A határozat jogerős: év: hó: nap: KÜJ: 100227271 KTJ: 100369929 Iktatószám: 2309-5/2013. Hiv. szám:- Előadók: Sipos Bernadett Pulai Judit Tarjányi István Tóth Ilona Mária Reményi Tamás Nagyné Bakonyi ildikó Herczeg Zoltán Melléklet:- H a t á r o z a t I. Tárgy: Győr, PANNON-VÍZ Zrt. 0610/1 hrsz-ú szennyvíztisztító telep nem veszélyes hulladékfogadó előkezelő állomásának vízjogi létesítési engedélye Vízikönyvi szám: Győr- 17. Az Észak- dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a PANNON-VÍZ Zrt. (9025 Győr, Országút u. 4.) engedélyes részére, a győri szennyvíztisztító telep nem veszélyes hulladékfogadó előkezelő állomásának a FLÁVY Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (2800 Tatabánya, Turul u. 6.) által készített 12/M/002/LE munkaszámú tervdokumentáció alapján ad az alábbiak szerint: ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 web: http://edktvf.zoldhatosag.hu e-mail: eszakdunantuli@zoldhatosag.hu Ügyfélfogadás: Hétfő: 8.30-12 Szerda:8.30-12,13-16 Péntek:8.30-12 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! G:\Fevi\2013\SiposBe\2309-5.doc vízjogi létesítési engedélyt II. Műszaki tartalom: A hulladékfogadó előkezelő állomással az alábbi halmazállapotú szerves-anyagban gazdag, biológiailag bontható hulladékokat lehet kezelni: folyékony kvázi folyékony, darabos szilárd 1. A kiépülő technológiával fogadható folyékony hulladékok: folyékony sűrített szennyvíziszap, tejipari hulladék csomagolás nélkül (pl. tejsavó), szippantott szennyvíz, mobil WC 2. A kiépülő technológiával fogadható kvázi folyékony hulladékok: konyhai és éttermi hulladékok 3. A kiépülő technológiával fogadható darabos hulladékok: Csomagolt vagy nem csomagolt, élelmiszer láncból kivont (lejárt szavatosságú) termékek, csomagolt tejtermékek (joghurtok, dobozos tej, ), édesipari csomagolt termékek, gyártási hulladék, sütőipari termékek, csomagolt tészták, üdítőitalok fém, műanyag, PET palack, papír (pl. TETRA-PACK) csomagolásban, romlott élelmiszerek, húsipari termékek Ömlesztett, fagyasztott állapotban lévő, élelmiszer láncból kivont (lejárt szavatosságú) élelmiszeripari termékek, fagylalt, pizza, tészta, zöldségek, gyümölcsök, húsipari termékek
4. A kiépülő technológiával fogadható szilárd hulladékok: más szennyvíztisztító telepek víztelenített iszapja A hulladékok előkészítésének lépései Darabos hulladék ECRUSOR berendezés hidralizátor - pasztörizáló tartály - homogenizálóanaerob rothasztó Folyékony hulladék kőfogó hidralizátor - pasztörizáló tartály homogenizáló anaerob rothasztó Az ECRUSOR berendezésben történik az őrlőcsigák segítségével a szerves anyagban gazdag biológiai hulladék feltárása (kicsomagolása). A hidralizátorban történik a hulladékok feltárása a rothasztás előtt a legfinomabb szemcseméret elérése érdekében. A pasztörizáló tartályban történik azon szerves-anyag tartalmú hulladékoknak a kezelése, melyeket a rothasztóba történő betáplálás előtt pasztörizálni kell. A homogenizálás a keverés átalakítását követően a telepen meglévő 250 m 3 -es medencében történik, ahol összekeverésre kerül és a telepi technológiai iszap (sűrített fölös iszap, gravitációsan sűrített nyers iszap) és a biológiailag bontható hulladékok. Megépítésre kerülő műtárgyak/berendezések: Hulladékfogadó berendezés Biológiailag lebomló hulladék aprítására és osztályozására ECRUSOR I. 1000 Névleges teljesítmény: 40 m 3 /h 53 kw Iszapszállító szivattyú Organikus anyag továbbítása a homogenizáló medencébe BN 70-6LS Szállított mennyiség: 40 m 3 /h Emelési magasság: 30 m 2,4 kw Iszapszállító szivattyú 1. Organikus anyag továbbítása a homogenizáló medencébe, ha a kevesebb anyag érkezik, 2. Vésztartalék/leürítés BN 35-6LS Szállított mennyiség: 5-15 m 3 /h Emelési magasság: 30 m 2,4 kw Csurgalékvíz szivattyú A csurgalékvíz továbbítása az ECRUSOR berendezésbe. BEW 2-6L Szállított mennyiség: 1,5 m 3 /h Emelési magasság: 30 m 0,36 kw Kőfogó A folyékony anyaggal érkező szilárd, rothasztásra alkalmatlan tartalmának eltávolítását végzi. 2
Hidralizáló Szivattyú típus: Szállított mennyiség: max. 20 m 3 /h Dilacerátor összesen: Az érkező víztelenített iszap darabolása, feltárása és hidralizálása a homogenizáló tartályba kerülése előtt. Száraz telepítésű (DH-01-7,5/4-200) Iszap / víz hőcserélő (I. és II. fokozat) A homogenizáló medence keringetett iszapjának fűtésére szolgál. Az iszapot az ellenáramú hőcserélőben meleg vízzel fűtik. A hőcserélőt, valamint a fűtött iszap vezetékét szigetelés borítja. 1 - Melegített iszap mennyisége: 25 m 3 /h és 40 m 3 /h Iszap / víz hőcserélő (Pasztörizáló) A pasztörizált hulladékok kezeléséhez szolgál. Az iszapot az ellenáramú hőcserélőben meleg vízzel fűtik. A hőcserélőt, valamint a fűtött iszap vezetékét szigetelés borítja. 10 m 3 -es tartály keverővel Melegített iszap mennyisége: 6,5 m 3 /h Víz / víz hőcserélő (Alfa Laval CB30) Az Iszapfogadó állomás ipari víz fűtésére szolgál. Az ipari vizet a hőcserélőben a telepi meleg vízzel fűtik. A hőcserélőt, valamint a fűtött víz vezetékét szigetelés borítja. Melegített víz mennyisége: 14,5 m 3 /h Iszap / víz hőcserélő (Alfa Laval CB76) Az Iszapfogadó állomás ipari víz fűtésére szolgál. Az ipari vizet a hőcserélőben a telepi meleg vízzel fűtik. A hőcserélőt, valamint a fűtött víz vezetékét szigetelés borítja. Melegített víz mennyisége: 5-20 m 3 /h Homogenizált iszap keringető szivattyú Iszapkeringetés a homogenizált iszap fűtésére. BN 52-6LS Szállított mennyiség: 30 m 3 /h Emelési magasság: 15 m 2,4 kw Homogenizáló medence keverője A beérkező iszapok és beszállított, előkészített anyagok intenzív elkeverésére szolgál. Márka: GRUNDFOS Keverők száma: 3 db Homogenizált iszap osztócső Darabszám: A homogenizálóból elvett iszap elosztása a feladó szivattyúk között. Egyedi berendezés 3
Iszapfeladó szivattyú Homogenizált iszapfeladás a rothasztóba. BN 26-12 3 db Szállított mennyiség: 3-12 m 3 /h Emelési magasság: 60 m 3,6 kw Macerátor Iszap továbbítás az osztócsőre. U 110/150-4-F-20-1 (vagy ezzel egyenértékű) Szállított mennyiség: max. 150 m 3 /h 5,5 kw Pasztörizáló tartály A beérkezett idegen anyagok homogenizálása a telepi kevert iszap hozzáadásával. Acél szerkezetű, hőszigetelt tartály Tartály térfogata: 10 m 3 Pasztörizáló tartály keverője A szerves anyagban gazdag, biológiailag bontható anyagok rothasztóba való betáplálás előtt pasztörizálása, keverése. Márka: KAF 77 DV100 L4 Keverők száma: Keverő motor teljesítménye: 3 kw Pasztörizált iszapot keringető szivattyú Iszaptovábbítás a pasztörizáló tartályból a homogenizáló medencébe. BN 52-6LS Szállított mennyiség: 30 m 3 /h 4,9 kw Új udvartéri vezetékek összefoglaló táblázata: Megnevezés Feladat Csőanyag Átmérő (mm) Iszapvezeték hulladékfogadó és homogenizáló medence között 1. Iszapvezeték hulladékfogadó és homogenizáló medence között 2. Hideg iszap feladás homogenizáló medencébe hőcserélőket megkerülve Meleg iszap feladás homogenizáló medencébe hőcserélőn keresztül Nyomásérték Hossz (m) Egyéb KPE DN 150 PN 10 40,0 --- Acél DN 150 PN 10 40,0 Hőszigetelt 4
Iszapvezeték hulladékfogadó és homogenizáló medence között 3. Iszapvezeték a homogenizáló medencéből a meglévő rothasztó betápláló iszap vezetékre 1. Iszapvezeték a homogenizáló medencéből a meglévő rothasztó betápláló iszap vezetékre 2. Ipari víz vezeték Ivóvíz vezeték Hideg iszap a homogenizáló medence felöl a hőcserélő felé Homogenizált iszap+hulladék keveréket szállító vezeték a homogenizáló medence és a meglévő rothasztó betápláló iszap vezeték között Homogenizált iszap+hulladék keveréket szállító vezeték a homogenizáló medence és a meglévő rothasztó betápláló iszap vezeték között Ipari víz vezeték a hőcserélő gépház és a meglévő telepi ipari víz hálózat között Ivóvíz vezeték a hőcserélő gépház és a meglévő telepi ivóvíz hálózat között Acél DN 150 PN 10 40,0 Hőszigetelt KPE DN 150 PN 10 25,0 --- KPE DN 150 PN 10 25,0 --- KPE DN 80 PN 10 30,0 --- KPE DN 50 PN 10 30,0 --- III. Az engedélyes k ö t e l e s betartani az alábbi előírásokat: 1./Az eljáró hatóság előírásai: Az építés, létesítmények megvalósítása során esetlegesen keletkező hulladékokat környezetszennyezést kizáró módon össze kell gyűjteni, s kezelésre feljogosított és engedéllyel rendelkező kezelőnek át kell adni. A kivitelezés során fokozott figyelmet kell fordítani a felszíni és felszín alatti vizek szennyezésének elkerülésére. A rendkívüli szennyezés bekövetkezését azonnal be kell jelenteni a környezetvédelmi hatóság részére az azonnali kárelhárítás megkezdése mellett. A berendezéseket azonnal le kell állítani és gondoskodni kell a szennyezés okának elhárításáról. Hulladékkezelési tevékenység hulladékkezelési engedély birtokában végezhető, amely a próbaüzem időtartamára is vonatkozik. A megépült műtárgyakra/berendezésekre vonatkozóan próbaüzemi tervben megadott szempontok figyelembe vételével próbaüzemet kell lefolytatni, melynek időtartama 3 hónap. A próbaüzem megkezdését a hatóságnak be kell jelenteni. A próbaüzem alatt a próbaüzemről naplót kell vezetni, melyet a vízjogi üzemeltetési engedélykérelemhez mellékelni kell. A megvalósult létesítményre vízjogi üzemeltetési engedélyt kell beszerezni a vízügyi hatóságtól, a 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendeletben meghatározott mellékletekkel felszerelve. A kérelemhez csatolni kell az elkészült létesítmény teljes körű megvalósulási dokumentációját. Az építés során biztosítani kell a szennyvíztisztító telep zavarmentes működését. A kibocsátott szennyvíz minőségének folyamatos biztosítása mellett figyelmet kell fordítani a meglévő, iszapkezelésre szolgáló technológiai berendezések, különösen a homogenizáló medence és az anaerob rothasztók üzemeltetésére. A létesítmény üzembe helyezését követően a szennyvíztisztító telep tényleges környezeti zajkibocsátását a próbaüzem során az összes telepi zajforrás egyidejű üzemelése mellett mérési jegyzőkönyv formájában dokumentálni kell. 5
2./ Az eljárásba bevont szakhatóságok előírásai: 2.1. Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény - és Talajvédelmi Igazgatósága a 17.2/240-2/2013. számú szakhatósági állásfoglalását az alábbiak feltételek közlése mellett adta meg: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága Igazgatójának felhatalmazása alapján, az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021 Győr; Arpád Ú. 28-32.), fent hivatkozott számú megkeresése értelmében, A FLÁVY Kft. (2800 Tatabánya II. Turul u. 6.) részéről a Kereszturi Péter tervező (VZ-T-01-9158) által készített, 12/M/OO2/LE munkaszámú, "Pannon-Víz Viz-, Csatornamű és Fürdő Zrt. Győr-Bácsa szennyvjztisztít6 telepének nem veszélyes hulladékfogad6 - előkezelő állomása vízjogi létesítési engedélyezési tervdokumentáció" szakanyag szerint, az alábbi TALAJVÉDELMI SZAKHATÓSÁGI ÁLLÁSFOGLALÁST adom, a termőföldek minőségének védelme érdekében. - A beruházás létesítési munkálatait úgy kell megvalósítani, hogy az a közvetlen szomszédos termőföld területek vízháztartását ne zavarja, az eredeti hasznosításban lévő termőföldek minőségében kárt, szélsőséges talaj-vízháztartási helyzetet ne okozzon. Jelen szakhatósági állásfoglalás ellen külön jogorvoslatnak helye nincs, az csak az érdemi határozat elleni fellebbezésben támadható meg. IV. A vízjogi létesítési engedély jelen határozat jogerőre emelkedésétől számított 2 évig hatályos. A létesítési engedély az engedélyesnek az időbeli hatály lejárta előtt benyújtott kérelmére vagy hivatalból módosítható illetve visszavonható. A létesítési engedély a megállapított kötelezettségek mellett feljogosít a vízilétesítmény megvalósítására, illetőleg a vízimunka elvégzésére, de a vízhasználat gyakorlásához, illetve a vízilétesítmény használatbavételéhez, üzemeltetéséhez szükséges vízjogi üzemeltetési engedély, vagy jogszabályban előírt egyéb hatósági engedély megszerzése, illetőleg a kártalanítási felelősség alól nem mentesít. A létesítmény átadás-átvételét követően, a rendeltetésszerű üzemeltetés megkezdése előtt, vízjogi üzemeltetési engedély kérelmet kell benyújtani a vízügyi hatósághoz, a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendeletben meghatározott mellékletekkel felszerelve. Amennyiben a vízi létesítmény megvalósítása a vízjogi engedélytől eltérően, vagy az engedély időbeli hatályának lejárta után, engedély nélkül történik, a vízügyi hatóság a vízjogi üzemeltetési engedély kiadását megtagadhatja. V. A hatóság a határozat jogerőre emelkedését követően annak egy példányát a Vízikönyvi Okirattárban elhelyezi, a vízjogi létesítési engedélyt Győr - 17. számon a Vízikönyvbe bejegyzi. VI. A határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatóságnál (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja 90.000 Ft, azaz Kilencvenezer forint, melyet az Északdunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 10033001-01711899- 00000000 számú számlájára kell befizetni. A díj megfizetését igazoló befizetési bizonylatot vagy annak másolatát a fellebbezéshez mellékelni kell. Az eljárásba bevont szakhatóságok állásfoglalásai jelen határozat elleni jogorvoslat keretében támadhatók meg. 6
I n d o k o l á s A PANNON-VÍZ Zrt. (9025 Győr, Országút u. 4., továbbiakban: Zrt.) megbízásából a FLÁVY Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (2800 Tatabánya, Turul u. 6.) a győri szennyvíztisztító telep nem veszélyes hulladékfogadó előkezelő állomásához kapcsolódó vízilétesítmények vízjogi létesítési engedély kérelmét nyújtotta be a hatósághoz. Kérelméhez 6 pld. 12/M/002/LE munkaszámú terv-és iratanyagot, üzemeltetői nyilatkozatot, valamint tárgyi eljárásra vonatkozó képviseleti jogosultságát igazoló meghatalmazást mellékelt. A hatóság felhívására pótlólag megfizette az eljárás igazgatási szolgáltatási díját. A hatóság a kérelem és mellékleteiből megállapította, hogy a Zrt. által folytatott tevékenység a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (továbbiakban: R.) 1. számú melléklet 46. pontja alá szennyvíztisztító telep 50.000 lakosegyenérték-kapacitástól tartozik. Hatósági ellenőrzés alapján megállapítást nyert, hogy teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálat végzés szükséges, ezért a 2230-3/2012. számú határozattal teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálatra kötelezte a hatóság a Zrt.-t, melynek teljesítési határidejét a 2230-6/2012. számú határozatában 2013. június 30. napjáig meghosszabbított. Fentiek alapján ameddig tárgyi telephelyen a jelenlegi technológia környezetei hatásai nem ismertek, addig más, a telephelyi technológia bővítést eredményező beruházás engedélyezése nem is lehetséges. Mivel a teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati eljárás kimenetele jelentős befolyással bír a vízjogi engedélyezési eljárásra, annak jogerős lezárásáig a vízjogi létesítési engedélykérelem tárgyában döntés megalapozottan nem hozható, ezért a hatóság a vízjogi létesítési engedélyezési eljárását a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 32. (1) bekezdése alapján a 9554-5/2012. számú végzésében felfüggesztette. A 11536-7/2012. számú határozattal kiadott környezetvédelmi engedély 2012. január 18. napján vált jogerőssé. Ezt követően a hatóság megkereste szakhatósági állásfoglalása kiadása végett az ügyben érintett illetékes szakhatóságokat, melyek az alábbiak szerint nyilatkoztak: Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény és Talajvédelmi Igazgatóság 17.2/240-2/2013. számú szakhatósági hozzájárulását feltételek közlése mellett megadta, mely feltételeket a hatóság jelen határozat III. fejezet 2.1. pontjában rögzített. Állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: Az Észak- Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32. sz.), fent hivatkozott ügyiratában megkereste az elsőfokú talajvédelmi szakhatóságot, a Győr külterület, 0610/1 hrsz-ú szennyvíztisztító telep nem veszélyes hulladékfogadó előkezelő állomása vízjogi létesítési engedélyezési eljárása kapcsán, a talajvédelmi szakhatósági állásfoglalás beszerzése tárgyában. A megkeresést és mellékleteit talajvédelmi szempontból megvizsgáltuk. Megállapítottuk, hogy: - a tervezett beruházás létesítési munkálatai során termőföld területek igénybevételre nem kerülnek, - a tervezett beruházás megvalósításával érintett ingatlan határos termőföld területekkel is, ezért azok védelme indokolt, - a tervezett beruházás vízjogi létesítési engedély kiadásának talajvédelmi szempontból jogszabályi akadályát nem találtuk. Az elsőfokú talajvédelmi szakhatóság a rendelkezc5 rész szerinti talajvédelmi kikötésekkel hozzájárult a Győr külterület, 0610/1 hrsz-ú szennyvíztisztító telep nem veszélyes hulladékfogadó előkezelő állomása létesítése tárgyú beruházás, vízjogi létesítési engedélyének kiadásához. Tájékoztattuk az ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről és módjáról. Jelen szakhatósági hozzájárulás a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. Tv. (Ket.) 22. (1) bek., a 44 (1) (2) és (9) bek., a termőföld védelméről szóló 2007.évi CXXIX. törvény (továbbiakban Tft.) 1. (1) bekezdésén, a 2. a), c) és i) pontján és a 43. (1). bekezdésén. a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. tv. 28. (1) bek., a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XI1.23.) Korm. r. 32/E. (3) bek. a) pont., továbbá a fővárosi és megyei 7
kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 328/2010. (XII. 27.) Korm. r. 17. -án alapul. Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztálya Kulturális Örökségvédelmi Osztály a tárgyi ügyben indult szakhatósági eljárást hatáskör hiánya miatt a GYD-01D/EPH/536-02/2013. számú végzésével megszüntette. Döntését azzal indokolta, hogy a tervezett beruházás régészeti lelőhelyet, örökségi elemeket nem érint, így - figyelemmel a kulturális örökség védelmi hatóságok kijelöléséről és eljárásaikra vonatkozó általános szabályokról szóló 393/2012. (XI1.20.) Kormányrendelet 13. (1)-(2) bek.-re nincs hatásköre szakhatósági állásfoglalást kiadni és a további hatósági eljárásokban nem vesz részt. Azonban felhívta az engedélyt kérő/beruházó/kivitelező figyelmét, hogy a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (Kötv.) 24. -ában foglaltak értelmében amennyiben az építkezés során régészeti emlék, illetőleg lelet kerül elő, a felfedező (a munka felelős vezetője) kőteles a régészeti emléket veszélyeztető tevékenységet felfüggeszteni, és a területileg illetékes múzeumhoz, valamint az illetékes települési önkormányzat jegyzőjéhez bejelenteni, továbbá a helyszín és a leletek őrzéséről gondoskodni. A bejelentési kötelezettség elmulasztása a Kötv. 82. (1) bekezdése, valamint az örökség védelmi bírságról szóló 191/2001. (XI. 18.) Korm. rendelet alapján örökségvédelmi bírság kiszabását vonhatja maga után. A megyei múzeum a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról, és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 45. (4) bekezdésében meghatározott régészeti vonatkozású tevékenységének ellátása érdekében nélkülözhetetlen, hogy tárgyi beruházással összefüggésben megvalósítandó földmunkákról azok megkezdése előtt értesülést szerezzen, így kér, hogy a beruházó/kivitelező a földmunkák megkezdésről azt megelőzően legalább 8 nappal írásban a területileg illetékes megyei múzeumigazgatóságot értesítse (Győr-Moson-Sopron Megyei Múzeumok Igazgatósága, 9021 Széchényi tér 5.), és biztosítsa a terület átvizsgálásának lehetőségét. Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézete a VIII-R-049/00750-2/2013. számú szakhatósági állásfoglalásában a vízjogi létesítési engedély kiadásához feltételek közlése nélkül hozzájárult. Döntését az alábbiak szerint indokolta: Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség tárgyi engedélyezési ügyben megkereste hatóságomat szakhatósági állásfoglalás kiadása céljából a 347/2006. (XI1. 23.) Korm. rendelet 32./E alapján. A Flávy Kft. (2800 Tatabánya II. Turul u. 6.) 12/M/002/LE munkaszámú dokumentációja alapján megállapítottam, hogy a kiépítésre kerülő hulladékfogadó-előkezelő állomás a meg lévő szennyvíztelep területén kerül kialakításra. A munkafolyamatok zárt rendszerű technológia részeként valósulnak meg. Csurgalékvizek normál üzemmenet esetén nem keletkeznek, meghibásodás, karbantartás esetén pedig visszavezetésre kerülnek az előkezelő berendezésbe. A hasznosíthatatlan, inert hulladék átmosatást követően gyűjtő-tömörítő konténerekbe jut, majd engedéllyel rendelkező lerakóra kerül elszállításra. A dokumentáció a hatályos ágazati jogszabályokban előírtaknak megfelel, állásfoglalást ezért a rendelkező rész alapján adtam ki. Döntésemet a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló 16/2002. (IV. 10.) EüM rendelet alapján hoztam meg. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44. (9) értelmében zártam ki az önálló jogorvoslatot és adtam tájékoztatást a jogorvoslati lehetőségről. Hatóságom hatáskörét a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/E (8) bekezdés, illetékességét a 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet előírásai állapítják meg. A hatóság az eljárás során az alábbiakat állapította meg: A hatóság a benyújtott dokumentációból megállapította, hogy a beruházás a telep északi részén azon belül az iszapvíztelenítő és szárító épületekkel szemben elhelyezkedő üres részen a granuláló tároló épület előtti területen valósul meg, továbbá a meglévő iszapvonali technológia kiegészítését tervezik szerves anyagban gazdag, biológiailag bontható hulladékok fogadásra és kezelésre alkalmas technológiával. A meglévő műtárgyak közül a homogenizáló medence a kapcsolódási pont a régi és az új technológia között. Ebben kerül összekeverésre és homogenizálásra a telepi technológiai iszap a kívülről érkező szerves anyagban gazdag, biológiailag bontható hulladékokkal. A technológiai bővítés eredményeként új technológiai eredetű hulladékfajta az ECRUSOR berendezésből kikerülő rothasztásra nem 8
alkalmas inert anyagok (csomagoló fólia, műanyag dobozok) melyek hulladék gyűjtő-és tömörítő konténerbe kerülnek gyűjtésre. A telep iszaptermelése változatlan marad, viszont a többlet szerves anyag bejuttatása a rothasztóba a biogáz termelést meg fogja emelni, így a gázmotorok szabad kapacitása nagyobb mértékben ki lesz használva. A technológiabővítés miatt a keletkező iszapok mennyisége nem nő, mivel a szerves anyagokban gazdag, biológiailag bontható hulladékok az anaerob iszaprothasztási technológia során szinte teljesen lebomlanak. A technológia teljesen zárt kialakítású. Naponta két három hulladék szállítmány érkezését tervezik, mely 252 munkanappal számolva 36 tonna mennyiséget jelent. Az átvett hulladékok mennyiségének mérése telephelyen belül megoldott. Az elérhető legjobb technika megvalósítása érdekében a Zrt. a telephelyén belül egy új hulladék előkezelési technológiát tervez, melynek célja az iszaprothasztó rendszerbe többlet biogáz előállítása, amely többlet villamos és hőenergia termelést tesz lehetővé. A fejlesztés révén csökken a telep külső villamos energia, valamint a földgáz felhasználásának mennyisége is, ezáltal gazdaságosabbá válik a szárítóberendezés üzemeltetése is. A telephelyen belüli iszapkezelés arányának megemelésével figyelembe véve annak gazdaságosságát is a legjobb technika elérhető. A Zrt. jelenleg az 508-8/2012. számú határozattal kiadott hulladék előkezelési P0199 (egyéb biológiai kezelés) engedéllyel is rendelkezik, mely tartalmazza a kezelhető hulladékok EWC számait is. Az engedély a jogerőre emelkedést követő 1 évig hatályos, azaz 2013. május 02. Hulladékgazdálkodási szempontból megállapítható, hogy a létesítés során építési, bontási hulladékok keletkeznek kis mennyiségben. Az építés időtartalma: kb. 6 hónap. Az üzemelés során hulladék kezelése történik, és hulladék keletkezése is várható. A tevékenység felhagyása során bontási és helyreállítási munkálatok következnek, a létesítéshez hasonló hulladékok keletkezése várható. Havária a munkagépek üzem- és kenőanyag elfolyásából, a hulladékok nem megfelelő gyűjtése során alakulhat ki, mely esetén veszélyes hulladékok (pl.: szennyezett föld) is keletkezhetnek. Zajvédelmi szempontból megállapítható, hogy a célállapotnak megfelelően működő, épületen belül elhelyezett berendezések zaja a tisztító telep eredő zajkibocsátását, zajvédelmi hatásterületét várhatóan érdemben nem változtatja meg. A telephely jelenlegi zajkibocsátása megfelel az előírásoknak, a legközelebbi zajtól védendő területek az égetőmű zajvédelmi hatásterületén kívül vannak. Emiatt a telepre kiadott hatályos 11536-8/2012 számú környezetvédelmi engedély módosítása zajvédelmi szempontból jelenleg nem indokolt. A zajvédelmi előírások teljesülésének igazolása a 284/2007.(X.29.) Korm. rendelet 3. (3) szakasza alapján az üzemeltető felé kötelezettségként előírásra kerül. A Zrt. (9029 Győr-Bácsa, Bokros-dűlő) szennyvíztisztító telep 1536-8/2012. számú (jogerős: 2013.01.18.-án) környezetvédelmi működési engedéllyel rendelkezik. A becsatolt a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 13. számú melléklete alapján összeállított, a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatához szükséges kitöltött adatlapot, amelyet áttanulmányozva felszíni, és felszín alatti vízvédelmi, hulladékgazdálkodási, levegő- és zajvédelmi és természet- és tájvédelmi szempontból megállapítható, hogy a tervezett beruházással kapcsolatosan jelentős környezeti hatások nem feltételezhetők. A kérelem és mellékletei megfelelnek a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13) KHVM rendelet (KHVM r.) előírásainak, A terv szerinti megvalósítás megfelel a vízi létesítmény építésére és a vízhasználatok gyakorlására kiadott műszaki és biztonsági szabályoknak. A tervdokumentációban foglaltak szerinti létesítés vízgazdálkodási előírásokba nem ütközik. Fentiek alapján a hatóság a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (Vgtv.) 29. (1) bekezdésében, a KHVM rendeletben, valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 3. (1) bekezdésében foglaltak alapján, jelen határozata rendelkező részében foglalt tartalommal kiadta a vízjogi létesítési engedélyt. A hatóság a vízikönyvi nyilvántartásba történő bejegyzésről a vízügyi igazgatási szervezet vízgazdálkodási nyilvántartásáról szóló 23/1998. (XI. 6.) KHVM rendelet 10. (3) és (4) bekezdései alapján rendelkezett. 9
Az eljáró hatóság a fellebbezés lehetőségét a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 98. (1) bekezdése alapján biztosította. A szakhatósági állásfoglalás elleni fellebbezés lehetőségét a Ket. 44. (9) bekezdése biztosítja. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díját az eljáró hatóság a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2 (4) bekezdése alapján határozta meg. Az eljáró hatóság illetékességét a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006 (XII. 23.) Korm. rendelet 1. számú melléklet, hatáskörét a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 1 (1) bekezdése határozta meg. Győr, 2013. április 12. dr. Buday Zsolt igazgató 10