MÉRETARÁNY (M) Az egész térképre érvényes meghatározása: TÉRKÉPEK, TÉRKÉPTÍPUSOK A térkép hossztartó vonalain mért távolságnak és a valódi redukált vízszintes távolságnak a hányadosa. M = 1 / m, vagy M = 1 : m (m=méretarányszám) Lehoczki Róbert Vadvilág Megőrzési Intézet Szent István Egyetem, Gödöllő A méretarány csak bizonyos helyeken és irányokban fejezi ki a kicsinyítés pontos értékét. TÉRKÉP BEFOGADÓKÉPESSÉG Definíció Egy térképen ábrázolható maximális információ mennyiség. A Föld felületének, illetve annak valamely részletének kicsinyített, síkban kiterített képe. A Földön, más égitesten, vagy a világrben található természeti és társadalmi jellegű tárgyak, jelenségek, vagy folyamatok méretarány szerint kicsinyített, generalizált, magyarázó ábrázolása síkban. A térkép a felszín elemeit ortogonális vetítéssel alaprajzszeren, vagy egyezményes jelekkel ábrázolja. GENERALIZÁLÁS (térképi ábrázolás) A felszín egyes elemei elmaradnak, vagy összevonódnak, mások pedig kiemelve, kihangsúlyozva kerülnek ábrázolásra. Egyszersítés; nagyobbítás; eltolás; összevonás; kiválasztás; tipizálás; hangsúlyozás.
Méretarány és befogadóképesség JELKULCS A térképtartalmat szöveggel magyarázó jelgyűjtemény. TÉRKÉPJELEK A felszín valamely elemének, vagy elemcsoportjának nem alaprajzszerű, elvonatkoztatott ábrázolása. A generalizálás típusai A térképjelek osztályozása
TÉRKÉPEK OSZTÁLYOZÁSA Tartalmuk szerint: Általános térképek: közvetlenül a földfelszínt, annak domborzatát, vízrajzát, a rajta lévő természetes és mesterséges részleteket ábrázolja. Tematikus térképek: a természeti és társadalmi környezet jelenségeit, azok mennyiségi, minőségi jellemzőit ábrázolják, háttértérképüket az általános térképek egyszerűsítése adja. Az elkészítés módja szerint: Felmérési térképek. Levezetett térképek. FÖLDRAJZI KOORDINÁTÁK Északi- és Déli-sark: a Föld forgástengelyének felszíni döféspontjai. Egyenlítő: a Föld középpontján átmenő és a forgástengelyre merőleges sík által a gömbfelületből kimetszett legnagyobb gömbi kör. Földrajzi hosszúsági körök (meridiánok, délkörök): az egyenlítőre merőleges, a pólusokon átmenő legnagyobb gömbi körök. Földrajzi szélességi körök (paralelkörök): az egyenlítő síkjával párhuzamos síkok által a felszínből kimetszett gömbi körök. Földrajzi fokhálózat: a meridiánok és a paralelkörök vonalrendszere (a térképen ennek vetített képe). TÉRKÉPEK OSZTÁLYOZÁSA FÖLDRAJZI KOORDINÁTÁK Méretarányuk szerint: Földmérési térképek: M 1:500-1:10.000; az alakzatok jól, alaprajzukkal jelenek meg (szinte minden lemérhető). Topográfiai térképek: M 1:10.000-1:300.000; hű képét adják a terepfelszínnek, a tereptárgyak a valóságnak megfelelő helyzetűek, de egy részük már egyezményes jelekkel ábrázolódik (mérhetőséget a felszínen biztosítják, de a tereptárgyak méretei esetén nem). Földrajzi térképek: M 1:300.000 - ; szinte minden egyezményes jelekkel van megadva (a mérések nem pontosak, csak tájékoztató jellegűek). Földrajzi szélesség (latitude): az a szög, amelyet az adott pontban a gömböt érintő síkra állított merőleges az egyenlítő síkjával bezár (északi +, déli -; egyenlítőtől. Földrajzi hosszúság (longitude): az a szög, amelyet az adott ponton átmenő délkör síkja egy kiválasztott kezdő délkör síkjával bezár (kezdő délkörtől keletre keleti,+; nyugatra London melletti greenwichi csillagda kupoláján áthaladó meridián a kezdőmeridián).
Azimut: valamely felszíni pontból kiinduló iránynak a ponton átmenő meridiánnal bezárt szöge Loxodróma: olyan felületi vonal, amely minden pontjában ugyanazt a szöget zárja be a meridiánnal, vagyis az azimutja állandó. Ortodróma: két felszíni pont közötti legrövidebb távolság felszíni vonala. A föld elméleti alakja matematikai-fizikai fogalom: a nehézségi erőtér potenciáljának a közepes tengerszinttel egybeeső szintfelülete ez a geometriailag szabálytalan felület a geoid. A FÖLD ALAKJA, KÖZELÍTŐ FELÜLETEI Földünk felülete térben görbült felület, ezért torzulások nélkül nem fejthető síkba (minél nagyobb az ábrázolni kívánt földfelület, annál nagyobbak a torzulások) VETÜLETEK (leképezési szabályok) alkalmazása szükséges. A vetület a vetítés eredménye. Vetítés: az alapfelület rajzolatának megfelelője a képfelületen. Alapfelület, amiről a vetítés történik; Föld felszín geoid földi ellipszoid, gömb. Képfelület az a felület, amire a vetítés történik; sík, henger, kúp. A vetítés lehet: - geometriailag (mértanilag) értelmezhető és szemléltethető perspektív vetület, - matematikai összefüggésekkel definiált, geometriailag nem szemléltethető nem perspektív vetület. VETÍTÉS Nagyméretarányú térképeknél kettős vetítés (forgási ellipszoidról hozzá optimálisan simuló gömbre (Gauss-gömbre) síkba fejthető felületre (henger, kúp).
VETÜLETI TORZULÁSOK Hossztorzulási viszony, lineármodulus: A és B közötti legrövidebb felületi vonal hossza ds, hossza a képfelületen ds'. l=ds'/ds a hossztorzulásra jellemző érték. Hossztartó vetület nincs (csak bizonyos vonalak, irányok mentén vannak hossztartóak). Szögtorzulási viszony, iránymodulus: Két szakasz által bezárt szög w, a szakaszok képfelületi megfeleli által bezárt szög w'. i=tgw'/tgw a vetületi irányok torzulására jellemző. Szögtartó vetületnél i=1. Területtorzulási viszony, területi modulus: Egy elemi kis felület nagysága az alpfelületen dt, ennek megfelelője a képfelületen dt'. t=dt'/dt a területek torzulására jellemző érték. Területtartó vetület esetén t=1. Olyan térképi vetület nincs, amely minden pontjában szög és területtartó is egyszerre, mivel akkor hossztartó is lenne. A nem szög- és nem területtartó vetület neve általános torzítású vetület. VETÜLETI TORZULÁSOK Bármely csoportba is tartozzék a vetület, mindig van rajta egy pont, vagy egy vonal, amelynél semmiféle torzulás nem lép fel, tehát mind a háromfajta torzulási viszony 1-gyel egyenlő. A torzulások ettől távolodva nőnek. A használat szempontjából megengedhető legnagyobb torzulási értékek a vetület területi nagyság szerinti alkalmazhatóságának határt szabhatnak. A vetület gyakorlatban csak akkora terület ábrázolására használható, amelynél a torzulások a megengedett mértéket nem lépik túl. Ennél nagyobb terület ábrázolásánál egymás mellett több, esetleg ugyanazon fajta vetületet kell alkalmazni. VETÜLETEK CSOPORTOSÍTÁSA A fokhálózat alakulása szerint: Valódi vetület: poláris elhelyezésnél a meridiánok képei egyenesek, és egy pontban (ez lehet a végtelenben is) futnak össze, a paralelkörök képei koncentrikus körök, vagy körívek, amelyek középpontja az a pont, ahol a meridiánok képei találkoznak, a fokhálózat képei egymást derékszögben metszik, tehát egyben vetületi főirányok. Képzetes vetület: amelynél valamely feltétel nem teljesül.
VETÜLETEK CSOPORTOSÍTÁSA VETÜLETEK CSOPORTOSÍTÁSA Magyarországon használt vetületi rendszerek Sztereografikus vetületi rendszer: Valódi, érintő, szögtartó, ferde tengelyű, sztereografikus vetület. Kettős vetítés: Bessel-féle elipszoidról Gauss-gömbre, majd síkra sztereografikus vetítéssel. Hazánk jelenlegi területére eső kezdopontja a Gellérthegyen. A hossztorzulás a kezdőponttól 127 km-re éri el a még elfogadható 1:10.000 értéket (10 cm 1 km belül). Első kataszteri felmérések és topográfiai térképek, erdészeti (üzemi) térképek.
Sztereografikus vetületi rendszer Hengervetületi rendszer Magyarországon használt vetületi rendszerek Hengervetületi rendszer: Érintő, szögtartó, ferde tenely vetület. Kettős vetítés: Bessel-féle elipszoidról Gauss-gömbre, majd a gömbről hengerre. Három szögtartó hengervetületi rendszer (az egész ország területét lefedi). Egy-egy vetület sávszélessége 180 km (kb. itt éri el a 10cm/km-es torzítási értékek). Henger szélességek közötti területen. Ettől északra a HÉR, délre a HDR. Kataszteri térképek. Magyarországon használt vetületi rendszerek Gauss-Krüger vetületi rendszer (G-K): Érintő transzverzális hengervetület (nem kettős vetítésű). A rendszer transzverzális elhelyezkedésu elliptikus hengerekből áll, amelyek a Kraszovszkij-féle ellipszoidot egyegy meridián mentén érintik. Vetülete a Mercator-féle szögtartó vetület (képzetes). A középmeridiánok hossztartóak. A leképezést csak a középmeridián közvetlen környezetére végzik el. Egy-egy hosszúság-különbségű Torzulási (ez is 1 méter alatti torzulás a tízezres szelvényeken). Mo-on (A greenwichi meridián szegélymeridián.) Az egész Föld egységes ábrázolására alkalmas. Mo-on katonai célokra.
Gauss-Krüger vetületi rendszer (G-K) Magyarországon használt vetületi rendszerek Univerzális Transzverzális Mercator vetületi rendszer (UTM): A rendszer transzverzális elhelyezkedés elliptikus hengerekből áll, amelyek a Hayford-féle ellipszoidot két hossztartó ellipszoidi hosszúsági kör mentén metszik. A majd a hengert elforgatják, mint a G-K vetületnél. Sok nemzetközi térképm alapja. Gauss-Krüger vetületi rendszer (G-K) Univerzális Transzverzális Mercator vetületi rendszer (UTM):
Magyarországon használt vetületi rendszerek Egységes Országos Vetület (EOV) Egységes Országos Vetület (EOV): A vetület kettős vetítésű szögtartó ferdetengelyű metsző hengervetület. Alapfelülete az IUGG/1967 ellipszoid, a közbenső vetítés gömbi felületre történik. A hengerpalást a Gauss-gömböt két hossztartó segédparalelkör mentén metszi. Az egész ország területére egy hengervetület. X tengely: gellérthegyi háromszögelési ponton áthaladó meridián képe, Y tengely: az ország középső szélességi vonala közelében haladó és az előbbi meridiánra merőleges legnagyobb gömbi kör képe. Magyarországon használt vetületi rendszerek Egységes Országos Vetület (EOV): Tájolása ÉK-i, ezek a pozitív irányok. Előjelhibák elkerülése miatt a rendszer kezdőpontját a vetületi kezdőponthoz képest D-re 200 km-rel, nyugatra pedig 650 km-rel áthelyezték, így minden értéke pozitív és minden X érték (É-D-i koord., második) kisebb, és minden Y érték (K-Ny koord., első) nagyobb 400 kmnél). Az Egységes Országos Térképrendszer (EOTR) vetülete. Polgári topográfiai, földrajzi és tematikus térképek. A TÉRKÉPEK TARTALMA A térkép rajzi elemeit a földrajzi fokhálózatba, mint alapba, ábrázolásra kerülő dolgok együttesen alkotják. Domborzatrajz: Követelmény: a domborzat helye pontosan felismerhető, magassága pedig mérhető legyen. Előzmények: Perspektív ábrázolás, Csíkozásos ábrázolás Szintvonalas ábrázolás: Szintvonal az azonos abszolút magasságú pontokat összekötő izovonal. A szintvonalas térkép ezek merőleges vetületét ábrázolja síkban. Alapszintvonal, főszintvonal, felezőszintvonal, kiegészítő szintvonal; eséstüske.
A TÉRKÉPEK TARTALMA Szintvonalas ábrázolás A TÉRKÉPEK TARTALMA Színfokozatos ábrázolás: csak néhány főszintvonal, közöttük színezés. (200 m-ig zöld, 200-500 m sárgásbarna, 500-1000 m világosbarna, 1000-sötétbarna, legmagasabb csúcsok fehér.) Árnyékolásos ábrázolás: a domborzat érzékeltetésére. Síkrajz: A terep természetes és mesterséges tereptárgyait mutatja be. Vízrajz. Természetes tereptárgyak és növényzet. Települések, épületek. Közlekedéshálózat, szállítás. Határok. Fő domborzati idomok A TÉRKÉPEK TARTALMA Síkrajz A méretarány csökkenésével: alaprajzhű, alaprajzhoz hasonló, helyzethű, térbelileg hű.
A TÉRKÉPEK TARTALMA Névrajz: A földrajzi nevek és a térképen szereplő összes írás (név, szám, magyarázó szöveg) együttesen alkotja. Domborzati és tájnevek: ívelt és szórt írás. Település nevek: nyugat-keleti irány. Vízrajzi nevek. Egyéb földrajzi nevek. Tematikus térképészet Egyrészt bizonyos tárgyak jellegzetes tulajdonságait, másrészt különböző tudományágak adatait mutatják be. SZAKTARTALOM! Osztályozásuk: kvalitatív (minőséget szemléltetik), kvantitatív (mennyiséget szemléltetők), statikus (állapottérképek), dinamikus (különböző idopontok állapotait mutatják). analitikus (egyetlen téma), komplex-analitikus (több téma, de "nincs" kapcsolat), szintetikus (több, kapcsolatos téma - levezetett térkép). A TÉRKÉPEK TARTALMA A térképek egyéb rajzi elemei: A térkép kerete (keretkitörés); Fő-, melléktérkép, kivágat. A térkép hálózatai: földrajzi fokhálózat; kilométer hálózat; keresőhálózat A térkép díszítőelemei és színei. Tematikus térképészet Ábrázolási módszerek: Jelmódszer: folyamatosan növekvő (arányos területű v. köbtartalmú jelek), értékfozatos (kategóriák), értékegységjel (egységnyi értéket kifejező jel a kívánt számban ismétlődik). Pontmódszer: ponttérkép. Felületi módszer: elterjedési terület ábrázolásához; pontos, relatív (egymásba mosódó elterjedési területek), vázlatos (hangsúlyozott átmeneti zónákkal). Kartogrammódszer: mennyiségi adatok ábrázolása. Diagrammódszer: több egymással kapcsolatban lévő adat ábrázolásához; jeldiagram (ponthoz, vonalhoz rendelés esetén), kartodiagram (felülethez rendelés esetén). Izovonalmódszer: izovonal, álizovonal, értékhatárvonal. Mozgásvonalak módszere: irány jelölés.
Lejtőalapmérték Hogyan tájékozódjunk óra segítségével? A mágneses deklináció és a meridiánkonvergencia Földrajzi (csillagászati) északi irány A mágneses elhajlás (mágneses deklináció) a mágneses és a földrajzi Északi-sark közötti szögbeli eltérés fokokban kifejezve. Azon pontokat amelyekre az iránytű mutat Földi mágneses pólusoknak nevezzük. Ezek a pontok a tényleges földrajzi sarkpontoktól a mágneses deklináció -azaz a mágneses elhajlás -értékével térnek el. A mágneses pólusok szünet nélküli lassú vándorlásban vannak. (A vándorlás feltételezett okára több, egymástól eltérő geofizikai magyarázat is létezik.) Mágneses északi irány Hálózati északi irány A meridián szakaszokkal határolt topográfiai térképeken a szegélymeridiánok az északi pólusban futnak össze, vagyis a földrajzi észak irányába mutatnak. A térkép kilométer hálózata viszont a vetületi középmeridiánnal párhuzamos, ezért a hálózati északi irányt mutatja. A kettő által bezárt szög a vetületi meridiánkonvergencia.
OTAB 100 Topographical map, scale of 1:10.000 DTA50
SPOT 4 satellite image
Landsat TM satellite image
Térinformatika Lehoczki Róbert Vadvilág Megőrzési Intézet Szent István Egyetem, Gödöllő Térinformatika Leíró adatok vagy attribútumok: az egyes objektumok sajátságait, tulajdonságait írják le számítógépek számára feldolgozható módon. A FIR- ek által megválaszolható kérdések: 1. Mi van egy adott helyen? 2. Hol van egy bizonyos dolog? 3. Mi és hol változott? 4. Melyik az optimális út, megoldás...? 5. Mi történik akkor, ha...? A FIR-ek alkotóelemei: hardver (bemeneti, kimeneti eszközök és a számítógép), szoftver (ARC/INFO, ArcView, MapInfo), adatok, felhasználók. Térinformatika Térinformatika: tudományág, az informatikának egy speciális ága, amelyben az információk tárolásának, kezelésének, vizsgálatának alapvető rendező elve a térbeli elhelyezkedés és a valós térbeli viszonyok. Földrajzi Információs Rendszerek (FIR, GIS): a térinformatika eszközének tekinthetők; a hardver, szoftver és eljárások (funkciók) egybehangolt rendszere, amely a térbeli adatok bevitelére, kezelésére, elemzési és egyéb műveletekre, valamint a kapott eredmények és adatok megjelenítésével alkalmas az összetett tervezési és döntési problémák megoldására. A TÉRBELI INFORMÁCIÓS RENDSZEREK A TÉRBELI ÉS LEÍRÓ JELLEGŰ ADATOKAT EGYSÉGES RENDSZEREN BELÜL KEZELIK. ADATOK Jellegük szerint: Raszteradatok: a vizsgált terület egészét idomokkal lefedjük, s az egyes objektumok helyzetének jellemzése a megfelelő lefedő elemekkel történik. Vektoradatok: a vektor alapú rendszerek az objektumok geometriáját vektorok segítségével írják le; az objektumok helyzetét pontok, vonalak, felületek segítségével jellemezik.
ADATOK Az objektumok geometriai jellemzése: pontok (0-D), vonalak (1-D), felületek (2-D), testek (3-D). Adatnyerési eljárások 2. Fotogrammetriai módszerek: Egy objektumra vonatkozó információs adatok: Geometriai (metrikus, kvantitatív): alak, térfogat terület, távolság. Tematikus (minőségi, kvalitatív): anyag, szín, struktúra. A képek feldolgozása: Grafikus vagy digitális. Fotogrammetria (geometriai adatok), interpretációs eljárás (tematikus adatok). A mérőfénykép teljes tájékozási adatai: Három belső tájékozási adat (x L y L z L ): A vetítési centrum koordinátái a térbeli képkoordináta rendszerben. Hat külső tájékozási adat (X L Y L Z L és ):A vetítési centrum koordinátái a tárgy koordinátarendszerben és a képkoordinátarenszer tengelyeinek elfordulási szöge tárgy koordinátarendszer tengelyeihez képest. Geometriai torzulások: Magasságkülönbségből adódó, domborzat okozta torzulás. Képdőlésből származó torzulás. Adatnyerési eljárások Elsődleges adatnyerési eljárások: 1. Földi geodéziai eljárások (nagy pontosság jellemzi; pl.:kataszter) 2. Fotogrammetriai módszerek: a tárgyakról optikai vetítéssel készített képek (fényképek) felhasználásával végzünk adatgyjtést. Folyamata: Az adatnyeréshez szükséges képek előállítása: A fénykép méretaránya a készítendő térkép méretarányának egyharmada (pl. 1:50.000 térképhez 1:15.000 fotó). Ez alapján a pontosság is meghatározható: az elérhető pontosság 0.01mm x méretarányszám (pl. 0.01 mm x 15.000=150mm). Adatnyerési eljárások 2. Fotogrammetriai módszerek: A képfeldolgozás módszerei és műszerei: Geometriai egyenértéksség alapján: Síkfotogrammetria - egy kép (képátalakítás). Térfotogrammetria - sztereo-képpár (sztereoszkópia). Differenciális képátalakítás (orthofotogrammetria). A vetítés megvalósításának módja alapján: Analóg - visszavetítés fizikailag, optikai vetítéssel. Analitikus - vetítés matematikai transzformációs képlettel.
Adatnyerési eljárások Elsődleges adatnyerési eljárások: 3. Távérzékelés: A tárgyról (a Föld felszínéről) anélkül nyerünk adatokat, hogy közvetlen kapcsolatba kerülnénk vele. A képek alapján a tárgyak geometriai, radiometriai (sugárzási), szemantikai (tartalmi) tulajdonságai állapíthatóak meg. A felvevő gépek repülőn, műholdon és a Föld felszínén (hitelesítésre) helyezhetők el. Előnye, hogy a több hullámhosszon való érzékelés miatt sok adat nyerésére alkalmasak. Hátránya, hogy költséges és erősen függ az időjárástól. Adatnyerési eljárások 3. Távérzékelés Adatnyerési eljárások 3. Távérzékelés: Legelterjedtebb képanyagok az űrfelvételek, amelyek a következő paraméterekkel jellemzhetőek: geometriai felbontás (pixel méret), térbeli kiterjedés (mekkora területet ábrázol egy kép), radiometriai felbontás (csatornák, hullámhosszok száma), időbeli felbontás (a felvételek gyakorisága).
Adatnyerési eljárások Elsődleges adatnyerési eljárások: 4. Meterséges holdakon alapuló helymeghatározások GPS (Global Positioning System - Globális Helymeghatározó Rendszer) Olyan műholdakra alapozott helymeghatározó rendszer, amely a Föld bármely pontján napi 24 órán keresztül időjárási és fényviszonyoktól függetlenül lehetővé teszi a hely-, idő-, és sebességmeghatározást. Legelterjedtebb a NAVSTAR/GPS (USA) rendszer. 1980-as évek második felétől működik. 24 műhold - bármely pontból 5-7 mhold látható. Az előmetszés elve alapján az ismeretlen pont koordinátái meghatározhatók. Adatnyerési eljárások 4. Meterséges holdakon alapuló helymeghatározások A pontok térbeli elhelyezkedése miatt 3 műhold koordinátái szükségesek, Magasság meghatározásához 4 mhold adatai. A holdak különböző kódolású idő és pályaelem adatokat sugároznak. A térbeli előmetszést a GPS vevőben egy szoftver végzi el. A referencia rendszere a WGS84 (World Geodetic System 1984), aminek adatai átszámíthatók EOV koordinátákká.
Adatnyerési eljárások 4. Meterséges holdakon alapuló helymeghatározások A mérések típusai: Abszolút helymeghatározás: csak az ismeretlen ponton mérünk, és határozzuk meg a helyét műholdak segítségével. Relatív helymeghatározás: ismert koordinátájú pontokon is mérünk és a földi pontok közötti irányvektor alapján határozzuk meg az ismeretlen pont koordinátáit. Statikus mérés: a vevő a mérés ideje alatt egy helyben marad. Dinamikus mérés: a vevő folyamatosan mozog a mérés alatt, Utófeldolgozás: az adatokat irodában dolgozzuk fel. Valós idejű alkalmazás: a vevő azonnal meghatározza a pont koordinátáit. Adatnyerési eljárások Másodlagos adatnyerési eljárások: 3. Meglévő digitális térképek átvétele: Hazai digitális térképek: DDM-50,DDM-10: digitális domborzat modell (50*50, ill. 10 *10 méteres rácsháló pontok magassági értékei). DTA-200,DTA-50: vasút, út, települések, vízrajz, határok + nevek (1:50.000). OTAB: vízrajz, közlekedés, települések, határok (max.: 1:100.000). Hazai digitális adatbázisok: CORINE: 1:100.000, 1:50.000; mg-i, erdő, vizenyős területek, vizek, mesterséges felszínek (csak 25 ha-nál nagyobb és 100 m-nél szélesebb objektumok jelennek meg a 100.000 változat esetében). MATÉRIA: 1:500.000; közig.határ, település, víz, út, vasút. Adatnyerési eljárások Elemzési mveletek a térinformatikában Másodlagos adatnyerési eljárások: 1. Meglévő térképek digitalizálása: Pontmód, folyamatos mód, Spagetti digitalizálás, Digitalizálás kódokkal együtt, Képernyő digitalizálás. 2. Meglévő térképek szkennelése (átalakíthatóak vektoros formába). hossz és terület mérések számlálás, felületek metszése, statisztikai számítások, hálózatelemzési funkciók, modellezési, elemzési mveletek, digitális magassági modellekkel végzett számítások, térbeli interpolációs eljárások.
Digitális térképek Méretarány: Méretarány: térképi és vetületi hossz aránya. A digitális térképek méretarány függetlenek. M 1:1 terepi felmérésekbl származó koordináták tárolása esetén. M 1:10.000 pontosság = 0,1 mm, azaz 1 m a terepfelszínen. Levezetett térképeknél - generalizálás. 1:10.000 térképből 1:100.000 térkép. A méretarány meghatározása: Adat sűrűség (milyen méretarányban történik a felvételezés; 1:1000 sűrűbb, 1:10.000 ritkább). Adat pontosság (cm ill. mm pontossággal lettek meghatározva a mért pontok). A digitális térképészetben az adatsűrűség függvényében, a felhasználás által meghatározva, a digitális térképek NEM méretarány függetlenek! Ajánlott irodalom Unger János: Bevezetés a térképészetbe Detrekoi Á., Szabó Gy.: Térinformatika Kollányi L., Prajczer T.: Térinformatika a gyakorlatban Harkányiné Sz. Zsuzsa: Kartográfia (KTI jegyzet) Mucsi László: Műholdas távérzékelés Diviaczky Gy.: Terep-, térképismeret, tájékozódási ismeretek (Magyar Természetbarát Szövetség; Túravezetőképzés) Bácsatyai László: Magyarországi vetületek Domokos Györgyné: Fotogrammetria és távérzékelés Horváth G., Zsiga A.: Térképészeti ismeretek és gyakorlatok Digitális térképek A szöveges, leíró adatok funkciója lehet: A térkép névrajza lesz (feliratként kerül a térképre). A térképi megjelenítést vezérli (különböző típus különböző karakterekkel). Nem jelenik meg se így, se úgy (tárolom és lekérdezéseknél - szelekcióknál használom fel). Digitálistérkép készítése: Mérnöki adatállomány - mérésekhez! Szerkesztett (kartografált) adatállomány - kimenetek nyomtatásához! Ez általában két külön adatállomány!
Térinformatikai alakalmazások az Országos Vadgazdálkodási Adattárban és a vadbiológiai kutatásokban Lehoczki Róbert Szent István Egyetem Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék 2103 Gödöllõ, Páter K. u. 1. email: leho@ns.vvt.gau.hu ALKALMAZÁSI TERÜLETEK: 1.Országos Vadgazdálkodási Adattár. 2. Élõhelyértékelésés fejlesztés. 3. Õz agancsparaméterek és talajtulajdonságok közötti kapcsolat vizsgálata. 4. Hazai nagyvadfajok területhasználatának vizsgálata. SZOFTVEREK: oesri PC ARC/INFO 3.5 (4) oesri ArciewGIS 3.0 +Spatial analyst oesri ARC/INFO 7.2.1 (WS) ORSZÁGOS VADGAZDÁLKODÁSI ADATTÁR 1996/LV. törvény 48. paragrafusa Az OVA céljai (49. ): A vadállományra és a vadgazdálkodásra vonatkozó adatok tárolása és feldolgozása. A vadgazdálkodási igazgatásban és tervezésben felmerülõ feladatokhoz adatok szolgáltatása. A tárolt adatok térképi megjelenítése. Közokiratnak minõsülõ adatok!
ORSZÁGOS VADGAZDÁLKODÁSI ADATTÁR Az OVA adatai: A VGE határok digitális térképi adatbázisa. Vadfajonként a vadállomány mennyiségében bekövetkezett változások (vadállománybecslés, vadgazdálkodási jelentés). Trófeabírálati adatok. Fenntartandó legkisebb és fenntartható legnagyobb vadállomány létszámok. ORSZÁGOS VADGAZDÁLKODÁSI ADATTÁR Térbeli adatbázis: A VGE-ek határvonalai (vadgazdálkodási körzetek határai). Háttér adatbázis: Országos Térinformatikai AlapadatBázis 1. Település kül- és belterület határok (FÖMI). ORSZÁGOS VADGAZDÁLKODÁSI ADATTÁR Megfigyelési egysége a VADGAZDÁLKODÁI EGYSÉG. Egyedi azonosítás a VGE kóddal. A leíró adatbázis relációs szerkezetû. Egy VGE egy év - egy sor (rekord). Az adatbázis lekérdezhetõ, csoprtosítható és összekapcsolható. ORSZÁGOS VADGAZDÁLKODÁSI ADATTÁR Térinformatika alakalmazásával elért eredmények: 1.Fenntartható maximum vadlétszámok meghatározása. 2. Régi vadászterületek az új vadászterületekben. 3. A vadászterületek községhatárok közötti megoszlása (alkalmasalkalmatlan terület).
ORSZÁGOS VADGAZDÁLKODÁSI ADATTÁR 4. Vagdazdálkodási körzetek kijelölése. ORSZÁGOS VADGAZDÁLKODÁSI ADATTÁR 6. Megyei illetve körzet térképek. ORSZÁGOS VADGAZDÁLKODÁSI ADATTÁR 5. VGE-ek 1:50000 ill. 1:100000 térképe. ORSZÁGOS VADGAZDÁLKODÁSI ADATTÁR 7. Tematikus térképek.
ORSZÁGOS VADGAZDÁLKODÁSI ADATTÁR Gímszarvas lelövés (2003/04) ELÕHELYÉRTÉKELÉS ÉS FEJLESZTÉS 1998 1989 H = 2.16 H = 1.96 DIVERZITÁS ÉRTÉKEK táblák darabszámával táblák területével H = 0.08 H = 1.49 ELÕHELYÉRTÉKELÉS ÉS FEJLESZTÉS MINTATERÜLET: Csongrád-megye dél-keleti részén elhelyezkedõ Csanádalberti település külterülete ALAPTÉRKÉPEK: digitális és papír kataszteri térképek EOTR tízezres szelvények +vegetáció terepi pontosítása ELÕHELYÉRTÉKELÉS ÉS FEJLESZTÉS TÁBLÁK SZOMSZÉDSÁGI VISZONYAI DIVERZITÁS ÉRTÉKEK KIEGÉSZÍTÉSÉRE az egyes táblák önmaguktól eltérõ kultúrájúszomszédainakszámát elosztottuk a szomszédainak darabszámával TÁBLÁK ZAVARTSÁGI ÉRTÉKEI kultúránként amezõgazdasági munkák típusa és gyakorisága alapján -területi zavartság
ELÕHELYÉRTÉKELÉS ÉS FEJLESZTÉS KONZERVÁCIÓS SZEGÉLY CÉLJA: gabonatáblák 6%-án megtartsuk a kétszikû gyomokat és ízeltlábú faunájukat OTIMÁLIS SZÉLESSÉGE: 6méter ELÕHELYÉRTÉKELÉS ÉS FEJLESZTÉS VADFAJOK ÁLTAL HASZNÁLHATÓ TERÜLET BECSLÉSE élõhelynek tekinthetõ objektumokkörül pufferzóna képzése - vadfajonként változóméretû mozgáskörzet rádiusszal TÉRINFORMATIKA ALKALMAZÁSA - melyik tábla esetén érdemes és lehetséges a konzervációs szegély gyakorlati megvalósítása ELÕHELYÉRTÉKELÉS ÉS FEJLESZTÉS ELÕHELYÉRTÉKELÉS ÉS FEJLESZTÉS A 6 méteres szegély aránya a tábla területéhez viszonyítva A fácán által használható terület becslése
ÕZ AGANCSPARAMÉTEREK ÉS TALAJTULAJDONSÁGOK ÕZ AGANCSPARAMÉTEREK ÉS TALAJTULAJDONSÁGOK FELHASZNÁLT ADATOK: ŐZ AGANCSFEJLESZTÉSE GENETIKAI ADOTTSÁGOK KÖRNYEZETI TÉNYEZŐK TÁPLÁLKOZÁSI VISZONYOK Országos Trófeabíráló Bizottság TRÓFEA ADATOK (jobb és bal agancsszár hossza, agancstömeg) VGE-enként egy-egy szárhossz és tömeg átlagérték évenként (1997-2002) Országos Vadgazdálkodási Adattár VGE TÉRKÉP VGE-ek azonosító kódja alapján kapcsolás TALAJ TÁPLÁLÉK MINŐSÉGE TRÓFEA TÉRKÉP ÕZ AGANCSPARAMÉTEREK ÉS TALAJTULAJDONSÁGOK ÕZ AGANCSPARAMÉTEREK ÉS TALAJTULAJDONSÁGOK VIZSGÁLATAIM CÉLJA: talajparaméterek és az õz trófeajellemzõk közötti kapcsolatok kimutatása Agrotopográfiai Adatbázist (MTA TAKI) egyes területeken a talajadottságok alapján milyen õzállományvárható TÉRINFORMATIKA ALKALMAZÁSA: térképek használata térbeliség országos szinten és mintaterületeken TALAJTÉRKÉP 9 tematikus adattal az ország területére
ÕZ AGANCSPARAMÉTEREK ÉS TALAJTULAJDONSÁGOK TRÓFEA TÉRKÉP TALAJTÉRKÉP RASZTERIZÁLÁS, FEDVÉNYEZÉSI MÛVELETEK 1000x1000m 500x500m 1 km 2 -es és 0.25 km 2 -es egységenként TRÓFEA- ÉS TALAJADAT PÁROK ÕZ AGANCSPARAMÉTEREK ÉS TALAJTULAJDONSÁGOK TRÓFEA TÉRKÉP FEDVÉNYEZÉSI MŰVELET TALAJTÉRKÉP (UNION) különböző méretű poligonok (poligononként egy-egy tematikus adatpár) területtel súlyozás 1ha-os egységgel TRÓFEA- ÉS TALAJADAT PÁROK Mindkettő eljárás esetében: belterületek és vízfelületek kimaszkolása
ÕZ AGANCSPARAMÉTEREK ÉS TALAJTULAJDONSÁGOK STATISZTIKAI ELEMZÉS -SPEARMAN RANGKORRELÁCIÓ Grid alapú eljárás Az évek átlagait tartalmazó adatbázisok alapján ÕZ AGANCSPARAMÉTEREK ÉS TALAJTULAJDONSÁGOK Poligon alapú eljárás vizsgálati egység: 1 ha
NAGYVADFAJOK TERÜLETHASZNÁLATÁNAK VIZSGÁLATA Õz területhasználata alföldi mezõgazdasági élõhelyen (témavezetõ: Prof. Dr. csányi Sándor) DIGITÁLIS TÉRKÉP KÉSZÍTÉSE: OTAB és DTA-50 térképi adatbázisok pontosítása M=1:10,000 EOTR szelvényekkel NAGYVADFAJOK TERÜLETHASZNÁLATÁNAK VIZSGÁLATA A 355-ös jelölt õz évszakonkénti pontjai alapján készített minimum konvex poligonok SPOT IV (XI+P) ûrfelvétel (1998. augusztus) felszínborítási fedvény elkészítéséhez vonalas létesítmények pontosabb ábrázolásához légifelvétel (FÖMI -2000. május 17.) kutatási célokat szem elõtt tartva: részletes felszínborítási fedvény +pontosabb vonalas létesítmény ábrázolás NAGYVADFAJOK TERÜLETHASZNÁLATÁNAK VIZSGÁLATA OTTHONTERÜLET LEHATÁROLÁSA: ÕZEK RÁDIÓTELEMETRIÁS NYOMONKÖVETÉS NAGYVADFAJOK TERÜLETHASZNÁLATÁNAK VIZSGÁLATA A jelölt õzek õszi lokalizációs pontjai alapján készített kernel home range becslés poligonjainak ábrázolása HELYMEGHATÁROZÁSI PONTOK MINIMUM KONVEX POLIGON KERNEL HOME RANGE egyedenként az évszakos otthonterület méretében és helyében bekövetkezett változások számszerûsíthetõek és szemléletesen ábrázolhatóak
Mire használhatóa GPS? Lehoczki Róbert Vadvilág Megőrzési Intézet Szent István Egyetem, Gödöllő (1) Térképezés és adatgyűjtés A GPS vevőkiszámítja az objektum helyét, koordinátáját A felhasználóattribútumokkal látja el az objektumot (attribútum szótár) A készülék a térbeli és attribútív adatokat összekapcsolva egy rendszerben tárolja A nap végén a gyűjtött digitális adatok közvetlenül áttölthetőek a GIS rendszerbe Három technológiát egyesít: GPS(helymeghatározás) Robosztus terepen is használható hardver (!) Egyszerűés hatékony szoftver (!) Mire használhatóa GPS? (2) Navigáció a GPS vevőt arra használjuk, hogy megtaláljunk valamit a terepen, eljussunk egy előre megadott potba Iránytartás.
Mire használhatóa GPS? Mik a GPS rendszer előnyei? (3) GIS adatok aktualizálása, frissítése A térinformatikai rendszerek gyakori frissítést, naprakészen tartást igényelnek Munkafolyamatok A meglévőadatbázist betöltjük a terepi munkához A GPS vevősegítségével ellenőrizzük, hogy a megfelelőtereptárgynál állunk-e Felfrissítjük a meglévőadatbázisunkat a megfelelőattribútummal vagy új objektumot veszünk fel Helyszínen történő attribútumozás és érvényesség vizsgálat (utólagos feldolgozás sokszor szükséges!) Könnyű használhatóság Nincs szükség magasan kvalifikált munkaerőre Pontos, hatékony, objektív helymeghatározás Nincs szükség terepi tájékozódási pontokra (mint például geodétáknak a háromszögelési hálózat) A mérés időjárás és napszak független Pontos nagy területek esetén is, bárhol a világon Elektronikus adatfolyam a munka során végig Könnyen integrálható a térinformatikai rendszerbe Nincs kézimunka igény, többszöri adatbevitel Könnyen lehetővé teszi a visszatalálást egy tereptárgyra illetve az adatfrissítést Milyen főhátrányai vannak a GPS rendszernek? Minden tereptárgyat végig kell látogatni, fel kell keresni Mindenképpen szükséges a megfelelő rálátás a műholdakra (csak nyílt, fedetlen területeken alkalmazható ) Nem használható épületekben, alagutakban, szűk völgyekben (kombinálható a mérés lézerletapogatókészülékkel a GPS-szel megközelíthetetlen helyeknél) Az épületekről visszaverődő jelek zavart okoznak a mérésben HOGYAN MŰKÖDIK A GPS?