Az adótörvények főbb változásai - 2016-2017 Fuvarozókat közvetlenül érintő változások Kedvezőtlen változás Hatósági zár sértetlenségi miatti felelősség Az EKÁER módosítása előírja a fuvarozó közvetlen felelősségét a vámhatóság által felhelyezett hatósági zár sértetlenségének megőrzéséért. Ha a hatósági zár megsérül, a fuvarozónak haladéktalanul értesítenie kell a NAV-ot. Szankció: (Art 88. (6c), (6d)) hatálybalépés 2016. augusztus 01.) Ha a fuvarozó nem tesz eleget a hatósági zár sértetlenségének megőrzési, illetve a jelentési kötelezettségének - különös tekintettel a hatósági zár illegális eltávolítására - a mulasztási bírság összege: magánszemély (egyéni vállalkozó): 200-500 ezer forint, vállalkozás 500-1 000 ezer forint (Art 172. (20h), hatálybalépés 2016. augusztus 01.) Megjegyzés: A rakomány hatósági zár alá vonása nem a fuvarozó, szabályszegése, vagy mulasztása miatt következik be. A hatósági zár lehet hatósági pecséttel ellátott csomagzár, vagy raktérzár. Az állami adó- és vámhatóság az alkalmazott hatósági zár sértetlenségét belföldön ellenőrizheti, illetve a hatósági zár alkalmazása indokának megszűnése esetén intézkedik annak eltávolítása iránt. A fuvarozó felelősségének tekintetében a jogszabály nem tesz különbséget a csomag és a raktérzár között. Csomagzár esetén is meg kell várnia a zár hatósági eltávolítását, ami indokolatlanul akadályozza a fuvarfeladata ellátásában. Külföldiek további szankciója: Ha a NAV mulasztási bírságot szab ki, a fuvarozás eszközét a romlandó árut és az élő állatot szállító fuvareszközök kivételével az általa lefolytatott ellenőrzés során a kiszabott bírság, illetőleg a pénzkövetelés biztosítás megfizetéséig, az erre vonatkozó külön határozat kiadása nélkül visszatarthatja. Abban az esetben, ha a külföldi fuvarozó az NAV által felhelyezett hatósági zár, állami adóés vámhatóság által történő levételét megakadályozza, akkor bármely, a fuvarozó tulajdonában vagy használatában lévő fuvareszköz lefoglalható a bírság erejéig. A jármű csak külföldi fuvarozó esetében tartható vissza A jármű nem tartható magyarországi, illetve magyar adószámmal rendelkező vállalkozások esetében. Szintén nem tartható vissza, ha a kötelezettség teljesítéséért pénzügyi intézmény kezességet, garanciát vállal vagy a kötelezettséget belföldön bejegyzett, adószámmal rendelkező gazdálkodó szervezet átvállalja, és ezt a tényt a bírságfizetésre kötelezett az eljárás során hitelt érdemlően igazolja. (Art 173/A. (2)) hatálybalépés 2016. augusztus 01.) 1
A külföldi fuvarozó fogalmának meghatározása Külföldi fuvarozó a Magyarország területén termékmozgatást végző belföldön nem letelepedett és egyébként gazdasági tevékenységet nem folytató jogi személy és egyéb szervezet, járművet vezető, belföldön lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel nem rendelkező magánszemély, valamint külföldi jogi személy és egyéb szervezet tulajdonában álló termékmozgatást végző jármű belföldi magánszemély vezetője. Nem útdíj köteles járművek EKÁER kötelezettsége (Art 173/A. (4)) hatálybalépés 2016. augusztus 01.) A módosítás révén bejelentési kötelezettség terheli azon gépjárműveket, amelyek megengedett legnagyobb össztömege nem éri el a 3,5 tonnát így nem minősülnek út díjköteles gépjárműveknek az útdíj törvény értelmében azonban az áruval történő megrakás következtében össztömegük már meghaladja a 3,5 tonnát. A kockázatos termékek nem útdíj köteles gépjárművel történő fuvarozása során a bejelentési kötelezettség a jelenleg hatályos szabályok alapján is fennáll. A bejelentési kötelezettség nem teljesítésének feltárásában a megállítás nélküli tengely súlymérő helyek nyújtanak segítséget, melyek jelenleg kialakítás alatt állnak. (Art 22/E (1)) hatálybalépés 2016. augusztus 01.) Megjegyzés: Álláspontunk szerint nem életszerű és elfogadhatatlan, hogy jogszabály ellenes állapotra bejelentési kötelezettséget ír elő valamely jogszabály a szabálysértő számára. Nem tisztázott, hogy a túlsúlyos jármű esetében a NAV átadja-e az információt az eljáró hatóságnak, vagy a bejelentéssel legalizálják a túlsúlyt. A szabály ilyen formán történő bevetetése nem tartalmaz tűréshatárt, így a súlyhatár minimális (1 kg-os) túllépése is szankciót vonhat maga után. Üzemanyagok jövedéki adójának lebegtetése Megvalósul a gázolaj és a benzin jövedéki adómértékének a kőolaj világpiaci árához való kötése. Amennyiben a Brent kőolaj adott negyedév végén érvényes világpiaci ára az adott az 50 USD/hordó küszöbértéket meghaladja, a gázolaj és a benzin a jelenleg hatályos adómértékeken adózik. Amennyiben a kőolaj világpiaci ára eléri a küszöbértéket vagy az alá csökken, a gázolaj adómértéke 10 Ft/literrel, benzin adómértéke 5 Ft/literrel nő. Az előző negyedévre vonatkozó kőolaj világpiaci árat az állami adó- és vámhatóság negyedévente az internetes honlapján teszi közzé. A jelenlegi adómértékek: benzin: 120,0 Ft/liter; gázolaj: 110,35 Ft/liter. A jelenlegi Brent ár: 44,62 USD/hordó. A jövedéki adó 5, illetve 10 forinttal emelkedik: benzin: 125,0 Ft/liter; gázolaj: 120,35 Ft/liter. (Jöt 52. ; 57/C. ) hatálybalépés:2016. szeptember 01.) A kereskedelmi gázolaj utáni adó visszaigénylés összege is lebegővé válik, a Brent alakulásától függően 7,00; illetve 17,00 Ft lesz. Megjegyzés: az adóemelés hátrányosan érinti a 7,5 tonna össztömeg alatti járművel rendelkező vállalkozásokat, akik nem élhetnek az adó visszaigénylés intézményével. Számukra 3,5-3,8%- os relatív üzemanyag költségnövekedést eredményez. A csoportmentességi kedvezmények Uniós szabály miatt, a nehéz helyzetben lévő vállalkozások 2016. évhez hasonlóan változatlanul nem kaphatják vissza az adót. 2
Kedvező változások Egyéni vállalkozó napidíj elszámolása Az egyéb feltételek teljesítése esetén az alkalmazottak mellett a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja és az egyéni vállalkozó is elszámolhat saját maga után belföldi napidíjat. Kiküldetés fogalmának pontosítása (Szja tv 3. melléklet II/3. és 11. melléklet I/19.) hatálybalépés:2017. január 01.) Az Szja tv. jelenlegi szabályzása a kiküldetés fogalma: a munkaszerződésben rögzített munkavégzés helyétől eltérő helyen történő munkavégzés. A gépkocsivezetők esetében - az új Munka Törvénykönyve előírásához igazodva - a munkavégzés helyeként nagyobb fölrajzi egység is megjelölhető, ezzel a kiküldetés fogalma bizonytalanná vált. A módosítás értelmében kiküldetésnek minősül a munkáltató által elrendelt hivatali, üzleti utazás a munkába járás és a munkáltató székhelyére, telephelyére történő bejárás kivételével. Külföldiek gépjárműadó kötelezettsége (Szja tv.: 3. 11. pont) hatálybalépés 2016. augusztus 01.) A külföldi fuvarozónak a gépjárműadó első alkalommal való átutalása előtt 30 nappal az e célra rendszeresített nyomtatványon be kell jelentkeznie a NAV-hoz. Az adót a külföldi fuvarozó a - tehergépjármű Magyarország területére való belépését legalább 2 munkanappal megelőzően átutalással fizeti meg. Az átutalás közleményrovatában a következő sorrendben rögzíteni kell az adózó adószámát, a fuvarozási engedély sorszámát az országkóddal együtt, a tehergépjármű rendszámát, valamint loco fuvarozás esetében az L, míg tranzit vagy harmadik országos fuvarozás esetében a T betűjelet. Az adófizetés tényét a gépjárművezető az átutalás megtörténtét bizonyító irattal igazolja, melyet magyarországi közlekedése során járműokmányként köteles megőrizni. Az új jövedéki adótörvény tervezetben szereplő fontosabb változások megszűnik a visszaigénylés 12 hónapos időbeli korlátja, az általános szabályok lépnek a helyébe, így a visszaigénylésre 5 év áll rendelkezésre, megszűnik a kilométeróra-állás rögzítésének kötelezettsége, elegendő az üzemeltető nyilvántartásba vétele, viszont sem az üzemben tartó sem a járművek nyilvántartásba vétele nem lesz az adó-visszaigénylés feltétele. A nyilvántartásba vételi, a változás-bejelentési kötelezettség elmulasztása, hibás teljesítése nem eredményez jogosulatlan adó-visszaigénylést. (új Jöt 41. ; 113. (5)) hatálybalépés 2017. január 01.) 3
Egyéb, a jövedéki adót érintő változás Általánossá válik a bírságmérséklésre, a kiszabás mellőzésére vonatkozó rendelkezés alkalmazhatósága; Az elektromos áram és a szén is jövedéki alá esik. Egyéb adóváltozások Jelentősen átalakul a kedvezményesen adható béren kívüli juttatások (cafetéria) rendszere A javaslat értelmében eltérő szabályok vonatkoznak a versenyszféra és a közszféra munkavállalóira. A versenyszférában 450 ezer forint keretösszegben állapítják meg a kedvezményes éves cafetéria juttatás felső határa. A foglalkoztatónak lehetősége nyílik: 1. a teljes összeg Széchenyi Pihenő Kártya alábbi alszámláira történő befizetésére: szálláshely alszámlára, szálláshely-szolgáltatásra felhasználható legfeljebb 225 ezer forint; vendéglátás alszámlára, melegkonyhás vendéglátóhelyeken (ideértve a munkahelyi étkeztetést is) étkezési szolgáltatásra felhasználható legfeljebb 150 ezer forint támogatás; szabadidő alszámlára, a szabadidő-eltöltést, a rekreációt, az egészségmegőrzést szolgáló, szolgáltatásokra felhasználható legfeljebb 75 ezer forint. 2. a Széchenyi Pihenő Kártya mellett, az évi 100 ezer forint keretösszeg adható készpénzben. Ebben az esetben a Széchenyi Pihenő Kártyára jutó összeg évente 350 ezer forint. A kedvező közteher mellett adható pénzjuttatás éves keretösszege egész éves foglalkoztatás esetén lehet 100 ezer forint. Ha a foglalkoztatás az év egészében nem áll fenn, a keretösszeget arányosítottan kell figyelembe venni. 2017-től megszűnik például az étkezési utalvány, az utazási bérlet, az egészségpénztár, az önkéntes nyugdíjpénztár, az iskolakezdési támogatás kedvezménye. Ezekre évente 200 ezer forintot lehetett költeni 2016. december 31-ig. Viszont a munkáltató a cafetéria részeként továbbra is adómentesen adhat például sport- és úgynevezett kultúra-belépőt, illetve szintén adómentesen támogathatja 5 millió forinttal a lakást építő, lakást vásárló és lakáshiteles dolgozóit. A közszférában a keretösszeg változatlanul kétszázezer forint lesz, amely részben készpénzben, részben a két juttatási forma között egyenlő arányban oszlana meg. A cafetéria közterhei nem változnak. A munkáltató, az általa adott összeg 1,19-szerese után fizeti meg a 15 százalékos személyi jövedelemadót és a 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást (eho). A munkavállalónak ezután sem kell fizetnie a kapott juttatás után, a közterhet munkáltató fizeti meg. (Szja tv. 71. hatálybalépés 2017. január 01.) 4
Munkába járás gépkocsi-használatának átalánya Az eddigi 9 Ft/km, 15 Ft/km-re emelkedik. Az elszámolási szabályok nem változnak. Lakhatási támogatás (Szja tv.: 25. (2) (b) bekezdés bb) albekezdés) hatálybalépés 2017. január 01.) Adómentes a munkáltató által nyújtott mobilitási célú lakhatási támogatás havi értékéből a) a foglakoztatás első 24 hónapjában a minimálbér 40 százalékát, b) a foglakoztatás második 24 hónapjában a minimálbér 25 százalékát, c) a foglakoztatás b) pont szerinti időszakát követő 12 hónapban a minimálbér 15 százalékát (Szja tv. 1. számú melléklet 2. pontja a következő 2.11. alpont hatálybalépés 2017. január 01.) Első házasok adókedvezménye A házassági életközösség fennállása alatt a házasságkötést követő hónaptól legfeljebb 24 hónap vehető figyelembe, egyéb feltétel teljesítése nélkül. (Szja tv.:29/c. (4)) hatálybalépés 2017. január 01.) Megszűnik a kisvállalkozói beruházási kedvezmény felső korlátja 2017-től megszűnik a kisvállalkozók beruházási kedvezményének 30 millió forintos korlátja. A kedvezmény változatlanul de minimis támogatásnak számit és az egyéb feltételek is változatlanok. (Szja tv.: 49/B. (2); Tao 7. (12) hatálybalépés 2017. január 01.) Megszűnik a beruházási hitelkamat-kedvezmény felső korlátja A 2016. december 31-ét követően megkötött hitelszerződések esetében a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz beszerzéséhez az adóévben fizetett kamat teljes összege adókedvezményként érvényesíthető. Ezzel egy időben megszűnik a 6 millió forint felső korlát is. (Szja tv.: 13. melléklet 10.; 12. pont; Tao 22/A (4) hatálybalépés 2017. január 01.) Nem változott viszont, hogy adókedvezményt csak a megállapított adó 70%-ig lehet érvényesíteni. (Szja tv.: 49/B. (9) b) pont 12. pont; Tao 23. (3) hatálybalépés 2017. január 01.) Duális képzés adó és járulék mentessége A duális képzés keretében hallgatói munkaszerződés alapján adott juttatások a minimálbér mértékéig adómentesek. Cégeladás esetén a volt tulajdonos felelőssége (Szja tv.: 1. melléklet 4.12.1, hatálybalépés a kihirdetés napja) Ha a Kft. tagja vagy a Zrt. részvényese részesedését átruházza, úgy az átruházásig keletkezett adótartozás átruházott részesedéssel arányos részének megfizetéséért sortartásos kezesként felel. 5 (Art.: 36. (4) hatálybalépés 2017. január 01.)
Iparűzési adóbevallás a NAV-on keresztül 2017. január 1-jétől a NAV-on keresztül is benyújthatják iparűzési adóbevallásukat az illetékes települési adóhatósághoz. Az állami adóhatóság nem rendelkezik adóhatósági jogosítványokkal az iparűzési adóbevallást illetően, azaz a bevallást változatlan formában továbbítja. Belföldi összesítő nyilatkozat (2015. évi CLXXXVII. törvény 54. hatálybalépés 2017. január 01.) Az Áfa összesítő nyilatkozat értékhatára 1 000 000 forintról 100 000 forintra csökken. A 100 000 forint Áfa tartalmat meghaladó számlák esetében a vevő adószámát is fel kell tüntetni a számlán. Mentesül a számlakibocsátó az összesítő nyilatkozattétel alól, ha számláikról online módon adatot szolgáltat a NAV részére. Internet szolgáltatás Áfája (Áfa tv. 169 d. pont dc. alpont hatálybalépés 2017. január 01.) Az internet szolgáltatás kedvezményes, 18%-os áfa kulcs alá kerül átsorolásra (Áfa tv. (82. (3) hatálybalépés 2017. január 01.) Jelentősen módosul a kisvállalkozói adó koncepciója Csupán a vállalkozásból kivont, és az abba bevont jövedelmek egyenlegére épül az adóalap megállapítása. A választhatóság feltételeként az alkalmazotti létszám 25 főről 50 főre, a felső határ 100 főre emelkedik. (Katv.. 16. hatálybalépés 2017. január 01.) 6