UNHCR/ B. Szandelszky 2010. évi jelentés Menekültlét Menekültek és menedékkérők tapasztalatai Közép-Európában ENSZ Menekültügyi Főbiztosság Közép-Európai Regionális Képviselet
2010. évi jelentés Menekültlét Menekültek és menedékkérők tapasztalatai Közép-Európában Kiadta az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának Közép-Európai Regionális Képviselete Budapest, 2011. Fotók: A publikációban szereplő fényképek illusztrációk, nem feltétlenül a jelentésben említett személyeket ábrázolják. Az egyes országokhoz kapcsolódó fejezetekben lévő fotókat különböző fényképészek készítették a régióban az elmúlt években. Nevek: A publikációban említett menedékkérők, menekültek és kiegészítő védelemben részesülő személyek nevét a biztonságuk érdekében megváltoztattuk.
Tartalomjegyzék Előszó... 7 Bulgária... 9 Módszertan... 10 Mindenütt jó, de legjobb otthon... 10 A munkakeresés kemény munka... 11 Mondd meg, kik a barátaid, és én megmondom, mennyire illeszkedtél be... 12 Ma nincs hideg tej, holnap nem lesz melegvíz... 12 Menedékkérők rács mögött... 13 Pozitív változások a menedékkérők helyzetében... 13 Pozitív változások a menekültek helyzetében... 14 Ajánlások... 14 Statisztikák... 15 Csehország... 17 Módszertan... 18 A menekültügyi eljárás hosszadalmas és bonyolult... 18 A bizonytalanságban eltöltött hosszú várakozásnak ára van... 19 Egy kis empátia nagyot lendítene a dolgokon... 20 Sok menedékkérő és menekült még mindig nem fér hozzá az egészségügyi ellátáshoz... 20 A hátrányos helyzetű menedékkérők körülményei nem megfelelőek... 21 A menekültek számára komoly problémát jelent a lakhatás megoldása... 21 A menekültek lemaradnak a cseh nyelvoktatásról... 22 Pozitív változások... 23 Ajánlások... 24 Statisztikák... 25 Magyarország... 27 Módszertan... 28 Nincs kiságy, nincs télikabát... 28 Az iskola ideális környezetet jelenthet a beilleszkedéshez... 29 A menekülteknek segítségre van szükségük ahhoz, hogy segíthessenek magukon... 30 Menedékkérők rács mögött... 30 A fogvatartottakkal szembeni visszaélésekkel kapcsolatos aggályok... 31 Pozitív változások... 32 Ajánlások... 32 Statisztikák... 33 Lengyelország... 35 Módszertan... 36 Nem éppen szívélyes fogadtatás... 36 Hol játszanak majd a gyerekek?... 36 Az iskolákban tovább javul a szolgáltatások színvonala... 37 Elveszve és összezavarodva... 38 A befogadási körülmények a poloskák számára is jók... 39 Változatosabb élelmezésre lenne szükség... 39 A menedékkérőket és menekülteket aggasztja az egészségügyi szolgáltatások színvonala... 39 Az integrációs programok nem működnek hatékonyan... 40 Az otthonteremtés még mindig elérhetetlen vágy... 40 A legális munkavállalás továbbra is nehezen elérhető... 41 Pozitív változások... 42 Ajánlások... 42 Statisztikák... 43 4 2010. évi jelentés
Románia... 45 Módszertan... 46 Megmentették az életünket... 46 Hogy mondhatják, hogy térjek vissza Irakba?... 47 A betegek és a szegények... 47 Megértésre várva... 48 Új hazára várva... 49 Sok csalódott áttelepített menekült kilép az integrációs programból... 49 Az integráció az alapszükségletekkel kezdődik...... 50 Pozitív változások... 50 Ajánlások... 51 Statisztikák... 51 Szlovákia... 53 Módszertan... 54 Jó és rossz élmények a befogadóközpontokban... 54 Az internet segít az elszigeteltség érzésének leküzdésében... 54 A személyi dokumentumok megmutatása nem mindig segít... 54 Jobb tolmácsszolgáltatásokra van szükség... 55 Kiegészítő védelem bizonytalan segítség... 56 Nagy szükség van strukturált nyelvoktatásra... 57 A menedékkérő gyermekek problémái... 57 Pozitív változások... 57 Ajánlások... 58 Statisztikák... 59 Szlovénia... 61 Módszertan... 62 Integráció lépésről lépésre... 63 Megélhetés... 63 A nyelvtanulás az integráció kulcsa... 63 A biztonság jó érzés, még jobb lenne, ha szívesen is látnának...64 Várni, várni, várni...... 64 A ljubljanai Menekültotthon nem mindenkinek otthon... 65 A szabadságra várva... 66 Pozitív változások... 66 Ajánlások a menekültvédelemmel kapcsolatban... 67 Ajánlások a menekültügyi eljárással kapcsolatban... 67 Statisztikák... 67 Menekültügyi rendszerek Közép-Európában... 68 5
Előszó Az UNHCR Regionális Képviseletének jelen beszámolója a Közép-Európában évente lebonyolított, az érintettek bevonásával végzett felmérés eredményeit összegzi, ezen belül átfogó képet ad a régióban élő menedékkérők, menekültek, valamint kiegészítő védelemben részesülő személyek helyzetéről azon információk alapján, amelyet az érintettek osztottak meg az UNHCR munkatársaival és a vizsgálatban részt vevő más szakemberekkel 2010- ben. Az érintettek bevonásával végzett felmérés részét képezi az UNHCR AGDM (Age Gender Diversity Mainstreaming) stratégiájának, célja pedig az, hogy lehetőséget nyújtson a különböző etnikai hátterű, korú és nemű menekülteknek arra, hogy hangot adjanak véleményüknek, tapasztalataiknak és panaszaiknak, amelyeket az UNHCR felhasznál programjainak megtervezése és érdekérvényesítő tevékenysége során. A folyamat elsődleges célja a szükségletek és hiányosságok feltérképezése, valamint a követendő gyakorlatok megosztása. Az állami hatóságok, civil szervezetek és az UNHCR képviselőiből álló multifunkcionális csoportok hét középeurópai országban több tucat helyszínre látogattak el. A szakemberek fókuszcsoport beszélgetéseket és személyes interjúkat készítettek a menedékkérőkkel és a menekültekkel, valamint felmérték életkörülményeiket a különböző helyszíneken. Néhány országban a menekültek kérdőívet is kitöltöttek. Ezután minden egyes csoport összeállított egy nemzeti jelentést, amely ajánlásokat is tartalmazott a főbb problémák megoldására vonatkozóan. A program 2005-ben indult Közép-Európában. Az azóta eltelt időben az éves jelentésekben megfogalmazott ajánlások alapján számos, a menekültek és menedékkérők által jelzett problémára született megoldás az állami hatóságok és a civil szervezetek összehangolt erőfeszítéseinek köszönhetően. Az egyes országokhoz tartozó fejezetek a főbb eredményekről is beszámolnak, amelyek arról tanúskodnak, hogy a kormányok igyekeznek lépéseket tenni annak érdekében, hogy teljesítsék nemzetközi kötelezettségeiket, és megfelelő nemzetközi védelmet nyújtsanak az erőszak és üldöztetés elől menekülő emberek számára. Az elért eredmények ugyanakkor az érintettek részvételével zajló, évente lebonyolított felmérések hatékonyságát is alátámasztják. 2010-ben több országban is javult a menekültek és menedékkérők tájékoztatásának színvonala a menekültügyi eljárással, valamint az egészségügyi ellátásához és egyéb szolgáltatásokhoz való hozzáféréssel kapcsolatban. A korábbinál több létesítményben internetezhetnek a menekültek, a gyerekeknek pedig több program és játszótér áll rendelkezésükre. Egyes országokban az állami hatóságok és a civil szervezetek tudatos erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy kulturális programokon, valamint az új központokkal kapcsolatos tájékoztatáson keresztül elfogadóbbá tegyék a helyi közösséget a menekültek iránt. Egyes országokban a kiegészítő védelemben részesülő személyek részt vehetnek integrációs programokban és szállást kaphatnak olyan befogadóközpontokban, ahol korábban csak menekültek lakhattak. Ám ahogy az a jelentésben is tükröződik, a menekültek és menedékkérők által elmondottak arra engednek következtetni, hogy továbbra is számos súlyos probléma vár megoldásra. A régió minden országában változatlanul komoly problémát jelent a lakhatáshoz és a munkalehetőségekhez való hozzáférés, egyes országokban pedig a kiegészítő védelemben részesülő személyek és a menekültek ki vannak téve a hajléktalanság veszélyének, köztük olyanok is, akik már évek óta Közép-Európában élnek. Minden területen szisztematikus és összehangolt programok kidolgozására van szükség a menekültek beilleszkedésének támogatása érdekében. E programok megtervezéséhez és megvalósításához nélkülözhetetlen az állami hatóságok és a civil társadalom, ezen belül különböző vallási csoportok, üzleti vállalkozások és közösségi szervezetek együttműködése. Folyamatosan nő a fogva tartott menedékkérők száma, akik részben a szigorú nemzeti jogszabályok, részben pedig a túl alacsony kapacitással működő nyitott befogadóállomások miatt kerülnek őrizetbe. A menekültek és a menedékkérők számára gyakran okoz gondot, hogy hétköznapi helyzetekben megértessék magukat, mivel csak korlátozott mértékben áll rendelkezésükre tolmácsszolgáltatás. A kiegészítő védelemben részesülő személyek az elismert menekülteknél hosszabb időt töltenek bizonytalanságban, csak rövid időtartamra kapnak dokumentumokat, és kevesebb szolgáltatáshoz férnek hozzá, még olyan esetekben is, ha származási országukban elhúzódó konfliktus zajlik. A statisztikák szerint a régióban egyre többen részesülnek kiegészítő védelemben, ezzel párhuzamosan pedig csökken az elismert menekültek száma, ami felhívja a figyelmet arra, hogy sürgősen tenni kell valamit a kiegészítő védelemben részesülők körülményeinek javítása érdekében. Gottfried Köfner Közép-Európai Regionális Képviselet Budapest, 2011. november Előszó 7
UNHCR/ B. Szandelszky 8 2010. évi jelentés
Magyarország Horvátország Bosznia Hercegovina Szerbia Románia Bulgária Montenegró Koszovó Szófia Bulgária Macedónia Törökország Olaszország Albánia Görögország Bulgária Miközben Bulgária 2010-ben a gazdasági válság súlyos következményeivel küzdött, az országban új otthonra lelt menekülteknek javultak a lehetőségei arra, hogy valamilyen bolgár vagy nemzetközi vállalatnál elhelyezkedjenek. Ez leginkább annak köszönhető, hogy a munkaadók a korábbinál tájékozottabbak voltak a menekültek jogaival kapcsolatban. Szintén pozitív fejlemény, hogy a menekültek és más nemzetközi védelemben részesülő személyek ma többet tudnak az egészségügyi szolgáltatásokhoz való jogukról, mint korábban. Ám a jó hírek ezzel véget is értek. A jelentést előkészítő kutatómunka eredményei szerint még számos ponton van szükség előrelépésre ahhoz, hogy a menekültek integrációja valóban sikertörténet legyen. Nem elegendő a kormány által a a menekültek lakhatásához és nyelvtanulásához nyújtott támogatás; az ebből adódó problémák leginkább a gyermeküket egyedül nevelő anyákat és az időseket érintik. A Bulgáriában élő menekült kisgyermekek számára gyakran még az oltások sem elérhetők. Az ország az Európai Unió délkeleti határvidékén fekszik, ezért a szabálytalan bevándorlás elleni küzdelmet a bolgár kormány prioritásként kezeli. Ennek ellenére a bolgár határőrök példásan járnak el abban a tekintetben, hogy beengedik az országba a menedékkérőket, a határon pedig több nyelven is elérhetők tájékoztató anyagok. Sajnos azonban a példamutató gyakorlatok sora ezzel véget is ér. A menekültügyi hatóság gyakran csak jelentős késéssel regisztrálja a menedékkérelmeket, a befogadó központok kapacitása pedig túl alacsony, ezért sok kérelmező őrizetbe kerül. A fogvatartottak száma és a fogva tartás időtartama változó, de 2010 végén, a jelentést előkészítő kutatás idején sokan és viszonylag hosszú ideig voltak őrizetben. A menedékkérők és a fogva tartó személyzet, valamint a határőrök és a menekültüggyel foglalkozó hivatali tisztviselők közötti nyelvi akadályok leküzdését segítő tolmácsszolgáltatás nagyon alacsony színvonalú volt, vagy nem is volt elérhető. Az életkörülmények a higiénia, valamint a gyermekek, terhes nők és egészségügyi problémákkal küzdők élelmezése terén elmaradtak az uniós és nemzetközi normáktól. Bulgária 9
Módszertan UNHCR/I. Grigorov A jelentés hátterét adó Életkor, társadalmi nem és sokszínűség stratégia (Age-Gender-Diversity- Mainstreaming, AGDM) célja az, hogy megjelenítse a menedékkérők, menekültek és más védett státuszt élvező személyek különböző csoportjainak véleményét arról, hogy milyen tapasztalatokat gyűjtöttek és milyen kilátásaik vannak Bulgáriában. A programba bevont, különböző helyeken élő személyeket egy multifunkcionális csoport kereste fel, mely az UNHCR Bulgáriai Képviselete, az Állami Menekültügyi Hivatal, valamint különböző, menekültekkel foglalkozó civil szervezetek, köztük a Bolgár Vöröskereszt, a Bolgár Helsinki Bizottság, a Caritas, a Menekült Nők Tanácsa, illetve a Menekült és Migráns Integrációs Egyesület képviselőiből állt. 2010-ben a multifunkcionális csoport a május és szeptember közötti időszakban készített interjúkat menedékkérőkkel és védett státuszú személyekkel. A beszélgetésekre a banyai (Kelet-Bulgária) és a szófiai befogadó központban, a busmantsi menekültközpontban, valamint szófiai és sliveni otthonokban került sor. A programba bevont menedékkérők Afganisztánból, Algériából, Irakból, Iránból, Libanonból, Marokkóból, Szudánból, Kamerunból, Jemenből és Szíriából érkeztek az országba. Az elismert menekültek és a humanitárius státuszt élvezők Afganisztánból, Albániából, Irakból, Tanzániából, Palesztinából és Etiópiából érkeztek. A kutatás keretében hontalan menedékkérőkkel és menekültekkel is készültek interjúk. A beszélgetések a legtöbb esetben csoportinterjúk formájában zajlottak, amelyeken 3-10, jogi státusz, életkor vagy nem szempontjából azonos csoportba tartozó személy vett részt. A program keretében személyes interjúkra is sor került, leginkább fogvatartott menedékkérők gyermekeivel. A multifunkcionális csoport három különböző típusú kérdőívet használt az interjúk során. A 170 interjúalany között 28 családtagjaival érkezett menekült vagy menedékkérő kiskorú, valamint két, felnőtt hozzátartozóitól elszakított gyermek volt. A megkérdezettek között 52 felnőtt rendelkezett védett státusszal, közülük 25 nő volt. A 88 meginterjúvolt menedékkérő közül 74 férfi volt. Az interjúalanyok közül heten voltak 55 évnél idősebbek. Mindenütt jó, de legjobb otthon A menekülteknek a státusz megszerzése után is hosszú utat kell még megtenniük, míg sikerül beilleszkedniük a bolgár társadalomba. A kutatás eredményei szerint számos probléma nehezíti integrációjukat. Az Állami Menekültügyi Hivatal (ÁMH) elindította a Menekültek Integrációját Segítő Nemzeti Programot, amelyhez hasonlót csak kevés európai ország vezetett be. De az állam által nyújtott támogatás nem minden esetben elégíti ki azoknak a szükségleteit, akik új életet próbálnak kezdeni Bulgáriában. Az ÁMH tisztában van azzal, hogy a támogatás fejlesztésre szorul, ezért több civil szervezettel például a Menekült Nők Tanácsával együttműködést alakított ki az integrációt hatékonyabban támogató megoldások kidolgozása érdekében. 2010-ben a Tanács a Menekültek Integrációját Segítő Nemzeti Program Integrációs Bizottságának tagja lett, és ettől kezdve megkapja a megbeszélések jegyzőkönyveit. Ám további fejlesztésekre is szükség van. A lakhatási támogatásnak fontosabb szerepet kellene játszania abban, hogy azok a menekültek, akiknek nincs elég pénzük lakhatásuk megoldásához, megfelelő lakóhelyet találjanak, ahol biztonságban érzik magukat. Különösen fontos ez az országba való megérkezésüket követő első néhány évben. A kutatás során megkérdezett menekültek elmondták, hogy a gyakran késve megérkező támogatás összege a piaci árakat figyelembe véve nem elég a bérleti díj és a rezsi fedezésére. Néhány megkérdezett csoport, például a gyermeküket 10 2010. évi jelentés
egyedül nevelő anyák és a nagycsaládosok jelezték, hogy a lakhatási támogatás és a piaci bérleti díjak között egyre nagyobb a különbség. Estabraq Moaddel, egy harmincas éveiben járó, gyermekét egyedül nevelő iraki anya vázolta a helyzetét az UNHCR szakembereinek. Már több mint két éve él Bulgáriában kislányával, ennek ellenére alig beszél bolgárul, és képtelen olyan munkát szerezni, amelyből eltarthatja kettejüket. Az asszony és gyermeke néhány 20 és 30 év közötti egyedülálló férfival él egy lakásban. Ez azonban az ő kultúrájában nem elfogadható megoldás, ráadásul ki van téve a zaklatás kockázatának is. A férfiak fizetik a bérleti díjat, és ők vásárolnak élelmiszert is. Az asszony cserébe főz rájuk és rendben tartja a lakást. Részvétele a Nemzeti Integrációs Programban nem hozta meg számára a vágyott biztonságérzetet. Szeretnék feleségül menni egy férfihoz, hogy védelmet nyújtson számomra mondta. Bulgária A munkakeresés kemény munka Rendes munkát találni éppolyan nehéz feladat a menekültek számára, mint lakhatásuk megoldása. A megkérdezettek elmondták, hogy kizárólag részidős vagy alkalmi munkát tudnak szerezni, munkaszerződést nem kötnek velük, és társadalombiztosítást sem fizetnek utánuk a munkaadók. Sok menekült jelezte, hogy a gazdasági válság következtében 2010-ben elveszítette az állását. A Munkaügyi és Szociálpolitikai Minisztérium foglalkoztatási politikája nem terjed ki ezeknek az embereknek a speciális körülményeire. A menekültek azt is elmondták az UNHCR szakembereinek, hogy nem ajánlottak fel nekik megfelelő munkát, vagy olyan szakképzést, amely segíthetné elhelyezkedésüket. A menekültek számára a származási országban megszerzett képzettségük igazolása sem könnyű feladat, mivel a munkaügyi hatóságok nem alkalmaznak kidolgozott mechanizmust a külföldön szerzett diplomák honosítására. Néhány menekült idényjelleggel más EU-tagállamban vállal szezonális munkát. Ugyanakkor a helyi és a nemzetközi munkaadók ma már jóval tájékozottabbak a menekültek jogaival kapcsolatban, mint néhány évvel ezelőtt. A menekültek beszámolói szerint a cégek könnyebben felveszik őket, mint korábban. Továbbra is problémát jelent a menekültek számára az egészségügyi szolgáltatások igénybevétele, bár ezen a területen is történt előrelépés. Érkeztek beszámolók olyan háziorvosokról, akik nem voltak hajlandók kezelni olyan menekültet, aki nem hozott magával tolmácsot, mivel tudta, hogy erre a menekülteknek lehetőségük van. Más orvosok nem voltak tisztában azzal, hogy a menekültek ingyenesen vehetik igénybe a bolgár egészségügyi rendszer szolgáltatásait. Erről egyébként gyakran maguk a menekültek és a nemzetközi védelmet élvező személyek sem tudtak. A kutatási eredmények egyértelműen arról tanúskodnak, hogy ma már jóval több menekült próbálja igénybe venni az egészségügyi szolgáltatásokat, mint korábban. UNHCR/ B. Szandelszky Bulgária 11
Mondd meg, kik a barátaid, és én megmondom, mennyire illeszkedtél be A menekült nőkkel folytatott csoportinterjúk felhívták a figyelmet az integrációval kapcsolatos nem-specifikus problémákra. Míg a férfiak általában nem találták hatékonynak a bolgár nyelvtanfolyamok módszertanát, a kisgyermekes anyáknak lehetőségük sem volt látogatni ezeket az ÁMH által a Nemzeti Integrációs Program keretében szervezett kurzusokat, mivel nem tudták kire bízni gyermeküket. Estabraq Moaddel sem tudja elhelyezni gyermekét a nyelvórák idejére, ezért nem tud részt venni a kurzuson, így azonban nem tud önállóvá válni és elköltözni a férfiaktól, akiknek segítségére jelenleg rá van utalva. A menekült nők másik fő problémája a társadalmi kapcsolatok hiánya volt, ami azt jelzi, hogy nem sikerült előrelépniük a beilleszkedés terén. A beilleszkedés az idősebb menekültek számára sem egyszerű feladat. Az 55 évnél idősebb férfiak és nők számára még nagyobb problémát okozott a társadalmi kapcsolatok hiánya; többségük elszigeteltnek és kiszolgáltatottnak érezte magát. Az idősebbek más csoportoknál gyakrabban tették szóvá, hogy nem élvezhetik teljes mértékben az őket megillető jogokat, például az egészségügyi ellátás, a lakhatás vagy a foglakoztatás területén. Legtöbbjük számára családtagjaik és rokonaik biztosították a szükséges élelmiszert és egyéb alapvető cikkeket. Azok helyzete azonban sokkal nehezebb, akik nem rendelkeznek családi háttérrel. Ami a korspektrum másik végét illeti, a 17 évnél fiatalabb menedékkérők többsége beiratkozik az iskolába, és úgy tűnik, a befogadóközpontokban nyújtott nyelvoktatás meghozza eredményét. Sajnos vannak gyerekek, akik otthagyják az iskolát, például azért, mert nem a koruknak és tudásszintjüknél megfelelő osztályba vették fel őket, és ez demoralizáló hatással van rájuk, vagy mert kénytelenek munkát vállalni, hogy segítsék a családjukat, esetleg fiatalabb testvérükre kell vigyázniuk. Talán célszerű lenne speciális támogatást nyújtani az ilyen helyzetbe kerülő gyermekek számára. Néhány gyerek szóvá tette, hogy nem tud lépést tartani a tananyaggal. A kutatási eredmények szerint az egészségügyi ellátás, ideértve például a védőoltásokat, nem érhető el minden gyermek számára. UNHCR/I. Grigorov Ma nincs hideg tej, holnap nem lesz melegvíz A bolgár befogadóközpontok színvonala általában elmarad az Európai Unió által meghatározott elvárásoktól. Nincs minden létesítményben mosógép, vagy ha van, nem működik rendesen, és a menedékkérőknek nincs lehetőségük a rendszeres mosásra. Nincs hűtőszekrény mondta dühösen Yaghoub Tehrani, egy iráni menedékkérő a befogadóközpontban uralkodó körülményekkel kapcsolatban. Ezért minden nap el kell mennem a piacra, de nincs ennyi pénzem buszjegyre. A menedékkérő nők elmondták, hogy nem kapnak bébiételt. A befogadóközpontokban uralkodó higiéniai állapotok elmaradnak az elvárt szinttől, és úgy tűnik, folyamatosan romlanak. A 2010 végén lebonyolított, az érintettek bevonásával zajló felmérés óta eltelt időben az UNHCR arról értesült, hogy a zuhanyzókban csak munkaidőben van melegvíz. Nincs kidolgozott megoldás arra az esetre, ha valaki ezen időszakon kívül szeretne mosakodni. Nincs hűtőszekrény. Ezért minden nap el kell mennem a piacra, de nincs ennyi pénzem buszjegyre. 12 2010. évi jelentés
UNHCR/I. Grigorov Bulgária Menedékkérők rács mögött A befogadóközpontokban elhelyezett menekültek még mindig jobb helyzetben vannak, mint azok, akiket hosszabb ideig őrizetben tartanak. A menedékkérők tartós fogva tartása néha annak következménye, hogy a hatóságok nem kommunikálnak egymással megfelelően, és a menedékkérelmek regisztrációja lassan zajlik. Előfordul, hogy az ÁMH nem tudja biztosítani az elhelyezést valamelyik nyitott befogadóközpontban, ezért sok menedékkérőt a szófiai reptér közelében fekvő Busmantsiban lévő Átmeneti Menekültközpontban helyeznek el. Több mint egy hónapig voltam Busmantsiban. Olyan volt, mintha börtönben lennék mondta Kathem Al-Rassam, egy Irakból érkezett menedékkérő. A kutatási program részét képező interjúk elkészítése óta eltelt időben jelentősen nőtt a Bulgáriába érkező kérelmezők által őrizetben eltöltött idő. Egyes menedékkérők több hónapot is fogva tartó létesítményben töltenek. A Busmantsiban lévő fogva tartó létesítmény arról is ismert, hogy nem nyújt tolmácsszolgáltatást a menedékkérőkszámára. A kérelmezők, viszontagságokkal teli történetét a tolmácsok gyakran csak nagy vonalakban foglalják össze a hatóságok számára. A beszámolók szerint a képzett tolmácsok hiánya a határátkelő helyeknél, a Bevándorlási Igazgatóság fogva tartó létesítményében, valamint a bíróságokon is problémát jelent. Amikor megkértek, hogy írjam alá a fordítást, láttam, hogy olyasmi is bele van írva, amit én nem mondtam mesélte Mehrdad Mozafar, egyedül érkezett iráni menedékkérő. Ezért nem írtam alá. Pozitív változások a menedékkérők helyzetében Az érintettek bevonásával zajló felméréseken keresztül a multifunkcionális csoport már évek óta dokumentálja a menedékkérők által jelzett problémákat. Részben ennek is köszönhető, a Bulgáriában élő menedékkérők életkörülményei több szempontból is javultak az utóbbi időben. Az alábbiakban néhány 2010-ben tapasztalt előrelépést ismertetünk. A bolgár határhoz érkező menedékkérők számára a korábbinál több és jobb minőségű tájékoztató anyag áll rendelkezésre a hivatalos eljárásokkal és a menekültvédelemmel kapcsolatban. A tájékoztató anyagok bolgár, arab, dari, angol, francia, kurd, pastu, szomáli és török nyelven érhetők el. Miután egy menedékkérő bekerült az ÁMH valamelyik létesítményébe, kérelmét azonnal regisztrálják, vagyis sikerült kiküszöbölni a korábban sok problémát okozó késlekedést. A menekültek fogva tartásának időtartama rövidebbé vált 2010-ben, mivel az ÁMH rendszeresen helyezett át menedékkérőket a fogva tartó létesítményekből a nyitott befogadóközpontokba. Különösen örvendetes, hogy lényegesen rövidebbé vált a gyermekes családok és anyák fogva tartásának ideje a Busmantsi Átmeneti Menekültközpontban. (A felmérés óta a határok közelében megfordult ez a tendencia a beszámolók szerint a határőrség gyakrabban vesz őrizetbe az országba szabálytalanul belépő menekülteket. Ennek eredményeképpen a menedékkérelmeket gyakran csak jelentős késéssel regisztrálja az ÁMH.) Bulgaria Bulgária 13
Pozitív változások a menekültek helyzetében A multifunkcionális csoport az alábbi pozitív változásokat tapasztalta 2010-ben a menekültek helyzetével kapcsolatban: A menekültek általában jobban ismerik jogaikat, különösen az egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatban, ennek köszönhetően többen kérnek önállóan ilyen jellegű segítséget. A munkaadók tájékozottabbak a menekültek foglalkoztatáshoz való jogával kapcsolatban, és nagyobb hajlandóságot mutatnak arra, hogy alkalmazzák őket. A menekülteknek gyakrabban van lehetőségük arra, hogy helyi vagy nemzetközi vállalatoknál például kiskereskedelmi láncoknál helyezkedjenek el, míg korábban csak a külföldiek vagy saját etnikai közösségük tagjai által felkínált lehetőségek közül választhattak. Az ÁMH kapcsolatot alakított ki menekülteket tömörítő szervezetekkel (pl. a Menekült Nők Tanácsával) annak érdekében, hogy hatékonyabban segíthesse a menekültek integrációját. A két szervezet ma közösen szervez kulturális rendezvényeket, tanácsadó szolgáltatást nyújt menekültek számára, és figyelemmel kíséri a sérülékeny menekültek részvételét az integrációs programban. A munkaadók tájékozottabbak a menekültek foglalkoztatáshoz való jogával kapcsolatban, és nagyobb hajlandóságot mutatnak arra, hogy alkalmazzák őket. Ajánlások Az ÁMH valamelyik befogadó létesítményébe való minél gyorsabb áthelyezéssel előzzék meg a menedékkérők őrizetbe vételét és elhelyezését a Busmantsiban lévő Átmeneti Menekültközpontban. Biztosítsák a határra érkező és nemzetközi védelemért folyamodó személyek bebocsátását és támogatását azáltal, hogy az általuk beszélt nyelven tájékoztató anyagokat, valamint tolmácsszolgáltatást tesznek elérhetővé számukra a határon és a Busmantsiban lévő Átmeneti Menekültközpontban. Jogszabályi eszközökkel és a menedékkérőknek az ÁMH valamelyik befogadóközpontjába történő gyors áthelyezésével küszöböljék ki azt a problémát, hogy az ÁMH jelentős késéssel regisztrálja a benyújtott menedékkérelmeket. Biztosítsanak jobb, átfogóbb és érthetőbb tájékoztató anyagokat a fogva tartott menedékkérők számára, hogy azok tisztában legyenek jogaikkal és a különböző eljárások menetével. Javítsanak a menekültügyi eljárások minőségén olyan tolmácsok alkalmazásával, akik tisztában vannak azzal, hogy semleges facilitátorként kell részt venniük a folyamatban, és a lehető legpontosabban kell lefordítaniuk a felek által elmondottakat. Minél előbb biztosítsanak jogi segítséget a menedékkérők számára, hogy azok tisztában legyenek helyzetükkel, és élhessenek a nemzeti törvények értelmében őket megillető jogokkal. Újítsák fel a befogadóközpontok lakószobáit és közös helyiségeit. Minden létesítményben legyen megfelelően működő mosógép/mosoda, hűtőgép és tűzhely. UNHCR/ B. Szandelszky 14 2010. évi jelentés
Gondoskodjanak az alapvető higiéniai feltételek folyamatos biztosításáról a befogadóközpontokban (melegvíz, rovarirtás, rendszeres takarítás). A speciális szükségletekkel rendelkező menedékkérők számára dolgozzanak ki alternatív elhelyezési megoldásokat a befogadóközpontokon kívül. A menedékkérők hajléktalanná válása és huzamosabb ideig történő fogva tartásának megelőzése érdekében minél előbb adják át a török határ közelében lévő pastrogori tranzitközpontot. Növeljék a menedékkérőknek és menekülteknek nyújtott anyagi támogatást (amely jelenleg havi 32 eurónak megfelelő összeg) olyan mértékben, hogy elég legyen az alapvető szükségletek kielégítésére. A Nemzeti Integrációs Program keretében biztosítanak kiegészítő élelmiszercsomagokat. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alap és az ÁMH alakítson ki szorosabb együttműködést annak érdekében, hogy a menekültek és a menedékkérők késedelem nélkül hozzáférjenek az egészségügyi szolgáltatásokhoz. Az egészségügyi problémákkal küzdő személyek számára a menekültügyi eljárás során és a menekült elismerése után egyaránt biztosítsák a szükséges gyógyszereket. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alap és az ÁMH érthető tájékoztató anyagokon keresztül informálja a menekülteket és a menedékkérőket arról, hogyan vehetik igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat. Az egészségügyi szolgáltatók nyújtsanak képzést személyzetük számára a menekültek és menedékkérők jogaival kapcsolatban. Az integrációt támogató megoldások hatékonyabb tervezése érdekében határozzák meg az országban élő elismert menekültek profilját. Elemezzék a menekült vagy humanitárius státuszú emberek helyzetét a lakhatás, oktatás, bolgár nyelvtudás, foglalkoztatás, egészségügyi szolgáltatások igénybevétele és a szociális juttatások szempontjából. Az integrációt célzottan támogató megoldásokat tegyék elérhetővé az elismert menekültek számára, függetlenül azok korától, szociális helyzetétől és egészségi állapotától. Szervezzenek megfelelő integrációs szolgáltatásokat a sérülékeny menekültek számára. Gondoskodjanak arról, hogy a Nemzeti Integrációs Program a nem Szófiában élő menekültek számára is elérhető legyen. Javítsák a bolgár nyelvi kurzusok színvonalát és elérhetőségét, ideértve annak megoldását is, hogy a képzéseken családi kötelezettségekkel rendelkező menekültek (pl. kisgyermekes anyák) is részt vehessenek. A kísérő nélküli menedékkérő kiskorúak mellé a lehető leghamarabb jelöljenek ki gyámot. Gondoskodjanak arról, hogy minden menekült gyermek részt vegyen bolgár nyelvtanfolyamon és iskolába járjon, a szülők számára pedig működtessenek tanácsadó szolgáltatást annak érdekében, hogy minél kevesebb gyermek maradjon ki az iskolából, és a gyermekek szorosabb kapcsolatot alakítsanak ki a helyi gyerekekkel. Dolgozzanak ki megfelelő megoldásokat a menekült gyermekek egyedi egészségügyi, szabadidős és oktatási szükségleteinek kielégítése érdekében. A menekültek és menekült csoportok kapjanak lehetőséget arra, hogy részt vehessenek a befogadóközpontok irányításában Megfelelő kommunikáció és célzott kampányok alkalmazásával küzdjenek a rasszizmus és az idegengyűlölet ellen, és igyekezzenek elfogadó attitűdöt kialakítani a nemzetközi védelemre szoruló emberek iránt. Bulgária Statisztikák Bulgáriában 2010-ben az előző évhez képest 20 százalékkal nőtt a menedékkérők száma (2008-ban 746, 2009- ben 853, 2010-ben pedig 1025 személy nyújtott be menedékkérelmet). 2011-ben ez a trend megfordult. 2010- ben a legtöbb menedékkérő Irakból és Örményországból érkezett Bulgáriába, és a kérelmezők között sok volt a hontalan. Ugyanakkor 2010-ben csökkent azok száma, akik menekült státuszt kaptak, vagy kiegészítő védelemben részesültek. Míg 2009-ben 39 személy kapott menekült státuszt, 2010-ben csak 20. A kiegészítő védelemben részesülők száma 48 százalékkal csökkent az előző évhez képest (2009-ben 228, 2010-ben pedig 118 személy részesült ilyen típusú védelemben). Bulgária 15
UNHCR/ L. Taylor 16 2010. évi jelentés
Lengyelország g Németország Prága Csehország Franciaország Szlovákia Csehország Ausztria Svájc Magyarország Olaszország zág Szlovénia Csehország Csehországban sok menedékkérő és nemzetközi védelemben részesülő külföldi számára súlyos problémát jelent a lakhatás és a munkavállalás. Bár a korlátozott szolgáltatásokat nyújtó befogadóközpontokban számos hiányosságot tapasztaltak a szakemberek, örvendetes változás, hogy néhány jogszabály-módosításnak köszönhetően 2010-től ez a lakhatási lehetőség már kiegészítő védelem alatt álló, hátrányos helyzetű személyek számára is elérhető, amíg nem találnak lakást maguknak az ingatlanpiacon. Problémát jelent, hogy a felnőtt hozzátartozóiktól elszakított gyermekek egy aprócska, közép-csehországi faluban kerülnek elhelyezésre, távol a helyi közösségtől, és ez akadályozza a társadalmi beilleszkedésüket. A cseh nyelv megtanulása elengedhetetlen feltétele annak, hogy a menekültek meg tudják oldani lakhatási problémájukat, munkát találjanak, és az élet különböző területein sikeresen boldoguljanak. Bár 2010-ben születtek olyan döntések, amelyek célja a menekülteknek nyújtott nyelvoktatás színvonalának javítása, a megvalósítás késedelmes volta miatt az eredmények még nem jelentkeztek a gyakorlatban. Mivel a hatóságok nem jelöltek ki szolgáltatókat, 2010-ben az integrációs központokon kívül egyetlen nyelvtanfolyam sem indult menekültek számára, ami azt jelenti, hogy a Cseh Köztársaság nem teljesíti sem saját jogszabályi előírásait, sem pedig nemzetközi kötelezettségeit. A tolmácsok hiánya szintén problémát okozott a menedékkérők, menekültek és kiegészítő védelemben részesülők számára a befogadóközpontokban, a menekültügyi eljárás során, valamint az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés terén. Csehország 17
Módszertan Az érintettek bevonásával végzett felmérésre 2010 októberében és novemberében került sor. A multifunkcionális csoportok 15 tagból álltak, a következő szervezetek képviseletében: a Belügyminisztérium Menekültügyi és Migrációs Osztálya (DAMP), a Belügyminisztérium Menekültügyi Létesítményeket Kezelő Részlege (RFA), a Menekültsegélyező Szervezet (OPU), a Migránsokat Támogató Állampolgárok Szövetsége (SOZE), Migrációval Kapcsolatos Jogi Problémákkal Foglalkozó Szervezet (ASIM), valamint az UNHCR Csehországi Képviselete és Közép-Európai Regionális Képviselete (Budapest). A csoportok célja elsősorban a menedékkérők és a menekültek befogadási körülményeinek, a menekültügyi eljárásnak, valamint a menekültek és kiegészítő védelemben részesülő személyek számára nyújtott integrációs támogatásnak a vizsgálata volt. Módszertani szempontból a csoportok részben strukturált személyes interjúkat, különböző öszszetételű fókuszcsoport beszélgetéseket, valamint helyszíni megfigyeléseket alkalmaztak. A csoportok az alábbi helyszínekre látogattak el: A prágai nemzetközi repülőtér és a dél-morvaországi Zastávkában lévő befogadóközpont; A Kelet-Bohémiában lévő Havířovban és Kostelecben lévő menekültotthonok; Integrációs létesítmények Brnóban (Dél-Morvaország) és Česká Lípában (Észak-Bohémia); Brnóban lévő magánotthonok; A SOZE brnói létesítményei; Felnőtt hozzátartozóiktól elszakított gyermekek elhelyezésére szolgáló létesítmény Prágában és Hříměždicében (Dél-Bohémia); Fogvatartó létesítmény Bělá Jezovában (Észak- Bohémia) és Poštornában (Dél-Morvaország). A multifunkcionális csoportok tagjai összesen 68 menedékkérővel, menekülttel és kiegészítő védelemben részesülő személlyel találkoztak, akik a következő országokból érkeztek: Fehéroroszország, Kamerun, Kuba, Kongói Demokratikus Köztársaság (DRC), Irán, Irak, Kazahsztán, Koszovó, Mongólia, Nigéria, Palesztina, Orosz Föderáció, Szomália, Szíria, Törökország, Üzbegisztán és Jemen. A menekültügyi eljárás hosszadalmas és bonyolult Számos menedékkérő jelezte, hogy nem érti, miért kell olyan sokáig várnia (akár két-három évig), míg első fokon határozat születik ügyében. Elmondásuk szerint nem tájékoztatják őket a késedelem okáról, csak zavaros információt kapnak, ha egyáltalán kapnak, és nem értik, miért kell időnként újabb menekültügyi meghallgatáson részt venniük. Mindig ugyanazokat a kérdéseket teszik fel, újra és újra, de én csak ugyanazt tudom elmondani, mint korábban mondta Kyran, egy fiatal kazah menedékkérő. Bár az elmúlt években történt előrelépés, néhány menedékkérő megjegyezte, hogy továbbra is problémák vannak a tolmácsokkal, akik néha türelmetlenek és agresszívak, és nincsenek tisztában azzal, hogy a menedékkérő panaszt tehet ellenük. A tolmács mindvégig durva volt velem az interjú során. Gyakran félbeszakított, és egyértelműen jelezte, hogy nem hiszi el, amit mondok mesélte Serhan, egy szír menedékkérő az egyik fogva tartó létesítményben. Egy másik menedékkérő elmondta, hogy úgy akarták aláíratni vele a meghallgatási jegyzőkönyvet, hogy nem készült számára fordítás. Hasonló panaszok hangzottak el a nemzetközi repülőtéren is a tolmácsszolgáltatás minőségével és az idegenrendészek viselkedésével kapcsolatban. Mindig ugyanazokat a kérdéseket teszik fel, újra és újra, de én csak ugyanazt tudom elmondani, mint korábban. 18 2010. évi jelentés
Csehország UNHCR/ B. Szandelszky A menedékkérők azt is elmondták, hogy nem mindig férnek hozzá a jogi tanácsadáshoz. A civil szervezetek ügyvédei nem látogatnak el minden központba, ahol menedékkérők élnek, és a tanácsadás színvonala is nagyon változó. A menedékkérőkkel dolgozó ügyvédek általában beszélnek angolul vagy franciául némelyikük oroszul is, de ritkább nyelvek esetén a civil szervezetek forráshiány miatt nem tudnak tolmácsot biztosítani. Emiatt számos menedékkérő például azok, akik csak kínaiul vagy arabul beszélnek, esetleg a volt Szovjetunió területéről érkeztek, de nem beszélnek oroszul úgy érzi, nincs lehetősége arra, hogy világosan kommunikáljon ügyvédjével. A bizonytalanságban eltöltött hosszú várakozásnak ára van A menedékkérők hosszú ideig tartó bizonytalan helyzetét tovább rontja, hogy nehezen találnak munkát. Bár az eljárás kezdetétől számított egy év elteltével már dolgozhatnának, a munkaadók nem szívesen alkalmazzák őket, mivel a vízumukat havonta meg kell újítani. Szinte lehetetlen legálisan elhelyezkedni, mert a vízumunk havonta lejár és folyamatosan hosszabbítgatni kell mondta Sulambek, egy befogadóközpontban élő fiatal csecsen férfi. Egyetlen munkaadó sem vállalja a bürokratikus ügyintézést, ha még abban sem lehet biztos, hogy utána legalább néhány hónapig számíthat rám tette hozzá. Néhány létesítményben több szabadidős programot szerveznek a menedékkérők számára, de ezek nem rendszeresek, és a külföldieknek kevés lehetőségük van arra, hogy tanuljanak, vagy fejlesszék a képességeiket. Kuandyk, egy fiatal kazah férfi, aki már közel egy éve élt az egyik menekültotthonban, a következőt mondta a csoport tagjainak: hat hónapot elpazarolunk az életünkből anélkül, hogy bármi tartalmasat csinálnánk. Nem szerzünk új ismereteket, nem sajátítunk el új készségeket, csak ülünk és várunk, és az égvilágon semmit sem csinálunk. Máshol a rugalmatlan szabályok tették lehetetlenné a bentlakók számára, hogy kihasználják a programlehetőségeket. A dél-morvaországi fogva tartó központ jól felszerelt fitneszteremmel rendelkezik, de a menedékkérőknek előre fel iratkozniuk egy listára, ha edzeni szeretnének, és naponta csak 10 ember használhatja a termet. Ha valaki feliratkozott, de később lemondja, nem iratkozhat fel a helyére más mondta Kuandyk. Hat hónapot elpazarolunk az életünkből anélkül, hogy bármi tartalmasat csinálnánk. Nem szerzünk új ismereteket, nem sajátítunk el új készségeket, csak ülünk és várunk, és az égvilágon semmit sem csinálunk. Csehország 19
Egy kis empátia nagyot lendítene a dolgokon A multifunkcionális csoport tudomást szerzett arról, hogy egy magánkézben lévő biztonsági cég emberei durván és arrogánsan kezelték a menedékkérőket, ezért azt javasolja, hogy az alkalmazás feltételeként minden, a külföldiekkel kapcsolatba kerülő személynek részt kelljen vennie egy alapszintű képzésen a nemzetközi védelmet élvező személyek szükségleteivel kapcsolatban. Az egyik fogva tartó létesítményben a menedékkérők elmondták, hogy időnként megtiltják számukra a mobiltelefon használatát, a szobáikban pedig biztonsági ellenőrzést végeznek, amit megalázónak éreznek. Bár minden fogvatartott nagyon várja azt a napot, amikor végre szabadon engedik, sokan aggódnak amiatt, hogy hogyan tudnak majd gondoskodni alapvető szükségleteikről. Nagyon várjuk már, hogy kikerüljünk innen. De ha valakit nyáron hoztak be ide, és télen engedik szabadon, annak nincs meleg ruhája mondta az Orosz Föderációból érkezett Lilia, aki néhány hónapja volt a fogva tartó létesítményben. A civil szervezetek is megerősítették, hogy vannak gyakorlati problémák, például egy anyát a gyermekével késő délután engedtek ki a fogva tartó központból, csakhogy aznap már nem indult buszjárat a környéken. UNHCR/ L. Taylor Sok menedékkérő és menekült még mindig nem fér hozzá az egészségügyi ellátáshoz Sok menedékkérő, menekült és kiegészítő védelem alatt álló személy jelezte, hogy komoly problémák vannak az egészségügyi ellátáshoz való hozzáféréssel, annak ellenére, hogy jogosultak a cseh egészségügyi rendszer igénybevételére. Az egyik helyi civil szervezet EU-források segítségével átvállalja a leginkább rászorulók orvosi ellátásának költségeit, de a 2010-ben rendelkezésre álló keret nem volt elég ahhoz, hogy minden igénylő élhessen a segítséggel. Egy cukorbeteg menekült elmondta, hogy egyszerűen nincs pénze inzulinra. Egy másik menedékkérő elpanaszolta a csoport tagjainak, hogy egy másik városba kellene elutaznia szakrendelésre, de nem tudja kifizetni az útiköltséget. Nem járok már orvoshoz. Ha felír valamilyen gyógyszert, úgysem tudom megvenni, még a receptdíjra sincs pénzem mondta a Törökországból érkezett Songu, aki az egyik menekültotthonban él két gyermekével. A beszámolók alapján a tolmácsok hiánya is komoly problémát jelent ezen a területen, mivel a menekültek nagyon nehezen tudják elmagyarázni problémáikat az orvosnak, és nem értik pontosan az általa elmondott kezelési javaslatokat. 20 2010. évi jelentés