Agytörzs 2. Szemmozgás és a pupilla kontrollja III. IV. VI. Fischer Renáta
Extraokuláris izmok Egy szemet 6 extraokuláris izom mozgat Lateral rectus Medial rectus Superior rectus Inferior rectus Superior oblique Inferior oblique Ezek az izmok egy helyről indulva (orbita csúcsa) helyezkednek rá a szemre
Izom szem mozgása beidegzés
Oculomotor nerve III. agyideg közös szemmozgató ideg Magja: mesencephalonban (felső részén) superior colliculi magasságában található Mozgató ideg Feladatai: felső szemhéj emelése szem felfelé fordítása akkomodáció pupilla szűkítése
N. oculomotorius bénulás Diagonális diplopiával jár együtt Extraokuláris izmok paralízise Az érintett szem lefelé és kifelé áll Legsúlyosabb, amikor felfelé és középre tekint Okai lehetnek: diabetic neuropathia fejet ért trauma aneurizma
Throclear nerve IV. agyideg sodorideg Magja: a mesencephalonban (alsó részén) az inferior colliculi magasságában található Tisztán motoros ideg Az izomra hatva lefelé és oldalra mozgatja a szemet
N. trochlearis bénulás (IV) Verticális diplopia jellemző rá Legsúlyosabb formája, amikor az érintett szem lefelé és az orr felé áll A kettős kép kiküszöbölésére a beteg a fejét az ép oldal felé dönti és fordítja, az állát leszegi Leggyakoribb: fejtraumánál cranialis idegek károsodásakor
Abducens nerve VI. agyideg távolító ideg Magja a negyedik agykamra felső részének aljzata alatt helyezkedik el Tisztán motoros ideg medial rectust idegzi be Szem oldalirányú elmozdulását segíti elő
N. abducens bénulás (VI) Horizontális diplopiát okoz Néhány esetben esotropiát (egyik vagy mindkét szem befelé fordul) Gyakran intrakraniális nyomásfokozódás miatt lép fel Az abducens ideg bénulása fontos korai jele tumornak, hydrocephalusnak és más intrakraniális léziónak
Diplopia (kettős látás) Kiváltó oka lehet: Mechanikai Extraokuláris izmok zavara Neuromuscularis csomópontok zavara III., IV., VI. agyidegek és azok központi zavara Formái: Diagonális III. Vertikális IV. Horizontális VI.
Diagonális diplopia ( down and out ) III. agyideg bénulása miatt következik be A szem pozíciója nyugalmi állapotban: lefelé és kifelé Legsúlyosabb, amikor felfelé és középre tekint Verticalis diplopia IV. agyideg bénulása okozza Súlyos esetben hypertropia (vizuális tengely magasabban van) figyelhető meg a szemen Beteg oldaltól távolító fejbiccentés Horizontális diplopia VI. agyideg léziója Távoli tárgyra tekintve rosszabb Strabismus (kancsalság) Kisgyerekeknél a vizuális rendszer fejlődése miatt előfordulhat Veleszületett szemizom gyengeség miatt jöhet létre Amblyopia A strabismus miatt létrejövő egyik szem csökkent látása Lényeges a korai intervenció
A pupilla zavarai Anisocoria Enyhe pupilla asszimetria kevesebb, mint 0.6 mm Az átlag népesség 20%-ánál fordul elő Az asszimetria két vizsgálat között változik, néha pár órán belül Myosis A két szemnél különböző a pupilla tágultsága Szimpatikus beidegzés zavara: pupilla összehúzásáért felelős izomnál Mydriasis Farmakológiai okok pl. ópiátok, barbiturátok Tűhegynyi, szűk pupilla jellemző Eszméletlen páciensnél gyakran segíti a diagnózist
Light-near disszociációk A pupilla kevésbé reagál a fényre, mint az akkomodációra Mechanizmusa még nem ismert biztosan, és a különböző zavaroknál másképp jelenhet meg Klasszikus példa rá az Argyll-Robertson pupilla Argyll-Robertson pupilla a pupillák szűkek, fényre nem reagálnak, de az akkomodációs reakció kiváltható korábban a szifilisz bizonyítékaként tartották számon kialakulásának mechanizmusa nem ismert
Ptosis (szemhéjcsüngés) A felső szemhéj félig csukva van Horner szindrómánál jelenik meg Lehet egy- vagy kétoldalú Okai: A Müller izom zavara felső szemhéj Oculomotoros ideg bénulás
Horner szindróma: A szem és arc szimpatikus beidegzésének zavara Fő tünetei: ptosis, miosis és anhidrosis Horner triász Ptosis: félig csukott szemhéj felső szemhéj simaizmának zavara Miosis: szabálytalan pupilla méret egyik szemnél Anhidrosis: arc és nyak csökkent verejtékezése
Cavernous sinus és orbital apex szindrómái Cavernous sinus szindróma A cavernous sinus teljes léziója III., IV., és VI. agyideg zavara Teljes ophthalmoplegiát (horizontális tekintetzavart) idézhet elő Általában kísérő tünet a rögzült, szabálytalan pupilla Orbital apex szindróma Az orbital apex léziója Ugyanazok a tünetek jellemzőek, mint a cavernous sinus-nál De a II. agyideg is beletartozik látásvesztés okozva
Szemmozgások típusai Szakkádok /33. videó/ Gyors szemmozgások akár 700 /mp Célja a céltárgyat a látómezőbe hozni Ezalatt a látás átmenetileg háttérbe szorul Egyetlen szemmozgás, ami lehet önkéntes és reflexes is Lassú követéses /32. videó/ Nem szabályozható 100 /mp Mozgó tárgyak folyamatos nézését teszi lehetővé Közelítő/távolító mozgásos /32. videó/ Mindkét szemet rögzíti, ahogy a tárgy közeledik vagy távolodik Sebessége 20 /mp Reflexes /34+35. videó/ Ehhez tartozik az optokinetikus nystagmus és a vestibulo-ocularis reflex Nystagmus: ritmikus formája a reflexes szemmozgásnak ismételt, ellenkező irányú gyors szakkádikus szemmozgások szakítják meg az ellentétes irányú lassú szemmozgásokat
Internuclearis ophthalmoplegia (INO) A horizontális tekintet zavara MLF (FLM) medial longitudinal fasciculus léziója okozza MLF kapcsolja össze a III., IV., VI. agyideg és a vestibularis magokat Amelyik oldalon megjelenik az INO, azon az oldalon van lézió az MLF-ben Pl. jobb internuclearis ophthalmoplegia, jobb oldali medial longitudinal fasciculus sérülésének következtében
Parinaud-szindróma (dorsalis középagy léziói) Tünetei: Gyengült függőleges irányú tekintés, különösen felfelé Tág, szabálytalan pupillák, fényre nem reagálnak Szemhéj rendellenessége Szabálytalan konvergencia a szemek között Leggyakoribb okai: Pineal régió tumora Hydrocephalus (vízfejűség)
Reflex-szerű szemmozgás: Optokinetikus nystagmus (OKN) Vizsgálata: OKN szalaggal csíkos szalag a szem előtt különböző irányokban mozgatva /34. videó/ Szakkádikus szemmozgás az ellenkező irányba kép stabilizálása vonat nystagmus -nak is hívják Vestibulo-ocularis reflex (VOR) A látott képre stabilizálja a szemet a fej vagy a test mozgása közben Oculocephalicus manőverrel lehet vizsgálni /35. videó/
Esetek 1. eset 48 éves nő Rosszabbodó bal szemfájdalom és időszakos kettős látás 4-5 éve: bal frontális és bal retro-orbitális fejfájás MRI normál cluster migrént diagnosztizáltak 1,5 évvel később: időszakosan bal szemhéja lankadt, bal pupillája tágult Diplopia jobbra nézéskor rosszabb volt Pupilla: jobb normál; bal kitágult: 6 mm, fényre nem reagál Bal ptosis Bal szem: korlátozott, de nem hiányos látás felfelé, lefelé Tünetei folyamatossá váltak 12 ibuprofen/nap
Diagnózis: oculomotoros (III.) ideg bénulás Legvalószínűbb oka: aneurizma CT: tojás alakú, 1 cm-es folt cerebrális angiogram: 1,2 cm-es aneurizma bal posterior communicating (PComm) artéria megoperálták: bal frontotemporális craniotomia operáció után jól volt 1 hét múlva: bal pupilla még mindig nem reagált, de szinte teljesen tudta mozgatni a bal szemét, nem volt kettős látása és fejfájása sem
2. eset 17 éves férfi Alkoholos állapotban testvére meglőtte nyaka bal oldalát érte a golyó Bal pneumothorax-ot végeztek (összeomlott tüdő) Pupillák nem egyformák: jobb: 4 mm, fényre 3mm bal: 2 mm, fényre 1.5 mm Bal szemhéj 3 mm ptosis a jobbhoz képest Ciliospinal reflex: fájdalmas inger pupilla kitágul - Jobb nyakcsípés jobb pupilla kitágul - Bal nyak nincs változás a pupillában
Tünetek: Bal ptosis Szűk bal pupilla, csökkent ciliospinal reflex Csökkent bal arc verejtékezés Diagnózis: Horner szindróma - Ptosis, miosis és anhidrosis Lehetséges okok: Közvetlen traumatikus sérülés szimpatikus területen nyak, vagy carotis disszekció Legvalószínűbb: bal szimpatikus pálya sérülés alsó nyak vagy tüdőcsúcs körül, vagy bal carotid plexus
Angiogram: lehetséges carotis artéria disszekció miatt rendben volt Alsó nyaki felső háti szimpatikus törzset érte a sérülés Mivel nem volt biztonságos eltávolítani, benn hagyták a golyót Sérülés oka miatt: szociális és pszichiátriai konzultáció 1 hónappal később: jól volt, de a bal ptosis és miosis változatlan maradt
Köszönöm a figyelmet!