ÖNÉRTÉKELÉSI PROGRAM

Átírás

1 ÖNÉRTÉKELÉSI PROGRAM BEVEZETŐ Az önértékelési program célja, hogy feltárja a tagintézmény, a tagintézmény-vezető, a tagintézmény-vezetés és a pedagógusok adottságait, erősségeit és esetleges gyengeségeit. A pontos helyzetelemzés segíti a tagintézményt abban, hogy tudatosan, ezáltal minél sikeresebben haladjon céljai felé a tanulók és a szülők érdekében, a törvényi előírások szerint. Az erősségek, az elért eredmények és azok okainak összekapcsolása megerősíti és tudatossá teszi a bevált jó gyakorlatot. A hiányosságok, a gyengeségek felismerése meghatározza a fejlesztendő területeket. Ezek együttesen jelölik ki a rövidebb és hosszabb távú célokat, határozzák meg a fejlődés irányát. Tagintézményi adatok: Berettyóújfalui Szakképzési Centrum Karacs Ferenc Gimnáziuma és Szakképző Iskolája 4150 Püspökladány, Gagarin utca / (alapító okirat szerint) A tagintézményi önértékelés jogszabályi háttere: évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről ( és a ) 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról ( ) 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról (I. és II. fejezet) Szakmai segédanyagok: Országos Tanfelügyelet kézikönyv az általános iskolák számára Országos Tanfelügyelet kézikönyv a szakképző iskolák számára Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez (második, javított változat) Önértékelési kézikönyv szakképző intézmények számára AZ ÖNÉRTÉKELÉSI FOLYAMAT ELŐKÉSZÍTÉSÉNEK LÉPÉSEI 1) Önértékelési csoport létrehozása 2) A nevelőtestület tájékoztatása 3) A tagintézményi dokumentumok (pedagógiai program, vezetői program/pályázat, alapító okirat, SZMSZ, éves munkatervek és beszámolók), és a tagintézményekben már működő pedagógus (teljesítmény)

2 értékelési rendszer általános elvárások szempontjából történő megvizsgálása, a tagintézményi elvárásrendszer megfogalmazása, 4) A dokumentumelemzésen alapuló intézményi elvárások ismertetése a nevelőtestülettel, a nem, vagy csak közvetetten megjelenő elvárások értelmezése (a tagintézményben kialakult szokásokra, alkalmazott gyakorlatokra és módszerekre épül) a nevelőtestületet bevonásával. 5) Az elvárások véglegesítése a nevelőtestület egyetértése után. 6) A véglegesített intézményi elvárások rögzítése az OH által üzemeltetett informatikai felületen. A BELSŐ ÖNÉRTÉKELÉSI CSOPORT TAGJAI - Ferenczik György - Dr. Imre Gáborné - Szilágyi Katalin - Ulveczki Annamária - Kovácsné Baranyai Katalin FELADATAIK A csoport tagjai közösen, az aktuális feladatok jellegétől és mennyiségétől függően folyamatosan osztják fel egymás között a feladatokat. Szükség esetén rövidebb időre, részfeladatokra további kollégákat vonhatnak be a munkába. TERVEZÉS A tagintézmény ötéves önértékelési ciklusának tervezése Az önértékelési munka célja: A tagintézményi átfogó önértékelés célja, hogy a - pedagógusra, - vezetőre, - intézményre vonatkozó intézményi elvárások teljesülésének értékelése alapján, a pedagógus és a vezető önmagára, valamint a vezető a nevelőtestület bevonásával a tagintézményre vonatkozóan meghatározza a kiemelkedő és a fejleszthető területeket, majd erre építve fejlesztéseket tervezzen, a fejlesztési feladatait Intézkedési Tervben rögzítse, szervezeti és egyéni tanulási, önfejlesztési programokat indítson, hogy azután az újabb önértékelés keretében vizsgálja a programok megvalósításának eredményességét.

3 A PEDAGÓGUS ÖNÉRTÉKELÉSE Fő cél: A pedagógusok nevelőoktató munkájának fejlesztése, a kiemelkedő és a fejleszthető területek meghatározásával. Az értékelés alapját a pedagógusminősítés területeivel megegyező területekhez, a pedagóguskompetenciákhoz kapcsolódó általános elvárások, a pedagógusok minősítésének alapját képező indikátorok alkotják. Elvárt eredmények: Az önértékelés eredménye egyrészt az elvárások teljesülésének mértékét jelző, elvárásonként meghatározott, az Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez című útmutatóban leírt skálán értelmezett értékek összessége, amelynek meghatározására az eszközrendszer alkalmazásával gyűjtött információk elemzése és az önértékelést támogató kollégákkal történő egyeztetés alapján kerül sor, másrészt pedig a kompetenciánkénti összegzés eredményeként meghatározott kiemelkedő és fejleszthető területek. A pedagógus önértékelésének folyamata A pedagógusok önértékelése az éves önértékelési terv szerint történik. Támogatást az Oktatási Hivatal által működtetett informatikai rendszer nyújt. A folyamat minden tanévben az alábbi főbb lépések mentén történik. 1. A részletek egyeztetése az érintett pedagógussal. A bevonandó partnerek közös meghatározása (vezetők, szülők, kollégák). 2. Az érintett pedagógus és a partnerek tájékoztatása, felkészítése. 3. A felmérésben résztvevőknek az online kérdőív elérhetőségének a biztosítása, és a felmérés elindítása a megadott időintervallumban elérhetővé tett online kérdőív kitöltő felületen, vagy szükség esetén papír alapon. 4. A felmérésen kapott válaszok összesítése. Ha szükséges volt a papír alapú kérdőíves felmérés, ebben az esetben az adott válaszok gyakoriságának a rögzítése az informatikai rendszerben. 5. A pedagógusra vonatkozó előző tanfelügyeleti ellenőrzés és az önértékelés eredményeinek, az azokhoz kapcsolódó önfejlesztési terveknek, a pedagógiai munka dokumentumainak a vizsgálata, a dokumentumelemzés eredményének a rögzítése dokumentumonként az előre adott szempontok mentén az informatikai rendszerben rögzíti a tapasztalatokat. 6. Az interjúkérdések és a dokumentumelemzés eredménye alapján interjútervek készítése, interjúk lefolytatása, az interjúkérdéseket és a válaszok kivonatának rögzítése az informatikai felületen. 7. A két órát vagy foglalkozást érintő óralátogatás és az azt követő megbeszélés tapasztalatainak a megadott szempontok alapján történő rögzítése az informatikai felületen. 8. Az önértékelő pedagógus a rögzített tapasztalatok alapján minden elvárás esetében az Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez című útmutató szerinti 0 3 skálán értékeli az elvárás teljesülését megjelölve az értékelés forrásául szolgáló, az informatikai rendszerben korábban rögzített tapasztalatokat, illetve kompetenciánként meghatározza a kiemelkedő és a fejleszthető területeket (amennyiben van ilyen).ha egy elvárás a rendelkezésre álló tapasztalatok alapján nem értékelhető, akkor ott az n. é., nem értelmezhető megjelöléssel kell jelezni. Az önértékelés eredményét az informatikai rendszer elérhetővé teszi az értékelt pedagóguson kívül, a tagintézmény-vezető, valamint külső ellenőrzés esetén az Oktatási Hivatal és a külső szakértők, szaktanácsadók számára is. 9. A pedagógus a vezető segítségével az önértékelés eredményére épülő öt évre szóló önfejlesztési tervet készít, amelyet feltölt az informatikai rendszerbe.

4 10. Az önfejlesztési tervet értékelési területenként, az eredeti intézményi elvárásokat és az értékelést tartalmazó táblázatba kell feltölteni. A PEDAGÓGUSÉRTÉKELÉS MÓDSZERTANA ÉS ESZKÖZEI 1. Adatgyűjtés módszerei: 1.1. Dokumentumelemzés 1.2. Megfigyelés 1.3. Interjú 1.4. Kérdőív 1. ADATGYŰJTÉS 1.1. DOKUMENTUMELEMZÉS Az előző pedagógusellenőrzés (tanfelügyelet) és a tagintézményi önértékelés adott pedagógusra vonatkozó értékelőlapjainak áttekintése: - Melyek a pedagógus kiemelkedő, és melyek a fejleszthető területei? - Az egyes területeken mely tartalmi szempontok vizsgálatához kapcsolódóan születtek a fenti eredmények? A megvalósításhoz szükséges feladatokat: - Milyen irányú / tendenciájú változás látható az egyes területeken az önértékelési eredményekben a korábbi tanfelügyeleti eredményekhez képest? Adatgyűjtés időpontja: Minden pedagógus esetében ötévente az éves ellenőrzési tervben meghatározott időpontban. Adatgyűjtést végzi: Az éves tervben meghatározott pedagógus A tanmenet, tematikus tervek és az éves tervezés egyéb dokumentumainak ellenőrzése: - Milyen tervezési módszert használ a pedagógus az éves tervezéshez? - Milyen tartalmi egységeket tartalmaz a tanmenet? - A tartalmi elemek hogyan biztosítják a nyomonkövethetőséget? - Mennyiben biztosítja a tanmenet a helyi tantervben meghatározott célok megvalósulását? - Hogyan épít a pedagógus a tervező munka során a tanulók előzetes ismereteire? - Hogyan jelenik meg az egyéni fejlesztési tervben a fejlesztés-központúság? (A tanuló fejlődésére vonatkozó feljegyzések stb.) - Milyen elemeket tartalmaz az osztályfőnöki munka éves tervezése? Azok hogyan kapcsolódnak a tagintézmény nevelési céljaihoz? - Hogyan tervezi a pedagógus a versenyekre való felkészítést? - Hogyan korrigálja a pedagógus szükség esetén az éves terveket (tanmenet, egyéni fejlesztési terv, integrációs program stb.)?

5 Adatgyűjtés időpontja: Minden pedagógus esetében ötévente az éves ellenőrzési tervben meghatározott időpontban. Adatgyűjtést végzi: Az éves tervben meghatározott pedagógus Egyéb foglalkozások tervezése: - Milyen tanórán kívüli foglalkozásokat tart a pedagógus, ezekhez hogyan építi fel a tervet? (Felzárkóztatás, szakkör stb.) - A tanórán kívüli foglalkozástervek hogyan kapcsolódnak a tagintézmény éves munkatervéhez, célkitűzéseihez? (Intézményi és nevelési célokhoz, nevelési területhez, tudásterületekhez, intézményi innovációhoz.) - A tanórán kívüli tervezés tartalma mennyire áll összhangban az adott tanulócsoport életkori sajátosságaival? Adatgyűjtés időpontja: Minden pedagógus esetében ötévente az éves ellenőrzési tervben meghatározott időpontban. Adatgyűjtést végzi: Az éves tervben meghatározott pedagógus Napló: - Hogyan követi a napló szerinti haladás a tanmenet éves tervezését? - Hogyan követi a beírt érdemjegyek száma a pedagógiai program értékelési elveit? - Mennyire fegyelmezett a napló adminisztrációja? (Naprakész naplóvezetés, bejegyzések, feljegyzések.) Adatgyűjtés időpontja: Minden pedagógus esetében ötévente az éves ellenőrzési tervben meghatározott időpontban. Adatgyűjtést végzi: Az éves tervben meghatározott pedagógus Tanulói füzetek: - Hogyan követhető a tanulók munkájából a tananyagban való haladás (ha ez a körülményeket figyelembe véve lehetséges)? (Rendszeresség.) Adatgyűjtés időpontja: Minden pedagógus esetében ötévente az éves ellenőrzési tervben meghatározott időpontban. Adatgyűjtést végzi: Az éves tervben meghatározott pedagógus MEGFIGYELÉS Óra-/foglalkozáslátogatás

6 Két óra/foglalkozás megfigyelése és a látottak megbeszélése történik. Az óra/foglalkozáslátogatás tartalmi elemei: - hogyan valósítja meg tanítási óráján az értékelt pedagógus a tagintézmény nevelési feladatait, - követi-e az általános pedagógiai elveket, amelyeket a tagintézmény pedagógiai programjában megfogalmazott, - figyelembe veszi-e a tanulócsoport adottságait, - a tanulók személyiségfejlesztésé, - mindezek összhangban állnak-e a pedagógus tervezőmunkájával, - megvalósul-e a tanórán a tanulók tevékenységének tudatos szervezése, a tanulói önállóság támogatása, Megfelelő-e: - a motiválás, - a tanulás korszerű értelmezése, - a korszerű pedagógiai technológiák alkalmazása, - a folyamatos ellenőrzés és értékelés. A pedagógus spontán reagálása tanulói magatartás és reakció kiszámíthatatlanságára, etikus viselkedése, szakmai professzionizmusa. Az óra-/foglalkozáslátogatás megfigyelési szempontjai: Hogyan felel meg a tanítás tartalma a kitűzött célnak? Mennyiben támogatták az elvégzett feladatok a cél elérését? Milyen mértékben érte el az óra/foglalkozás a kitűzött célt? Mennyiben támogatták az alkalmazott módszerek a cél elérését? A választott módszerek, tanulásszervezési eljárások mennyire illeszkedtek az óra/foglalkozás tartalmához, az elvégzett feladatokhoz? Milyen motivációs eszközöket alkalmazott a pedagógus az órán/foglalkozáson? Milyen tanulásszervezési formákat használt a pedagógus? A használt tanulásszervezési formák mennyire voltak hasznosak, eredményesek? Milyen mértékben sikerült a tanulókat bevonni a foglalkozás menetébe, aktivitásukat fokozni? Mennyire tükröződött a szokásrend a tanórán/foglalkozáson a tanulók magatartásában? Hogyan határozta meg a pedagógus az óra/foglalkozás célját, és hogyan sikerült azt a tanulókkal tudatosítani? Milyen volt a tanulók ráhangolása az órára/foglalkozásra? Milyen volt az óra/foglalkozás menetének logikája? Hogyan segítette a pedagógus az önálló tanulást? A pedagógus mennyire vette figyelembe az egyéni képességek közötti eltéréseket? Hogyan jelent meg a személyiségfejlesztés az órán/foglalkozáson? Milyen eszközök segítették ezt? Hogyan jelent meg a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal való foglalkozás az órán/foglalkozáson? Hogyan történt a tanulói produktumok (szóbeli és írásbeli) értékelése? Hogyan történt a tanulók értékelése? Hogyan történt a tanulók önértékelése? Mennyire volt előkészített a házi feladat? Mennyire volt reflektív a pedagógus? Milyen volt a pozitív és a negatív visszajelzések aránya? Milyen volt a pedagógus stílusa?

7 Mennyire volt érthető a pedagógus kommunikációja? Milyen a pedagógus kérdező kultúrája? Milyen volt a pedagógus időgazdálkodása? Adatgyűjtés időpontja: Minden pedagógus esetében ötévente az éves ellenőrzési tervben meghatározott időpontban. Adatgyűjtést végzi: Az éves tervben meghatározott pedagógus. 1.3 INTERJÚK A pedagógussal A tagintézmény-vezetővel/vezetővel Az interjú célja: egyrészt; másrészt; a pedagógus önértékelésének folyamatában az adatgyűjtők további információkat nyerjenek, személyes beszélgetésben tájékozódjanak a pedagógus szakmai ismereteiről, elképzeléseiről, eredményeiről, jövőképéről, az értékelt pedagógus a saját megfogalmazásában közölje válaszait a munkájával kapcsolatban feltett kérdésekre. Az interjú során nyert információk kiegészítik az óralátogatás és dokumentumelemzés alkalmával gyűjtött tapasztalatokat, ezért az alábbi javasolt interjúkérdések az óralátogatás és dokumentumelemzés tapasztalatai alapján módosíthatók. A pedagógus munkájának megítélésével kapcsolatos interjúba be kell vonni a tagintézmény vezetőségéből azt a vezetőt (munkaközösség-vezetőt), aki közvetlenül is ismeri a pedagógus munkáját, és akinek a véleménye sokat segíthet az értékelésben A pedagógusinterjú javasolt kérdései a pedagógus munkájának önértékeléséhez. - Hogyan látja a munkáját: az utóbbi időben mit végzett szívesen, mit kevésbé szívesen? - Milyen eredményére a legbüszkébb? - Milyen problémákkal kellett megbirkóznia munkája során az utóbbi években? - Ezekért mennyiben volt ő a felelős, mennyiben a körülmények? - Hogyan követi a szakmában megjelenő újdonságokat, a végbemenő változásokat? - Milyen módon működik együtt a pedagógusokkal és a pedagógiai munkát segítő munkatársakkal? - Hogyan működik együtt más intézmények pedagógusaival? - Hogyan tartja a kapcsolatot a tanulók szüleivel? - Hogyan alakította ki, és hogyan terjeszti jó gyakorlatát? - Hogyan vesz részt a tagintézményi dokumentumok elkészítésében? - Hogyan, milyen módszert alkalmaz az éves tervezésnél? - Mennyire segíti munkáját az éves tervezés? - Mennyire tartja hasznosnak az egyéni önfejlesztési tervet? - Saját magára vonatkozóan hogyan érvényesíti a folyamatos értékelés, fejlődés, továbblépés igényét?

8 - Hogyan méri fel a tanulók értelmi, érzelmi és szociális állapotát, a közösség belső struktúráját? - Hogyan jelenik meg a személyiség- és a közösségfejlesztés a pedagógiai munkájában? - Vannak-e bevált konfliktuskezelési eszközei? - Hogyan differenciál, alkalmazza-e az adaptív oktatás gyakorlatát? - A tanórákon látottakon kívül milyen módszereket, tanulásszervezési eljárásokat alkalmaz szívesen? - A módszerválasztásnál hogyan tudja figyelembe venni az adott tanulócsoportot és az adott tananyagot? - Hogyan viszonyul az IKT-eszközök használatához? - Milyen ellenőrzési, értékelési, számonkérési formákat alkalmaz? - Hogyan győződik meg róla, hogy a tanulók értékelése reális? - Mi a véleménye a pozitív és a negatív visszajelzésről? - Hogyan vesz részt a tehetséggondozásban, felzárkóztatásban? - Hogy alakítja a tanulási teret, tanulási környezetet a tanulási folyamatnak megfelelően? - Szokott-e fejlődési irányokat, célokat kitűzni önmagának? - Most miket jelölne meg? Adatgyűjtés időpontja: Minden pedagógus esetében ötévente az éves ellenőrzési tervben meghatározott időpontban. Adatgyűjtést végzi: Az éves tervben meghatározott pedagógus. A kérdéssort szükség szerint aktualizálni kell A vezetői interjú javasolt kérdései a pedagógus munkájának önértékeléséhez: - Hány éve ismeri a pedagógus munkáját? - Mikor ellenőrizték, értékelték legutóbb a pedagógus munkáját? - Reális önismerettel rendelkezik-e a pedagógus? Hogyan fogadja a visszajelzéseket? - Milyen a pedagógus tervezőmunkája? - Hogyan vesz részt a pedagógus a kiemelt figyelmet igénylő tanulók nevelésében, oktatásában? - Ön mennyire elégedett a pedagógus munkájának eredményességével? - Milyennek tartja a pedagógus kapcsolatát a) a tanulókkal, b) a kollégákkal, c) a szakmai partnerekkel, d) a családokkal? - Hogyan, milyen mértékben vesz részt a pedagógus a tagintézmény közösségfejlesztő munkájában? - Hogyan bizonyítja a pedagógus a pedagógiai kérdésekben való tájékozottságát? - Milyen a pedagógus intézményen belüli szakmai aktivitása? - Milyen a pedagógus intézményen kívüli szakmai aktivitása? - Miben nyilvánul meg a pedagógus kezdeményezőképessége? - Miben nyilvánul meg a pedagógus felelősségvállalása? - Mit gondol a pedagógus adminisztrációs precizitásáról? - Hogyan értékelné a pedagógus megbízhatóságát? - Mi(ke)t értékel leginkább a pedagógus szakmai munkájában? - Mi az, amiben szeretné, hogy változzon, fejlődjön?

9 Adatgyűjtés időpontja: Minden pedagógus esetében ötévente az éves ellenőrzési tervben meghatározott időpontban. Adatgyűjtést végzi: Az éves tervben meghatározott pedagógus. A kérdéssort szükség szerint aktualizálni kell. Kérdőíves felmérés: Pedagógus önértékelési kérdőív Munkatársi kérdőív Tanulói kérdőív Szülői kérdőív 1.4 KÉRDŐÍV Pedagógus önértékelési kérdőív - online kitöltés az OH informatikai felületén, vagy papír alapon. A pedagógus önértékelő kérdőív kiegészíti a dokumentumelemzés, az óralátogatások és az interjúk tapasztalatait. Kérdőív a mellékletben. Adatgyűjtés időpontja: Minden pedagógus esetében ötévente az éves ellenőrzési tervben meghatározott időpontban. Adatgyűjtést végzi: Az éves tervben meghatározott pedagógus Munkatársi kérdőív - online kitöltés az OH informatikai felületén, vagy papír alapon. A pedagógusok önértékeléséhez a munkatársi kérdőívet a nevelőtestület két tagja tölti ki. Kérdőív a mellékletben. Adatgyűjtés időpontja: Minden pedagógus esetében ötévente az éves ellenőrzési tervben meghatározott időpontban. Adatgyűjtést végzi: Az éves tervben meghatározott pedagógus Tanulói kérdőív - online kitöltés az OH informatikai felületén, vagy papír alapon. A pedagógusok önértékeléséhez a tanulói kérdőívet tíz, a pedagógus által tanított tanuló tölti ki, amennyiben a tanulói kérdőív kitöltését a tagintézmény diákönkormányzata minden pedagógusra egységesen írásban kéri.. Kérdőív a mellékletben. Adatgyűjtés időpontja: Minden pedagógus esetében ötévente az éves ellenőrzési tervben meghatározott időpontban.

10 Adatgyűjtést végzi: Az éves tervben meghatározott pedagógus Szülői kérdőív - online kitöltés az OH informatikai felületén, vagy papír alapon. A pedagógusok önértékeléséhez a szülői kérdőívet öt, a pedagógus által tanított tanuló szülője tölti ki, amennyiben a szülői kérdőív kitöltését a szülői szervezet minden pedagógusra egységesen írásban kéri. Kérdőív a mellékletben. Adatgyűjtés időpontja: Minden pedagógus esetében ötévente az éves ellenőrzési tervben meghatározott időpontban. Adatgyűjtést végzi: Az éves tervben meghatározott pedagógus.

11 A PEDAGÓGUS ÖNÉRTÉKELÉSÉNEK TERÜLETEI, ELVÁRÁSOK 1. Pedagógiai folyamatok tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz szükséges önreflexiók Önértékelési szempontok Elvárások Ellenőrzés ütemezése Ellenőrzési módszerek, eszközök Szükséges emberi erőforrások Milyen a pedagógiai tervező munkája: tervezési dokumentumok, tervezési módszerek, nyomonkövethetőség, megvalósíthatóság, realitás? Pedagógiai munkáját éves szinten, tanulási-tanítási (tematikus) egységekre és órákra bontva is megtervezi. Komplex módon veszi figyelembe a pedagógiai folyamat minden lényeges elemét: a tartalmat, a tanulók előzetes tudását, motiváltságát, életkori sajátosságait, az oktatási környezet lehetőségeit, korlátait stb. Tudatosan tervezi a tanóra céljainak megfelelő stratégiákat, módszereket, taneszközöket. Többféle módszertani megoldásban gondolkodik. ötévente az éves ellenőrzési tervben meghatározott időpontban dokumentumelemzés, megfigyelés (óralátogatás), megbeszélés, interjú az értékelést végzők valamint az érintett pedagógus Hogyan viszonyul egymáshoz a tervezés és megvalósítás? Az órát a cél(ok)nak megfelelően, logikusan építi fel. A tanulók tevékenységét, a tanulási folyamatot tartja szem előtt. Tudatosan törekszik a tanulók motiválására, aktivizálására. Terveit az óra eredményességének függvényében felülvizsgálja. ötévente az éves ellenőrzési tervben meghatározott időpontban dokumentumelemzés, megfigyelés (óralátogatás), megbeszélés, interjú az értékelést végzők valamint az érintett pedagógus Hogyan értékeli az alkalmazott módszerek beválását? Hogyan használja fel a mérési és értékelési eredményeket saját pedagógiai gyakorlatában? Felhasználja a mérési és értékelési eredményeket saját pedagógiai gyakorlatában. Pedagógiai munkájában nyomon követhető a PDCA-ciklus. Alkalmazott módszerei a tanítás-tanulás eredményességét segítetik ötévente az éves ellenőrzési tervben meghatározott időpontban dokumentumelemzés, megfigyelés (óralátogatás), megbeszélés, interjú az értékelést végzők valamint az érintett pedagógus

12 A tervezés során hogyan érvényesíti a Nemzeti alaptanterv és a pedagógiai program nevelési céljait, hogyan határoz meg pedagógiai célokat, fejlesztendő kompetenciákat? A célok tudatosításából indul ki. A célok meghatározásához figyelembe veszi a tantervi előírásokat, a tagintézmény pedagógiai programját, továbbá a tanulók életkori sajátosságait és előzetes tudását. ötévente az éves ellenőrzési tervben meghatározott időpontban dokumentumelemzés, megfigyelés (óralátogatás), megbeszélés, interjú az értékelést végzők valamint az érintett pedagógus 2. A tanulás támogatása Önértékelési szempontok Elvárások Ellenőrzés ütemezése Ellenőrzési módszerek, eszközök Szükséges emberi erőforrások Mennyire tudatosan, az adott helyzetnek mennyire megfelelően választja meg és alkalmazza a tanulásszervezési eljárásokat? Figyelembe veszi a tanulók aktuális fizikai, érzelmi állapotát, és szükség esetén igyekszik változtatni előzetes tanítási tervein. ötévente az éves ellenőrzési tervben meghatározott időpontban dokumentumelemzés, megfigyelés (óralátogatás), megbeszélés, interjú az értékelést végzők valamint az érintett pedagógus Hogyan motiválja a tanulókat? Hogyan kelti fel a tanulók érdeklődését, és hogyan köti le, tartja fenn a tanulók figyelmét, érdeklődését? Épít a tanulók szükségleteire, céljaira, igyekszik felkelteni és fenntartani érdeklődésüket. ötévente az éves ellenőrzési tervben meghatározott időpontban dokumentumelemzés, megfigyelés (óralátogatás), megbeszélés, interjú az értékelést végzők valamint az érintett pedagógus Hogyan fejleszti a tanulók gondolkodási, problémamegoldási és együttműködési képességét? Felismeri a tanulók tanulási problémáit, szükség esetén megfelelő szakmai segítséget kínál számukra. Kihasználja a tananyagban rejlő lehetőségeket a tanulási stratégiák elsajátítására, gyakorlására. ötévente az éves ellenőrzési tervben meghatározott időpontban dokumentumelemzés, megfigyelés (óralátogatás), megbeszélés, interjú az értékelést végzők valamint az érintett pedagógus

13 Milyen tanulási teret, tanulási környezetet hoz létre a tanulási folyamathoz? Pozitív visszajelzésekre épülő, bizalommal teli légkört alakít ki, ahol minden tanuló hibázhat, ahol mindenkinek lehetősége van a javításra. A tanulást támogató környezetet teremt például a tanterem elrendezésével, a taneszközök használatával, a diákok döntéshozatalba való bevonásával. ötévente az éves ellenőrzési tervben meghatározott időpontban dokumentumelemzés, megfigyelés (óralátogatás), megbeszélés, interjú az értékelést végzők valamint az érintett pedagógus Hogyan alkalmazza a tanulási folyamatban az információkommunikációs technikákra épülő eszközöket, a digitális tananyagokat? Hogyan sikerül a helyes arányt kialakítania a hagyományos és az információkommunikációs technológiák között? Tanítványaiban igyekszik kialakítani az önálló ismeretszerzés, kutatás igényét. Ösztönzi a tanulókat az IKT-eszközök hatékony használatára a tanulás folyamatában. A tagintézményi lehetőségeknek megfelelően útmutatókat és az önálló tanuláshoz szükséges tanulási eszközöket biztosít a tanulók számára, például webes felületeket működtet, amelyeken megtalálhatók az egyes feladatokhoz tartozó útmutatók és a letölthető anyagok. ötévente az éves ellenőrzési tervben meghatározott időpontban dokumentumelemzés, megfigyelés (óralátogatás), megbeszélés, interjú az értékelést végzők valamint az érintett pedagógus 3. A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség Önértékelési szempontok Hogyan méri fel a tanulók értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi állapotát? Milyen hatékony tanulómegismerési technikákat alkalmaz? Elvárások A tanulói személyiség(ek) sajátosságait megfelelő módszerekkel, sokoldalúan tárja fel. Ellenőrzés ütemezése ötévente az éves ellenőrzési tervben meghatározott időpontban Ellenőrzési módszerek, eszközök dokumentumelemzés, megfigyelés (óralátogatás), megbeszélés, interjú Szükséges emberi erőforrások az értékelést végzők valamint az érintett pedagógus

14 Hogyan jelenik meg az egyéni fejlesztés, a személyiségfejlesztés a pedagógiai munkájában, a tervezésben (egyéni képességek, adottságok, fejlődési ütem, szociokulturális háttér)? Munkájában a nevelést és az oktatást egységben szemléli és kezeli. A tanuló(k) személyiségét nem statikusan, hanem fejlődésében szemléli. A tanuló(k) teljes személyiségének fejlesztésére, autonómiájának kibontakoztatására törekszik. Felismeri a tanulók tanulási vagy személyiségfejlődési nehézségeit, és képes számukra segítséget nyújtani - vagy a megfelelő szakembertől segítséget kérni. Reálisan és szakszerűen elemzi és értékeli saját gyakorlatában az egyéni bánásmód megvalósítását. ötévente az éves ellenőrzési tervben meghatározott időpontban dokumentumelemzés, megfigyelés (óralátogatás), megbeszélés, interjú az értékelést végzők valamint az érintett pedagógus Milyen módon differenciál, hogyan alkalmazza az adaptív oktatás gyakorlatát? Csoportos tanítás esetén is figyel az egyéni szükségletekre és a tanulók egyéni igényeinek megfelelő stratégiák alkalmazására. A tanuló hibáit, tévesztéseit, mint a tanulási folyamat részét kezeli, az egyéni megértést elősegítő módon reagál rájuk. ötévente az éves ellenőrzési tervben meghatározott időpontban dokumentumelemzés, megfigyelés (óralátogatás), megbeszélés, interjú az értékelést végzők valamint az érintett pedagógus Milyen terv alapján, hogyan foglalkozik a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal, ezen belül a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, a kiemelten tehetséges tanulókkal, illetve a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal? Különleges bánásmódot igénylő tanuló vagy tanulócsoport számára hosszabb távú fejlesztési terveket dolgoz ki, és ezeket hatékonyan meg is valósítja. Az általános pedagógiai célrendszert és az egyéni szükségletekhez igazodó fejlesztési célokat egységben kezeli. ötévente az éves ellenőrzési tervben meghatározott időpontban dokumentumelemzés, megfigyelés (óralátogatás), megbeszélés, interjú az értékelést végzők valamint az érintett pedagógus 4. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység Önértékelési szempontok Elvárások Ellenőrzés ütemezése Ellenőrzési módszerek, eszközök Szükséges emberi erőforrások

15 Milyen módszereket, eszközöket alkalmaz a közösség belső struktúrájának feltárására? Tudatosan alkalmazza a közösségfejlesztés változatos módszereit az adott körülményeknek megfelelően. ötévente az éves ellenőrzési tervben meghatározott időpontban dokumentumelemzés, megfigyelés (óralátogatás), megbeszélés, interjú az értékelést végzők valamint az érintett pedagógus Hogyan képes olyan nevelési, tanulási környezet kialakítására, amelyben a tanulók értékesnek, elfogadottnak érezhetik magukat, amelyben megtanulják tisztelni, elfogadni a különböző kulturális közegből, a különböző társadalmi rétegekből jött társaikat, a különleges bánásmódot igénylő, és a hátrányos helyzetű tanulókat is? Óráin harmóniát, biztonságot, elfogadó légkört teremt, figyelembe veszi a tanulók fizikai és érzelmi állapotát. Tanítványait egymás elfogadására, tiszteletére neveli, ismeri a konfliktuskezelési technikákat. Munkájában differenciálással figyelembe veszi a tanulók és a tanulóközösségek eltérő kulturális, illetve társadalmi hátteréből adódó sajátosságait. A tanulók közötti kommunikációt, véleménycserét ösztönzi, fejleszti a tanulók vitakultúráját. Értékközvetítő tevékenysége tudatos. Együttműködés, altruizmus, nyitottság, társadalmi érzékenység, más kultúrák elfogadása jellemzi. ötévente az éves ellenőrzési tervben meghatározott időpontban dokumentumelemzés, megfigyelés (óralátogatás), megbeszélés, interjú az értékelést végzők valamint az érintett pedagógus Hogyan jelenik meg a közösségfejlesztés a pedagógiai munkájában (helyzetek teremtése, eszközök, a tagintézmény szabadidős tevékenységeiben való részvétel)? Az együttműködést támogató, motiváló módszereket alkalmaz mind a szaktárgyi oktatás keretében, mind a szabadidős tevékenységek során. Az együttműködés, kommunikáció elősegítésére online közösségeket hoz létre, ahol értékteremtő, tevékeny, követendő mintát mutat a diákoknak a digitális eszközök funkcionális használatának terén. ötévente az éves ellenőrzési tervben meghatározott időpontban dokumentumelemzés, megfigyelés (óralátogatás), megbeszélés, interjú az értékelést végzők valamint az érintett pedagógus Melyek azok a problémamegoldási és konfliktuskezelési stratégiák, amelyeket sikeresen alkalmaz? Az iskolai, osztálytermi konfliktusok megelőzésére törekszik, például megbeszélések szervezésével, közös szabályok megfogalmazásával, következetes és kiszámítható értékeléssel. A csoportjaiban felmerülő konfliktusokat felismeri, helyesen értelmezi, és hatékonyan kezeli. ötévente az éves ellenőrzési tervben meghatározott időpontban dokumentumelemzés, megfigyelés (óralátogatás), megbeszélés, interjú az értékelést végzők valamint az érintett pedagógus 5. Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás

16 Önértékelési szempontok Elvárások Ellenőrzés ütemezése Ellenőrzési módszerek, eszközök Szükséges emberi erőforrások Szakmai és nyelvi szempontból igényes-e a nyelvhasználata (a tanulók életkorának megfelelő szókészlet, artikuláció, beszédsebesség stb.)? Munkája során érthetően és a pedagógiai céljainak megfelelően kommunikál. ötévente az éves ellenőrzési tervben meghatározott időpontban dokumentumelemzés, megfigyelés (óralátogatás), megbeszélés, interjú az értékelést végzők valamint az érintett pedagógus Milyen a tanulókkal az osztályteremben (és azon kívül) a kommunikációja, együttműködése? A tanuláshoz megfelelő hatékony és nyugodt kommunikációs teret, feltételeket alakít ki. Kommunikációját minden partnerrel a kölcsönösség és a konstruktivitás jellemzi. Tudatosan támogatja a diákok egyéni és egymás közötti kommunikációjának fejlődését. ötévente az éves ellenőrzési tervben meghatározott időpontban dokumentumelemzés, megfigyelés (óralátogatás), megbeszélés, interjú az értékelést végzők valamint az érintett pedagógus Milyen módon működik együtt pedagógusokkal és a pedagógiai munkát segítő más felnőttekkel a pedagógiai folyamatban? A kapcsolattartás formái és az együttműködés során használja az infokommunikációs eszközöket és a különböző online csatornákat. A diákok érdekében önállóan, tudatosan és kezdeményezően együttműködik a kollégákkal, a szülőkkel, a szakmai partnerekkel, szervezetekkel. A szakmai munkaközösség munkájában kezdeményezően és aktívan részt vállal. Együttműködik pedagógustársaival különböző pedagógiai és tanulásszervezési eljárások (pl. Projektoktatás, témanap, ünnepség, kirándulás) megvalósításában. ötévente az éves ellenőrzési tervben meghatározott időpontban dokumentumelemzés, megbeszélés, interjú az értékelést végzők valamint az érintett pedagógus Reális önismerettel rendelkezik-e? Jellemző-e rá a reflektív szemlélet? Hogyan fogadja a visszajelzéseket? Képes-e önreflexióra? Képes-e önfejlesztésre? A megbeszéléseken, a vitákban, az értekezleteken rendszeresen kifejti szakmai álláspontját, a vitákban képes másokat meggyőzni, és ő maga is meggyőzhető. Nyitott a szülő, a tanuló, a tagintézmény-vezető, a kollégák, a szaktanácsadó visszajelzéseire, felhasználja őket szakmai fejlődése érdekében. Iskolai tevékenységei során felmerülő/kapott feladatait, problémáit önállóan, a szervezet működési rendszerének megfelelő módon kezeli, intézi. ötévente az éves ellenőrzési tervben meghatározott időpontban dokumentumelemzés, megbeszélés, interjú az értékelést végzők valamint az érintett pedagógus

17 6. Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért Önértékelési szempontok Elvárások Ellenőrzés ütemezése Ellenőrzési módszerek, eszközök Szükséges emberi erőforrások Saját magára vonatkozóan hogyan érvényesíti a folyamatos értékelés, fejlődés, továbblépés igényét? Saját pedagógiai gyakorlatát folyamatosan elemzi és fejleszti. Tudatosan fejleszti pedagógiai kommunikációját. Tisztában van szakmai felkészültségével, személyiségének sajátosságaival, és képes alkalmazkodni a szerepelvárásokhoz. ötévente az éves ellenőrzési tervben meghatározott időpontban dokumentumelemzés, megbeszélés, interjú az értékelést végzők valamint az érintett pedagógus Mennyire tájékozott pedagógiai kérdésekben, hogyan követi a szakmában történteket? Rendszeresen tájékozódik a szaktárgyára és a pedagógia tudományára vonatkozó legújabb eredményekről, kihasználja a továbbképzési lehetőségeket. Rendszeresen tájékozódik a digitális tananyagokról, eszközökről, az oktatástámogató digitális technológia legújabb eredményeiről, konstruktívan szemléli felhasználhatóságukat. Lehetőség szerint aktív résztvevője az online megvalósuló szakmai együttműködéseknek. Élő szakmai kapcsolatrendszert alakít ki a tagintézményen kívül is. ötévente az éves ellenőrzési tervben meghatározott időpontban dokumentumelemzés, megbeszélés, interjú az értékelést végzők valamint az érintett pedagógus Hogyan nyilvánul meg kezdeményezőképessége, felelősségvállalása a munkájában? Munkájában alkalmaz új módszereket, tudományos eredményeket. Lehetőség szerint részt vesz intézményi innovációban, pályázatokban, kutatásban. ötévente az éves ellenőrzési tervben meghatározott időpontban dokumentumelemzés, megbeszélés, interjú az értékelést végzők valamint az érintett pedagógus Kérdőíves felmérés ütemezése A lebonyolítás ütemezése Ellenőrzési módszerek, eszközök Szükséges emberi erőforrások

18 A pedagógus önértékelő kérdőíve (online) Szempontok: A tanítási órákon alkalmazott módszerek jellemzői, tanóráinak felépítése. A NAT, a helyi tanterv követelményeinek ismerete. Alapos, körültekintő szakmai tervezés, az órafelépítés tudatossága, logikája. Motiválás és az érdeklődés fenntartása, rendezett tanulási környezet megteremtése. Ellenőrzése következetes, rendszeres, fejlesztő. Az előírásoknak megfelelő követelményeket támaszt. Kommunikációja az osztályteremben a tanulókkal, azon kívül a kollégákkal, szülőkkel. Pedagóguspályához, a tagintézményéhez való viszonya, kapcsolatai. ötévente az éves ellenőrzési tervben meghatározott időpontban online kitöltés, ha szükséges papír alapon kitöltés az érintett pedagógus, a fejlesztő csoport megbízott tagja A pedagógus önértékelésében alkalmazott tanulói kérdőív ötévente az éves ellenőrzési tervben meghatározott időpontban online kitöltés, ha szükséges papír alapon kitöltés tanulók és a BECS csoport megbízott tagja, bevont pedagógusok A pedagógus önértékelésében alkalmazott szülői kérdőív ötévente az éves ellenőrzési tervben meghatározott időpontban online kitöltés, ha szükséges papír alapon kitöltés szülők és a BECS csoport megbízott tagja, bevont pedagógusok

19 A pedagógusok önértékelésében alkalmazott munkatársi kérdőív (online) Szempontok: A pedagógiai módszertani felkészültségre vonatkozó szempontok. Az alkalmazott módszerek és gyakorlati megvalósításuk a tanulócsoportban. A pedagógiai tervezőmunka minősége. A tervezés és megvalósítás összhangja (vázlat megvalósítás). A pedagógus tanítási képességei, személyisége. A pedagógus hogyan teszi tanulóit érdekeltté a tanulásban. A pedagógus mennyire együttműködő, példaadó. A pedagógus komplex módon veszi-e figyelembe a pedagógiai folyamatot? A pedagógus használja-e a modern információs technika lehetőségeit az oktatásban? A pedagógus értékelése a tantervi követelményeken alapul, a pedagógiai programban, helyi tantervben előírtaknak megfelelő. A pedagógus tanítványait a pedagógiai programban kitűzött nevelési céloknak, elvárásoknak megfelelően neveli. A pedagógus reflektál munkájára, állandóan továbbképzi, fejleszti magát. A pedagógus részt vesz a tagintézmény kapcsolatrendszerét építő tevékenységekben ötévente az éves ellenőrzési tervben meghatározott időpontban online kérdőív, ha szükséges papír alapon kitöltés a felkért munkatárs és a BECS csoport érintett tagja Az előző tanfelügyeleti ellenőrzés és az önértékelés eredményeinek, és az azokhoz kapcsolódó önfejlesztési terv ellenőrzése Szempontok A lebonyolítás ütemezése Ellenőrzési módszerek, eszközök Szükséges emberi erőforrások 2017/2018- as tanévtől dokumentum -ellenőrzés az értékelésben érintettek, és a BECS tagja Önértékelés értékelése: A pedagógusok önértékelését az éves önértékelési tervben megjelölt felelősök és az informatikai rendszer támogatja, amely lehetővé teszi az értékelés során összegyűlt tapasztalatok, információk rögzítését, valamint összekapcsolását az önértékelés során tett megállapításokkal. A pedagógusminősítéshez hasonlóan a pedagógusok önértékelése is az egyes elvárások teljesülésének önvizsgálatára épül. Az önértékelés eredménye egyrészt az elvárások teljesülésének mértékét jelző, elvárásonként meghatározott, az Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez című útmutatóban leírt skálán értelmezett értékek

20 összessége, amelynek meghatározására az eszközrendszer alkalmazásával gyűjtött információk elemzése és az önértékelést támogató kollégákkal történő egyeztetés alapján kerül sor, másrész pedig a kompetenciánkénti összegzés eredményeként meghatározott kiemelkedő és fejleszthető területek. Utóbbi a fejlesztés és tudásmegosztás irányainak kijelölését szolgálja, az elvárások értékeléséből az informatikai rendszer által számított összpontszám pedig a minősítési rendszernek megfelelő képet ad a pedagógus a kompetenciáiról. Az önértékelés eredményére alapozva a pedagógus a vezetővel egyeztetve öt évre szóló egyéni önfejlesztési tervet készít. Öt évre szóló pedagógus ellenőrzési terv 2015/ / / / /2020 A pedagógusok 20%-a A pedagógusok 20%-a A pedagógusok 20%-a A pedagógusok 20%-a A pedagógusok 20%-a Az OH által kijelölt pedagógusok A minősítési vizsgán vagy eljárásban részt vevő pedagógusok és az öt évenkénti kötelező tanfelügyeleti ellenőrzésben részt vevő pedagógusok ( OH kijelölése alapján). A minősítési vizsgán vagy eljárásban részt vevő pedagógusok és az öt évenkénti kötelező tanfelügyeleti ellenőrzésben részt vevő pedagógusok ( OH kijelölése alapján).. A minősítési vizsgán vagy eljárásban részt vevő pedagógusok és az öt évenkénti kötelező tanfelügyeleti ellenőrzésben részt vevő pedagógusok ( OH kijelölése alapján).. A minősítési vizsgán vagy eljárásban részt vevő pedagógusok és az öt évenkénti kötelező tanfelügyeleti ellenőrzésben részt vevő pedagógusok ( OH kijelölése alapján).. A minősítési vizsgán vagy eljárásban részt vevő pedagógusok és az öt évenkénti kötelező tanfelügyeleti ellenőrzésben részt vevő pedagógusok ( OH kijelölése alapján).. A tagintézmény által kijelölt pedagógusok. Az OH által nem kijelölt, az éves intézkedési tervben meghatározott pedagógusok. Az OH által nem kijelölt, az éves intézkedési tervben meghatározott pedagógusok. A 2015/2016. tanévben ellenőrzött, és az éves intézkedési tervben jelzett pedagógusok. A 2016/2017. tanévben, és az éves intézkedési tervben jelzett pedagógusok. A 2017/2018. tanévben, és az éves intézkedési tervben jelzett pedagógusok.

21 A TAGINTÉZMÉNY-VEZETŐ ÖNÉRTÉKELÉSÉNEK FOLYAMATA Célja: A tagintézmény-vezető pedagógiai és vezetői készségeinek fejlesztése a tagintézmény-vezető munkájának általános pedagógiai és vezetéselméleti szempontok, továbbá a tagintézmény-vezető saját céljaihoz képest elért eredményei alapján. Elvárt eredmények: A vezető adottságait, képességeit és személyiségét fejlesztve a beosztottak adottságainak, képességeinek és személyiségének figyelembe vételével minél hatékonyabbá tenni a vezetőt vezetői munkájában, ezáltal a lehető leghatékonyabban kihasználni a tagintézményben és dolgozóiban rejlő lehetőségeket. A vezetői munka önértékelési szempontjai: A vezetői munka önértékelési kritériumai legyenek jellemzőek a vezetői funkciókra. A vezetői önértékelésnek a vezetőtől függő működési elemek értékelésére kell szorítkoznia. A vezető önértékelésébe be kell vonni az alkalmazottakat. Az értékelő személynek a visszacsatolás során a fejlesztés/fejlődés támogatását kell előtérbe helyeznie. Az önértékelés gyakorisága: Az éves önértékelési terv szerint, a vezetői megbízás második és negyedik évében, a vezetőre vonatkozó intézményi elvárások alapján. Eljárás: Az elvárások teljesülése alapján a vezető határozza meg önmaga kiemelkedő és fejleszthető területeit az egyes értékelési területeken belül. A vezető önértékelésének eredményét az informatikai rendszerben kell rögzíteni, amely azt elérhetővé teszi a vezető, az Oktatási Hivatal és a külső szakértők, szaktanácsadók számára. Az eredményt a vezető megosztja a fenntartóval, akinek lehetősége van a vezetői önértékelés eredményéhez megjegyzéseket fűzni a vezetői önfejlesztési terv elkészítésének támogatása érdekében. A vezető az önértékelés eredménye alapján egyéni önfejlesztési tervet készít, melyet az informatikai rendszerben rögzít. A folyamat főbb lépései a következők: 1. Az éves önértékelési tervben kijelölt kollégák egyeztetik a részleteket a vezetővel, közösen meghatározzák az értékelésbe bevonandó további partnerek körét. 2. A partnerek felkészítése, tájékoztatása. 3. Az online kérdőív elérhetőség biztosítása és a felmérés elindítása. Az online kérdőív kitöltése a kitöltő felületen a megadott intervallumban, majd zárásként a válaszok összesítése. Ha szükséges, papíralapú felmérés, de ebben az esetben az adott válaszok gyakoriságát rögzíteni kell az informatikai rendszerben. 4. A vezetőre vonatkozó előző tanfelügyeleti ellenőrzés és belső értékelés eredményeinek, a hozzájuk kapcsolódó intézkedési tervek, a vezetői munka dokumentumai, valamint a kérdőíves felmérések eredményeinek vizsgálata. A dokumentumelemzés eredményének dokumentumonkénti, az előre adott szempontok mentén az informatikai rendszerben való rögzítése.

22 5. Interjútervek készítése, az interjúk lefolytatása, majd az interjúkérdések és a válaszok kivonatának rögzítése az informatikai felületen. 6. A vezető (szükség esetén az adatgyűjtésben részt vevő kollégák segítségével) minden elvárás esetében az informatikai rendszerben értékeli az elvárás teljesülését, megjelölve az értékelés forrásául szolgáló, a rendszerben korábban rögzített tapasztalatokat, és kompetenciánként meghatározza a fejleszthető és a kiemelkedő területeket (amennyiben van ilyen). 7. Az önértékelés eredményéhez, az önfejlesztési terv elkészítésének támogatása érdekében, a fenntartó megjegyzéseket fűzhet, amit a vezető juttat el részére. 8. A vezető az önértékelésre épülő egyéni önfejlesztési tervet készít, amelyet az értékeléssel együtt feltölt az informatikai rendszerbe. 9. Az önfejlesztési tervet a vezető eljuttatja a fenntartó részére, aki a megvalósíthatóság elősegítésére megjegyzéseket fűzhet a tervhez. A TAGINTÉZMÉNY-VEZETŐ ÖNÉRTÉKELÉSÉNEK MÓDSZEREI, ESZKÖZEI A tagintézmény-vezető önértékelésében - konkrétan az adatgyűjtésben - a pedagógus önértékeléshez hasonlóan az éves munkaterv részeként, az éves önértékelési tervben rögzítettek szerint részt vesznek a tagintézmény pedagógusai is. 1. DOKUMENTUMELEMZÉS 1.1. Az előző vezetői ellenőrzés (tanfelügyelet) és a tagintézményi önértékelés adott vezetőre vonatkozó értékelőlapjai 1.2. Vezetői pályázat/program 1.3. Pedagógiai program 1.4. Egymást követő 2 tanév munkaterve és az éves beszámolók 1.5. SZMSZ A dokumentumelemzést az önértékelési csoport végzi. A csoport a dokumentumelemzés során az öt vezetői önértékelési területre gyűjt információkat. A dokumentumok áttekintése, vizsgálata abból a szempontból történik, hogy az egyes területek értékelésében támogatást nyújtson. 1.1 Az előző vezetői ellenőrzés (tanfelügyelet) és a tagintézményi önértékelés adott vezetőre vonatkozó értékelőlapjainak áttekintésének szempontjai: - Melyek a vezető kiemelkedő és melyek a fejleszthető területei? - Az egyes területeken mely tartalmi szempontok vizsgálatához kapcsolódóan születtek a fenti eredmények? - Milyen irányú változás / tendencia látható az önértékelési eredményekben a korábbi tanfelügyeleti eredményekhez képest az egyes területeken?

23 Adatgyűjtés időpontja: Kétévente az éves ellenőrzési tervben meghatározott időpontban. Adatgyűjtést végzi: Az éves tervben meghatározott pedagógus Vezetői pályázat/program Szempontok: - Mi a vezető által megfogalmazott jövőkép? Ez hogyan függ össze a köznevelési rendszer előtt álló feladatokkal? - Milyen célokat fogalmaz meg a vezető? Ezek milyen kapcsolatban vannak a köznevelési rendszer előtt álló feladatokkal? - A vezető a stratégiai vezetői célokat hogyan bontotta le operatív célokra? - A vezetői programalkotásban hogyan kapcsolódik a hagyományőrzéshez az innovatív gondolkodás, tervezés? - Hogyan tervezi a vezető a pedagógusokkal való együttműködést? - Hogyan, milyen témákban történik meg a vezető erősségeinek, kiemelkedő területeinek a meghatározása? - Hogyan tervezi a vezető a vezetői programban vezetői fejlődése lehetőségeit? - Hogyan jelenik meg a vezetői programban a tanulás eredményességének biztosítása? - Hogyan jelenik meg a vezetői programban a tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása? - Milyen szerepet kap a vezetői programban a fejlesztő célú értékelés, a reflektivitás? - Hogyan jelenik meg a vezetői programban a kiemelt figyelmet igénylő tanulók nevelése, oktatása? Adatgyűjtés időpontja: Kétévente az éves ellenőrzési tervben meghatározott időpontban. Adatgyűjtést végzi: Az éves tervben meghatározott pedagógus Pedagógiai program Szempontok: - A pedagógiai program célrendszeréből mely alapelvek, célok, feladatok irányulnak a vezetői munkára? - A pedagógiai program alapelvei, céljai, feladatai hogyan támogatják a fejlesztő szemlélet érvényesülését? - A pedagógiai program alapelvei, céljai, feladatai hogyan támogatják az egyéni bánásmód érvényesülését? - A pedagógiai program alapelvei, céljai, feladatai hogyan támogatják a tanulói eredmények javulását? Adatgyűjtés időpontja: Kétévente az éves ellenőrzési tervben meghatározott időpontban. Adatgyűjtést végzi: Az éves tervben meghatározott pedagógus Egymást követő 2 tanév munkaterve és az éves beszámolók Szempontok: - Mi történik azokkal a területekkel, amelyek stratégiai vagy operatív szempontból fejlesztésre szorulnak? - Hogyan épül egymásra a beszámoló és a munkaterv? - Milyen, a célok elérését támogató együttműködési formák jelennek meg az operatív tervezésben? Adatgyűjtés időpontja: Kétévente az éves ellenőrzési tervben meghatározott időpontban. Adatgyűjtést végzi: Az éves tervben meghatározott pedagógus.

24 1.5. SZMSZ Szempontok: - Hogyan osztja meg a vezető a vezetési feladatokat? - A szabályozás hogyan támogatja a tagintézményen belüli együttműködéseket? - Hogyan történik a döntéshozatal, a pedagógusok, a partnerek bevonása a folyamatba? - Milyen, a célok elérését támogató kapcsolatrendszert rögzít az SzMSz? Adatgyűjtés időpontja: Kétévente az éves ellenőrzési tervben meghatározott időpontban. Adatgyűjtést végzi: Az éves tervben meghatározott pedagógus. 2. KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS 2.1. Vezetői önértékelő kérdőív (mellékletben) 2.2. Nevelőtestületi kérdőív a vezető önértékelésének keretében (mellékletben) 2.3. Szülői kérdőív a vezető önértékelésének keretében (mellékletben) A kérdőíves felmérés online formában, az OH által biztosított informatikai rendszerben történik, vagy szükség esetén papír alapon. Időpontja: Kétévente az éves ellenőrzési tervben meghatározott és az OH felületen biztosított időpontban. Adatgyűjtést végzi: Az éves tervben meghatározott pedagógus. 3. INTERJÚK Az interjú célja, hogy a vezető az önértékeléséhez a dokumentumelemzés és kérdőíves felmérések során gyűjtött adatokon felül további kiegészítő információkhoz jusson. 3.1 A vezetővel készített interjú javasolt kérdései 3.2 A vezető munkájáról a munkáltatójával készített interjú javasolt kérdései 3.3 A vezetőtársakkal készített interjú javasolt kérdései Az alábbi javasolt interjúkérdések a dokumentumelemzés és a kérdőíves felmérések tapasztalatai alapján, indokolt esetben megváltoztathatók. 3.1 A vezetővel készített interjú javasolt kérdései Hogyan történik a tagintézményben a jövőkép kialakítása? Hogyan alakítja ki a vezető a vezetői jövőképét, és hogyan kommunikálja azt? Hogyan képes reagálni a vezető a tagintézményt érintő kihívásokra? Mit tesz a vezető a tagintézmény deklarált céljainak elérése érdekében? Hogyan tudja a vezető kifejteni és munkatársaival elfogadtatni a változások szükségességét, értelmét? Hogyan vonja be a vezető a döntés-előkészítő munkába a vezetőtársait, és a pedagógusokat?

25 Milyen szerepe van a vezetőnek a kollégák együttműködésének kezdeményezésében, koordinálásában? Milyen módszerekkel inspirálja, ösztönzi a vezető munkatársait? Ezek közül melyek különösen eredményesek? Mennyire tartja fontosnak a vezetői munkában a tanulás-tanítás eredményességének biztosítását? Mit tesz az eredményesség biztosítása, a tanulói eredmények javítása érdekében? Milyen szerepet kap a fejlesztő célú értékelés, a reflektivitás a vezetői tevékenységben, a működésben? Hogyan gondoskodik a vezető arról, hogy a tanterv, a tanmenetek, az alkalmazott módszerek a tanulói igényekhez igazodjanak? Hogyan jelenik meg az adaptivitás, differenciálás a saját tanítási gyakorlatában, valamint a tagintézményi működésben? Mit tesz a vezető az inkluzív tanulási környezet megteremtése érdekében? Mit tesz a vezető a pozitív intézményi arculat kialakítása és fenntartása érdekében? Hogyan működnek a vezető intézményi célok elérését segítő kapcsolatai, hogyan fejleszti azokat? Mit tesz a korai iskolaelhagyás elkerülése érdekében? Milyen mértékű az elkötelezettsége a tanulók, a pedagógusok, valamint önmaga képzése, fejlesztése iránt? Miben nyilvánul meg ez az elkötelezettség? Hogyan, milyen területeken fejleszti folyamatosan önmagát? Hogyan, milyen témákban történik meg az önreflexiója, az erősségeinek, fejleszthető területeinek meghatározása? A vezetői programjában megfogalmazott célok megvalósítása milyen eredménnyel történt meg (időarányosan)? Milyen új célok jelentek meg? Az elmúlt időszakban milyen innovációs törekvéseket sikerült megvalósítania és ezeket hogyan hajtotta végre? Adatgyűjtés időpontja: Kétévente az éves ellenőrzési tervben meghatározott időpontban. Adatgyűjtést végzi: Az éves tervben meghatározott pedagógus. 3.2 A vezető munkájáról a munkáltatójával készített interjú javasolt kérdései Hogyan kommunikálja a vezető a tagintézmény jövőképét, céljait? Hogyan biztosítja a vezető a tanulás-tanítás eredményességét, a sikeres felkészítést a továbbtanulásra, a munkába állásra? Mennyire sikerül a nevelőtestülettel a változások megértetése, kezelése? Mennyire hatékonyan irányítja a megvalósítást? Képviseli-e a vezető a tagintézmény érdekeit? Ha igen, hogyan teszi ezt? Képviseli-e a pedagógusok érdekeit, intézi-e ügyeiket a fenntartónál? Ha igen, hogyan teszi ezt? Elkötelezett-e a vezető a tagintézménye iránt? Ennek milyen jeleit tapasztalják? Milyen a vezető fenntartóval való együttműködése a változások kezelésében? Nyitott-e a vezető saját maga fejlesztésére? Milyen tények jelzik szakmai aktivitását? Rendszeres-e a tagintézményben a pedagógusok munkájának ellenőrzése, értékelése? Elkötelezett-e a vezető a nevelőtestület fejlesztésében, működik-e a belső tudásmegosztás? Tájékoztatási kötelezettségének eleget tesz-e a vezető? Hogyan működteti a vezető a nyilvánosság biztosítását? Hogyan hasznosítja a vezető a tagintézmény kapcsolatrendszerét? A továbbképzések irányítása összhangban van-e a pedagógiai program céljaival? Adatgyűjtés időpontja: Kétévente az éves ellenőrzési tervben meghatározott időpontban.

26 Adatgyűjtést végzi: Az éves tervben meghatározott pedagógus. 3.3 A vezetőtársakkal készített interjú javasolt kérdései: Hogyan, mi alapján változtatja a tagintézmény a képzési struktúráját? Milyen szerepe van ebben a tagintézmény vezetőjének? Hogyan történik a stratégiai dokumentumok elkészítése, ezekből lebontva az operatív munka megtervezése? Milyen stratégiai lépéseket tesz a vezető az iskola céljainak elérése érdekében? Hogyan azonosítják a stratégiai és operatív szempontból fejlesztésre szoruló területeket? Mi a vezető szerepe az azonosítási folyamatban? Hogyan teremt a vezető a változásokra nyitott szervezetet? Mit tesz ennek érdekében? Hogyan történik a jogszabályok figyelemmel kísérése, a pedagógusok tájékoztatása? Hogyan biztosítják a tagintézményi működés nyilvánosságát, mi ebben a vezető szerepe? Hogyan biztosítja a vezető az átláthatóságot a vezetésben, irányításban? Milyen módszerei, eljárásai léteznek erre? Hogyan méri fel, milyen módon támogatja a vezető a kollégák szakmai fejlődését? Mit tesz a vezető annak érdekében, hogy a pedagógusok nyomon kövessék a pedagógiai szakirodalmat? Mit tesz a vezető annak érdekében, hogy a pedagógusok használják a megszerzett új tudásokat? Működik-e a tagintézményben tudásmegosztó fórum, az egymástól való tanulás bármilyen módja? Mi a vezető szerepe a működésben? A vezető milyen kommunikációs formákat használ, és ezek mennyire eredményesek? Milyen mértékben vesz részt a vezető a pedagógusok önértékelésében? Hogyan történik a tagintézményi erőforrások elemzése (emberek, tárgyak, eszközök, fizikai környezet)? Milyen feladatot vállal ebben a munkában a vezető? Adatgyűjtés időpontja: Kétévente az éves ellenőrzési tervben meghatározott időpontban. Adatgyűjtést végzi: Az éves tervben meghatározott pedagógus.

27 A VEZETŐI ÖNÉRTÉKELÉS TERÜLETEI A vezetői önértékelést a vezetői megbízás második és negyedik évében végzi a tagintézmény-vezető, a fenntartó képviselőjének, a vezetőtársaknak és a nevelőtestület tagjainak bevonásával. A tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív irányítása Kulcsjellemzők: A vezetőnek biztosítania kell, hogy a tanulás és a tanítás a tanulói teljesítmény javulásához vezessen. A vezetőnek meg kell teremtenie a visszajelzés és az értékelés kultúráját, a fejlődés elősegítése érdekében. A vezetőnek biztosítani kell, hogy a tantervben feltüntetett tevékenységek kielégítsék a tagintézmény minden egyes tanulójának igényét. A vezető munkájában törekszik egy befogadó tanulási környezet kialakítására A tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív irányítása Önértékelési szempontok Milyen módon biztosítja, hogy a tanulás a tanulói eredmények javulását eredményezze? Elvárások Részt vesz a tagintézmény pedagógiai programjában megjelenő nevelési-oktatási alapelvek, célok és feladatok meghatározásában. A jogszabályi lehetőségeken belül a helyi tantervet a kerettantervre alapozva a tagintézmény sajátosságaihoz igazítja a pedagógusok bevonásával. A tanulást, tanítást egységes, tervezett pedagógiai folyamatként kezeli. Együttműködik munkatársaival, és példát mutat annak érdekében, hogy a tagintézmény elérje a tanulási eredményekre vonatkozó deklarált céljait. A tagintézményi kulcsfolyamatok irányítása során elsősorban a tanulói eredmények javítására helyezi a hangsúlyt. A tanulói kulcskompetenciák fejlesztésére összpontosító nevelő oktató munkát vár el. Ellenőrzési módszerek, eszközök dokumentum-elemzés

28 Hogyan biztosítja a mérési, értékelési eredmények beépítését a tanulási-tanítási folyamatba? Hogyan biztosítja a fejlesztő célú értékelést, visszajelzést, reflektivitást a tagintézmény napi gyakorlatában? Hogyan gondoskodik arról, hogy a helyi tanterv, a tanmenetek, az alkalmazott módszerek a tanulói igényeknek megfeleljenek, és hozzájáruljanak a továbbhaladáshoz? Hogyan működik a differenciálás és az adaptív oktatás a tagintézményben és saját tanítási gyakorlatában? A tagintézményi működést befolyásoló azonosított, összegyűjtött, értelmezett mérési adatokat, eredményeket felhasználja a stratégiai dokumentumok elkészítésében, a tagintézmény jelenlegi és jövőbeli helyzetének megítélésében, különösen a tanulás és tanítás szervezésében és irányításában. A kollégákkal megosztja a tanulási eredményességről szóló információkat, a központi mérési eredményeket elemzi, és levonja a szükséges szakmai tanulságokat. Beszámolót kér a tanulói teljesítmények folyamatos mérésén alapuló egyéni teljesítmények összehasonlításáról, változásáról és elvárja, hogy a tapasztalatokat felhasználják a tanuló fejlesztése érdekében. Irányításával a tagintézményben kialakítják a tanulók értékelésének közös alapelveit és követelményeit, melyekben hangsúlyosan megjelenik a fejlesztő jelleg. Irányításával a tagintézményben a fejlesztő célú visszajelzés beépül a pedagógiai kultúrába. A fejlesztő célú értékelés megjelenik a vezető saját értékelési gyakorlatában is. A szakmai munkaközösségek munkájának támogatásával irányítja a tanmenetek kidolgozását és összehangolását annak érdekében, hogy azok lehetővé tegyék a helyi tanterv követelményeinek teljesítését valamennyi tanuló számára. Működteti a tanulási-tanítási módszerek beválásának vizsgálatát. Nyilvánossá teszi az eredményes, hatékony nevelési-oktatási módszereket és eljárásokat, kollégáit biztatja azok tanulási-tanítási folyamatba való bevezetésére. Irányítja a differenciáló, az egyéni tanulási utak kialakítását célzó tanulástámogató eljárásokat, a hatékony tanulói egyéni fejlesztést. A lehetőségekhez képest gondoskodik róla, hogy a kiemelt figyelmet igénylő tanulók speciális támogatást kapjanak, és a szakértői véleményben meghatározott szakemberek végezzék az ellátásukat. Nyilvántartja a korai intézményelhagyás kockázatának kitett tanulókat, és aktív irányítói magatartást tanúsít a lemorzsolódás megelőzése érdekében. dokumentum-elemzés dokumentum-elemzés dokumentum-elemzés dokumentum-elemzés A változások stratégiai vezetése és operatív irányítása

29 Kulcsjellemzők: A vezetőnek tudnia kell közös értékeken alapuló jövőképet képviselnie az iskolával kapcsolatban, amelynek célja az aktuális gyakorlat és a tanulói eredmények javítása. A vezető mindennapi tevékenysége olyan stratégiát követ, amely a tagintézményi célok eléréséhez mindenki számára megvalósítható lépéseket kínál. A vezető a tagintézmény céljainak eléréséhez stratégiai lépéseket tesz, a változás kihívásokkal teli folyamatát megérti, és arra konstruktívan reagál. A vezető egy változásokra nyitott környezetet teremt, és konstruktív kapcsolatot létesít a változásban érintett szereplőkkel. A vezető megosztja a vezetést munkatársaival, és a fejlesztést a saját és mások képességeibe vetett bizalomra alapozza. A változások stratégiai vezetése és operatív irányítása Önértékelési szempontok Hogyan vesz részt a tagintézmény jövőképének kialakításában? Hogyan képes reagálni a tagintézményt érő kihívásokra, változásokra? Hogyan azonosítja azokat a területeket, amelyek stratégiai és operatív szempontból fejlesztésre szorulnak? Elvárások A jövőkép megfogalmazása során figyelembe veszi a tagintézmény külső és belső környezetét, a folyamatban lévő és várható változásokat. Szervezi és irányítja a tagintézmény jövőképének, értékrendjének, pedagógiai és nevelési elveinek megismerését és tanulási-tanítási folyamatokba épülését. A tagintézményi jövőkép, és a pedagógiai program alapelvei, célrendszere a vezetői pályázatában megfogalmazott jövőképpel fejlesztő összhangban vannak. Figyelemmel kíséri az aktuális külső és belső változásokat, konstruktívan reagál rájuk, ismeri a változtatások szükségességének okait. A változtatást, annak szükségességét és folyamatát, valamint a kockázatokat és azok elkerülési módját megosztja kollégáival, a felmerülő kérdésekre választ ad. Képes a változtatás folyamatát hatékonyan megtervezni, értékelni és végrehajtani. Folyamatosan nyomon követi a célok megvalósulását. Rendszeresen meghatározza a tagintézmény erősségeit és gyengeségeit (a fejlesztési területeket), ehhez felhasználja a belső és a külső intézményértékelés eredményét. Ellenőrzési módszerek, eszközök dokumentum-elemzés dokumentum-elemzés dokumentum-elemzés, SWOT-analízis

30 Milyen lépéseket tesz a tagintézmény stratégiai céljainak elérése érdekében? Irányítja a tagintézmény hosszú és rövid távú terveinek lebontását és összehangolását, biztosítja azok megvalósítását, értékelését, továbbfejlesztését. A stratégiai célok eléréséhez szükséges feladat meghatározások pontosak, érthetőek, a feladatok végrehajthatók. A feladatok tervezése során a nevelőtestület bevonásával a célok elérését értékeli, és a szükséges lépéseket meghatározza, célokat vagy feladatokat módosít. dokumentum-elemzés Hogyan teremt a környezete felé és a változásokra nyitott szervezetet? Folyamatosan informálja kollégáit és a tagintézmény partnereit a megjelenő változásokról, lehetőséget biztosít számukra az önálló információszerzésre (konferenciák, előadások, egyéb források). A vezetés engedi, és szívesen befogadja, a tanulás-tanítás eredményesebbé tételére irányuló kezdeményezéseket, innovációkat, fejlesztéseket. dokumentum-elemzés Önmaga stratégiai vezetése és operatív irányítása Kulcsjellemzők: A vezető kritikusan reflektál a saját személyiségére, viselkedésére, cselekedeteire, és (ha szükséges) felülvizsgálja saját döntéseit (önreflexió és önértékelés). A vezető folyamatosan fejleszti az interperszonális erősségeit, és igyekszik legyőzni a gyengeségeit (interperszonális fejlődés). A vezető folyamatosan naprakész szakmai ismeretei terén ahhoz, hogy a tagintézmény jövőképét megalkossák, céljait meghatározzák és elérjék (szakmai stratégiai és operatív vezetői fejlesztés). A vezető felismeri a neveléshez és az oktatáshoz kötődő erkölcsi és etikai körülményeket, betartja a szakma etikai szabályait, és elfogadja a vezetéssel járó felelősséget (etikai és erkölcsi fejlődés). A vezető hatékonyan kommunikál, valamint mélyen elkötelezett a tanulók oktatása, a tanárok és önmaga képzése és fejlesztése iránt (hatékony kommunikáció és elköteleződés). Önmaga stratégiai vezetése és operatív irányítása

31 Önértékelési szempontok Hogyan azonosítja erősségeit, vezetői munkájának fejlesztendő területeit, milyen az önreflexiója? Hogyan fejleszti saját vezetői tevékenységét, hatékonyságát? Milyen mértékű elkötelezettséget mutat önmaga képzése és fejlesztése iránt? Időarányosan hogyan teljesülnek a vezetői programjában leírt célok, feladatok? Mi indokolja az esetleges változásokat, átütemezéseket? Elvárások Ismeri a szakmai önértékelés modelljeit és eszközeit, felhasználja az eredményeit. Vezetői munkájával kapcsolatban számít a kollégák véleményére. Tudatos saját vezetési stílusának érvényesítésében, ismeri erősségeit és korlátait. Önértékelése reális, erősségeivel jól él, hibáit elismeri, a tanulási folyamat részeként értékeli. Az önreflexió során felülvizsgálja, elemzi egy-egy tevékenységét, döntését, intézkedését, módszerét, azok eredményeit, következményeit, szükség esetén változtat. Vezetői hatékonyságát önreflexiója, a külső értékelések, saját és mások tapasztalatai alapján folyamatosan fejleszti. A tanári szakma és az iskolavezetés területein keresi az új szakmai információkat és elsajátítja azokat. Folyamatosan fejleszti vezetői felkészültségét, vezetői képességeit. Hiteles és etikus magatartást tanúsít. (Kommunikációja, magatartása a pedagógus etika normáinak megfelel.) A vezetői programjában leírtakat folyamatosan figyelembe veszi a célok kitűzésében, a tervezésben, a végrehajtásban. Ha a körülmények változása indokolja a vezetői pályázat tartalmának felülvizsgálatát, ezt világossá teszi a nevelőtestület és valamennyi érintett számára Ellenőrzési módszerek, eszközök dokumentum-elemzés, SWOT-analízis dokumentum-elemzés, SWOT-analízis dokumentum-elemzés, SWOT-analízis dokumentum-elemzés Mások stratégiai vezetése és operatív irányítása Kulcsjellemzők: A vezető inspirálja, motiválja és ösztönzi a kollégáit és a tanulókat, valamint támogatja őket abban, hogy pozitívan álljanak a nevelésben és az oktatásban megjelenő kihívások elé (inspiráló vezetés). A vezető megosztja a vezetést munkatársaival; a fejlesztést a saját és mások képességeibe vetett bizalomra alapozza.

32 A vezető a közös/megosztott vezetés különböző formáira építve hatékony csapatmunkát teremt, koordinál, és ebben részt is vesz (csapatépítés és megosztott vezetés). A vezető biztosítja, hogy a munkatársak, a tagintézmény és más érintettek az igényeiknek és a velük szemben támasztott követelményeknek megfelelő szakmai továbbképzésben részesüljenek (szakmai továbbképzés). A vezetőnek feladata, hogy a pedagógusokat a szakirodalom kritikus olvasására ösztönözze tanítási gyakorlatuk fejlesztésének érdekében. A vezető döntéseket hoz, problémákat old meg, konfliktushelyzeteket kezel - mások szempontjait és a különböző társadalmi és kulturális sokféleségből adódó nézőpontokat figyelembe véve (kommunikáció és közös döntéshozatal). A vezető elfogadó, pozitív környezetet, a tudásmegosztásra, valamint a közös célok elérésére nyitott, támogató kultúrát alakít ki, betartva az erkölcsi és etikai normákat mások vezetése közben (intézményi légkör és erkölcsi szempontok). Mások stratégiai vezetése és operatív irányítása Önértékelési szempontok Hogyan osztja meg a vezetési feladatokat a vezetőtársaival, kollégáival? Hogyan vesz részt személyesen a humán erőforrás ellenőrzésében és értékelésében? Hogyan inspirálja, motiválja és bátorítja a tagintézmény-vezető a munkatársakat? Elvárások A munkatársak felelősségét, jogkörét és hatáskörét egyértelműen meghatározza, felhatalmazást ad. A vezetési feladatok egy részét delegálja vezetőtársai munkakörébe, majd a továbbiakban a leadott döntési- és hatásköri jogokat ő maga is betartja, betartatja. Irányítja és aktív szerepet játszik a belső intézményi ellenőrzési-értékelési rendszer kialakításában (az országos önértékelési rendszer intézményi adaptálásában) és működtetésében. Részt vállal a pedagógusok óráinak látogatásában, megbeszélésében. A pedagógusok értékelésében a vezetés a fejlesztő szemléletet érvényesíti, az egyének erősségeire fókuszál. Támogatja munkatársait terveik és feladataik teljesítésében. Ösztönzi a nevelőtestület tagjait önmaguk fejlesztésére. Alkalmat ad a pedagógusoknak személyes szakmai céljaik megvalósítására, a feladatok delegálásánál az egyének erősségeire épít. Ellenőrzési módszerek, eszközök dokumentum-elemzés dokumentum-elemzés, SWOT-analízis dokumentum-elemzés

33 Hogyan tud kialakítani együttműködést, hatékony csapatmunkát a kollégák között? Milyen módon biztosítja és támogatja az érintettek, a nevelőtestület, a tagintézmény igényei, elvárásai alapján kollégái szakmai fejlődését? Hogyan gazdálkodik a rendelkezésére álló humánerőforrással, hogyan kezeli a szükséges változásokat (bővítés, leépítés, átszervezés)? Hogyan vonja be a vezető a tagintézményi döntéshozatali folyamatba a pedagógusokat? Mit tesz a nyugodt munkavégzésre alkalmas, pozitív klíma és támogató kultúra megteremtése érdekében? Aktívan működteti a munkaközösségeket, az egyéb csoportokat (projektcsoport például intézményi önértékelésre), szakjának és vezetői jelenléte fontosságának tükrében részt vesz a team munkában. Kezdeményezi, szervezi és ösztönzi a tagintézményen belüli együttműködéseket. A megosztott vezetés céljából vezetői tanácsadó csoportot működtet (törzskar, tágabb körű vezetés például munkaközösség-vezetők, egyéb középvezetők, szülői képviselők stb. bevonásával). Rendszeresen felméri milyen szakmai, módszertani tudásra van szüksége a tagintézménynek. A továbbképzési programot, beiskolázási tervet úgy állítja össze, hogy az megfeleljen a tagintézmény szakmai céljainak, valamint a munkatársak szakmai karriertervének. Szorgalmazza a belső tudásmegosztás különböző formáit. Rendelkezik humánerőforrás kezelési ismeretekkel, aminek alapján emberi erőforrás stratégiát alakít ki. Változások alkalmával (bővítés, leépítés, átszervezés) személyesen vesz részt a tagintézményi folyamatok, változások alakításában, irányításában. A tagintézményi folyamatok megvalósítása során megjelenő döntésekbe, döntések előkészítésébe bevonja a tagintézmény munkatársait és partnereit. A döntésekhez szükséges információkat megosztja az érintettekkel. Mások szempontjait, eltérő nézeteit és érdekeit figyelembe véve hoz döntéseket, old meg problémákat és konfliktusokat. Személyes kapcsolatot tart a tagintézmény teljes munkatársi körével, odafigyel problémáikra, és választ ad kérdéseikre. Kellő tapintattal, szakszerűen oldja meg a konfliktushelyzeteket. Olyan tanulási környezetet alakít ki, ahol a tagintézmény szervezeti és tanulási kultúráját a tanulási folyamatot támogató rend jellemzi (például mindenki által ismert és betartott szabályok betartatása). Támogatja, ösztönzi az innovációt és a kreatív gondolkodást, az újszerű ötleteket. dokumentum-elemzés dokumentum-elemzés, belső továbbképzés dokumentum-elemzés dokumentum-elemzés, értekezletek, interjúk dokumentum-elemzés, interjúk

34 A tagintézmény stratégiai vezetése és operatív irányítása Kulcsjellemzők: A vezető elemzi és hatékonyan, a jogszabályi követelményeknek megfelelve kezeli a tagintézményi erőforrásokat, beleértve a humán, pénzügyi, technológiai, fizikai stb. erőforrásokat. A vezetőnek fontos a tagintézmény arculata, és arra törekszik, hogy az iskoláról pozitív képet alakítson ki. A vezető hatékony idő- és erőforrás-menedzsmentet biztosít. A vezető a rendszer irányelveit betartva irányítja, és átláthatóan menedzseli a munkafolyamatokat. A vezető a belső és a külső partnereket bevonó kommunikációt alkalmaz. A tagintézmény stratégiai vezetése és operatív irányítása Önértékelési szempontok Hogyan történik a jogszabályok figyelemmel kísérése? Hogyan tesz eleget a tagintézmény-vezető a tájékoztatási kötelezettségének? Hogyan történik a tagintézményi erőforrások elemzése, kezelése (emberek, tárgyak és eszközök, fizikai környezet)? Elvárások Folyamatosan figyelemmel kíséri a tagintézmény működését befolyásoló jogi szabályozók változásait. A pedagógusokat az őket érintő, a munkájukhoz szükséges jogszabály-változásokról folyamatosan tájékoztatja. Az érintettek tájékoztatására többféle kommunikációs eszközt, csatornát (verbális, nyomtatott, elektronikus, közösségi média stb.) működtet. A megbeszélések, értekezletek vezetése hatékony, szakszerű kommunikáción alapul. Hatékony idő- és emberi erőforrás felhasználást valósít meg (egyenletes terhelés, túlterhelés elkerülés, stb.). Hatáskörének megfelelően megtörténik a tagintézmény, mint létesítmény és a használt eszközök biztonságos működtetésének megszervezése (például tanműhelyek, sportlétesítmények eszközei, taneszközök). Ellenőrzési módszerek, eszközök dokumentum-elemzés dokumentum-elemzés dokumentum-elemzés

35 Hogyan biztosítja a tagintézmény-vezető a tagintézményi működés nyilvánosságát, a tagintézmény pozitív arculatának kialakítását? Hogyan biztosítja a tagintézményi folyamatok, döntések átláthatóságát? Milyen, a célok elérését támogató kapcsolatrendszert alakított ki a tagintézmény-vezető? A tagintézményi dokumentumokat a jogszabályoknak megfelelően hozza nyilvánosságra. A pozitív kép kialakítása és a folyamatos kapcsolattartás érdekében kommunikációs eszközöket, csatornákat működtet. Szabályozással biztosítja a folyamatok nyomon követhetőségét, ellenőrizhetőségét. Elvárja a szabályos, korrekt dokumentációt. Személyesen közreműködik a tagintézmény partneri körének azonosításában, valamint a partnerek igényeinek és elégedettségének megismerésében. Személyesen részt vesz a partnerek képviselőivel és a partnereket képviselő szervezetekkel (például DÖK, iskolaszék) történő kapcsolattartásban. A tagintézmény vezetése hatáskörének megfelelően hatékonyan együttműködik a fenntartóval az emberi, pénzügyi és tárgyi erőforrások biztosítása érdekében. dokumentum-elemzés dokumentumelemzés dokumentum-elemzés, kérdőívek, interjúk Öt évre szóló ellenőrzési terv beosztása Tekintettel arra, hogy jelenleg megbízott tagintézmény-vezető vezeti a tagintézményt, az ötéves tervet a pályázat útján kinevezett tagintézmény-vezető kinevezésekor készítjük el, a kinevezés második és negyedik évére. Az előző vezetői ellenőrzés (tanfelügyelet) és a tagintézményi önértékelés adott vezetőre vonatkozó értékelőlapjai: A lebonyolítás ütemezése Ellenőrzési módszerek, eszközök Szükséges emberi erőforrások

36 Melyek a vezető kiemelkedő és melyek a fejleszthető területei? Az egyes területeken mely tartalmi szempontok vizsgálatához kapcsolódóan születtek a fenti eredmények? Milyen irányú változás / tendencia látható az önértékelési eredményekben a korábbi tanfelügyeleti eredményekhez képest az egyes területeken? Dokumentumelemzés A lebonyolítás ütemezése Vezetői pályázat/program: Pedagógiai program: Egymást követő 2 tanév munkaterve és az éves beszámolók: SZMSZ évente évente évente évente Kérdőíves felmérés ütemezése A lebonyolítás ütemezése Ellenőrzési módszerek, eszközök Vezetői önértékelő kérdőív (online) kétévente online kérdőív intézményvezető Szükséges emberi erőforrások Nevelőtestületi kérdőív a vezető önértékelésének keretében kétévente online kérdőív pedagógusok, BECS tagok Szülői kérdőív a vezető önértékelésének keretében kétévente online kérdőív, papír-alapú (ha szükséges) szülők, BECS tagok

37

38 A TAGINTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS Célja: a tagintézmény pedagógiai-szakmai munkájának a fejlesztése annak feltárásával, hogy a tagintézmény saját pedagógiai programjában megfogalmazottakat hogyan valósította meg. Képet adnak a pedagógiai programban kitűzött célok megvalósulásának eredményességéről, úgy hogy közben számba veszik a tagintézmény adottságait, a nevelőtestület, mint szakmai közösség együttműködésének formáit, a nevelő-oktató munka tervezésének, szervezésének, ellenőrzésének, értékelésének és az eredmények visszacsatolásának folyamatát. A tagintézményi önértékelés gyakorisága: a tagintézmény átfogó önértékelése az 5 éves ciklusban egyszer történik meg, a programban kijelölt területeket viszont évente szükséges vizsgálni. Vizsgálandó területek: 1. Pedagógiai folyamatok 2. Személyiség- és közösségfejlesztés 3. Eredmények 4. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció 5. A tagintézmény külső kapcsolatai 6. A pedagógiai munka feltételei 7. A Nemzeti alaptantervben megfogalmazott elvárásoknak és a pedagógiai programban megfogalmazott intézményi céloknak való megfelelés Az 1-2. és 4-6. területeken a tagintézményi adottságokat, a tagintézmény működésének jelenlegi állapotát méri fel a tagintézmény, a 3. és 7. területeken pedig az elért eredményeit veszi számba. Elvárt eredmények: A tagintézmény adottságait és lehetőségeit számba véve meg kell határozni a partnerek érdekeinek megfelelő fejlődési irányokat. Ezek eléréséhez minél hatékonyabban kell kihasználni a meglévő lehetőségeket, és fel kell tárni a fejlődéshez szükséges módszereket és eszközöket, illetve azok megteremtésének módjait. A tagintézmény önértékelésének folyamata A folyamat az éves önértékelési terv szerint történik, támogatást az Oktatási Hivatal által működtetett informatikai rendszer nyújt. A folyamat lépései: 1. Az értékelésbe bevonandó további partnerek körének meghatározása, egyeztetés a tagintézmény vezetőjével. 2. A meghatározott partnerek tájékoztatása. 3. Az előző tanfelügyeleti ellenőrzés és önértékelés eredményeinek, a hozzájuk kapcsolódó intézkedési terveknek, a vezetői és a korábbi pedagógus önértékelési eredményeknek és a tagintézmény alaptevékenységét meghatározó dokumentumoknak valamint a kérdőíves felmérések eredményeinek a vizsgálata, majd a dokumentumelemzés eredményének a rögzítése, dokumentumonként, az előre adott szempontok mentén az informatikai rendszerben.

39 4. Interjútervek készítése, az interjúk lefolytatása, az interjúkérdések és a válaszok kivonatának rögzítése az informatikai felületen. 5. Minden elvárás esetében az informatikai rendszerben az elvárás teljesülésének az értékelése, megjelölve az értékelés forrásául szolgáló, a rendszerben korábban rögzített tapasztalatokat. 6. Értékelési területenként a fejleszthető és a kiemelkedő területeket meghatározása. Az értékelés az informatikai rendszerben történik. 7. A vezető a nevelőtestület bevonásával az önértékelés eredményére épülő intézkedési tervet készít. 8. Az önértékelés eredményének feltöltése az informatikai rendszerbe. Az intézkedési terv megvalósításának támogatása érdekében a fenntartó megjegyzéseket fűzhet a tervhez, amit a vezető juttat el részére. A TAGINTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS MÓDSZEREI, ESZKÖZEI 1. Dokumentumelemzés 1.1 Pedagógiai program 1.2 SZMSZ 1.3 Egymást követő 2 tanév munkatervei és az éves beszámolók (a munkaközösségek munkaterveivel és beszámolóival együtt) 1.4 Továbbképzési program, beiskolázási terv 1.5 Házirend 1.6 Mérési eredmények adatai, elemzések (öt évre visszamenőleg) 1.7. A pedagógus önértékelés eredményeinek összegzése 1.8 Az előző intézményellenőrzés (tanfelügyelet) és a tagintézményi önértékelés értékelő lapjai A teljes önértékelési folyamatban az öt éves ciklus alatt folyamatos adatgyűjtésről van szó. Részei: adatgyűjtés és intézményi önértékelés. - Folyamatosan történik: A pedagógusok önértékelése, amelynek eredményét a tagintézmény önértékelésében figyelembe kell venni. - Évente kell vizsgálni: A vastagon szedett elvárásokat. - Egyéb időpontban kell vizsgálni: A nevelőtestület és a szülők körében végzett kérdőíves felmérések a vezetői ciklus második és negyedik évében az öt éves ciklus közben folynak. Az adatgyűjtés további elemeit (dokumentumelemzés, interjúk) az öt éves ciklus során egyszer kell lebonyolítani. Az értékelésért felelős: Az értékelést, vagyis a tagintézményre vonatkozó intézményi elvárások teljesülésének vizsgálatát a tagintézmény-vezető végzi (szükség esetén bevonva az adatgyűjtésben részt vevő kollégákat), és értékelési területenként meghatározza a kiemelkedő és a fejleszthető területeket.

40 1. Dokumentumelemzés A dokumentumok elemző áttekintésében, a tagintézményi elvárások megfogalmazásában a következők segítik az önértékelési csoportot: 1.1. Pedagógiai program: - Mi az iskola pedagógiai hitvallása, van-e olyan pedagógiai elv, amelyet kiemelten képvisel? Szerepel-e olyan nevelési-oktatási feladat benne, amely az iskola specialitása? - Hogyan kapcsolódnak a tagintézmény által megfogalmazott célok a köznevelés előtt álló feladatokhoz? - A dokumentumban mi igazolja, hogy a tagintézmény a programját pedagógiai tudatossággal, stratégiát alkotva tervezte meg? - A programban meghatározott, az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai konkrétak-e, rendelhető-e hozzájuk tevékenység, megfelelnek-e a tagintézmény lehetőségeinek, reálisak-e? - A meghatározott célok megvalósításához szükséges feltételrendszert számba vették-e? Adatgyűjtés időpontja: Az éves ellenőrzési tervben meghatározott időpontban. Adatgyűjtést végzi: Az éves tervben meghatározott pedagógus SzMSz: - A szervezet felépítése és működésének jellemzői milyen módon kapcsolódnak a tagintézmény pedagógiai programjában megfogalmazottakhoz? - Az egyes intézményi közösségek és a szakmai közösségek milyen súllyal jelennek meg a szervezet életében? Adatgyűjtés időpontja: Az éves ellenőrzési tervben meghatározott időpontban. Adatgyűjtést végzi: Az éves tervben meghatározott pedagógus Egymást követő 2 tanév munkatervei és az éves beszámolók (a munkaközösségek munkaterveivel és beszámolóival együtt): - Milyen az operatív tervezés és a tagintézményi stratégiai célok viszonya? - Hogyan jelenik meg a tagintézményi munkaterv és a munkaközösségek éves terveinek egymásra épülése? - Az előző évi értékelésre építve milyen fejlesztő célú elemek, nevelési és oktatási feladatok jelennek meg a munkatervekben? Milyen aktuális feladatok fogalmazódnak meg a munkatervben, mint kiemelt nevelési, oktatási és egyéb feladatok? - Egyértelműen megjelenik-e az egyes feladatok felelőse, határideje, a végrehajtás ellenőrzője? - Hogyan jelennek meg a tagintézmény hagyományai az éves tervezésben? - A munkatervben meghatározott tartalom megvalósítása reális-e? Adatgyűjtés időpontja: Az éves ellenőrzési tervben meghatározott időpontban. Adatgyűjtést végzi: Az éves tervben meghatározott pedagógus.

41 1.4. Továbbképzési program beiskolázási terv: - Hogyan jelennek meg a pedagógiai programban meghatározott elvek, célok, a tagintézmény fejlesztési céljai a továbbképzési programban, beiskolázási tervben? - Összhangban van-e a tagintézmény hagyományaival? Adatgyűjtés időpontja: Az éves ellenőrzési tervben meghatározott időpontban. Adatgyűjtést végzi: Az éves tervben meghatározott pedagógus Házirend: - Hogyan kapcsolódnak a házirendben leírtak a tagintézményi stratégiai célokhoz? - A tanulók jogai és kötelességei a pedagógiai programban meghatározott pedagógiai elvekkel összhangban szerepelnek-e benne? - Hol, hogyan érhető el a dokumentum az érintettek számára? Adatgyűjtés időpontja: Az éves ellenőrzési tervben meghatározott időpontban. Adatgyűjtést végzi: Az éves tervben meghatározott pedagógus Mérési eredmények adatai, elemzése (országos mérések, kompetenciamérés eredménye öt tanévre visszamenőleg): Országos kompetenciamérés: - Hogyan viszonyul az iskola mérési teljesítménye az országos átlaghoz és a hozzá hasonló iskolák átlagához (kompetenciatípusonként és mért évfolyamonként)? - Kimutatható-e változás vagy tendencia e téren az utolsó öt évben? - Hogyan viszonyul az iskolában az alapszintet el nem érők aránya az országos átlaghoz és a hozzá hasonló iskolák átlagához (kompetenciatípusonként és mért évfolyamonként)? - Kimutatható-e változás vagy tendencia e téren az utolsó öt évben (kompetenciatípusonként és mért évfolyamonként)? - Kimutatható-e változás vagy tendencia az iskola CSH-indexére vonatkozóan (amennyiben az megjelenik a telephelyi jelentésben) az utolsó öt évben (kompetenciatípusonként és mért évfolyamonként)? - Megállapítható-e az iskola szociokulturális hátránykompenzáló hatása (kompetenciatípusonként és mért évfolyamonként), és ha igen, akkor az milyen (az átlagnál jobb, átlagos, az átlagnál rosszabb)? - Kimutatható-e változás vagy tendencia e téren az utolsó öt évben (kompetenciatípusonként és mért évfolyamonként)? - Megállapítható-e az iskola fejlesztő hatása (kompetenciatípusonként és mért évfolyamonként), és ha igen, akkor az milyen (az átlagnál jobb, átlagos, az átlagnál rosszabb)? - Kimutatható-e változás vagy tendencia e téren az utolsó öt évben (kompetenciatípusonként és mért évfolyamonként)? - Milyen az iskolában a többiektől kifejezetten leszakadó tanulók aránya? - Milyen az iskolában a többiekhez képest kifejezetten jobb eredményt elérő tanulók aránya? Adatgyűjtés időpontja: Az éves ellenőrzési tervben meghatározott időpontban. Adatgyűjtést végzi: Az éves tervben meghatározott pedagógus.

42 1.7. A pedagógus önértékelés eredményeinek összegzése:(ötödik tanévben) A tagintézmény önértékelésének idejére a tagintézmény pedagógusai részt vettek már önértékelésen, így a rendelkezésre álló értékeléseket az önértékelő kollégák elemző módon áttekintik, különösen az alábbiakat figyelembe véve: - Milyen átlagos eredménnyel zárultak az értékelések az egyes területeken? - Van-e olyan fejlesztésre megjelölt terület, amely valamennyi vagy a legtöbb értékelt pedagógus esetében azonos? - Van-e olyan erősség, kiemelkedő terület, amely valamennyi vagy a legtöbb értékelt pedagógus esetében azonos? - A pedagógusok értékelésének eredményei között van-e egyéb összefüggés, megfigyelhető(k)-e: o az azonos szakmai munkaközösségben tanító pedagógusok kiemelkedő és fejleszthető területeinek azonossága, o a módszertani felkészültség erősségeinek, fejleszthető területeinek azonossága? Az átfogó intézményi önértékelés keretében sor kerül a vezető önértékelésére is, a tagintézmény önértékelése során áttekintik a vezető önértékelésének eredményét is. Adatgyűjtés időpontja: Az éves ellenőrzési tervben meghatározott időpontban. Adatgyűjtést végzi: Az éves tervben meghatározott pedagógus Az előző intézményellenőrzés (tanfelügyelet) és a tagintézményi önértékelés értékelő lapjai: - Melyek a kiemelkedő és melyek a fejleszthető területek? - Az egyes területeken mely tartalmi szempontok vizsgálatához kapcsolódóan születtek a fenti eredmények? - Milyen irányú / tendenciájú változás látható az önértékelési eredményekben a korábbi tanfelügyeleti eredményekhez képest az egyes területeken? - A tagintézmény előző tanfelügyeleti látogatását követő értékelés és az előző intézményi önértékelés alapján elkészített öt évre szóló intézkedési tervek időarányos részének végrehajtása és annak dokumentálása megtörtént-e? Adatgyűjtés időpontja: Az éves ellenőrzési tervben meghatározott időpontban. Adatgyűjtést végzi: Az éves tervben meghatározott pedagógus. 2. Megfigyelési szempontok - a pedagógiai munka infrastruktúrájának megismerése A tagintézményben folyó nevelő-oktató munka önértékelése során az iskola adottságainak számbavétele az alábbi szempontok mentén történik: A tagintézmény kiemelt nevelési céljainak való megfelelés hogyan érhető tetten fizikális formában? (Például környezettudatos nevelés.) Milyen a tanulók tanulási környezete? Ha van közösségi tér a tagintézményben, azt hogyan, mire használják? Milyen helyiségekkel és infrastrukturális feltételekkel rendelkezik a tagintézmény a tanítási folyamat/tanórák megvalósításához?

43 Milyen helyiségekkel és infrastrukturális feltételekkel rendelkezik a tagintézmény az SNI/BTM tanulók foglalkozásainak megvalósításához? Milyen helyiségekkel és infrastrukturális feltételekkel rendelkezik a tagintézmény a napi sportolás megvalósítására? Milyen helyiségekkel és infrastrukturális feltételekkel rendelkezik a tagintézmény az idegen nyelv tanításának megvalósítására? Milyen helyiségekkel és infrastrukturális feltételekkel rendelkezik a tagintézmény az informatikai ismeretek tanításának megvalósítására? Milyen helyiségekkel és infrastrukturális feltételekkel rendelkezik a tagintézmény az szakmai gyakorlatok oktatásának megvalósítására? Hogyan felel meg a tagintézmény tárgyi környezete a különleges bánásmódot igénylő tanulók nevelésének, oktatásának? Adatgyűjtés időpontja: Az éves ellenőrzési tervben meghatározott időpontban. Adatgyűjtést végzi: Az éves tervben meghatározott pedagógus. 3. Elégedettségmérés A tagintézmény a tagintézmény önértékelése során a vezető önértékelésekor a szülők és pedagógusok körében használt kérdőív segítségével vizsgálja a partnerek elégedettségét, ezen kívül egyéb partnerek (a gyakorlati oktatásban részt vevő gazdálkodó szervezetek) körében is végezhet elégedettségi vizsgálatot. Adatgyűjtés időpontja: Az éves ellenőrzési tervben meghatározott időpontban. Adatgyűjtést végzi: Az éves tervben meghatározott pedagógus. 4. Interjú 4.1 Egyéni interjú készül a vezetővel: A tagintézményi önértékelés során a vezetővel készített interjú javasolt kérdései Milyen az Ön intézménye? Fogalmazzon meg (emeljen ki) öt intézményi jellemzőt! - Milyen rendszere van a tagintézményben folyó nevelő-oktató munkát meghatározó dokumentumok elkészítésének? (Stratégiai dokumentumok, az éves munkát meghatározó dokumentumok.) - Hogyan történik az igazgatási feladatok ellátása? - Hogyan történik az aktuálisan megjelenő új feladatok ellátása a tagintézményben? (Például mindennapos testnevelés stb.) - Hogyan működik a tagintézményben az ellenőrzés? (Ki, mit, milyen gyakorisággal, céllal, eszközökkel ellenőriz?) - Hogyan történik a tagintézményben a tagintézményi önértékelés, a pedagógusok értékelése? - Hogyan történik meg a visszacsatolás? - Mi történik az ellenőrzési, mérési, értékelési eredményekkel? - A munkaközösség-vezetők hol, milyen tevékenység formájában kapcsolódnak be a vezetés munkájába? - Mi jellemzi a tagintézményben a feladat-, hatáskör- és felelősség-megosztást?

44 - Milyen módszerei használatosak a tagintézményen belüli tudásmegosztásnak? - Milyen módszerei, formái valósulnak meg a tagintézményen belüli információátadásnak? - Melyek a pedagógus-továbbképzés preferált irányai? - Milyen a tagintézmény viszonya az új módszerekhez, tanulásszervezési eljárásokhoz? - Hogyan értékeli a tagintézmény az alkalmazott módszerek beválását, mi történik a be nem vált módszerekkel? - Hogyan értékeli a tagintézmény hagyományápoló/hagyományteremtő munkáját? - A nevelő-oktató munka szempontjából melyik partnerekkel való együttműködést tartja a leghasznosabbnak? Mi a tartalma a kapcsolatoknak? Hogyan tájékoztatják a partnereket a tagintézmény eredményeiről? - Milyen szakmai közéleti szerepeket tölt be a tagintézmény? - Ha vannak a tagintézményben sajátos nevelési igényű tanulók, ez a tény milyen hatást gyakorol a tagintézményben folyó munkára? - A tagintézmény pedagógiai programjában megfogalmazott célok milyen eredménnyel valósultak meg a tagintézményben? Különösen o személyiségfejlesztés területen, o közösségfejlesztés területen, o tehetséggondozás területen, o szociális hátrányok enyhítése területen? - Melyek a tagintézmény kiemelt céljai? - Mennyire élénk és rendszeres a szakmai szervezetek munkájában vagy a helyi közéletben való személyes / munkaközösségi részvétel? - Vannak-e olyan intézményi alkalmak, díjak, amelyekkel elismerik a partnerek kiemelkedő szakmai és közéleti tevékenységét? Adatgyűjtés időpontja: Az éves ellenőrzési tervben meghatározott időpontban. Adatgyűjtést végzi: Az éves tervben meghatározott pedagógus. 4.2 Csoportos interjú a tagintézmény pedagógusainak és a szülők képviselőnek részvételével Az interjúalanyok kiválasztása irányítottan történik: - osztályonként minimum két szülő; - a pedagógusok esetében különböző évfolyamokon tanító, nem azonos munkaközösségbe tartozó pedagógusok. A tagintézményi önértékelés során a pedagógusok képviselőivel készített interjú javasolt kérdései Javasolt kéréssorok, melyek a dokumentumelemzés tapasztalatai alapján indokolt esetben megváltoztathatók. - Melyek a tagintézmény kiemelt céljai a tagintézményi profil tekintetében, és aktuálisan most, a ciklus végén? - Az értekezletek összehívása milyen célok mentén, és milyen rendszerességgel történik? - Ha jellemezni kellene a tagintézményét, mely három jellemzőt emelné ki? - Hogyan történik a tagintézményben az egyes tanulók képességeinek megismerése? - Milyen formái vannak az egyes tanulók képességfejlesztésének? (SNI, BTM, tehetségfejlesztés, HH, HHH) - Hogyan történik a tanulók szociális hátrányának enyhítése? - Milyen módon történik a tanulás támogatása?

45 - Hogyan segítik a tagintézményben a tanulók együttműködését? - Milyen közösségépítő tevékenységeket végeznek? - Ebben a tanévben milyen tanórán/iskolán kívül szervezett tevékenységen vesznek részt a tanulók? - A tagintézményben mi történik a tanulókat érintő mérési eredményekkel, hogyan hasznosítják azokat? - A nevelőtestület szakmai együttműködését milyen formák jellemzik? - Mi a tartalmuk az együttműködéseknek? - Hogyan történik a tagintézményben a belső tudásmegosztás? - A munkaközösségek és a nevelőtestület véleményét milyen tervezésben, fejlesztésben, milyen döntések előkészítésében veszi figyelembe a vezetés? - Hogyan viszonyulnak a pedagógusok az új módszerek bevezetéséhez, az új tanulásszervezési eljárások működtetéséhez? - Hogyan értékelik a módszerek beválását, hatásosságát, és mit kezdenek az értékelés eredményével? - Milyen a pedagógusok viszonya az innovációhoz? - Véleménye szerint a szülők mit várnak el az iskolától? Mennyire határozza meg az itt folyó nevelő-oktató munkát ez a külső elvárás? - Milyen a vezetői ellenőrzés gyakorlata a tagintézményben, milyen formában kap visszajelzést a munkájáról? - A tagintézményben folyó nevelő-oktató munka melyik területén/területein látja fontosnak a fejlesztést? - Van-e olyan fejlesztés, amit a munkaközösség javaslatára valósítottak meg a tagintézményben? - Milyen lehetőségei vannak a pedagógusoknak a szakmai fejlődésre (képzések, projektnapok, jó gyakorlat kipróbálása stb.)? - Mi a tapasztalata azzal kapcsolatban, hogyan befolyásolja az integráció a tagintézményben folyó munkát? - A tagintézmény pedagógiai programjában megfogalmazott célok megvalósítása milyen eredménnyel történt meg a tagintézményben? Különösen a személyiségfejlesztés területen, a közösségfejlesztés területen, a tehetséggondozás területen a szociális hátrányok enyhítése területen? Adatgyűjtés időpontja: Az éves ellenőrzési tervben meghatározott időpontban. Adatgyűjtést végzi: Az éves tervben meghatározott pedagógus. A tagintézményi önértékelés során a szülők képviselőivel készített interjú javasolt kérdései - Mi volt a döntő szempont, amikor ezt a tagintézményt választotta a gyermeke számára? - Az iskola megfelel-e az előzetes elvárásainak? - Ön szerint a tagintézményben mekkora hangsúlyt kap a nevelés? - Milyen az oktató munka színvonala az Ön megítélése szerint? - Milyen felzárkóztató, fejlesztő foglalkozások működnek a tagintézményben? - A tagintézményben működő tehetségfejlesztésnek milyen módjairól tud? - Milyen tanórán kívüli foglalkozásokon vesz részt a gyermeke? - A tagintézmény bevonja-e a szülőket a közösség életébe, a tagintézményi hagyományok ápolásába? - Ha igen, milyen formában teszi ezt (jótékonysági vásár, bál stb.)? - Ajánlaná-e a tagintézményt mások számára? - Milyen pályát, továbbtanulást képzel el gyermeke számára? Kap-e ehhez segítséget az iskola részéről? Adatgyűjtés időpontja: Az éves ellenőrzési tervben meghatározott időpontban.

46 Adatgyűjtést végzi: Az éves tervben meghatározott pedagógus. Az interjúk lebonyolításának a menete: Csak az érintett személyek vagy csoportok lehetnek jelen, megfigyelő vagy egyéb más személy nem

47 47 INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS TERÜLETEI A gyakorlati oktatásvezető ellenőrzési és értékelési hatásköre a szakképzés területére terjed ki. Kulcsjellemzők: Pedagógiai folyamatok A tagintézmény pedagógiai programja és alaptevékenysége világos, a tanulási-tanítási folyamat tervezése, megvalósítása, ellenőrzése és értékelése során a tanulói alapkészségek és kulcskompetenciák fejlesztésére koncentrál. A tagintézmény céljai eléréséhez rendelkezik stratégiai és operatív tervekkel, amelyek elkészítéséhez, fejlesztéséhez megfelelő információkat szerez be, és bevonja a tagintézmény külső és belső partnereit. A tervek megvalósítása nyomon követhető, a napi pedagógiai gyakorlat a célok megvalósítását szolgálja. A tagintézmény törekszik arra, hogy a pedagógusok tanítási gyakorlata szabályozott és tervezett legyen. A tagintézményben működő ellenőrzési rend alapján a tervek megvalósításának eredményessége és hatékonysága pontosan meghatározható. Az értékelések eredményeinek visszacsatolása megtörténik, és a tagintézményi fejlesztések egyik alapját képezi. Pedagógiai folyamatok - Tervezés Önértékelési szempontok Elvárások Ellenőrzés ütemezése Ellenőrzési módszerek, eszközök Szükséges emberi erőforrások

48 48 Hogyan valósul meg a stratégiai és operatív tervezés? A tagintézmény vezetése irányítja a tagintézmény stratégiai és operatív dokumentumainak koherens kialakítását. A tagintézmény stratégiai és operatív dokumentumai a tagintézmény működését befolyásoló mérési (az Eredmények értékelési területnél felsorolt adatok), demográfiai, munkaerő-piaci és más külső mutatók (például szociokulturális felmérések adatai) azonosítása, gyűjtése, feldolgozása és értelmezése alapján készül. Ezek segítik a tagintézmény jelenlegi és jövőbeni helyzetének megítélését. A tervek elkészítése a munkaköri leírásokban rögzítetteknek megfelelően a tantestület tagjainak bevonásával történik, a tagintézmény munkatársainak felkészítése a feladatra időben megtörténik. Biztosított a fenntartóval való jogszabály szerinti együttműködés. Megtörténik a tanfelügyeleti ellenőrzések eredményeiből, a korábbi fejlesztési terv felülvizsgálatából, valamint a további ellenőrzésekből, intézkedési tervekből származó információk feldolgozása, értékelése, a tapasztalatok beépítése az önértékelést követő ötéves intézkedési tervbe. évente dokumentumok ellenőrzése (munkaterv, beszámolók) dokumentumelem zés, jegyzőkönyvek tanulmányozása tagintézmény-vezető és helyettesei, gyakorlati oktatásvezető, a belső értékelési csoport Az éves munkaterv összhangban van a stratégiai dokumentumokkal és a munkaközösségek terveivel. évente dokumentumelemzés tagintézmény-vezető, munkaközösségvezetők Milyen a tagintézményi stratégiai terv és az oktatáspolitikai köznevelési célok viszonya; az operatív tervezés és a tagintézményi stratégiai célok viszonya? A tagintézmény stratégiai dokumentumai az adott időszak oktatáspolitikai céljaival összhangban készülnek. Az operatív tervezés a stratégiai célok hatékony megvalósulását szolgálja, és a dokumentumokban nyomon követhető. évente dokumentumelemzés tagintézmény-vezető Pedagógiai folyamatok - Megvalósítás

49 49 Önértékelési szempontok Elvárások Ellenőrzés ütemezése Ellenőrzési módszerek, eszközök Szükséges emberi erőforrások Hogyan történik a tervek megvalósítása? A stratégiai tervek megvalósítása tanévekre bontott, amelyben megjelennek a stratégiai célok aktuális elemei. (Pedagógiai program, a vezetői pályázat, a továbbképzési terv és az ötéves intézkedési terv stb. aktuális céljai, feladatai.) A tagintézmény éves terveinek (éves munkaterv, éves intézkedési tervek, munkaközösségi tervek, a pedagógiai munka, tervezési dokumentumai, stb.) gyakorlati megvalósítása a pedagógusok, a munkaközösségek és a diákönkormányzat bevonásával történik. A tagintézmény nevelési-oktatási céljai határozzák meg a módszerek, eljárások kiválasztását, alkalmazását, a neveléstudományi kutatások eredményeinek figyelembevételével. A tagintézményi pedagógiai folyamatok (például tanévre, tanulócsoportra tervezett egymásra épülő tevékenységek) a személyiség- és közösségfejlesztést, az elvárt tanulási eredmények elérését, a szülők, tanulók és munkatársak elégedettségét és a fenntartói elvárások teljesülését szolgálják. folyamatos dokumentumelemzés tanórák, foglalkozások látogatása helyettesei Milyen a tagintézmény működését irányító éves tervek és a beszámolók viszonya, hogyan épülnek egymásra? A tanév végi beszámoló megállapításai alapján történik a következő tanév tervezése, továbbá az operatív intézményvezetési feladatok kijelölése. évente Az éves tervek és beszámolók koherensen egymásra épülnek. évente dokumentumelemzés dokumentumelemzés tagintézmény-vezető helyettesei, gyakorlati oktatásvezető, munkaközösség-vezetők A beszámolók szempontjai illeszkednek a tagintézményi önértékelési rendszerhez és azzal szerves egységet alkotnak. évente dokumentumelemzés tagintézmény-vezető

50 50 Milyen a pedagógusok éves tervezésének, és a terv tényleges megvalósulásának a viszonya? A stratégiai és operatív dokumentumokban megfogalmazott célok, feladatok a csoport, valamint a sajátos nevelési igényű tanulók adottságait figyelembe véve megjelennek a pedagógus tervező munkájában, és annak ütemezésében. A pedagógiai munka megfelel az éves tervezésben foglaltaknak, az esetleges eltérések indokoltak és megfelelő módon dokumentáltak. A teljes pedagógiai folyamat követhető a tanmenetekben, a naplókban, valamint az oktatott tantárgy jellegétől függően a tanulói produktumokban. helyettesei, gyakorlati oktatásvezető, munkaközösség-vezetők Pedagógiai folyamatok - Ellenőrzés Önértékelési szempontok Elvárások Ellenőrzés ütemezése Ellenőrzési módszerek, eszközök Szükséges emberi erőforrások Hogyan működik az ellenőrzés a tagintézményben? A tagintézményi stratégiai alapdokumentumok alapján a tagintézményben belső ellenőrzést végeznek. Az ellenőrzési tervben szerepel, hogy ki, mit, milyen céllal, milyen gyakorisággal, milyen eszközökkel ellenőriz. A tagintézmény azonosítja az egyes feladatok eredményességének és hatékonyságának méréséhez, értékeléséhez szükséges mutatókat. A tanulási eredményeket a tagintézmény folyamatosan követi, elemzi, szükség esetén korrekciót hajt végre. Az ellenőrzések eredményeit felhasználják a tagintézményi önértékelésben. Az önértékelésben érintett pedagógus az ellenőrzések megállapításainak (erősségek, fejleszthető területek) megfelelően önfejlesztési tervet készít, a szükséges feladatokat ütemezi és végrehajtja. folyamatos óralátogatás, megbeszélés, dokumentum-elemzés, interjú főigazgató, tagintézményvezető és helyettesei, gyakorlati oktatásvezető, munkaközösségvezetők

51 51 Pedagógiai folyamatok - Értékelés Önértékelési szempontok Elvárások Ellenőrzés ütemezése Ellenőrzési módszerek, eszközök Szükséges emberi erőforrások Hogyan történik a tagintézményben az értékelés? Az értékelés tények és adatok alapján tervezetten és objektíven történik. A tagintézményi önértékelés elvégzésére a tagintézmény munkacsoportot szervez. A munkacsoport további pedagógusokat von be munkájába. Az önértékelés során tények és adatok alapján azonosítják a nevelési-oktatási tevékenységgel és a szervezet működésével összefüggő erősségeket, fejleszthető területeket. Az önértékelési folyamatban felhasználják a munkatársak, szülők, és a külső partnerek (fenntartó és más partnerek) elégedettségméréseinek eredményeit. A tagintézmény az ellenőrzések során született eredményeket elemzi és értékeli (ld. Eredmények terület). folyamatos kérdőívek, interjúk, beszámolók helyettesei, gyakorlati oktatásvezető, munkaközösségvezetők, a belső értékelési csoport Milyen a pedagógiai programban meghatározott tanulói értékelés működése a gyakorlatban? A tagintézményben folyó nevelési-oktatási munka alapjaként a tanulók adottságainak, képességeinek megismerésére vonatkozó mérési rendszer működik, amely magában foglalja a bemeneti méréseket és matematikából a 10. évfolyamon a próbaérettségit. A tanulók értékelése a tagintézmény szabályzó dokumentumaiban megfogalmazott/elfogadott, közös alapelvek és követelmények (értékelési rendszer) alapján folyik. A tagintézményben a tanulói teljesítményeket folyamatosan követik, a tanulói teljesítményeket dokumentálják, elemzik, és az egyes évek értékelési eredményeit összekapcsolják, szükség esetén fejlesztési tervet készítenek. folyamatos dokumentumelemzés helyettesei, gyakorlati oktatásvezető, munkaközösségvezetők, szaktanárok, a belső értékelési csoport

52 52 A pedagógiai programnak és az egyéni fejlesztési terveknek megfelelően történik az egyénre szabott értékelés, amely az értékelő naplóban nyomon követhető. folyamatos dokumentumelemzés helyettesei, gyakorlati oktatásvezető, munkaközösség-vezetők A tanuló eredményeiről fejlesztő céllal folyamatosan visszacsatolnak a tanulónak és szüleinek/gondviselőjének, valamint a szakképzésben a gazdálkodó szervezet képviselőjének. folyamatos dokumentumelemzés, iktatott levelezés tanulmányozása helyettesei, gyakorlati oktatásvezető Pedagógiai folyamatok - Korrekció Önértékelési szempontok Elvárások Ellenőrzés ütemezése Ellenőrzési módszerek, eszközök Szükséges emberi erőforrások Mi történik az ellenőrzés eredményeivel? A tagintézmény stratégiai és operatív dokumentumainak elkészítése, módosítása során megtörténik az ellenőrzések során feltárt információk felhasználása. évente dokumentumelemzés helyettesei, gyakorlati oktatásvezető, munkaközösség-vezetők

53 53 Mi történik a mérési, értékelési eredményekkel? (Elégedettségmérés, intézményi önértékelés pedagógus-értékelés, tanulói kompetenciamérés, egyéb mérések.) Évente megtörténik az önértékelés keretében a mérési eredmények elemzése, a tanulságok levonása, fejlesztések meghatározása, és a tagintézmény a mérési-értékelési eredmények függvényében korrekciót végez szükség esetén. A tagintézmény a nevelési és tanulási eredményességről szóló információk alapján felülvizsgálja a stratégiai és operatív terveit, különös tekintettel a kiemelt figyelmet igénylő (tehetséges, illetve lemorzsolódással veszélyeztetett) tanulók ellátására. A problémák megoldására alkalmas módszerek, jó gyakorlatok gyűjtése, segítő belső (ötletek, egyéni erősségek) és külső erőforrások (például pályázati lehetőségek) és szakmai támogatások feltérképezése és bevonása természetes gyakorlata a tagintézménynek. évente dokumentumelemzés helyettesei, gyakorlati oktatásvezető Személyiség- és közösségfejlesztés Kulcsjellemzők: A tagintézmény munkájában kiemelt figyelmet kap az egyes tanulói kulcskompetenciák fejlesztése. A tagintézményben folyó nevelő-oktató munka keretei az egyes tanulók személyes és szociális készségeinek, képességeinek figyelembe vételével kerülnek kialakításra. Megfelelő módon történik meg az egyéni tanulási módszerek, programok bevezetése és működtetése, például a tehetséggondozás és a felzárkóztatás. A tagintézményben alkalmazott tanítási- és tanulásszervezési eljárások a különböző szociális hátterű, képességű és érdeklődésű tanulók együtt tanulását szolgálják. A tagintézményben a tanulói közösségek tevékenysége tudatos tervezés alapján zajlik, alkalmanként megtörténik a külső partnerek bevonása is. Személyiségfejlesztés Önértékelési szempontok Elvárások Ellenőrzés ütemezése Ellenőrzési módszerek, eszközök Szükséges emberi erőforrások

54 54 Hogyan valósulnak meg a pedagógiai programban rögzített személyiségfejlesztési feladatok? A beszámolókban és a tagintézményi önértékelésben követhetők az eredmények (különös tekintettel az osztályfőnökök tevékenységére, a diák-önkormányzati munkára, egyéni fejlesztésre). Támogató szervezeti és tanulási kultúra jellemzi az iskolát, mely segíti a tanulók személyiségfejlődését és ösztönzőleg hat a csoportkohézióra. Hogyan ismerik meg az egyes A tagintézményben szükség szerint - a vizsgálatra alkalmas tanulók személyes és szociális módszereket, eszközöket, technikákat használnak erre a célra. készségeit, képességeit? Hogyan fejlesztik az egyes tanulók személyes és szociális képességeit (különös tekintettel a kiemelt figyelmet igénylő tanulókra)? A figyelem középpontjában a tanulók kulcskompetenciáinak fejlesztése áll a tanulói közösség adottságait figyelembe véve. A pedagógusok módszertani kultúrája kiterjed a személyes és szociális képességek fejlesztésére, továbbá a hátránykompenzációra. A pedagógusok megosztják egymással ez irányú módszertani tudásukat. A fejlesztés eredményét folyamatosan nyomon követik, s ha szükséges, fejlesztési korrekciókat hajtanak végre A fejlesztés megvalósulása nyomon követhető - a tagintézmény dokumentumaiban, - a mindennapi gyakorlatban (tanórai és tanórán kívüli tevékenységek), - DÖK programokban. félévenként beszámolók, interjúk munkaterv, beszámolók helyettesei helyettesei esetleges interjúk helyettesei szakmai megbeszélések, helyettesei belső továbbképzés, esetmegbeszélés helyettesei, osztályfőnökök Hogyan történik a tanulók szociális hátrányainak enyhítése? A kiemelt figyelmet igénylő tanulók mindegyikénél rendelkeznek a pedagógusok a hozzáférhető megfelelő információkkal, és alkalmazzák azokat a nevelő, fejlesztő és oktató munkájukban. megbeszélés, dokumentumelemzés helyettesei, osztályfőnökök, szaktanárok A tagintézmény vezetése és érintett pedagógusa információkkal rendelkezik minden tanuló szociális helyzetéről. évente dokumentumelemzés helyettesei, osztályfőnökök

55 55 A tagintézmény támogató-rendszert működtet: Felzárkóztatást célzó egyéni foglalkozást szervez. Integrációs oktatási módszereket fejleszt, és ezt be is vezeti. Képzési, oktatási programokat, modelleket dolgoz ki vagy át, és működteti is ezeket. Célzott programokat tár fel. Kapcsolatot tart fenn valamely szakmai támogató hálózattal. stb. Hogyan támogatják az önálló tanulást, hogyan tanítják a tanulást? Hogyan történik az egyes tanulói teljesítmények értékelése? Az önálló tanulás támogatása érdekében a tagintézmény pedagógiai programjával összhangban történik a nevelési - oktatási módszerek, eljárások kiválasztása vagy kidolgozása, és azok bevezetésének megtervezése. Az alulteljesítő, tanulási nehézségekkel küzdő és sajátos nevelési igényű tanulók megkülönböztetett figyelmet kapnak az iskolai élet minden területén. A tagintézmény pedagógusai a tagintézmény pedagógiai programjával összhangban alkalmaznak korszerű nevelési - oktatási módszereket, eljárásokat, technikákat (akár egymással kombinálva is); használják a tanulás tanításának módszertanát. A tagintézményben a tanulók teljesítményének értékelése a törvényi előírások, a pedagógiai programban megfogalmazottak alapján egyedi és fejlesztésközpontú. A tagintézmény vezetése a pedagógiai programban meghatározottak szerint számon kéri a tanulói teljesítmények pontos feldolgozását és nyomon követését is. A fejlesztésben érintett tanulók esetében az értékelést a szakvélemény előírásainak megfelelően végzik az osztályfőnök koordinálásával. évente félévente interjúk, óralátogatások, óraelemzések dokumentumelemzés helyettesei, munkaközösség-vezetők helyettesei

56 56 Hogyan történik a tanulók egészséges és környezettudatos életmódra nevelése? Az egészséges és környezettudatos életmódra nevelés elmélete és évente gyakorlata a pedagógiai programban előírtak szerint a munkatervben szerepel, a beszámolókból követhető. A téma megjelenik a tervezésben és a tanórákon, nyomon követhető, ha a téma indokolttá teszi, a tanulói dokumentumokban is. A tanórán kívüli tevékenységek alkalmával a tanulók a gyakorlatban alkalmazzák a téma elemeit. dokumentumelemzés helyettesei Közösségfejlesztés Önértékelési szempontok Hogyan segíti a tagintézmény a tanulók együttműködését? Elvárások A stratégiai programokban és az operatív tervekben szereplő évente közösségfejlesztési feladatokat valamennyi pedagógus bevonásával megvalósítja a tagintézmény. A beszámolókból követhetők az alapelvek és a feladatok megvalósításának eredményei, különös tekintettel az osztályfőnökök, a diákönkormányzat tevékenységére, a tagintézményi hagyományok ápolására, a támogató szervezeti kultúrára. A tanulók közötti, valamint a tanulók és pedagógusok közötti kapcsolatok jók. A tagintézmény gondoskodik a pedagógusok, valamint a tanulók közötti folyamatos információcseréről és együttműködésről a pedagógiai programban és az szmsz-ben foglaltak szerint. Ellenőrzés ütemezése Ellenőrzési módszerek, eszközök dokumentumelemzés Szükséges emberi erőforrások helyettesei Személyiségfejlesztés Önértékelési szempontok Elvárások Ellenőrzés ütemezése Ellenőrzési módszerek, eszközök Szükséges emberi erőforrások

57 57 A tagintézmény közösségépítő tevékenységei hogyan, milyen keretek között valósulnak meg? A tagintézmény közösségi programokat szervez. évente dokumentumelemzés A szülők a megfelelő kereteken belül részt vesznek a közösségfejlesztésben az iskolai szülői szervezet koordinálásával. Bevonják a tanulókat, a szülőket és a tagintézmény dolgozóit a szervezeti és tanulási kultúrát fejlesztő intézkedések meghozatalába. A részvétellel, a tagintézmény működésébe való bevonódással és a diákok önszerveződésének lehetőségeivel a tanulók és a diákok elégedettek. kétévente kétévente Közösségi programokat szervez a diákönkormányzat. évente dokumentumelemzés dokumentumelemzés dokumentumelemzés helyettesei helyettesei helyettesei helyettesei Kulcsjellemzők: Eredmények A tagintézményben folyó nevelő-oktató munka eredményességét jelző mutatókat folyamatosan gyűjti, értelmezi, elemzi a tagintézmény. A tagintézményben a tanulói teljesítményeket folyamatosan figyelemmel kísérik, dokumentálják, és az egyes területek értékelési eredményeit összekapcsolják. A tagintézmény nevelési-oktatási tevékenységével kapcsolatos partneri elégedettség különös tekintettel a tanulók továbbhaladására és az erre való felkészítésre, a tanulók képességeinek kibontakoztatására, a tanulók értékelésére, az egyéni tanulási és fejlesztési lehetőségekre, a tehetséggondozásra, a hátrányos helyzetű tanulók támogatására és a nevelés-oktatás általános színvonalára felhasználásra kerül a fejlesztési tervek elkészítése során. Eredmények Önértékelési szempontok Elvárások Ellenőrzés ütemezése Ellenőrzési módszerek, eszközök Szükséges emberi erőforrások

58 58 Milyen eredményességi mutatókat tartanak nyilván a tagintézményben? A tagintézmény pedagógiai programjának egyik prioritása a tanulástanítás eredményessége. kétévente A tagintézmény partnereinek bevonásával történik meg a tagintézményi működés szempontjából kulcsfontosságú sikertényezők azonosítása. dokumentum-elemzés helyettesei Milyen szervezeti eredményeket tud felmutatni a tagintézmény? Nyilvántartják és elemzik a tagintézményi eredményeket: kompetenciamérések eredményei tanév végi eredmények tantárgyra, 2 évre vonatkozóan versenyeredmények: országos szint, megyei szint, tankerületi szint, települési szint továbbtanulási mutatók (ha rendelkezésre állnak megbízható információk) vizsgaeredmények, elismerések lemorzsolódási mutatók (évismétlők, magántanulók, kimaradók, lemaradók elégedettségmérés eredményei (szülő, pedagógus, tanuló) neveltségi mutatók, stb. Az országos kompetenciamérésen a tagintézmény tanulóinak teljesítményszintje évek óta (a háttérváltozók figyelembe vételével) emelkedik/a jó eredményt megtartják, illetve a hozzáadott pedagógiai érték kimutatható. A tagintézmény kiemelt nevelési céljaihoz kapcsolódó eredmények alakulása az elvártaknak megfelelő. A tagintézmény nevelési és oktatási célrendszeréhez kapcsolódóan kiemelt tantárgyak oktatása eredményes és a vizsgaeredményekben mérhető. Az eredmények eléréséhez a munkatársak nagy többsége hozzájárul. A tagintézmény rendelkezik valamilyen külső elismeréssel. évente évente évente dokumentum-elemzés helyettesei dokumentum-elemzés helyettesei dokumentum-elemzés helyettesei

59 59 Hogyan hasznosítják a belső és külső mérési eredményeket? A tagintézmény vezetése gondoskodik a tanulási eredményességről szóló információk belső nyilvánosságáról. Az eredmények elemzése és a szükséges szakmai tanulságok levonása és visszacsatolása nevelőtestületi feladat. A belső és külső mérési eredmények elemzését felhasználva határozza meg a tagintézmény erősségeit és fejleszthető területeit. A fejleszthető területekre fejlesztési, intézkedési terveket fogalmaz meg. A tagintézmény stratégiai dokumentumainak elkészítése során megtörténik a tagintézmény nevelési-oktatási tevékenységéből származó eredmények összegyűjtése (tanulmányi eredmények, képesség mérések, tanulmányi és szakmai verseny eredmények, vizsga (érettségi/szakmai) eredmények, felvételi eredmények) majd azok elemzése, és fejlesztési terv készítése. félévente évente dokumentum-elemzés dokumentumelemzés helyettesei helyettesei, gyakorlati oktatásvezető Kulcsjellemzők: Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció A tagintézmény pedagógiai tevékenységével kapcsolatos feladatok és fejlesztések a munkatársak közötti szakmai együttműködés legfontosabb elemei. A szakmai közösségek és az egyes pedagógusok részt vesznek a nevelő-oktató munka módszertani fejlesztésében, a belső tudásmegosztásban. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció Önértékelési szempontok Elvárások Ellenőrzés ütemezése Ellenőrzési módszerek, eszközök Szükséges emberi erőforrások

60 60 Milyen pedagógus szakmai közösségek működnek a tagintézményben, melyek a fő tevékenységeik? A tagintézményben a különböző szakmai pedagóguscsoportok együttműködése jellemző (munkaközösségek, egy osztályban tanító pedagógusok közössége, fejlesztő csoportok). A pedagógusok szakmai csoportjai maguk alakítják ki működési körüket, önálló munkaterv szerint dolgoznak. A munkatervüket a tagintézményi célok figyelembe vételével határozzák meg. évente évente beszámolók, dokumentumelemzés dokumentumelemzés, szakmai megbeszélés helyettesei, gyakorlati oktatásvezető helyettesei, gyakorlati oktatásvezető A szakmai közösségek vezetőinek hatás- és jogköre tisztázott. Csoportok közötti együttműködésre is sor kerül a tagintézményben, amely tervezett és szervezett formában zajlik. A tagintézmény vezetése támogatja, ösztönzi a tagintézményen belüli együttműködéseket, és a tagintézmény céljainak elérése érdekében támaszkodik a munkájukra. A munkaközösségek bevonásával történik a pedagógiai folyamatok megvalósításának ellenőrzése, értékelése. évente dokumentumelemzés, szakmai megbeszélés helyettesei, gyakorlati oktatásvezető Hogyan történik a belső tudásmegosztás a tagintézményben? A tagintézményben magas színvonalú a szervezeti kultúra és a szakmai műhelymunka. A tagintézményben rendszeres, szervezett a belső továbbképzés, a jó gyakorlatok ismertetése, támogatása. A belső tudásmegosztás működtetésében a munkaközösségek komoly feladatot vállalnak. évente dokumentumelemzés helyettesei, gyakorlati oktatásvezető, munkaközösség-vezetők

61 61 Hogyan történik az információátadás a tagintézményben? Kétirányú információáramlást támogató kommunikációs rendszert (eljárásrendet) alakítottak vagy alakítanak ki. A tagintézményben rendszeres, szervezett és hatékony az információáramlás és a kommunikáció. A tagintézmény él az információátadás szóbeli, digitális és papíralapú eszközeivel. A tagintézmény munkatársai számára biztosított a munkájukhoz szükséges információkhoz és ismeretekhez való hozzáférés. Az értekezletek összehívása célszerűségi alapon az érintettekkel egyeztetve történik, résztvevői a témában érdekeltek. A munka értékelésével és elismerésével kapcsolatos információk szóban vagy írásban folyamatosan eljutnak a munkatársakhoz. folyamatos dokumentumelemzés, interjúk helyettesei, gyakorlati oktatásvezető A tagintézmény külső kapcsolatai Kulcsjellemzők: A tagintézmény külső partneri körének feltérképezése, azonosítása és a hatékony kapcsolattartási rend kialakítása megtörtént. Az együttműködések tartalma pontosan szabályozott, a partnerek bevonása a tagintézményi folyamatokba és elégedettségük mérése, az eredmények visszacsatolása megtörténik. A tagintézmény szerepet vállal a közvetlen környezet, a szűkebb közösség támogatásában, továbbá a tagintézményben közösségi vagy egyéni szinten megjelenik a társadalmi szerepvállalás is. A tagintézmény külső kapcsolatai Önértékelési szempontok Elvárások Ellenőrzés ütemezése Ellenőrzési módszerek, eszközök Szükséges emberi erőforrások

62 62 Melyek a tagintézmény legfontosabb partnerei? A tagintézmény pedagógiai programjával összhangban a vezetés irányításával megtörténik a külső partnerek azonosítása, köztük a kulcsfontosságú partnerek kijelölése. A külső partnerek köre ismert a tagintézmény munkavállalói számára. évente dokumentumelemzés, interjúk helyettesei, gyakorlati oktatásvezető Mi az egyes partneri kapcsolatok tartalma? A tagintézmény az azonosított partnerekkel kapcsolatos tevékenységekről tartalomleírással is rendelkezik. A tagintézmény terveinek elkészítése során szükség esetén egyeztet az érintett külső partnerekkel. Rendszeresen megtörténik a kiemelt kulcsfontosságú partnerek igényeinek, elégedettségének megismerése. Az intézkedési tervek kialakításába és megvalósításába a tagintézmény szükség esetén bevonja külső partnereit. Rendszeres, kidolgozott és követhető a tagintézmény panaszkezelése. évente dokumentumelemzés, interjúk, kérdőívek helyettesei, gyakorlati oktatásvezető Hogyan kapnak tájékoztatást a partnerek a tagintézmény eredményeiről? A tagintézmény vezetése a jogszabályban előírt módon eleget tesz tájékoztatási kötelezettségeinek évente dokumentumelemzés helyettesei, gyakorlati oktatásvezető A tagintézmény a helyben szokásos módon tájékoztatja külső partereit (az információátadás szóbeli, digitális vagy papíralapú). évente dokumentumelemzés helyettesei, gyakorlati oktatásvezető A partnerek tájékoztatását és véleményezési lehetőségeinek biztosítását folyamatosan felülvizsgálják, visszacsatolják és fejlesztik. évente dokumentumelemzés helyettesei, gyakorlati oktatásvezető Hogyan vesz részt a tagintézmény a közéletben (települési szint, járási/tankerületi szint, megyei szint, országos szint)? A tagintézmény részt vesz a különböző társadalmi, szakmai szervezetek munkájában és a helyi közéletben. A pedagógusok és a tanulók részt vesznek a különböző helyi/regionális rendezvényeken. A tagintézmény kiemelkedő szakmai és közéleti tevékenységét elismerik különböző helyi díjakkal, illetve a díjakra történő jelölésekkel. folyamatos hivatalos visszajelzések, beszámolók, interjúk, dokumentumelemzés helyettesei, gyakorlati oktatásvezető

63 63 A pedagógiai munka feltételei Kulcsjellemzők: A tagintézmény infrastrukturális környezete a tagintézmény pedagógiai programja és alaptevékenysége alapján, annak megfelelően kerül kialakításra, fejlesztése folyamatos. A tagintézmény tudatos szervezetfejlesztést végez a minőségi nevelő-oktató munka optimális feltételeinek megteremtése érdekében. Megtörténik a munkatársak bevonása a tagintézmény döntési folyamataiba, a döntések előkészítésébe. A munkatársak felelősségi, illetve hatásköre egyértelműen meghatározásra került, és annak alapján történt meg a munkatársak felhatalmazása a feladatok elvégzésére. A tagintézmény ösztönzi és támogatja az egyéni, a csoportos és a szervezeti szintű tanulási lehetőségek kihasználását, a képzésekben való részvételt. A pedagógiai munka feltételei Tárgyi, infrastrukturális feltételek Önértékelési szempontok Elvárások Ellenőrzés ütemezése Ellenőrzési módszerek, eszközök Szükséges emberi erőforrások Hogyan felel meg az infrastruktúra a tagintézmény képzési struktúrájának, pedagógiai értékeinek, céljainak? A tagintézmény rendszeresen felméri a pedagógiai program megvalósításához szükséges infrastruktúra meglétét, jelzi a hiányokat a fenntartó felé. A tagintézmény rendelkezik a belső infrastruktúra fejlesztésére vonatkozó intézkedési tervvel, amely figyelembe veszi a tagintézmény képzési struktúráját, a nevelőmunka feltételeit és pedagógiai céljait. folyamatos évente dokumentumelemzés, interjúk dokumentumelemzés helyettesei, gyakorlati oktatásvezető helyettesei, gyakorlati oktatásvezető

64 64 A környezet kialakításában hogyan érvényesülnek a környezettudatosság, környezetvédelem szempontjai? (Pl. szelektív hulladékgyűjtés.) Hogyan felel meg a tagintézményi tárgyi környezet a különleges bánásmódot igénylő tanulók nevelésének, oktatásának? Milyen az IKT-eszközök kihasználtsága? A pedagógiai program környezeti nevelésről szóló fejezetében rögzített elvek és szempontok szerint tervezi és valósítja meg a megfelelő tárgyi környezet kialakítását. A környezetvédelmi szempontok megvalósulását folyamatosan ellenőrzi. A tagintézmény rendelkezik rendszeres igényfelmérésen alapuló intézkedési tervvel. Arra törekszik, hogyaz intézkedési tervnek megfelelő fejlesztés megtörténjen, és ehhez rendelkezésre állnak a megfelelő tárgyi eszközök. A tagintézmény az IKT eszközeit a helyi adottságoknak és lehetőségeknek megfelelően rendszeresen alkalmazza a nevelőoktató munkájában, az eszközök kihasználtsága, tanórán való alkalmazásuk nyomon követhető. folyamatos évente dokumentumelemzés, interjúk dokumentumelemzés helyettesei, gyakorlati oktatásvezető helyettesei, gyakorlati oktatásvezető évente interjúk helyettesei, gyakorlati oktatásvezető A pedagógiai munka feltételei Személyi feltételek Önértékelési szempontok Elvárások Ellenőrzés ütemezése Ellenőrzési módszerek, eszközök Szükséges emberi erőforrások Hogyan felel meg a humán erőforrás a tagintézmény képzési struktúrájának, pedagógiai értékeinek, céljainak? A tagintézmény rendszeresen felméri a szükségleteket, reális képpel rendelkezik a nevelő-oktató munka humánerőforrás szükségletéről. A humánerőforrás szükségletben bekövetkező hiányt, a felmerült problémákat idejében jelzi a fenntartó számára. folyamatos folyamatos dokumentumelemzés, hivatalos értesítések dokumentumelemzés, hivatalos értesítések helyettesei, gyakorlati oktatásvezető helyettesei, gyakorlati oktatásvezető

65 65 A pedagógiai munka megszervezésében, a feladatok elosztásában a szakértelem és az egyenletes terhelés kiemelt hangsúlyt kap. A pedagógusok végzettsége, képzettsége megfelel a nevelő, oktató munka feltételeinek, a tagintézmény deklarált céljainak. A vezetők felkészültek a pedagógiai és elemző munka irányításának, ellenőrzésének feladataira. évente dokumentumelemzés helyettesei A pedagógiai munka feltételei Szervezeti feltételek Szempontok Feltételek Feltételek teljesülése Igen Nem Ellenőrzés ütemezése Ellenőrzési módszerek, eszközök Szükséges emberi erőforrások Melyek a pedagógus továbbképzés preferált irányai? A tagintézmény rendelkezik továbbképzési programmal, melynek elkészítése a munkatársak bevonásával, a tagintézményi szükségletek és az egyéni életpálya figyelembe vételével történt. A tagintézmény követi a továbbképzési programban, beiskolázási tervben leírtakat. Igen Igen évente dokumentumelemzés, interjú tagintézmény-vezető

66 66 Milyen szervezeti kultúrája van a tagintézménynek, milyen szervezetfejlesztési eljárásokat, módszereket alkalmaz? A tagintézmény vezetése személyesen és aktívan részt vesz a szervezeti és tanulási kultúra fejlesztésében. A tagintézmény szervezeti és tanulási kultúráját a közösen meghozott, elfogadott és betartott normák, szabályok jellemzik. A tagintézményi tervek elkészítése a tagintézmény munkatársainak és partnereinek bevonásával történik. A tagintézmény alkalmazotti közösségének munkájára, együttműködésére a magas szintű belső igényesség, hatékonyság jellemző. A tagintézmény munkatársai gyűjtik és megosztják a jó tanulásszervezési és pedagógiai gyakorlatokat a tagintézményen belül és kívül. A tagintézmények munkatársai a továbbképzések tapasztalatait megosztják egymással, belső továbbképzési konzultációs programokat szerveznek a munkaközösség-vezetők irányításával. Igen Igen Igen Igen Igen Igen évente dokumentumelemzés, beszámolók, interjúk helyettesei Milyen a tagintézmény hagyományápoló, hagyományteremtő munkája? A tagintézmény számára fontosak a hagyományai, azok megjelennek a tagintézmény alapdokumentumaiban, tetten érhetők a szervezet működésében, és a nevelő-oktató munka részét képezik. A tagintézményben dolgozók és külső partnereik ismerik és ápolják a tagintézmény múltját, hagyományait, nyitottak új hagyományok teremtésére. Igen Igen

67 67 Hogyan történik a tagintézményben a feladatmegosztás, felelősségés hatáskörmegosztás? A munkatársak felelősségének és hatáskörének meghatározása egyértelmű, az eredményekről rendszeresen beszámolnak. A feladatmegosztás a szakértelem és az egyenletes terhelés alapján történik. A felelősség és hatáskörök megfelelnek a tagintézmény helyi szabályozásában (SzMSz) rögzítetteknek, és támogatják az adott feladat megvalósulását. Igen Igen Igen Hogyan történik a munkatársak bevonása a döntés-előkészítésbe (és milyen témákban), valamint a fejlesztésekbe? Folyamatosan megtörténik az egyének és csoportok döntéselőkészítésbe történő bevonása - képességük, szakértelmük és a jogszabályi előírások alapján. Ennek rendje kialakított és dokumentált. Igen Igen évente dokumentumelemzés, beszámolók, interjúk helyettesei, gyakorlati oktatásvezető Milyen a pedagógusok viszonya az innovációhoz? A tagintézmény munkatársai képességük, szakértelmük, érdeklődésük szerint javaslatokkal segítik a fejlesztést. A tagintézmény pozitívan viszonyul a felmerült ötletekhez, megvizsgálja azok beilleszthetőségét a fejlesztési folyamatokba. A tagintézmény lehetőségeket teremt az innovációt és a kreatív gondolkodást ösztönző műhelyfoglalkozásokra, fórumokra. A legjobb gyakorlatok eredményeinek bemutatására, követésére, alkalmazására nyitott a testület és a tagintézményvezetés. Igen Igen Igen Igen évente dokumentumelemzés, beszámolók, interjúk helyettesei, gyakorlati oktatásvezető Kulcsjellemzők: A Nemzeti alaptantervben megfogalmazott elvárásoknak és a pedagógiai programban megfogalmazott intézményi céloknak való megfelelés

68 68 A tagintézmény a pedagógiai programjában kitűzött céljait a központi tartalmi szabályozókkal (jogszabályok, NAT) összhangban fogalmazza meg. Folyamatos a tagintézmény stratégiai célkitűzéseinek megjelenítése az operatív, éves tervezés szintjén. A tervek és megvalósításuk összhangjának, eredményességének vizsgálata a tagintézményi gyakorlat része. A Nemzeti alaptantervben megfogalmazott elvárásoknak és a pedagógiai programban megfogalmazott intézményi céloknak való megfelelés Önértékelési szempontok Elvárások Ellenőrzés ütemezése Módszerek, eszközök Emberi erőforrások Hogyan jelennek meg a Nemzeti alaptanterv céljai a pedagógiai programban? A tagintézmény pedagógiai programja koherens a Nemzeti alaptantervvel. A pedagógiai program a jogszabályi és tartalmi elvárásokkal összhangban fogalmazza meg a tagintézmény sajátos nevelésioktatási feladatait, céljait. évente dokumentumelemzés helyettesei, gyakorlati oktatásvezető, munkaközösség-vezetők, pedagógusok

69 69 Hogyan történik a pedagógiai programban szereplő kiemelt stratégiai célok operacionalizálása, megvalósítása? A tagintézmény folyamatosan nyomon követi a pedagógiai programjában foglaltak megvalósulását. Minden tanév tervezésekor megtörténik a tagintézmény tevékenységeinek terveinek ütemezése, ami az éves munkatervben és más fejlesztési, intézkedési tervekben rögzítésre is kerül. A tervek nyilvánossága biztosított. A tervekben (éves munkaterv, továbbképzési terv, ötéves intézkedési terv) jól követhetők a pedagógiai program kiemelt céljaira vonatkozó részcélok, feladatok, felelősök, a megvalósulást jelző eredménymutatók. A humán erőforrás képzési és fejlesztési tervek elkészítése az eredmények ismeretében, azokra épülve, annak érdekében történik, hogy a munkatársak szakmai tudása megfeleljen a tagintézmény jelenlegi és jövőbeli igényeinek, elvárásainak A tankönyvek és a tanítási módszerek kiválasztása és alkalmazása rugalmasan, a pedagógiai és neveléstudományi prioritásokkal összhangban történik. évente dokumentumelemzés helyettesei, gyakorlati oktatásvezető, munkaközösség-vezetők Dokumentumelemzés A lebonyolítás ütemezése Ellenőrzési módszerek, eszközök Szükséges emberi erőforrások Pedagógiai program augusztus 31-ig dokumentumelemzés helyettesei, gyakorlati oktatásvezető SZMSZ augusztus 31-ig dokumentumelemzés helyettesei, gyakorlati oktatásvezető Egymást követő 2 tanév munkatervei és az éves beszámolók (a munkaközösségek munkaterveivel és beszámolóival együtt): augusztus 31-ig dokumentumelemzés helyettesei, gyakorlati oktatásvezető

70 70 Továbbképzési program, beiskolázási terv évente dokumentumelemzés helyettesei, gyakorlati oktatásvezető Házirend augusztus 31-ig dokumentumelemzés helyettesei, gyakorlati oktatásvezető Mérési eredmények adatai, elemzések (öt évre visszamenőleg) ötévente dokumentumelemzés helyettesei, gyakorlati oktatásvezető, BECS A pedagógus önértékelés eredményeinek összegzése ötévente dokumentumelemzés helyettesei, gyakorlati oktatásvezető, BECS Az előző intézményellenőrzés (tanfelügyelet) és a tagintézményi önértékelés értékelő lapjai ötévente dokumentumelemzés helyettesei, gyakorlati oktatásvezető, BECS

71 71 1. számú melléklet: A pedagógus önértékelő kérdőíve Kérjük, gondolja végig és értékelje azt, hogy a felsorolt állítások közül melyik milyen mértékben igaz. A legördülő menü segítségével válassza a véleményét tükröző értéket 0 és 5 között, ahol: 5 = teljesen egyetért 4 = többségében így van 3 = általában igaz 2 = többnyire nincs így 1 = egyáltalán nem ért egyet 0 = nincs információja. A 0 megjelölést a kérdőív számított átlagába nem számítjuk bele! Pontos válaszai segítenek abban, hogy az Ön munkájáról valós képet kaphassunk. 1. Ismeri a NAT és a helyi tanterv által támasztott tantárgyi követelményeket. 2. Alapos és körültekintő a szakmai tervezése. 3. Az oktató-nevelő munkához kapcsolódó dokumentációja alapos, naprakész, az előírásoknak megfelelő. 4. Szívesen, örömmel tanít. 5. Határozott, szuggesztív az órákon. 6. Tanóráinak felépítése logikus. 7. Színes, változatos módszereket alkalmaz. 8. A szemléltetése változatos. 9. Az előírásoknak megfelelő követelményeket támaszt. 10. Ellenőrzése, értékelése következetes. 11. A házi feladatok mennyisége a korosztálynak megfelelő. 12. A házi feladatokat, tanulói munkákat rendszeresen ellenőrzi. 13. A tehetséges tanulóknak fejlődési lehetőségeket biztosít. 14. A lemaradó tanulóknak korrepetálási lehetőséget biztosít. 15. Tanóráin rend, fegyelem van. 16. Jó a kapcsolata a diákokkal. 17. Jó a kapcsolata a szülőkkel. 18. Jó a kapcsolata a kollégákkal. 19. Folyamatosan képezi magát, szívesen vesz részt továbbképzésen, ha erre lehetősége adódik. 20. Nyitott az új módszerekre, figyelemmel kíséri a szakterületeit érintő tudományos eredményeket. 21. Részt vesz szakmai eseményeken (szakmai rendezvények, versenyek). 22. A tanításon kívül a tagintézményben egyéb szakmai feladatokat is vállal (pl. munkaközösségi feladatok, intézményi innovációk, pályázatok). 23. Szívesen vesz részt a tanórai munkát kiegészítő programok szervezésében, lebonyolításában (ünnepségek, megemlékezések, DÖK-programok). 24. Egyéni bánásmódot alkalmaz. 25. Tisztában van önmaga képességeivel, szakmai felkészültségével, személyiségének sajátosságaival. Kérjük, amennyiben olyan véleménye van a munkájával, személyével kapcsolatban, amelyet nem érintettek a kérdések, és fontosnak tart megjegyezni, írja le ide!

72 72 2. számú melléklet: Munkatársi kérdőív a pedagógus önértékeléséhez Kérjük, gondolja végig és értékelje azt, hogy a felsorolt állítások közül melyik milyen mértékben igaz. A legördülő menü segítségével válassza a véleményét tükröző értéket 0 és 5 között, ahol: 5 = teljesen egyetért 4 = többségében így van 3 = általában igaz 2 = többnyire nincs így 1 = egyáltalán nem ért egyet 0 = nincs információja. A 0 megjelölést a kérdőív számított átlagába nem számítjuk bele! 1. Az előírt pedagógiai feladatokat magas szakmai színvonalon látja el. 2. Jól ismeri a NAT, a szakképzési kerettantervek és a helyi tanterv által támasztott tantárgyi követelményeket. 3. Hiteles személyiség, példaadó pedagógus. 4. Dokumentációja alapos, naprakész, az előírásoknak megfelelő. 5. Jól ismeri a tagintézmény szabályzatait, a tagintézmény nevelés-oktatási koncepcióját. 6. Jól ismeri a tagintézmény vezetésének elvárásait, melyeknek a napi munkája során kiválóan megfelel. 7. Nevelési kérdésekben rendszeresen konzultál a kollégáival. 8. A tehetséges tanulóknak lehetőséget biztosít a továbbfejlődésre. 9. A lemaradó tanulóknak rendszeresen biztosít korrepetálási lehetőséget. 10. Szükség szerint tájékoztatja az osztályfőnököket a tanulók fejlődéséről. 11. Szívesen, örömmel tanít, a tanulók szeretik az óráit/foglalkozásait. 12. Határozott, szuggesztív személyiség. 13. Tanítványait egymás elfogadására, tiszteletére neveli. 14. Jól kezeli a konfliktusokat, tanulóival közösen elfogadott szabályok szerint folytatja pedagógiai munkáját. 15. Részt vesz szabadidős programok szervezésében. 16. Értékelése objektív, érthető, következetes. 17. Kommunikációját minden partnerrel a kölcsönös megbecsülés, együttműködésre való törekvés, a partner véleményének tiszteletben tartása jellemzi. 18. Nyitott a pedagógiai munkájában vele együttműködők visszajelzéseire, felhasználja őket szakmai fejlődése érdekében. 19. Szakmai vitákban nyitott, toleráns. Véleményét érvekkel támasztja alá. 20. Együttműködő, nyitott, és megbízható partner a munkaközösségi munkában. 21. Munkája során érthetően és a pedagógiai céljainak megfelelően kommunikál. 22. Alapos munkájára, megbízható személyiségére mindig számíthatnak a kollégái. 23. A gyermekekkel kapcsolatban szükség esetén konzultál kollégáival. 24. Pozitív nevelői mintát sugároz a kollégák felé. 25. Tisztában van önmaga képességeivel, szakmai felkészültségével, személyiségének sajátosságaival. 26. Rendszeresen tájékozódik a szaktárgyára és a pedagógia tudományára vonatkozó legújabb eredményekről. 27. Folyamatosan képezi magát, szívesen vesz részt továbbképzésen, ha erre lehetősége adódik. 28. Nyitott az új módszerekre, figyelemmel kíséri a szakterületeit érintő tudományos eredményeket. 29. Jó ötletei vannak, keresi az új kezdeményezésekre a lehetőséget az osztályokban, a nevelőtestületben. 30. Szívesen vesz részt pályázatírásban, ha erre lehetőség adódik. 31. Azonosul a tagintézmény szellemiségével, hagyományaival. 32. Ötleteivel, hatékony munkájával segíti a tagintézményvezetést, kollégái munkáját.

73 73 3. számú melléklet: Tanulói kérdőív a pedagógus önértékelésében Kérjük, gondolja végig és értékelje azt, hogy a felsorolt állítások közül melyik milyen mértékben igaz. A legördülő menü segítségével válassza a véleményét tükröző értéket 0 és 5 között, ahol: 5 = teljesen egyetért 4 = többségében így van 3 = általában igaz 2 = többnyire nincs így 1 = egyáltalán nem ért egyet 0 = nincs információja. A 0 megjelölést a kérdőív számított átlagába nem számítjuk bele! Pontos válaszai segítenek abban, hogy tanára munkájára vonatkozóan az Ön véleményét megismerjük. Segítő közreműködését köszönjük. 1. Szívesen, örömmel tanít. 2. Határozott, ösztönző az órákon. 3. Tanóráinak a felépítése követhető. 4. Színes, változatos módszereket alkalmaz. 5. A házi feladatok mennyisége és minősége megfelelő. 6. A házi feladatokat, a tanulói munkákat rendszeresen ellenőrzi és értékeli. 7. A tehetséges tanulóknak fejlődési lehetőséget biztosít. 8. A lemaradó tanulókat igyekszik felzárkóztatni. 9. Nevelőmunkája tanulóközpontú. 10. Tanóráin megfelelő rend, fegyelem van. 11. Jó a kapcsolata a diákokkal. 12. Értékelése elfogulatlan, érthető, igazságos. 13. Feleltetésnél, dolgozatírásnál, egyéb számonkérésnél mindig tudatosítja az elvárásokat. 14. A dolgozatokat a megadott határidőre kijavítja. 15. Segít, hogy a tanulók megismerjék és fejlesszék képességeiket. 16. Felkészít a továbbtanulásra/munkábaállásra. 17. Segítséget nyújt a hiányosságok pótlásában. 18. A nevelésre is gondot fordít. 19. Tanórán kívül is lehet rá számítani, ha erre valakinek szüksége van.

74 74 4. számú melléklet: Szülői kérdőív a pedagógus önértékeléséhez Kérjük, gondolja végig és értékelje azt, hogy a felsorolt állítások közül melyik milyen mértékben igaz. A legördülő menü segítségével válassza a véleményét tükröző értéket 0 és 5 között, ahol: 5 = teljesen egyetért 4 = többségében így van 3 = általában igaz 2 = többnyire nincs így 1 = egyáltalán nem ért egyet 0 = nincs információja. A 0 megjelölést a kérdőív számított átlagába nem számítjuk bele! 1. A tanulói munkákból jól követhető az órai munka. 2. Szívesen, örömmel tanít, gyermekem szereti az óráit. 3. Szakterületének fogalomrendszerét gyermekem megérti, használja. 4. Számomra hiteles személyiség, példaadó pedagógus. 5. Pedagógiai munkájában figyelembe veszi gyermekem előzetes tudását, életkori sajátosságait. 6. Gyermekem otthoni tanulását lehetőség szerint az interneten keresztül is segíti. 7. A tanóráin/foglalkozásain gyermekem szükség szerint egyéni feladatokat is kap. 8. Folyamatosan motiválja gyermekemet a tanulásban. 9. Számonkérése rendszeres, igazságosan és következetesen értékel. 10. A házi feladatokat, gyermekem munkáit rendszeresen ellenőrzi. 11. Gyermekemnél észreveszi a fejlődést, vagy a visszaesést, és arról visszajelez. 12. Nevelőmunkájában gyermekközpontú. 13. Nevelési kérdésekben rendszeresen konzultál velünk, szülőkkel. 14. Lehetőségeket biztosít gyermekemnek a tehetsége kibontakoztatásában. 15. Ha gyermekem lemarad a tananyagban, korrepetálást tart számára. 16. Gyermekemet a társai elfogadására, egymás tiszteletére neveli. 17. Jól kezeli a konfliktusokat, a gyermekekkel közösen elfogadott szabályok szerint folytatja pedagógiai munkáját. 18. Folyamatosan fejleszti a gyermekem kommunikációját, ösztönzi őt a véleménycserére, párbeszédre. 19. Jó közösségépítő pedagógus. 20. Rendszeresen szervez vonzó, szabadidős programokat a gyermekek számára. 21. Értékelése objektív, következetes, számunkra érthető. 22. Rendszeresen számon kéri gyermekem felkészülését. 23. Elegendő osztályzatot ad gyermekemnek, időben lehetőséget ad a javításra. 24. Érdemes a szülői értekezletre/a fogadóórákra járnom, mert a tájékoztatása alapos, jól követhető az osztály/a gyermekem tanulmányi előmenetele, magatartási helyzete. 25. A dolgozatokat az előírt határidőre kijavítja. 26. Kommunikációját a szülőkkel a kölcsönös megbecsülés, együttműködésre való törekvés, a partner véleményének tiszteletben tartása jellemzi ben és telefonon is nyitott a kapcsolattartásra. 28. Nyitott gyermekemmel és a tanítás eredményességével kapcsolatos visszajelzéseimre. 29. Gyermekem fontos a számára, sokszor beszélget vele, véleményét meghallgatja. 30. Alapos munkájára, megbízható személyére mindig számíthatnak a szülők. 31. Személyisége mintaértékű számomra. 32. Megnyilatkozásaiból látszik, hogy fontos számára a tagintézmény, amelyben tanít. 33. Azonosul a tagintézmény szellemiségével, hagyományaival.

75 75 5. számú melléklet: Vezetői önértékelő kérdőív Kérjük, gondolja végig és értékelje azt, hogy a felsorolt állítások közül melyik milyen mértékben igaz Önre! A legördülő menü segítségével válassza a véleményét tükröző értéket 0 és 5 között, ahol: 5 = teljesen egyetért 4 = többségében így van 3 = általában igaz 2 = többnyire nincs így 1 = egyáltalán nem ért egyet 0 = nincs információja. A 0 megjelölést a kérdőív számított átlagába nem számítjuk bele! Képesítés, felkészültség 1. A tagintézményműködéshez szükséges jogi ismeretekkel és központi elvárásokkal tisztában van. 2. A vezetéstudomány és a pedagógia korszerű irányzataiban, módszereiben tájékozott. 3. Tudását hatékonyan adja tovább kollégáinak. 4. Folyamatosan tanul, fejlődik. Személyes tulajdonságok 5. Érvényesíti vezető szerepét. 6. Elkötelezett a tagintézmény iránt. 7. Lelkes, önálló, erős késztetése van eredményt elérni. 8. Kész a kiállásra, még ha népszerűtlen dolgokról is van szó. 9. Határozott, döntésre képes. 10. Tettei és szavai egymással összhangban állnak. 11. Elfogulatlanul kezeli az adódó szülői, diák és pedagógus/alkalmazott konfliktusokat. Stratégiai vezetés 12. Jól látja a szervezet működésének lényegét és haladásának módját. 13. A szervezeti értékek közvetítésével képes az alkalmazottaknak irányt mutatni. 14. Az értékek talaján jól megragadja a szervezet céljait és stratégiai tervét. 15. Képes a napi szintű teendőket a távlati célokhoz igazítani. 16. Tudatosan kezeli a szervezet erősségeit és gyengeségeit. 17. Kidolgozza a célokat, a cselekvési sorrendeket és az erőforrásokat összefogó éves tervet. 18. Képes a nevelőtestület többségének figyelmét a célokra összpontosítani. 19. Képes konstruktívan együttműködni a megfelelő szakemberekkel. A vezető és a változás 20. Érzékeli a szervezetre ható külső változásokat. 21. Érzékeli a partnerek elvárásait és igényeit. 22. Keresi és elfogadja elgondolásainak kritikáját. 23. A változásokhoz hozzárendeli, megszervezi az erőforrásokat. 24. Meg tudja értetni a szervezeti tagokkal a változások szükségességét. 25. Folyamatos fejlesztés jellemzi a tagintézmény pedagógiai munkáját és a működését. 26. A tagintézményt távol tartja a napi politikától. A munkahelyi közösség irányítása 27. Képes megosztani a vezetési feladatokat. 28. Bizalmat kiváltó légkört teremt. 29. Tevékenyen bevonja a szervezeti tagokat a tagintézmény céljainak kialakításába.

76 Szorgalmazza a becsületes, nyílt visszajelzést. 31. Hatékony és eredményes értekezletet tart. 32. Gondot fordít a kétirányú információáramlásra (alkalmazottak, szülők, tanulók körében). 33. Mérésekkel, megfigyelésekkel alátámasztott adatokkal rendelkezik a szervezet állapotáról. 34. Folyamatosan értékeli a tervekhez viszonyított haladást. 35. Képes megállapítani a kritikus sikertényezőket : azt a néhány területet, amelyben az elért eredmény sikeres teljesítményhez vezet. 36. Hatékony a korrekció azonnali megtételében, ha az eredmények jelentősen eltérnek a tervtől. Munkahelyi motiváció 37. Jól hasznosítja a feladatkiosztást, mint a pedagógusok fejlesztésének fontos eszközét. 38. A pedagógusok munkájának ellenőrzését-értékelését fejlesztési eszközként használja. 39. Személyes szakmai kapcsolatot létesít munkatársaival, hogy megismerje munkájukkal kapcsolatos céljaikat, problémáikat. 40. Képes az emberek érdeklődését felkelteni, és a többséget mozgósítani a célok irányába.

77 77 6. számú melléklet: A vezető önértékelése, valamint a tagintézményi önértékelés keretében a pedagógusok elégedettségét mérő kérdőív Kérjük, gondolja végig és értékelje azt, hogy a felsorolt állítások közül melyikkel milyen mértékben elégedett. A legördülő menü segítségével válassza a véleményét tükröző értéket 0 és 5 között, ahol: 5 = Teljesen elégedett vagyok 4 = Többnyire elégedett vagyok 3 = Elégedett is vagyok meg nem is 2 = Többnyire nem vagyok elégedett 1 = Egyáltalán nem vagyok elégedett 0 = Nincs információm. A 0 megjelölést a kérdőív számított átlagába nem számítjuk bele! 1. A tagintézmény nevelő-oktató munkája a pedagógiai program alapelveinek megfelelő napi pedagógiai gyakorlatot tükrözi. 2. A pedagógusok a tanulók érdeklődését felkeltő tanítási módszereket alkalmaznak. 3. A tanulók tantárgyi ellenőrzése rendszeres, tervezett és összehangolt. 4. A tanulók tantárgyi értékelése egyértelmű követelmények és szempontok szerint történik, amelyet minden pedagógus betart. 5. A tanulók megfelelő visszajelzést kapnak az értékelések eredményeiről, dolgozataikat a tanárok megadott időn belül kijavítják. 6. A tagintézményben folyó nevelő-oktató munka segíti a tanulókat, hogy felfedezzék és kibontakoztassák egyéni képességeiket. 7. A felzárkóztatás kiemelt feladat a tagintézményben, a lemaradó tanulók tervszerűen és rendszeresen kapnak segítséget. 8. A tagintézmény lehetőséget teremt a tehetség kibontakoztatására. 9. A tagintézményben fontos szerepe van a közösségi nevelésnek. A diákcsoportokat együttműködés és előítélet-mentesség jellemzi. 10. A nevelés és oktatás személyre szóló: a pedagógusok ismerik a tanulókat, testi és szellemi képességeiket, törődnek értelmi, érzelmi fejlődésükkel. 11. A tagintézmény tanórán kívüli tevékenységet szervez a tanulók számára (szakkörök, programok stb.). 12. A tagintézmény hangsúlyt fektet a tanulók környezettudatos nevelésére. 13. A tagintézmény hangsúlyt fektet az egészséges életmódra való nevelésre, a rendszeres mozgásra, sportolásra (sportkörök, versenyek stb.). 14. A tagintézmény hangsúlyt fektet a nemzeti hagyományok megismertetésére, a magyarságtudat, hazaszeretet alakítására. 15. A tagintézményben a tanulók megismerik az erkölcsi normákat, képessé válnak arra, hogy tudatosan vállalt értékrend szerint alakítsák életüket. 16. A tagintézményben a diákoknak lehetőségük van arra, hogy bekapcsolódjanak az őket érintő döntések előkészítésébe, véleményt nyilvánítsanak, és változásokat kezdeményezzenek. 17. A tagintézményben a szülőknek lehetőségük van arra, hogy bekapcsolódjanak a gyermekeiket érintő döntések előkészítésébe, véleményt nyilvánítsanak, változásokat kezdeményezzenek. 18. A tagintézmény-vezető jelenléte meghatározó a tagintézményben. 19. A vezető egyértelműen fogalmazza meg elvárásait, és egyértelműen határozza meg a nevelőtestület feladatait, miközben törekszik az egyenletes terhelés megvalósítására. 20. A tagintézmény-vezető fontosnak tartja a pedagógusok szakmai fejlődését: ezt segíti feladatmegbízásokkal, a célzott belső és külső továbbképzésekkel. 21. A tagintézmény-vezető hangsúlyt fektet a nevelőtestületen belül az etikus pedagógus-magatartás betartatására.

78 A tagintézményvezetés ellenőrző-értékelő tevékenysége folyamatos. 23. A tagintézményvezetés visszajelzést ad a pedagógusoknak munkájukkal kapcsolatban; a visszajelzés és az értékelés korrekt, tényeken alapul. 24. A tagintézményen belüli információáramlás kétirányú, a testület tagjai időben megkapják a munkájukhoz szükséges információkat. 25. A vezető fontosnak tartja, elősegíti és igénybe veszi a pedagógusok szakmai együttműködését. 26. A vezető igényli a véleményeket, támogatja a jó ötleteket. 27. A tagintézményben a pedagógiai-szakmai munka zavartalan végzéséhez szükséges eszközök rendelkezésre állnak. 28. A tagintézményben tervszerűen és hatékonyan működnek a szakmai munkaközösségek. 29. A tagintézményben a pedagógusok készek a szakmai fejlődésre, tanfolyamokon, továbbképzéseken vesznek részt, az itt szerzett ismereteket hasznosítják, és egymásnak is átadják. 30. A tagintézményben a tanulók szüleivel való kapcsolattartás formái megfelelőek, hatékonyan biztosítják a szülők számára, hogy hozzájussanak az intézménnyel és gyermekükkel kapcsolatos információkhoz.

79 79 7. számú melléklet: A vezető önértékelése, valamint a tagintézményi önértékelés keretében a szülők elégedettségét mérő kérdőív17 Kérjük, gondolja végig és értékelje azt, hogy a felsorolt állítások közül melyikkel milyen mértékben elégedett. A legördülő menü segítségével válassza a véleményét tükröző értéket 0 és 5 között, ahol: 5 = Teljesen elégedett vagyok 4 = Többnyire elégedett vagyok 3 = Elégedett is vagyok meg nem is 2 = Többnyire nem vagyok elégedett 1 = Egyáltalán nem vagyok elégedett 0 = Nincs információm A 0 megjelölést a kérdőív számított átlagába nem számítjuk bele! 1. A tagintézményben a diákok viselkedése más felnőttekkel és a tagintézménytársaikkal kulturált, udvarias. 2. Gyermekem munkájának tantárgyi ellenőrzése rendszeres, tervezett és összehangolt. 3. Gyermekemet a tagintézményben objektívan és reálisan értékelik. 4. Gyermekem tisztában van a követelményekkel. 5. Szülőként megfelelő visszajelzést kapok az értékelések eredményeiről. 6. A tagintézmény segíti gyermekemet, hogy megismerje és fejlessze képességeit. 7. A tagintézmény segíti a lemaradó tanulókat, kezeli a felzárkóztatás feladatát. 8. A tagintézmény lehetőséget teremt a tehetség kibontakoztatására. 9. A tagintézményben tanuló diákokra jellemző az együttműködés. 10. A tagintézményben tanuló diákokra jellemző az előítélet-mentesség. 11. A tagintézményben a nevelés-oktatás személyre szabott: a pedagógusok ismerik a tanulók képességeit, törődnek értelmi, érzelmi fejlődésükkel. 12. A tagintézmény elvárásai magatartási, erkölcsi téren reálisak, a tanulók életkorának megfelelőek. 13. A tagintézmény hangsúlyt fektet a tanórán kívüli tevékenységek (szakkörök, programok stb.) szervezésére. 14. A tagintézmény hangsúlyt fektet a tanulók környezettudatos nevelésére. 15. A tagintézmény hangsúlyt fektet az egészséges életmódra való nevelésre, lehetőséget teremt a rendszeres mozgásra, sportolásra (sportkörök, versenyek stb.). 16. A tagintézmény fontosnak tartja a nemzeti hagyományok megismertetését, a magyarságtudat, hazaszeretet kialakítását. 17. A tanulók megismerik az erkölcsi normákat, képessé válnak arra, hogy tudatosan vállalt értékrend szerint alakítsák életüket. 18. A tagintézmény-vezető jelenléte meghatározó a tagintézményben. 19. A tagintézménynek jó a hírneve, jól képzett pedagógusok magas szakmai színvonalon végzik munkájukat. 20. Az iskolával való kapcsolattartás formái megfelelőek, hatékonyan biztosítják a szülők számára, hogy hozzájussanak az iskolával és a gyermekükkel kapcsolatos információkhoz.

80 80 8. számú melléklet: A tanulók elégedettségét mérő kérdőív javasolt kérdései Kérjük, gondolja végig és értékelje azt, hogy a felsorolt állítások közül melyik mennyire igaz. A legördülő menü segítségével válassza a véleményét tükröző értéket 0 és 5 között, ahol: 5 = teljesen egyetért 4 = többségében így van 3 = általában igaz 2 = többnyire nincs így 1 = egyáltalán nem ért egyet 0 = nincs információja. A 0 érték a kérdőív átlagába nem számít bele! 1. Feleletnél, dolgozatírásnál/vizsgánál mindig tudom, hogy mit várnak el tőlem tanáraim, mi alapján értékelik a munkámat. 2. Megfelelő visszajelzést kapok a szóbeli és írásbeli feleleteim, dolgozataim/vizsgáim eredményeiről. 3. Dolgozataimat a megadott határidőre kijavítják. 4. A tagintézmény segít abban, hogy megismerjem és fejlesszem saját képességeimet, és ezeknek megfelelően a lehető legjobb eredményeket érjem el. 5. A tagintézmény felkészít a továbbtanulásra/munkába állásra. 6. Ha valamit nem értek, vagy lemaradok a tanulásban, a tagintézményben segítséget kapok, hogy pótoljam a hiányosságokat. 7. Osztályom összetartó közösség. 8. Pedagógusaim számára nemcsak a tanulmányi eredményeim, hanem a nevelésem is fontos. 9. A tagintézmény lehetőséget biztosít számomra, hogy személyes érdeklődésemnek megfelelően tanulhassak (pl. szakkör, szakmai és tanulmányi versenyek stb.). 10. Intézményünk lehetőséget teremt a szabadidő hasznos eltöltésére (színház- és múzeumlátogatás, színjátszás, tánc, kirándulás, egyéb szabadidős programok). 11. A tagintézmény szakmai gyakorlati helyszínein magas színvonalú a gyakorlati képzés. 12. A tagintézményünkben hangsúlyt fektetnek a környezettudatos magatartás megismerésére. 13. A tagintézményem hangsúlyt fektet az egészséges életmódra nevelésre, lehetőséget teremt a rendszeres mozgásra, sportolásra (sportkörök, versenyek stb.). 14. A tagintézményem hangsúlyt fektet a nemzeti hagyományok megismertetésére, a magyarságtudat, a hazaszeretet alakítására. 15. A tagintézményben az oktatásunkhoz szükséges eszközök rendelkezésre állnak. 16. A szakmai gyakorlati helyek eszközellátottsága megfelel a korszerű gyakorlati képzés igényeinek. 17. A tagintézményben minden diáknak megvan a lehetősége arra, hogy bekapcsolódjon a diákokat érintő döntések előkészítésébe. 18. Az igazgató jelenléte meghatározó a tagintézményben. 19. A tagintézmény rendezvényein, programjain esetenként a családom is részt vehet (tanévnyitó, szalagtűző, Karacs-nap, ballagás, tanévzáró). 20. A szakmai gyakorlati munkahelyeken végzett gyakorlati munka hozzásegít szakképesítésem sikeres megszerzéséhez.