10. hét Versenyző vállalatok piaci magatartása A vállalati profitmaximalizálás általános elvei. iacok, piaci szerkezetek. Versenyző vállalatok kínálati magtartása. A lecke célja hogy az előadás anyagának, a tankönyv kapcsolódó fejezetrészeinek, valamint a szemináriumi foglalkozáson megoldásra kerülő példák feldolgozása után a hallgató képes legyen bemutatni a versenypiac jellemzőit és a versenyző vállalatok ár- és kibocsátási magatartását; a piaci ár és a vállalat költségfüggvényeinek ismeretében meghatározni egy versenyző vállalat maximális profitot biztosító kibocsátási nagyságát; értelmezni a fedezeti és üzemszüneti pont, valamint a termelői többlet fogalmát, illetve számítási feladatokban meghatározni ezeket; levezetni egy versenyző vállalat rövid távú kínálati görbéjét; meghatározni egy tökéletesen versenyző iparág hosszú távú egyensúlyi helyzetét. 10/A A vállalati profitmaximalizálás általános elvei Számviteli és gazdasági profit. Fedezeti és üzemszüneti pont. Keresleti függvény, árrugalmasság, teljes bevétel, határbevétel. rofitmaximalizálás: optimális kibocsátás, ár és munkafelhasználás. 1
A vállalatok célja és kínálati magatartása a termékek előállításához erőforrások felhasználására van szükség az erőforrások felhasználása költségekkel (TC) jár a vállalat által előállított termékek értékesítésével árbevétel (TR = ) érhető el a vállalat által realizált gazdálkodási eredmény az árbevétel és a költségek különbsége (π = TR TC) a vállalat célja a profit maximalizálása (π max) az optimalizáló vállalat olyan kibocsátásra törekszik, amely mellett maximális profit realizálható A számviteli és a gazdasági profit GAZASÁGI KÖLTSÉGEK SZÁMVITELI KÖLTSÉGEK ALTERNATÍV KÖLTSÉGEK SZÁMVITELI ROFIT VESZTESÉG SZÁMVITELI ROFIT GAZASÁGI ROFIT A számviteli és gazdasági profit levezetésének sémája ÁRBEVÉTEL - EXLICIT KÖLTSÉGEK - SZÁMVITELBEN ELSZÁMOLHATÓ IMLICIT KÖLTSÉGEK SZÁMVITELI ROFIT - ALTERNATÍV KÖLTSÉGEK (HASZONÁLOZATI KÖLTSÉG VAGY NORMÁLROFIT) GAZASÁGI ROFIT 2
élda: a számviteli és a gazdasági profit levezetése a feladat leírása megtalálható a gazdasági kalkuláció.pdf című fájlban a gyakorlatokon további példák az eredménylevezetés sémájának alkalmazására Árbevétel 200000 Explicit költségek 79000 bérleti díj 20000 rezsi 6000 papír 28000 patron 20000 karbantartás 5000 Elszámolható implicit költségek 20000 gépek amortizációja 20000 Számviteli költségek 99000 Számviteli profit 101000 Normálprofit 92650 elmaradt munkabér 90000 lekötött tőke elmaradt hozama 2650 Gazdasági költségek 191650 Gazdasági profit 8350 A fedezeti pont GAZASÁGI KÖLTSÉGEK (TC) VÁLTOZÓ KÖLTSÉGEK (VC) FIX KÖLTSÉG (FC) VESZTESÉG fedezeti pont GAZASÁGI ROFIT Az üzemszüneti pont GAZASÁGI KÖLTSÉGEK (TC) VÁLTOZÓ KÖLTSÉGEK (VC) FIX KÖLTSÉG (FC) VESZTESÉG VESZTESÉG VESZTESÉG üzemszüneti pont 3
Mitől függ az árbevétel alakulása? TR = p Q az ár és a mennyiség nem független egymástól: a piaci keresleti függvény, p(q) emlékeztető: árrugalmasság és árbevétel kapcsolata p a a/2 - TR p 1 + - TR a/2b p 1 p p a bq a 1 Q p b b 1 + a/b Q dq p 1 a bq p dp Q b Q 1 a a b 1 b Q bq a p 1 1 1 bq a a 2 Q bq 2b Kereslet, teljes és határbevétel, MR a p 1 p a bq p 1 a/2 MR p 1 dtr MR a 2bQ dq TR a/2b a/b Q TR p Q a bq Q 2 TR aq bq Q Maximális profitot biztosító (optimális) termelési mennyiség TR( Q) TC( Q) max d MR ( Q) MC ( Q) 0 dq MR ( Q ) MC ( Q ) ha MR > MC, akkor egy pótlólagos termék előállítása nem kerül annyiba, mint amennyivel a bevétel növekszik ezen termék értékesítése következtében az összprofit nő, ha növeljük a termelést ha MR < MC, akkor egy pótlólagos termék előállítása többe kerül, mint amennyivel az árbevétel emelkedik ezen termék értékesítése következtében az összprofit csökken, ha növeljük a termelést ha alacsonyabb termelési mennyiségek esetén MR > MC, majd egy bizonyos kibocsátás felett MC > MR, akkor a maximális profitot olyan kibocsátás mellett lehet elérni, ahol MR = MC 4
10/B iaci szerkezetek A piac meghatározása, működése, határai. iaci szerkezetek, piaci és egyéni keresleti függvény. A piac meghatározása, működése adott termék keresletének és kínálatának összessége a kereslet és kínálat egymásra hatása az egyensúly kialakulásának mechanizmusa a piac szabad működése esetén az ár a kereslet és kínálat egymáshoz viszonyított arányának megfelelően alakulása Mi határozza meg a termékpiacok határait? a termék jellege: azonos célra használható termékek, közeli helyettesítők azonos helyen jelentkező kereslet és kínálat, földrajzi határok szereplők: olyan vevők és eladók, akik adott termék adott helyen történő adásvételét meghatározzák az idő szerepe: kereslet és kínálat mindig meghatározott időszakra vonatkozik 5
iaci szerkezetek meghatározó tényezői eladók és vevők száma egyes szereplők piaci ereje (milyen arányt képvisel a teljes piaci mennyiséghez képest) az egyes eladók által kínált termékek mennyire különböznek egymástól milyen információkkal rendelkeznek a szereplők a piacról következmények a kínálatoldali szereplők (vállalatok) szempontjából: árelfogadó vagy áralakító magatartás a piacra való belépés lehetőségei A piaci szerkezetek és a vállalati kínálat vizsgálatának körülményei a keresleti oldal magatartása adott sok vevő tökéletesen informált szereplők eltérések a kínálati oldalon az eladók száma és piaci ereje a termékek megkülönböztetése az ár meghatározása a piacra való belépés lehetőségei a szereplők informáltsága Egyéni és piaci keresleti függvény piaci keresleti függvény: ha minden vállalat változtatja az árat, hogyan változik a teljes piaci kereslet egyéni keresleti függvény szimmetria: ha minden vállalat változtatja az árat, akkor hogyan változik az adott vállalat terméke iránti kereslet aszimmetria: ha csak a vizsgált vállalat változtatja az árat, hogyan változik az ő terméke iránti kereslet az aszimmetria egyéni keresleti függvény rugalmasabb, mint a piaci egyetlen vállalat árváltoztatása megváltoztatja a vevők megoszlását meredeksége azon múlik mennyire ragaszkodnak a vevők az adott eladóhoz mennyire helyettesíthetők az egyes eladók árui egymással követik-e a többiek és mennyi idő múlva az egyéni akciót 6
A piaci és az egyéni kereslet kapcsolata monopólium: egyetlen eladó van a piacon, ezért az egyéni és piaci keresleti függvény egybeesik egymással több eladó esetén a vállalatok piaci részesedése, piaci ereje különböző lehet; a vállalatok számának növekedésével a piaci erő csökken kérdés, hogy egy-egy vállalat milyen mértékben képes befolyásolni a vevők döntéseit, vagyis az (aszimmetria) egyéni keresleti görbéjének milyen a rugalmassága ha a termék homogén, akkor a helyettesítés nagyon magas fokú, az aszimmetria egyéni keresleti görbe a vízszinteshez közelít, rugalmassága tart a végtelenhez piaci kereslet egyéni kereslet egyéni kereslet 0 d d Q 0 Q 0 10/C lecke Versenyző vállalatok kínálati magatartása Versenyző vállalatok piaci ereje, egyéni keresleti görbéje, árelfogadó magatartása, profitmaximalizáló kibocsátása. Fedezeti pont, üzemszüneti pont. Termelői többlet. Rövid és hosszú távú kínálati függvény. A versenypiac működése. Versenypiac és más piaci szerkezetek a vállalatok száma nagyon sok egy VERSENYIAC OLIGOOL STRUKTÚRÁK MONOÓLIUM nagyon sok (végtelenül sok) vállalat jelenik meg a piac kínálati oldalán a vállalatok piaci részesedése elenyésző (végtelenül kicsiny) az egyes vállalatok által kínált termékek tökéletesen homogének nincsenek belépési és kilépési korlátok 7
Versenyző vállalatok piaci ereje e iparági kereslet és kínálat Q e S S Q a vállalatok száma magas egy vállalat piaci részesedése, piaci ereje elenyésző egyetlen vállalat kibocsátásának változása nem befolyásolja érdemben a piaci kínálatot, s így a piaci egyensúlyi árat sem Versenyző vállalatok árelfogadó magatartása tegyük fel, hogy a termék piaca (iparág) (hosszú távú) egyensúlyi állapotban van, az aktuális piaci ár = az egyensúlyi árral vállalatunk most lép be a piacra; milyen áron kínálja termékeit? lehet-e a versenypiac által kialakított egyensúlyi árnál magasabb áron terméket eladni? a termékek homogének aki a többieknél drágábban adja, attól a vevők nem vásárolnak érdemes-e az aktuális piaci árnál alacsonyabb áron kínálni a termékeket? ha még így is nyereséggel lehet értékesíteni, akkor igen de ha a versenytársak hozzánk hasonló technológiai és költségviszonyokkal jellemezhetők, akkor ők már korábban árat csökkentettek volna, vagy a piacra újonnan belépők tömeges megjelenése következtében megnövekvő kínálat csökkentette volna az árat a versenyhelyzet az árat hosszú távon lecsökkenti olyan szintre, amely mellett a vállalatok gazdasági profitja zérus (számviteli profit = normálprofit) a hosszú távú egyensúlyi ár alatt értékesíteni veszteséges a versenyző vállalat a piaci egyensúlyi áron értékesíti termékeit, számára az ár adottság Versenyző vállalatok egyéni keresleti görbéje és profitmaximalizálási szabálya iparági kereslet és kínálat S egy versenyző vállalat egyéni keresleti görbéje e MC p 1 1 p Q p MC( ) p opt 8
Versenyző vállalat optimális kibocsátása MC piaci ár profit nő profit csökken e 1 opt 2 Optimális kibocsátás meghatározása táblázat alapján egy versenyző vállalkozás tőkeállománya 5 millió forint, ez rövid távon fix a havi tőkeköltség 2% egy alkalmazott havi bérköltsége 100.000 Ft a vállalat termékeit 5000 Ft-os egységáron tudja értékesíteni L FC VC TC MC AFC AVC AC 0 0 100000 0 100000 - - - - 2 100 4 180 6 240 8 280 10 300 100000 100000 100000 100000 100000 200000 400000 600000 800000 1000000 300000 500000 700000 900000 2000 2500 3333 5000 1100000 10000 1000 556 417 357 333 2000 2222 2500 2857 3333 3000 2778 2917 3214 3667 A fedezeti pont Forrás: Kopányi [1993] 218. old. 9
Az üzemszüneti pont Forrás: Kopányi [1993] 220. old. Számpélda a veszteségminimalizálásra aruka Simanovszky [2001] 48. old. 17. feladat Egy tökéletesen versenyző vállalat átlagköltség függvénye AC = 2 + 444/. Mekkora lesz a vállalat kibocsátása és az általa realizált profit nagysága, ha a termék piaci ára 27 Ft? Miért racionális a vállalat számára a fenti esetben rövid távon folytatni a termelést? A termelői többlet MC TR * e O A négyszög e 1 termelői többlet A AVC termelői többlet TR VC TR TC TR FC VC 0 VC FC TR VC O 0 1 * termelői többlet FC 10
Versenyző vállalat rövid távú kínálati függvénye Forrás: Kopányi [1993] 222. old. A piaci kínálati görbe és az iparág Marshall-keresztje S = ΣMC A kínálati görbe mögött a vállalatok profitmaximalizáló magatartása áll. e fogyasztói többlet termelői többlet Q e = ΣMU Q A keresleti görbe mögött a fogyasztók haszonmaximalizáló magatartása áll. A versenypiac rövid és hosszú távú egyensúlya (1) S S AC MC e e extraprofit Q e Q e Q * * 11
A versenypiac rövid és hosszú távú egyensúlya (2) S S AC MC e e veszteség Q e Q * * Q e A következő órákon a monopólium kínálati magatartása, árdiszkriminációs lehetőségei az oligopol struktúrák rendszerezése homogén vagy differenciált termékek van vagy nincs összejátszás a vállalatok között a vállalatok kínálati magatartása különféle oligopol piaci szerkezetekben klasszikus duopólium modellek (Cournot, Stackelberg) a monopolisztikus verseny modellje Hivatkozások Kopányi Mihály (szerk.) [1993]: Mikroökonómia. Aula Kiadó, Budapest aruka Magdolna-Simanovszky Zoltán [2001]: Mikroökonómia feladatgyűjtemény. TRI-MESTER Kiadó, Tatabánya 12
Kötelező tananyag, ajánlott gyakorló példák Solt Katalin [2007]: Mikroökonómia. TRI-MESTER, Tatabánya, 162-181. oldalak Koppány Krisztián [2005]: Módszertani segédlet és kiegészítő példatár a Mikroökonómia című tárgyhoz. UNIVERSITAS-GYŐR Kht. 48-49. oldalak, 105., valamint 117-120. oldalak aruka Magdolna-Simanovszky Zoltán [2003]: Mikroökonómia feladatgyűjtemény. TRI-MESTER Kiadó, Tatabánya, a szemináriumvezetők által órán megoldott és házi feladatra kijelölt példák (javasolt példák: 40. old. 25-27. feladatok, 43-49. old. 1-4., 6., 8-9., valamint 13-17. feladatok) Farkas éter elektronikus példatárának kapcsolódó feladatai (64-73.) 13