KÖZLEMÉNYEK DR. ÁCS PONGRÁC LACZKÓ TAMÁS Terület különbségek a haza egészségturzmus kínálatában Bevezetés Napjankban az egészségturzmus különböző formá egyre jelentősebb szerepet játszanak a vlág turzmusában, lletve számos ország gazdaság teljesítményében. Az elmúlt évtzedben töretlenül fejlődő egészségturzmuson belül mnd vlág-, mnd haza vszonylatban a wellness-turzmus területén fgyelhető meg az egyk legdnamkusabb bővülés. Az olyan általános trendek, mnt az ndvdualzácó erősödése, a demográfa átalakulás, a nők társadalm szerepenek megváltozása, a sprtualzálódás, vagy a cvlzácós betegségek egyre szélesebb körű elterjedése, lletve az egészséges életmód felértékelődése megteremtette a wellness-szolgáltatások és -termékek ránt gény társadalm hátterét (Fredl 007, Zsgmond 007). A különböző tudományterületek szakembere szernt a társadalomban tapasztalható átalakulásoknak, lletve az ágazat kedvező gazdaság teljesítményének köszönhetően a wellness-pac a jövőben s az egyk leggyorsabban fejlődő tursztka és gazdaság ágazat lesz. Az 1990-es évek derekától jelentős átrendeződés folyamat ndult az egészségturzmus vlágpacán, amnek köszönhetően a wellness-turzmus kereslet volumene napjankra csaknem kétszerese a hagyományosnak tekntett gyógy- és termálturzmus forgalmának. Az elmúlt tzenöt évben jellemző wellness boom eredményeként a vlág számos országában (Németország, Ausztra, USA) megtízszereződött a megváltozott elvárásoknak megfeleln tudó, az új típusú szolgáltatásokat, termékeket és komplex wellness-tursztka csomagokat nyújtan képes szolgáltatók száma. Napjankban a legjelentősebb wellness-kínálattal és forgalommal rendelkező országok elsősorban Európában, Észak-Amerkában, lletve Délkelet-Ázsában találhatók, ahol a szolgáltatások jellegében, az génybevétel társadalm bázsában és alapeszmében még számottevő különbségek tapasztalhatók. Ezek alól a tursztka pacokon zajló folyamatok alól hazánk sem vonhatja k magát, egyrészt mert a felsorolt országok lakossága jelent a haza egészségtursztka szolgáltatók számára a legfontosabb külföld vendégkört, másrészt pedg Magyarország hagyományosan az egyk fontos szereplője volt és kíván maradn a nemzetköz egészségtursztka pacnak. Ehhez rendelkezk nemzetközleg egyed arculatot és pac előnyt bztosító erőforrásokkal, amelyek szélesebb körű és hatékonyabb khasználása a fokozódó belföld érdeklődés és a versenytársnak teknthető európa országok nagyon dnamkus egészségtursztka bővülése és fejlesztése matt rendkívül fontossá vált. Az egészségturzmus helyzete Magyarországon Hazánkban több mnt 00 olyan település van, amelynek tursztka kínálatában meghatározó súllyal jelennek meg a gyógy- és wellness-szolgáltatások, lletve termékek. Vendégkörük nagysága és kterjedtsége alapján vannak közöttük nemzetköz, regonáls és hely egészségtursztka vonzerővel jellemezhető települések. A nemzetköz jelentőségű gyógy- és wellness-szolgáltatókkal rendelkező települések tursztka jelentőségét mutatja a leglátogatottabb magyar városok rangsorában betöltött helyük. A belföldek által leggyakrabban látogatott városok rangsorában előkelő helyen találhatók leghíresebb fürdővárosank: Hajdúszoboszló, Hévíz, Zalakaros és Bük. Vendég-
TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEK A HAZAI EGÉSZSÉGTURIZMUS KÍNÁLATÁBAN 345 forgalmuk jelentős növekedésének köszönhetően ezek a települések az előző évekhez képest javítottak pozícójukon (005-ben Hajdúszoboszló 3., Zalakaros 10. volt a hasonló rangsorban). Az előző évhez képest számottevő belföld forgalombővüléssel jellemezhető városok közül Sófok (+4 ezer vendégéjszaka), Sopron (+53 ezer), Debrecen (+90 ezer) és Eger (+17 ezer vendégéjszaka) egyéb vonzótényezők mellett jelentős, napjankban s bővülő egészségtursztka kínálattal rendelkeznek. 1. táblázat A külföld és belföld tursták által leglátogatottabb magyar városok sorrendje 006-ban (vendégéjszakák száma, ezer) Sorszám Belföld Külföld Összesen 1. Budapest (877) Budapest (535) Budapest (611). Hajdúszoboszló (531) Hévíz (595) Hévíz (97) 3. Sófok (345) Bük (339) Hajdúszoboszló (83) 4. Sopron (338) Hajdúszoboszló (34) Sófok (669) 5. Hévíz (33) Sófok (91) Bük (533) 6. Debrecen (84) Zalakaros (8) Balatonfüred (431) 7. Zalakaros (58) Balatonfüred (138) Sopron (409) 8. Eger (6) Debrecen (115) Debrecen (399) 9. Szeged (13) Győr (11) Zalakaros (396) 10. Bük (194) Harkány (91) Eger (307) Forrás: KSH 006. A külföldeknek a magyar gyógyhelyek és -szolgáltatók ránt fokozott érdeklődését mutatja, hogy öt, híres gyógyfürdővel rendelkező vdék város (Hévíz, Bük, Hajdúszoboszló, Zalakaros, Harkány) s a leglátogatottabb tíz település között volt 006-ban. A haza kereskedelm szálláshelyeken regsztrált összes vendégforgalmat vzsgálva elmondható, hogy a vendégek által legkedveltebb tíz magyar város sznte mndegyke rendelkezk számottevő gyógy- és wellnessszolgáltatásokat kínáló fürdővel vagy szállodával. A haza egészségturzmus volumenének alakulásában akár a legjelentősebb vdék fürdőhelyek, akár a wellness- és gyógyszállodák vendégforgalmának vzsgálata alapján számottevő bővülés volt megfgyelhető az elmúlt dőszakban (1. ábra). 1. ábra Magyarország legjelentősebb vdék fürdőhelyenek vendégforgalma 1996 005 között (vendégek száma) 00000 150000 100000 50000 0 1996 1997 1998 1999 000 001 00 003 004 005 Bük Hévíz Kehdakustány Sárvár Zalakaros Hajdúszoboszló Gyula Harkány Forrás: Idegenforgalm statsztka évkönyv 1996 003, Tursztka statsztka évkönyv 004, 005. A vzsgált dőszak elejére jellemző lassú növekedés (bzonyos esetekben csökkenés vagy stagnálás, például Gyula, Sárvár, Harkány esetében) után, 001-től a nagy állam támogatásoknak és a hozzájuk kapcsolódó egyéb beruházásoknak, valamnt az egészségturzmus szerepét erősítő ténye-
346 DR. ÁCS PONGRÁC LACZKÓ TAMÁS zőknek köszönhetően a vendégek száma gyors ütemben növekedett, amnek eredményeként a három legnagyobb vendégforgalommal rendelkező településen Hévízen, Hajdúszoboszlón, Bükön 1996-hoz képest megduplázódott a vendégek száma. Emellett nagyon jelentős, évről évre követhető vendégszám-növekedés jellemezte Zalakarost és Kehdakustányt. A bemutatott vendégszám-növekedés nem jellemző az ország teljes területén. Az olyan nemzetköz hírnévvel rendelkező fürdőtelepülés, mnt Harkány, jelentős beruházások mellett s csak mnmálsan tudta vendégszámát növeln, Gyula pedg vesztett a tíz évvel ezelőtt vendégköréből. Mndkét város esetében kedvező folyamatként értékelhető a forgalm mutatóknak az elmúlt néhány évben látható növekedése. A KSH adata szernt 007-ben a haza kereskedelm szálláshelyeken regsztrált mnden ötödk (0,7%), a szállodákban csaknem mnden harmadk (9,5%) éjszakát gyógy- és wellnessszállodákban töltötték a vendégek. Mközben a kereskedelm szálláshelyeken országos átlagban 1,1%-os növekedést regsztráltak a megelőző dőszakhoz képest, a wellness-szállodákban a 8 ezerrel több vendég 13,6%-kal több éjszakát töltött el, mnt 006-ban. Ez a korább évek trendjéhez vszonyítva csökkenő ütem, de a kereskedelm szálláshelytípusok közül még mndg a legdnamkusabb bővülést mutatja.. táblázat A haza wellness-szállodák vendégforgalmának alakulása, 004 007 Év A külföld A belföld Az összes A külföld- A belföld- Az összes vendégek száma vendégéjszakák száma 004 39 450 115 900 155 400 171 500 41 300 413 000 005 5 300 30 700 83 000 11 300 490 300 701 700 006 108 600 399 500 508 100 37 500 88 300 1 54 800 007 131 000 459 000 590 000 396 000 1 09 000 1 45 000 Dnamka 007/004, % 33,1 396,0 379,6 30,9 46,4 30,6 Forrás: KSH. Az. táblázat adataból látszk, hogy mnd a vendégek száma, mnd az általuk termelt vendégéjszakák száma évről évre emelkedett, amnek következtében a forgalm mutatók több mnt háromszorosukra növekedtek a három évvel korább dőponthoz képest. A külföld és belföld vendégek arányát vzsgálva elmondható, hogy a wellness-szállodákban a haza vendégkör a meghatározó, hszen a vendégek több mnt háromnegyede belföld volt, a vendégéjszakák kétharmada belföld vendégek által realzálódott 007-ben, és ezek az arányok a korább években s hasonlóan alakultak. Bztató tendencának tűnk a haza vendégkör alakulása mellett a tendencózus vendégszám- és vendég-éjszakaszám-növekedés a külföldek esetében. A turzmus és egyben az egész magyar gazdaság egyk dnamkus fejlődést és eredményt felmutató ágazata az egészségturzmus, amely tovább jelentős tartalékokkal és fejlődés potencállal rendelkezk. A gyógy- és wellness-turzmus makrogazdaság jelentőségét és hatékonyságát mutatja, hogy a vendégek által elköltött mnden 100 Ft 167 Ft pótlólagos termelést ndukál, lletve mnden, az adott ágazatban létrejött 100 munkahely tovább 14 új munkahelyet teremt. 001 006 között az országos egészségtursztka beruházások multplkátorhatásának értéke a tovagyűrűző hatásokat s fgyelembe véve 70 mllárd fornt volt (Koczszky 004). Az ágazatnak 001 003 között, a Szécheny-terv keretében juttatott 30,9 mllárd fornt állam támogatás 006-g 17 mllárd fornttal növelte a fejlesztett helyszínek éves árbevételét, 567 új munkahelyet teremtett, lletve 176,6 mllárd fornttal járult hozzá a GDP növekedéséhez (Mundruczó 005). 003-ban a haza GDP 10,5%-át a turzmus, ennek 0%-át pedg a gyógyturzmus termelte meg. 004 végére ez az arány tovább növekedett a statsztka rendszerben bekövetkezett változások matt. (004-től a Központ
TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEK A HAZAI EGÉSZSÉGTURIZMUS KÍNÁLATÁBAN 347 Statsztka Hvatal nylvántartásában a wellness-turzmus önálló kategóraként jelenk meg.) 006- ban az egészségturzmus így hozzávetőlegesen 30%-kal részesedett degenforgalmunkból, az öszszes megtermelt GDP-hez pedg kb. 3%-kal járult hozzá. Gazdaság és tursztka szakemberek szernt a következő évtzedek haza gazdaságában a jelenlegnél hangsúlyosabb szerepet kell betöltene a termál- és gyógyvízre alapozott egészségturzmusnak. A különböző országos, regonáls és hely stratégákban, lletve fejlesztés programokban kemelten fontos prortásként megfogalmazott gyógy- és wellness-turzmus fejlesztését számos tényező, nemzetköz és haza trend, valamnt rendelkezésre álló természet és társadalm adottság támasztja alá: 1. A gyógy-, termál- és wellness-turzmus számos egyed előnnyel rendelkezk a turzmus egyéb ágaval összehasonlítva (a KSH adata szernt): a szezonaltás negatív hatása sokkal kevésbé érvényesül (amíg 006-ban a kereskedelm szálláshelyek január és augusztus átlagos vendégforgalma között több mnt négyszeres arány volt, addg a wellness-hotelek esetében ez két és félszeres, a gyógyhotelek esetében pedg alg több mnt kétszeresnek adódott), az átlagos tartózkodás dő hosszabb (007-ben az átlagos,7-del szemben a gyógyszállodákban 3,6 éjszakát regsztráltak), a kapactáskhasználtság jobb (007-ben a gyógyszállodák átlagosan 63,9%-os szobakapactás-khasználtsággal, a wellness-szállodák 51%-os khasználtsággal működtek, amely meghaladja a szállodák 49,8%-os átlagértékét), a fajlagos költés 30 35%-kal magasabb, mnt a turzmus más területen.. Hazánk természet adottsága tursztka szempontból kválóak, hasznosításuk a jövőben még jelentős mértékben bővíthető. Japán, Izland, Olasz- és Francaország után Magyarország a vlág ötödk legjelentősebb gyógy- és termálvízkészletekkel rendelkező országa (Gella 004). Területének 80%-a alatt jelentős mennységben található 30 C o -nál magasabb hőfokú víz. Ez közel 1300 termálforrást táplál, amelyekből a mnősített gyógyforrások száma 147 (Gella 004), amelyeket 56 gyógyszálló és 70 mnősített gyógyfürdő hasznosít (OGYFI 008). A termál- és gyógyvíz mellett hazánk rendelkezk olyan, az egészségturzmusban már jelenleg s khasznált gyógytényezőkkel, mnt gyógybarlang, mkroklíma, gyógyszap és gyógygáz. 3. A magyar egészségturzmus nagy előnye a több száz éves múltra vsszatekntő fürdőkultúránk, lletve gyógyfürdőnk nemzetköz smertsége, híre (KPMG 00). Fürdőkultúránk része, hogy a magyar lakosság szabaddejében szívesen látogat gyógy- és termálfürdőket, amt jól mutat az a KSH-statsztka, mely szernt 006-ban a belföld vendégek által az öt leglátogatottabb vdék városból négy egyértelműen fürdővárosnak mnősíthető (Hajdúszoboszló, Sófok, Hévíz, Zalakaros). Emellett a fővárosról s elmondható, hogy gyógy- és termálfürdő, a gyógy- és wellnessszállodá jelentős vendégforgalmat bonyolítanak le. 4. A nemzetköz vszonyokhoz hasonlóan, hazánkban s erősödn látszk az egészséges életvtel, az egészség megőrzése ránt gény, lletve növekszk a prevencós tevékenységek és szolgáltatások ránt kereslet (OLEF 000, 003, Hungarostudy 00, 005). 5. A fejlett vlág nagy részére jellemző demográfa átalakulások a haza társadalmat és a magyar turzmus számára legfontosabb küldőországokat nagymértékben érntk. (Például Németországban az előrejelzések szernt 050-ben mnden másodk állampolgár 55 évesnél dősebb lesz.) Ezek az átalakulások valószínűleg jelentősen növeln fogják a különböző preventív, gyógyító, lletve utógondozáshoz kapcsolódó tursztka szolgáltatások ránt gényt (ESPA 006). 6. A nemzetköz színvonalú szolgáltatásokat nyújtó haza egészségtursztka szereplők versenyképességét növel az európa vszonyokkal szemben valószínűleg sokág megmaradó árelőnyünk (Strompf 006). 7. Kedvező helyzetet teremthet a haza gyógyszolgáltatók számára az európa unós betegbztosítókat érntő szabályozás megváltozása, amely szernt az unón belül külföld kezelések megtérít-
348 DR. ÁCS PONGRÁC LACZKÓ TAMÁS hetők. Fontos változás, hogy az orvosválasztás szabaddá vált a tagországokon belül (am nemcsak szükséghelyzetben, hanem ambuláns kezelések esetében s érvényes), valamnt, hogy a választás esetében rányelvként már nem a jobb, hanem a legalább azonos színvonal a követelmény (Strompf 006). 8. Tovább lendületet adhat a wellness- és gyógyturzmusnak a nemzetköz utazások terén látható trend, amely a költségek csökkenése rányába hat (a fapados légtársaságok tömeges megjelenése), így a rövdebb tartózkodások s kfzetődőek és vonzóak lehetnek (Strompf 006). 9. Mnd a haza, mnd a nemzetköz vszonyok között megfgyelhető változás, hogy egyre kedveltebbé válnak a magas színvonalú szolgáltatásokat nyújtó három-, négy- és ötcsllagos szálláshelyek. A haza szállodák elmúlt hatév forgalmának vzsgálata alapján egyértelműen látszk a négyés ötcsllagos hotelek forgalmának növekedése, szemben az alacsonyabb besorolású egy- és kétcsllagos egységekkel, amelyekben évről évre kevesebb éjszakát töltenek el a vendégek. 007-ben az ötcsllagos hotelek,-szer, a négycsllagosok több mnt három és félszer, a legnagyobb forgalmat lebonyolító háromcsllagos szállodák pedg 50%-kal több vendégéjszakát könyvelhettek el, mnt 001-ben (a kereskedelm szálláshelyeken összességében 6,5%-kal, a szállodákban 0%-kal nőtt a vendégéjszakák száma a vzsgált dőszakban).. ábra A belföld vendégforgalom alakulása a haza szállodákban mlló vendégéjszaka 3,5 3,0,5,0 1,5 1,0 0,5 0,0 001 00 003 004 005 006 007 5 csllagos 4 csllagos 3 csllagos csllagos 1 csllagos Forrás: KSH. 10. Az egészségtursztka termékek ránt belföld kereslet növekedését segítette az 1998-ban bevezetett üdüléscsekk-rendszer. A bevezetése óta forgalmát tekntve több mnt nyolcszorosára bővített rendszert a belföld turzmus serkentésére hozták létre, mvel a tapasztalatok azt mutatják, hogy a nemzetköz degenforgalomban csak az az ország lehet versenyképes, amelynek belső utazás paca s erős. 006-ban 85 ezer ember utazását támogatták 3,5 mllárd fornt értékben, amelynek 48%-át a haza kereskedelm szálláshelyeknél költötték el. A kereskedelm szálláshelyek közül a legnépszerűbb beváltóhelyek a háromcsllagos szállodák voltak, ahol 004-ben a csekkforgalom közel egyharmada bonyolódott le. 3. táblázat Az üdülés csekk rendszerének néhány adata Megnevezés 1998 1999 000 001 00 003 004 005 006 Dnamka: 006/1998 Csekkértékesítés, mlló fornt 1 656,9 078 050,8 1 803,1 313 4 850 7 465 10 00 3 500 14-szeres Támogatottak száma, fő 98 77 130 34 119 973 90 75 115 000 174 000 91 831 493 05 85 649 8-szoros Forrás: Tursztka statsztka évkönyv 005, Turzmus Magyarországon 006, előzetes adatokkal.
TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEK A HAZAI EGÉSZSÉGTURIZMUS KÍNÁLATÁBAN 349 11. A munkahely egészségmegőrző programokba fektetett összegek megtérülésével kapcsolatos külföld kutatás tapasztalatoknak köszönhetően a haza közép- és nagyvállalkozások s egyre gyakrabban smerk és fogadják el a wellness- és egyéb prevencós programoknak a munkaerő újratermelésében játszott fontos szerepét. Az eredmények alapján látható, hogy a munkahely wellness-programok hatására nemcsak az egészségügy kadások (befektetett eurónként 3,48 5,4 euróval) és a dolgozók hányzása csökkennek, hanem kedvezően változk a dolgozók produktvtása és vállalat ránt lojaltása s (Zopcsák 007). Wellness-kínálat Magyarországon A nemzetköz trendekhez hasonlóan hazánkban s egyre nagyobb számú, és egyre összetettebb a wellness-szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások köre. Napjankban Magyarországon wellnessszolgáltatások génybevételére leggyakrabban az alább típusú helyszíneken van lehetőség: a wellness-szállodákban, vagy a különböző mnősítésű kereskedelm szálláshelyeken (például a gyógyszállókban) kalakított wellness-részlegekben, a gyógy-, termál- és élményfürdők erre kalakított egységeben, egészségcentrumokban, nap wellness-szolgáltatóknál: detartoznak a wellness-centrumok; ezek olyan létesítmények, amelyek széles körű wellness-, fürdő-, szauna-, relaxácós, ftnesz-, sport- és szépségszolgáltatásokat nyújtanak, vagy olyan elsődlegesen ftnesz- (wellness-klubok, és sportközpontok), vagy beauty- (szépségszalon) proflú helyszínek, amelyek néhány wellnessszolgáltatást s nyújtanak. Közös jellemzőjük, hogy nem rendelkeznek szállással, a programok, kezelések és a szolgáltatások génybevétele néhány órától egy napg terjed. A szolgáltatók körének gyors bővülése, a termnológa és osztályozás problémák (például a szállodák önbesorolás alapján történő mnősítése, vagy az egységes mnőségbztosítás hánya), lletve az lyen szolgáltatásokat nyújtók regsztrálásának elégtelensége matt nehéz naprakész, pontos adatokkal meghatározn a haza wellness-pac méretét. A wellness-turzmus leglátványosabb, és statsztkalag s a legjobban követhető és mérhető része a wellness-szállodákban lebonyolódó forgalom. A kereslet és kínálat vszonyok objektív vzsgálatát az 54/003 (VIII. 9.) GKM-rendeletben meghatározott mnmum-krtérumrendszer megfogalmazása tette lehetségessé. A rendelet 6. / C pontja szernt: a wellness-szálloda megfelel a mnmum három csllagos szállodákban előírt követelményeknek, továbbá az egészséges életvtelhez szükséges fürdő-, szauna-, gasztronóma, sport-, relaxácós, közösség programlehetőségeket és wellness-szolgáltatásokat nyújt. 008. januárban a Magyar Szállodaszövetség 9, a KSH pedg 63 mnősítéssel rendelkező wellness-szállodát tartott nylván, amelyek összesen 9855 férőhellyel rendelkeztek. Ezek mellett ma már sok olyan szálloda létezk, amelynek nevében szerepel a wellness kfejezés, vendégenek széles körű, magas színvonalú wellness-kínálatot nyújt, és amely az utazás rodák és egyéb utazásszervezők tevékenységének, valamnt saját promócójának köszönhetően markánsan megjelenk a haza wellness-pac kínálatában. Ezeknek a szállodáknak köszönhetően 007 nyarán több mnt 150, összesen több mnt 7 000 férőhellyel rendelkező, wellness-szolgáltatásokat széles körben nyújtó szállodát tartottak nylván Magyarországon (Laczkó Rébék 008). Ez dnamkusan növekvő kör, mvel 007 másodk felében s több lyen proflú szállodát kívántak átadn a beruházók. Gyógytursztka kínálat Magyarországon Hazánk széles kínálatot nyújt a jellemzően természet gyógytényezőre (elsősorban gyógyvízre, gyógybarlangra, mkroklímára, gyógyszapra) épülő tursztka szolgáltatásokból. Ezeknél a szolgáltatóknál a fő hangsúly a gyógyításon van, amt nkább csak kegészítenek az általános tursztka
350 DR. ÁCS PONGRÁC LACZKÓ TAMÁS szolgáltatások és vonzerők (Gella 004). A gyógyszállodák esetében azonban új jelenségként közeledés, és ma már átfedés tapasztalható az egészségturzmus (motvácóban egymástól eltérő) két ágazata: a gyógyászat és a prevencós (wellness) proflú szolgáltatások kereslet és kínálat vszonyaban. Napjankban a haza gyógyszállodák jelentős része a hagyományos gyógyászat szolgáltatások mellett széles körben kínál wellness-szolgáltatásokat s, melyeket a vendégek nagyszámban génybe s vesznek. 008-ban 5 haza gyógyszálloda rendelkezk a német wellnessszövetség által nyújtott medcal wellness mnősítéssel. 008. januárban az OGYFI 30, a KSH 56 gyógyszállodát tartott nylván, 13 98 férőhellyel. Ezek mellett 13 gyógyhely, 70 gyógyfürdő, 6 szanatórum, 4 gyógybarlang és egy széndoxdgyógygázfürdő található az országban (OGYFI). A fürdők adatszolgáltatás hányossága matt a gyógytursztka pac méretének változása a gyógyszállodákban realzálódott vendégéjszakák számának vzsgálatával mérhető statsztkalag a legkönnyebben. Az összesített vendégforgalmat vzsgálva, az utolsó év szerény 1,8%-os emelkedése ellenére jelentős vendégkörbővülésről lehet beszéln az elmúlt hat év haza gyógyturzmusában. 007-ben 9%-kal több vendégéjszakát regsztráltak gyógyszállodákban, mnt 00-ben. Ez a növekedés elsősorban a szállodaszám emelkedésének és kapactásnövekedésének, az állam beruházások (például a Szécheny-terv beruházása, a főváros műemlékfürdő- és hotelfelújítások) kedvező hatásanak és a haza kereslet élénkülésének köszönhető. 4. táblázat A haza gyógyszállodák vendégforgalmának alakulása, 00 007 Év A külföld A belföld Az összes A külföld- A belföld- Az összes vendégek száma vendégéjszakák száma, mlló 00 78 000 19 000 496 000 1,380 0,706,086 003 83 000 50 000 533 000 1,365 0,77,136 004 318 000 336 000 655 000 1,486 1,011,497 005 347 000 380 000 77 000 1,573 1,148,71 006 30 000 403 000 73 000 1,398 1,36,635 007 314 000 440 000 754 000 1,380 1,31,701 Dnamka 007/00, % 113 01 15 100 187 19 Forrás: KSH. A wellness- és gyógyszállodák terület koncentrácója A terület egyenlőtlenségek elemzésekor gyakran találkozunk a koncentrácó fogalmával, mely a jelenségek tömörülését, összpontosulását jelent. A koncentrácó jelenségét a mennység smérv szernt elemezhetjük úgy, hogy a vzsgált mennység smérv gyakorság és értékösszeg-eloszlását hasonlítjuk össze, vagys azt, hogy az értékösszeg mennyre koncentrálódk a sokaság bzonyos egységere. Az értékösszegnek kevés számú egységre való összpontosulását koncentrácónak nevezzük (Köves Párnczky 1981). A terület koncentrácó elemzésekor az egyk leggyakrabban használt eljárás a Lorenz-görbe ábrázolása, am tulajdonképpen a koncentrácós tábla grafkus megjelenítését jelent. Ez egy egységny oldalú négyzetben elhelyezett ábra, mely a kumulált relatív gyakorságok (g ) függvényében ábrázolja a kumulált relatív értékösszegeket (z ). A Lorenz-görbe a terület koncentrácó grafkus megjelenítésére és összehasonlítására használt módszer, mely során csak a koncentrácó tényét tudjuk megjeleníten. Arra nem alkalmas, hogy megállapítsuk, a vzsgált jelenség terület egyenlőtlenség mlyen mértékű. Az eljárást gyakran alkalmazzák, mvel, ha több dőpontban ábrázoljuk ugyanazt a jelenséget, könnyen nformácóhoz juthatunk a terület egyenlőtlenség (koncentrácó) változásáról.
TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEK A HAZAI EGÉSZSÉGTURIZMUS KÍNÁLATÁBAN 351 A Lorenz-görbe elkészítése előtt egy adott relatív mutató szernt csökkenő vagy növekvő sorrendbe kell állítan a vzsgált adatokat, jelen esetben a térségenket (megyéket). Ha az adatokat növekvő sorrendbe rendezzük, akkor a görbe az átlónk alá kerül, csökkenő sorrend esetén az átló fölé (Ács 007). A vzsgálat alapjául a KSH nylvántartásában szereplő egységek szolgáltak, mvel jelenleg ez az egyetlen rendszeresen aktualzált, forgalm adatokra s kterjedő adatbázs a felhasznált szállodatípusokról. 3. ábra A különböző szálláshelytípusok terület koncentrácójának grafkus megjelenítése 0,8 Részesedés a szállókból 0,6 0,4 0, Összes kereskedelm szálláshely Összes wellness-szálloda Összes gyógyszálloda 0,0 0,0 0,1 0, 0,3 0,4 0,5 0,6 0,7 0,8 0,9 1,0 Részesedés a népességből Megjegyzés: saját számítás. A görbe értelmezése: ha létezne egy olyan területegység, amelyk a vzsgált smérv értékösszegének nagy hányadát lekötné, vagys a relatív gyakorságok és a relatív értékösszegek gen nagy mértékben eltérnének egymástól, akkor a görbe az átlótól távol esne, lletve a teljes koncentrácó esetén a görbe az egységny oldalú négyzet oldalaval esne egybe (Hajdu 1997). Amennyben az egységeknek az értékösszegből való részesedése azonos, a kumulált relatív gyakorságok és a kumulált relatív értékösszegek megegyeznek (g =z ), lyenkor a görbe egybeesk az átlóval, am a koncentrácó hányát, vagys az abszolút egyenlőséget, koncentrálatlanságot jelz. A 3. ábráról leolvasható, hogy nncs terület egyenlőség egyk szállótípus terület megjelenésében sem, de teljes koncentrácóról sem beszélhetünk. Az ábra azt s szemléltet, hogy a legksebb terület egyenlőtlenség a kereskedelm szálláshelyek, a legnagyobb koncentrácó pedg a gyógyszállodák elhelyezkedésében tapasztalható. A görbe jól mutatja ugyan a terület koncentrácót, de számadattal nem szolgál a koncentrácó nagyságáról. A következőkben ezt a koncentrácót kívánjuk kvanttatív módon mérn, két koncentrácós mutató (Hrschmann Herfndahl, Hoover) segítségével. A Hrschmann Herfndahl koncentrácós ndex sajátossága, hogy a megoszlást nem a teljesen egyenleteshez vszonyítja. A mutató 0,6 felett értéke már erős koncentráltságra, monopolhelyzetre utal 1. Értelmezése: mnmáls értékét, am az elemszám függvénye akkor vesz fel, ha a vzsgált smérv a terület egységek között egyenletesen oszlk el, maxmáls értékét pedg akkor, ha a vzsgált jelenség egy területen, egy kézben összpontosul, vagys monopolhelyzet van. (A mutató használatakor vgyázn kell arra, hogy egyforma elemszámú vzsgálatokat hasonlítsunk össze.) 1 A koncentrácós ndex értékkészlete: 1/n K 1.
35 DR. ÁCS PONGRÁC LACZKÓ TAMÁS n x K. = well = 0,086 n = 1 x = 1 x = a naturáls mértékegységben megadott terület jellemző n y az területegységben. Kkeresk. = = 0,064 = 1 n y y = a naturáls mértékegységben megadott terület jellemző = 1 az területegységben. n x K. = gyógy = 0,161 = 1 n x = 1 A mutató értelmezése során láthatóvá válk kvanttatív módon s, amt a Lorenz-görbe grafkusan már mutatott, hogy a gyógyszállodák terület elhelyezkedésében található a legnagyobb terület koncentrácó, de egyk terület sncs monopolhelyzetben. A következő (Hoover-)mutató gyakorlat alkalmazásával a terület egyenlőtlenségek, koncentrácók vzsgálata során sznte mnden alkalommal találkozunk, gyakran használják a településszocológában s, amkor a társadalm csoportok terület koncentrácóját, lletve a lakóhely elkülönüléseket elemzk. Az ndex azt mutatja meg, hogy az egyk smérv hány százalékát kell a területegységek között átcsoportosítan, hogy a terület megoszlása a másk jellemzőével azonos legyen. A regonáls és terület kutatások során legtöbbször a lakónépesség terület eloszlásával vetk össze a vzsgálatok szempontjából fontosnak ítélt smérvek terület eloszlását. H H H well. = ker esk. gyógy. = = = n = = x f n n y f x f = 37% = 6% = 5% Az eredmény: a wellness-szállodák 37%-át, a kereskedelm szálláshelyek 6%-át, míg a gyógyszállodák 5%-át kellene átcsoportosítan, hogy a lakónépesség terület eloszlásával azonos legyen, vagys tt s láthatjuk, hogy a gyógyszállodák terület megjelenésében tapasztalhatjuk a legnagyobb egyenlőtlenséget, koncentrácót. A wellness- és gyógyszállodák terület elhelyezkedése Itt x, y és f megoszlás vszonyszámot jelöl. A fent vzsgált grafkus ábrázolás és a mutatók által s bzonyítottuk, hogy a haza szálláshelyek terület megjelenésében koncentrácót tapasztalhatunk, legnkább a gyógyszállodák és a wellnessszállodák tekntetében. A vzsgálatank statkus helyzetképet mutatnak, nem dnamkus változást. Bár a wellness-szolgáltatásokat nyújtó szállodák építése az egész ország területére jellemző, mégs jelentős terület különbségek fgyelhetők meg mnd a KSH által mnősített, mnd az egyéb wellness-proflú szállodák esetében. Hotelek legnagyobb számban, lletve befogadóképességben Nyugat-Dunántúlon és Budapesten épültek, de az ország csaknem mnden régójában található A Hoover-ndex értékkészlete: 0 H 100.
TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEK A HAZAI EGÉSZSÉGTURIZMUS KÍNÁLATÁBAN 353 (Észak-Alföld kvételével) legalább négyszáz vendég fogadására alkalmas wellness-szálloda. A nyugat-dunántúl régó és Budapest együtt csaknem a felét adja a haza wellness-szállodáknak (a legalább 500 férőhellyel rendelkező házak 87%-át), emellett jelentős kínálattal rendelkezk a déldunántúl (főként az elmúlt évek balaton wellness-hotelépítés hullámnak köszönhetően) és az észak-magyarország régó s. 4. ábra A wellness-szolgáltatásokat nyújtó szállodák száma régónként Magyarországon, 007 Észak-Magyarország 13 10 Észak-Alföld 5 10 Dél-Alföld 3 5 Közép-Dunántúl 5 9 Dél-Dunántúl 9 1 Nyugat-Dunántúl 13 39 Közép-Magyarország 7 16 0 10 0 30 40 50 60 KSH által nylvántartott wellness-szállodák Wellness-szolgáltatásokat nyújtó szállodák Forrás: a KSH alapján saját számítás. A gyógyszállodák elhelyezkedésében s jelentős terület egyenlőtlenség látható. 007 nyarán a haza kínálatból messze kemelkedk Nyugat-Dunántúl, hszen csaknem mnden másodk gyógyszálloda tt található (7 ház). A Nyugat-Dunántúl mellett nagyobb számú hotellel rendelkezk még az észak-alföld (10) és a közép-magyarország (7) régó s. Ezeknek a szállodáknak a nagy része néhány, jelentős gyógytursztka vonzótényezővel rendelkező településhez kötődk. Ilyenek Nyugat-Dunántúlon Hévíz (14 gyógyszállodával) és Zalakaros (5), Észak-Alföldön Hajdúszoboszló (6), a közép-magyarország régóban Budapest (5), a dél-dunántúlban pedg Harkány (3). A terület koncentrácót befolyásoló tényezők A wellness- és gyógyszállodák terület struktúráját befolyásoló tényezőket korrelácós mátrx segítségével vzsgáltuk (5. táblázat). Az elemzésbe magyarázótényezőként bevontuk az egészségturzmus alapját képező természetes gyógytényezők mutatót, a haza tursztka ágazat kapactás és forgalm jelzőszámat, a terület gazdaság fejlettségét jelző, lletve a gazdaságpoltka támogatások mértékét jelző mutatókat. E tényezők hatásanak elemzésekor fgyelembe kell venn, hogy a felhasznált módszer a kauzáls vszonyokról nem mnden esetben ad egyértelmű képet, valamnt csak mennység vszonyok vzsgálatára alkalmas. Az tt bemutatott tényezők csak egy részét jelentk a szállodák terület elhelyezkedését befolyásoló tényezőknek. Jelen vzsgálat következő szakaszában az elemzést k kívánjuk bővíten a különböző tursztka vonzerők (természet, kulturáls és specáls), a közlekedés-földrajz helyzet, az alap- és tursztka nfrastruktúra, valamnt a pályázat aktvtást mutató jelzőszámok vzsgálatára. A wellness-szállodák terület eloszlásával a vzsgált tényezők közül legszorosabb kapcsolatban a nem gyógyvíz alapú természetes gyógytényezők (ezek közül elsősorban a klmatkus gyógyhelyek) térbel előfordulása, valamnt a legalább országos vonzerejű, a haza turzmus által már khasznált gyógytényezők állnak.
354 DR. ÁCS PONGRÁC LACZKÓ TAMÁS A wellness- és gyógyszállodák terület koncentrácóját befolyásoló tényezők összefüggése Pearsons-féle korrelácós mátrx 5. táblázat Tényezők 1.. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 1. 13. 14. 1. A wellness-szállodák száma 1,317,466 *,37,189,515 *,780 *,303,548 *,386,43,71,137,30. A gyógyszállodák száma,317 1,58,196,394,61 **,69,518 *,463 *,37,43,336,1,47 * 3. Az összes kereskedelm szálláshely 006-ban,466 *,58 1,57,04,354,516,17,378,61,013,07,15,16 4. A gyógyfürdők száma 1,37,196,57 1,419,173,115,430,87 **,655 **,693 **,683 **,667 **,50 5. Mnősített gyógyvíz,189,394,04,419 1,178,5,970 **,418,68,319,335,307,310 6. Egyéb gyógytényezők 3,515 *,61 **,354,173,178 1,796 *,414,633 **,19,063,13,060,379 7. A gyógyhelyek száma 4,780 *,69,516,115,5,796 * 1,419,771 *,113,319,31,9,004 8. A gyógytényezők száma összesen,303,518 *,17,430,970 **,414,419 1,544 *,80,311,340,69,381 9. A turzmusban hasznosított összes gyógytényező 5,548 *,463 *,378,87 **,418,633 **,771 *,544 * 1,579 **,576 **,598 **,495 *,385 10. A szálloda férőhelyek száma 005-ben,386,37,61,655 **,68,19,113,80,579 ** 1,9 **,943 **,815 **,096 11. A szálloda vendégek száma,43,43,013,693 **,319,063,319,311,576 **,9 ** 1,99 **,960 **,041 1. A szállodában regsztrált vendégéjszakák száma,71,336,07,683 **,335,13,31,340,598 **,943 **,99 ** 1,98 **,110 13. GDP, 005,137,1,15,667 **,307,060,9,69,495 *,815 **,960 **,98 ** 1,035 14. Az ágazatnak nyújtott állam támogatások nagysága, 001 005 6,30,47 *,16,50,310,004,379,381,385,096,041,110,035 1 Megjegyzés: helytakarékosság végett a tzedesvessző előtt 0-át nem tüntettük fel. * A korrelácó 0,05 sznt mellett szgnfkáns, ** a korrelácó 0,01 sznt mellett szgnfkáns. A vastag vonallal kemelt értékek szgnfkáns összefüggést jeleznek. 1 Az Országos Gyógyhely és Gyógyfürdőügy Főgazgatóság (OGYFI) nylvántartásában szereplő gyógyfürdők. Az OGYFI nylvántartásában szereplő gyógyvzek. 3 Az OGYFI nylvántartásában szereplő egyéb gyógytényezők: gyógybarlangok, gyógyszap, gyógyklíma, gyógygáz. 4 Az OGYFI nylvántartásában szereplő gyógyhelyek. 5 Az OGYFI nylvántartásában szereplő gyógyfürdők és egyéb gyógytényezők. 6 Forrás: GKM.
TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEK A HAZAI EGÉSZSÉGTURIZMUS KÍNÁLATÁBAN 355 A haza egészségturzmus alapját képező természetes gyógytényezők mellett közepes erősségű, szgnfkáns kapcsolatot mutató tényező még a kereskedelm szálláshelyek terület megoszlása. Fontos megemlíten, hogy sem a haza turzmus forgalmában és fogadóképességében, sem a megyék között fejlettségben látható különbségek nem befolyásolják szgnfkánsan a wellnessszállodák terület koncentrácóját. A knduló feltételezésünkkel ellentétben: az ezredforduló után a haza egészségturzmusba kínálatbővítés szándékkal eljuttatott állam támogatások jelentős terület koncentrácója sem befolyásolja számottevően a wellness-szállodák térbel struktúráját. A gyógyszállodák terület koncentrácóját befolyásolják a haza gyógytényezők előfordulása, amelyek közül kemelten fontos a gyógyvíz mellett egyéb tényezők jelenléte (gyógyszap, gyógybarlangok vagy gyógygáz). E tényezőkön túl alapvetően befolyásolta a gyógyszállodák terület strutktúráját a 001 005 között az ágazatba eljuttatott állam beruházások térbel elosztása. A wellness-szállodákhoz hasonlóan a gyógyszállodák esetében sncs szgnfkáns szerepe az degenforgalm teljesítménynek és kapactásnak, lletve az általános fejlettség tényezőknek. A haza egészségtursztka kínálat fontos elemét képező gyógyfürdők térbel struktúrája szoros összefüggést mutat az degenforgalm fogadóképesség és forgalom eloszlásával, valamnt a GDP terület különbségevel. A gyógyfürdők ebben a kauzáls vszonyrendszerben nkább mnt magyarázótényezők jelennek meg, de nem zárhatók k az ellenkező rányú tényező és harmadk tényező hatása sem. Összegzés Az egészségtursztka forgalm statsztkák kedvező alakulása az elmúlt évek fejlesztés rányanak helyességét mutatják, amelyeknek köszönhetően a következő tervezés dőszakokra szóló fejlesztés tervdokumentácókban egyre hangsúlyosabb szerepet tölt be az ágazat. Az egészségtursztka beruházások területfejlesztésben betöltött fontos szerepét gazolja az elmúlt évtzedben realzálódott beruházások gazdaság és társadalm hatásanak vzsgálata. Ezen dőszak szálloda- és fürdőépítés vagy -felújítás tevékenységének következtében az érntett településeken növekedtek az degenforgalm bevételek, javult a munkaerő-pac helyzet, sok esetben jelentősen fejlődött az alap- és tursztka nfrastruktúra (Mundruczó 005). A tanulmányban bemutatott vzsgálatban jól látható, hogy ezek a beruházások jelentős terület különbségek mellett mentek végbe az elmúlt években. Így kalakultak egészségtursztka lehetőségeket jól khasználó, jelentős forgalommal jellemezhető régók (Nyugat-Dunántúl, Budapest), valamnt adottságakat és erőforrásakat kevésbé skeresen kaknázó területek (Dél-Dunántúl, Dél-Alföld). Mvel hazánk csaknem mndegyk megyéje rendelkezk khasználható természetes gyógytényezővel (Gella 004), lletve sajátos természet, kulturáls és egyéb vonzerővel, a kevésbé fejlett régók területfejlesztés tevékenységének a nyugat-európa példákhoz hasonlóan fontos és skeres területe lehet az egészségturzmus fejlesztése. Ehhez nélkülözhetetlen lenne a klaszterorentált gondolkodás gyakorlat megvalósítása, egy újragondolt pac szegmentácó kalakítása (a wellness célcsoportjat s fgyelembe véve), valamnt a fejlesztésekre szánt források gazságosabb és hatékonyabb elosztása a szolgáltatók érdekenek fgyelembevétele mellett. IRODALOM Ács Pongrác (007): A terület egyenlőtlenségek feltérképezése során leggyakrabban alkalmazott mérőszámok bemutatása, a sporttehetségek terület elhelyezkedésének példáján. Egy életpálya három dmenzója Tanulmánykötet Pntér József emlékére. PTE Közgazdaságtudomány Kar, Pécs Aubert Antal (szerk.) (006): Magyarország degenforgalm atlasza. Szakkönyv és atlasz. Carthographa, Bp. Aubert Antal Berk Mónka (007): A nemzetköz és a haza turzmus terület folyamata, pac tendencá a globalzácó korában. In: Földrajz Közlemények, 007/3.
356 DR. ÁCS PONGRÁC LACZKÓ TAMÁS Aubert Antal Mszler Mklós (004): A regonáls szntű termékfejlesztés és -menedzselés elmélet kerete a gyógy- és termálturzmusban. In: Aubert Antal Csapó János (szerk.) Egészségturzmus. Bornus Nyomda, Pécs Falussy Béla Harcsa István (000): Időfelhasználás 1986 és 1999 őszén, KSH, Budapest Fredl Harald (007): Wer braucht Wellness und warum gerade jetzt? Zetschrft für ntegratven Toursmus und Entwcklung 4.06.S. 6-10, Wen Gella Imre (004): Az egészségturzmus szerepe nagyságrendje Magyarország turzmusában. Budapest, kézrat Hajdu Ottó (1997): A szegénység mérőszáma. KSH Könyvtár és Dokumentácós Szolgálat, Budapest Hegedüs Veronka (006): Az egészségturzmus keresletének és fogalm rendszerének változása Magyarországon. Földrajz Értesítő 006. IV. évf. 3 4. füzet Hungarostudy Egészség Panel 005 http:// www.magtud.sote.hu/hungarostudy-egeszseg-panelgyorsjelentes.htm 149k Hungarostudy 00 http://www.behsc.sote.hu/hungarostudy00/ 6k Itthon.hu http:// www.tthon.hu/man.php?folderid=1166&objectid=5195689 Kss Kornéla Török Péter (001): Az egészségturzmus nemzetköz kereslet és kínálat trendje. In: Turzmus Bulletn (001/3) Koczszky György (004): Egészségügy klaszter(ek) kalakításának lehetősége az Észak-Magyarország Régóban. Észak-magyarország Stratéga Füzetek, 1. évfolyam. szám Köves Pál Párnczky Gábor (1981): Általános Statsztka I, Közgazdaság és Jog Könyvkadó, Budapest KPMG Consultng 00: Az egészségturzmus marketngkoncepcója. In: Turzmus Bulletn 00/. szám KSH 005: Tursztka statsztka évkönyv KSH 1990 004: Idegenforgalm statsztka évkönyvek Laczkó Tamás Rébék Nagy Ágnes (008): A wellness régóspecfkus jellemző, PTE Egészségtudomány Kar, Bocz Nyomdapar Kft., Pécs Lengyel Imre Rechntzer János (004): Regonáls Gazdaságtan, Dalóg Campus Kadó, Budapest Mundruczó Györgyné 005: A Szécheny-terv egészségtursztka beruházásanak gazdaság hatása. In: Turzmus Bulletn (005/3) Nemes Nagy József (005): Regonáls elemzés módszerek, Regonáls Tudomány Tanulmányok 11, MTA ELTE Regonáls Tudomány Kutatócsoport kadványsorozata, Budapest Országos Gyógyhely és Gyógyfürdőügy Főgazgatóság http://efrra1.antsz.hu/portal/page? _paged=40,47301&_dad=portal&_schema=portal Országos Lakosság Egészségfelmérés 000 http:// www.oek.hu/oek.web? nd=04&pd=1 1k Országos Lakosság Egészségfelmérés 003 http://www.oek.hu/oek.web?to=8,7,711,979&nd =393&pd=1&lang=hun 18k Rátz Tamara (004): Zenns és Lom Lom, avagy új trendek az egészségturzmusban. In: Aubert Antal Csapó János (szerk.) Egészségturzmus. Bornus nyomda, Pécs Strompf Klára (006): A magyar egészségturzmus új lehetősége V. Spa & Wellness Egészségtursztka Szakkállítás és Konferenca, előadás, Budapest ESPA (006): Resort Development tendences n Europe Zopcsák László (007): Workste wellness. I. Országos Pécs Wellness Konferenca, előadás, Pécs Zsgmond Edt (007): A wellness-koncepcó története. Pécs, kézrat Kulcsszavak: wellness-turzmus, gyógyturzmus, vendégforgalom, terület koncentrácó, telepítés tényezők. Resume In the past decade domestc wellness toursm can be characterzed by unbroken development as a successful perod. In these years sgnfcant expanson was typcal of both the offer and the demand sde. Several spontaneous nternatonal and domestc economc-, socal- and demographc factors lad bass to and promoted the growth n domestc wellness and spa toursm, backed by contnuous state subsdzaton n ths tourstc segment. Although buldng of wellness- and spa-hotels and baths was wdespread n all regons of the country, stll sgnfcant regonal concentraton can be seen n the total scale of domestc wellness toursm. Regonal dspartes are also nfluenced by factors typcal of ths tourstc segment, only, therefore such regonal structure evolved, that does not necessarly follow the general economc development.