Egy ipari paradicsom érésfolyamata érésgyorsító hatására Borsa Béla, dr. Jakovác Frigyes, Kovács László, Deákvári József FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet 21 Gödöllő, Tessedik S.u.4. Tel.: (28) 511 611 E.mail.: borsa@fmmi.hu Összefoglalás Három paradicsomfajta (Jovanna, Heinz9478, Pávia) érésgyorsítóval állományát vetettük össze a kezeletlen állománnyal. Az érésmenet során mértük a hozamokat és az érés alakulását keresvén az érésgyorsító hatását. 1. Bevezetés Az ipari paradicsomot szokás érésgyorsítóval kezelni annak érdekében, hogy a gépi szedéssel végzett betakarításkor egyidőben minél több legyen az érett bogyó. Mind a géppel végzett szedés, mind az ezt követő szállítás a bogyók fokozott terhelését jelenti, továbbá a betakarítható mennyiség okán és a fajták szerint is figyelemre érdemes az érésfolyamat követése. Ezért célul tűztük ki, hogy összehasonlító módon értékeljük az érésgyorsító (ethrel) hatását. 2. Anyag és módszer A szabadszállási Róna MgTsz-ben Jovanna esetén 5x1, a másik kettőnél 9x5 méteres szakaszon az érésgyorsítóval történt permetezéskor az egyik paradicsomsort letakartuk, amit aztán ként használtunk. Az értékelés módszerénél tekintettel kellett lennük a két sor egymástól különböző tulajdonságaira, ezért alapvetően relatív értékekkel kellett számolnunk, noha ez sem oldja meg teljesen a permetezéskori érettségi arány esetleges különbsége miatt felvethető kérdéseket. Az utolsó évben a hosszabb tartamú mérés már a túlérés szakaszába is beleért. 3. Eredmények A és a állomány hozamát, illetve a kezelés hatására mutatkozó érési hajlandóságot vizsgáltuk. A Jovanna érési időszakában szélsőségesnek mondható meteorológiai viszonyok voltak egy igen meleg periódust követő tartós lehüléssel és jelentős csapadékkal. A Heinz9478 esetén csapadékmentes időjárás a rendkívüli kánikulával párosulva érlelte a bogyókat. A Pávia szedési idejét hosszabbra nyújtottuk elérve a növekvő túlérés állapotát. Ekkor átlagosan meleg, kiegyensúlyozott, némi csapadékot is adó nyári idő volt.
tömrg% 1 Az érettek tömegaránya. Fajta: Jovanna, Szabadszállás 22 5 29.11 29.763.31 49.77 36.64 71.82 62.47 2.6 23.44 2.51-5 5 15 35 relatív tömeg, % Az érettek tömegaránya és logisztikus modellje. Fajta: Heinz 9478. Szabadszállás, 23, %, %, logisztikus illesztés 1 83.5 7.4 44.7 52.7 8. 5 64.8 21.6 3.4 44.6 39.4, logisztikus illesztés 23. 24.3-5 5 15 35 tömeg% Az érettek tömegaránya és logisztikus közelítése Fajta: Pávia. Szabadszállás 24 aktuális, % aktuális, %, logisztikus illesztés, logisztikus illesztés 1 93.3 9.2 1 74.673. 59.6 63.1 79.5 89.8 93.6 9.8 5 15.9.36.7 67.4 44.7 13.2 17.23.6 1 2 3 4 1.ábra. Az érettek tömegaránya az érésmenet mentén
.2 Fajta: Jovanna. Szabadszállás, 22.15.1.5. -5 -.5 5 15 35 Fajta: Heinz 9478. Szabadszállás, 23.2.15.1.5. -5 -.5 5 15 35 Fajta: Pávia. Szabadszállás, 24.2.1. -5 5 15 35 -.1 -.2 2.ábra. A súlyozott érési intenzitásfüggvény
Ha az érésmenet mentén az érettek arányára feltételezhető egy lassú kezdést követő gyorsuló növekedés, ami az idő múltával aztán lassulásba majd telítésbe vált, akkor ennek a folyamatnak modellezésére alkalmas az ún. logisztikai függvény: K y( t) = 1+ b exp( a t) amely a K-hoz aszimptotikusan tart t növekedtével (ez nálunk a 1% érettarány), a és b állandók. Ez a modell viszont nem alkalmas arra, hogy a túléretteknek az érettek kárára történő növekedése miatt a valóságban a telítést nélkülöző lefutást is közelítse: itt a szigorú monotonitás megszűnik, amit logisztikus görbe nem tud követni. Ez az eset látható az 1. ábra legalsó diagramján szemben a két felső diagrammal, ami világos jele a túléréttek növekvő mennyiségének. Ha az érettek relatív mennyisége relatív növekedése görbjének a meredekségét is becsüljük, akkor egy érési kedv jellegű intenzitásmértékhez jutunk. Ha igaz az a feltevés, amely szerint nem közömbös, hogy ez a százalékkülönbségben mért, időegységre vonatkozó relatív növekmény milyen kiindulási értékről indulva realizálódott, akkor van értelme a súlyozásnak is. Ennek egy választott (de nem egyedüli) mértéke lehet a 1%-os érettségi aránytól való távolság. Az így kapott ún. súlyozott érési intenzitásfüggvényt gondoljuk az érésgyorsító hatása megítélésére leginkább jellemzőnek. Tehát legyen az T i -ik időpontban az érettek tömegaránya: É tömeg% ( T i ), %. Ekkor a súlyozott érési intenzitásfüggvény értéke a T i pillanatban: INT súly (T i ) = {É tömeg% ( T i ) - É tömeg% ( T i-1 )} / {(1 - É tömeg% ( T i-1 )) *( T i - T i-1 ) }= = DIFF tömeg% (T i ) / {(1 - É tömeg% ( T i-1 ))*( T i - T i-1 ) }. Ezt a függvényt mutatja mindhárom fajtára a 2. ábra: a Jovanna esetén felismerhető a kezelés hatása; a Heinz fajtánál a mérési időszakban tapasztalt folyamatos és egyenletesen kedvező, száraz, napos, kimondottan meleg időjárás ellenére e függvény érdekes módon vegyes képet mutat. Monotonitás nem tapasztalható, mindkét állománynál a jelleg azonos és a kezelés hatása csupán a kiegyensúlyozottabb görbefutásban vehető észre. Úgy tűnik, mintha a kedvező időjárást a paradicsom talán kezelés nélkül, magától is meghálálja ; a Pávia esete a hosszú idejű mérés alapján a leghasználhatóbbnak látszik. A súlyozott érésintenzitás növekvő mértéke a javára mutat előnyt a kezelést követő két hét elteltével, majd az intenzitásfüggvény egy hónap múltával erősen csökkenve közel azonos értéket vesz fel. A mérés során az időjárás kedvezően meleg, kánikula nem volt, kevés csapadék három alkalommal hullott (2, 24, 1 mm). Az alkalmazott eljárás kritikájaként és a nehézségek illusztrálására a következőket jegyezzük meg. Az első szedést leszámítva az aktuális szedéskor mindig a már állománnyal állunk szemben, amelynek kezdeti állapotára épp a kezelés miatt nem tudunk következtetni. A fentiek alapján kívánatos mindkét állománynál (páronként, de méginkább az összes szakaszra vonatkozóan) a kiinduláskori érettarány megegyezése. Ennek megléte a törekvések ellenére sem bizonyítható, ami igen megnehezíti a korrekt összehasonlítást, s ezzel az érésgyorsító hatásának megítélését. A súlyozás valamelyest javít a és a állomány összevetésén, de mértékének szubjektív volta is kívánatossá teszi a kiinduláskori érettarányok megegyezését, ami a szemrevételezés kényszerű gyakorlatával alig-alig biztosítható, az ellenőrzést statisztikailag kellene elvégezni. Ez olyan előzetes felmérést tenne szükségessé, amelynek méréstervezése és feldolgozása egy véletlen folyamat ergodicitási tulajdonságainak vizsgálatához vezet, ahol a paraméter az út, a valószínűségi változó az éretta-
rány. Gyakorlatilag azt a mérési hosszt kell megtalálni, amelyről már adott P valószínűséggel állítható, hogy érettaránya nem különbözik sem egy soron belül, sem a sorok között. Mi előzetes vizsgálatok híján a már vélhetően hasonló érettarányt eredményező szakaszhosszt a Jovanna esetén 1m-nek, a Heinz9478 és a Pávia esetén 5 m-nek választottuk. Korlát a méréstechnikailag feldolgozható paradicsommennyiség is. A nagyobb hossz várható kiegyenlítő hatása ellenére is a Jovanna esetén rosszul választottuk azt: ennél nem (a nál 2,6, a nél 29,11%), a Heinz9478-nál (21,6 és 23,2%), a Páviánál (13,2% és 15,9%) valószínűleg sikerült legalábbis az első párosra a megfelelő sorpárt és a hosszat megválasztani. A relatív mértékek alapján a Heinz9478 (23) szemben Jovannával (22) és a Páviával (24) nem várakozásaink szerint viselkedett. Ok lehet az időjárás is: 22-ben a kezelést követően egy lehűlés utáni hideg, csapadékos periódus (~1nap) következett, míg 23-ban május elején kezdődő, egészen a betakarításig tartó, gyakorta kánikuláig fokozódó igen meleg, csapadékmentes időszak volt jellemző, ami az érésgyorsító hatását kompenzálhatta. 24-ben kiegyensúlyozott, meleg periódus alatt mértünk: a Páviánál egészen a jelentős túlérésig végzett mérések tendenciájukban jól mutatják az érésgyorsító hatását. A második hét végétől a negyedik közepéig-végéig a súlyozott érésintenzitásban számottevő különbség mutatkozik: az érési kedv jelentős többlete látszik a javára. 4. Az eredmények értékelése, javaslatok Az érésgyorsítónak az érésintenzitásra vonatkozóan várt jelentős hatását eddigi méréseink alapján nem állíthatjuk: a hároméves összehasonlító vizsgálatok vegyes képet mutatnak. Ennek okát egyrészt a kiinduláskori érésarány bizonyosan meglévő különbségeiben, másrészt a hatás nagyságára vonatkozó túlzott várakozásban véljük megtalálni. A zavaró mellékkörülmények módosító hatása eddig legalábbis jelentős mértékben elfödi az érésgyorsítótól várt eredményt. Az érésgyorsítás műszaki-gazdasági feltételrendszere indokolja a vizsgálatok folytatását. 5. Irodalom 1. Sachs, L.: Statisztikai módszerek. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest, 1985. 2. Vincze, I.: Matematikai statisztika ipari alkalmazásokkal. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 19. 3. Borsa, B.: Véletlen folyamatok a talajművelő gépek vizsgálatánál. Mezőgazdasági Gépesítési Tanulmányok. XL. évfolyam. 4. sz. FVM Műszaki Intézet közleménye, Gödöllő, 21.