BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK Nappali tagozat Külgazdasági vállalkozás szakirány A RECKITT BENCKISER TRANSZNACIONÁLIS TERMELŐ VÁLLALAT RAKTÁRFEJLESZTÉSE Budapest, 2009 Készítette: Taksár Szabina
Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...3 1. Bevezetés...4 1.1. Szakirodalmi áttekintés a logisztikáról... 5 1.1.1. A logisztika szerepe... 6 2. Reckitt Benckiser és tevékenységének bemutatása...8 3. Raktározási folyamatok...11 3.1. A raktározás általános szerepe... 11 3.2. Technológiai megoldások... 12 3.2.1. Hagyományos vagy magasraktározás?... 12 3.2.2. Tárolási rendszer... 16 3.2.3. Raktári anyagmozgatás... 19 3.2.4. Létesítményrendszerek... 22 3.2.5. Komissiózási rendszer, stratégia... 23 3.2.6. Raktár irányítási rendszer... 26 4. Vonalkódos azonosítási rendszer...30 4.1. Mi is az a vonalkód?... 30 4.2. A vonalkód működése... 30 4.3. A vonalkódok előnyei... 31 5. Warehouse Management System...32 5.1. Bemutatás... 32 5.2 Előnyök... 34 5.3. A rendszer elemei... 35 5.4. WMS a gyakorlatban... 37 5.4.2. Alkalmazott funkciók... 38 5.4.3. Alkalmazott folyamatok a legjelentősebb folyamatok implementálása... 44 6. Értékelés...63 6.1. A raktározási szolgáltatások minőségi mutatói... 63 6.2. Észrevételek, javaslatok... 68 7. Befejezés...73 Ábrajegyzék...74 Irodalomjegyzék...75 Mellékletek...76 3
1. Bevezetés Szakdolgozatomban a Reckitt Benckiser Hungary Kft. tatabányai telephelyén végbemenő raktározási folyamatfejlesztésnek bemutatását tűztem ki célul. A jelenleg igen elterjedt raktárba bevezetett vonalkód technikát vizsgálom, meghatározom a vele járó előnyöket, és hátrányokat, ha léteznek egyáltalán ilyenek. A technika fejlődésével felgyorsul a termelés, illetve a logisztikai folyamatok, így szükségessé válik az anyagáramlás sebességének fokozása. Manapság a költségek minimálisra redukálása, és a vevői igények magas színvonalú kiszolgálása a meghatározó. A gyártás optimalizálásával, az állókészlet és a reakcióidő csökkentésével tudjuk elérni mindezt. Továbbá a Reckitt Benckisernek fontos a rugalmasság, a vevőközpontúság, a pontosság, a versenyképesség, a kiváló minőség és így tovább elérése. A fenti célkitűzések szűk határok közé szorítják a logisztikai, a raktározási (RST rakodási, szállítási, tárolási) folyamatokat, ezáltal egy olyan megoldás alkalmazása válik szükségessé, mellyel rövidebb idő alatt jobb szolgáltatást lehet nyújtani. Az említett törekvéseknek köszönhetően terjedtek el a vonalkódos rendszerek. A technika fejlődése nagymértékben hozzájárult a vonalkódok előtérbe kerülésének, hiszen lére kellett hozni a megfelelő hardvereket és szoftvereket. A témát a Reckitt Benckisernél végzett szakmai gyakorlatom alapján választottam ki. A Warehouse Management System (WMS), raktárirányítási rendszer bevezetése a cég több területét érintő nagyszabású vállalkozás, mely megvalósításának a részese lehettem. Dolgozatomban párhuzamosan épül fel az elméleti és gyakorlati megközelítése a vonalkódos azonosítási rendszereknek. Munkám főként gyakorlati folyamatokra és követelményekre támaszkodik, miközben természetesen nagymértékben hagyatkozik szakirodalmi forrásokra. 4
1.1. Szakirodalmi áttekintés a logisztikáról A logisztika tevékenységét már az ókorban is végezték, hisz a mozgatás, szállítás és tárolás már akkor is jelentős szerepet töltött be az emberek, háztartások, kereskedők és hadseregek életében. A legkorábbi hivatkozások a Római Birodalom korába nyúlnak vissza, amikor a gyerekek teljes körű gondozásáról, ellátásáról szóló Logisticon című alkotás megszületik. Majd a későbbiekben már a hadászattal kapcsolatos fogalomként kerül említésre. VI. Leó bizánci császár (Kr. u. 886-912) részletes katonai gyűjteményt állít össze, melyben külön választja a harcászatot, és a hadászatot, valamint ír egy harmadik területről, a csapatok ellátásának fontosságáról: A logisztika dolga, hogy a hadsereget zsolddal ellássa, a feladatnak megfelelően felfegyverezze és elossza, védelmi és harci eszközökkel felszerelje a hadművelet minden igénye szerint, időben és jól. Ez azt jelenti, hogy ki kell számítani a teret, és az időt... Tudományos szintű tárgyalása a logisztikának azonban csak a II. világháború után kezdődött el. Az ötvenes évektől foglalkoztatta az anyagmozgatást, a szállítást, a raktározást, az ellátást és a készletezést ezeknek a folyamatoknak a rendszerszemléletű kezelése. A rendszer egyes elemei, a szállítás, a rakodás, a tárolás, az anyagmozgatás ugyanis nem újak, csak új megközelítésben kerülnek tárgyalásra, mégpedig a részrendszerek optimuma helyett a teljes rendszer optimalizálására való törekvés a cél. Fontos, hogy rendszerben gondolkodjunk, mivel ha az egyik alrendszerben fellép valamilyen probléma, nem biztos, hogy ott is kell megoldani, hanem lehet, hogy valahol máshol keresendő a gond forrása. A logisztika fontosságának, jelentőségének késői felismerése révén napjainkban még nem számít olyan kiterjedt tevékenységnek, mint a marketing, az értékesítés vagy a pénzügy. A mozgatás nem változtatja meg a termékek megjelenését, ezért olyan, mintha nem adna hozzá a termék értékéhez semmit, ezért sok vállalat még nem fordít kellő figyelmet a logisztika területére, pedig sok helyen a logisztikai funkcióból adódik a költségek 20-25 %-a. 5
1.1.1. A logisztika szerepe A logisztika alapanyagok, félkész-, és késztermékek, valamint a kapcsolódó információk származási helyről felhasználási helyre történő hatásos és költséghatékony áramlásának tervezési, megvalósítási és irányítási folyamata, a vevői elvárásoknak történő megfelelés szándékával. (Szegedi, 2003, 26.p.) A logisztikai rendszerek általában több különálló alrendszert kapcsolnak össze, melyek között integrált anyag- és információáramlást valósít meg. Főbb rendszerei: mikrologisztikai rendszer - egy gazdasági egység kapcsolatrendszerét írja le, gazdaságilag, jogilag önálló szervezetek, vállalatok, intézmények logisztikai részlegei metalogisztikai rendszer - a mikro és makro között helyezkedik el (kapcsolatot hoz létre), a mikrologisztikai egységek és az ellátási láncban közreműködő többi szervezet logisztikai szolgáltatók, kereskedők stb. együttműködésével jönnek létre makrologisztikai renszer - egy ország, egy értékesítési, illetve fogyasztói terület vagy fogyasztói körzet határain belül elhelyezkedő rendszer (egy adott régió mikrologisztikai rendszereit fogják össze). A vállalati logisztika főbb részterületei: ellátási (beszerzési) logisztika termelési (gyártási) logisztika elosztási (értékesítési) logisztika hulladékkezelési logisztika. Az ellátási logisztika felelős a termeléshez szükséges alap-, segéd-, és üzemanyagok, alkatrészek és az ezekhez kapcsolódó információk rendelkezésre állításáért. A termelési logisztika az alapanyag-raktártól, a gyártási folyamat különböző fázisain át, a késztermék-raktárig terjedő anyagáramlást tervezi, szervezi, irányítja és ellenőrzi. A termelési logisztika ellátási láncban betöltött szerepe: a termelést kiszolgálja a beszerzés, valamint az anyag- és készletgazdálkodás, ugyanakkor a termelés szolgálja ki a félkész-, készáruraktárt, a csomagolást, komissiózást, majd pedig az áruelosztást és az értékesítést. (Knoll, 2000, 24. p.) 6
Az elosztási logisztika azért felelős, hogy a vállaltnál előállított késztermékek a vevők igényének megfelelően rendelkezésre álljanak. A hulladékkezelési logisztika fordított irányban az értékesítési piactól a beszerzési piac irányába vizsgálja a hulladékok áramlását. Környezetvédelmi szempontból a keletkező hulladék minél nagyobb arányú újrahasznosítására kell törekedni. Világszerte az a törekvés, hogy a nagy költségráfordítást igénylő készleteket olyan optimális szintre csökkentsék, amely még biztosítja a folyamatok zavartalan működését, azaz a felhasználó minden pillanatban megtalálja a keresett félkész- vagy készterméket, részegységet stb. E cél megvalósítása érdekében terjednek a korszerű technológiával és eszközökkel kiegészített számítógépes nyilvántartási és irányítási rendszerek. Ezek hatékony és biztonságos működtetéséhez szükséges a gépi azonosítás és adatbeviteli megoldása. (Prezenszki, 2004, 339. p.) 7
2. Reckitt Benckiser és tevékenységének bemutatása 10 évvel ezelőtt az angol Reckitt & Colman fuzionált a holland Benckiserrel, és létrejött a világon az első háztartási tisztítószereket gyártó vállalat, a Reckitt Benckiser. Egy transznacionális termelő vállalatról van szó, mely gyártással foglalkozik, és globális vezető szerepet tölt be az egészségügyi és személyes ápolás szektorában valamint a háztartási szerek szegmensében. A legmesszebb menőkig nagyobb, jobb, és versenyképesebb lehetőségeket kínál FMCG (fast moving consumer goods) termékeivel. A sikerük a legerősebb márkáiknak köszönhető, mint például Finish = Calgonit, Vanish, Dettol és Veet, melyekkel célul tűzték ki a világ globális piacán a vezető szerep megszerzését. Így tudhatják magukénak a No.1 címet a kategóriák forgatagában. Nem kevesebb mint 60 országban vannak jelen telephellyel, és körülbelül 180 országban forgalmazzák termékeiket. A Reckitt Benckiser megpróbál jobb és jobb megoldásokat kínálni a fogyasztóknak. Állandó újításokat kezdeményeznek, meglátják azokat a kis dolgokat, melyek az emberek minden napjait átszövik, így kiemelkedő és gyorsan ható megoldásokat fejlesztenek, melyek megkönnyítik életünket. A Reckitt Benckiser 17 főmárkával büszkélkedhet, és a következő kategóriákban van jelen termékeivel: Textil tisztítás (Fabric care) Felületi tisztítás (Surface care) Mosogatógépbe való szerek (Dishwashing) Otthon gondozása (Home care) Egészségügyi ápolás (Health care) Személyes ápoltság (Personal care) Étrendkiegészítők, gyógyszerek (Food) A tatabányai telephely a Home care, Personal care és Dishwashing kategóriában gyártja termékeit, többnyire illatosítókat: Home care: Airwick Freshmatic Freshmatic Compact légfrissítők Melodia Hydraw - légfrissitő 8
Decosphere illatgömb Harpic Lollipop Wc illatosító Stick-up szekrény illatosító Personal care: Veet szőrtelenítő hab Dishwashing: Calgonit Deo mosogatógép illatosító Calgonit Protector mosogatógépbe való üvegkorrózió gátló adalék A vállalat arculata Nemrégen történt frissítés a cég logóján, a régi logót ideiglenesen vezették be 1999-ben, ezt most lecserélték egy rózsaszín papírsárkány formára, ami magába foglalja az rb betűket. A cél a nagy márkák hangos és magabiztos megjelenítése. Az új márkajelzést fokozatosan vezetik majd be, elsőként a csomagolásokon, majd a belső és külső kommunikációban, nehogy a vevők hirtelen ne találják kedvenc termékeiket. Az új logó modern, határozott és dinamikus. A RB stratégiához hozzátartozik, hogy a versenytársaktól eltérően a cég logója nem jelenik meg a reklámokban, így a fogyasztók a Reckitt Benckiser név hallatán nem tudják, mire is gondoljanak. A márkák nevét viszont annál inkább ismerik, és jó minőséget társítanak hozzá. A hangsúlyozott érték tehát továbbra is a Teljesítmény, a Vállalkozószellem, a Tulajdonjog és a Csapatszellem: Teljesítmény: Nem csak a magasra törés kitűzése a cél, hanem az elérhetetlen teljesítése akár termék, profit, munkaerő vagy szervezeti felelősség tekintetében. Vállalkozószellem: A határozottság, a kezdeményezőkészség bátorítása, a szenvedély értékelése, kockázatfelmérés és egyensúlyteremtés. Csapatszellem: A cél a sikerek elérése közösen, egy emberként dolgozva, egyesítve a közös értékeket, és elveket. 9
Tulajdonjog (szabad szellem): A felelősség vállalás az egyéni munkáért a fő mottó. A dolgozók szabad kezet kapnak, hogy a szabályrendszeren belül, azt tegyék, amit jónak látnak a sikerhez vezető úton. Jövőbeli tervek A Reckitt Benckiser márkák több mint 180 országban jutnak el otthonok millióihoz, és 60 országban rendelkezik telephellyel a cég. Tehát rendkívül nagy szervezettséget igényel a működés. A gyár továbbra is hajthatatlanul az FMCG kategóriák főmárkáira összpontosít. Továbbá tervek között szerepel a gyárakban előállított termékek újraelosztása kategóriák szerint. Mivel eddig egy-egy üzem termelt több kategóriához is tartozó árucikkeket, és a cél, hogy ez egyre csökkenjen. 10
3. Raktározási folyamatok 3.1. A raktározás általános szerepe Az integrált ellátási láncok folyamatain belül fontos szerepet töltenek be azok a kapcsolódási helyek, ahol az elvárható folyamatos mozgás valamilyen okból megszakad. Ezen esetekben készletek képződnek, annál több helyen, minél tagoltabb az elemek kapcsolata. Az ilyen jellegű logisztikai folyamatokban a készletek hosszabb-rövidebb ideig nyugalmi állapotban vannak. E pontokon is védeni kell az árut a károsodástól, gondoskodni kell elhelyezéséről, használati értékének megőrzéséről. A megfelelő időben pedig biztosítani kell rendelkezésre bocsátását. A megfelelő tér biztosítást gyűjtőforgalomként raktárnak nevezzük. A raktárakat komplex létesítményekként kell értelmezni, amelyek rendelkeznek saját külső kapcsolatokkal és belső folyamatokkal. A Reckitt Benckiser Kft. tatabányai telephelyének területe egy irodaházból, két nagy gyártó, és öt nagy tároló csarnokot foglal magában. Természetesen utóbbiak kapcsolatban állnak a gyártócsarnokokkal, a gördülékeny termelés kiszolgálás érdekében. A raktár területén is található két iroda, az egyik az import tevékenységet látja el, míg a másik az exporttal, vámkezeléssel, a készáruk kiadásához szükséges papírok kiállításával fogalakozik. 11
3.2. Technológiai megoldások 3.2.1. Hagyományos vagy magasraktározás? A Reckitt Benckiser tatabányai raktárában magasraktározási rendszer működik. Magasraktározási rendszeren darabáruk (egységrakományok, szálanyagok, tekercsek stb.) olyan állványos tárolási rendszerét értjük, amelyben a tárolási magasság az általános célú emelőtargoncák által elérhető átlagos tárolási magasságot meghaladja, és az áruknak állványokba helyezését, illetve levételét onnan az állványok közötti folyosókban mozgó felrakógépek vagy felrakótargoncák végzik. (Prezenszki, 2003, 274. p.) Ez a megfogalmazás manapság már nem tekinthető helyesnek, mivel megjelentek a targonca piacon olyan általános célú targoncák, amelyek elérik a 10 méter feletti emelőmagasságot, mégsem beszélünk magasraktárról az általuk kiszolgált raktárak esetében. Egy másik megfogalmazásban, mely kiegészíti az előzőt: a magasraktár olyan tárolási rendszer, amelyben a soros állványok kiszolgálását az állványsorok közötti keskeny folyosókban közlekedő speciális rakománymegfogó szerkezettel rendelkező kötöttpályás állványkiszolgáló gépek, vagy kötetlen pályás állványkiszolgáló targoncák végzik. A kiszolgáló gép, illetve targonca jellegzetessége, hogy nem hagyja el a tárolóteret, így a betárolandó rakományokat a működési körzetébe kell juttatni, illetve a kitárolt rakományokat onnan el kell szállítani. (Némon, 2009; 181-222. p.) A Reckitt Benckiser Kft. magasraktárának állványkiszolgáló gépei a kötetlen pályás felrakótargoncák. A magasraktározási rendszerek léttrejötte egykor egy igen jelentős problémára, a hely hiányra jelentett megoldást a területkihasználás fokozásával. Viszonylag kis alapterületen nagy a tárolási kapacitás. A keskeny közlekedőfolyosók szintén hozzájárulnak a kedvezőbb helykihasználáshoz. Továbbá előnyeihez tartozik még az írányítási munkák gépesítése, automatizáltsága. Ezek a legmeggyőzőbb előnyök a hagyományos raktározással szemben. 12
A raktárakra általánosan igaz előnyök, melyek természetesen a magasraktárakra is jellemzőek: az időegység alatt jelentős nagyságú áruforgalom lebonyolításának lehetővé tétele az anyagmozgatási munkák gépesítésének lehetősége (nehéz fizikai munka kiküszöbölése) számítógépes lehetőségek kihasználása folyamatos készletnyilvántartás vezetése a FIFO-elv megtartásának megkönnyítése gyors és megbízható információáramlás segítése. A magasraktározás technikai elemei, melyek a tatabányai raktárban is megtalálhatóak: tárolótér árugyűjtő és elosztó tér ügyviteli és irányítási hálózat. A tárolótér látja el a raktározás fő feladatát, a tárolást. Öt tárolótér található a raktár területén, ezekből három alapanyag, egy készáru, és egy a félkészáru (közbenső raktár) tárolására való a következők szerint: egy külön épületben található a veszélyes anyag-tároló - illatanyagok hordókban, porok egy spraytároló (9 szintes) spray kannákon, szórófejeken kívül csomagolófóliák egy egyéb alapanyag tároló (7 szintes), csomagolóanyagok, kartondobozok, üvegcsék, tamponok, pálcikák stb. tárolására használatos o a készáru tároló a termelőüzem területén található, amelyben tárolnak alapanyagokat is a félkészáru raktárnak pedig úgynevezett ketrecek felelnek meg, mivel nem túl nagy mennyiségről van szó, így nincs szükség külön térre. 13
3.1. ábra Raktártípusok a logisztikai folyamatokban Forrás: Knoll Imre; Logisztika a 21. században; 73. p. Az árugyűjtő és -elosztó térben hétköznapi nyelven az előkészítő térben készítik össze a kimenő készárukat, majd innen kerülnek a rámpákon keresztül a kamionokba. Illetve ide érkeznek először a beszállító járművekből az alapanyagok, itt zajlik az egységrakományképzés a betárolás előtt, ha szükséges, a nyilvántartásba vétel, esetleg itt kerülnek elhelyezésre átmenetileg, amíg minőségi ellenőrzésnek vetik alá őket. Ilyen termékek például a szórófejek, a kannák, amelyek a Veet szőrtelenítőhabokban kerülnek felhasználásra (lsd. 10. sz. melléklet). Az ügyviteli és irányítási hálózatot alkotja a már említett két raktári iroda, az árunyilvántartása az adminisztrátorok, az anyagáramlás irányítása a raktári műszakvezetők közreműködésével folyik, és ezekhez szükséges információk megteremtése, és tárolása is idetartozik. A magasraktárakat többféleképpen lehet csoportosítani, a Reckitt Benckiser Kft. a következő csoportokba tartozik: Rendeltetés szerint kombinált magasraktárak csoportjába tartozik, azaz a komissiózó- és a tárolótér egy egységet képez. Építészeti kialakítás szempontjából felrakótargoncával üzemelő csarnokraktárakról van szó, azaz hagyományos épületben létesített magasraktárak. 14
Automatizáltsági szint szerint kézi vezérlésű gépesített raktárról beszélhetünk, melyben a vezérlési műveleteket, a felrakótargonca indítását, leállítását manuálisan kell működtetni. A gép helyzete folyamatosan ellenőrizendő a mozgás alatt. Összességében tehát a Reckitt Benckiser Kft. a termelőüzemek mellett lévő belső raktárakban tárolja a csomagoló- és alapanyagokat, félkész termékeket, illetve az exportra szánt késztermékeket, illetve innen szállítják a belföldi alvállalkozók raktáraiba a náluk feldolgozandó árukat. Emellett kihelyezett ellátó raktárakat is alkalmaz, amely általában nemcsak mint létesítmény független a termelővállalatoktól, hanem önálló cégként feladata több termelő különféle árujának időszakos tárolása mindaddig, amíg a felhasználó, a neki legmegfelelőbb időpontban az áruért el nem jön. (Knoll, 2000, 74.p.) Illetve a Reckitt Benckiser esetében a kihelyezett raktár szállítja be a terméket, és főként bértárolásra használatosak. Négy ilyen raktárról beszélhetünk, név szerint a Transpoint (tatai és tatabányai központtal), az Euroglobal (tatabányai központtal), a KT-Direct (tatabányai központtal) és az ADR.(gyáli központtal). A Transpoint mondható a legjelentősebbnek, amelybe pár hónapja félkész termékeket is küldenek ki, ott azokat felhasználják, majd a készterméket visszaküldik, illetve itt veszik át a konténereket, és a benne lévő árukat tárolják, amíg azokra szükség nem lesz. 15
3.2.2. Tárolási rendszer A Reckitt Benckiser Kft. tárolási rendszere: egyrészt állványok nélküli rendszer, másrészt állványos statikus rendszer. Állványok nélküli tárolási rendszert alkalmaznak egyrészt az előkészítőben az átmenetileg odakerült alapanyagoknál, illetve a készáruk esetében. A legfőbb feltétele ennek a tárolási fajtának a halmozhatóság, kizárólag ilyen áruk kerülhetnek ily módon egymásra, különben károsodnának a termékek a tárolás alatt. A halmozhatóságot egyrészt az áru tulajdonságai, illetve csomagolása (mennyire bírja például a kartondoboz a rá nehezedő nyomást), másrészt megfelelő egységrakomány-képző eszközök tehetik lehetővé. Nagy hátránya az állvány nélküliségnek, hogy nem lehet közvetlenül hozzáférni a tárolási egységekhez, vagy csak nagyon nehezen, ha a targoncás figyel a rakodásnál a helyhagyásra. Továbbá megnehezíti a FIFO elv (first in - first out az először betárolt áru kerül először kitárolásra) alkalmazását, amit vagy csak szakaszosan, vagy csak rendszeres átcsoportosításokkal lehet megvalósítani. 3.2. ábra Közvetlen halmozás (a) és sík rakodólapos (b) állvány nélküli statikus tárolások Forrás: Szegedi Zoltán, Prezenszki József; Logisztika-Menedzsment 232. p. A Benckiser raktárban kizárólag sík rakodólapokon történik a tárolás, ennek előnye a közvetlen halmozással szemben, hogy az áru a rakodólappal egységrakományt alkotó együttesként tárolható, amely az egész szállítási folyamatba beilleszthető. A belső mozgatáshoz pedig nincs szükség különleges megfogó szerkezetre, hanem csak egy targoncára, amely a legkeskenyebb folyosón is tud vele közlekedni. Hátránya, hogy a tárolásnál a raklap magassága (kb. 150 mm) foglalja a helyet. 16
Állványos, statikus tárolási rendszereket alkalmaznak a már korábban említett veszélyes anyag tárolóban, itt a hordókat szintén raklapokra helyezik, általában négyet egyre, és így kerül elhelyezésre az állványon. A 9 szintes spraytárolóban, és a 7 szintes egyéb alapanyag tárolóban is állványos, statikus tárolási rendszer került kialakításra, mégpedig a soros állványos formát alkalmazzák. 3.3. ábra Egységrakományok soros tárolása Forrás: Némon-Sebestyén-Vörösmarty; Logisztika; 181-222. p. A soros, állványos tárolásnál a kiszolgáló út két oldalán egy-egy állványsor helyezkedik el, amelybe egymás mellé és fölé mélységi irányban egy egységrakomány tárolható be. Tehát itt az egységrakományban mért tárolási mélység :1. (Némon, 2009; 181-222. p.) Ez a tárolási forma heterogén áruk tárolására szolgál, így az említett alapanyag tárolók számára kedvező választás. Előnyeihez tartozik az egységrakományok egyedi hozzáférhetősége. Az adott raktárban homogén egységrakományokat képeznek, azaz minden különböző árufajtát külön raklapra kell tenni. Például az egyik beszállító különböző csomagoláshoz szükséges kártyákat vegyesen küld raklapokon. Ebben az esetben az első teendő, az egységrakományok szétbontása, és a fajtánként külön raklapokra helyezés. Így nem igényli minden egyes rakományegységhez (dobozhoz) a közvetlenül hozzáférést, nincs szükség az egységrakomány megbontására, hanem az egész kerül kitárolásra. A soros tároló állványok emelőtargoncákkal szolgálhatók ki. A tatabányai raktárban magasemeléses targoncákat alkalmaznak erre a célra, azaz a targonca nem csak az árut emeli a magasba, hanem a dolgozót is a fülkéjével együtt. A targonca behajt az állványok sorai közé a kijelölt helyig, a megfelelő magasságba emeli az árut, elhelyezi az árut, majd fordulás nélkül 17
hátramenetben visszahajt. A FIFO elv alkalmazását a minden raklaphoz való egyedi hozzáférés és a számítógépes rendszer teszi lehetővé. A tárolómezők, lokációk és a közlekedőutak alkalmazott formái a tatabányai raktárban: Vegyes tárolás, azaz tömb, és soros tárolás egyaránt Tömbtárolást a homogén, nagy mennyiségű árukészletnél alkalmaznak, például poroknál, míg a nem homogén, különböző árufajtákból álló készleteket soros formában tárolják. 3.4. ábra Vegyes tárolás elrendezési vázlata Forrás: Szegedi Zoltán, Prezenszki József; Logisztika-Menedzsment 252. p. 18
3.2.3. Raktári anyagmozgatás A logisztikai folyamatban az anyagáramlás bizonyos helyeken megáll, az áruk nyugalmi helyzetbe kerülnek, a raktározás így biztosítja például a termelés számára a folyamatos rendelkezésre állást, vagy a termelési és elosztási folyamat eltérő ritmusát próbálja kiegyenlíteni. Más megközelítésben viszont az áruk állandó mozgását takarja a raktározás folyamata, a raktárkészlet folyamatos változása a jellemző. A raktári alapfolyamat, az RST folyamat tehát jelenti egyrészt a változást, változtatást (rakodás, szállítás), és a nyugalmi állapotot (tárolás). További részfolyamatok lehetnek ellenőrzés, rendezés, egységrakomány-képzés, címkézés. Az RST folyamatok léttrejöttét az eszköz-, és berendezésrendszer, illetve a létesítményrendszer biztosítja. Az eszköz -, illetve berendezésrendszer magában foglalja Prezenszki szerint: a be- és kiszállító eszközöket, a rakodóeszközöket és gépeket, az ellenőrző eszközöket és berendezéseket, a belső szállítóeszközöket és gépeket, a tárolóeszközöket és berendezéseket. (Prezenszki, 2003) A Reckitt Benckiser Kft. eszköz-, és berendezésrendszerét nagyrészt targoncák alkotják, mivel targoncás anyagmozgató rendszert alkalmaznak. A targoncás anyagmozgató rendszer gépi hajtású emelőtargoncák alkalmazásán alapul. Ez a rendszer egységrakományok és nagy tömegű egyedi darabok mozgatására egyaránt alkalmas. (Prezenszki, 2003, 239. p.) A Reckitt Benckisernél alkalmazott targoncafajták: - homlokvillás targonca, - kisemelésű emelőtargonca - felrakótargonca (magasraktárakhoz). 19
2.5 ábra A gépi hajtású emelőtargoncák néhány változata kisemelésű emelőtargonca (emelőkocsi) (a); normál (homlokvillás) emelőtargonca (b); tolóoszlopos emelőtargonca (c); oldalemelésű emelőtargonca (d); felrakótargonca (magasraktárakhoz) ( e ) komissiózó emelőtargonca (f) Forrás: Szegedi Zoltán, Prezenszki József; Logisztika-Menedzsment 239. p. Az emelőtargoncák a teljes gépesíthetőség megvalósítására alkalmasak. A különböző módon képzett egységrakományok, és az egyedi áruk mozgatására egyaránt használhatóak, illetve állványok nélküli és állványos tárolási rendszer kiszolgálását is lehetővé teszik. 3.5. ábra Normál emelőtargonca alkalmazása állvány nélküli sík rakodólapos tárolás estén Forrás: Szegedi Zoltán, Prezenszki József; Logisztika-Menedzsment 240. p. A homlokvillás targoncára az a jellemző, hogy az a villaszerkezettel ellátott emelőoszlop a targoncatest előtt található, és így jelentősen megnöveli a gépméretet hosszában. Az egységrakomány betárolásához 90 -os fordulat szükséges, amely széles közlekedési utat igényel. 20
3.1. táblázat Térfogatkihasználási mutatók 1 Targonca típus Tárolási mélység Útszélesség (m) Térfogatkihasználási mutató (%) Homlokvillás 2*1,2=2,4 3,6 40 Forrás: Némon-Sebestyén-Vörösmarty; Logisztika; 181-222. p. A raktári anyagmozgatásban alkalmazható emelőtargoncákkal szemben támasztott alapvető követelmények: lehető legkisebb saját tömeg mellett biztosítsa a szükséges teherbírást, a lehető legkisebb szélességű közlekedő úttal tegye lehetővé a szükséges halmazolási magasságot, és feleljen meg a raktárüzem egyéb követelményeinek (pl. be tudjon állni egy kamionba). 1 A 3.1. sz. táblázat soros állványos tárolás esetén elérhető jellemző kihasználási értéket szemlélteti a 800x1200 mm-es EUR rakodólapon képzett egységrakomány keresztirányú elhelyezése (1200 mm-es tárolási mélység esetén.) 21
3.2.4. Létesítményrendszerek A létesítményrendszer alrendszerei Prezenszki szerint: az átvevő- és kiadóhelyiségek, a közlekedési kapcsolatok, a rakodóhelyek, a szállítópályák, anyagmozgatási utak, a tárolóterek. (Prezenszki, 2003) Raktárépület Földszintes raktárépületről van szó 14 méter belmagassággal, a gyártócsarnokok mellé lett építve közvetlen átjárhatóságot biztosítva. Átvevő- és kiadóhelyiségek Az előkészítő térben található négy rámpa egyoldali elrendezésben, melyből kettő szolgál a betárolásra szánt áruk átvételére, és kettő a kiszállításra szánt áruk kiadására. Továbbá még található kettő átvevő kapu, melyek teherautók, furgonok leszedésére alkalmasak, amik nem tudnak ráállni a rámpára. Raktárkapuk A raktárkapu a raktár épületének lezárását biztosítja. Szerkezetét tekintve függőleges irányban mozgatható, gördülő rendszerű és elektromos működtetésű. Közlekedési kapcsolatok A közlekedési kapcsolatok szolgálnak a közúti és vasúti hálózatba való bekapcsolódás megvalósításáért, lehetővé teszik a raktárépület célszerű megközelítését. A Reckitt Benckiser Kft. raktára csak közúti kapcsolattal rendelkezik, vasútival nem. Rakodóhelyek A raktárépület külső fala mentén létesített, csatlakozó utat értjük a fogalom alatt. Megkönnyítik az autókba való be-, illetve kirakodást. A szóban forgó raktár hátoldali beálláshoz tervezett, egyenes vonalvezetésű rakodóval rendelkezik, platómagasság kiegyenlítő rámpával felszerelve. Tárolóterek Egy korábbi fejezetben erről már volt szó. 22
3.2.5. Komissiózási rendszer, stratégia A komissiózás az áruk összeválogatását jelenti a megrendeléseknek megfelelő mennyiségben és választékban, tehát egy több árucikkből álló egységet kell összeállítani. A Reckitt Benckiser Kft. raktárában statikus áruelőkészítési rendszer működik, azaz a megrendelésen szereplő árukat a tárolótérben gyűjtik össze, majd rendszerezik, ellenőrzik és kiszállítási egységet képeznek belőle. A statikus kifejezés az árura vonatkozik, azaz azt jelenti, hogy az ember megy az áruhoz. Az árukiszedés lebonyolítása szerint kétdimenziós technikát alkalmaznak, miszerint valamilyen gépi eszköz segítségét is igénybe veszik a talajszintről már nem elérhető áruk kivételénél. Forgóvillás targoncát használnak a komissiózáshoz, amely a villa forgatásával jobbra és balra is tud ki- ill. betárolást végezni. Szükséges hozzá rakodólap használata, amit elhelyeznek a villára, és majd arra az árut. Komissiózási stratégiák közül a megrendelésenkénti soros, egylépcsős stratégiát alkalmazzák. 3.7. ábra A megrendelésenkénti soros, egylépcsős komissiózás folyamatábrája Forrás: Szegedi Zoltán, Prezenszki József; Logisztika-Menedzsment 257. p. 23
Ezen esetben a komissiózást végző dolgozó gyűjti ki a megrendelésen szereplő összes árut függetlenül attól, hogy az árucikk melyik tárolási zónában található. A megrendelőlap így lehet maga a kigyűjtési jegyzék is, egyedül a kiválogatás sorrendjét kell meghatározni. Előnye, hogy kevés szervezettséget igényel, hátránya viszont, hogy az elérhető komissiózási teljesítmény nem túl nagy. 3.6. ábra Kétdimenziós statikus komissiózás egységrakományokból Forrás: Némon-Sebestyén-Vörösmarty; Logisztika; 181-222. p. A komissiózó dolgozó a targoncán kézikocsira gyűjti az árufajtákat. A kézi komissiózás lassú, munkaigényes, a kigyűjtő munkája az áru kivételére és a targonca irányítására korlátozódik. A dolgozatomban bemutatandó raktárban papír alapú komissiózás működött a WMS rendszer bevezetése előtt. Erről szólnék néhány szót, illetve rávilágítanék az okokra, amelyek többek között megindokolták a fejlesztéseket. A komissiózás térbeli és időbeli végrehajtásához egyesíteni kell az áru kiszedés három elemét: az árut kiszedő dolgozóból, az árukiszedésre vonatkozó információból és magából az áruból, ami kiszedésre kerül. A papír alapú komissiózásnál az árukigyűjtő dolgozó kap egy kiszedési jegyzéket, mellyel megkeresi a rajta lévő tételek tárolási helyét, majd megkeresi az árukat, és kigyűjti azokat. A 24