A legismertebb termesztett gombafajok környezetkímélő, korszerű táptalajainak kidolgozása. Vezető kutató: Dr. Balázs Sándor
|
|
- Dávid Sipos
- 6 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A legismertebb termesztett gombafajok környezetkímélő, korszerű táptalajainak kidolgozása Vezető kutató: Dr. Balázs Sándor A pályázattal a világon és hazánkban termesztett legjelentősebb fajok terméseredményének további javítását kívántuk elérni. Erre a célra a ZKI Zrt-ben folyó gombakutatásokkal elért szalmás táptalaj gyakorlati alkalmazhatóságát kívántuk a termesztés számára biztosítani. A kísérlethez 4 fajt választottunk, a szaprobionták közül az Agaricus bisporust és az A. bitorquist, a fakultatív paraziták közül pedig a Pleurotus ostreatus hibridjét, továbbá a Lentinula edodest. A szalmás táptalaj előnye a trágyás komposztokhoz képest igen jelentős lehet, mert a környezetet nem szennyezi, ugyanis az ammóniatermelés jelentéktelen. A táptalaj előkészítése száraz hőkezelés esetén 1 nap, nedves hőkezelésnél 3 nap, szemben a trágya komposztokéval, amelynél 16 nap. Elméletileg lényegesnek tartható új eredmény, hogy a szaprobiontákat a szalmás táptalajon is termeszteni lehet. Ezt eddig egyetlen más kutató, oktató szervezet sem tudta bizonyítani a világon. A szalmás szubsztrátum hátránya viszont, hogy a rajta elérhető termésmennyiség átlagosan legfeljebb 5%-a a komposztokon elért eredményeknek. Sok előnye ellenére tehát a gombatermesztésben a szalmás táptalajt csak az esetben lehet alkalmazni, ha az gazdaságosságban eléri a komposztokon ma ismert termésmennyiségeket. Pályázatunkkal azt kívántuk elérni, hogy a szalma táptalajon hasonló eredményt érjünk el, mint a komposztos táptalajokon. A megfigyeléseink, továbbá irodalmi adatok alapján a terméshozam növelését feltehetően a szalma táptalaj N-tartalmának növelésével lehet elérni. A szalmák N-tartalma,5-,8% közötti, míg a komposztoké 2,-2,4% között van. Azt is vizsgáltuk egyidejűleg, hogy mely mezőgazdasági melléktermékek alkalmasak a szalma táptalaj eredményének gazdaságos elérésére. A kísérlet leírása Az Agaricus bisporus-t világszerte, így Magyarországon is komposztált, majd hőkezelt lótrágyán, illetve szalma, lótrágya és csirketrágya keverékéből készült komposzton termesztik. A ZKI Zrt-ben a termésmennyiség növelése céljából másfajta, korszerűbb táptalajok előállításával is próbálkoztunk a 8-as évektől. A kísérletek során sikerült olyan táptalajt nyernünk, melynek előkészítése egyszerűbb, környezetkímélőbb és gazdaságosabb lehet, mint a trágyakomposztoké vagy a szintetikus táptalajoké. Ez a táptalaj ugyanakkor alkalmas nemcsak az Agaricus sp., hanem a Pleurotus sp. és több más termeszthető faj (Lentinula edodes, Stropharia sp., Coprinus sp. stb.) termesztésére is. A vizsgált gombafajoknak (Agaricus bisporus, Agaricus bitorquis, Pleurotus sp., Lentinula sp.) a natúr szalmán elért terméshozamai viszonylag alacsonyak voltak. Feltételezzük, hogy a kisebb termés oka a szalma alacsony N-tartalmával van összefüggésben. Ezért is próbálkoztunk a szalmás táptalajok N-tartalmának növelésével. A fő kérdés az volt, hogy az alacsony termésnek valóban ez az oka, és ha igen, akkor milyen N-tartalmú anyaggal és milyen mértékben lehet a kívánt N-tartalom növelését elérni. A búzaszalma táptalajdúsításával terveztük a gombafajok terméshozamának a növelését. A gabonafélék szalmáinak N-tartalma,5-,8% között változik a szárazanyag %-ában. Tehát ezt a N szintet növeltük, hogy jó terméshozamot és jó minőséget érjünk el. Erre a mezőgazdaságban előforduló, könnyen hozzáférhető melléktermékeket - borsószalmát, 1
2 szójaszalmát, et, búzakorpát és a csiperkegomba-termesztésben használatos dúsítóanyagot, a t választottuk ki. A dúsítóanyagokat 1, 2, 3 tömeg%-ban kevertük a hőkezelt, nedves szalmához. Az adagolt dúsítóanyagokat szárazon hőkezeltük (1 C-on 6 percig). A táptalaj hőkezelésnél kétféle módszert alkalmaztunk - nedves hőkezelést és - szárazon történő hőkezelést. A nedves hőkezelés, amit a gyakorlatban pasztörizálásnak neveznek, 7%-os nedvességtartalmú komposztnak 55-6 C-on 12 órán át tartó kezelését jelenti. Ezt követően 3-4 napon át a hőmérsékletet 5 C-ra csökkentik, és ezen a hőmérsékleten kondicionálják a komposztot. A kísérletünknél a nedves hőkezelésnél a szecskázott szalmát halomban 6 napig nedvesítettük, közben néhányszor átforgattuk. Ezt követően történt a pasztörizáció 65 C-on 18 órán át. A kondicionálás a pasztörizálás folytatása volt, melynek során a táptalajt 52 órán keresztül 48 C-on tartottuk. A szárazon történő hőkezelés előtt a szalmát kalapácsos darálóval 2-4 mm-es darabokra aprítottuk. A legtöbb hőkezeléses eljárásnál a szalma darálását követően történik a nedvesítés, majd a hőkezelés. A szárazon történő hőkezelésnél a szalma légszáraz állapotban (12-14% nedvességtartalom)) kerül a hőkezelő kamrába. A hőkezelés gőzzel történik. 2-3 perc alatt a szalma hőmérséklete elérte a 1 C-ot, ezt követően 6 percig a szalma hőmérsékletét ezen a hőfokon tartottuk. A hőkezelés ideje alatt a hőkezelő kamrába friss levegőt nem juttattunk be, csak a belső levegőt kevertük. Így értük el mindenhol a szalmában a kívánt hőmérsékletet. A szárazon hőkezelt szalmát 3 ppm-es benomiles (Fundazol 5WP) vízzel nedvesítettük be 65-7% nedvességtartalomra. Mindkét esetben a táptalaj a kórokozóktól és kártevőktől mentessé válik. Eddigi tapasztalataink szerint a száraz hőkezelés rövidebb, egyszerűbb és olcsóbb a pasztörizálási módszernél. A hőkezelést követően a szárazon hőkezelt dúsítókat bekevertük a táptalajba, majd ezt követően került sor a beoltásra. A vizsgálatokat 4 gombafajjal (Agaricus bisporus, Agaricus bitorquis, Lentinula edodes, Pleurotus ostreatus) végeztük. A 4 faj szaporítóanyagát és a törzsek fenntartását a ZKI Zrt. gombalaboratóriumában állítottuk elő. A kísérletekhez a Pleurotus sp.-nél 3%, a Lentinula sp.-nél, az Agaricus bisporusnál és az Agaricus bitorquisnál pedig 5 tömeg% szemcsírát kevertünk a táptalajokba. A Lentinula kísérleteknél a táptalajhoz 5 tömeg%-ban gipszet is adagoltunk a kellő ph érték beállításához. A kísérleteket két ismétlésben állítottuk be, kontrollként a dúsitás nélküli hőkezelt szalmát használtuk. Előkísérletek 23-ban és 24-ben a tápanyag N-dúsításához laborméretű un. előkísérletet végeztünk. A kísérletek 23-ban tehát a szárazon hőkezelt dúsított szalma vizsgálatával indultak. A táptalaj előállítására a már említett módon került sor. Dúsítóanyagként borsószalmát (kicsépelt magborsó szalmája), szójaszalmát (aprított szójaszár), búzakorpát, et és a t (szójaszármazék) kevertünk 1, 2, 3 tömeg%-ban a táptalajhoz. A vizsgálatokat részben petri-csészében, részben kis zacskós (5 g) kiszerelésben végeztük. A vizsgálatoknál mind a négy faj szerepelt. A petri-csészébe töltött anyagoknál 4-4 micéliummal átszőtt gabonaszemmel történt az oltás. A petri-csészés anyagok inkubálása 25 C-on termosztátban történt. A kis zacskók átszövetését pedig laboratóriumban C-on végeztük. A átszövetett zacskók letermesztése gombatermesztésre használt pincében történt. 2
3 A kísérlet során megfigyeltük és mértük a dúsítóanyagok hatását a micélium növekedésére petri-csészében. Kis zsákban az átszövetés, valamint a termőrefordulás idejét és a terméshozamot vizsgáltuk. A 23. évi előkísérletek eredményei A Pleurotus micéliuma nap alatt szőtte át a vizsgált dúsított táptalajokat petricsészében. A leggyorsabban a dúsítás nélküli szalmát, a leglassabban pedig a 3% t tartalmazó táptalajt szőtte át a micélium. A kis zsákos kísérletnél (5 g nedves táptalaj) is hasonló eredményt kaptunk. A terméshozamot tekintve legmagasabb hozamot a búzakorpával, tel és a lel dúsított táptalajon kaptunk. A petri-csészében lévő táptalajt a Lentinula micéliuma 17-2 nap alatt szőtte át. Az átszövődés idejében a dúsított táptalajok és a natúr szalma között lényeges eltérés nem volt. A kis zsákos táptalajnál, ha a dúsítóanyagokat 1%-ban adagoltuk, a Lentinula micéliuma néhány nappal gyorsabban szőtte át, mint a 2, illetve 3%-os dúsításnál. A kontrollhoz képest csekély növekedést értünk el a terméshozamban a és a adagolásával. Az Agaricus bisporus és az Agaricus bitorquis a különböző dúsítóanyagokkal kevert búzaszalmát nagyon gyéren szőtte át. A 24. évi előkísérletek eredményei 24-ben a szalma táptalajt nedves hőkezeléssel állítottuk elő. Az előkezelt táptalajt 9 cm átmérőjű petri-csészébe és kis zacskóba (5 g nedves táptalaj) töltöttük. A kezelések a 23- ban a száraz hőkezelésnél leírtakkal azonosak voltak. A Pleurotus és az Agaricus fajoknál az átszövetési időben lényeges változás nem mutatkozott a dúsítóanyagok hatására a kontrollhoz képest sem a petri-csészés, sem a kis zsákos kísérleteknél. A dúsítóanyagok közül a adagolásával értük el a legnagyobb terméshozamot az Agaricus bisporus és az Agaricus bitorquis fajoknál. A Pleurotus ostreatusnál jó eredményt adott a és a használata. A Lentinula edodesnél a legmagasabb terméshozamot a búzakorpával dúsított búzaszalmán kaptuk. 25. évi félüzemi kísérletek Az előkísérleti évek tapasztalatai alapján 25-ben mindkét hőkezeléssel előállított dúsított táptalajon tovább vizsgáltuk a 4 gombafajt. A dúsítóanyagok közül kiválasztottuk az elő kísérletekben legjobban szereplő 3 dúsítóanyagot (,, ). Ezeket az anyagokat 1, 2 és 3 tömeg%-ban kevertük a hőkezelt táptalajokhoz. A becsírázott, dúsított táptalajból 2 kg tömegű zsákokat készítettünk. A Pleurotus sp. és a Lentinula sp. zsákokat a zsák egész felületén perforáltuk, az Agaricusnál használatosakat csak a felső ¼ részén. A csiperkés zsákokat az átszövődés után 5-6 cm vastagon nedves takarófölddel fedtük be. A 25. évben beállított kísérletnél az anyagok átszövetése klímatizált műanyag termesztőházban, a letermesztés pedig pincében történt. A dúsított táptalajok nedvesség %-át, ph értékét és nitrogéntartalmát az 1. táblázat szemlélteti. A kísérlet két ismétlésben 2 kg tömegű zsákban került beállításra. Az eredmények jobb összehasonlítása érdekében az adatokat 1 kg tömegre adtuk meg. 3
4 1. táblázat Különböző módon hőkezelt dúsított szalma táptalaj adatai 25 száraz hőkezelés nedves hőkezelés dúsítás %-a nedvesség nitrogén m/m% ph nedvesség nitrogén m/m% ph m/m% (szárazanyagban) m/m% (szárazanyagban) 1% 71,3 1,2 7,75 72,3,8 8,86 2% 7,5 1,3 7,29 71,8,9 8,45 3% 7,1 1,14 7,27 71,5,95 8,47 1% 71,4,9 8,18 72,7,77 8,63 2% 71,2 1,5 8,22 72,4,83 8,5 3% 69,1 1,12 8,8 71,5,87 8,39 1% 72,9 1,14 8,15 72,5 1,3 8,7 2% 71,9 1,51 7,88 72,1 1,3 8,54 3% 7,3 1,53 7,9 71,3 1,22 8,47 búzaszalma 71,4,96 8,8 73,3,68 8, évi eredmények Az első szedés idejének alakulása A kísérletek során vizsgáltuk az első szedés idejének alakulását a hozzáadott dúsítók hatására. A nedves hőkezeléssel előállított táptalajon a Pleurotus sp. első szedése a csírázástól számítva szinte minden dúsításnál a 25. napon történt. A szárazon hőkezelt táptalajokon néhány nappal később indult meg a szedés, mint a nedves táptalajokon. Hasonló eredményt értünk el az Agaricus bisporus-szal is. A nedvesen hőkezelt, dúsított táptalajról a csírázást követő napon történt az első szedés. A szárazon hőkezelt dúsított táptalajról 2-3 nappal később indult meg a szedés. Hasonló eredményt kaptunk az Agaricus bitorquisnál is. A nedves hőkezeléssel előállított dúsított táptalajon 6-7 nappal korábban történt az első szedés, mint a szárazon hőkezelt táptalajokon. Az eredményeket az 1. ábra szemlélteti. 4
5 1. ábra Az első szedés ideje szárazon és nedvesen hőkezelt dúsított szalmán (25. év) nap % 2% 3% 1% 2% 3% 1% 2% 3% 1% 2% 3% 1% 2% 3% 1% 2% 3% szalmaszalma nedves hőkezelés száraz hőkezelés nedves hőkezelés száraz hőkezelés nedves hőkezelés száraz hőkezelés nedvesszáraz hők. hők. A. bisporus A. bitorquis Pleurotus sp. 5
6 A terméshozamok alakulása A Pleurotus ostreatus nedves hőkezelésénél a dúsítóanyagok hatására csekély mértékben növekedett ugyan a termésmennyiség, ez azonban egyik esetben sem volt szignifikáns. A Pleurotus száraz hőkezelésénél a búzakorpás kezelésnek pozitiv hatása volt a termésmennyiségre. Hasonló eredményeket tapasztaltunk a adagolásánál is. A lel történő dúsításnál szignifikáns különbség szintén nem volt. A tel történő dúsítás esetén csak az 1%-os kezelésnek volt pozitív hatása. Az ennél magasabb dózisnál már negatív hatást tapasztaltunk. A kétféle hőkezeléssel előállított dúsított táptalajokon elért terméshozamot a 2. ábra szemlélteti. A 25. évben vizsgált gombafajok eredmény táblázatát a 2. táblázat tartalmazza. 2. ábra 35 A dúsítóanyagok hatása a Pleurotus ostreatus terméshozamára (25. év) 3 25 g/kg táptalaj % 2% 3% 1% 2% 3% 1% 2% 3% szalma nedves hőkezelés száraz hőkezelés Az Agaricus bisporus nedves hőkezeléssel előállított táptalaj búzakorpával történő dúsítás hatására csak a 3%-nyi adagolás esetén termett többet a kontrollhoz képest. A másik két kezelés csekély mértékben termett többet a dúsítóanyagok hatására, amely különbség azonban nem volt szignifikáns (2. táblázat). A adagolásával a 2 és 3%-os kezelés szignifikánsan nagyobb termést mutatott a kontrollhoz képest. A különbség közel 5%-os volt a kontrollhoz viszonyítva. A legnagyobb termésnövekedést a használatánál tapasztaltuk. Mindhárom kezelés szignifikánsan többet termett, és annál nagyobb volt a különbség, minél nagyobb volt a dózis. Itt a növekedés mértéke a legjobb kezelésnél elérte a 25%-ot is. 6
7 2. táblázat Eredmény táblázat a 25. évi három gombafaj hőkezelési kísérletéről (terméshozam g/kg táptalaj) gombafaj Pleurotus ostreatus Agaricus bisporus Agaricus bitorquis hőkezelés nedves száraz nedves száraz nedves száraz Dúsítóanyag dúsítóanyag 1% 277,5 248,3 287,5 213, 289,3 219,3 14,8 82,3 21, 185,3 28,8 226,3 9,5 92,5 15,5 168, 142, 19,3 dúsítóanyag 2% 274, 286, 299, 272,8 216,7 279,5 132,8 178,8 277,8 235,8 26,5 273, 73,7 11,5 157,5 174,7 129,8 187,5 dúsítóanyag 3% 262, 257,3 227,8 318, 138, 264, 211,8 188,3 315,3 243,8 223,3 288, 66,3 125,2 185, 139,2 179,8 188,8 kontroll 244,8 244,8 244,8 23,5 23,5 23,5 123,8 123,8 123,8 111, 111, 111, 7, 7, 7, 128,8 128,8 128,8 szignifikáns nem nem nem igen igen nem igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen nem igen SzD5% ,9 34,5-34,1 26,5 35,7 39,5 8,8 26,5 14,6 15,6 39,8 22,7-34,5 7
8 Az Agaricus bisporus száraz hőkezelésénél a hatására minden esetben szignifikánsan növekedett a termésátlag (2. táblázat). A legnagyobb termésnövekedést a 3%- os kezelésnél kaptuk. A használatánál is mindhárom kezelés szignifikánsan nagyobb eredményt adott. A legjobb kezelés itt is a 3%-os volt (3. ábra). 3.ábra A dúsítóanyagok hatása az Agaricus bisporus terméshozamára 35 3 g/ kg táptalaj % 2% 3% 1% 2% 3% 1% 2% 3% szalma nedves hőkezelés száraz hőkezelés A nél is mindhárom kezelés többet termett a kontrollhoz képest. A legmagasabb termésátlag a 3%-os kezelés volt abszolút értékben, bár ez nem különbözött szignifikánsan a 2%-os kezeléstől. Az Agaricus bitorquis nedves hőkezelésénél csak az 1%-os búzakorpás kezelés bizonyult szignifikánsan nagyobbnak, mint a kontroll (2. táblázat). A 3%-os kezelésnél már a kontrollhoz képest csökkenést tapasztaltunk, amely azonban szignifikáns volt. A adagolásánál mindhárom kezelés hatására a kontrollhoz képest nagyobb termésátlagot kaptunk. A legmagasabb termésátlag a 3%-os kezelésnél volt. A es kezelés esetében a 2 és a 3%-os kezelés szignifikánsan többet termett a kontrollhoz képest. A 3%-os kezelésnél mintegy 2,6-szeres volt a termésnövekedés. Az Agaricus bitorquis száraz hőkezelésénél a 1 és 2%-os kezelés hatására szignifikánsan növekedett a termésmennyiség a kontrollhoz képest (2. táblázat). A 3%-os kezelésnél már nem volt szignifikáns a különbség. A es kezelés nem hozott egyik esetben sem szignifikáns különbséget a kontrollhoz képest, bár a két kezelésnél is abszolút értékben a kezelt többet termett. A mindhárom kezelése szignifikánsan többet termett, mint a kontroll, de a három kezelés szignifikánsan nem különbözött egymástól (4. ábra). 8
9 4. ábra A dúsítóanyagok hatása az Agaricus bitorquis terméshozamára (25. év) g/kg táptalaj % 2% 3% 1% 2% 3% 1% 2% 3% szalma száraz hőkezelés nedves hőkezelés 26. évi kísérletek 26-ban a kísérletet megismételtük mind a négy fajjal. A száraz és nedves hőkezeléssel előállított táptalajhoz adagoltuk a szárazon hőkezelt dúsítóanyagokat (,, ) 1, 2, 3 tömegszázalékban. A becsírázott táptalajból 5 kg tömegű zsákokat készítettünk. A Pleurotus és a Lentinula zsákokat teljes felületen perforáltuk, az Agaricusnál csak a felső ¼ részt. Az Agaricusnál az átszövetést követően a táptalajt 5-6 cm-es rétegben takarófölddel fedtük. A kísérleti anyagok átszövetése klímatizált műanyag termesztőházban, a letermesztés pincében és klímakamrában történt. A dúsítóanyagok N-növelő hatását bevizsgáltuk, amelyeket a 3. táblázat mutat. A minta Kjeldahl-nitrogén tartalma a tápközeg szerves N-tartalmát adja, vagyis a szaprobionta gombafajok által felvehető nitrogénszintre utal. Az eredmények jobb összehasonlítása érdekében az adatokat 1 kg-ra adtuk meg. 3. táblázat Különböző módon hőkezelt dúsított szalma nitrogéntartalma Nitrogén Dúsítóanyag megnevezése (szárazanyagra vonatkoztatva) (%) nedves hőkezelés száraz hőkezelés 1%,79,81 2%,73,81 3%,97,71 1%,77,7 2%,96,75 3%,87 1,2 1%,92,88 2% 1,6,92 3% 1,11,97 búzaszalma,63,56 9
10 A 26. évi eredmények Az első szedés idejének alakulása A szárazon és nedvesen hőkezelt dúsított táptalajon az első szedési nap a Pleurotus sp.-nél csírázástól számítva a nap volt. A kezelések és a dózisok között szinte nem volt különbség (5. ábra). Az Agaricus bisporusnál a nedvesen hőkezelt táptalajról a csírázástól számítva a napon történt az első szedés. A natúr szalmán a legkésőbb, a 44. napon. A szárazon történt hőkezelésnél az első szedés a 45. napon történt. Itt is a natúr szalmán történt a legkésőbb az első szedés, az 54. napon. Hasonlóképpen a nedves táptalajon előbb jelentek meg az Agaricus bitorquis és a Lentinula edodes termőtestei, mint a szárazon hőkezelt táptalajon. 1
11 5. ábra Az első szedés ideje szárazon és nedvesen hőkezelt dúsított szalmán ( 26. év) nap % 2% 3% 1% 2% 3% 1% 2% 3% 1% 2% 3% 1% 2% 3% 1% 2% 3% szalmaszalma nedves hőkezelés száraz hőkezelés nedves hőkezelés száraz hőkezelés nedves hőkezelés száraz hőkezelés nedveszáraz hők. hők. Pleurotus A bisporus A bitorquis Lentinula sp. 11
12 A terméshozamok alakulása A Pleurotus ostreatusnál a tel dúsított nedves hőkezeléssel előállított táptalajon a dúsítás nem eredményezett a kontrollhoz képest szignifikáns eltérést (4. táblázat). 4. táblázat Eredmény táblázat a 26. évi gombafajok táptalajdúsítási kisérleteiről (terméshozam g/1 kg táptalaj) gombafaj Pleurotus ostreatus Lentinula edodes hőkezelés nedves száraz nedves száraz dúsítóanyag dúsítóanyag 1% dúsítóanyag 2% dúsítóanyag 3% kontroll szignifikáns igen nem nem igen nem nem igen igen igen igen igen igen SzD5% 339, , ,2 216,8 282,8 264, ,4 A búzakorpával történt dúsítás hatására szignifikáns termésnövekedés volt a kontrollhoz képest. A termésmennyiség az 1 és a 2%-os kezelésnél szignifikánsan kevesebb volt a kontrollhoz viszonyítva. A 3%-os kezelés szignifikánsan többet termett. A dúsítóanyag hatására bár termésnövekedést tapasztaltunk, ez azonban nem volt szignifikáns. Gyakorlatilag teljesen hasonló volt az eredmény a száraz hőkezelésnél. Sem a nél, sem a nél nem tapasztaltunk szignifikáns különbséget a kontrollhoz képest. A adagolásánál az 1 és a 2%-os kezelés szignifikánsan kevesebbet adott, mint a kontroll. A termésátlagok alakulását a 6. ábra szemlélteti. 12
13 6. ábra A dúsítóanyagok hatása a Pleurotus ostreatus terméshozamára (26. év) g/1 kg táptalaj % 2% 3% 1% 2% 3% 1% 2% 3% szalma nedves hőkezelés száraz hőkezelés Az Agaricus bisporusnál nedves hőkezeléssel előállított és tel dúsított táptalajon valamennyi kezelés esetén szignifikáns termésnövekedést tapasztaltunk (5. táblázat). 5. táblázat Eredmény táblázat a 26. évi gombafajok táptalajdúsítási kisérleteiről (terméshozam g/1 kg táptalaj) gombafaj Agaricus bisporus Agaricus bitorquis hőkezelés nedves száraz nedves száraz dúsítóanyag dúsítóanyag 1% dúsítóanyag 2% dúsítóanyag 3% kontroll szignifikáns nem igen igen igen igen igen igen igen igen nem nem igen SzD5% - 226,9 69,6 618,4 437,4 13,2 75,4 129,5 299, ,3 A 3%-os kezelés volt a legjobb, és ez szignifikánsan magasabb volt az 1 és a 2%-os kezeléshez képest. A hatására bár termésnövekedést tapasztaltunk, ez egyetlen kezelés esetében sem volt szignifikáns. A hatására valamennyi kezelés 13
14 szignifikánsan magasabb termést adott a kontrollhoz képest, és mindhárom kezelés egymástól is szignifikánsan különbözött. A legnagyobb termésátlag a 3%-os kezelésnél volt (7. ábra). 7. ábra A dúsítóanyagok hatása az Agaricus bisporus terméshozamára (26. év) 35 3 g/1 kg táptalaj % 2% 3% 1% 2% 3% 1% 2% 3% szalma nedves hőkezelés száraz hőkezelés Az Agaricus bisporus száraz hőkezeléssel előállított és tel dúsított táptalaján valamennyi kezelés szignifikánsan többet termett a kontrollhoz képest (5. táblázat).. A dózisok növelésével egyenes arányban nőtt a termésátlag. A legtöbb termést a 3%-os kezelés adta, amely szignifikánsan nagyobb volt az összes kezelésnél. A búzakorpás kezelésnél az 1 és a 2%-os kezelés szignifikánsan többet termett a kontrollhoz képest, de a két kezelés egymáshoz képest nem különbözött szignifikánsan. A legnagyobb termésnövekedést a dúsítóanyaggal értük el. Valamennyi kezelés szignifikánsan többet termett a kontrollhoz képest. Mindhárom kezelés egymáshoz képest is szignifikánsan különbözött. A dúsítóanyag növelésével egyenes arányban nőtt a termésátlag melynek alakulását a 7. ábra mutatja. Az Agaricus bitorquis nedves hőkezelésénél a hatására valamennyi kezelés szignifikánsan többet termett (5. táblázat). A legtöbbet a 3%-os kezelés adta, amely szignifikánsan nagyobb volt a másik két kezeléshez képest. A esetében valamennyi kezelés szignifikánsan többet termett, mint a kontroll. A legtöbb termést az 1%-os kezelés adta. A 2 és a 3%-os kezelés egymástól nem különbözött szignifikánsan. A hatására valamennyi kezelés szignifikánsan magasabb termést eredményezett. Mindhárom kezelés egymástól is szignifikánsan különbözött. A dózis növelésével egyre magasabb termésátlagot kaptunk (8. ábra). 14
15 8. ábra A dúsítóanyagok hatása az Agaricus bitorquis terméshozamára (26. év) 25 2 g/1 kg táptalaj % 2% 3% 1% 2% 3% 1% 2% 3% szalma nedves hőkezelés száraz hőkezelés Az Agaricus bitorquis száraz hőkezelésénél a dózisának az emelésével növekedett a termésátlag, azonban így sem volt megbízható szignifikáns különbség köztük. A hatására nem tapasztaltunk szignifikáns különbséget. A legnagyobb termésátlagot az 1%-os kezelés adta (5. táblázat). Valamennyi kezelés szignifikánsan nagyobb termésátlagot adott a kontrollhoz képest a lel történt dúsításnál. A legnagyobb termésátlagot a 3%-os kezelés adta, amely szignifikánsan nagyobb volt az 1%-os kezeléshez viszonyítva is. A terméshozamok alakulását a 8. ábra szemlélteti. A Lentinula edodes nedves hőkezelésénél a csak az 1%-os kezelésnél adott szignifikánsan magasabb termést a kontrollhoz képest (4. táblázat). Az 1%-os kezelés szignifikánsnak mutatkozott a 3%-os kezeléshez képest. A az 1 és a 3%- os kezelés hatására szignifikánsan többet termett a kontrollhoz képest. A három kezelés között nem volt szignifikáns különbség. A adagolásával valamennyi kezelés szignifikánsan nagyobb termést adott a kontrollhoz viszonyítva. Valamennyi kezelés egymáshoz képest is szignifikáns különbséget mutatott. Az adalékanyagok emelésével növekedett a termésátlag (9. ábra). 15
16 9. ábra A dúsítóanyagok hatása a Lentinula edodes terméshozamára (26. év) 3 25 g/1 kg táptalaj % 2% 3% 1% 2% 3% 1% 2% 3% szalma nedves hőkezelés száraz hőkezelés A Lentinula edodesnél szárazon hőkezelt tel dúsított táptalajon valamennyi kezelés szignifikánsan többet termett a kontrollhoz képest (4. táblázat). A kezelések között azonban nem volt szignifikáns különbség. A esetében valamennyi kezelés szignifikánsan több termést adott a kontrollhoz képest. A 3%-os kezelés adta a legnagyobb termésátlagot. A másik két kezelés egymástól nem különbözött szignifikánsan. A nél valamennyi kezelés szignifikánsan többet termett a kontrollhoz képest. A kezelések között csak a 3%-os különbözött szignifikánsan a másik két kezeléstől. A terméshozamok alakulását a 9. ábra mutatja. A négyéves kísérleti munka eredményének összefoglalása Összefoglalásként megállapítható, hogy a nedves hőkezeléssel előállított dúsított táptalajokon néhány nappal korábban történt az első szedés mind a négy gombafajnál. A dúsított táptalajokon a natúr szalmához képest általában néhány nappal előbb jelentek meg a termőtestek. A Pleurotus ostreatusnál a dúsítóanyagok kismértékben ugyan növelték a termésátlagokat, de ezek egy-két kezeléstől eltekintve egyik hőkezelésnél sem voltak szignifikánsak. Megállapítható, hogy a Pleurotusnál a vizsgált dúsítóanyagok nem hoztak pozitív hatást a terméshozamra. Az Agaricus bisporus vizsgált fajtájánál a dúsítóanyagok hatására jelentős terméshozam növekedést tapasztaltunk. A legnagyobb növekedés a alkalmazása esetén volt, ahol a 3%-os kezelés bizonyult a legjobbnak (1-2.fotó). 16
17 1. fotó Agaricus bisporus szárazon hőkezelt lel dúsított szalmán 2. fotó Agaricus bisporus nedvesen hőkezelt lel dúsított szalmán 17
18 Ez a hatás mind a száraz, mind a nedves hőkezelésnél érvényesült. A 3%-os kezelés hatására 2-3-szoros termésnövekedést tapasztaltunk. A halmozott termésmennyiség és az éréslefutás alakulását a nedves hőkezelésnél a 1. ábra mutatja. 1. ábra A halmozott termésmennyiség és az éréslefutás alakulása az Agaricus bisporus nedves hőkezelésénél terméshozam g/1 kg táptalaj nap halmozott termés g/1 kg táptalaj 1% 2% 3% szalma 1% 2% 3% szalma Az ábráról leolvasható, hogy a 3%-kal dúsított táptalajról az össztermés több mint 5%-át a szedés 1. napjáig elértük. 34%-os terméskihozatalt értünk el. Hasonló eredményt kaptunk a száraz hőkezeléssel előállított lel dúsított táptalajon (11. ábra). 18
19 11. ábra A halmozott termésmennyiség és az éréslefutás alakulása az Agaricus bisporus száraz hőkezelésénél terméshozam g/1 kg táptalaj nap halmozott termés g/1 kg táptalaj 1% 2% 3% szalma 1% 2% 3% szalma Az Agaricus bisporusnál tehát a hőkezelt szalma N-dúsításának nagy jelentősége van a terméshozam növelése szempontjából. A 34%-os kihozatal már eléri a komposzton elért hazai terméskihozatalt, s ez a szalmás táptalaj alkalmazási lehetőségét biztosítja. Az Agaricus bitorquisnál a dúsítóanyagok hatására szinte minden esetben terméshozam növekedést tapasztaltunk. A és a használatánál a dúsítóanyag emelésével növekedett a terméshozam. A búzakorpával a 2 és 3%-os kezelés már nem hozott termésnövekedést az 1%-os kezeléshez képest. A hozamnövekedés ennél a fajnál 5 és 27% között változott dúsítóanyagtól függően. A legnagyobb termésnövekedést itt is a lel lehetett elérni (3. fotó). 19
20 3. fotó Agaricus bitorquis nedvesen hőkezelt lel dúsított szalmán Az Agaricus bitorquis halmozott termésmennyiségének alakulását száraz hőkezelésnél a 12. ábra mutatja. 2
21 12. ábra A halmozott termésmennyiség és az éréslefutás alakulása az Agaricus bitorquis száraz hőkezelésénél terméshozam g/1 kg táptalaj halmozott termés g/1 kg táptalaj nap 1% 2% 3% szalma 1% 2% 3% szalma Látható, hogy a 2 és 3%-os lel dúsított táptalajról kaptuk a legtöbb termést. A szedés 1. napjáig a 2%-os kezelés adta a legjobb eredményt a 25. napon azonban a 3%-os dózis elérte, ill. túlszárnyalta a 2%-os kezelést. A szárazon hőkezelt táptalajról a legmagasabb terméshozamot (2%) a 3%-kal dúsított táptalajon értük el. A nedves hőkezelésnél szintén a lel dúsított táptalajon volt a legtöbb termés (23%) (13. ábra). 13. ábra A halmozott termésmennyiség és az éréslefutás alakulása az Agaricus bitorquis nedves hőkezelésénél terméshozam g/1 kg táptalaj nap halmozott termés g/1 kg táptalaj 1% 2% 3% szalma 1% 2% 3% szalma 21
22 A Lentinula edodesnél valamennyi dúsítóanyag használatánál termésnövekedést tapasztaltunk. A esetében az 1%-os kezelés volt a legjobb. A további növelés hatására már bizonyos terméscsökkenést észleltünk. A és a dúsítóanyagoknál a dúsítóanyag növelésével nagyobb termésátlagot lehetett elérni. A búzakorpánál a dózis növelésével elért termésnövekedés azonban nem volt szignifikáns. A legnagyobb termésnövekedést a dúsítóanyaggal értük el, amely elérte a 2,5-szerest is (4. fotó). 4. fotó Lentinula edodes nedvesen hőkezelt lel dúsított szalmán A szárazon hőkezelt lel dúsított táptalaj termésmennyiségének alakulását és az éréslefutást a 14. ábra mutatja. 22
23 14. ábra A halmozott termésmennyiség és az éréslefutás alakulása a Lentinula edodes száraz hőkezelésénél terméshozam g/1 kg táptalaj halmozott termés g/1 kg táptalaj 5 1 nap 1% 2% 3% szalma 1% 2% 3% szalma Terméshozamként a nedves alapanyag súlyának 2%-át értük el 1 nap szedési idő alatt. A nedves hőkezelésnél a szedés 15. napjáig ugyanezen a táptalajon 26% terméshozamot kaptunk (15. ábra). 15. ábra A halmozott termésmennyiség és az éréslefutás alakulása a Lentinula edodes nedves hőkezelésénél terméshozam g/1 kg táptalaj halmozott termés g/1 kg táptalaj nap 1% 2% 3% szalma 1% 2% 3% szalma 23
24 A négyéves kísérletek eredményei elméleti és gyakorlati jellegűek. Elméleti eredmények A szaprobionta termeszthető nagygombák nem csupán komposztált táptalajokon termeszthetők. A publikációk és gyakorlati termesztési tapasztalatok eddig erről nem ezen a véleményen voltak. Bizonyítottuk, hogy a vizsgált gombafajok megfelelően előkészített és fertőzésmentessé tett bontatlan szerves mezőgazdasági melléktermékeken is jól díszlenek. A terméseredmények azonban ezeknek az anyagoknak alacsonyabb N-tartalma miatt még nem érték el a komposzton termesztett fajok eredményeit. A mostani kísérletek bizonyítják, hogy a N-dúsítás révén elérhetők vagy megközelíthetők a komposztos termesztési eredmények. Egyes fakultatív fajok terméseredményei fa alapanyagon vagy szalmán csupán 5%-nyi kihozatalt produkálnak. Ezt az eredményt dúsítással sem tudtuk szignifikánsan elérni. Továbbra is nyitott az a kérdés, hogy ezen fajok termőképessége a fajra jellemzően megkötött és nem vagy alig fokozható üzemi termesztésben is. Gyakorlati eredmények Kísérleteink szerint a termesztésbe vont szaprobionta gombák terméshozama az eddigi 4%- os maximálisnak tartott értéknél is tovább javítható. Ez egyaránt vonatkozik az Agaricus bisporusra és az A. bitorquisra is. A N-tartalom növelése kísérleteinkben a legjobban a 3% dúsítóanyaggal, - mely elsősorban szójaliszttartalmával javítja a gombák teljesítményét - érhető el. Kísérleteink eredményei alapján a 3%-nál nagyobb adagú dúsítók azért nem használhatók, mert a táptalaj töményebb dúsítás esetén oly mértékben és hevesen melegszik fel, hogy a micélium a magas hőmérsékleten elpusztul. A vizsgált fajok közül a Lentinula sp.-nél a dúsítást eredményesen lehet alkalmazni, de a Pleurotus sp.-nél ez a javulás nem bizonyult szignifikánsnak. A laboratóriumi és a termesztési kísérletek eredményei igazolták feltételezéseinket, hogy ha a szalma N-tartalmát növeljük, növekszik a vizsgált gombafajok (Agaricus bisporus, Agaricus bitorquis, Lentinula edodes) terméshozama is. 24
Gombatermesztés. sa rendszertani besorolásuk suk szerint. gazdasági gi hulladékanyagok mellékterm. sa) llók, baromfitelepek, is termeszthető (istáll
Gombák általános jellemzé Gombatermesztés Készítette: Csorbainé dr. Gógán Andrea Dr. Győrfi Júlia előad adásának felhasználásával Az élővilág g külön k n csoportját t alkotják: k: Nem állatok és s nem
Különleges gombafajok termesztése
Különleges gombafajok termesztése dr. Geösel András tanársegéd Zöldség- és Gombatermesztési Tanszék Gödöllő - 2016.05.11. Pecsétviasz gomba Ganoderma lucidum(curt.: Fr.) Karst Morfológia Basidiomycota,
AZ EHETŐ GOMBAFAJOK TERMESZTÉSÉNEK ÉS KUTATÁSÁNAK TOVÁBBI KILÁTÁSAI
Mikológiai Közlemények, Clusiana 46(1): 121 126. (2007) TUDOMÁNYTERÜLETI ÁTTEKINTÉS REVIEW AZ EHETŐ GOMBAFAJOK TERMESZTÉSÉNEK ÉS KUTATÁSÁNAK TOVÁBBI KILÁTÁSAI BALÁZS Sándor és MASZLAVÉR Petra BCE, Zöldség-
BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM A PECSÉTVIASZ GOMBA, GANODERMA LUCIDUM (CURT.: FR.) KARST HAZAI TERMESZTEHETŐSÉGÉNEK LEHETŐSÉGEI. Doktori értekezés tézisei
BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM A PECSÉTVIASZ GOMBA, GANODERMA LUCIDUM (CURT.: FR.) KARST HAZAI TERMESZTEHETŐSÉGÉNEK LEHETŐSÉGEI Doktori értekezés tézisei Maszlavér Petra Témavezető: Dr. Balázs Sándor Professzor
TAKARMÁNYOZÁSI CÉLÚ GMO MENTES SZÓJABAB TERMESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI HELYES AGROTECHNOLÓGIA ALKALMAZÁSA MELLETT A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN
TAKARMÁNYOZÁSI CÉLÚ GMO MENTES SZÓJABAB TERMESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI HELYES AGROTECHNOLÓGIA ALKALMAZÁSA MELLETT A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN A projekt címe: A GMO mentes minőségi takarmány szója termesztés
ÁLTALÁNOS TÁJÉKOZTATÓ
ÁLTALÁNOS TÁJÉKOZTATÓ RÖVID, ÖSSZEFOGLALÓ ÁTTEKINTÉS A HOBBI ÉS KISÜZEMI GOMBATERMESZTÉSRŐL FIGYELEM! KÉRJÜK OLVASSA EL A RÉSZLETES LETÖLTHETŐ TÁJÉKOZTATÓIINKAT IS! Tartalom: I. TERMESZTHETŐ GOMBÁK, KÉMCSŐ-TENYÉSZET
CSIPERKEGOMBA FAJOK HOZAMNÖVELÉSE SZALMA TÁPTALAJON
CSIPERKEGOMBA FAJOK HOZAMNÖVELÉSE SZALMA TÁPTALAJON Doktori értekezés tézisei Sándorné Ferenc Krisztina Témavezetı: Dr. habil Gyırfi Júlia egyetemi docens Készült a Budapesti Corvinus Egyetem Zöldség-
A táptalaj összetevői. Termesztőhelyiségek. Kellő szakértelem. Dr. Győrfi Júlia előadásának. Magas hőmérséklet: termofil mikroorganizmusok működése
Gombatermesztés technológiája Készítette: Csorbainé Gógán Andrea Dr. Győrfi Júlia előadásának felhasználásával A csiperketermesztés feltételei Táptalaj (csiperkekomposzt) Szaporítóanyag (csíra) Termesztőhelyiségek
A CSIPERKEGOMBA TERMESZTÉS ÖKONÓMIAI ELEMZÉSE
A CSIPERKEGOMBA TERMESZTÉS ÖKONÓMIAI ELEMZÉSE Bevezetés MARSELEK SÁNDOR DEME PÁL HÁGEN ISTVÁN A tanulmány az NKFP-2004/4014-04 OM Kutatási feladat keretében készült A világ gombatermesztése éves szinten
Szennyvíziszap dezintegrálási és anaerob lebontási kísérlete. II Ökoenergetika és X. Biomassza Konferencia Lipták Miklós PhD hallgató
Szennyvíziszap dezintegrálási és anaerob lebontási kísérlete II Ökoenergetika és X. Biomassza Konferencia Lipták Miklós PhD hallgató Lehetséges alapanyagok Mezőgazdasági melléktermékek Állattenyésztési
Rövid leírás. Félig zárt (semi-indoor), un. bunker technológia
Győrfi Julia Gombakomposzt, Szaktudás Kiadó Ház Rövid leírás A műben megismerhetjük a legmodernebb komposztkészítési technológiákat, valamint a III. fázisú komposzt használatát, ill. a Magyarországon legelterjedtebb
Szimulált vadkárok szántóföldi kultúrákban
Szimulált vadkárok szántóföldi kultúrákban Napraforgó, kukorica és őszi búza Dr. habil. Marosán Miklós iü. szakértő Dr. Király István iü. szakértő Bevezetés A termésképzés befejeződése előtt keletkező
Gombák általános jellemzése. Gombatermesztés. Táplálkozási jelentőségük. A gombák jellemzése. Gombatermesztés előnyei 2011.01.11.
Gombák általános jellemzése Gombatermesztés Készítette: Csorbainé Gógán Andrea Dr. Győrfi Júlia előadásának felhasználásával Az élővilág külön csoportját alkotják: Nem állatok és nem növények Speciális
Új zöld ipari technológia alkalmazása és piaci bevezetése melléktermékekből. csontszén szilárd fermentációjával (HU A2-2016)
Új zöld ipari technológia alkalmazása és piaci bevezetése melléktermékekből előállított magas foszfor tartalmú csontszén szilárd fermentációjával (HU09-0114-A2-2016) Edward Someus, Terra Humana Ltd. 2016.Szeptember
PEAC SZŐLÉSZETI ÉS BORÁSZATI KUTATÓINTÉZET,
PEAC SZŐLÉSZETI ÉS BORÁSZATI KUTATÓINTÉZET, BADACSONY BESZÁMOLÓ JELENTÉS A szőlőültetvényben, kisparcellás kísérlet keretében, a Symbivit nevű, mikorrhiza gombát tartalmazó mikrobiológiai készítmény vizsgálatának
TECHNOLÓGIA SZENNYVÍZISZAPOK TPH TARTALMÁNAK CSÖKKENTÉSÉRE
TECHNOLÓGIA SZENNYVÍZISZAPOK TPH TARTALMÁNAK CSÖKKENTÉSÉRE NAGY IMRE VEZÉRIGAZGATÓ CORAX-BIONER ZRT. 2018. JANUÁR 26. A probléma: a hazai szennyvízkezelőkben alkalmazott szennyvízkezelési technológiák
ÉRTEKEZÉSEK EMLÉKEZÉSEK
ÉRTEKEZÉSEK EMLÉKEZÉSEK BALÁZS SÁNDOR AZ EHETŐ GOMBÁK TERMESZTÉSÉNEK HELYZETE ÉS LEHETŐSÉGEI AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST ÉRTEKEZÉSEK EMLÉKEZÉSEK ÉRTEKEZÉSEK EMLÉKEZÉSEK SZERKESZTI TOLNAI MÁRTON BALÁZS SÁNDOR
Jegyzőkönyv Arundo biogáz termelő képességének vizsgálata Biobyte Kft.
Jegyzőkönyv Arundo biogáz termelő képességének vizsgálata Biobyte Kft. 2013.10.25. 2013.11.26. 1 Megrendelő 1. A vizsgálat célja Előzetes egyeztetés alapján az Arundo Cellulóz Farming Kft. megbízásából
Az ÉTI 1953. évben végzett cementvizsgálatainak kiértékelése POPOVICS SÁNDOR és UJHELYI JÁNOS
- 1 - Építőanyag, 1954. 9. pp. 307-312 Az ÉTI 1953. évben végzett cementvizsgálatainak kiértékelése POPOVICS SÁNDOR és UJHELYI JÁNOS 1. Bevezetés Az Építéstudományi Intézet Minősítő Laboratóriumába 1953.
AGRO.bio. Talaj növény - élet. Minden itt kezdődik
AGRO.bio Talaj növény - élet Minden itt kezdődik AGRO.bio Hungary Mikrobiológiai megoldásokat nyújt a mezőgazdaság minden területén Egészséges növekedés termés BactoFil 1500 hektár megfelelő termőtalaj
Az állományon belüli és kívüli hőmérséklet különbség alakulása a nappali órákban a koronatér fölötti térben május és október közötti időszak során
Eredmények Részletes jelentésünkben a 2005-ös év adatait dolgoztuk fel. Természetesen a korábbi évek adatait is feldolgoztuk, de a terjedelmi korlátok miatt csak egy évet részletezünk. A tárgyévben az
BIODÍZELGYÁRTÁS MELLÉKTERMÉK (GLICERIN) HATÁSA A TALAJ NITROGÉNFORMÁIRA ÉS AZ ANGOLPERJE KEZDETI FEJLŐDÉSÉRE
BIODÍZELGYÁRTÁS MELLÉKTERMÉK (GLICERIN) HATÁSA A TALAJ NITROGÉNFORMÁIRA ÉS AZ ANGOLPERJE KEZDETI FEJLŐDÉSÉRE Tolner László, Rétháti Gabriella, Kovács Attila, Dálnoki Anna Boglárka, Fekete György, Czinkota
A Lengyelországban bányászott lignitek alkalmazása újraégető tüzelőanyagként
ENERGIATERMELÉS, -ÁTALAKÍTÁS, -SZÁLLÍTÁS ÉS -SZOLGÁLTATÁS 2.1 1.6 A Lengyelországban bányászott lignitek alkalmazása újraégető tüzelőanyagként Tárgyszavak: NO x -emisszió csökkentése; újraégetés; lignit;
DOKTORI ÉRTEKEZÉS A CSIPERKEGOMBA FAJOK HOZAMNÖVELÉSE SZALMA TÁPTALAJON. Sándorné Ferenc Krisztina
DOKTORI ÉRTEKEZÉS A CSIPERKEGOMBA FAJOK HOZAMNÖVELÉSE SZALMA TÁPTALAJON Sándorné Ferenc Krisztina Budapest 2010 A doktori iskola megnevezése: Kertészettudományi Doktori Iskola Tudományága: Növénytermesztési
500-ak Klubja eredmények őszi búzában
00-ak Klubja eredmények őszi búzában 201-201 A Genezis Partnerhálózat őszi búzával 130, hibridbúzával 2 helyszínen állított be trágyázási kísérleteket. Az országosan 1 Üzemi-Genezis technológiákat összehasonlító
Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei a Közép-Dunántúlon 2005
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Veszprémi Igazgatósága Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei a Közép-Dunántúlon 2005 Veszprém 2006. január Készült: a Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi
A VÁGÁSI KOR, A VÁGÁSI SÚLY ÉS A ROSTÉLYOS KERESZTMETSZET ALAKULÁSA FEHÉR KÉK BELGA ÉS CHAROLAIS KERESZTEZETT HÍZÓBIKÁK ESETÉBEN
A vágási kor, a vágási súly és a rostélyos keresztmetszet alakulása fehér kék belga és charolais keresztezett hízóbikák esetében 1 () A VÁGÁSI KOR, A VÁGÁSI SÚLY ÉS A ROSTÉLYOS KERESZTMETSZET ALAKULÁSA
A takarmány mikroelem kiegészítésének hatása a barramundi (Lates calcarifer) lárva, illetve ivadék termelési paramétereire és egyöntetűségére
A takarmány mikroelem kiegészítésének hatása a barramundi (Lates calcarifer) lárva, illetve ivadék termelési paramétereire és egyöntetűségére Fehér Milán 1 Baranyai Edina 2 Bársony Péter 1 Juhász Péter
2005-CSEKK-INNOKD-FOSZFOR
Ökológiai gazdálkodásban alkalmazható foszfor bázisú talajjavító granulátum termék és technológia fejlesztése, piaci sikerének megalapozása (AGROCARBON) Projekt azonosító: 2005-CSEKK-INNOKD-FOSZFOR 1 (INNOCSEKK
Hüvelyes növények szerepe az ökológiai gazdálkodásban
Hüvelyes növények szerepe az ökológiai gazdálkodásban Dr. Divéky-Ertsey Anna adjunktus SZIE, KERTK, Ökológiai és Fenntartható Gazdálkodási Rendszerek Tanszék Fenntartható mezőgazdaság Hosszú távon működő,
LABORATÓRIUMI PIROLÍZIS ÉS A PIROLÍZIS-TERMÉKEK NÉHÁNY JELLEMZŐJÉNEK VIZSGÁLATA
LABORATÓRIUMI PIROLÍZIS ÉS A PIROLÍZIS-TERMÉKEK NÉHÁNY JELLEMZŐJÉNEK VIZSGÁLATA TOLNERLászló -CZINKOTAImre -SIMÁNDIPéter RÁCZ Istvánné - SOMOGYI Ferenc Mit vizsgáltunk? TSZH - Települési szilárd hulladék,
7.1. A kutatásunk célja. - A nemesítők részére visszajelzést adni arról, hogy az új hibridek a herbicidek fitotoxikus hatását mennyiben viselik el.
7. A HERBICIDEK SZELEKTIVITÁSÁNAK ILLETVE A KÜLÖNBÖZŐ GENOTÍPUSÚ KUKORICAHIBRIDEK ÉS AZOK SZÜLŐPARTNEREINEK SPECIFIKUS HERBICID- ÉRZÉKENYSÉGÉNEK VIZSGÁLATA 7.1. A kutatásunk célja - A nemesítők részére
JELENTÉS. Az EM-I nevű antagonista/szinergista mikrobiológiai készítmény burgonyatermesztésben való felhasználásáról
JELENTÉS Az EM-I nevű antagonista/szinergista mikrobiológiai készítmény burgonyatermesztésben való felhasználásáról Veszprémi Egyetem Georgikon Mg.tud. Kar, Keszthely Burgonyakutatási Központ 2005 Bevezetés:
Kutatói pályára felkészítı akadémiai ismeretek modul
Kutatói pályára felkészítı akadémiai ismeretek modul Környezetgazdálkodás Modellezés, mint módszer bemutatása KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖK MSC Goudriaan mikroklímaszimulációs modellje III. 29. lecke
Scan 1200 teljesítmény-értékelés evaluation 1/5
evaluation 1/5 interscience Feladat Összefoglalónk célja a Scan 1200 teljesítmény-értékelése manuális és automata telepszámlálások összehasonlításával. Az összehasonlító kísérleteket Petri-csészés leoltást
Szennyvíziszap komposzt energiafűzre (Salix viminalis L.) gyakorolt hatásának vizsgálata
Szennyvíziszap komposzt energiafűzre (Salix viminalis L.) gyakorolt hatásának vizsgálata Bányácski Sándor mezőgazdasági mérnök szak IV. évfolyam Témavezető: Prof.dr. habil. Simon László Bevezetés A biomassza
NAGYÜZEMI BAROMFITRÁGYA
NAGYÜZEMI BAROMFITRÁGYA - ÁLDÁS VAGY ÁTOK A MASTER GOOD CÉGCSOPORT BEMUTATÁSA: Mi egy élelmiszeripari cégcsoport vagyunk, csirkehús profillal. A cégcsoport igazi értéke a kapacitásaiban jól illeszkedő
A szója oltás jelentősége és várható hozadékai. Mándi Lajosné dr
A szója oltás jelentősége és várható hozadékai Mándi Lajosné dr. 2016.12.08. Nitrogén megkötés Rhizobium baktériumokkal Légköri nitrogén (78 %) megkötés. Endoszimbiózis kialakítása, új szerv: nitrogénkötő
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA. Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei Észak-Magyarországon 2006
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei Észak-Magyarországon 2006 Miskolc, 2007. február Igazgató: Dr. Kapros Tiborné Tájékoztatási osztályvezető:
TERMÉKKATALÓGUS 2008 ÕSZ-2009 TAVASZ - VIRÁGFÖLDEK -
TERMÉKKATALÓGUS 08 ÕSZ09 TAVASZ VIRÁGFÖLDEK 3 40 4 48 PH 6,0 7,0 ÁLTALÁNOS VIRÁGFÖLD Közepesen laza szerkezetû, sötétbarna színû, magas biotápanyag tartalmú termesztõ közeg. Vízmegtartó képessége kitûnõ,
A tápiószentmártoni B és L Bt. 500-ak klubja kísérletének bemutatása 2013 szeptember 13., péntek 07:27
B és L Bt. tulajdonosa Babicz Károly, aki a családjával és testvérével Babicz Lászlóval közösen végzi a gazdálkodást a Pest megyei Tápiószentmártonban. A Babicz testvérek már az 1990-es évek elejétől elkezdték
repce 500-ak Klubja kísérleti eredmények
04-05 repce 500-ak Klubja kísérleti eredmények Nicola F az Ön repce hibridje! A repce kiemelt fontosságú növény a számunkra. Mi sem mutatja jobban, mint az, hogy 8 fajtasorral együtt az 500-alk klubja
Trágyavizsgáló labor. Csiba Anita, intézeti mérnök (csiba.anita@gmgi.hu) Tevékenységi kör
Laborok Trágyavizsgáló labor Csiba Anita, intézeti mérnök (csiba.anita@gmgi.hu) Tevékenységi kör - Kutatásainkat az alacsony ÜHG kibocsátású trágyafeldolgozási technológiák kidolgozásáért, valamint a folyamat
A GEOSAN Kft. célkitűzése a fenntartható fejlődés alapjainak elősegítése
A GEOSAN Kft. célkitűzése a fenntartható fejlődés alapjainak elősegítése 1. A környezet védelemében: Hatékony oltóanyagok biztosítása a környezeti károk helyreállítása érdekében Szennyezett talajok mentesítési
Jakabné Sándor Zsuzsanna, Csengeri István, Gyöngyösiné Papp Zsuzsanna, Biró Janka, Feledi Tibor, Rónyai András, Borbély Gyula
ÉLŐTÁPLÁLÉK K SZERVEZETEK DÚSÍTÁSI D SI TECHNOLÓGI GIÁJÁNAK FEJLESZTÉSE SE Jakabné Sándor Zsuzsanna, Csengeri István, Gyöngyösiné Papp Zsuzsanna, Biró Janka, Feledi Tibor, Rónyai András, Borbély Gyula
II. félév 1. óra. Készült az Európai Unió finanszírozásával megvalósult iskolagyümölcsprogramban részt vevő iskolák számára 2013/2014
Oktatási anyag, oktatási segédlet az egészséges étkezési szokásokat érintő ismeretek fejlesztése és azok gyakorlati alkalmazása érdekében 5. osztályos tanulók részére II. félév 1. óra Készült az Európai
Creavis Technologies & Innovation
Creavis Technologies & Innovation A STOCKOSORB gombakerti felhasználása A STOCOSORB-ot homogén módon el kell keverni az átszövető anyaggal. A felhasználási arány: 2 kg/m 3 Száraz STOCKOSORB őrlemény Keverje
Gombatermesztés. Oktatási segédanyag. Csorbainé Gógán Andrea Dr. Pék Zoltán
Gombatermesztés Oktatási segédanyag Csorbainé Gógán Andrea Dr. Pék Zoltán 2011 Tartalomjegyzék A gombák általános jellemzése... 3 Növénytani és biológiai jellemzésük... 3 Táplálkozásban betöltött szerepük...
Rugalmas állandók mérése
KLASSZIKUS FIZIKA LABORATÓRIUM 2. MÉRÉS Rugalmas állandók mérése Mérést végezte: Enyingi Vera Atala ENVSAAT.ELTE Mérés időpontja: 2011. november 16. Szerda délelőtti csoport 1. A mérés rövid leírása Mérésem
A KALÁSZOS GABONÁK TERMÉSEREDMÉNYEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA A KALÁSZOS GABONÁK TERMÉSEREDMÉNYEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN 2005 2300/9/2005. GYŐR 2005. november Készült a KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN,
Az Országos Kompetenciamérés intézményi eredményeinek értékelése és a tanulói teljesítmények növelésének lehetőségei
Az Országos Kompetenciamérés intézményi eredményeinek értékelése és a tanulói teljesítmények növelésének lehetőségei 1. Az Országos Kompetenciamérés eredményeinek értékelése (2014-2017) Iskolánk tanulói
KUTATÁS-FEJLESZTÉSI EREDMÉNYEK HATÉKONY FELHASZNÁLÁSI LEHETŐSÉGEI ÉS EREDMÉNYEI A PILZE-NAGY KFT-NÉL SOMOSNÉ DR. NAGY ADRIENN SZEGED, 2014.11.13.
KUTATÁS-FEJLESZTÉSI EREDMÉNYEK HATÉKONY FELHASZNÁLÁSI LEHETŐSÉGEI ÉS EREDMÉNYEI A PILZE-NAGY KFT-NÉL SOMOSNÉ DR. NAGY ADRIENN SZEGED, 2014.11.13. PILZE-NAGY KFT. Tevékenység: Laskagomba termesztés Laskagomba
HOLSTEIN-FRÍZ KERESZTEZETT TEHÉNÁLLOMÁNYOK KÜLLEMI TULAJDONSÁGAINAK ALAKULÁSA
Holstein-fríz keresztezett tehénállományok küllemi tulajdonságainak alakulása 1(6) HOLSTEIN-FRÍZ KERESZTEZETT TEHÉNÁLLOMÁNYOK KÜLLEMI TULAJDONSÁGAINAK ALAKULÁSA BÁDER P. 1 - BÁDER E. 1 BARTYIK J 2.- PORVAY
Lombtrágyázási technológiák
Lombtrágyázási technológiák 2019 Minőségi magyar termék magyar gazdáknak! 39 éve a magyar piacon! Tendenciák a mezőgazdasági termelésben a lombtágyázás tükrében + Éves 1% genetikai előrehaladás, növekvő
www.vetomagkereskedes.hu
Korai időszakban is megbízható kötések A ZKI Zrt. összes kiadványában szereplő adatok tájékoztató jellegűek, azokat legjobb tudásunk szerint, múltbeli gyakorlati termelői elmondások alapján és saját méréseink
Kun Ágnes 1, Kolozsvári Ildikó 1, Bíróné Oncsik Mária 1, Jancsó Mihály 1, Csiha Imre 2, Kamandiné Végh Ágnes 2, Bozán Csaba 1
Kun Ágnes 1, Kolozsvári Ildikó 1, Bíróné Oncsik Mária 1, Jancsó Mihály 1, Csiha Imre 2, Kamandiné Végh Ágnes 2, Bozán Csaba 1 1 NAIK Öntözési és Vízgazdálkodási Önálló Kutatási Osztály, Szarvas 2 NAIK
SZERVEZETI ÖNÉRTÉKELÉSI EREDMÉNYEK ALAKULÁSA 2013 ÉS 2017 KÖZÖTT
SZERVEZETI ÖNÉRTÉKELÉSI EREDMÉNYEK ALAKULÁSA 213 ÉS 217 KÖZÖTT A dokumentum a szervezeti önértékelés 217-es felmérési eredményeit veti össze a 213-as értékelés eredményeivel. 213-ban csak az oktató/kutató
Oktatói önéletrajz Dr. Győrfi Júlia
egyetemi docens Kertészettudományi Kar Zöldség- és Gombatermesztési Tanszék Karrier Felsőfokú végzettségek: 1971-1976 Keszthelyi Agrártudományi Egyetem, Mezőgazdaságtudományi Kar,Keszthely, agrárkémai
Féléves hidrometeorológiai értékelés
Féléves hidrometeorológiai értékelés Csapadék 2015 januárjában több mint kétszer annyi csapadék esett le a KÖTIVIZIG területére, mint a sok éves havi átlag. Összesen területi átlagban 60,4 mm hullott le
Riolittufa a Mezőgazdaságban. Dr. Szabó Béla (NyF) és Nemes Gábor (CÉK)
Riolittufa a Mezőgazdaságban Dr. Szabó Béla (NyF) és Nemes Gábor (CÉK) Előzmények 2011-ben és 2012-ben Nyírgyulajon végeztünk el kisparcellás kísérleteket hibrid kukorica (PR37K85) hajtatásával. Mivel
Talajnedvesség szintek 2009-ben a Talajminőség Klíma kísérletben (Hatvan-Józsefmajor)
Talajnedvesség szintek 2009-ben a Talajminőség Klíma kísérletben (Hatvan-Józsefmajor) Művelési kezelések: 1. Szántás (28-32 cm, SZ) és elmunkálás, 2. Lazítás (35-40 cm, L), elmunkálás tárcsával, 3. Kultivátoros
Keszthelyi Agrártudományi Egyetem, Mezőgazdaságtudományi Kar,Keszthely, agrárkémai szak
Dr. Győrfi Júlia egyetemi docens Kertészettudományi Kar Zöldség- és Gombatermesztési Tanszék Karrier Felsőfokú végzettségek: 1971-1976 Keszthelyi Agrártudományi Egyetem, Mezőgazdaságtudományi Kar,Keszthely,
Bioszén típusai, előállítása és felhasználása, valamint hatása a saláta, szójabab és más növények növekedésére - esettanulmányok
Bioszén típusai, előállítása és felhasználása, valamint hatása a saláta, szójabab és más növények növekedésére - esettanulmányok Készítette: Bombolya Nelli 2015.11.10. 1 A bioszén és felhasználása Forrás:
A KUKORICA CSEPEGTETŐ SZALAGOS ÖNTÖZÉSE
A KUKORICA CSEPEGTETŐ SZALAGOS ÖNTÖZÉSE A KUKORICA VÍZIGÉNYE A kukorica a szántóföldi növények között a közepes űek csoportjába tartozik. A tenyészidő folyamán a termőhelytől, a hibrid tenyészidejének
TÁJÉKOZTATÓ A KÖZBESZERZÉSEK ELSŐ FÉLÉVI ALAKULÁSÁRÓL
KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA TÁJÉKOZTATÓ A KÖZBESZERZÉSEK 2010. ELSŐ FÉLÉVI ALAKULÁSÁRÓL 1. 2010. első félévében az ajánlatkérők összesen 4356 eredményes közbeszerzési t folytattak le, ami közel 145-os növekedést
Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet Kft., Biológiai K+F+I Osztály, Mosonmagyaróvár
TEJSAVBAKTÉRIUMOK ÉS BIFIDOBAKTÉRIUMOK ÉLŐSEJT-SZÁMÁNAK SZELEKTÍV MEGHATÁROZÁSÁRA SZOLGÁLÓ MÓDSZEREK ÖSSZEHASONLÍTÓ ÉRTÉKELÉSE ÉS ALKALMAZÁSA SAVANYÚ TEJTERMÉKEK MIKROBIOLÓGIAI MINŐSÉGÉNEK ELLENŐRZÉSÉRE
A Top20 kísérleteket eredetileg azzal az elgondolással vezettük be, hogy termelői tesztként működik.
A Top20 Kisparcellás Kukorica fajtaösszehasonlító kísérletek termés/szemnedvesség adatainak bemutatása összesített adatok alapján, 2018. A Top20 kisparcellás hibridkukorica fajtakísérleteket 2018-ban állítottuk
Levélfelület-index és albedó változása légköri kadmium szennyezés hatására kukorica növényen 2010 és 2011 között
Levélfelület-index és albedó változása légköri kadmium szennyezés hatására kukorica növényen 2010 és 2011 között Illés Bernadett Anda Angéla PE GK Meteorológia és Vízgazdálkodás Tanszék Budapest, 2012.
Zöldségtermesztés szakmai modul/specializáció szakdolgozat és diplomamunka témakörök től érvényes
Zöldségtermesztés szakmai modul/specializáció szakdolgozat és diplomamunka témakörök - 2017-től érvényes Sorszám Konzulens neve Témakör Téma Fő jellemző Ajánlott irodalom Megjegyzés 1 Balázs Gábor Kabakosok
A 2009-es év országos átlaga megegyezik, a fenntartói 4% csökkenést mutat, az iskolai eredmény viszont 2%-kal jobb a tavalyinál.
Iskolánkban, a 2009-2010-es tanévben 5 osztály vett részt a központi mérésben, összesen.. tanuló. Két telephelyen folyt a mérés: 1. telephely- székhelyiskola - 4. a 2. telephely- Pais Tagiskola- 4. b,
SAVANYÚ HOMOKTALAJ JAVÍTÁSA HULLADÉKBÓL PIROLÍZISSEL ELŐÁLLÍTOTT BIOSZÉNNEL
SAVANYÚ HOMOKTALAJ JAVÍTÁSA HULLADÉKBÓL PIROLÍZISSEL ELŐÁLLÍTOTT BIOSZÉNNEL Farkas Éva Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék Terra Preta
KUTATÁSI JELENTÉS. DrJuice termékek Ezüstkolloid Hydrogél és Kolloid oldat hatásvizsgálata
KUTATÁSI JELENTÉS A Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány Nanotechnológiai Kutatóintézet e részére DrJuice termékek Ezüstkolloid Hydrogél és Kolloid oldat hatásvizsgálata. E z ü s t k o l l o
Kutatás-fejlesztési adatok a PTE KFI stratégiájának megalapozásához. Országos szintű mutatók (nemzetközi összehasonlításban)
199 1992 1994 1996 1998 2 22 24 26 28 1 Kutatás-fejlesztési adatok a PTE KFI stratégiájának megalapozásához Készítette: Erdős Katalin Közgazdaságtudományi Kar Közgazdasági és Regionális Tudományok Intézete
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Veszprémi Igazgatósága. A kalászos gabonák évi terméseredményei a Közép-Dunántúlon. Veszprém 2005.
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Veszprémi Igazgatósága A kalászos gabonák 2005. évi terméseredményei a Közép-Dunántúlon Veszprém 2005. október Készült: a Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi Igazgatóság,
NÖVÉNYI TAKARMÁNY-KIEGÉSZÍTŐK ALKALMAZÁSA AZ INTENZÍV TAVI PONTYTERMELÉSBEN
NÖVÉNYI TAKARMÁNY-KIEGÉSZÍTŐK ALKALMAZÁSA AZ INTENZÍV TAVI PONTYTERMELÉSBEN Feledi Tibor, Rónyai András, Gál Dénes, Kosáros Tünde, Pekár Ferenc, Potra Ferenc, Csengeri István Halászati és Öntözési Kutatóintézet,
Kísérlet szöveges értékelése év
Gazda neve: id. Varga Péter, Csanytelek. Kísérlet szöveges értékelése 2016. év Termesztett kultúrák: előnövény; kínai kel, ültetése: '16.02.10. Főnövény; TV paprika Fajták: Bravia F1, ensor F1 - fő fajta.
EEA Grants Norway Grants
Élelmiszeripari zöld innovációs program megvalósítása EEA Grants Norway Grants Dr. Mézes Lili, University of Debrecen, Institute of Water and Environmental Management 28 October 2014 HU09-0015-A1-2013
származó ammóniaemisszió kezelése
LEVEGÕTISZTASÁG-VÉDELEM 2.1 6.3 Mezőgazdasági tevékenységekből származó ammóniaemisszió kezelése Tárgyszavak: mezőgazdaság; ammónia; emisszió. Az ammónia (NH 3 ) és az ammónium-ion (NH 4 + ) fontos szerepet
A nád (Phragmites australis) vizsgálata enzimes bonthatóság és bioetanol termelés szempontjából. Dr. Kálmán Gergely
A nád (Phragmites australis) vizsgálata enzimes bonthatóság és bioetanol termelés szempontjából Dr. Kálmán Gergely Bevezetés Az úgynevezett második generációs (lignocellulózokból előállított) bioetanol
GYENIS B. SZIGETI J. MOLNÁR N. VARGA L.
LACTOBACILLUS PLANTARUM ÉS ENTEROCOCCUS FAECIUM SZAPORODÁSÁNAK VALAMINT SAVTERMELÉSÉNEK SERKENTÉSE TEJBEN, SZÁRÍTOTT CHLORELLA ÉS ARTHROSPIRA (SPIRULINA) BIOMASSZA FELHASZNÁLÁSÁVAL GYENIS B. SZIGETI J.
Bacteriosollal kezelt tábla (A 1)
Összehasonlító talajszelvény-vizsgálat Pusztaszabolcs, 2015. szeptember 1. Vizsgált terület: Pusztaszabolcsi Agrár Zrt. birtokai A Pusztaszabolcsi Zrt. összességében 0 hektáron gazdálkodik (bérelt és integrált
A nagy termés nyomában. Mezőhegyes, szeptember 11.
A nagy termés nyomában Mezőhegyes, 2014. szeptember 11. Időjárás Trágyázás, növénytáplálás, talaj- és növénykondícionálás Levegőből támadó rovarok Levegőből támadó gombák Herbicid-használat Vetésidő Talajlakó
Az ECOSE Technológia rövid bemutatása
Az ECOSE Technológia rövid bemutatása Mi az ECOSE Technológia? egy forradalmian új, természetes, formaldehid-mentes kötőanyagtechnológia, mely üveg-, kőzetgyapot és számos más termék gyártásakor biztosítja
Aszálykárok csökkentése biobázisú talajadalék felhasználásával. Záray Gyula professor emeritus
Aszálykárok csökkentése biobázisú talajadalék felhasználásával Záray Gyula professor emeritus Aszály definíciója: hosszú időtartamú szárazság, csapadékhiány, amelynek következtében a növénytermesztés kárt
Több komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége
Több komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége Készítette: az EVEN-PUB Kft. 2014.04.30. Projekt azonosító: DAOP-1.3.1-12-2012-0012 A projekt motivációja: A hazai brikett
Rugalmas állandók mérése
Rugalmas állandók mérése (Mérési jegyzőkönyv) Hagymási Imre 2007. április 23. (hétfő délelőtti csoport) 1. Young-modulus mérése behajlásból 1.1. A mérés menete A mérés elméleti háttere megtalálható a jegyzetben
Elektrolit kölcsönhatások tőzzománc iszapokban Peggy L. Damewood; Pemco Corporation The Vitreous Enameller 2009,60,4
Elektrolit kölcsönhatások tőzzománc iszapokban Peggy L. Damewood; Pemco Corporation The Vitreous Enameller 2009,60,4 (Fordította: Barta Emil) A bórax, magnézium-karbonát, kálium-karbonát és nátrium-nitrit
NSZ/NT betonok alkalmazása az M7 ap. S65 jelű aluljáró felszerkezetének építésénél
NSZ/NT betonok alkalmazása az M7 ap. S65 jelű aluljáró felszerkezetének építésénél Betontechnológiai kísérletek Az I. kísérlet sorozatban azt vizsgáltuk, hogy azonos betonösszetétel mellett milyen hatást
SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2014-BEN
SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2014-BEN 1. BEVEZETÉS Az atomerőműben folyó sugárvédelemi tevékenység fő területei 2014-ben is a munkahelyi sugárvédelem és a nukleáris környezetvédelem voltak. A sugárvédelemmel
Hulladékfogadás, együttes rothasztás, biogáz hasznosítás hatékonyságának növelése a DÉL-PESTI SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEPEN
Hulladékfogadás, együttes rothasztás, biogáz hasznosítás hatékonyságának növelése a DÉL-PESTI SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEPEN SZERVES HULLADÉK FELDOLGOZÁS Az EU-s jogszabályok nem teszik lehetővé bizonyos magas
Biohumusz-készítés ehetetlen burgonya biomasszából
HULLADÉKOK ENERGETIKAI ÉS BIOLÓGIAI HASZNOSÍTÁSA 8.3 Biohumusz-készítés ehetetlen burgonya biomasszából Tárgyszavak: burgonyamassza hasznosítása; biohumusz előállítása; csíráztatás laskagombán; hulladékfeldolgozás
A kálium jelentősége a vöröshagyma tápanyagellátásában
A kálium jelentősége a vöröshagyma tápanyagellátásában A vöröshagyma a hazai és a nemzetközi piacokon is folyamatosan, egész évben igényelt zöldségfélénk. A fogyasztók ellátása részben friss áruval, de
SAJTÓKÖZLEMÉNY. a hitelintézetekről 1 a II. negyedév végi 2 prudenciális adataik alapján
SAJTÓKÖZLEMÉNY a hitelintézetekről 1 a 2014. II. negyedév végi 2 prudenciális adataik alapján Budapest, 2014. augusztus 22. A hitelintézetek mérlegfőösszege 2014. II. negyedévben 2,8%-kal csökkent, a félév
A málna- és szedertermesztés gazdaságossága
A málna és a szeder ültetvénytelepítési költsége meglehetősen közel áll egymáshoz, még ha művelési rendszerük némileg eltérő is. A málna térállása jellemzően 2,5-3 0,3-0,4 méter, hektáronkénti tőszáma
INTEGRÁLT TERMESZTÉS A KERTÉSZETI ÉS SZÁNTÓFÖLDI KULTÚRÁKBAN (XXXIV.)
INTEGRÁLT TERMESZTÉS A KERTÉSZETI ÉS SZÁNTÓFÖLDI KULTÚRÁKBAN (XXXIV.) Budapest, 2017. november 23. A rendezvény szervezői: Földművelésügyi Minisztérium Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztály Növény- és Talajvédelmi
Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban
HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Munkaerőpiaci
Nitrogén műtrágyázás hatása a torma termésmennyiségére és szövetbarnulására. Összefoglalás. Summary. Bevezetés
Nitrogén műtrágyázás hatása a torma termésmennyiségére és szövetbarnulására Irinyiné Oláh Katalin Nyíregyházi Főiskola Műszaki és Mezőgazdasági Főiskolai Kar Tájgazdálkodási és Vidékfejlesztési Tanszék
SZÍNES PAPRIKA paletta
SZÍNES PAPRIKA paletta SZÍNES PAPRIKA paletta Megújult kínálat Belföldre és exportra A paprika a világ zöldségtermesztésében előkelő helyen áll, mivel a mai korszerű táplálkozás nélkülözhetetlen eleme.
Doktori (PhD) értekezés. UV sugárzás hatása a termesztett csiperke- és laskagomba D-vitamin tartalmára, bioaktív anyagaira és érzékszervi jellemzőire
Doktori (PhD) értekezés UV sugárzás hatása a termesztett csiperke- és laskagomba D-vitamin tartalmára, bioaktív anyagaira és érzékszervi jellemzőire Készítette: Szabó Anna Konzulensek: Balázs Sándor MHAS,
A Kecskeméti Jubileum paradicsomfajta érésdinamikájának statisztikai vizsgálata
Borsa Béla FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet 2100 Gödöllő, Tessedik S.u.4. Tel.: (28) 511 611 E.posta: borsa@fvmmi.hu A Kecskeméti Jubileum paradicsomfajta érésdinamikájának statisztikai vizsgálata