TÉRINFORMATIKA II. Dr. Kulcsár Balázs Ph.D. adjunktus. Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék

HTML
DOWNLOAD

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TÉRINFORMATIKA II. Dr. Kulcsár Balázs Ph.D. adjunktus. Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék"

Ildikó Balázsné
9 évvel ezelőtt
Látták:

1 TÉRINFORMATIKA II. Dr. Kulcsár Balázs Ph.D. adjunktus Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék

2 MÁSODLAGOS ADATNYERÉSI ELJÁRÁSOK

3 Meglévő (analóg) térképek manuális digitalizálása 1 A meglévő térképek manuális digitalizálása a geometriai adatnyerés viszonylag olcsó és gyorsan elvégezhető módszere. Ennek következtében alkalmazása széles körben elterjedt. A digitalizálás analóg/digitális átalakítás, amellyel a térkép egyes pontjaihoz számszerű koordinátákat rendelhetünk. A térképek digitalizálásával előállított adatállomány minőségét a felhasznált térképek minősége határozza meg, továbbá az 1: vagy ennél kisebb méretarányú térképeken az ábrázolhatóság kedvéért az egyes objektumok méretét megváltoztatják. Generalizálás: pl. az 1: méretarányú térképen egy 1,435 m nyomtávú vasutat és a mellette 3 m távolságban futó 5 m széles utat akarjuk ábrázolni. A méretarány helyes ábrázolása esetén 0,03 mm, 0,06 mm és 0,1 mm vastagságú vonalakhoz jutnánk, amelyek így nem lennének láthatóak. Ezek helyett a láthatóság érdekében mintegy 1 mm vastagságú vonalakat használnak (amelyek a valóságban 50 méternek felelnek meg). Ennek következtében mind a vasút, mind az út mérete a valóságos méret többszöröse, és legalább az egyik létesítmény tengelyét is módosítani szükséges.

A térképek digitalizálásával előállított adatállomány minőségét a felhasznált térképek minősége határozza meg, továbbá az 1:10.

4 Meglévő (analóg) térképek manuális digitalizálása 2 A térképek manuális digitalizálásának folyamata három lépésre bontható: - előkészítés, - digitalizálás, - az adatok szerkesztése és a minőség javítása. Az előkészítés a rendelkezésre álló analóg térkép aktualitásának ellenőrzéséből (terepbejárás, friss légi fényképek vizsgálata) és a digitalizálni kívánt tartalom megfelelő kiemeléséből tevődik össze. A digitalizálás első lépése a digitalizálni kívánt tartalom kiemelése (átrajzolása). A digitalizálás eszköze a digitalizáló tábla, amely egy irányzó-berendezéssel ellátott egérrel és regisztráló berendezéssel rendelkezik.

Az előkészítés a rendelkezésre álló analóg térkép aktualitásának ellenőrzéséből (terepbejárás, friss légi fényképek vizsgálata) és a digitalizálni kívánt

5 Meglévő (analóg) térképek manuális digitalizálása 3 A digitalizáló tábla saját koordináta rendszerrel rendelkezik, amely nem egyezik a térkép koordináta rendszerével. Tehát az első lépés a két rendszer kapcsolatát leíró transzformációs egyenletek meghatározásához szükséges pontok digitalizálásának elvégzése. Ezek a pontok olyan pontok, amelyek térképi koordinátája ismert. Ilyen pontok lehetnek pl. a háromszögelési pontok vagy a szelvénykeret pontjai. A pontok térképi és digitalizált koordinátái alapján a két rendszer kapcsolatának meghatározására a hasonlósági transzformáció, valamint az affin transzformáció alkalmazható. Az ismert pontok regisztrálása után kezdődhet a további pontok digitalizálása. Digitalizáláskor a pontok regisztrálása történhet a pontok egyenkénti manuális regisztrálásával, valamint vonalak digitalizálásakor automatikus regisztrálással.

Ezek a pontok olyan pontok, amelyek térképi koordinátája ismert. Ilyen pontok lehetnek pl. a háromszögelési pontok vagy a szelvénykeret pontjai.

6 Meglévő (analóg) térképek manuális digitalizálása 4 A harmadik lépés az adatok szerkesztése és a minőség javítása, ami szintén három lépésben történik: a hibák javítása (az eredeti térkép és a vizuálisan megjelenített digitális állomány összevetésével), a hiányzó adatok pótlása (vizuális összehasonlítás alapján), a topológia kialakítása (a tárolási módnak megfelelően kell elvégezni). A digitalizálás előnyei: a szükséges eszközök nem drágák, nem kíván nagy szakismeretet, nem túl jó minőségű térképek esetén is alkalmazható. Hátrányai: monoton munka, az eljárással nyert adatok minőségét a felhasznált térkép minősége határozza meg,

alapján), a topológia kialakítása (a tárolási módnak megfelelően kell elvégezni).

7 Meglévő (analóg) térképek szkennelése 5 A meglévő térképek szkennelése a geometriai adatnyerés gyors, eszköz- és szakemberigényes eljárása, amelynek elsősorban nagy tömegű térkép digitalizálásakor van komoly jelentősége. Előnye: a gyorsaság. Hátránya: jó minőségű térképet, drága felszerelést, jól képzett szakembereket igényel.

elsősorban nagy tömegű térkép digitalizálásakor van komoly jelentősége.

8 Meglévő (analóg) térképek szkennelése 6 A térképek szkennelése a manuális digitalizáláshoz hasonlóan a következő lépésekre bontható: az előkészítés (a felhasznált térkép aktualitásának ellenőrzése, valamint a térkép alkalmas e a szkennelésre), a digitalizálás (a szkennelés eredményeként az eredeti vektoros állományból raszteres állomány jön létre), az adatok szerkesztése (magába foglalja a raszteradatok vektorizálását, a javításokat, az objektumok definiálását és a topológia kialakítását). A térképlap akkor alkalmas a szkennelésre, ha: jó minőségű kartográfiai termék, tiszta, vonalai legalább 0,1 mm vastagok.

vektoros állományból raszteres állomány jön létre), az adatok szerkesztése (magába foglalja a raszteradatok vektorizálását, a javításokat, az objektumok

9 Digitális adatállományok (off-line) átvétele 7 Meglévő digitális adatállományok átvétele. A módszer terjedését az teszi lehetővé, hogy mind globális, mind regionális, mind lokális feladatok megoldására egyre több adatállomány válik hozzáférhetővé. Globális célra nemzetközi szervezetek és multinacionális vállalatok hoztak létre a Föld egészére kiterjedő adatállományokat, pl: GRID (ENSZ Környezetvédelmi Szervezete), WDB I. és II. (CIA), MUNDOCART (olajipari vállalatok). Regionális kiterjedésű feladatok megoldásához a több országra kiterjedő adatbázisok adnak jó alapot pl: ATKIS (Amtliches Topographisch-Kartographisches Informationssystem, Németország). Lokális kiterjedésű feladatok megoldására nyújtanak alapot a különböző digitális településtérképek, a kataszteri térkép digitalizált változatai, pl: vektoradatok: ASCII, DIGEST, SIF, DXF, HPGL, raszteradatok: TIFF, CGM.

Globális célra nemzetközi szervezetek és multinacionális vállalatok hoztak létre a Föld egészére kiterjedő adatállományokat, pl: GRID (ENSZ Környezetvédelmi Szervezete), WDB I. és II.

10 Digitális adatállományok átvétele hálózatról 8 A különböző számítógépes hálózatok terjedése következtében a hálózatok az adatállományok hozzáférésének egyik legfontosabb eszközévé váltak. A hálózati hozzáférés fontos következménye, hogy a térinformatika alkalmazása széles körben terjed (pl. útvonalprogramok). Internet

11 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

Hasonló dokumentumok

PTE PMMF Közmű- Geodéziai Tanszék

PTE PMMF Közmű- Geodéziai Tanszék digitális állományok átvétele, meglévő térképek digitalizálása, meglévő térképek, légifelvételek, illetve speciális műszaki rajzi dokumentációk szkennelése és transzformálása. A leggyorsabb, legolcsóbb