TÁMOP-3.1.4-09/1-2009-0032 INTERNATIONAL GYMNASTICS SPORTS NURSERY SCHOOL GYMNASTICS NEMZETKÖZI SPORTÓVODA BUDAPEST ÖNNÁLLÓ INTÉZMÉNYI INNOVÁCIÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS A MAGYAR TORNASZÖVETSÉGGEL A R I T M I K U S G I M N A S Z T I K A ; S Z E R T O R N A SPORTÁG UTÁNPÓTLÁSI KERET EREDMÉNYES NEVELÉSE ÉRDEKÉBEN, REKREÁCIÓ
TÁMOP-3.1.4-09/1-2009-0032 A PROJEKTET KÉSZÍTETTE: CSÁK ATTILÁNÉ SELVIJAN RASIDOVA ALBERT LEE GREENBERY J.R ÓVODAPEDAGÓGUS
TÁMOP-3.1.4-09/1-2009-0032 MEGVALÓSÍTÁSI IDŐSZAK: A 2009/2010 NEVELÉSI ÉVBEN MEGVALÓSÍTÁSI HELYSZÍNE: INTERNATIONAL GYMNASTICS SPORTS NURSERY SCHOOL GYMNASTICS NEMZETKÖZI SPORTÓVODA 1186 BUDAPEST, GYERGYÓ U. 16. AZ INNOVÁCIÓT MEGVALÓSÍTÓ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA : A Sport az Egészséges Gyermekekért Alapítvány fenntartásában működődik óvodánk. Dél-Pesten, XVIII. kerület legszebb családi házas övezetében, egy kis villában található az óvoda épülete. Az óvodánk alapterület 500 nm2, három szinten 4 a legmodernebb fejlesztő játékokkal felszerelt csoportszobákkal, CAMBRIDGE Nyelvoktató stúdióval, informatikai sarokkal, tágas ebédlővel, külön tornateremmel rendelkezik. Csoportszobáink tágasak, világosak, a legmodernebb fejlesztőeszközökkel és játékokkal felszerelt, az adott csoport életkori fejlesztéséhez kapcsolódóan. Angol foglalkoztató helyiségünkben fejlesztéseinkhez oxfordi tananyagok, hozzá kapcsolódó segédanyagok, hang-, kép-, és szemléltető eszközök - minden felszerelése biztosított. Nyelvstúdiónk külön helyiségként áll a gyermekek rendelkezésére. A teljes körű nyelvoktató anyagok mellett interaktív tábla, szemléltető eszközök, audió, LCD TV, DVD segíti pedagógusaink munkáját.
Tornatermünkben bordásfal, tükör, zsámoly, trambulin, szivacsok, karikák, kötelek biztosítják és segítik az edzők munkáját, a gyermekek sportfejlődést. Informatikai oktató részünkben saját számítógépek állnak gyermekeink rendelkezésére oktató anyaggal és hozzá kapcsolódó segédanyagokkal, az informatika alapelemek elsajátításához. Alapítványunknak egy olyan intézmény létrehozása volt a cél, ahol a sport és a nyelv szeretete beépül a Pedagógia Program keretébe, annak szerves, egyben elválaszthatatlan részét képezi. A sport területéről tehetséges gyermekeink a megfelelő kezekbe kerülnek, nyelvet tanulnak és egészségesen étkeznek. A gyermekek nevelése osztott csoportokban történik. Óvodánk nemzetközi sportóvoda, helyi programunkban a nemzetközi nyelvoktatás és a sportképzés mellett a hagyományápolás is központi szerepet tölt be. A nemzetközi élet tevékenységi formáiban nemzetközi ünnepeink és hagyományaink szerint épülnek egymásra. Az óvodai nevelésünk az emberi személyiségből indul ki, abból a tényből, hogy az ember egyedi, mással nem helyettesíthető individuum és szociális lény. A gyermek fejlődő személyiségét, spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások mellett önálló, szabad kibontakoztatásában segítjük a számára legmegfelelőbb személyi és tárgyi környezet biztosításával. Nevelésünk gyermekközpontú. Különösen fontosnak tartjuk a szocializáció szempontjából a közös élményekre épülő tevékenykedtetést, a gyermekek erkölcsi tulajdonságainak fejlesztését, az együttérzés, önzetlenség, figyelmesség, önfegyelem, kitartás kifejlődését az óvodás korban. Fejlesztő munkánkban arra törekszünk, hogy a gyermek megismerje közvetlen természeti és társadalmi környezetét, szeresse, tisztelje családját, szülővárosát, becsülje embertársait és óvja a természeti környezetet. Gyermekeink fejlesztésében két területet sport és a nyelvoktatás kiemelten kezelünk. Célunk mindkét területen a magas szintű képzés, tehetségek korai kiemelése és segítése ezen a vonalon.
Fontosnak tartjuk a családokkal való együttműködést, segítésüket. A nevelési évünk folyamán több olyan programot szervezünk, amelyekre meghívjuk a szülőket, illetve bevonjuk őket a szervezési feladatokba. 2009-től óvodánkban a TÁMOP 3.1.4 pályázat keretében bevezettük a kompetencia alapú óvodai programcsomagot, amely használatával a gyermekek személyiség komplex fejlesztése valósul meg, megalapozza az egész életen át tartó tanulás, az óvodás korú gyermek életkori sajátosságainak figyelembevétele mellett folyamatossá válik a készség- és képességfejlesztés. A pályázat keretében óvodapedagógusaink a program csomag bevezetésével kapcsolatban több továbbképzésen vettek részt, amely az innovatív kedvet megsokszorozta, olyan lehetőségeket tárt az óvodapedagógusok elé, amely munkájukat eredményesebbé teszi, s ennél fogva sikerélményhez juttatja őket. Innovációként a sport témakört azért választottuk, mert eddigi törekvéseinket és munkákat jól szervezett, kidolgozott keretbe foglalja, pedagógiai programunkban megfogalmazott céljaink eléréséhez kiváló, jól használható eszköz. Óvodánk legfőbb célkitűzése, és egyik fő profilja a sport szeretetének korai megismertetése, annak szeretete - kapcsolódva a rekreáció bevezetésével. Nemzetközi Óvoda lévén kommunikációs nyelvünk az angol, gyermekeink egész napos angol nyelvi környezetben élik napi életüket, magyar pedagógusaink munkáját angol anyanyelvű óvodapedagógusaink segítik.
A GYMNASTICS Nemzetközi Sportóvoda 4 homogén - csoporttal működik, 0, 1, 2, 3. évfolyami szinten. Óvodánk egyben a Magyar Tornaszövetség kiemelt, elismert tag- óvodája. A Ritmikus Gimnasztika és a Szertorna Szakosztály utánpótlás kerete nevelkedik, mesteredzők és a két sportág alapját adó balett képzéseivel. SPORTOKTATÁSUNK KÉT SPORTÁG OKTATÁSÁT KÉPEZI: Ritmikus Gimnasztika, Szertorna A gyermekekkel mester edzőink játékos formában ismertetik a Ritmikus Gimnasztika és a Szertorna alapelemeit, majd később a szerenkénti technikai elemeit is. A két sportág alapképzését egészítettük ki balett oktatással. A két sportág mozgásanyaga biztosítja a harmonikus testi fejlődést, a helyes testtartást, a tudatos mozgások kialakulását, fejleszti a ritmusérzéket és koordinációs készséget. A sporthoz hozzákapcsolódóan a rekreáció alapjait követve, gyermekeinknek speciális étrendet biztosítunk saját főzőkonyhával. Informatikai fejlesztő oktatásunk a középső csoporttól már jelen van az életünkben, az új pedagógiai módszerek alkalmazását, a digitális kultúra minél szélesebb körben való elterjesztését modern informatikai eszközök megvásárlásával segítjük, pl. interaktív táblák, nyelvi szoftverek. Éves munkánkat tükrözi, a most már egyben óvodánk hagyománnyá váló GYMNASTICS End of Year Gala, rendezvényünk, ahol gyermekeink minden területről - mutatják be, szüleik visszajelzést kapnak éves munkánkról. éves munkájukat
Gálánkon országgyűlési képviselők, neves politikusok és élsportolók képviseltetik magukat, élsportolóink sport bemutatóval emelik Gálánk színvonalát. Több TV társaság és újságíró biztosítja média megjelenésünket Minden csoportunkban kiemelt szerepet kap a gyermekek alapkompetenciáinak fejlesztése, a differenciálás módszerének alkalmazásával, ezáltal magas szinten alkalmassá válnak az iskolai élet megkezdésére.
TÁMOP-3.1.4-09/1-2009-0032 A KOMPETENCIA ALAPÚ ÓVODAI NEVELÉS IMPLEMENTÁCIÓJÁBAN RÉSZT VETT ÓVODAI GYERMEKCSOPORTOK BEMUTATÁSA STUART ÉS GARFIELD CSOPORT A kompetenciai program bevezetését két csoportban vállaltuk, a 2. és 3. évfolyamunkban. A homogén csoportszervezés segítette a megvalósítást a programcsomag bevezetésénél, mert a gyermekek egyéni differenciálása könnyebben megvalósítható volt.
A KOMPETENCIA ALAPÚ ÓVODAI NEVELÉS IMPLEMENTÁCIÓJÁBAN RÉSZT VETT SZAKEDZŐK BEMUTATÁSA Mindkét szakedzőnk önként vállalta, egyben megtisztelőnek tartotta, hogy az implementációban közreműködhet. Maros Réka 2007 évtől dolgozik óvodánkban, kislányaink Ritmikus Gimnasztika képzését vezeti. Budapesten, 1969-ben születtem. 1998-ban végeztem a Testnevelési Egyetem sportmenedzseri szakán, ezzel párhuzamosan végeztem tanulmányaimat és a következő évben végeztem RG edzői szakon 1998 évtől folyamatosan nemzetközi RG bíróként vagyok jelen (6. ciklus) 1996-1999 évben a Magyar Válogatott együttes kéziszercsapat válogatott, szövetségi edzője. (Eredmény: Európa Bajnoki 4. hely 1998. Patras/ Görögország), 2009 évben Berczik Sára emlékverseny legjobb koreográfusi díj 2010 évtől a Magyar Ritmikus Gimnasztika Szövetség Bíróbizottságának vezetője Aktív sportolói karrierem 1974-ban kezdődött és 1985.-ig tartott. Ezen időszak alatt minden szeren korosztályos bajnok voltam. Edzői pályafutásom 25 évre tekint vissza. Több magyar válogatott élsportoló nevelkedett irányításom alatt, (Szalai Krisztina, Tóth Barbara, Vadkerti Virág, Gruber Ágnes, Zsidi Orsolya, Csonkás Szilvia, Molnár Kati, Soós Viktória) Jelenlegi versenyzőm - Soós Viktória - felnőtt válogatott versenyő- 6 éves kora óta edz az irányításom alatt. Jelenleg is az élmezőny legjobb versenyzője, több haza és Nemzetközi Bajnoki cím tulajdonosa.
Reszeli Péter 2007 évtől dolgozik óvodánkban 1960. október 19-én születtem Nagykőrösön. 1995 1999-ban végeztem a Testnevelési Egyetem Torna szakedzői szakon Aktív sportolói karrierem 1966-ban kezdődött és közel húsz évig 2006.-ig tartott. Ebben az időszakban mindvégig a Tungsram csapatában versenyeztem és edzettem. Legjobb sportolói eredményeimként említem a kétszeres Magyar Bajnoki címet csapatban. Egyéni legjobb eredményem 1984.-ben a korláton szerzett 3. helyezésem. Szakmai pályafutás Edzői szakmai karrieremet 2006.-ban a Központi Sportiskolában ( KSI ) kezdtem, ahol attól kezdve is folyamatosan tevékenykedem, szertorna szakedzőként. Jelenleg 12 fős csapattal foglalkozom, 10-14 éves fiúkkal. Tanítványaim közül 10 fő korosztályos válogatott. 2009.-től a serdülő válogatott keretedzőjeként is dolgozom. Az óvodában 3-7 éves korú kisfiúkkal is foglalkozom. Itt alapvető feladatom a mozgáskoordinációjuk fejlesztése, a sport és a mozgás megszerettetése játékos formában. Ebben a feladatban nagy kihívás a korosztály figyelmét minél hosszabb ideig lekötni. Természetesen a fizikai teljesítőképességük helyes megítélése az elsődleges. Hetente két alkalommal találkozom velük, amelynek eredménye, hogy az oviban eltöltött 3-4 év után, az iskolába kerülésükkor már a sportiskolákban sikeresen felvételiznek, akik folytatni szeretnék a sportolói pályafutásuk folytatását. Nagy reménységek ők az utánpótlás számára, a korai fejlesztésükkel.
Projekt célja, feladata A balett oktatásra épülő ritmikus gimnasztika és szertorna képzés, mint az intézmény speciális fejlesztési területének, a mozgásfejlesztés és egészséges életmód kialakításának kiemelt eszköze A Sport az Egészséges Gyermekekért Alapítvány által fenntartott GYMNASTICS Nemzetközi Sportóvoda nevelési célkitűzései között kiemelten szerepel - a ritmikus gimnasztika (RG), a női-férfi torna (Szertorna) és a balett alapozó mozgásanyagának életkori szintű elsajátíttatása, - a gyermekek mozgáskultúrája, az életkori sajátosságoknak és egyéni jellemzőknek leginkább megfelelő szintű testedzés és az egészséges táplálkozás által az egészséges életritmus kialakítása, - a versenysporthoz szükséges testi, lelki képességek alapozása, fejlesztése - RG és a szertorna sportág utánpótlás keret nevelése, versenyeken való részvétel - A szakági edzők és a balett oktató az óvodai nevelés folyamatában az óvodapedagógusokkal együttműködő szakemberekként épülnek be a napi munkába. SPORTÁGAK RÉSZLETES BEMUTATÁSA: A ritmikus gimnasztika az egyik legszebb, leglátványosabb és legnőiesebb sportág, amely méltán örvend nagy népszerűségnek az egész világon. Az olimpia műsorán 1984 óta szereplő sportág magas szinten sűríti magába a mozgáskultúrát, esztétikát, kreativitást. A ritmikus gimnasztika világversenyek igazi ünnepei sportágnak, ahol zsúfolt nézőterek előtt, a média érdeklődésének homlokterében a versenyzők gyakorlataikkal elbűvölik a közönséget. Jelentős részt vállal a sportág népszerűsítésében a Magyar Ritmikus Gimnasztika Szövetség, hiszen 1996-ban világbajnokságot, 1999-ben Európabajnokságot, míg 2003-ban olimpiai kvalifikációs világbajnokságot, 2008 óta pedig pedig Világkupákat rendez, amely események kivétel nélkül nagy közönségsikerrel zárultak. Versenyzőik annak ellenére, hogy a hazai körülményeik elég mostohák, a világ középmezőnyébe tartoznak.
A ritmikus gimnasztika kézi szerrel vagy szer nélkül, zenére bemutatott egyéni és csoportos gyakorlatokból álló kizárólag női versenysport. A ritmikus gimnasztika versenyszámai: egyéni összetett verseny, szerenkénti egyéni versenyek, együttes-kéziszer csapatverseny. Mindig a nemzetközi szövetség FIG határozza meg, hogy az 5 kézi szer közül melyik néggyel kell az egyéni gyakorlatokat bemutatni. Kézi szerek: A szerek méreteit, alakját, anyagát és színét, továbbá a gyakorlatok sorrendjét a FIG szabályai határozzák meg. Az együttes-kéziszer csapatverseny 1967-től világbajnoki szám. Jelenleg öt tagból álló csapatok a versenykiírásban meghatározott kézi szerrel mutatnak be szabadon választott gyakorlatot (kötél, karika,labda, buzogány, szalag, vagy ezek kombinált használata). Női kéziszer csapat 1956 A gyakorlatokat 13x13 m nagyságú versenyterületen kell bemutatni; az egyéni gyakorlatok ideje 75-90 másodperc, a csapatgyakorlatok ideje 2,15-2,30 perc. A gyakorlatelemeket a FIG szabályzata különböző nehézségi fokú elemekre csoportosítja. A gyakorlatok bizonyos kritériumok szerint tartalmazhatnak akrobatikus, balett és néptánc elemeket is. A gyakorlatokban a test és a kézi szer mozgásának összhangban kell lennie; a mozgásnak és a kézi szer kezelésnek tükröznie kell a zenei összetevőket, a dinamikát, a ritmust, az ütemet és a tempót. A versenybíró vagy pontozók a gyakorlatokat nehézségi fok (testtechnika és szertechnika), koreográfia - művészi érték, valamint technikai végrehajtás, a kivitel szempontjából bírálják el. Három zsűri dolgozik, a versenyzők maximálisan 30 pontot érhetnek el.
Kötél: Anyaga kender vagy műszálkeverék; hossza és vastagsága a tornásznő termetéhez és magasságához igazodik; átlagos hossza 250-280 cm, átmérője legfeljebb 10 mm, a középső része lehet vastagított, a kötélvégek csomóban végződhetnek. Karika: Lapos vagy gömbölyű kéziszer, anyaga fa vagy műanyag, átmérője 80-90 cm, tömege legalább 300 gramm Labda: 400 gramm. Anyaga gumi vagy műanyag, átmérője 18-20 cm, súlya legalább Buzogány: Üvegpalackhoz hasonló kéziszer. Anyaga fa vagy műanyag, hossza 40-50 cm súlya legalább 150 gramm. A gyakorlatokat 2 buzogánnyal végzik. 1904-ben és 1932-ben az olimpián férfi tornászok versenyműsorában szerepelt buzogánygyakorlat. Szalag: Anyaga selyem vagy műszálkeverék; nyele fa, bambusz vagy műanyag. A szalag hossza 600 cm, 100 cm visszahajtva a bothoz közelebb eső szalagvégnél, szélessége 4-6 cm, súlya legalább 35 gramm. A bot hossza 50-60 cm, vastagsága 10 mm. Szabadgyakorlat: Szer nélkül zenére végzett egyéni gyakorlat, amely a versenyterületen járásokat, futásokat, ugrásokat, fordulatokat, forgásokat és egyensúlyi helyzeteket tartalmaz. A világbajnokságok műsorán csak 1963-1969 között szerepelt. Zenekíséret: Az egyéni és csapatgyakorlatokat zenekísérettel kell végrehajtani, lehet élő zene vagy gépzene; szólóhangszer vagy zenekar, sőt énekhang is megengedett. Férfi torna sport szakágban - 1863-ban Matolay Elek, Szontágh dr. és Bakody dr. megalapították a Nemzeti Torna Egyletet. Az első "gyakorlásokat" a régi Pest egyik istállójában végezték. Ezzel megindították a magyar tornasportot. Az első tornaszakosztályokban férfiak alkották a résztvevőket. Sorra alakultak a különböző városok torna egyletei (1866-ban a Kanizsai Torna Egylet és a Soproni Torna Egylet, 1867-ben a Debreceni Torna Egylet, 1868-ban a Szombathelyi Torna Egylet, a Nyitra Torna Egylet, a Kassai Torna Egylet és a Sátoraljai Torna Egylet, 1869-ben Budapesti Budai Torna Egylet, 1870-ben a Pécsi Torna Egylet. ) "A tornászat a testnek olyan tevékenysége, mely fejlődésére nézve előmozdító viszonhatást idéz elő, képezi a célszerű s így ésszerű testgyakorlást, vagyis a TORNÁSZATOT."
Az első újkori olimpián 1896-ban, Athénban a 13 nemzet tornászai között a magyar férfi csapat is elindult. A magyar tornasport - ezen belül a férfi szakág - első olimpiai aranyérmét Pelle István szerezte a Los Angeles-i olimpián. Pataki Ferenc olimpiai bajnokságot nyert műszabadgyakorlatban 1948-ban Londonban. Az 1972 -es Müncheni Olimpián Magyar Zoltán mutatta be először a lovon a haránt irányú vándort (Magyar-vándor), amely új irányt adott a sportág fejlődésének. Magyar Zoltán újszerű ló gyakorlatával világbajnoki címet szerzett a várnai világbajnokságon. Sivadó János ekkor mutatta be először világversenyen új elemét, a "Sivadó vándort" Magyar Zoltán az Európa- és világbajnoki címe után - 28 évvel Pataki Imre londoni győzelme után - ismét aranyérmet szerzett Magyarország számára Várnában. Az 1979 - es esseni EB szenzációja: Kovács Péter új eleme nyújtón, a 1 1/2 szaltó hátra a vas felett visszafogással. Azóta "Kovács szaltó" néven jegyzik a Szabálykönyvben. Guczoghy György Essenben nyeri első Európa-bajnokságát lólengésben, amit még két alkalommal megismételt.
Az 1980-as moszkvai olimpián lólengésben Magyar Zoltán második olimpiai bajnokságát nyerte. Az 1987-es rotterdami világbajnokságon Borkai Zsolt lólengésben aranyérmet szerzett. Egy évvel később, a szöuli olimpián lólengésben aranyérmet nyert. Borkai Zsolt Az 1998-as férfi Európa-Bajnokságon Csollány Szilveszter gyűrűn aranyérmet szerzett. Magyarországnak adta az első hivatalos férfi FIG edzői szimpózium megrendezésének jogát Tatán, melyre neves hazai és külföldi szakemberek kaptak meghívást. A Sydneyi olimpián Csollány Szilveszter (korábban háromszoros VB és egyszeres olimpiai és EB ezüstérmes) gyűrűn aranyérmet szerzett. Csollány Szilveszter 2002-es debreceni VB-n első világbajnoki aranyérmét nyerte. Berki Krisztián 2005-ben a debreceni EB-n nyerte első bajnokságát, amelyet még három alkalommal megismételt. Tornaszerek: Csollány Szilveszter A talajgyakorlatot elsősorban akrobatikus elemek alkotják, amelyeket más tornaelemekkel kombinálnak, mint erő- és egyensúly elemek, hajlékonysági elemek, kézállások és koreográfiai változatok, mindezek harmonikus és ritmikus gyakorlatot képeznek, amely legfeljebb 70 mp-nyi időtartama alatt kihasználja a teljes talajterületet (12 m x 12 m). A kápásló gyakorlatot ingalendületek és körlendületek különböző típusai jellemzik, zárt és terpesztett lábbal, a ló mindegyik részén, változatos támaszhelyzetekben. Lendületek kézállás helyzeten át, fordulattal, vagy anélkül meg vannak engedve. Minden elemet lendületből és gyakorlat legcsekélyebb megszakítása nélkül kell végrehajtani. Erő és tartásos elemek nem megengedettek. A gyűrűgyakorlat megközelítőleg egyenlő arányban lendületi, erőés tartásos elemekből áll. Ezeket az elemeket és kapcsolataikat függésben,
támaszban, v. azon át kézállásban, v. azon át mutatják be, és a nyújtott karral történő végrehajtásnak döntőnek kell lennie. A korszerű tornagyakorlatokat ezen a szeren a lendületi és erőelemek átmenetei jellemzik (és fordítva). A hevederek lengése és keresztezése nem megengedett. A tornásznak egy ugrást kell bemutatnia, kivéve a szerenkénti döntőt, ahol két különböző csoportbeli ugrást kell bemutasson. Minden ugrás nekifutással és zárt lábbal páros lábról elugrással (rundelből v. anélkül) az ugródeszkáról kezdődik, és rövid, kétkezes támaszfázissal lovon folytatódik. Az ugrás egy, v. több fordulatot tartalmazhat a test két tengelye körül. Az első ugrás után a tornász késedelem nélkül visszatér kiinduló helyére és a szerzsűri elnökének jelére bemutatja a második ugrását. A korlátgyakorlat túlnyomóan lendületi és repülő elemekből áll, amelyeket a rendelkezésre álló összes elemcsoportból választottak és különbözo függő- és támaszhelyzetek folyamatos átmeneteikét hajtanak végre oly módon, hogy visszatükrözze a szer minden lehetőségét. A nyújtógyakorlatnak dinamikus kivitelűnek kell lennie, amely kizárólag lendületi elemekből épül fel, ezekhez forgómozgásos és repülő elemek járulnak, amelyek közül az előbbiek a nyújtóvastól távoli, ill. ahhoz közeli helyzetekben váltakozva fordulnak elő, változatos fogásmódokkal úgy, hogy megmutatják a szer minden lehetőségét. Versenyszámok: Egyéni (egyéni összetett és szerenkénti) és csapatverseny. A Magyar Torna Szövetség határozott elképzelése, hogy a lehetőségek figyelembevételével minél jobb körülményt tudjon biztosítani a tehetséges versenyzőik számára, s ez által felzárkózzunk a legjobbakhoz. Mivel ezeket a sportágat már 4-5 éves korban kell elkezdeni, ezáltal sajnos rengeteg tehetséges kis gyermek veszik el azzal, hogy a szülő nem tudja megoldani időhiány miatt gyermekük megfelelő úton való elindítását. A balett oktatásra épített RG és a Szertorna alapozó mozgásanyaga olyan gyakorlathalmazt tartalmaz, amely minden más sportág alapja lehet, alapos testképzést adnak a gyermekek számára, melynek célja a test fittségének emelése mellett az izmok erősítése és nyújtása gazdag mozgásanyag segítségével. Az RG, és a szertorna testképző gyakorlatán felnőtt kisgyermek mozgáskultúrája hozzájárul a későbbi életútnak megfelelően bármelyik sportág speciális képzési programjának elsajátításához.
A SPORTHOZ KAPCSOLÓDÓ KOMMUNIKÁCIÓ, ANYANYELVI ÉS NEMZETKÖZI NYELVRE VALÓ NEVELÉS: Az anyanyelvi nevelés minden tevékenyégben fő feladatunk. Helyes mintaadással és szabálykövetéssel, a kommunikáció lehetőségeit kihasználva, a mindennapi életbe beillesztve adunk lehetősége a gyermekeknek élményeik, ismereteik megfogalmazására. Törekszünk a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartására és ösztönzésére. Nemzetközi pedagógusaink segítségével gyermekeik nyelvi szókincseit bővítjük más nemzet nyelvi képzésével és kultúrájával. AZ EDZÉSEK HELYE A NAPI ÓVODAI TEVÉKENYSÉGKERETBEN A gyermekek az óvodába érkezésekor az óvodapedagógusok az általános fejlettséget, míg az edzők a mozgás fejlettségét mérik fel minden egyes gyermeknél. Erre a szintre épül a további egyéni fejlesztés. A szülők rendszeres időközönként kapnak részletes tájékoztatást gyermekük egyéni fejlődési üteméről, az egyéni fejlettség aktuális szintjéről, valamint a tervezett fejlesztési feladatokról. Ezek a beszélgetések, - amennyiben a szülők élni kívánnak a felkínált lehetőséggel-, segítik az intézményi és a családi nevelés egységének kialakítását, és eredményesen szolgálják a gyermekek egyéni képességeinek, személyiségének kibontakozását. Közösen tervezett programok, kirándulások, a versenyeken, bemutatókon biztosított szülői részvétel segíti a kapcsolatteremtést, ezúton az együttnevelést és az óvoda és a családok, valamint a családok között. Az óvodai élet során a pedagógusok és az edzők feladata, hogy alkalmat teremtsenek az egészséges életmód részeként a munka és pihenés helyes arányának kialakítására, a lazítás, a relaxáció elsajátítására. A mozgás, sport mindennapos a gyermekek életében, mely áll a pedagógusok által szervezett, tervezett testnevelésből, az edzők által irányított speciális mozgásfejlesztésből, és a balett-elemek elsajátításából. Ez csoportbontásban heti kétszeri elfoglaltságot jelent 9 és 12 óra között. Középső csoporttól a kislányok mozgásfejlesztését egészítettük ki heti egy alkalmas balett oktatással.
Az egészséges életmód kialakulásához erős szokásrendszerrel rendelkező, a mindennapi mozgás szükségességét értő és érző, bármely sportág további gyakorlásához megfelelő fizikai fejlettségű, a versenyzéshez szükséges pszichikai és fizikai megterhelést bíró, testileg lelkileg fejlett gyermek, aki rendelkezik az iskolai tanuláshoz szükséges kompetenciákkal, megalapozottak képességei az idegen nyelvek, különösen az angol nyelv korai tanulására. 1. RENDSZERES MOZGÁS, A MOZGÁSKULTÚRA FEJLESZTÉSE A GYMNASTICS Nemzetközi Sportóvoda felvállalja az utánpótlás keret nevelését, de nem kizárólag versenyzők / élsportra nevelése a cél. A ritmikus gimnasztika és a szertorna programja a legalkalmasabb arra, hogy általános testképzést, fejlesztést adjon a gyermekeknek, mint az izmok, szalagok nyújtása, erősítése, mozgáskoordináció fejlesztése. Az óvodapedagógusok és edzők közös feladata a képességfejlesztéshez és a játék-, sporttevékenységhez, azok károsodás nélküli végzéséhez kapcsolódó ismeretek, szabályok, feladatmegoldó sémák megismertetése és gyakoroltatása, a mozgáskommunikáció megértésének tanítása. A korán kibontakozó tehetséges gyermekeinket edzőink a szülőkkel történő közös megbeszélést követően a megfelelő irányba segítik. Ezen gyermekeknek lehetőségük nyílik a sportág magasabb szinten történő képzésében való részvételre, bemutatókon, hazai és nemzetközi versenyeken való részvételre. Edzőink a többszintű differenciálással, az egyéni bánásmód szem előtt tartásával segítik, hogy minden gyermek a saját ütemében, saját képességei szerint fejlődjön miközben pozitív visszajelzéseket kap. A sportképzések mozgásanyagát óvodapedagógusaink saját, korszerű óvodapedagógiai módszerekkel segítik, beépítve a kooperatív technikákat, játékokat. Mozgásformák szervezésük szerint: balett oktatás heti rendszerességgel ritmikus gimnasztika és női/férfi szertorna elemekre épített edzés hetente kétszer; óvodapedagógus által tervezett mozgás prevenciós jelleggel, heti rendszerességgel; spontán mozgás a szabadban és/vagy a csoportszobában;
A mozgásfejlesztés céljai: az alapvető mozgáskészségek alapozása, fejlesztése; speciális, a ritmikus gimnasztika és a szertorna mozgásanyagának megismerése és gyakorlása; a kondicionálás és a koordinációs képességeknek az életkorhoz és az egyéni adottságokhoz igazított fejlesztése; sokoldalú mozgástapasztalat és a jól alkalmazható mozgáskészség megszereztetése; játék- és sportélmények nyújtása, a kollektív siker és a tevékenység örömének megéreztetése;a félelem leküzdésének támogatása, a szabályok betartására, az összpontosításra, a céltartásra, a nehézségek leküzdésére, a siker-kudarc tűrésére nevelés, a teljesítőképesség növelése; a zenés feladatok hatásaként a könnyed, elegáns, kifejező mozgás tanítása, ritmusérzék fejlesztése A mozgásfejlesztésre vonatkozó alapelvek: a különböző mozgásformák tervezése személyre szóló, differenciált; az RG legfőképpen a gerincoszlopot veszi igénybe, ezért hangsúlyos a törzs fejlesztése; a gyermekek mozgásfejlesztés közben tanulják az izmok feszítésének, lazításának egyszerűbb érzeteit, ezáltal kezd kialakulni a hibajavító tevékenység, mozgáskoordináció; a mozgássorok ismétlése és a mozgástanulás harmonikus egysége során fejlődik hatékonyan az izomzat; az óvodapedagógusok, és az edzők fejlesztő munkája együttműködésre építve erősíti egymást; a pedagógusok rögzítik az egyéni fejlődési naplóban a gyermekek teherbíró képességének, fizikai erőnlétének, ügyességének, ellenálló képességének alakulását. Az RG sportág, melyben az egyéni szereplés mellett csapatversenyeken is összemérik ügyességüket a versenyzők, olyan egyéni fejlettséget kíván, melyben az egyéni speciális jellemzők (ügyesség, hajlékonyság, eszközkezelés képessége, ritmusérzék, kreativitás stb.) mellett a közösségben érvényesülő tulajdonságok is szerepet játszanak, mint az együttműködni tudás, az egymás segítése a tanulási, megismerési folyamatokban, az összetartozás érzése, a csapatszellem érvényesülése stb.
Az óvodai életben ezek fejlesztésére számos területen adódik lehetőség, elsősorban a szerepjáték, de más tevékenységek során is. A játékidőben, óvodapedagógusok által felajánlott tevékenységek többsége kisebb csoportoknak szól, melyek során a kooperáció tanulható. 2. VERSENY, VERSENGÉS HATÁSAI A GYERMEKI SZEMÉLYISÉG ALAKULÁSÁRA A mai gyermekek olyan társadalomban szocializálódnak, melyben a gazdasági, társadalmi élet magában hordozza versengés mozzanatait. A versenyekben kell majd megállniuk a helyüket úgy, hogy a bennük lévő képességeket optimális módon kibontakoztathassák. Ebben a versengésben az eredményes részvétel egyrészt a tudás és a hozzáértés kérdése, másrészt pedig azon múlik, hogy a gyermekek milyen módon állják meg helyüket versenyhelyzetben, mennyi rutinra tettek szert benne, mennyire megalapozott siker és kudarc tűrésük. Az óvoda nevelési elvei között szerepel mindazoknak a képességeknek, készségeknek alapozása, fejlesztése, melyek ezeket segítik. Az óvodapedagógusok feladata, hogy a nevelési folyamat során a versengési folyamatok fejlesztő, pozitív, közösségépítő szerepe felerősödjön. Az óvodai élet hétköznapjai során számos, pedagógusok figyelmével, tudatos irányításával kísért tevékenységet tartalmaznak, melyekben a társakkal való összehasonlításban minden gyermeknek alkalma nyílik felbecsülni saját értékeiket. E folyamatok során erősödik a gyermekek önismerete, önbizalma, lehetőségük nyílik felismerni önnön erősségeiket és gyengeségeiket, gyakorolják, tanulják felmérni belső erőforrásaikat. Ez a folyamat alapokat épít ahhoz, hogy a későbbiekben megtalálják a személyiségüknek leginkább megfelelő területeket. A társas magatartás egyik formája a versengés, abban az értelemben, hogy már az óvodás gyermek is alkalmat keres saját tulajdonságainak másokéval történő összehasonlítására, azáltal gyakran teljesítményhelyzetbe kerül. E versengés egyben önfejlesztő folyamat, hiszen számos olyan tulajdonságát bontakoztathatják ki a gyermekek, melyek egyébként lassúbb ütemben, vagy egyáltalán nem fejlődnének. Az óvoda céljai között szerepel az utánpótlás nevelés, melynek során a fizikai felkészítés mellett természetes szükségletként jelenik meg a versenyekre való pszichikus érettség kialakítása.
A versengésre, óvodai versenyeztetésre vonatkozó elvek Az életkori sajátosságokra tekintettel minden gyermek számára saját fejlődése az elsődleges összehasonlítási alap. (Mi az, amit eddig nem tudtam, de most már meg tudok csinálni ) Ennek megfelelően az óvodapedagógusok számos területen egyénileg értékelik a gyermekeket az önkiszolgálás, önállóság, és a különböző tevékenységek során, különösen odafigyelve a fejlődési pontokra. A pedagógusok által tervezett, irányított fejlesztési folyamat során egyénre szabott feladatok szolgálják az önismeret kialakulását. Az óvodai élet számos területén, minél több, különböző tevékenységben próbálhatják ki önmagukat, így minden gyermek megtalálhatja azt a területet, amelyben igazán sikeres lehet, legyen az a mozgás, a sport, a különböző művészeti tevékenységek, vagy éppen a társas kapcsolatok, a kommunikáció. A verseny játékok, és a szabályjátékok (népi játékok, sorversenyek, ügyességi játékok, dalos-játékok, társasjátékok stb.) természetes elemként épülnek be az óvodai élet egészébe, ily módon lehetőséget adva a versenysporthoz szükséges rutin szerzéséhez, a siker és kudarc tűrés fejlődéséhez. A versengés izgalma, élmény jellege elősegítheti az egyén fejlődését. Az óvodás korú gyermekek számára a verseny szabályainak elsajátítása, a szabályok betartásának fontossága játékhelyzetekben, vagy játékos formában tudatosítható hatékonyan. A verseny vagy szabályjátékok segítik a szabálytudat alakulását, a fair play megélését. (esélyegyenlőség, mindenkire azonosan érvényes szabályok, a versengés során a siker érdekében használt eszközök) Az óvodai élet során felkínált tevékenységek a versengés motiváló szerepére építenek. A versengés célja lehet egy-egy probléma megoldása, verseny megnyerése, a közösségben egy szerep, státusz elnyerése, vagy hosszú távú célként az önfejlesztés. Konstruktívnak az a versenyfolyamat nevezhető, mely egyaránt hasznos a benne részt vevő egyéneknek és a közösségnek is. Az óvodában ilyen módon szerveződnek a versenyek. Az egyén és a közösség épülését szolgálja az is, hogy a nevelési folyamat során az egyén sikereit a közösség sikereként is megéli a gyermek és felnőtt közösség. Ennek hatását felerősítheti az óvoda dolgozói és az óvodához kapcsolódó szülők együttműködése