváns 7.2-12. sz. táblázat: Díjbevételek és az amortizációs ek Fajlagos díj (Ft/m 3 ) Fajlagos díj növekmény (Ft/m 3 ) Fajlagos üzemeltetési és karbantartási (Ft/m 3 ) Fajlagos üzemeltetési és karbantartási növekmény (Ft/m 3 ) Fajlagos éves értékcsökkené se az új eszközöknek (Ft/m 3 ) Díjbevétel Üzemeltetési és 2011. 2012. 2013. 2015. 2020. 2025. 0. 5. 2040. 283,14 283,23 299,08 302,32 294,00 305,71 309,03 324,65 338,80 9,14 0,09 15,85 6,75-3,33-0,26 4,21 5,54 0,50 247,28 247,78 256,08 260,82 255,74 254,74 254,01 248,28 237,02 9,51 0,50 8,31 7,43-2,74-0,25 0,13-4,63 0,50 - - 114,66 110,67 102,01 101,94 101,90 101,83 101,78 4,616 3,931 4,319 4,573 6,984 9,146 9,244 9,703 10,109 21
karbantartási (MFt/év) Kumulált Díjbevétel Kumulált üzemeltetési és karbantartási (MFt) Éves értékcsökkené se az új eszközöknek (MFt/év) Kumulált éves értékcsökkené se az új eszközöknek (MFt) 2011. 2012. 2013. 2015. 2020. 2025. 0. 5. 2040. 4,616 8,547 12,866 21,847 52,176 93,199 138,95 9 186,61 0 237,00 5 - - 64,314 64,314 64,314 64,314 64,314 64,314 64,314 - - 64,314 192,94 3 514,51 5 836,08 7 1 157,65 9 1 479,23 1 A díjak az alábbi arányban fedezik az üzemeltetési, karbantartási, pótlási eket és az üzemeltető nyereségét (a működtetési időszak éveinek átlagában): - az üzemeltetési-karbantartási ek és bérleti díjak aránya a díjakból származó összes bevételre, mint alapra vetítve: 72,51 % - pótlási ek aránya a díjakból származó összes bevételre, mint alapra vetítve: 17,86 % - a hiteltőke és a hitelkamatok aránya az összes bevételre vetítve: 5,63 % - az üzemeltető nyereséghányada a díjakból származó összes bevételre, mint alapra vetítve: 3,94 % Az üzemeltető nyereséghányadára vonatkozó, számított %-os értékek éves értékei a CBA EXCEL-file-ban találhatók meg. 1 800,80 3 7.2.3 A projekt pénzügyi teljesítménymutatói 7.2-13. sz. táblázat: A megtérülési mutatók EU támogatás nélküli esetben (Ft) Megnevezés 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 1. Pénzügyi beruházási 2. Pénzügyi működési 3. Kiadási 1+2 9 300 9 300 1 195 520 471 1 195 520 471 42 722 800 24 762 850 67 485 650 22 928 021 22 928 021 0 26 258 196 26 258 196 30 897 831 30 897 831 29 688 612 29 688 612 28 536 087 28 536 087 27 330 156 27 330 156 26 113 061 26 113 061 4. Pénzügyi 27 749 25 916 29 317 34 146 33 019 31 942 30 792 29 618 22
működési bevétel 5. Bevételi 6. Pénzügyi maradványért ék 7. Nettó összes pénzügyi 5+6-3 -9 300 725 824 027 608 619 710 700 237 27 749 725 25 916 824 29 317 027 34 146 608 33 019 619 31 942 710 30 792 700 29 618 237-1 195 520 471-39 735 925 2 988 803 3 058 831 3 248 778 3 331 008 3 406 623 3 462 543 3 505 176 Megnevezés 2021 2022 2023 2024 2025 2026 2027 2028 2029 0 1. Pénzügyi beruházási 2. Pénzügyi működési 3. Kiadási 1+2 4. Pénzügyi működési bevétel 5. Bevételi 6. Pénzügyi maradványért ék 7. Nettó összes pénzügyi 5+6-3 25 848 414 25 848 414 29 366 453 29 366 453 3 518 039 25 530 853 25 530 853 29 058 876 29 058 876 25 225 766 25 225 766 28 762 750 28 762 750 32 949 244 32 949 244 36 857 615 36 857 615 32 645 912 32 645 912 36 576 540 36 576 540 32 331 861 32 331 861 36 246 260 36 246 260 32 030 401 32 030 401 35 928 935 35 928 935 31 718 158 31 718 158 35 600 545 35 600 545 31 418 442 31 418 442 35 285 056 35 285 056 33 882 620 33 882 620 37 864 682 37 864 682 3 528 023 3 536 984 3 908 372 3 930 629 3 914 399 3 898 534 3 882 387 3 866 613 3 982 062 Megnevezés 1 2 3 4 5 6 7 8 9 2040 1. Pénzügyi beruházási 2. Pénzügyi működési 3. Kiadási 1+2 4. Pénzügyi működési bevétel 5. Bevételi 6. Pénzügyi maradványért ék 7. Nettó összes pénzügyi 5+6-3 35 954 343 35 954 343 432 125 432 125 4 077 782 38 218 402 38 218 402 42 401 686 42 401 686 40 659 881 40 659 881 44 958 796 44 958 796 39 545 283 39 545 283 43 788 43 788 42 886 710 42 886 710 47 279 099 47 279 099 50 446 671 50 446 671 55 174 906 55 174 906 50 558 634 50 558 634 55 291 670 55 291 670 50 659 990 50 659 990 55 397 358 55 397 358 50 773 970 50 773 970 55 516 226 55 516 226 0 4 183 284 4 298 915 4 242 920 4 392 390 4 728 235 4 733 036 4 737 368 4 742 256 50 877 365 50 877 365 55 624 039 55 624 039 513 584 887 518 331 561 23
Pénzügyi nettó jelenérték FNPV (C) = - 961.523.547.- Ft Pénzügyi belső megtérülési ráta FRR (C) = 2,6 % 7.2-14. sz. táblázat: A befektetett tőke megtérülési mutatói (Ft) Megnevezés 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 1. Pénzügyi működési kivéve (2) 2. Pénzügyi pótlási 3. Hiteltörlesztés 4. Hitelkamat 5. Kiadási 1+2+3+4 6. Nemzeti hozzájárulás, vetési hozzájárulás 7. Pénzügyi bevétel 8. Pénzügyi maradványérté k 9. Bevételi (6+7+8) 10. Nettó összes pénzügyi (9-5) 2 580 750 2 580 750 2 580 750 9 913 948 8 079 119 364 532 276 8 181 24 762 850 11 855 577 27 749 725 8 181 22 928 021 25 916 824 5 853 294 5 556 8 181 26 258 196 5 138 928 7 979 30 897 831 4 333 709 7 575 29 688 612 3 585 185 7 171 28 536 087 2 783 254 6 767 27 330 156 1 970 159 6 363 26 113 061 0 29 317 027 34 146 608 33 019 619 31 942 710 30 792 700 29 618 237 364 532 276 364 532 276 39 605 302 14 842 452 25 916 824 2 988 803 29 317 027 3 058 831 34 146 608 3 248 778 33 019 619 3 331 008 31 942 710 3 406 623 30 792 700 3 462 543 29 618 237 Megnevezés 2021 2022 2023 2024 2025 2026 2027 2028 2029 0 3 505 176 1. Pénzügyi működési kivéve (2) 2. Pénzügyi pótlási 3. hiteltörlesztés 4. Hitelkamat 5. Kiadási 1+2+3+4 6. Nemzeti hozzájárulás, vetési hozzájárulás 2 109 511 5 959 25 848 414 2 195 951 5 555 25 530 853 2 294 864 5 151 25 225 766 2 383 041 14 707 4 747 32 949 244 2 483 709 14 707 4 343 32 645 912 2 573 658 14 707 3 939 32 331 861 2 676 198 14 707 3 535 32 030 401 2 767 955 14 707 3 131 31 718 158 2 872 239 14 707 2 727 31 418 442 2 965 841 17 279 779 2 525 33 882 620 24
7. Pénzügyi bevétel 8. Pénzügyi maradványérté k 9. Bevételi (6+7+8) 10. Nettó összes pénzügyi (9-5) 29 366 453 29 366 453 3 518 039 29 058 876 28 762 750 36 857 615 36 576 540 36 246 260 35 928 935 35 600 545 35 285 056 37 864 682 29 058 876 3 528 023 28 762 750 3 536 984 36 857 615 3 908 372 36 576 540 3 930 629 36 246 260 3 914 399 35 928 935 3 898 534 35 600 545 3 882 387 35 285 056 3 866 613 37 864 682 3 982 062 Megnevezés 1 2 3 4 5 6 7 8 9 2040 1. Pénzügyi működési kivéve (2) 2. Pénzügyi pótlási 3. hiteltörlesztés 4. Hitelkamat 5. Kiadási 1+2+3+4 6. Nemzeti hozzájárulás, vetési hozzájárulás 7. Pénzügyi bevétel 8. Pénzügyi maradványérté k 9. Bevételi (6+7+8) 10. Nettó összes pénzügyi (9-5) Pénzügyi nettó jelenérték Pénzügyi belső megtérülési ráta 3 071 988 19 852 355 1 918 35 954 343 432 125 432 125 4 077 782 3 167 470 22 424 932 1 514 38 218 402 3 275 518 24 354 364 1 918 40 659 881 3 372 919 24 354 364 706 39 545 283 3 482 905 30 785 805 8 316 302 42 886 710 3 582 265 46 864 406 50 446 671 3 694 228 46 864 406 3 795 584 46 864 406 3 909 564 46 864 406 4 012 959 46 864 406 0 0 50 558 634 50 659 990 50 773 970 50 877 365 42 401 686 44 958 796 43 788 47 279 099 55 174 906 55 291 670 55 397 358 55 516 226 0 42 401 686 4 183 284 44 958 796 4 298 915 43 788 4 242 920 47 279 099 4 392 390 55 174 906 4 728 235 55 291 670 4 733 036 FNPV (K) = + 511.952.137.- Ft FRR (K) = ZÉRÓOSZTÓ! Pénzügyi nettó jelenérték FNPV= - 961.523.547.- Ft 55 397 358 4 737 368 55 516 226 4 742 256 55 624 039 513 584 887 569 208 925 518 331 561 (= -1.130.135.013 429.062.218 + 478.841.723 + 118.831.961) = (beruházási ktg PV + működési ktg PV + bevétel PV + pénzügyi maradványérték PV) 25
A mutató megmutatja a projekt időtartama, vagyis 30 év alatt keletkező ok, bevételek és kiadások jelenre diszkontált értékét. A mutató értéke negatív a vizsgált referencia időszak alatt, hiszen jövedelemtermelő a projekt, azonban nem nyereségorientált a beruházás. Az útmutató szerint egy projektet pénzügyi szempontból akkor érdemes megvalósítani, ha az FNPV mutató értéke pozitív. A beruházás azonban nem üzleti célú, vállalkozási projekt része, ezért az FNPV értéke a támogatás szempontjából vizsgálandó. Miután az FNPV < 0, ezért a projekt támogatásban részesülhet. Pénzügyi belső megtérülési ráta (FRR): FRR = 2,6 % A mutató azt a diszkontrátát határozza meg, melynél a pénzügyi nettó jelenérték nulla értéket ad. Az FNPV=0 feltétel 2,6 %-os diszkontráta mellett teljesül. Az FRR mutató értéke alacsonyabb, mint az alkalmazott pénzügyi diszkontráta (5 %), így a projekt támogatható. 7.2.4 A megítélhető támogatási összeg meghatározása A támogatási jogosultság vizsgálata 7.2-15. sz. táblázat: A projekt támogatásra való jogusultságának összefoglaló táblázata megnevezés EU követelmény Pilisvörösvár projekt Közgazdasági haszon elemzés Közgazdasági haszon elemzés Közgazdasági haszon elemzés pénzügyi elemzés teljesítmény mutatói pénzügyi elemzés teljesítménymutatói Pénzügyi elemzés elemzéséből adódó követelmények Pénzügyi elemzés elemzéséből adódó követelmények ENPV pozitív pozitív o.k. ERR Magasabb mint az alkalmazott társadalmi diszkontráta Magasabb, mint az alkalmazott társadalmi diszkontráta o.k. BCR Nagyobb mint 1 Nagyobb mint 1 o.k. FNPV negatív negatív o.k. FRR Alacsonyabb, mint az alkalmazott pénzügyi diszkontráta A projekt forráshiányos (a beruházási időszakban van negatív ) A működtetés pénzügyileg fenntartható, a halmozott nettó értéke a vizsgált időszak egyik évében sem negatív A megítélhető támogatási összeg meghatározása Alacsonyabb, mint az alkalmazott pénzügyi diszkontráta (zéróosztó) A projekt forráshiányos (a beruházási időszakban van negatív ) A működtetés pénzügyileg fenntartható 7.2-16. sz. táblázat: A támogatás számítása 1 millió EUR feletti jövedelemtermelő nem nagyprojektnél Megnevezés % Ft Diszkontált teljes pénzügyi beruházási (DIC) 1 130 135 013 Diszkontált pénzügyi bevétel (a) 478 841 723 o.k. o.k. o.k. 26
Diszkontált üzemeltetési és karbantartási (b) 233 444 530 Diszkontált pótlási (c) 195 617 688 Diszkontált maradványérték (d) 118 831 961 Diszkontált nettó pénzügyi bevétel (DNR = a-b-c+d) 168 611 466 Elszámolható ráfordítás maximuma (Max EE=DIC-DNR) 961 523 547 Finanszírozási hiány ráta (R=MaxEE/DIC) 85.08 % Maximális támogatás intenzitás 85.00 % Elszámolható (EC) 1 202 179 471 Döntési összeg, KEOP támogatás (DA=EC*R, de R értéke nem lehet magasabb a támogatási konstrukcióra vonatkozó maximális támogatási aránynál, 85 %-nál) 1 021 852 550 Kedvezményezett hozzájárulása 180 326 921 7.2.5 Pénzügyi fenntarthatóság vizsgálata 7.2.5.1 A beruházás finanszírozása A megítélhető támogatási összeg a 7.2.4 pont alatt elvégzett számítás alapján az elszámolható ek vonatkozásában a maximális 85 %. Mivel a finanszírozási hiány ráta nagyobb (85,08 %), mint a támogatási konstrukcióra vonatkozó maximális támogatási arány, ezért a döntési összeg kiszámításánál a lehetséges maximális támogatási aránnyal (85,00 %) számoltunk. A finanszírozási hiány és a maximális támogatási arány közötti különbözetet a projektgazda önkormányzat finanszírozza meg, a megtérülő projekt-rész összegén felül (a kedvezményezett hozzájárulása). A CBA-útmutató előírásai alapján a finanszírozási hiány számításával meghatározható, hogy mekkora lesz a Kohéziós Alap hozzájárulása a beruházás finanszírozásához. A fennmaradó rész finanszírozása nemzeti hozzájárulásból történik, amelynek forrása többféle lehet. A beruházás teljes össze elszámolható és nem elszámolható ekből tevődik össze: Elszámolható ek: A projekt teljes elszámolható e: 1.202.179.471.- Ft A beruházás elszámolható e két részből tevődik összege: - az EU által nyújtott támogatásból (85 % arányban) és - a hazai központi vetés által nyújtott támogatásból (15 % arányban). A projekt elszámolható ének 15 %-át a kedvezményezett Pilisvörösvár Önkormányzata finanszírozza meg, mint saját erőt. Nem elszámolható ek: A Csendbiztos utcai átemelő öblözetében tervezett hálózatbővítés nem felel meg a 26/2002. sz. (II. 27.) Korm. rendelet mellékletében meghatározott módszertan 4.5. 27
pontjában előírt vizsgálati szempontoknak, vagyis a III. sz. projekt-részterület a rendelet értelmében gazdaságosan nem csatornázható. A terület bekapcsolása a közcsatorna-hálózatba az önkormányzat számára lényeges, ezért az önkormányzat úgy döntött, hogy saját finanszírozásban építi meg a III. sz. projekt-részterületen megtervezett csatornahálózatot. Az Egressy Béni, Vajda János, Kölcsey Ferenc, Szent Imre és Csendbiztos utcákon épülő gyűjtőhálózat és a hozzá tartozó bekötővezetékek beruházási e mivel a projekt részterület a gazdaságos csatornázhatóság szempontjából nem felelt meg a rendelet követelményeinek és a Pályázati Útmutató C.2. pontja szerint a kiépítendő hálózat előközművesítésnek minősül nem elszámolható ként szerepel a projekt vetésében. A projekt teljes nem elszámolható e: 45.363.800.- Ft A kedvezményezett önkormányzat által finanszírozandó saját erő tehát két részből tevődik össze: 1. Az elszámolható ek 15 %-át képező összeg, és 2. A projekt nem elszámolható ei, 100 %-ban. A beruházásban az önkormányzat által biztosítandó saját erő: 225.690.721.- Ft Az önkormányzati saját erőt 100 %-ban az önkormányzat által igénybevett hitel (bankhitel) biztosítja. A lakossági bekötési vállalást tartalmazó nyilatkozatokat a projekt keretében szennyvízcsatornával ellátandó öblözetben levő ingatlantulajdonosok 75 %-a meg kell, hogy tegye a II. fordulós pályázat benyújtásának idejére. Az önkormányzat által megkötött hitelszerződés (bankhitel-konstrukció) főbb jellemzői: A kölcsön pénzneme: A kölcsön igénybevételének időszaka Forint 2010. augusztus hó 2014. augusztus hó közötti időszak 28
Hitelidőszak (év): 20 Türelmi idő (év): 5 Ügyleti kamatláb a türelmi idő alatt: RKO3 + 1,25 % 3 havi EURIBOR + Ügyleti kamatláb a türelmi időt követően: RKO1 + 1,25 % Hitelfelvétel éve: 2011 A hiteltőke visszafizetésének első éve: 2015 A hiteltőke visszafizetésének utolsó éve: 5 Egyenletes, negyedéves, egyenlő Tőketörlesztés módja: részletekben 7.2.5.2 A működés fenntarthatósága A projektnek a teljes működési időszak alatt pénzügyileg fenntarthatónak kell lennie. Ez azt jelenti, hogy minden működési év végén a nettó halmozott pénzügyi nak (ún. kumulált Cash-Flow -nak) pozitívnak kell lennie. Az önkormányzat által felvenni kívánt hitel-tőke és a hitel kamatainak törlesztése beépítésre került a szennyvízdíjakba és a pénzügyi fenntarthatósági számításba. Az önkormányzat maximálisan figyelembe vette a lakosság terhelhetőségét ebből a szempontból is. A projekt támogathatóságának egyik fontos követelménye, hogy a kumulált Cash- Flow egyik évben sem lehet negatív. A fenti kitétel egyúttal azt is jelenti, hogy a projektnek a pénzügyi fenntarthatóság szempontjából mindenképpen rendelkeznie kell akkora bevétellel, amely biztosan fedezetet nyújt a működési ek finanszírozására. A díjak kiszámításánál és üzemeltető nyereséghányadának megállapításánál ez a szempont lényeges szerepet játszott. 7.2.5.3 A projekt összevont ának kimutatása 7.2-17. sz. táblázat Megnevezé s 1. Pénzügyi beruházási 2. Pénzügyi üzemeltetési és fenntartási 3. Pénzügyi pótlási 4. Hiteltörleszté s 5. Hitel kamatának 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 9 300 1 195 520 471 42 722 800 9 913 948 8 079 119 8 181 8 181 Ft 0 5 853 294 5 556 8 181 5 138 928 7 979 4 333 709 7 575 3 585 185 7 171 2 783 254 6 767 1 970 159 6 363 29