(térképi ábrázolás) Az egész térképre érvényes meghatározása: Definíció

Átírás

1 Az egész térképre érvényes meghatározása: A térkép hossztartó vonalain mért távolságnak és a valódi redukált vízszintes távolságnak a hányadosa. M = 1 / m, vagy M = 1 : m (m=méretarányszám) A méretarány csak bizonyos helyeken és irányokban fejezi ki a kicsinyítés pontos értékét. Definíció Egy térképen ábrázolható maximális információ mennyiség. A Föld felületének, illetve annak valamely részletének kicsinyített, síkban kiterített képe. A Földön, más égitesten, vagy a világûrben található természeti és társadalmi jellegû tárgyak, jelenségek, vagy folyamatok méretarány szerint kicsinyített, generalizált, magyarázó ábrázolása síkban. A térkép a felszín elemeit ortogonális vetítéssel alaprajzszerûen, vagy egyezményes jelekkel ábrázolja. (térképi ábrázolás) A felszín egyes elemei elmaradnak, vagy összevonódnak, mások pedig kiemelve, kihangsúlyozva kerülnek ábrázolásra. Egyszerûsítés; nagyobbítás; eltolás; összevonás; kiválasztás; tipizálás; hangsúlyozás.

2 A generalizálás típusai A térképjelek osztályozása A térképtartalmat szöveggel magyarázó jelgyûjtemény. A felszín valamely elemének, vagy elemcsoportjának nem alaprajzszerû, elvonatkoztatott ábrázolása. Tartalmuk szerint: Általános térképek: közvetlenül a földfelszínt, annak domborzatát, vízrajzát, a rajta lévõ természetes és mesterséges részleteket ábrázolja. Tematikus térképek: a természeti és társadalmi környezet jelenségeit, azok mennyiségi, minõségi jellemzõit ábrázolják, háttértérképüket az általános térképek egyszerûsítése adja. Az elkészítés módja szerint: Felmérési térképek. Levezetett térképek.

3 Méretarányuk szerint: Földmérési térképek: M 1:500-1:10.000; az alakzatok jól, alaprajzukkal jelenek meg (szinte minden lemérhetõ). Topográfiai térképek: M 1: : ; hû képét adják a terepfelszínnek, a tereptárgyak a valóságnak megfelelõ helyzetûek, de egy részük már egyezményes jelekkel ábrázolódik (mérhetõséget a felszínen biztosítják, de a tereptárgyak méretei esetén nem). Földrajzi térképek: M 1: ; szinte minden egyezményes jelekkel van megadva (a mérések nem pontosak, csak tájékoztató jellegûek). Földrajzi szélesség (latitude): az a szög, amelyet az adott pontban a gömböt érintõ síkra állított merõleges az egyenlítõ síkjával bezár (északi +, déli -; egyenlítõtõl. Földrajzi hosszúság (longitude): az a szög, amelyet az adott ponton átmenõ délkör síkja egy kiválasztott kezdõ délkör síkjával bezár (kezdõ délkörtõl keletre keleti,+; nyugatra London melletti greenwichi csillagda kupoláján áthaladó meridián a kezdõmeridián). Északi- és Déli-sark: a Föld forgástengelyének felszíni döféspontjai. Egyenlítõ: a Föld középpontján átmenõ és a forgástengelyre merõleges sík által a gömbfelületbõl kimetszett legnagyobb gömbi kör. Földrajzi hosszúsági körök (meridiánok, délkörök): az egyenlítõre merõleges, a pólusokon átmenõ legnagyobb gömbi körök. Földrajzi szélességi körök (paralelkörök): az egyenlítõ síkjával párhuzamos síkok által a felszínbõl kimetszett gömbi körök. Földrajzi fokhálózat: a meridiánok és a paralelkörök vonalrendszere (a térképen ennek vetített képe). Azimut: valamely felszíni pontból kiinduló iránynak a ponton átmenõ meridiánnal bezárt szöge Loxodróma: olyan felületi vonal, amely minden pontjában ugyanazt a szöget zárja be a meridiánnal, vagyis az azimutja állandó. Ortodróma: két felszíni pont közötti legrövidebb távolság felszíni vonala.

4 A FÖLD ALAKJA, KÖZELÍTÕ FELÜLETEI Földünk felülete térben görbült felület, ezért torzulások nélkül nem fejthetõ síkba (minél nagyobb az ábrázolni kívánt földfelület, annál nagyobbak a torzulások) VETÜLETEK (leképezési szabályok) alkalmazása szükséges. º A vetület a vetítés eredménye. Vetítés: az alapfelület rajzolatának megfelelõje a képfelületen. Alapfelület, amirõl a vetítés történik; Föld felszín º geoid º földi ellipszoid, gömb. Képfelület az a felület, amire a vetítés történik; sík, henger, kúp. A vetítés lehet: - geometriailag (mértanilag) értelmezhetõ és szemléltethetõ º perspektív vetület, - matematikai összefüggésekkel definiált, geometriailag nem szemléltethetõ º nem perspektív vetület. Nagyméretarányú térképeknél kettõs vetítés (forgási ellipszoidról º hozzá optimálisan simuló gömbre (Gauss-gömbre) º síkba fejthetõ felületre (henger, kúp). A föld elméleti alakja matematikai-fizikai fogalom: a nehézségi erõtér potenciáljának a közepes tengerszinttel egybeesõ szintfelülete º ez a geometriailag szabálytalan felület a geoid. Hossztorzulási viszony, lineármodulus: A és B közötti legrövidebb felületi vonal hossza ds, hossza a képfelületen ds'. l=ds'/ds a hossztorzulásra jellemzõ érték. Hossztartó vetület nincs (csak bizonyos vonalak, irányok mentén vannak hossztartóak). Szögtorzulási viszony, iránymodulus: Két szakasz által bezárt szög w, a szakaszok képfelületi megfelelõi által bezárt szög w'. i=tgw'/tgw a vetületi irányok torzulására jellemzõ. Szögtartó vetületnél i=1. Területtorzulási viszony, területi modulus: Egy elemi kis felület nagysága az alpfelületen dt, ennek megfelelõje a képfelületen dt'. t=dt'/dt a területek torzulására jellemzõ érték. Területtartó vetület esetén t=1. Olyan térképi vetület nincs, amely minden pontjában szög és területtartó is egyszerre, mivel akkor hossztartó is lenne. A nem szög- és nem területtartó vetület neve általános torzítású vetület.

5 A fokhálózat alakulása szerint: Valódi vetület: poláris elhelyezésnél a meridiánok képei egyenesek, és egy pontban (ez lehet a végtelenben is) futnak össze, a paralelkörök képei koncentrikus körök, vagy körívek, amelyek középpontja az a pont, ahol a meridiánok képei találkoznak, a fokhálózat képei egymást derékszögben metszik, tehát egyben vetületi fõirányok. Képzetes vetület: amelynél valamely feltétel nem teljesül. Bármely csoportba is tartozzék a vetület, mindig van rajta egy pont, vagy egy vonal, amelynél semmiféle torzulás nem lép fel, tehát mind a háromfajta torzulási viszony 1-gyel egyenlõ. A torzulások ettõl távolodva nõnek. A használat szempontjából megengedhetõ legnagyobb torzulási értékek a vetület területi nagyság szerinti alkalmazhatóságának határt szabhatnak. A vetület gyakorlatban csak akkora terület ábrázolására használható, amelynél a torzulások a megengedett mértéket nem lépik túl. Ennél nagyobb terület ábrázolásánál egymás mellett több, esetleg ugyanazon fajta vetületet kell alkalmazni.

6 Magyarországon használt vetületi rendszerek Sztereografikus vetületi rendszer: Valódi, érintõ, szögtartó, ferde tengelyû, sztereografikus vetület. Kettõs vetítés: Bessel-féle elipszoidról Gauss-gömbre, majd síkra sztereografikus vetítéssel. Hazánk jelenlegi területére esõ kezdopontja a Gellérthegyen. A hossztorzulás a kezdõponttól 127 km-re éri el a még elfogadható 1: értéket (10 cm 1 km belül). Elsõ kataszteri felmérések és topográfiai térképek, erdészeti (üzemi) térképek. Sztereografikus vetületi rendszer

7 Magyarországon használt vetületi rendszerek Hengervetületi rendszer: Érintõ, szögtartó, ferde tenelyû vetület. Kettõs vetítés: Bessel-féle elipszoidról Gauss-gömbre, majd a gömbrõl hengerre. Három szögtartó hengervetületi rendszer (az egész ország területét lefedi). Egy-egy vetület sávszélessége 180 km (kb. itt éri el a 10cm/km-es torzítási értékek). Henger szélességek közötti területen. Ettõl északra a HÉR, délre a HDR. Kataszteri térképek. Magyarországon használt vetületi rendszerek Gauss-Krüger vetületi rendszer (G-K): Érintõ transzverzális hengervetület (nem kettõs vetítésû). A rendszer transzverzális elhelyezkedésu elliptikus hengerekbõl áll, amelyek a Kraszovszkij-féle ellipszoidot egyegy meridián mentén érintik. Vetülete a Mercator-féle szögtartó vetület (képzetes). A középmeridiánok hossztartóak. A leképezést csak a középmeridián közvetlen környezetére végzik el. Egy-egy hosszúság-különbségû Torzulási (ez is 1 méter alatti torzulás a tízezres szelvényeken). Mo-on (A greenwichi meridián szegélymeridián.) Az egész Föld egységes ábrázolására alkalmas. Mo-on katonai célokra. Hengervetületi rendszer Gauss-Krüger vetületi rendszer (G-K)

8 Gauss-Krüger vetületi rendszer (G-K) Univerzális Transzverzális Mercator vetületi rendszer (UTM): Magyarországon használt vetületi rendszerek Univerzális Transzverzális Mercator vetületi rendszer (UTM): A rendszer transzverzális elhelyezkedésû elliptikus hengerekbõl áll, amelyek a Hayford-féle ellipszoidot két hossztartó ellipszoidi hosszúsági kör mentén metszik. A majd a hengert elforgatják, mint a G-K vetületnél. Sok nemzetközi térképmû alapja. Magyarországon használt vetületi rendszerek Egységes Országos Vetület (EOV): A vetület kettõs vetítésû szögtartó ferdetengelyû metszõ hengervetület. Alapfelülete az IUGG/1967 ellipszoid, a közbensõ vetítés gömbi felületre történik. A hengerpalást a Gauss-gömböt két hossztartó segédparalelkör mentén metszi. Az egész ország területére egy hengervetület. X tengely: gellérthegyi háromszögelési ponton áthaladó meridián képe, Y tengely: az ország középsõ szélességi vonala közelében haladó és az elõbbi meridiánra merõleges legnagyobb gömbi kör képe.

9 Magyarországon használt vetületi rendszerek Egységes Országos Vetület (EOV): Tájolása ÉK-i, ezek a pozitív irányok. Elõjelhibák elkerülése miatt a rendszer kezdõpontját a vetületi kezdõponthoz képest D-re 200 km-rel, nyugatra pedig 650 km-rel áthelyezték, így minden értéke pozitív és minden X érték (É-D-i koord., második) kisebb, és minden Y érték (K-Ny koord., elsõ) nagyobb 400 kmnél). Az Egységes Országos Térképrendszer (EOTR) vetülete. Polgári topográfiai, földrajzi és tematikus térképek. A térkép rajzi elemeit a földrajzi fokhálózatba, mint alapba, ábrázolásra kerülõ dolgok együttesen alkotják. Domborzatrajz: Követelmény: a domborzat helye pontosan felismerhetõ, magassága pedig mérhetõ legyen. Elõzmények: Perspektív ábrázolás, Csíkozásos ábrázolás Szintvonalas ábrázolás: Szintvonal az azonos abszolút magasságú pontokat összekötõ izovonal. A szintvonalas térkép ezek merõleges vetületét ábrázolja síkban. Alapszintvonal, fõszintvonal, felezõszintvonal, kiegészítõ szintvonal; eséstüske. Egységes Országos Vetület (EOV) Szintvonalas ábrázolás Színfokozatos ábrázolás: csak néhány fõszintvonal, közöttük színezés. (200 m-ig zöld, m sárgásbarna, m világosbarna, 1000-sötétbarna, legmagasabb csúcsok fehér.) Árnyékolásos ábrázolás: a domborzat érzékeltetésére.

10 Síkrajz A méretarány csökkenésével: alaprajzhû, alaprajzhoz hasonló, helyzethû, térbelileg hû. Síkrajz: A terep természetes és mesterséges tereptárgyait mutatja be. Vízrajz. Természetes tereptárgyak és növényzet. Települések, épületek. Közlekedéshálózat, szállítás. Határok. Névrajz: A földrajzi nevek és a térképen szereplõ összes írás (név, szám, magyarázó szöveg) együttesen alkotja. Domborzati és tájnevek: ívelt és szórt írás. Település nevek: nyugat-keleti irány. Vízrajzi nevek. Egyéb földrajzi nevek.

11 A térképek egyéb rajzi elemei: A térkép kerete (keretkitörés); Fõ-, melléktérkép, kivágat. A térkép hálózatai: földrajzi fokhálózat; kilométer hálózat; keresõhálózat A térkép díszítåelemei és színei. Ábrázolási módszerek: Jelmódszer: folyamatosan növekvõ (arányos területû v. köbtartalmú jelek), értékfozatos (kategóriák), értékegységjel (egységnyi értéket kifejezõ jel a kívánt számban ismétlõdik). Pontmódszer: ponttérkép. Felületi módszer: elterjedési terület ábrázolásához; pontos, relatív (egymásba mosódó elterjedési területek), vázlatos (hangsúlyozott átmeneti zónákkal). Kartogrammódszer: mennyiségi adatok ábrázolása. Diagrammódszer: több egymással kapcsolatban lévõ adat ábrázolásához; jeldiagram (ponthoz, vonalhoz rendelés esetén), kartodiagram (felülethez rendelés esetén). Izovonalmódszer: izovonal, álizovonal, értékhatárvonal. Mozgásvonalak módszere: irány jelölés. Egyrészt bizonyos tárgyak jellegzetes tulajdonságait, másrészt különbözõ tudományágak adatait mutatják be. SZAKTARTALOM! Osztályozásuk: kvalitatív (minõséget szemléltetik), kvantitatív (mennyiséget szemléltetõk), statikus (állapottérképek), dinamikus (különbözõ idopontok állapotait mutatják). analitikus (egyetlen téma), komplex-analitikus (több téma, de "nincs" kapcsolat), szintetikus (több, kapcsolatos téma - levezetett térkép).

12