Javallott prevenciós s programok hatásvizsg svizsgálata-nemzetközi zi kitekintés Tisztán-Látás Megelőző-felvil felvilágosító szolgáltat ltatók k VII. országos konferenciája Dudits Dénes, D NDI
Az előad adás s célja: c Jelen konferencián n résztvevr sztvevő,, elterelést biztosító szolgáltat ltatók k minimum 10%-a két t hónapon h belül átgondolja egy modellért rtékű,, javallott prevenciós program kidolgozásának lehetőségeit
1. Megállap llapítások a javallott prevenció tudományos bizonyítékaival kapcsolatban az EMCDDA tematikusan összeállított kiadványa alapján 2. A börtb rtönbüntetés s alternatívái. Hatékonyak konyak-e? 2. QCT európai tanulmány ny megállap llapításai Alternatives to Imprisonment: Do They Work? Findings from the QCT Europe Study Alex Stevens University of Kent 3. 3.Egy ÍGÉRETES javallott prevenciós s program bemutatása Reconnecting Youth Class
A javallott prevenció jellemzői: Prevenciós s beavatkozás, mely az egyénre irányul. Az egyén önként nt jelentkezik, vagy szülő,, tanár, szociális munkás, gyermekorvos, stb. irány nyítja szakemberhez. A veszélyeztetetts lyeztetettséget szakmai szempontok alapján egyénileg értékelik. Az egyénn nnél l előfordul a szerhasználat, de a diagnosztikus kategóri riák k alapján n (DSM-IV, vagy BNO-10) nem minősül függőnek, mégis a szerfügg ggőség g későbbi k kialakulásának egyéni kockázataival szorosan összefüggő jeleket mutat (péld ldául: pszichiátriai zavar, iskolai kudarc, antiszociális magatartás, stb.). A prevenciós s beavatkozások szempontjából l a szerhasználat nem szükséges előfeltétel.
A javallott prevenció jellemzői: A kezelést stől l az különbk nbözteti meg, hogy a kezelésben való részvételhez az egyéneknek a DSM-IV, vagy BNO-10 kategóri riák k alapján n teljesíteni teniük k kell a szerabúzus zus kritériumait. riumait. A javallott prevenció célja nem feltétlen tlenül l a szerhasználat elkezdésének, vagy magának a szerhasználatnak a megelőzése, hanem a függf ggőség g kialakulásának megelőzése, a fogyasztás s gyakoriságának csökkent kkentése, illetve a veszélyes szerhasználat megelőzése (pl. nagyivás s helyett mérsékelt fogyasztás). s).
A megelőző-felvil felvilágosító szolgáltat ltatás s a fenti kritériumoknak riumoknak megfelel, az alkalmazott intervenciók k személyre szabott jellege a rendszeren belül l erősítend tendő. Ezt a célt c szolgálja lja a megelőző-felvil felvilágosító szolgáltat ltatás minőségügyi gyi rendszerének nek kialakítása.
Az elterelésben rejlő lehetőségek A legújabb kutatások eredményei szerint a drogfügg ggés s gyakran együtt jár j ADHD-val (attention-deficit and hyperactivity disorder,, figyelemhiányos hiperaktivitási zavar). A kezeletlen ADHD-sok gyakran öngyógyításképpen használnak drogokat.
Az elterelés fajtái i Ausztráli liában Rendőrs rségi programok Célcsoport: csekély mennyiségű (25-100 g) kábítószert birtoklók k (marihuána és s más m s illegális lis szerek) Programelemek: edukáci ciós s programok, állapotfelmérés, kezelőrendszerbe utalás Bírósági programok (bírósági szint) Célcsoport: illegális lis szerhasználattal összefüggő enyhébb fokú bűncselekményt nyt elkövet vetők Programelemek: állapotfelmérés és s rövid r távút kezelések
Az elterelés fajtái i Ausztráli liában Intenzív - ítélethozatal előtti és s utáni - drogbírósági gi programok Célcsoport: drogfügg ggők; az elkövetett bűncselekmények nyek egyértelm rtelműen en a drogfügg ggőséggel ggel hozhatók összefüggésbe (heroin, amfetamin) Programelemek: hosszú távú intenzív v terápi piás programok (6-12 hónap) h Kötelező drogterápi piás s kezelést biztosító büntetés- végrehajtási intézet Compulsory Drug Treatment Correctional Centre (New South Wales) Célcsoport: hosszantartó börtönbüntetésre ítélt, bűnözői b életformát élő drogfügg ggők Programelemek: absztinencia-központ zpontú kezelés és s rehabilitáci ció
Pszichoaktívszer vszer-használat zavarainak megelőzése veszélyeztetett gyermekek és s fiatalok körében. k A javallott prevenció elmélet letének és s tudományos bizonyítékainak áttekintése EMCDDA tematikusan összeállított kiadványa Az EU kábítószerk szer-ellenes ellenes cselekvési si tervének (2005-2008) 2008) célkitc lkitűzése: A kábítószerkereslet-csökkentő programok minőségének, nek, értékelésének, az azokhoz való hozzáférésnek, és s az értékelt bevált gyakorlatok hatékony terjesztésének javítása. Kb. 7000 db különfk nféle irodalmi, valamint egyéb b forrásokb sokból l származ rmazó (kormányzati szervek, internet) ) tanulmányt nyt tekintettek át. 21 olyan javallott prevenciós s programot sikerült azonosítani, melyek megfeleltek a programoktól elvárt követelmk vetelményeknek jól l definiált célcsoportc időtartam és s gyakoriságok gok értékelés s (nem kötelezk telező)
A programok mindegyike minőségért rtékelési folyamaton esett át Minőségi kategóri riák 1. szint 2. Szint - Ígéretes projekt 3. Szint - Modell projekt
EMCDDA drogprevenciós beavatkozások logikai modellje
1. szint Az elérni kívánt k célokhoz c egyértelm rtelműen en kapcsolódó fogalmi hátth ttér r (elmélet let vagy magyarázat) Az elérni kívánt k célokhoz c és s a kiindulási helyzethez rendelt eredményess nyességi indikátorok Világosan kidolgozott értékelési rendszer Egy évnél l régebb r óta működik m a program 2. szint Ígéretes projektek Egyértelm rtelmű projekteredmények Az elérni kívánt k célokhoz c a kiindulási helyzethez és s az eredményess nyességi indikátorokhoz szorosan kapcsolódó fogalmi hátth ttér Világosan kidolgozott értékelési rendszer A projekt átfogó bemutatása 3. szint Modell projektek Az elérni kívánt k célokhoz c a kiindulási helyzethez és s az eredményess nyességi indikátorokhoz szorosan kapcsolódó fogalmi hátth ttér Kontrollcsoportos vizsgálat Gyakorlati haszon A teljes program és s az értékelés s eszközei zei egyaránt elérhet rhetőekek
A vizsgált 21 db programból: 12 db 2-es2 szintű program 4 db 3-as3 szintű program 5 db 1-es1 szintű program Három kiemelkedő program: Holland: UCCP Svájc: Supra-f Német: HaLT 2 db magyar program - mindkettő értékelhetetlen
A modell programok közös jellemzői Célcsoport: (a célcsoportok mindegyikét t szerhasználók alkotják) Sürgősségi és s intenzív v osztályon kezelt betegek Iskolai környezetben k kiszűrt fiatalkorúak ak Szenvedélybeteg szülők k gyermekei Elterelésben résztvevő fiatalkorúak ak Másképpen beazonosíto tott tt szerhasználók
A modell programok közös jellemzői A programba kerülés útja: Önkéntes ntes jelentkezés Iskolai szűrőprogramok Kortárs rs segítők Iskolai önkitöltős s tesztek Szerhasználattal összefüggő intenzív v osztályos kezelés vagy más m s orvosi beavatkozás Szülők számára biztosított tott terápi piás s intézm zmények
A modell programok közös jellemzői Beavatkozási módok: m Rövid pszichológiai intervenciók - motivációs s interjú/sz /szülő tréning Szüks kségletfelmérés Szociális esetkezelés
Megállap llapítások 1. Hiányoznak a bizonyítottan hatékony programok. A megvizsgált programok mindösszesen 13%-a a nevezhető modell programnak 2. A rövid r utánk nkövetési idők és s a kutatási minták k alacsony száma nagyban csökkentik a kutatási eredmények megbízhat zhatóságát 3. A randomizált kontrolált lt vizsgálatok nagyobb szerepet kell hogy kapjanak a jövőbenj 4. Csak olyan programok finanszírozhat rozhatók, melyek alaposan kidolgozott értékelési rendszerrel rendelkeznek 5. A programok minimum egy hónapos h utánk nkövetése szüks kséges 6. Új j programokra van szüks kség g eddig elhanyagolt kockázati célcsoportok c számára (állami( gondozásban nevelkedő fiatalkorúak, ak, fiatalkorú pszichiátriai betegek) 7. Szüks kséges a fiatalkorúak ak veszélyeztetetts lyeztetettségének kiszűrésére re alkalmazott eszközök k Európa pa- szintű harmonizáci ciója 8. Az értékelt bevált gyakorlatokat terjeszteni kell 9. Valósz színűsíthető,, hogy a területen tevékenyked kenykedő kutatók k programjaik eredményess nyességének nek vizsgálata helyett inkább a fejlesztésre sre helyezik a hangsúlyt 10. A sikertelen programokat is célszerc lszerű publikálni lni
A börtb rtönbüntetés s alternatívái Hatékonyak konyak-e? QCT európai tanulmány ny megállap llapításai Alternatives to Imprisonment: Do They Work? Findings from the QCT Europe Study 2006, University of Kent QCT= Kvázi kötelezk telező kezelés Olyan börtb rtönön n kívüli k kezelési forma - drogfogyasztó bűnelkövetők k részr szére -, amit az igazságszolg gszolgáltatás s rendel el és s felügyel gyel.
Öt t európai országban végzett v vizsgálat eredményeit vetet ették össze. A vizsgált minta 845 főf volt.
QCT tanulmány ny A vizsgálat elején kérdőívet vettek fel, és 6, 12 és 18 hónap elteltével utánk nkövetéses vizsgálato latot végeztek A vizsgált mintából 428 fő vett résztr kvázi- kötelező kezelésen sen, a kontrollcsoportot pedig 417 fő kezelésre önkéntnt jelentkezett alkotta
A vizsgált klienscsoport egyes jellemzői Átlagéletkor: letkor: 31 év A kezelésben résztvevr sztvevő kliensek nagy része r (85%) már m korábban is részt r vett valamilyen kezelésen Egyes kliensek elmondásuk szerint nem mentek volna kezelésre külsk lső nyomás nélkül
A kvázi-kötelező kezeléshez vezető bűncselekmények nyek országonk gonkénti nti megoszlása sa
A tanulmány ny központi kérdk rdései Több bűnelkb nelkövető kerül-e kezelésbe a kvázi- kötelezés hatására? Kevésb sbé hatékonyak konyak-e e a kvázi-kötelezés hatására igénybevett kezelések sek, mint az önkéntesen ntesen vállaltak? Motiváció Hátrányos helyzetbe hozzák-e e a kvázi-kötelezettek azokat, akik önként nt jelentkeztek a kezelésre sre? Csökkenti kkenti-e e a kvázi-kötelezés a bűnelkövetések számát egyéni és s társadalmi t szinten? Tekinthetjük-e e a börtönbüntetés s hatékony alternatívájának nak a kvázi-kötelező kezeléseket seket?
Hátrányos helyzetbe hozzák-e e a kvázi- kötelezettek azokat, akik önként nt jelentkeztek a kezelésre sre? Esetleg veszélyeztetheti a motivált kliensek felépülését Hátráltathatja mások m kezelésbe kerülését - a nem bűnelkövető fogyasztók k várólistv listára kerülhetnek Ezek kivédhet dhetőek: - A kvázi-kötelezettek terápi piába irány nyításának nak alapos megtervezésével vel -Az intézm zményi kapacitások növeln velésével
Tekinthetjük-e e a börtönbüntetés s hatékony alternatívájának nak a kvázi-kötelező kezeléseket seket? A kvázi-kötelező kezelés s hatására olyanok is kezelésbe kerülnek lnek, akik egyébk bként nem A kvázi-kötelező kezelésben résztvevr sztvevők k nem feltétlen tlenül kevésb sbé motiváltak A kvázi-kötelező kezelés s nem kevésb sbé hatékony (de nem is hatékonyabb konyabb) ) a drogfogyasztás és s bűnelkb nelkövetések számának csökkent kkentésében, mint az önként nt vállalt v kezelés A kvázi-kötelező kezelés s költséghatk ghatékonyabb, mint a börtön További kutatások szüks kségesek (kvalitatív és s kvantitatív)
A vizsgálat korlk orlátai Mindegyik országban relatíve alacsony mintaszámmal mmal dolgoztak Az eredmények önkitöltős s kérdk rdőívekből származnak Nagy volt a különbség a kezelőhelyek szolgáltat ltatásainak minősége és s eredményess nyessége között
A kvázi-kötelező kezelés s hatékony alternatívája lehet a börtönnek, amennyiben: a szolgáltat ltatás s magas minőségű a kezelési rendszer és s az igazságügy gy összehangoltan működikm
Reconnecting Youth Class Iskolai alapú javallott prevenciós program Célcsoport: tanulási zavarban szenvedő fiatalkorúak ak A RY programfelépítés: 1. modul: Kezdés 2. modul: Önbecsülés 3. modul: DöntD ntéshozatal 4. modul: Önkontroll 5. modul: Interperszonális kommunikáci ció
Eredmény nyértékelés s eszközei zei HSQ Középiskolai KérdK rdőív: Élmény profil Egyénileg kitöltve 1-11 ½ óra I. részr Támogatás és s segítetts tettség g mértm rtéke Iskolai támogatottst mogatottság Iskolai élmények II. részr Tevékenys kenységek (heti és s hétvh tvégi) Társas tevékenys kenységek és s kötődésekk Drogfogyasztási si szokások sok SOI Iskolai teljesítm tményleltár Kitölt ltési idő: 20-25 25 perc PSSI Személyes és s szociális készsk szségleltár Kitölt ltési idő: 10-15 15 perc III. részr Élettapasztalat Célok és s ambíci ciók Öngyilkossági gi veszélyeztetetts lyeztetettség g kiszűrése se Iskolai teljesítm tmény, drogfogyasztási si szokások, sok, hangulat és s megélt élmények A RY program során n elsajátított tott készsk szségek értékelése (önbecs( nbecsülés és s mások m tisztelete, döntéshozatal, érzelmi kontroll, iskolai szerepvállal llalás, drogfogyasztási si szokások sok) DISA Fiatalkori drogfogyasztás-sk skála Kitölt ltési idő: 20-30 perc 84 tételes t teles kérdk rdőív
Folyamatért rtékelés s eszközei zei GSS Csoport-támogatotts mogatottság Kitölt ltési idő: 5 perc A RY csoporton belüli li támogatottst mogatottság LSS Csoportvezetői i támogatottst mogatottság Kitölt ltési idő: 5 perc A csoportvezető szerepének értékelése annak tükrt krében, hogy mennyire képes k erősíteni a csoportkohézi ziót Eseménynapl nynapló A foglalkozás s címec A készsk szségfejlesztő foglalkozás s időtartama A foglalkozás értékelése A résztvevr sztvevők k hozzász szólásainak sainak rögzr gzítése GBB LSTB Csoportvezetői i kompetenciák k vizsgálata
Tisztán-Látás
KÖSZÖNÖM M A FIGYELMET! JÓ ÉTVÁGYAT KÍVÁNOK K AZ EBÉDHEZ! dudits-denes denes@ndi-int.huint.hu