Jogdíjak, licencek, ingatlan elidegenítésből származó jövedelem
Jogdíjak (12.cikk) jogdíjnak minősül minden olyan térítés, amelyet irodalmi, művészeti vagy tudományos művek, beleértve a mozgóképfilmeket és a televíziós filmeket, szerzői jogának; szabadalmak, védjegyek, minták vagy modellek, tervek, titkos formulák, illetőleg eljárások használatáért, használati jogáért, valamint ipari, kereskedelmi vagy tudományos felszerelések használatáért vagy használati jogáért, továbbá ipari kereskedelmi vagy tudományos tapasztalatok közléséért fizetnek. Az Amerikai Egyesült Államokkal kötött egyezmény szerint azonban nem minősülő licencdíjnak az ipari, kereskedelmi vagy tudományos felszerelések használatáért vagy használati jogáért fizetett térités.
Jogdíj adóztatása Magyarországon Kétféleképpen adóztatható. 1. Társasági adótörvény szerint 2. Személyi jövedelemadó törvény szerint attól függően, hogy magánszemélyről,vagy külföldi jogszabályok alapján létrejött gazdasági társaságról van-e szó. 2013/2014. II.
Illetőség, forrásország A jogdíj adóztatásának általános szabálya, hogy a jogdíj abban az államban adóztatható, ahol a jogdíjban részesülő személy illetőséggel bír. Ha azonban az egyezmény lehetővé teszi, akkor a jogdíjból származó jövedelem - korlátozottan - abban az államban is adóztatható, ahonnan származik. A korlátozás abban nyilvánul meg, hogy az egyezmény tartalmazza a forrásország által kivethető adó legmagasabb mértékét.
A jogdíjat abból a szerződő államból származónak kell tekinteni, ahol a jogdíjat fizető maga az érintett állam, illetve annak egyik politikai egysége, területi köztestülete vagy illetőséggel bíró személye. Ha azonban a szerződést, amellyel kapcsolatban a jogdíjat fizetik, a telephely vagy állandó berendezés céljaira kötötték és a jogdíjat a telephely vagy az állandó berendezés viseli, akkor a jogdíj abból az államból származónak tekintendő, amelyikben a telephely vagy az állandó berendezés van, függetlenül attól, hogy a jogdíj adósa egyik vagy másik szerződő államban illetőséggel bír-e vagy sem, illetve telephellyel vagy állandó berendezéssel rendelkezik-e vagy sem.
Az egyezmények - szinte kivétel nélkül - külön rendelkezést tartalmaznak arra az esetre, ha a jogdíj kedvezményezettje a forrásországban levő telephely útján tevékenységet fejt ki vagy állandó berendezés segítségével szabad foglalkozást űz, és a jogdíj ennek a telephelynek vagy állandó berendezésnek tudható be. Ilyenkor ugyanis a jogdíj a vállalkozási nyereség vagy a szabad foglalkozásból származó jövedelem részét képezi, és ennek megfelelően a jogdíj adózására a vállalkozási nyereség vagy a szabad foglalkozásból származó jövedelem szabályait kell alkalmazni.
Ebből következően, ha a külföldi jogszabályok alapján létrejött jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet Magyarországon telephellyel rendelkezik, és az a jog, amely után a jogdíjat fizetik, ténylegesen ehhez a telephelyhez tartozik, akkor nem a jogdíjból származó jövedelem adózására vonatkozó szabályokat, hanem a vállalkozási nyereségre megállapított rendelkezéseket kell alkalmazni.
Ki vonja le az adót? Ennek megfelelően a kifizető a jogdíjjövedelemből adót nem von le, mert az adókötelezettség a külföldi vállalkozót terheli, aki a telephely jövedelmének részeként számolja el a kapott jogdíjat. Így például, ha egy külföldi illetőségű személy telephellyel rendelkezik Magyarországon, és e telephely filmforgalmazási jogot ad egy belföldi illetőségű személynek, akkor a jogdíj belföldön adóztatható.
Belföldi adóztatás Ha a jogdíjjövedelmet külföldi illetőségű magánszemély szerzi meg Magyarországon, és a külföldi illetőségű magánszemély nyilatkozata vagy egyéb körülmény alapján megállapítható, hogy a magánszemély Magyarországon rendelkezik olyan állandó berendezéssel, amelynek a jövedelem betudható, akkor a jogdíjjövedelemre a szabad foglalkozásból származó jövedelem adózásának szabályait kell alkalmazni.
Kapcsolt vállalkozások Ha például a vállalkozások kapcsolt viszonyban állnak egymással és a jogdíj összege meghaladja azt az összeget, mint amely a kifizető és a kedvezményezett vagy haszonhúzó között - az alapul szolgáló szolgáltatáshoz mérten - ilyen különleges kapcsolat hiányában fizetendő lenne, akkor jogdíjnak csak a különleges kapcsolat hiányában fizetendő összeg minősül. Ebben az esetben a kifizetett többletösszeg mindegyik szerződő állam jogszabályai szerint adóztatható.
Belföldi illetőségű külföldön szerzett jövedelem Ez a jövedelem minden esetben adóköteles, hiszen a belföldi illetőségű adózók mind a belföldről, mind a külföldről származó jövedelmük alapján adót kötelesek fizetni. Ha a Tao hatálya alá esik a belföldi illetőségű adóalany, akkor a jogdíj a vállalkozás bevételét növeli és ennek, vagyis a vállalkozás eredményének részeként adózik.
Kapott jogdíj adókedvezménye A Tao szerint. Az adózás előtti eredményt csökkenteni lehet az adóévben jogdíj címén kapott bevétel 50 százalékával.
Ha nem vontak le a forrásországban ezután a jövedelem után adót, akkor az eljárás nem különbözik egy belföldi eljárástól. Ha viszont vontak akkor az adott országgal kötött egyezmény szerint vagy mentesítésre, vagy beszámításra van lehetőség. Magánszemély külföldről kapott jogdíja után az SZJA szerint fizet adót. (Beszámítás, levonható a fizetett adó 90%-a, de maximum a magyar adókulccsal számított összeg.)
Licence -díj Ha egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély kapja, akkor az összevont adóalap része lesz. Ha egyéni vállalkozó kapta, akkor az egyéni vállalkozói bevétele közé számít.
Elidegenítésből származó jövedelem-13. cikk tőkenyereség( visszautal 6.ra) Tárgya: ingatlan vagyon, telephelyhez, vagy állandó berendezéshez kötődő ingó vagyon, vagy nemzetközi forgalomban üzemeltetett tengeri hajók, légi járművek, közúti szállítást végző járművek De: az egyezmények nem határozzák meg pontosan, hogy mi is tartozik az elidegenítés fogalmába. A Modellegyezmény ajánlása szerint elidegenítésnek tekinthető: az értékesítés, a csere, a kisajátítás, apportként való rendelkezésre bocsájtás, ajándékozás, öröklés
Problémák Az egyezmények arról sem szólnak, hogy miként kell az elidegenítésből származó nyereséget kiszámítani. Ilyenkor problémás, hogy miként hidalják át az egyes országok joggyakorlata közti különbséget. Viszont egyértelmű a modellegyezmény egy másik kérdésben: vagyis az ingatlan vagyon elidegenítését ott kell adóztatni, ahol az ingatlan fekszik. Ha viszont egy személynek egy másik államban van telephely és ott történik az értékesítés, akkor csak a telephely értékesítésére, vagy oda tartozó ingatlan vagyonra alkalmazható ez a passzus.
Nemzetközi forgalom 8. cikk Nemzetközi forgalomban üzemelő járművek esetén meglehetősen nehéz lenne megállapítani, hová is tartozik az adott jármű. Igy általános szabály szerint a nyereség abban az államban adóztatható, ahol a vállalkozás tényleges üzletvezetésének helye van.
Szabad foglalkozás- hatályon kívül!(7.be került) Szabad foglakozás fogalma: az egyezmények általában az önálló tevékenységből származó jövedelmet értik ide, de nem sorolja fel teljeskörűen. Általában ideértik az önállóan kifejtett tudományos, irodalmi, művészeti, nevelési, vagy oktatási tevékenységet, orvosok, ügyvédek, jogászok, mérnökök, orvosok önálló tevékenységét. Általános gyűjtőfogalom: a szakmai szolgáltatás Azok a tevékenységek tartoznak ide, amelyeket nem alkalmazotti jogviszony keretében látnak el.
SZJA szerint Szabad foglalkozás helyett önálló tevékenységet használja, amelybe beletartozik minden olyan tevékenység, amelynek eredményeként a magánszemély bevételhez jut és nem tartozik a nem önálló tevékenységek köréhez. Mindig önálló tevékenység az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem, ha azzal az országgal, ahol fekszik, Magyarországnak nincs a kettős adóztatást elkerülő egyezménye.
Az adó alanya Az adó alanya a személy, vagyis nemcsak magánszemély, hanem személyi egyesülés is, ha az adott ország ezt a modellegyezményben felsorolja. Ezek után, ha a személyi egyesülések úgy adóznak mint a társaságok, akkor a vállalkozói nyereségre irányadó szabályokat kell alkalmazni. Ha magánszemélyről van szó, akkor Magyarország esetében az SZJAt. Magyarországon szabad foglalkozásból csak magánszemélynek származhat jövedelme.
Hol adózik? Főszabály: az egyik szerződő államban illetőséggel bíró személy szabad foglalkozásból származó jövedelme abban az államban adóztatható, ahol a magánszemély illetőséggel bír. Akkor adóztatható a másik államban, ha ott telephelye van és a jövedelem részben annak a berendezésnek tudható be. Ebben az esetben az adóztatás joga akkor száll át oda, ha a jövedelem annak a berendezésnek tudható be.
Állandó berendezés fogalma Állandó berendezés: például orvosi rendelő, és annak berendezése, mérnöki, jogászi iroda. Nem állandó berendezés a hordozható személyi számítógép. Általában az állandó berendezésekről létéről csak a magánszemély nyilatkozata az irányadó.
Kétféle lehetőség Magánszemély a magyar SZJA szerint kétféle módon számolhatja el az így szerzett jövedelmét: 1. A megállapított jövedelemből levonhatja a számlával igazolt, kizárólag ehhez a tevékenységhez tartozó kiadásokat, tekintettel a törvény 3. mellékletében meghatározott szabályait. 2. A másik lehetőség hogy a bevételből levon 10 százalékos költségátalányt, és így állapítja meg az adót. Fontos szabály: Ha egyszer az átalányadózás választotta, akkor a szabad foglalkozásból származó bevételeinek egyikére sem alkalmazhat tételes költségelszámolást. Kisösszegű kifizetések: 16 százalékos adó, összevonni nem kell
Bevallás Magyar magánszemélynek minden esetben be kell vallania a külföldi tevékenysége alapján kapott szabadfoglalkozásból származó jövedelmet. Indoklás: illetőség alapján Magyarországon adóztatható, ha nincs külföldön telephelye. Ilyen esetben fel sem merül a kettős adóztatás lehetősége Ha van más országban telephelye, berendezése, akkor ott adózik, de miután a magyar SZJA teljes körű, külföldről-belföldről származó jövedelmekre előírja az adófizetési kötelezettséget, így a jövedelmet itthon is be kell vallani.
Kettős adózás elkerülése Ha a magánszemély jövedelme a másik országban található telephelynek tudható be, akkor ott levonják az adót. DE miután belföldi illetőségű, ezért itthon is bevallja. Mentesség: akkor adót nem viselő járandóságnak minősül, vagyis a jövedelem része az adóalapnak, de a ráeső adót nem kell megfizetni. Beszámítás:Önálló tevékenységből származó jövedelemként vallja be, az összevont adóalap adójából levonható maximum a külföldön megfizetett adó 90 százaléka. A számítás alapja az adótábla átlagos kulcsa alapján számított adó.
Ingatlan a magyar adójogban Magyarországon az ingatlan vagyonból származó jövedelmet személyi jövedelemadó vagy társasági adó terheli. Ha az ingatlan vagyonból származó jövedelmet a társasági adó hatálya alá tartozó adózó szerzi meg, akkor a Tao. tv. rendelkezései alapján kell az adó-kötelezettséget teljesíteni. Az ingatlan vagyonból származó - a számviteli törvény rendelkezései alapján kimutatott - jövedelmet az adózás előtti eredmény tartalmazza.
Ha a külföldi illetőséggel rendelkező - társasági adó hatálya alá tartozó -adózó Magyarországon ingatlan vagyonból származó jövedelemmel rendelkezik, akkor a jövedelem Magyarországon adóztatható a Tao. tv. rendelkezései alapján, függetlenül attól, hogy van-e a két ország között hatályos nemzetközi egyezmény. Az adóalap a bevételek és költségek különbsége. Egyezmény hiányában a külföldi adókötelezettségét a Tao. tv. azon szabálya alapozza meg, miszerint a külföldi személyt telephellyel rendelkezőnek kell tekinteni ingatlan és természeti erőforrás térítés ellenében történő hasznosítása, ingatlanhoz és természeti erőforráshoz kapcsolódó vagyoni értékü jog térítés ellenében történő átadása, értékesítése, apportálása (ingatlan hasznosítása) esetén.
Ilyenkor az adó alap szintén a bevételek és költségek különbsége, de ha ez az összeg kisebb az elszámolt költségek, ráfordítások együttes összegének 2 százalékánál, akkor ez utóbbi összeget kell a társasági adó alapjának tekinteni. (TAO törvény!)
Ha külföldi vállalkozás Magyarországon bérbeadási tevékenységet folytat, akkor az gazdasági célú letelepedésnek minősül, tekintettel arra, hogy a letelepedés valamely állandó üzleti hely, berendezés, felszerelés (ilyen lehet egy ingatlan is) meglétével, illetve alkalmazottak belföldi foglalkoztatásával jön létre. A letelepedés kifejezés magában foglalja továbbá azt is, hogy a vállalkozás tartós tevékenységet folytat. A bérbeadás jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló tevékenység, továbbá az ingatlan állandó üzleti berendezés, így a külföldi vállalkozásnak a tevékenység folytatásához fióktelepet kell létesítenie.
Ha a társasági adó hatálya alá tartozó belföldi illetőségű adózó külföldön levő ingatlan vagyonából származó jövedelmet ér el, és e jövedelem után külföldön adózik, akkor az adózás előtti eredményét növelnie kell a külföldön fizetett (fizetendő), társasági adónak megfelelő adó ráfordításként elszámolt összegével. Ezt követően a hatályos nemzetközi szerződés rendelkezéseinek megfelelően vagy az adóalapot kell úgy módosítani, hogy az ne tartalmazza a külföldön adóztatható jövedelmet, vagy a külföldön fizetett (fizetendő), a társasági adónak megfelelő adót kell levonni a társasági adóból.
Nemzetközi szerződés hiányában is van lehetőség beszámításra, vagyis a külföldön fizetett (fizetendő) társasági adónak megfelelő adó levonására. Ilyen beszámítás esetén azonban a levont összeg nem haladhatja meg az adókedvezményekkel csökkentett társasági adónak azt a hányadát, amennyit a külföldi jövedelem az adóalapban képvisel. Ha az ingatlant magánszemély hasznosítja, akkor az Szja-tv. rendelkezései alapján kell eleget tennie adókötelezettségének.
A belföldi illetőséggel rendelkező magánszemély a külföldön levő ingatlan vagyonából származó jövedelem után - jellemzően - külföldön fizeti meg az adót, melyet a magyarországi adókötelezettség teljesítésénél vagy a két ország között hatályos, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény rendelkezései szerint, vagy egyezmény hiányában az Szja-tv. szabályai alapján lehet figyelembe venni.
A külföldi illetőséggel rendelkező magánszemély esetében csak a belföldön levő ingatlan vagyonból származó jövedelem után kell az adókötelezettséget teljesíteni, mivel a külföldön levő ingatlan vagyonból származó jövedelem Magyarországon nem adózik, tekintettel arra, hogy ez a jövedelem külföldről származó jövedelemnek minősül. Az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem adózásánál a magánszemély már csak egyféle adózási mód maradt.
Ingatlan bérbeadás Az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem adózásánál a magánszemély már csak egyféle adózási mód maradt. A jövedelem önálló tevékenységből származó jövedelemként adózik. Ekkor a magánszemély a jövedelmét vagy tételes költségelszámolással, vagy a 10%-os vélelmezett költségátalány levonásá-val állapítja meg, amely az összevont adóalap részeként az adótábla szerint adózik.
Ha nincs egyezmény 2002. január l-jétől, ha az ingatlan fekvése szerinti állammal a Magyarországnak nincs hatályos egyezménye a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és a vagyonadók területén, akkor az ingatlan bérbeadásából, haszonbérbe adásából származó jövedelem a magánszemély önálló tevékenységből származó jövedelmének minősül, vagyis az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem tételes költségelszámolással vagy a 10 százalékos vélelmezett költségátalány levonásával állapítható meg, és az összevont adóalap részeként adóköteles.
Új szabály 2010-től Ingatlannal rendelkező társaság: Amennyiben belföldi, vagy külföldi, de itt telephellyel rendelkező társaság kimutatott eszközeinek piaci értéke meghaladja a 75 százalékot, és nincs a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény, akkor adóköteles 2009/2010.II.
Adó 10/19%, Elidegenítésekor az árfolyamnyereség Kivonásakor a szerzési értéken és a szerzéshez, tartáshoz kapcsoló költségeken felül kapott pozitív összeg 2009/2010.II.
Nyugdíj (18.cikk) Az egyezmények általános szabálya alapján a korábbi, nem önálló munkáért fizetett nyugdíj és más hasonló térítés abban az államban adózik, ahol a nyugdíjban részesülő magánszemély illetőséggel bír. A nyugdíj adózása szempontjából az a döntő, hogy a magánszemély a kifizetéskor melyik államban bír illetőséggel, tehát nincs jelentősége annak, hogy a nyugdíj alapba történő befizetéskor hol bírt illetőséggel a magánszemély.
Mi a nyugdíj? Az egyezmények a nyugdíj fogalmát nem definiálják. Ennek megfelelően minden nyugdíj jellegű juttatásra alkalmazható az egyezmény jelen cikke. Ha a nyugdíj közszolgálati tevékenységből származik, akkor nem a nyugdíjra, hanem a közszolgálati térítésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A nyugdíjból származó jövedelem adóztatásával kapcsolatban számos speciális rendelkezést tartalmaznak az egyezmények.
A Dániával, Finnországgal, az Amerikai Egyesült Államokkal, Franciaországgal, Hollandiával, Norvégiával, Luxemburggal kötött egyezmények a társadalombiztosítási jogszabályok alapján teljesített nyugdíjak és más kifizetések adóztatását annak az államnak biztosítják, ahol a magánszemély részére a kifizetést teljesítik. Az Egyesült Királysággal és az Írországgal kötött egyezmény a nyugdíjból származó jövedelemmel azonosan adóztatja az egyik szerződő államból a másik államban illetőséggel bíró személynek fizetett évjáradékot. Az egyezmények szerint az "évjáradék" kifejezés olyan meghatározott összeget jelent, amely rendszeresen, meghatározott időközökben, az élet tartama alatt, vagy megállapított, illetve megállapítandó időszakon keresztül- kötelezettség alapján - megfelelő és teljes pénzbeli vagy pénzértékű szolgáltatásért ellenszolgáltatásként fizetendő.
Közszolgálat (19. cikk) Közszolgálati fizetésnek - a nyugdíjak kivételével - az a térítés minősül, amelyet az érintett állam vagy annak politikai egysége, illetve helyi köztestülete a részére teljesített szolgálatért egy természetes személynek fizet. Az egyezmények általános szabálya alapján a közszolgálati térítés csak a térítést folyósító államban adóztatható, ha a természetes személy egy államnak, vagy ennek az államnak a helyi hatóságánál szolgáltatást teljesít, és ezért az állam vagy annak helyi hatósága nem nyugdíj jellegű térítésben részesíti.
Az általános szabálytól eltérően a közszolgálati térítés nem a folyósító államban adóztatható, ha a közszolgálatot abban a másik államban teljesítették, ahol a természetes személy illetőséggel bír, és a természetes személy ennek az államnak az állampolgára vagy nem kizárólag a szolgálat teljesítése céljából vált ebben az államban illetőséggel bíró személlyé. Ilyenkor azt az államot illeti meg az adóztatás joga, ahol a szolgálatot teljesítették. Az egyezmények nagy része külön rendelkezésben említi a közszolgálat alapján járó nyugdíjat. A szabályozás azonban nem egységes. A legtöbb egyezmény az általános elvet követi, vagyis a közszolgálati nyugdíj abban az államban adózik, ahol a magánszemély a közszolgálatot teljesítette. Ha viszont a közszolgálati nyugdíjban részesülő magánszemély nem abban az államban rendelkezik illetőséggel, ahonnan a nyugdíj származik, akkor annak az államnak van adóztatási joga, ahol a természetes személy illetőséggel bír.