STARTOL A TANFELÜGYELET ÖSSZEFOGLALÓ A LEGFONTOSABB VÁLTOZÁSOKRÓL, KIEGÉSZÍTÉSEKRŐL MAUS PÁL SZAKMAI VEZETŐ TÁMOP-3.1.8
AMI TOVÁBBRA SEM VÁLTOZOTT az alapelvek és a célok; az ellenőrzés, értékelés szereplői; az értékelési területek; az alkalmazott módszertan.
MI VÁLTOZOTT A STANDARDBAN? a tervezés és szervezés folyamata, szereplői; az ellenőrzés és értékelés folyamata; az értékelési szempontok, elvárások; az alkalmazott eszközrendszer; a tanfelügyelő szakértők feladatai; az ellenőrzésben résztvevő pedagógusok és vezetők feladatai.
MILYEN SZEMPONTOKAT VESZ FIGYELEMBE A TERVEZÉS? az ellenőrzésekhez rendelendő szakértői létszámokat, melynek megfelelően egy pedagógus és egy intézményvezető ellenőrzését 2-2 szakértő, míg egy intézmény ellenőrzését 3 5 szakértő végzi; pedagógusellenőrzés esetén a pedagógus intézménytípusát és munkakörét, melynek megfelelő intézménytípusban és munkakörben öt éves gyakorlattal rendelkező szakértőket rendel az adott pedagógushoz; intézményvezető ellenőrzés esetén az adott intézménytípusban szerzett öt éves gyakorlatot és intézményvezetői tapasztalatot, mellyel legalább az egyik szakértőnek rendelkeznie kell; intézményellenőrzés esetén az adott intézménytípusban szerzett öt éves gyakorlatot és bizonyos további speciális feltételeknek (egyházi intézmények, gyakorló intézmények, alternatív nevelésoktatást folytató, nemzetiségi, illetve szakképző intézmények esetén) való megfelelést;
MILYEN SZEMPONTOKAT VESZ FIGYELEMBE A TERVEZÉS? összeférhetetlenséget, mely szerint nem jelölhető ki a szakértő olyan intézménybe, ahol jelenleg, vagy az ellenőrzést megelőző két évben őt vagy közeli hozzátartozóját pedagógusként alkalmazták; a szakértők intézményvezetői által rögzített szakértői napokat; az ellenőrzés helyszínét, melyet optimalizáló elvként használ a szervezésben; a szakértők felhasználható kapacitását, amely a pedagógusminősítésekkel együtt összesen legfeljebb 25 alkalom lehet; a bevezetési szakaszban az önértékelési feladatokhoz szükséges időigényt; további speciális szempontokat (pl. ideiglenes P2 besorolás).
ELŐKÉSZÍTÉS (INTÉZMÉNY) Az intézmények értelmezik az általános elvárásokat annak érdekében, hogy az önértékelés és a tanfelügyelet figyelembe tudja venni az intézményi sajátosságokat. Az intézmények megtervezik és lebonyolítják a tanfelügyelethez kapcsolódó önértékeléseket (2015-ben ez csak a kérdőíves felméréseket jelenti). Az intézményvezető legkésőbb 15 nappal a látogatás előtt feltölti a szükséges dokumentumokat, köztük az intézményi saját elvárásrendszert. Az intézményvezető legkésőbb 15 nappal a látogatás előtt feltölti az önértékelés eredményét (a kérdőíves felmérés eredménye automatikusan elérhető).
AZ ÖNÉRTÉKELÉS FOLYAMATA Dokumentumelemzés Pedagóguskompetenciák, Indikátorok Intézményvezetőkkel, intézményekkel szembeni elvárások Az intézményi céloknak megfelelő elvárások Óralátogatás Interjúk Kérdőíves felmérés Erősségek és fejleszthető területek, Pedagógusok esetén a minősítésnek megfelelő értékelés Minőségstandardok meghatározása Adatgyűjtés Értékelés
A TANFELÜGYELETI ELLENŐRZÉS FOLYAMATA Az intézményi céloknak megfelelő elvárások Dokumentumelemzés (az önértékelés és a kérdőíves felmérések eredménye is) Óralátogatás Interjúk Erősségek és fejleszthető területek, Pedagógusok esetén a minősítésnek megfelelő értékelés Intézményi minőségstandardok Adatgyűjtés Értékelés
ELŐKÉSZÍTÉS (SZAKÉRTŐ) A vezető szakértő 15 nappal a látogatást megelőzően egyeztet a szakértőtárs(akk)al és az intézményvezetővel. Az egyeztetés alapján, legkésőbb a látogatást megelőző 2. napig elkészíti a látogatás végleges forgatókönyvét. A szakértők előzetesen megvizsgálják a feltöltött dokumentumokat, önértékelési eredményeket és a kérdőíves felmérések eredményeit. A szakértők letöltik (és előzetes dokumentumelemzés esetén részben kitöltik) a rendszerben elérhető jegyzőkönyv sablont, ha szükséges kiegészítik az interjúkérdéseket.
ADATGYŰJTÉS Óralátogatás és óramegbeszélés a sablonban megadott szempontok szerinti vizsgálattal, majd a tapasztalatok rögzítése a sablonban. Dokumentumelemzés a sablonban megadott szempontok szerinti vizsgálattal, majd a tapasztalatok rögzítése a sablonban. Interjúk a sablonban megadott/kiegészített kérdések mentén, majd a válaszok rögzítése a sablonban. Az adatgyűjtést, adatrögzítést a szakértők egymástól függetlenül végzik, a kinyomtatott, aláírt jegyzőkönyveket szkennelve feltöltik a felületre. Az adatgyűjtés eszközrendszere (az interjú kivételével) nem módosítható, beleértve az önértékelésben használt standard kérdőíveket is.
MEGÚJULT ADATGYŰJTŐ ESZKÖZÖK Az adatgyűjtő eszközöket (óralátogatási, dokumentumelemzési szempontok, interjú és kérdőív kérdések) korábban a tanfelügyeleti területeket alábontó szempontokhoz kapcsoltuk. A megújult eszközök közvetlenül az egyes indikátorok, elvárások teljesülését vizsgálják. A több kontrollkérdéssel az eszközrendszer belső koherenciája erősödött. A megújult eszközök alkalmazásából származó tapasztalatokkal indikátoronként indokolható az értékelés, az eredmény visszavezethető a konkrét dokumentumtartalmakig, órai szituációkig. Továbbra is fontos szempont az egységesség, az egyes intézménytípusok eszközrendszerei csak indokolt esetben térnek el.
ÉRTÉKELÉS A szakértők megvizsgálják az összegyűjtött tényeket, tapasztalatokat és közösen jelölik ki az egyes kompetenciákon belüli fejleszthető és kiemelkedő részterületeket. Az értékelő felületen minden pedagógus elvárást (indikátort) pontoznak a minősítésben használt 0-3, NÉ skálán és minden elváráshoz fűzhetnek megjegyzést (hivatkozva az adatokra). A fejleszthető és kiemelkedő területeket kompetenciánként kell meghatározni. Elvárás, hogy az egyes részek fejleszthetősége, vagy kiemelkedő jellege levezethető legyen az adatgyűjtés eredményéből, ez az utalás jelenjen meg az értékelőlapon.
Példa az adatok, elvárások kapcsolódására Értékelési szempont Kapcsolódó információforrás Dokumentumelemzés (tanmenet): Hogyan épít a tervező munka során a tanulók előzetes ismereteire? Hogyan épít tervező munkája során a tanulók előzetes tudására és a tanulócsoport jellemzőire? Dokumentumelemzés (egyéb foglalkozások tervezése): A tanórán kívüli tervezés tartalma mennyire áll összhangban az adott tanulócsoport életkori sajátosságaival? Óralátogatás: Milyen motivációs eszközöket alkalmazott a pedagógus az órán/foglalkozáson? Óralátogatás: Hogy jelent meg a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal való foglalkozás az órán/foglalkozáson? Óralátogatás: A pedagógus mennyire vette figyelembe az egyéni képességek közötti különbözőségeket? Interjú a pedagógussal: Milyen módszerekkel, milyen szempontok figyelembevételével végzi a hosszú és rövid távú tervezést? Hogyan, milyen esetekben korrigálja a terveket? Interjú a vezetővel a pedagógus munkájáról: Mennyire felel meg a pedagógus tervezőmunkája az intézmény elvárásainak és a tanulócsoportoknak? A pedagógus önértékelő kérdőíve: Pedagógiai munkájában figyelembe veszi a tanulók előzetes tudását, életkori sajátosságait, a környezet lehetőségeit. A pedagógus önértékelő kérdőíve: Értékelésében és a követelmények felállításában a tanterv nyújtotta lehetőségeken belül figyelembe veszi az egyének és a tanulócsoportok sajátosságait. A pedagógus önértékelő kérdőíve: Tervezőmunkájában figyelembe veszi a vizuális, auditív, verbális tanulói típusok sajátosságait.
ÉRTÉKELÉS Az adatgyűjtés eredménye Intézményi minőségstandardok (a tanfelügyelők közös álláspontja) A minőségstandardok értékelése 0-3 skálán (pedagógus); Területenkénti kiemelkedő és fejleszthető részterületek.
LEZÁRÁS Az összegző értékelést a vezető szakértő tölti fel 15 napon belül, ez már a szakértőtárs(ak) által is jóváhagyott eredmény. Az ellenőrzésben érintettek az eredmény rögzítését követő 15 napon belül visszajelzést adnak a szakértők munkájáról. A tanfelügyelet eredménye alapján a pedagógusok, vezetők felülvizsgálják az önértékelést követően készített önfejlesztési tervüket. Az informatikai rendszerben az eljárások dokumentumai öt évig elérhetők az érintettek számára. Évenként készül összesítés a szakértők munkájáról és a rendszer eredményeiről.
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! Maus.Pal@oh.gov.hu