Bevezetés: tematika, követelmények



Hasonló dokumentumok
VILÁGGAZDASÁGTAN 2. A világgazdaság fejlıdési szakaszai Képek kellenének bele! Bacsi Vilgazd

A világgazdaság szerkezete, jellemzıi, fejlıdése

NEMZETKÖZI GAZDASÁGTAN 2.

NEMZETKÖZI GAZDASÁGTAN 1.

VILÁGGAZDASÁGTAN 1. Bacsi Vil.gazd

A MAKROGAZDASÁGI GI FOLYAMATOK NEMZETKÖZI

A közgazdaságtan fejlődése, főbb elméleti irányzatai

SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR VÁLLALKOZÁSI AKADÉIA ÉS TOVÁBBKÉPZÉSI INTÉZET

Nemzetközi gazdaságtan 11.

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin január

Fejlődés és növekedés regionális dimenzióban II. A növekedés tényezői Növekedés mennyiségi változás mérőszámokkal jellemezhető (összevont mérőszám: GD

NEMZETKÖZI GAZDASÁGTAN 4. A NEMZETKÖZI KERESKEDELEM

A globális világrendszer kialakulása

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Hospodárska geografia

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Nemzetközi gazdaságtan

Komparatív világgazdasági elméletek

Haladó NEMZETKÖZI GAZDASÁGTAN 2.

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására

Elméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika

NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Kereskedelempolitika

Tantárgy adatlap Nemzetközi gazdaságtan

Kereskedelempolitika. 1. A vámok: A kereskedelempolitika eszközei: (protekcionizmus esetében)

Fosszilis energiahordozók. Nemzetközi gazdaságtan 10.

Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben

Az Amerikai Egyesült Államok a világgazdaságban

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

Divatos kifejezés. Mit jelent? Univerzalizálódás? Folyamat és fejlődési szakasz.

Tantárgyi program. II. évfolyam, Pénzügy számvitel szak levelezı képzés MAKROÖKONÓMIA (KÖZGAZDASÁGTAN II.) tantárgy 2012/2013. tanév, 1.

Regionális gazdaságtan 1-2. Regionális tudomány A tér szerepe a globális világban. Dr. Bernek Ágnes szeptember

Külgazdasági stratégia és szomszédaink. Budapest November 4.

A Változó Világ. az ICT iparág csúcstalálkozója szeptember Egerszalók

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Nemzetközi gazdaságtan. tanulmányokhoz

TÉMAKÖRÖK A MESTERSZAKOK SZÓBELI FELVÉTELI VIZSGÁJÁHOZ NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK

Hogyan mérjük egy ország gazdasági helyzetét? Mi a piac szerepe? Kereslet-Kínálat

1. A. 1. B Az ábrák segítségével magyarázza meg a területi fejlettség különbségeit az Európai Unió országaiban!

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK

Világgazdaságtan 4. Kereskedelempolitikai alapelvek és eszközök. Kereskedelempolitikai alapelvek. SZABADKERESKEDELEM: nincsenek kereskedelmi

EGY ÖVEZET EGY ÚT,MINT GAZDASÁGI INNOVÁCIÓ MAGYAR LEHETŐSÉGEK

I. Általános információk az előadásokról és szemináriumokról. Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kar (a kar szeminárium és előadás termei)

A TERÜLETI FEJLŐDÉST MEGHATÁROZÓ TERMÉSZETI, GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI TÉNYEZŐK

Történelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap: Telefon: +3620/

Az európai integráció gazdaságtana

Gazdasági ismeretek. Gazdasági ismeretek. 11. évfolyam - I. félév osztályozó vizsga témakörei

Szentes Tamás Marx és a kapitalizmus alternatívájának kérdése

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK A TÁRSADALMI GAZDASÁGI FÖLDRAJZ ALAPFOGALMAI

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve

8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig

GLOBALIZÁCIÓ NINCSENEK HATÁROK.

Mikroökonómia - 8. elıadás

A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában. Budapest, november 12.

Regionális gazdaságtan

Devizaárfolyam, devizapiacok november 14.

A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN

A keleti nyitás súlya a magyar külgazdaságban

AZ EURÓPAI UNIÓBA ÚJONNAN BELÉPETT ÉS JELÖLT ORSZÁGOK GAZDASÁGA

Külgazdasági politika és piacfejlesztés Kidolgozott kérdések 2014/15 Bathó Barbara

UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, MÁJUS 19.

Arday Istvan - Rozsa Endre - Üt6ne Visi Judit FOLDRAJZ 11. A közepiskobik 10. evfolyama szamara 1, ' MUSZAKI KÖNYVKIADO,

Najat, Shamil Ali Közel-Kelet: térképek, adatok az észak-afrikai helyzet gazdasági hátterének értelmezéséhez

Korszakváltások kora

A GAZDASÁG ÉS A TÁRSADALOM FÖLDRAJZA

A FEBRUÁRBAN INDULÓ KÉPZÉSEKRE VONATKOZIK

8.2 A gazdaság és a társadalom új jelenségei a fejlett világban

Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán

A globalizáció hatása a munkaerőpiaci

Gondolatok a társadalmi, gazdasági, technológiai változásokról, negyedszázad tükrében, pénzen innen és elképzelések a folyatásról.

A fenntartható gazdasági növekedés dilemmái a magyar gazdaságban. Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató, egyetemi oktató

Növekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, szeptember 18.

Adatelemzés Excellel és SPSS-sel

Növekedési pólusok, exportpiaci átrendeződések a világgazdaságban Nagy Katalin Kopint-Tárki Zrt.

CENTRUMRA ÉS PERIFÉRIÁRA OSZTOTT EURÓPA. KÖZÉP-KELET-EURÓPA ESÉLYEI.

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

TARTALOM. 2.1 Gazdaságpolitikai környezetünk változásai 65

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Regionális gazdaságtan

Fejlődő országok a világgazdaságban

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból

Foglalkoztatás- és szociálpolitika

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból

MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 148. szám, június. Tiba Zoltán AZ ÉSZT FELZÁRKÓZÁSI ÚT

Gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek. Jólét és szegénység február 27., március 6. és március 13.

Magyar tıke külföldön. Budapest nov. 6.

Nemzetközi és regionális gazdasági kapcsolatok

Gazdasági alapok Vállalkozási formák október 26.

Az érdekérvényesítés határai A V4 hatalmi képességeiről

ÁLLAMKÖZI KAPCSOLATOK KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATOK VÁLLALATKÖZI NEMZETKÖZI GAZDASÁGI KAPCSOLATOK

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4.

A kereskedelem kialakulása A kereskedelem kialakulása, fejlődése (a kezdetektől napjainkig )

VILÁGKERESKEDELMI ÁTTEKINTÉS

MAGUNKRÓL ALAPÍTÓK: MAGYAR ÁLLAM (99%) MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA (1%) Kormány: KELETI NYITÁS STRATÉGIA Új piacok, új lehetőségek! CÉL 2018-RA

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25

Nemzetközi pénzügyek. 1. Az alapok áttekintése

BRICS Summit III. Sanya Kína

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei

Előadás a KPMG Biztosítási Konferenciáján Május 11. Urbán László

A gazdasági növekedés és a relatív gazdasági fejlettség empíriája

Átírás:

1 Haladó NEMZETKÖZI GAZDASÁGTAN MBA képzés NKGLNGM212G Oktató: dr. Bacsi Zsuzsanna egyetemi docens h5519bac@ella.hu Bevezetés: tematika, követelmények Bacsi, Nemzetk - Bev 1 Irodalom, tanulmányi követelmények: Tanulmányi követelmények: Kredit: 3, Óraigény: 10 óra / félév Az előadásokon való aktív részvétel (50%), a hiányzások TVSZ szerint. A félév során egy egyéni feladat beadása határidőre. A tárgy a félév végén kollokviummal zárul, a tantárgy előadásainak anyagából. 2 Irodalom: Kötelező: Csáky György: A nemzetközi gazdaságtan és a világgazdaságtan alapjai. 2. javított kiadás. Napvilág Kiadó, Budapest, 2008. Ajánlott: Paul R. Krugman, Maurice Obstfeld: Nemzetközi gazdaságtan, Panem Kiadó 2003 Simai-Gál: Új trendek és stratégiák a világgazdaságban. Akadémiai K. 2000. Rondo Cameron: A világgazdaság rövid története.maecenas, Budapest, 1998 Majoros Pál (szerk.): Világgazdasági régiók, Perfekt, 2004 Letölthetı PPT anyag: http://w3.georgikon.hu/tanszekek/agrargaz/pen.htm Itt a Haladó nemzetközi gazdaságtan alatti file-ok Bacsi, Nemzetk - Bev 2

1.A nemzetközi gazdaságtan elmélete klasszikus és neoklasszikus elmélet keynesiánus elmélet neoliberális monetarista elméletek 2.Nemzetközi kereskedelem a nemzetközi kereskedelem kialakulása és fejlıdése nemzetközi kereskedelmi ügyletek a nemzetközi kereskedelem szerepe a nemzetgazdaságok fejlıdésében a nemzetközi kereskedelem elméletei munkatermelékenység és komparatív elıny, specifikus termelési tényezık és jövedelemelosztás, Heckscher-Ohlin modell a nemzetközi versenyképesség modern elméletei 3.Nemzetközi kereskedelempolitika Szabadkereskedelem, protekcionizmus nemzetközi kereskedelempolitikai szabályozás. GATT. WTO. WTO-fordulók, kereskedelempolitikai konfliktusok A tantárgy tematikája: 4. Nemzetközi tényezımozgások a munkaerı nemzetközi áramlása nemzetközi technológiaáramlás a nemzetközi tıkeáramlás típusai: külföldi közvetlen befektetések (FDI), a mőködıtıke-áramlás fő irányai 5. Nemzetközi pénzügyi rendszer árfolyam és árfolyamrendszer nemzetközi fizetési mérleg külgazdasági egyensúly és árfolyam a nemzetközi rendszer fejlıdése pénzügyi a nemzetközi pénzügyi rendszer intézményei 3 Beadandó feladat (a félév végi aláírásért): 4 1. Válasszon ki egy vizsgálandó külföldi országot! (Magyarország tehát nem választható!) 2. Gyűjtsön adatokat az országról a következő szempontok szerint: Legalább 10 év adatát gyűjtse össze, az 1990 utáni időszakból, gyűjtendő adatok: Népesség, 1 főre jutógdp, aktív népesség (vagy a munkaképes korúak, v. foglalkoztatottak száma), HDI mutató Javak és szolgáltatások exportja, importja. Tőkeberuházások: országba bejövő és onnan kiáramló tőke. Munkaerő vándorlás: külföldről érkező illetve külföldön munkát vállaló. 2. A gyűjtött adatokat közölje egy összefoglalótáblázatban! (ugyanazon évekre vonatkozó adatot közöljön valamennyi adatsorra!) 3. Ábrázolja az idősorokat grafikusan is! (Egy ábrán szerepeljenek a munkaerőés népesség-adatok, másik ábrá(ko)n a tőke, GDP és export-import adatok). 4. Elemezze az adatsorok alapján az adott ország világgazdasági kapcsolatait! 5. Készítse el a fenti feladatot 7-10 oldal terjedelemben. 6. Beadás: 1. Word formátumban, 2. a címlapon a tantárgy nevét, a hallgatónevét és NEPTUN-kódját, valamint a választott országot feltüntetve, 3. május 7. (hétfő) 12 óráig 4. dr Bacsi Zsuzsanna részére emailen: h5519bac@ella.hu

5 A világgazdaság szerkezete, jellemzıi, fejlıdése Világrend, országcsoportok,a hárompólusú világgazdaság Fejlıdéstörténeti áttekintés A VILÁGREND 6 Világrend: a -nemzetközi gazdasági rendszer (világgazdaság) -nemzetközi politikai rendszer -globális ökológiai rendszer kölcsönhatásai és konfliktusai Világgazdaság: a vállalatok, háztartások, államok tartós nemzetközi gazdasági kapcsolatai, amelyet kölcsönhatások és interdependencia jellemez. A világgazdasági rendszer kölcsönhatásai a nemzetközi politikai és globális ökológiai rendszerrel Problémáikat okozza is, elszenvedi is a politikai rendszer idıvel kénytelen alkalmazkodni a gazdasági realitásokhoz! Kérdései: Milyen mértékben kormányozható a nemzetközi kapcsolatrendszer? A folyamatok kiszámíthatósága, a beavatkozással járó kockázat? Rend, véletlenszerőség, determinált káosz?

Az államok kategorizálása: földrajzi adottságok, természeti tényezık: pl. Európán kívül: a tenger melletti fekvés = magasabb GDP fejlettségi szint a GDP/fı érték alapján világátlag 8200 USD (PPS:9700) USD ENSZ, Világbank, OECD kategorizálása A lakosság száma: (6,6 milliárd fı, 2007 7 milliárd fı, 2012) Kína, India> 1MRD fı 8 ország> 100 millió fı az országok 80 %-a: 10 millió fı alatti, 50 %-a 5 millió fı alatti Átl. népsőrőség 47 fı /km 2 de Macao: 16500 fı/km 2 ; Mongólia<1 fı/km 2 Az államok szerepe: politikai, gazdasági egységek, önállóság versenytársak vagy együttmőködı partnerek hatalmi tényezık a nemzetközi viszonyokban vevık és eladók a piacon nemzetközi szervezetek alapítói, és tagjai ((WTO, CEFTA, OPEC, ENSZ) 7 8 Fejlettségi szintek a GDP/fı érték alapján ENSZ kategóriák: Humán fejlettségi index szerint (HDI) 182 országot rangsorol (HDR 2009, 2007. évi adatok) Alacsony HDI = 0.00-0.049 (24 ország, legacsonyabb érték, 2007: Niger: 0.34) Közepes HDI = 0.5-0.799 (75 ország) Magas HDI = 0.80-0.899 (45 ország) - Magyarország = 0,879 (43. hely) Nagyon magas HDI =0.9-1.00 (38 ország, legfejlettebb 2007-ben: Norvégia 0.971) Világbank: (Magyarország GDP/fı = $ 15400, GNI/fı= $ 18200) alacsony jövedelmő (low income, LIC) országok (2010): GNI/fı max $995, termelés 10 %-a, a lakosság 64 %-a, közepes jövedelmőek (middle income, MIC): közepesen alacsony jövedelmőek GNI/fı $996 - $3945, közepesen magas jövedelmőek (upper middle income): GNI/fı $3946 - $12195 magas jövedelmőek (high income): (2010) GNI/fı $12195 felett (az ún. Elsı Világ (First World),+ néhány olajtermelı ország) OECD által alkalmazott osztályozási rendszer Harmadik Világ: alacsony jövedelmő (low income) országok (LIC): 29 legkevésbé fejlett ország (least developed LLDC). közepes jövedelmő (middle income MIC) 73 ország újonnan iparosodott (newly industrialised NIC), 11 ország OPEC-tagországok: 13 ország. GDP GDP,PPS GDP/fı MRD USD MRD USD USD 2007

Globális problémák: túlnépesedés, környezetszennyezés... 9 Forrás: WDR 2010 Full Report 10 A hárompólusú világgazdaság

A világgazdaság szektorális megoszlása 11 12 A világgazdaság fejlıdési szakaszai Az ókor és középkor: merkantilizmus és korai gyarmatosítás (1492-1820) A klasszikus kapitalizmus kora (1820-1870) A liberális kapitalizmus virágkora, monopolizáció (1870-1945) A modern kapitalizmus (1945-1976) Egyensúlytalanságok (1973-1990) A volt szocialista országok integrációja a világgazdaságba (1990-2000) A világgazdaság 2000 után

Az ókortól a merkantilizmus és korai gyarmatosítás időszakáig (-1820) Őskor, ókor::szibéria, mediterrán népek kereskedelme, Földközi tenger medencéje, Római Birodalom, görögök, föníciaiak, Középkor:merkantilizmus és korai gyarmatosítás időszaka 1492-1820: agrárjellegű gazdaság, stagnáló technológia 1450-1550: világkeresk. hálózat, Spanyol és Portugál királyságok nagy földrajzi felfeldezések: Amerika felfedezése (1492), Afrika körülhajózása, Holland Kelet-Indiai Társaság, Brit Kelet-Indiai Társaság, Távolsági kereskedelem Iránya: Földközi tenger medencéje Atlanti óceán Tárgya: fűszerek, élvezeti cikkek ipari tömegáru és afrikai, amerikai nemesfémek, nyersáruk Manufaktúrák fejlődésének beindulása, gyarmatok birtokba vétele, merkantilista kifosztása A korai gyarmatszerzés és a gyarmatok arany-és ezüstkincsekre orientált kifosztása Interkontinentális rabszolga-kereskedelem 1770-1820/1840: A gyarmati típusúnemzetközi munkamegosztás kibontakozásának kora 13 A klasszikus kapitalizmus kora (1820-1870) 14 korai gépesítés kora, gyáripar kezdetei Ipari forradalom és a szabadversenyesnemzeti piacgazdaság virágkora a fejlett országokban Textilipari termékek Technika:gőzgép, vasutak, gőzhajózás szabadversenyeskapitalizmus, liberális kereskedelem, nemzeti piacgazdaságok, vezetı hatalom: Nagy-Britannia Világméretűmunkamegosztás, a gyarmatbirodalmakon belül Külkereskedelem meghatározója: az árucserekereskedelem és a gyarmati erőszak Többnem gyarmatosított ország is a gyarmatokéhoz hasonló periféria Egyes felszabadult gyarmatok (USA) az ipari országgá válnak

15 A liberális kapitalizmus kiteljesedése: Monopolizációés gyarmati tőkekivitel korszaka (1870-1945) 19. sz. utolsóharmada 20. sz. elsőharmada, 1870/90 1945: a szabadkereskedelem, liberális kapitalizmus virágkora Technika fejlődése: robbanómotor, elektromos gépek, nehézgépipar Tőkekoncentráció, részvénytársaságok, trösztök monopolisztikus szervezetek, nemzetközi tőke koncentráció Gyarmati típusú nemzetközi munkamegosztás, Európa a központ gyarmatok, félperifériák és perifériák: nyersanyagok, nyerstermékek gyarmattartók,centrum: beruházási és fogyasztási javak Sugaras szerkezetűkereskedelem: perifériák egymással nem, csak a centrummal kereskednek 1913-19: I. világháború, USA jelentőség megnő, Angliáé csökken 1919-29: nincs komoly gazdasági teljesítmény, nemzetk. konfliktusok, autarchia 1929-33: gazdasági világválság, a gazdasági kapcs.rendszerfelbomlik, keynesi gazdaságpolitika 1933-45: a gazdaság nem képes feléledni ( fasizmus, II. világháború) Új ipari nagyhatalmak: Európai dominancia megtört, USA, Japán, Németország A modern kapitalizmus (1945-1976) Breton-Woods-i rendszer és a gyarmati típusú munkamegosztás hanyatlása 1950-1973: aranykor, liberális világgazdaság teljes foglalkoztatás, jóléti programok, stabil pénzügyi rendszer Technika:sorozatgyártás, tömegtermelés, gépkocsi, vegyipar, nukleáris. energia dekolonizáció Az európai térség fejlődése, Marshall-terv, Európai Gazd. Közösség A GATT(1947)-onbelül jelentős liberalizáció. Japán fejlődése (Dodge-terv). Növekvőkereskedelem akgst-n belül Két rendszer, hidegháború, békés egymás mellett élés Tudományos és technológiai forradalom, új iparágak (szintetikus alapanyagok, számítástechnika, elektronika), új technikák, minőségi fejlődés Megváltoztak a gazdasági vezető iparágak 60-as évek: fellendülés, liberalizáció, bővülőkereskedelem. Gazdasági integrációk (az EGK és EFTA ). A KGST országok növekedése lelassul A délkelet-ázsiai térség tigrisei, Hongkong, Szingapúr, Tajvan, Dél-Korea 16

Állandósult egyensúlytalaságok, pénzügyi zavarok korszaka(1973-1990) 70-es évek: recesszió. 1973-tól:a pénzügyi rendszer bomlása, olajválság lassuló világgazd. fejlődés, infláció Újonnan iparosodó országok (NIC országok) versenyképes termékei Európa és Japán erősödik Az USA nemzetközi pozícióinak gyengülése(háborúk, dollár értéke) a Bretton Woods-i pénzügyi rendszer összeomlása(1971), Nixon sokk Olajárrobbanás hatásai 1973 vége: arab-izraeli háború, OPEC(1961) kínálat korlátozás ). Válság a világgazdaságban; stagfláció, munkanélküliség, fizetési mérleg problémák Nyersanyag- és energiatakarékos eljárások (USA és Japán) Nyugat-Európa struktúraváltása elhúzódott, KGST országok stagnáltak Délkelet- Ázsia: gyors növekedés. 1979-80: második olajárrobbanás (az iráni sah bukása, iráni-iraki háború) Bővülőkereskedelem: olajexportőrök vásárlóként, olajimportőrök eladóként Tovább folytatódott a transznacionalizálódás és a nemzetközi munkamegosztás, fejlődőországok csoportjának differenciálódása, eladósodás folyamata, 80-as évek elején nemzetközi adósságválság Sokoldalúkereskedelmi tárgyalások, új finanszírozási és adósságkezelési technikák bevezetése, a kulcsvaluták stabilizálására az irányított lebegtetés Szovjet blokk:gazdasági visszaesés, egyensúlytalanságok, válság 17 A volt szocialista országok átalakulása és a globalizáció kiteljesedése (1990-2000) 80-as évek vége, 90-es évek eleje: a szovjet blokk szétesése -> hidegháborúmegszűnése, KKE gazdasági visszaesése Világgazdaság egysége és globális interdependenciája minden eddiginél egyértelműbbé válik Lehetőség a globális problémák közös megoldására és a nemzetközi gazdasági rend átfogó reformja. A transznacionális és multinacionális vállalatok hatalmának növekedése A világgazdaság 2000 2011 között: recessziótól a globális válságig Recesszió 2001 után: A TRIÁD mindhárom centrumtérségében 2011.09.11: politikai bizonytalanságok Ok és következmény: FDI kiáramlás visszaesése Kilábalás: gyors(usa: 2002, Japán:_2004, EU lassabb), alacsony infláció mellett FDI élénkülése miatt 2007/2008: pénzügyi válság az USA-ban ----- globális válság Ok_: alacsony kamatok, rossz hitelek, olcsópénzből fogyasztás és veszteséges beruházások... GDP 6-7%-os visszaesése Új világgazdasági szereplők (BRIC országok) A pénzügyi rendszerek globális szabályozásának szükségessége 18

19 A nemzetközi gazdaságtan elmélete klasszikus és neoklasszikus elmélet keynesiánuselmélet, neoliberális monetarista elméletek Elméletek/1 - Merkantilizmus 20 16-18. század első fele (korai gyarmatosítás időszaka) Alapelvek:gazdagság=pénz=arany, Forrása a külkereskedelem A belföldi kereskedelem révén realizálhatóelőnyök és hátrányok országon belül kiegyenlítődnek az ország egésze csak az áruexport által gazdagodhat. A nemzetközi kereskedelem egyenlőtlen csere, mindig a gazdaságilag/politikailag erősebb ország érdekei érvényesülnek. A export-teljesítmény növeléséhez szükséges a hazai ipar állami védelme és támogatása( protekcionizmus) Korai merkantilizmus: gazdagság = nemesfém-készletek, gazdagság növekedése, ha X > IM a külkereskedelem erőteljes állami ellenőrzése; az exportbevételekből elsősorban az állami bürokrácia és a hadsereg finanszírozása minden egyes országgal szemben aktív külkereskedelmi mérleg Fejlett merkantilizmus: a beáramló arany-mennyiség önmagában nem növeli a jólétet (Spanyolország példája) a saját termelési kapacitások növeléseérdekében a manufaktúrák állami támogatása, új iparágak meghonosítása ( polgárság megerısödése) utak, csatornák, kikötők stb. építése, kereskedelmi társaságok alapítása magas importvámoka külföldi iparcikkekre, a szükséges nyersanyagokexportjának tilalma; a teljes külkereskedelmi mérleg aktívuma a fontos Thomas Mun(1571-1641), Jean-Baptiste Colbert(1619-1683

Elméletek/2- Fiziokratizmus 21 a merkantilizmus (első) kritikája (1700-as évek) (A merkantilizmus erőltetett iparosítása a mezőgazdaság visszafejlesztésével járt) A jólét nem a beáramlóarany-mennyiségtől, hanem a lakosság által elfogyasztott javak mennyiségétől függ. A fogyasztást pedig első-sorban a természet közreműködésével lehet növelni, ezért (az ipar helyett) a mezőgazdaságot kell fejleszteni. A gazdaságban törvények uralkodnak A mezőgazdaságon alapulózárt (önellátó) gazdaság az ideális ; exportra csak kényszerűségből, a hazai termeléssel nem helyettesíthető import ellentételezése érdekében van szükség. FrançoisQuesnay(1694-1774), Anne Robert Jacques Turgot(1727-1781) Elméletek/3 - Klasszikus angol politikai gazdaságtan 18. század második fele 19. század utolsóharmada (a gyarmati típusúnk-i munkamegosztás, az ipari forradalom és a szabadversenyes kapitalizmus időszaka) Adam Smith (1723-1790), David Ricardo (1772-1823) - munkaérték-elmélet - láthatatlan kéz - munkamegosztás Laisserfaire, laisserpasser az állami beavatkozás a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatokban is inkább károkat okoz. a jólét (= lakosság fogyasztásának) növeléséheza protekcionizmus helyett szabadkereskedelmi politikára van szükség. A vámokcsak akkor megengedhetőek, ha kompenzálják a belföldi adókat, vagy ha nemzetvédelmi célokat szolgálnak. A munkaráfordításokkülönbözőségénalapulónemzetközi munkamegosztás kölcsönösen előnyös minden résztvevő ország számára. Smith: abszolút előnyök elmélete Ricardo: komparatív előnyök elmélete A szabadkereskedelmi politika elsőkritikája: F. List (1789-1846) növendék iparágak elmélete:a modernizációkezdetén állóországokban a hazai iparágak védelme 22

Elmélet/4 - Marx (1818-1883) elmélete Munkaérték-elmélet továbbfejlesztése Értéktörvény és termelési ár, ennek világpiaci érvényesülése Mi az elsődleges, a nemzeti, vagy a nemzetközi? 23 A tőkés (kapitalista) nemzetgazdaság / világgazdaság kritikai elemzése egyensúlytalanságok és ellentmondások: rendszeresen visszatérő(ciklikus) válságok A nemzetközi kereskedelem ösztönzi a fejlődést azonban egyenlőtlen csere, a kizsákmányolók és a kizsákmányoltak közötti kölcsönös függés (interdependencia) aszimmetrikus. Az ún. termelő( működő ) tőkenemzetközi áramlása okainakés következményeinek vizsgálata. 24 Elmélet/5 - Neoklasszikus elmélet Kialakulása: 19. század utolsóharmada I. világháború(a monopolizációés a gyarmati tőkekivitel időszaka) Szabadkereskedelmi politika(állami beavatkozás csak piaci kudarcok esetén) A klasszikus egyensúlyi elmélet kiegészítése Általános Egyensúlyelmélet A keresleti tényezőkszerepea nemzetközi munkamegosztásban: komparatív költség-előnyök további forrásainak azonosítása A komparatív előnyök újrafogalmazása A nemzetközi tényezőáramlás okai és következményei A nemzetközi gazdaságtan forrása

25 Elmélet/6 - Keynes (1883-1946) elmélete második világháborúvége 1970-es évek közepe(a Bretton Woods-i rendszer, a dekolonizáció és a hidegháború időszaka) John M. Keynes Az export a gazdasági növekedés egyik fontos tényezője( multiplikátor hatású) Az államnak alapvetően a szabadkereskedelmi politikátkell folytatnia. De: import a hazai termelés helyett: gazdasági visszaesést okozhat -közvetett állami szabályozás szükségessége. Nem érvényesülnek a (neo)klasszikus elméletben feltételezett egyensúlyi mechanizmusok. A termelési költségek ciklikusan változnak a komparatív előnyök/hátrányok nem határozhatók meg egyértelműen. A nemzetgazdasági egyensúlytalanságból következik a nemzetközi egyensúlytalanság is Szükség van a nemzetközi gazdaságpolitikai együttműködésintézményi kereteinek kialakítására ( Bretton-Woods-i rendszer Elmélet/7- Posztkeynesiánus reformista irányzat Balogh T. (1905-1985), G. Myrdal(1898-1987), R. Prebisch(1901-1986), H. Singer(1910-2006) 26 Megkérdőjelezik a neoklasszikus nemzetközi gazdaságtan tételeit(pl. komparatív előnyök) A rendszer automatikus egyensúlya helyett a kumulatív egyenlőtlenítődés irreverzibilis folyamatai A világgazdasági egyenlőtlenségekvisszafordíthatatlanok, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok hatására egyoldalú függési helyzetek alakulnak ki A partnerek egyenlőtlensége A külkereskedelem visszavetheti az elmaradott országok fejlődését(backwash effect Myrdal) A technológia- és tőke-importnak negatív hatásai is lehetnek. A nemzetközi tőkeáramlásnem feltétlenül a neoklasszikusok által feltételezett természetes irányt követi. Perverz tőkeáramlás: a tőkének a fejlett országok közötti, illetve a fejlődő országokból a fejlett országokba történő áramlása. Prebisch-Singertétel (1950):a nyersanyagok termelésére szakosodott országokban elve kisebb a tere a technikai fejlődésnek, továbbáa termelékenység-növekedés hasznai(a nyersanyagok világpiaci keresletének rugalmatlansága és a hazai munkásság gyenge alkupozíciói miatt) a fejlett országokba transzferálódnak.

27 Elmélet/8 - Újbaloldali és neomarxista irányzat A. Emmanuel (1911-2001), S. Amin (1931 - ), I. Wallerstein (1930- ) A fejlıdı országok (a harmadik világ ) elmaradottságának a világgazdaság tıkés rendszere az oka. A nemzetközi kizsákmányolás rendszere az egyenlıtlen cserére épül. A nemzetközi kereskedelem harmóniája hiányának elsıdleges oka a munkaerı nemzetközi immobilitása. Többségük szemben áll a hivatalos marxizmussal is Elmélet/9- Neoliberális monetarista elmélet 28 1970-es évek közepe? (az állandósult egyensúlytalanságok és a globalizáció felgyorsulásának időszaka) Mainstream közgazdaságtan és gazdaságpolitikai gyakorlat F. Hayek (1899-1992), M. Friedman (1912-2006) A reálfolyamatokata szabadpiaci mechanizmusokrakell bízni fel kell számolni minden, a szabad verseny útjában álló akadályt, így a protekcionizmus eszközeit is (visszatérés a klasszikus-neoklasszikus alapelvekhez). A pénzfolyamatokmegfelelőszabályozásával(monetáris politikai eszközökkel) helyreállíthatóa nemzetközi gazdasági egyensúly (is). A fizetési mérleg monetarista elmélete. A jóléti állam diszfunkcióinak hangsúlyozása A nemzetközi terep megtisztítása a transznacionális tőke számára