Növényrendszertan 5. előadás Dr. Bartha Dénes 2009. február 12.
6. t: Bazídiumosgombák - Basidiomycota
a hifavégeken végződő bazídiumokon 4 bazidiospóra fűződik le
a termőtest sejtmagpáros (dikariotikus), harántfalakkal tagolt micéliumból áll sejtmagpáros hifákon csatképződés figyelhető meg
Csatképződés A B A. a csat kialakulása; B. örvöscsat
a bazidiospórákból először az elsődleges hifák hajtanak ki, ezek korai egyesüléséből sejtmagpáros, másodlagos hifák keletkeznek; ezekből évről-évre termőtest fejlődik, melyeket harmadlagos hifák építenek fel
Bazídiumos gomba életmenete (s: spóra; h: elsődleges (haploid) hifa; di: sejtmagpáros (dikariotikus) hifa; b: bazídium)
a termőtestek (bazidiokarpium) rendkívül változatosak, az egyes rokonsági csoportokra jellemzők
a bazídium alakja, a spóra alakja, felszíni mintázata és színe is változatos, az egyes taxonokra jellemző
a bazídiumok rendszerint himéniumot alkotnak
ivartalanul micéliumfragmentálódással, szkleróciumokkal, konídiumokkal szaporodhatnak néhány faj rizomorfát fejleszthet (pl. Armillariella, Serpula lacrymans) 22.000 fajuk ismert, melyből hazánkban kb. 2.000 él Gyűrűs tuskógomba Armillariella mellea
1. o: Rozsdagombák Teliomycetes
termőtestük nem szerveződik a micélium rendszerint intercellulárisan terjed és hausztóriumokat bocsát a gazdanövény sejtjeibe
a bazídium harántfalakkal osztott a csúcsi sejtmagpáros sejtből a kariogámia után teliospóra (teleutospóra) képződik kedvező körülmények között kihajt meiotikus osztódás fragmobazídium (4 sejtből áll) patogén szervezetek, elsősorban obligát paraziták
spóratípusaik: 1. spermáciumok (pikniospórák) 2. ecidospórák (ecidiospórák) 3. uredospórák 4. teliospórák (teleutospórák) 5. bazidiospórák 1. és 5. haploid, 2. és 3. sejtmagpáros, 4. diploid
többgazdás fajok is vannak a Melampsora ill. Cronartium fajok fás növényeket károsítanak a Puccinia fajok (pl. P. graminis) főleg a gabonaféléket károsítják Melampsora sp. Cronartium ribicola
Gabonarozsda Puccinia graminis
Gabonarozsda Puccinia graminis
ecidospórák uredospórák teliospórák Gabonarozsda Puccinia graminis
2. o: Üszöggombák - Ustomycetes nem obligát paraziták spóratípusaik: 1. teliospórák (üszögspórák), 2. bazidiospórák általában csíranövényeket, magházakat, portokot, levelet, szárat fertőznek szervspecifikus fajok tipikus képviselőjük a kukoricaüszög (Ustilago maydis)
Kukoricaüszög Ustilago maydis
Kukoricaüszög Ustilago maydis
3. o: Valódi bazídiumos gombák - Basidiomycetes termőtest (bazidiokarpium) és termőréteg (himenium) szerveződik, mely általában termőrétegtartón (himenoforum) található
r: Kocsonyagomba-alkatúak - Tremellales bazídiumok válaszfallal hosszában osztott (fragmobazídium) faanyagokon élő szaprobionta gombák a termőtest fehér vagy élénk színű (narancssárga), kocsonyás, elterülő lombos fák lehullott, elhalt ágain jellemző a Tremella mesenterica
r: Fülgomba-alkatúak - Auriculariales bazídiumok válaszfallal keresztben osztott (fragmobazídium) szaprobionta vagy parazita fajok a termőtest fül alakú, kocsonyás-porcos lombos fajok (pl. fekete bodza) elhalt ágain gyakori az Auricularia auricula-judae
a Tremellales és Auriculariales osztott bazídium-típusai (fragmobazídium) Fragmobazídium-típusok A. Auricularia; B. Tremella; C. Dacryomyces; D. Tulasnella
További gombacsoportok általános jellemzői a bazídium tagolatlan (holobazidium = homobazidium) a bazídiumok alkotta termőréteg (himenium) a termőtest belsejében vagy felületén, termőrétegtartókon (himenofórum) szerveződik
a termőtest lehet nyitott, félig nyitott vagy zárt gymnocarp (nyitott) termőtest hemiangiocarp (félig nyitott) termőtest
szaprobionták, szimbionták vagy (hemi-)paraziták a szimbionták ektotróf vagy endotróf mikorrhizát képezhetnek
r: Kéreggomba-alkatúak - Thelephorales a termőtest vékony, rendszerint az aljzatra kerül, kéregszerű himeniumuk többnyire a termőtest felső felületén szerveződik a fajok nagy része farontó faj (pl. Stereum hirsutum)
r: Palánkagomba-alkatúak - Clavariales a termőtest fölfelé álló, bunkó alakú (palánkagombák - Clavaria spp.) vagy korallszerűen elágazó (korallgombák - Ramaria spp.) a himenium a termőtest egész felületét vagy csak az ágacskák csúcstájait borítja erdei talajon élő szaprobionták, a korallgombák szimbionták
r: Gerebengomba-alkatúak - Hydnales a termőtest szétterülő vagy tönkre és kalapra különülő a himenium tüskeszerű képleteken keletkezik szaprobionta fajok (pl. Hydnum repandum)
r: Tapló-alkatúak - Poriales termőtestük alakja változatos, egyévesek vagy évelők a termőtest húsa fás vagy bőrszerű a himeniumot a termőtest alján fejlődő - többnyire - csöves termőrétegtartók viselik
r: Rókagomba-alkatúak - Cantharellales tölcséres termőtestük, tönkre futó ráncos, eres vagy sima termőrétegtartóval mikorrhizás fajok (pl. Cantharellus, Craterellus)
Kalaposgombák
a termőtest rendszerint kalapra és tönkre tagolódik a termőrétegtartó (himenofórum) csöves vagy lemezes termőtestük kezdettől fogva nyitott (gymnocarp) vagy kezdetben zárt, de spóraéréskor már nyitott (hemiangiocarp)
a hemiangiokarpikus gombáknál burkot találunk - részleges burok (csak a termőrétegtartót borítja) - teljes burok (az egész termőtestet borítja) a részleges burokból gallér, fátyol vagy gyűrű marad vissza a teljes burok maradványa a bocskor, ill. a kalap foltjai
a spóra színe alapján felállítható csoportok: - fehér spórások (Leucosporae) - rózsaszín spórások (Rhodosporae) - sárgásbarna, rozsdaszínű spórások (Ochrosporae) - sötétbarna, fekete spórások (Melanosporae)
r: Tinórúgomba-alkatúak - Boletales a termőrétegtartó többnyire csöves, mely a kalapról könnyen lefejthető mikorrhizás erdei fajok
r: Csiperke-alkatúak - Agaricales a termőrétegtartó lemezes fontos elkülönítő bélyegük a lemez tönkhöz való illeszkedése és a spórapor színe többféle élőhelyen jelennek meg, túlnyomó részben szaprobionták
r: Galambgomba-alkatúak - Russulales a termőrétegtartó lemezes, a lemezek vastagok, sűrűn állók, törékenyek tönkjük tömör, nem rostos a termőtestben kerek sejtekből (szferociszta) álló csoportok találhatók
tejnedvük nincs (galambgombák - Russula spp.) vagy van (tejelőgombák - Lactarius spp.) mikorrhizás erdei fajok
Pöfeteggombák
bazídiumuk nem tagolt termőtestük zárt (angicarp), a bazidiospórák szétesésük után szabadulnak ki a termőtest fejlődhet a talajban (hipogei) vagy a talajon (epigei) a bazidiokarpium külső burokból (peridium) és húsos rétegből (gleba) áll angiocarp termőtest
a termőtest bocskorból, tönkből és süvegszerű glebából áll (szömörcsögfélék - Phallaceae) a termőtest ± gömbös, szabálytalanul vagy szabályosan nyílik (pöfetegfélék - Lycoperdaceae) a termőtest perídiuma csillagszerűen nyílik (csillaggombafélék - Geastraceae) a termőtest ± gömbös, a gleba fekete, márványozott (áltriflafélék - Sclerodermataceae)
A bazídiumosgombák csoportosítása a termőtest alakja szerint NEM KALAPOS GOMBÁK Nyitott termőtestű bazídiumosgombák Taplók: fatörzsön növő, féloldalas, csöves termőrétegű Korallgombák: bokrosan elágazó termőtestű Palánkagombák: egyszerű, bunkó alakú termőtestű
NEM KALAPOS GOMBÁK (FOLYTATÁS) Zárt termőtestű bazídiumosgombák Pöfeteggombák: az egyrétegű, gömbölyded termőtest éretten kilyukad vagy felrepedezik Csillaggombák: a két vagy három rétegű termőtest külső rétegei csillagszerűen lerepednek, a belső lyukkal nyílik Szömörcsöggombák: a kucsmagombához hasonló, de a süvegrész nyálkás és rossz szagú
KALAPOS GOMBÁK Csapos termőréteg Gerebengombák Eres termőréteg Rókagombák
Csöves termőréteg KALAPOS GOMBÁK (FOLYTATÁS) Vargánya, tinóru nemzetség (Boletus): Kalap: vastag húsú, csupasz, sima Termőréteg: vastag, a tönk körül attól távol álló Tönk: hasas, hálózatosan recés vagy szemcsés Xerocomus-nemzetség: Kalap: vékony húsú, molyhos, száraz, repedező Termőréteg: tág pórusú Tönk: karcsú Suillus-nemzetség: Kalap: közepesen vastag húsú, ragadós, szárazon fényes Termőréteg: a tönkhöz nőtt, apró pórusú Tönk: karcsú, nem hálózatosan recés, gyakran galléros
KALAPOS GOMBÁK (FOLYTATÁS) Csöves termőréteg (folytatás) Tylopylus-nemzetség: Kalap: matt Termőréteg: rózsaszín, felkanyarodó Tönk: nagy szemű, hálózatos Epeízű tinóru Leccinum-nemzetség: Kalap: vastag húsú, igen domború, száraz, sima Termőréteg: feltűnően vastag, a tönktől elálló, felkanyarodó Tönk: megnyúlt, durván érdes, pikkelyes; húsa szürkül
KALAPOS GOMBÁK (FOLYTATÁS) Lemezes termőréteg Spóra Alak Sötétbarna, fekete Rózsaszín Sárgásbarna, rozsdaszínű Szabályos Fehér Lemez Ritka Galócák Bocskorosgombák: a kalap nem bordázott Selyemgombák: a kalap bordázott
Lemezes termőréteg (folytatás) Spóra Alak Sötétbarna, fekete Rózsaszín Sárgásbarna, rozsdaszínű Szabályos Fehér Lemez Ritka Csiperkék Harmatgombák Tőkegombák Rétgombák Őzlábgombák: a gallér mozgatható, a tönk csuklósan kifordítható; Tuskógombák: a gallér nem mozgatható, a tönk nem fordítható ki Pókhálósgombák Kénvirággombák
Lemezes termőréteg (folytatás) Spóra Alak Sötétbarna, fekete Rózsaszín Sárgásbarna, rozsdaszínű Szabályos Fehér Lemez Ritka Csengettyűgombák: a tönk a kalapból csuklószerűen kifordítható; Döggombák: a tönk a kalapból nem fordítható ki Fakógombák Pereszkék: húsa rugalmas, tönkben rostosszálas Galambgombák: húsuk merev, pattanva törő, morzsalékony
Lemezes termőréteg (folytatás) Spóra Alak Sötétbarna, fekete Rózsaszín Sárgásbarna, rozsdaszínű Szabályos Fehér Lemez Ritka Szemétgombák Porhanyósgombák Szegfűgombák Fülőkék
Lemezes termőréteg (folytatás) Spóra Alak Sötétbarna, fekete Rózsaszín Sárgásbarna, rozsdaszínű Szabályos Fehér Lemez Ritka Tintagombák Susulykák Kígyógombák Nedűgombák
Lemezes termőréteg (folytatás) Spóra Alak Sötétbarna, fekete Rózsaszín Sárgásbarna, rozsdaszínű Szabályos Fehér Lemez Ritka Cölöpgombák Nyálkásgombák Kajszagombák Tejelőgombák: tejnedv van; Tölcsérgombák: tejnedv nincs, vékony húsú, szabályos tölcséres kalapú; Laskagombák: tejnedv nincs, szívós, rostos húsú, szabálytalan, kajla kalapú Csigagombák Nyirokgombák
7. t: Konídiumosgombák - Deuteromycota (Fungi imperfecti) csak ivartalan szaporítósejtekkel szaporodó soksejtű gombafajok aszkuszos vagy bazídiumos alakjuk (még) nem ismert, ezért biztos rendszertani helyük nem állapítható meg 15-20.000 fajt sorolnak ide (is), ezek 1/3 részénél még ismeretlen az ivaros szaporodási forma, az ismertek 95 %-a Ascomycota perfekt alak imperfekt alak felosztásuk a konidiumok szerveződése alapján történhet
A gombák ökológiai jelentősége fontos szerepük van a korhadékbontásnál (szaprobionta fajok) mineralizálás fejlettebb növényekkel mikorrhizát alkothatnak (szimbionta fajok) növény- és állatfajok kórokozói lehetnek (parazita fajok) dekomponáló tevékenységet a gombák inkább a hidegebb talajokon, savanyú közegben végzik - (míg a baktériumok a melegebb talajokon, semleges vagy lúgos közegben) [komplementer csoportok] élelmiszereket, faanyagot, ipari termékeket tehetnek tönkre
A gombák ökológiai jelentősége (folytatás) az ehető gombák fontos emberi táplálékok néhány fajuk termeszthető is (pl. kétspórás csiperke, laskagomba, shii-take, óriás harmatgomba) az élesztőgombák több iparágban nélkülözhetetlenek (sör-, bor-, sajt-, kenyérgyártás, tejtermékek) antibiotikumokat tartalmazhatnak (pl. Gibberella fujikuroi gibberellin) szerepük lehet a biológiai védekezésben is (pl. rovarpatogén gombák) indikátor szervezetek
Fontosabb termesztett gombafajok Kétspórás csiperke (Agaricus bisporus) Shii-take gomba (Lentinus edodes) Késői laskagomba (Pleurotus ostreatus) Óriás harmatgomba (Stropharia rugoso-annulata)
Az ember elvesztette képességét, hogy a jövőbe tekintsen és arról gondoskodjon. Végül is majd elpusztítja a Földet. Albert Schweitzer