Kutatási beszámoló. a H2O Program bevezetésének hatását vizsgáló kutatómunkáról 1

Kutatási beszámoló a H2O Program bevezetésének hatását vizsgáló kutatómunkáról 1 Dr. habil. Gyarmathy Éva a MTA Pszichológiai Kutatóintézet tudományos főmunkatársa e-mail: gyarmathy.eva@gmail.com 1 Készült a Digitális Esélyegyenlőség Alapítvány megbízásából 2012-ben. Közreműködtek: Fülöp Melinda és Rácz Tünde Fatima 1

Tartalom 1. A H2O Programban bevezetett módszerek... 3 2. A vizsgálat célja... 7 3. A résztvevő iskolák... 8 4. A módszerek... 9 5. A kognitív képességek... 14 6. A kérdőívek eredményeinek ismertetése... 20 6.1. Az eredmények összegzése... 37 6.2. A HENCIDAI iskola... 39 6.3 A BÜKKARANYOSI iskola... 41 6.4. A CZABÁN iskola... 44 6.5. A vizsgálati iskolák a kérdőívek tükrében... 47 7. Következtetések és feladatok... 49 7.1 Kognitív fejlesztés... 49 7.2 Nyelvi fejlesztés... 50 7.3 Együttműködés... 51 7.4 A Program kommunikációja... 52 7.5. Illusztrációk a kérdőívekben írt megjegyzésekből... 52 8. Az eredmények alapján megfogalmazódó feladatok... 58 8.1. A sikerterületek elsőbbsége... 58 8.2. Nyelvi fejlesztés... 59 8.3. Kommunikáció... 59 8.4. Az iskolák differenciált ellátása... 60 9. További kutatás... 60 2

1. A H2O Programban bevezetett módszerek A Hejőkeresztúri Általános Iskola tanítási modellje a heterogén összetételű csoportok tanítására alkalmas. A szociokulturálisan hátrányos helyzetű gyerekek beilleszkedését segíti, felzárkóztatásra, és a szocializációs folyamatok harmonizálására is különösen kiváló módszer. Ugyanakkor más okból heterogén, a státuszproblémák tekintetében nehezen kezelhető csoportok tanítására is rendkívül alkalmas tanítási gyakorlat, így például a tehetséggondozás szempontjából is figyelemreméltó jelentősége van. Hatótényezői: erősségekre építő tanítás (1), öndifferenciálás és differenciálás (2), teljes képességtár használata és fejlesztése (3), hatékony nyelvi fejlesztés (4), kommunikációra, társas kapcsolatokra építő tanítás (5) valamint a teljesítményért való felelősség felvállalásának kialakítása, a személyiség fejlesztése (6). A Komplex Instrukciós Program lehetőséget ad sokféle képességet megmozgatóan a diákoknak a csoportos tevékenységre, ahol mindenki a saját szintjén vehet részt, és szükség is van részvételére a feladatvégzésben. A csoportos feladat után személyre szabott egyéni feladatokat oldanak meg a diákok. (1) Egy válogatatlan csoport egyes tagjainak más és más az erős és gyenge oldala. A csoportos munkában a gyerekek képességeiknek megfelelően választanak a feladatmegosztásban. Ilyenkor minden esetben az erősségeik kerülnek előtérbe. A munka során a gyenge képességterületen lehetőség van fejlődésre, mert a társ tevékenységének megfigyelése és a mintakövetés a tanulás egyik leghatékonyabb módja (Bandura, 1977). (2) A módszer öndifferenciáló, mert a csoportban a diákok saját képességeiknek megfelelően tevékenykedhetnek, így próbálgathatják a különböző képesség területeken történő tanulást. A tanárnak van lehetősége megfigyelni a tevékenységben a gyerekeket, és a differenciálás már ezekre a tapasztalatokra épülhet (Gyarmathy, 2010). Amikor egyénre szabott feladatokat kapnak a tanulók, a tanár annak megfelelően tud differenciáltan feladatokat adni, ahogy látja a gyerekek fejlődését. (3) Az értelmi képességek fejlődésében számos képességterület vesz részt. Egyénenként különböző, melyik a vezető terület. A vezető terület segíti a leghatékonyabban a problémamegoldást és a tanulást (Gardner, 1983). A szociokulturálisan hátrányos helyzetű gyerekek a gardner-i intelligenciákból 3

elsősorban a mozgásos, téri-vizuális, zenei, társas képességekre támaszkodnak. Ezért ezeknek a tanulásban lényeges szerepet kell kapni. A Komplex Instrukciós Programban a gyerekek feladatai mindig többféle képességterületre építenek. A feladatok sokféle képességet megmozgatnak. Az egyik fejleszti a másikat. (4) A Komplex Instrukciós Program fő hatótényezője a nyelvi fejlesztés. A hátrányos helyzetű gyerekek egyik leglényegesebb hátránya a verbalitás alacsony szintje. Az alacsonyabb szociokulturális rétegekre a korlátozott (restriktív) kód jellemző a kommunikációban, míg a magasabb szociokulturális rétegek a kidolgozott (elaboratív) nyelvi kódot használják (Bernstein, 1972). Az alacsony nyelvi színvonal nem elsősorban a kommunikációt hátráltatja, hanem a logikus, elemző gondolkodás fejlődését, a viszonyok és kapcsolatok észlelésének kialakulását. A magas szintű, az ok-okozati, a következményeket mérlegelni tudó gondolkodás alapja a kidolgozott kód használata. Az iskolai és később a munkahelyi megfelelésben valamint a beilleszkedésben is jelentős hátrány a verbalitásra épülő eduktív gondolkodás alacsony szintje, mert nemcsak kognitív, hanem viselkedésbeli deficitekhez is vezethet (Gyarmathy, 2010). (5) A nyelvi fejlesztés a komplex instrukciós tanórákon nemcsak és nem elsősorban közvetlenül, hanem közvetve, mintegy természetes tanulás formájában történik. A tanórán a gyerekek aktivitása és beszédmennyisége a szokásosnál jelentősen nagyobb. Ezáltal a nyelv használata a tanulási folyamatban aktív. Minthogy a társakkal való kommunikációra épít a csoportmunka, a gyerekeknek a nyelv használata által kell kognitív teljesítményekre jutni. A társak beszéd színvonala közelebb áll egymáshoz, mint a tanáréhoz, ezért elérhetőbb, így a fejlődés könnyebb és gyorsabb. A gyerekek közötti nyelvi különbségek éppen akkorák, amelyek még a legközelebbi fejlődési zóna területére esnek, tehát a fejlődésben kis erőfeszítéssel is elérhetők (Vigotckij, 1967). (6) Mint a kooperatív vagy mozaik módszerekre építő tanításra jellemző, a feladatok során végig mindenkinek személyes felelőssége van másokért és saját tevékenységéért (Aronson, 1997). A felelősség mind a csoport, mind az egyén személyes teljesítményére kiterjed. A felelősség felvállalása a belső kontrollos személyiség egyik lényeges jellemzője, a belső kontroll fejlődése pedig a személyiség harmóniájának alapja (Rotter, 1966, 1975). 4

A táblás-stratégiai játékok olyan stratégiai játékok, amelyek nagyon kevés szabály ismeretét kívánják meg, mégis lehetőséget adnak igen sokféle, akár magas szintű gondolkodási tevékenységre is. A táblás-stratégiai játékok lényegében ugyanazokat a területeket tovább erősítik, amelyeket a Komplex Instrukciós Program, vagyis azok a hatótényezői, amelyek a leglényegesebbek a szociokulturális hátrány oktatás által történő csökkentésében (1) Az erősségekre építő tanulásban nagy szerepe van a táblás-logikai játékoknak. Ez a játék egyszerre fejleszti a két agyféltekét. Általános fejlesztő hatású, mert az egész agyat megmozgatja. Minden táblás játék, mint vizuálismozgásos eszköz, nagyon megfelel a szociokulturálisan hátrányos helyzetű egyénekre jellemző jobb agyféltekei vizuális, holisztikus, átlátást előtérbe helyező gondolkodásnak. Ugyanakkor a stratégia az egymásutániság, a következmény és az ok-okozati viszonyok kezelését is megkívánja. Ezért ezek a játékok a teljes agy fejlesztésére alkalmasak, nemcsak egyfajta gondolkodásmód használatára képeznek, miközben akármelyik információfeldolgozás erősségére épülhetnek, illetve a gyenge oldalt erősítik. (2) A táblás játékok bármely képességszinten játszhatók a játékosok képességei szerint, tehát maximálisan öndifferenciáló megoldás. Ezáltal nagy képességbeli különbségek esetén is használható fejlesztő eszközök. A partner megválasztása lehetőséget ad a saját képességeknek megfelelő szintű játékra, ugyanakkor a tanárnak lehetősége van megfigyelni a gyerekek választásait, és ennek alapján irányítani a választásokat, feladatokat. (3) Az iskolai megfelelésben lényeges szekvenciális feldolgozás, a nyelvi képességek elsősorban a bal agyféltekei működésekhez kapcsolódnak. A jobb agyfélteke szimultán dolgozza fel az információkat. Ide tartozik a zene, a tér észlelése, a mozgás (Hámori, 2005). A korlátozott kódot használó kultúrák, mint a szociokulturálisan hátrányos rétegek, információfeldolgozása inkább jobb agyféltekei működés, nagyon eltér az iskola által elvárttól, miközben egy a kognitív teljesítmények szempontjából igen lényeges feldolgozásban kiváló lehetőség. (4) A táblás játékok a eduktív gondolkodás fejlesztése mellett a nyelvi gondolkodásban alapvető relációs fogalmak elsajátítását is segítik. A legegyszerűbb stratégiai játékok is alkalmasak a irányok sokféle két dimenziós leképeződéseit (fent-lent, mellette, tőle balra, jobbra, előtte, mögötte), a kapcsolatok (szomszédos, távoli, átlós) mennyiségek (több, kevesebb) és a 5

számlálás természetes gyakorlására. A táblás játék a tudatos, verbálisan megfogalmazható viszonyok reprezentációját erősíti (Gyarmathy, 2010). (5) Mindemellett a stratégiai játékok személyiség és viselkedésfejlesztő hatása is lényeges. A szabálykövetés mellett a céltudatos viselkedés, a hosszabb távú tervezés, tehát a valóságelv építésének is kiváló terepe a stratégiai játék (Gyarmathy, 2010). A generációk közötti párbeszéd a családokat is bevonja a tanítás folyamatába. A gyerekek fejlődését az őket körülvevő közösség befolyásolja. A szociokulturálisan hátrányos helyzetű családokban az iskola és az oktatás iránti attitűd és az intellektuális irányba történő erőfeszítések tekintetében ez a hatás legtöbbször visszahúzó, és nem segíti a gyerekeket. A szülők elvárásai és a gyerek jövőjével kapcsolatos elképzelései is messze alacsonyabbak ezekben a kulturális körökben. A gyerek kevésbé fontosnak tekinti az iskolai teljesítményt (Begoray & Slovinsky, 1997). A generációk közötti párbeszéd során a szülőknek alkalma van tanítóként tudásközvetítő szerepben megjelenni. Az erősségek hangsúlyozása az értékekre orientál, az iskolát az értékek megbecsülésének helyeként azonosíthatják. Hivatkozott irodalom: Aronson, E., Patnoe, S. (1997) The jigsaw classroom: Building cooperation in the classroom (2nd ed.) Addison Wesley Longman, New York. Bandura, A. (1977) Social Learning Theory. Englewood Cliffs, NJ: Prentice Hall. Begoray, D., Slovinsky, K. (1997) Pearls in shells: Preparing teachers to accommodate gifted low-income populations. Roeper Review, 20(1), 45-49. Bernstein, B. (1972) Class, Codes and Control. Routledge Kegan Paul, London. Gardner, H. (1983) Frames of mind: The theory of multiple intelligences. Basic Books, New York. Gyarmathy É. (2010) Hátrányban az előny. A szociokulturálisan hátrányos tehetségesek. Géniusz Projekt, Budapest. Hámori J. (2005) Az emberi agy aszimmetriái. Dialóg Campus Kiadó, Pécs. Rotter, J. B. (1966) Generalized expectancies of internal versus external control of reinforcements. Psychological Monographs, 80, (609). Rotter, J. B. (1975) Some problems and misconceptions related to the construct of internal versus external control of reinforcement. Journal of Consulting and Clinical Psychology 43, 56 67. Vigotszkij, L. SZ. (1967) Gondolkodás és beszéd. Akadémiai Kiadó, Budapest. 6

2. A vizsgálat célja A H2O Program a hejőkeresztúri IV. Béla Általános Iskola által tíz éve sikeresen alkalmazott, és fejlesztett módszercsomagját vezeti be hasonló helyzetben lévő iskolákban, vagyis ahol igen magas a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya. A modellt sikeresen átvette már egy budapesti iskola (Molnár Ferenc Általános Iskola), majd egyszerre hét iskola kezdte meg a programot, illetve még egy iskola csatlakozott később. Bár mindegyik iskolára jellemző a magas arányú hátrányos helyzet, de messze nem egyformán. Emellett mindegyik iskola egyéb sajátosságokban is különbözik egymástól. Így a módszerek bevezetése során nagy eltérések adódtak. Mindegyik intézményben megfelelően alkalmazzák a tanultakat, a pedagógusok folyamatosan használják és bemutatják a módszereket, és rendszeresen visszajelzéseket kapnak a munkájukról, mégis az iskolák jelentősen különbözően haladnak. A H2O Program céljainak szempontjából a legfontosabb kérdés, hogy az átadott modell, amellett, hogy egyértelműen alkalmas a hátrányos helyzetű iskolák hátrányának megszüntetésére, miképpen hat a különböző szinten, különböző háttéren működő intézményekre. A jelen tanulmányban kifejezetten és kizárólag a hátrányosság illetve halmozottan hátrányosság szempontjából kerülnek vizsgálatra a módszer bevezetésében partner iskolák. Azt vizsgáljuk, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók nagyobb aránya miképpen befolyásolja a a program megítélését, mennyire hat az iskola légkörére a program a nagyobb arányú halmozottan hátrányos helyzet esetében. Kérdéseink: Hogyan látják a szülők az iskolát, a programot és gyermekük tanulását a H2O Program megjelenése után egy évvel? Hogyan látják a tanulók a program hatását? Nagyobb hatása van-e a programnak ott, ahol jellemzően halmozott a hátrány? A kérdések megválaszolására azt a három iskolát vizsgáljuk meg, ahol a halmozottan hátrányos tanulók aránya a legmagasabb a programban részt vevő iskolák között. Az ezekben az iskolákban kapott eredményeket a többi iskolában kapott eredményekkel vetjük össze. 7

3. A résztvevő iskolák A programban résztvevő iskolák mindegyikében nagy a hátrányos helyzetű tanulók aránya. A három iskola, ahol ebből a halmozottan hátrányos helyzetűek aránya a legnagyobb, a hencidai, a bükkaranyosi és a budapesti Czabán Iskola. A jelen kutatásban kontrollként a galgamácsai, szentmártonkátai, rezi, tápióbicskei és a budapesti Vörösmarty Iskola szolgál. A résztvevő iskolák jellemzői iskolánként és összesítve a vizsgálati és kontroll csoport Tanárok Tanulók TT% H tanuló H% HH tanuló HH% H-HH% száma száma sűrűség száma arány száma arány arány Hencida 15 118 12,71 117 99,2 107 90,7 91,5 Bükkaranyos 8 67 11,94 50 74,6 43 64,2 86,0 Czabán 33 230 14,35 149 64,8 115 50,0 77,2 Galgamácsa 17 159 10,69 54 34,0 0 0,0 0,0 Rezi 12 74 16,22 34 45,9 12 16,2 35,3 Szentmártonkáta 12 154 7,79 76 49,4 22 14,3 28,9 Tápióbicske 26 319 8,15 168 52,7 73 22,9 43,5 Vörösmarty 40 238 16,81 180 75,6 89 37,4 49,4 Összesen az adatok Szumma 163 1359 828 461 Szumma HH 56 415 316 265 Szumma H 90 785 458 196 Az adatokból adódó átlagok Tanárok Tanulók TT% H H% HH HH% H-HH% Átlag összes 20,38 169,88 12,33 103,5 62,01 57,63 36,95 51,47 Átlag HH isk. 18,67 138,33 13,00 105,33 79,52 88,33 68,29 84,88 Átlag H isk. 22,5 196,25 12,24 114,5 55,9 49 22,7 39,28 A vizsgálati iskolákban kisebb a pedagógus létszám és a diák létszám is, mint a kontroll iskolákban, de nem adódik lényeges különbség a pedagógus/tanuló arányban. Viszont kiválasztási szempontunk szerint, a hátrányos helyzet esetében jelentős különbség van a két csoport között is, nemcsak a halmozottan hátrányosak arányában, hanem a hátrányos helyzetűek arányában is. Így a vizsgálati iskolákban átlagosan majdnem 80%-ot is eléri a hátrányos helyzetűek aránya, és a halmozottan hátrányos helyzetűek is majdnem 70%-át teszik ki az iskola tanulóinak. 8

A kontroll iskolák csoportjában a hátrányos helyzet átlaga 56% felé jár, a tanulóknak negyede sem halmozottan hátrányos, a hátrányos helyzetű tanulóknak csak alig 40%-a halmozottan hátrányos. Egyértelmű a kontroll iskolákban a hátrány magas szintje, de a vizsgálati iskolák messze eltérő szintűek ebben a mutatóban. Ugyanakkor látni kell, hogy a két csoporton belül is nagy különbségek vannak, amelyeket az adatok elemzésekor mindenképpen érdemes figyelembe venni. Így például a Vörösmarty iskolában igen jelentős a hátrányos helyzetű tanulók aránya, viszont kevesebb ebből a HH, és bár nagy a tanuló létszám, igen magas létszámú a tanári kar is. 4. A módszerek A kutatásban kidolgoztunk három kérdőívet, amelyekkel a feltett kérdésekre keressük a válaszokat. Emellett több más adatot is használunk. Mindegyik iskola esetében rendelkezünk a tanulóinak státusza mutatóval, valamint az iskola tanulóinak kognitív teljesítményéről is van vizsgálati adatunk. Ez utóbbira az iskolákban a programba történt belépésük elején felvett Kognitív Profil Teszt 2 adatai szolgálnak. A Kognitív Profil Teszt adatai a tanulók gondolkodási képességei és iskolai sikeresség szempontjából lényeges egyéb képességei szintjének azonosítása céljából kerülnek felhasználásra. A kérdőívek esetében a szülőknél az egyik kérdőíven az iskoláról és az ott folyó új módszerek bevezetésének hatásáról kérdezünk. A másik kérdőív magáról a H2O programról szól. A diákokat az iskoláról kérdezzük, hogy a diákok iskolához való viszonyát és iskolai közérzetét a jelen helyzetben, az éppen bevezetett új módszerek által kialakított légkörben azonosíthassuk. A kérdőívek tervezésekor az egyik fő szempontunk amellett, hogy a kérdéseinkre minél hitelesebb választ kapjunk, hogy a kérdőíveket a vizsgálatban résztvevők kitöltsék. 2 A teszt elérhető a http://www.diszlexia.hu internetoldalon, illetve az internetes változat a http://www.kognitivprofil.contenet.hu internetoldalon. Szakirodalom: Gyarmathy É. (2009) Kognitív Profil Teszt. Iskolakultúra 3-4. 60-73. 9

Ezért a kérdőívek 1. nagyon rövidek, egyszerű szövegezésűek és jól olvashatóak kell legyenek, 2. kitöltésükhöz személyes kérdezőre, segítőre lehet szükség. Ezeknek az alapelveknek megfelelően két egyoldalas szülői kérdőívet és egy egyoldalas diák kérdőívet fejlesztettünk ki. Mindegyik esetében elegendő a válasznak megfelelő számjegy bekarikázása, de mindegyik kérdőíven van szöveges válasznak, véleménynek fenntartott hely. A könnyebb olvashatóság érdekében az olvasási zavarokkal küzdők számára is megfelelő Tahoma betűtípust választottuk. A kérdőívek felvételénél a diákok egyáltalán nem, és a szülők is csak néhány helyen kértek segítséget. Az adatok értelmezésénél figyelembe vesszük, hogy ahol többen éltek segítő felolvasással, ott a társas hatás szerepet játszhat az eredményekben. Mind a szülői, mind a diák kérdőívek névtelen kitöltésűek. Az alapelv szerint amikor a kérdezőbiztos segítséget ad, az is névtelen helyzet kell maradjon. Fontosnak tartottuk, hogy a válaszok minél őszintébbek legyenek, de tisztában vagyunk azzal, hogy bármely kérdőív esetén számos torzító tényezővel kell számolni. A következő oldalakon megtekinthető a három kérdőív. 10

A válaszadó: férfi o nő o Szülői kérdőív az iskoláról Kérjük, válaszoljon az itt következő kérdésekre a megfelelő számok bejelölésével. Minden kérdésnél azt a számot karikázza be, amelyik a legpontosabban jelzi tapasztalatait, véleményét. 1. Ismeri gyermeke iskolai tanulását? egyáltalán nem 1 nem nagyon 2 igen, eléggé 3 teljes mértékben igen 4 2. Elégedett gyermeke iskolai teljesítményével? egyáltalán nem 1 nem nagyon 2 igen, eléggé 3 teljes mértékben igen 4 3. Elégedett gyermeke iskolájával? egyáltalán nem 1 nem nagyon 2 igen, eléggé 3 teljes mértékben igen 4 4. Ismeri a gyermeke iskolájában folyó új tanítási módszereket? egyáltalán nem 1 nem nagyon 2 igen, eléggé 3 teljes mértékben igen 4 5. Elégedett Ön az új tanítási módszerekkel? egyáltalán nem 1 nem nagyon 2 igen, eléggé 3 teljes mértékben igen 4 6. Beszél gyermeke Önnek az új tanítási módszerről? egyáltalán nem 1 nem sokat 2 igen, többször is 3 igen, nagyon sokat 4 7. Gyermeke örül az új tanítási módszereknek? egyáltalán nem 1 nem nagyon 2 igen 3 igen, nagyon lelkes 4 8. Javult gyermekének a teljesítménye az új módszerek bevezetésével? inkább romlott 1 nem változott 2 igen, egy kicsit 3 igen, sokat 4 Kérjük, írja meg egyéb gondolatait az iskoláról, és ha valami fontosra nem kérdeztünk rá. Köszönjük segítségét. A H2O program munkatársai 11

H2O programról Mit tud Ön a H2O programról? 1 nem tudtam 2 hallottam róla 3 tudom 1. A H2O program minden gyereknek segít, hogy sikeresebb legyen a tanulásban és az életben egyaránt. 2. A H2O program a nyelvi készségeket fejleszti. 3. A H2O program a társas készségeket fejleszti. 4. A H2O program gondolkodásra tanítja a gyerekeket. 5. A H2O program az iskola és a család kapcsolatát erősíti. 6. A H2O program az együttműködésre épít. 7. A H2O program a hátrányos helyzetűek lemaradását csökkenti. 8. A H2O program segíti a tehetség kibontakoztatását. 9. A H2O program szponzorok segítségével jött létre és működik. 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 Kérjük, ha valami még kimaradt a kérdőívből, írja meg nekünk. Köszönjük segítségét. A H2O program munkatársai 12

Kedves Diákok, Ezzel a kérdőívvel szeretnénk összegyűjteni véleményeiteket az iskolai tanítással kapcsolatban, hiszen nehéz fejleszteni az iskolát az érintettek véleménye nélkül. Kérjük töltsd ki a kérdőívet, segíts abban, hogy iskolánk jövőjét véleményed figyelembevételével közösen alakítsuk ki. A KÉRDŐÍV NÉVTELEN! A válaszokat a megfelelő számjegy bekarikázásával kell megadni: 1 -egyáltalán nem igaz, 2 -ritkán van így, 3 -részben igaz, 4 -általában igaz, 5 -teljes mértékben igaz 1. A tehetséges tanulók fejlődését és a lemaradó tanulókat egyaránt segíti az iskola. (Egyáltalán nem igaz) 1 2 3 4 5 (Teljes mértékben igaz) 2. Ha igénylem, kapok segítséget a feladatok megoldásához. (Egyáltalán nem igaz) 1 2 3 4 5 (Teljes mértékben igaz) 3. A továbbtanulásom szempontjából is jó kezekben vagyok ebben az iskolában. (Egyáltalán nem igaz) 1 2 3 4 5 (Teljes mértékben igaz) 4. A tanároknak sikerült felkelteni az érdeklődésemet több dolog iránt. (Egyáltalán nem igaz) 1 2 3 4 5 (Teljes mértékben igaz) 5. Jól érzem magam ebben az iskolában. (Egyáltalán nem igaz) 1 2 3 4 5 (Teljes mértékben igaz) 6. Tetszenek az iskola szabadidős programjai. (Egyáltalán nem igaz) 1 2 3 4 5 (Teljes mértékben igaz) 7. Személyes törődést kapok az iskolában. (Egyáltalán nem igaz) 1 2 3 4 5 (Teljes mértékben igaz) 8. Kellően szigorúnak tartom az iskola fegyelemelvárását. (Egyáltalán nem igaz) 1 2 3 4 5 (Teljes mértékben igaz) 9. Számíthatok az osztálytársaimra, ha szükség van rá, figyelünk egymásra. (Egyáltalán nem igaz) 1 2 3 4 5 (Teljes mértékben igaz) 10. Diáktársaim megfelelő módon viselkednek az iskolában. (Egyáltalán nem igaz) 1 2 3 4 5 (Teljes mértékben igaz) Van-e olyasmi, amit még az iskolával kapcsolatban tudatni szeretnél? Javaslatod, véleményed (a lap másik oldalát is használhatod): 13

5. A kognitív képességek Az iskolákba járó tanulók képességeinek vizsgálata egyértelmű összefüggéseket hozott a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet kognitív teljesítmények terén mutatkozó következményeiről. Mindegyik mutatóban a korosztályi és évfolyam sztenderd alatt teljesítettek az iskolák. A három kiválasztott, a halmozott hátrány tekintetében jelentősen megterhelt iskola a többihez képest is minden mutatóban minden évfolyamon gyengébb eredményt ért el. A hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű iskolák kognitív feladatokban elért eredményei között nagyobb különbség volt, mint a hátrányos helyzetű iskolák és a normál sztenderd között (3-6. táblázat). Alig volt olyan mutató akármelyik évfolyamon, amiben az iskolák közül a legjobbat érték volna el a halmozottan hátrányos iskolák, viszont majdnem mindegyik mutatóban minden évfolyamon a három kiválasztott iskola közül került ki a leggyengébb eredmény. Az egyes mutatókban elért átlagok tekintetében is minden esetben a kutatásra kiválasztott, halmozottan hátrányos hátterű iskolák tanulói teljesítettek rosszabbul. A legtöbb vizsgált területen szignifikánsan, vagyis statisztikailag is jelentősen rosszabb eredményt értek el, mint a H2O Progtam többi hátrányos helyzetű tanulókat tanító iskolái. Különösen nagy gond, hogy a figurális elvonatkoztatás feladatban, tehát a gondolkodás nem szavakhoz kötött módjának vizsgálatában is minden évfolyamon a statisztikailag is jelentősen gyengébb eredményt mutatták a HH iskolák. Semmivel sem csökkent a lemaradásuk. A különbség akkora, hogy a H iskolákban a negyedik évfolyamon jobb eredményeket érnek el, mint a HH iskolák nyolcadik évfolyamán. A nyelvi elvonatkoztatást kívánó főfogalom feladatban várható volt a halmozottan hátrányos iskolák jelentős lemaradása, és ezt az adatok meg is erősítik. A képemlékezet feladatban megint csak jelentősen alulteljesítettek a halmozottan hátrányos iskolák. A kontroll iskolák harmadik osztályosainak eredményeit érik el nyolcadik osztályban. A vizuális, auditív és fonológiai feldolgozás tekintetében is jelentősen alulmaradtak a kiválasztott iskolák a kontrollként szereplőkkel szemben. A helyesírás feladatban már a részképességbeli gyengeségek miatt is értető, hogy messze elmaradtak. Csak a számolási feladatokban mutatkozott kevésbé szignifikáns különbség, de így is minden évfolyamon gyengébbek voltak. A nagyobb figyelmet és szekvencialitást kívánó "Számolás visszafelé hármasával" 14

feladatban pedig ismét minden évfolyamon szignifikánsan gyengébb a vizsgálati csoportunk. A lényegében homogén módon, minden feladatban jelentkező lemaradást csak a Számismétlés próbában nem tapasztaltuk. Úgy tűnik, hogy az auditív emlékezet feladat nem megfelelően diszkriminatív, és a plafon hatás miatt nem tesz különbséget. A csoportos felvételben ugyanis csak hat számjegy megjegyzéséig megy fel a feladat, és nincsen a számsoroknak fordított irányban történő visszaadása. Egy másik torzító hatás, ami megtöri a kutatásra kiválasztott iskolák egyöntetű képességbeli jelentős hátrányát a nyolcadikosok eredményei. Ezen az évfolyamon nem minden mutatóban jelentősen gyengébb a vizsgálati csoport. Ez azonban nem azért van, mert jobbak lennének a nyolcadikosok, hanem azért mert egyöntetűen gyengébbek, minden általunk itt vizsgált iskolában. A kontroll iskolák nyolcadikosai lényegében a hetedikesekkel azonos eredményeket értek el, míg a vizsgálati csoportunk nem ilyen mértékben hagyta el magát az általános iskola végére. Azonban még így sem lettek jobbak egyetlen egy mutatóban sem, az összkép változatlan maradt. A vizsgálatba beválasztott halmozottan hátrányos hátterű iskolák képességszintje azonban nem homogén. Igen nagy különbségek mutatkoznak az egyes mutatókban. Tehát kissé eltérő képességprofillal rendelkeznek, és évfolyamonként változó ez. Lényegében a halmozott hátrány mértékének megfelelőek a képességbeli problémák. Így a legrosszabb eredményeket a hencidai tanulók érték el. A legtöbb mutatóban a leggyengébb eredményt hozták. Néhányszor a bükkaranyosiak teljesítettek a legrosszabbul, de több esetben versenyben vannak a budapesti Czabán iskolával. A pontszámok aránya lényegében megegyezik a halmozott hátrány arányával. Összefoglalva: Az H2O iskolák Kognitív Profil Teszttel mért eredményei erős összefüggésben vannak az iskolákba járó tanulók halmozott hátrányával. Míg a hátrányos helyzet alapján történő sorba rendezés nem korrelál a képességteszt eredményeivel, addig a halmozott hátrány igen. Az értelmi képességet jelző elvonatkoztatási feladatokban minden évfolyamon kiugróan, statisztikailag is gyengébben teljesítettek a halmozottan hátrányos iskolák tanulói, mint a kontroll iskolák tanulói. Ez az adat önmagában egyértelműen elkülöníti a halmozott hátrányt, mint a kognitív fejlődésben jelentős akadályt. Emellett azonban a többi képességeket megalapozó területek tekintetében is nagy elmaradásokat tapasztalunk a kiválasztott iskolákban. 15

A Kognitív Profil Teszt eredményei: 3-5. évfolyam, értelmi képességek és szekvenciális-szimultán feldolgozás Átlag Nem Figura Főfog Szám ism. Kép Sor Kép Pár életkor 1=fiú, Értelmi képesség Szekvencialitás Szimult. 3. évfolyam Hencida 9,91 1,82 6,82 4,55 5,73 1,64 2,82 Bükkaranyos 9,92 1,40 6,60 8,60 4,60 4,60 2,00 Czabán 9,30 1,47 9,27 8,59 5,14 5,14 8,18 Vörösmarty 9,60 1,29 7,33 6,05 4,18 3,98 4,78 Galgamácsa 9,07 1,39 11,00 13,78 5,67 5,11 5,61 Szentmártonkáta 9,00 1,37 9,37 7,95 4,79 3,95 5,95 Rezi 9,20 1,70 10,60 10,20 5,10 4,00 9,00 Átlag H2O 3. 9,43 1,49 8,71 8,53 5,03 4,06 5,48 Átlag 3. HH 9,71 1,56 7,56 7,25 5,15 3,79 4,33 Átlag 3. H 9,22 1,44 9,57 9,49 4,93 4,26 6,33 Standard 7-9, 3.évf. 12 14 6 5 6 4. évfolyam Hencida 10,58 1,38 6,85 4,92 5,38 3,54 2,15 Bükkaranyos 10,80 1,56 10,67 13,44 4,33 4,00 3,22 Czabán 10,39 1,39 11,71 13,21 5,32 4,04 7,18 Vörösmarty 10,34 1,45 11,73 16,95 4,95 4,32 6,68 Galgamácsa 9,89 1,58 12,00 8,47 5,00 3,00 6,47 Szentmártonkáta 10,64 1,50 9,45 9,36 4,16 3,75 6,81 Rezi 10,73 1,38 15,00 13,38 5,13 4,25 8,88 Átlag H2O 4. 10,48 1,46 11,06 11,39 4,90 3,84 5,91 Átlag 4. HH 10,59 1,44 9,74 10,53 5,01 3,86 4,18 Átlag 4. H 10,40 1,48 12,05 12,04 4,81 3,83 7,21 Standard 7-9, 4.évf. 13 17 6 5 7 5. évfolyam Hencida 11,94 1,43 6,71 1,43 4,43 2,14 1,86 Bükkaranyos 11,56 1,40 12,40 4,00 4,20 3,80 4,00 Czabán 11,75 1,46 8,69 5,67 4,96 4,27 8,08 Vörösmarty 11,14 1,43 14,14 8,29 5,14 4,14 8,29 Galgamácsa 11,00 1,48 12,83 7,43 5,26 7,00 8,70 Szentmártonkáta 11,41 1,50 10,60 6,07 4,87 5,47 7,07 Rezi 11,19 1,38 10,13 12,25 5,50 5,13 7,13 Átlag H2O 5. 11,43 1,44 10,79 6,45 4,91 4,56 6,44 Átlag 5. HH 11,75 1,43 9,27 3,70 4,53 3,40 4,65 Átlag 5. H 11,18 1,45 11,92 8,51 5,19 5,43 7,79 Standard 9-12, 5.évf. 14 13 6 6 7 Kékkel jelölt az összes iskola közös évfolyam átlaga, majd a halmozottan hátrányos (HH), és külön a csak főképpen hátrányos (H) helyzetű iskolák. Sárgával jelölt az adott mutatóban leggyengébb eredmény, rózsaszín a legjobb. 16

A Kognitív Profil Teszt eredményei: 6-8. évfolyam, értelmi képességek és szekvenciális-szimultán feldolgozás Kékkel jelölt az összes iskola közös évfolyam átlaga, majd a halmozottan hátrányos (HH), és Átlag Nem Figura Főfog Szám ism. Kép Sor Kép Pár életkor 1=fiú, Értelmi képesség Szekvencialitás Szimult. 6. évfolyam Hencida 12,89 1,60 5,90 0,90 4,80 2,40 2,20 Bükkaranyos 12,78 1,50 14,33 6,33 5,00 4,83 5,00 Czabán 12,66 1,30 10,63 8,18 5,56 4,67 8,32 Vörösmarty 12,33 1,47 13,27 8,40 5,80 4,87 8,67 Galgamácsa 12,00 1,57 12,35 9,78 5,61 6,57 8,13 Szentmártonkáta 12,42 1,44 9,01 5,17 5,06 4,17 6,04 Rezi 12,41 1,86 14,43 8,71 5,57 6,79 9,00 Átlag H2O 6. 12,50 1,53 11,42 6,78 5,34 4,90 6,77 Átlag 6. HH 12,78 1,47 10,29 5,14 5,12 3,97 5,17 Átlag 6. H 12,29 1,58 12,26 8,02 5,51 5,60 7,96 Standard 9-12, 6. évf. 14 14 6 6 7 7. évfolyam Hencida 13,96 1,58 7,83 0,00 4,50 2,33 2,33 Bükkaranyos 13,78 1,67 10,83 5,00 5,83 5,17 2,83 Czabán 13,50 1,39 11,72 7,94 5,67 6,61 7,67 Vörösmarty 13,23 1,55 14,32 9,09 5,64 6,09 8,36 Galgamácsa 13,00 1,55 14,55 9,64 5,91 6,82 8,64 Szentmártonkáta 13,57 1,35 10,52 6,56 5,51 5,32 6,93 Rezi 14,23 1,45 15,45 13,00 5,82 6,55 7,82 Átlag H2O 7. 13,61 1,50 12,17 7,32 5,55 5,56 6,37 Átlag 7. HH 13,75 1,55 10,13 4,31 5,33 4,70 4,28 Átlag 7. H 13,51 1,47 13,71 9,57 5,72 6,19 7,94 Standard+12, 7. évf. 16,00 11,00 6,00 6,00 7,00 8.évfolyam Hencida 15,03 1,44 7,89 0,33 5,00 2,11 1,89 Bükkaranyos 15,24 1,40 11,27 6,07 4,80 4,33 2,93 Czabán 14,67 1,49 10,93 7,78 5,50 6,01 8,78 Vörösmarty 14,07 1,46 14,85 10,31 6,00 6,19 8,73 Galgamácsa 14,00 1,58 13,17 10,00 5,75 6,33 7,58 Szentmártonkáta 14,94 1,33 10,08 6,31 5,58 5,73 7,35 Rezi 14,40 1,43 11,86 9,43 5,43 8,43 1,71 Átlag H2O 8. 14,62 1,45 11,43 7,18 5,44 5,59 5,57 Átlag 8. HH 14,98 1,45 10,03 4,73 5,10 4,15 4,54 Átlag 8. H 14,35 1,45 12,49 9,01 5,69 6,67 6,34 Standard+12, 8. évf. 16 11 6 6 7 külön a csak főképpen hátrányos (H) helyzetű iskolák. Sárgával jelölt az adott mutatóban leggyengébb eredmény, rózsaszín a legjobb. 17

A Kognitív Profil Teszt eredményei: 3-5. évfolyam, auditív és vizuális feldolgozás, valamint az iskolai készségek Kékkel jelölt az összes iskola közös évfolyam átlaga, majd a halmozottan hátrányos (HH), és Hangdiff Alakrajz Szavak Álszavak Számolás1 Számolás2 Számol rev Auditív Vizual. Helyesírás Fonológia Számolási készség 3. évfolyam Hencida 15,45 5,18 2,55 2,18 4,64 7,73 3,64 Bükkaranyos 16,00 2,00 3,20 2,40 5,80 7,60 2,60 Czabán 16,95 5,86 7,64 6,64 6,00 7,50 5,36 Vörösmarty 16,51 8,03 4,23 3,23 5,14 8,50 4,32 Galgamácsa 17,78 6,83 7,78 6,28 7,33 9,06 5,33 Szentmártonkáta 17,68 3,74 7,21 6,21 2,63 5,58 6,21 Rezi 19,40 6,40 7,90 7,30 7,70 9,00 9,30 Átlag H2O 3. 17,11 5,44 5,79 4,89 5,61 7,85 5,25 Átlag 3. HH 16,14 4,35 4,46 3,74 5,48 7,61 3,87 Átlag 3. H 17,84 6,25 6,78 5,75 5,70 8,03 6,29 Standard 7-9, 3.évf. 18 7 7 6 8 9 8 4. évfolyam Hencida 16,54 5,15 4,77 3,54 6,08 7,92 3,77 Bükkaranyos 17,44 2,11 6,67 4,67 5,67 7,44 6,11 Czabán 15,96 8,96 8,71 5,71 8,11 9,61 7,14 Vörösmarty 18,82 7,73 8,41 6,68 8,05 9,59 7,95 Galgamácsa 18,63 5,21 9,00 7,58 4,58 6,63 4,58 Szentmártonkáta 17,25 7,98 7,08 4,66 5,86 9,24 6,43 Rezi 18,63 7,25 9,13 7,25 8,25 9,63 7,75 Átlag H2O 4. 17,61 6,34 7,68 5,73 6,66 8,58 6,25 Átlag 4. HH 16,65 5,41 6,72 4,64 6,62 8,32 5,67 Átlag 4. H 18,33 7,04 8,40 6,54 6,68 8,77 6,68 Standard 7-9, 4.évf. 18 8 8 7 9 10 9 5. évfolyam Hencida 14,86 4,00 4,43 3,57 3,57 5,43 3,43 Bükkaranyos 16,60 3,40 5,20 3,80 5,40 6,80 3,60 Czabán 17,63 3,67 6,26 5,35 4,38 6,79 6,95 Vörösmarty 17,64 7,18 8,43 6,14 6,57 8,00 6,64 Galgamácsa 18,96 4,74 9,09 8,09 6,43 8,70 5,74 Szentmártonkáta 15,00 8,07 7,67 5,47 5,67 6,20 7,00 Rezi 18,63 10,50 7,88 5,25 8,50 8,13 9,25 Átlag H2O 5. 17,04 5,94 6,99 5,38 5,79 7,15 6,09 Átlag 5. HH 16,36 3,69 5,29 4,24 4,45 6,34 4,66 Átlag 5. H 17,56 7,62 8,26 6,24 6,79 7,76 7,16 Standard 9-12, 5.évf. 19 8 9 8 8 9 10 külön a csak főképpen hátrányos (H) helyzetű iskolák. Sárgával jelölt az adott mutatóban leggyengébb eredmény, rózsaszín a legjobb. 18

A Kognitív Profil Teszt eredményei: 6-8. évfolyam, auditív és vizuális feldolgozás, valamint az iskolai készségek Hangdiff Alakrajz Szavak Álszavak Számolás1 Számolás2 Számol rev Auditív Vizual. Helyesírás Fonológia Számolási készség 6. évfolyam Hencida 13,20 3,70 6,90 5,00 3,60 6,30 4,00 Bükkaranyos 19,17 2,83 6,50 3,67 5,83 7,67 8,17 Czabán 18,22 5,01 8,51 6,92 5,80 8,05 7,80 Vörösmarty 19,20 8,43 9,00 6,87 6,20 7,80 8,60 Galgamácsa 17,83 4,61 9,04 8,22 7,13 9,00 8,00 Szentmártonkáta 12,59 8,25 7,12 4,77 4,67 7,26 7,24 Rezi 19,86 7,43 9,36 9,07 6,93 9,00 8,29 Átlag H2O 6. 17,15 5,75 8,06 6,36 5,74 7,87 7,44 Átlag 6. HH 16,86 3,85 7,30 5,20 5,08 7,34 6,65 Átlag 6. H 17,37 7,18 8,63 7,23 6,23 8,27 8,03 Standard 9-12, 6. évf. 20 9 10 8 9 10 10 7. évfolyam Hencida 10,67 7,33 9,25 6,92 5,50 6,33 3,50 Bükkaranyos 17,5 4,33 6,50 3,33 6,67 7,33 8,33 Czabán 17,22 5,11 8,33 7,22 6,44 8,78 8,72 Vörösmarty 15,64 8,23 9,55 7,73 7,14 9,18 9,09 Galgamácsa 19,36 6,55 9,36 8,73 6,09 9,00 9,00 Szentmártonkáta 15,00 8,28 7,85 5,62 5,43 7,91 7,32 Rezi 19,27 5,27 8,36 6,91 8,18 8,91 7,73 Átlag H2O 7. 16,38 6,44 8,46 6,64 6,49 8,21 7,67 Átlag 7. HH 15,13 5,59 8,03 5,82 6,20 7,48 6,85 Átlag 7. H 17,32 7,08 8,78 7,25 6,71 8,75 8,28 Standard+12, 7. évf. 20,00 10,00 10,00 9,00 10,00 10,00 10,00 8.évfolyam Hencida 16,00 12,00 7,89 5,78 5,78 5,78 3,89 Bükkaranyos 18,13 3,20 6,13 3,93 5,80 7,50 6,60 Czabán 17,88 7,04 8,69 7,93 5,68 8,28 8,72 Vörösmarty 17,81 8,06 9,50 6,42 7,65 9,08 9,04 Galgamácsa 18,92 5,75 9,25 8,25 6,08 8,75 7,25 Szentmártonkáta 15,81 8,57 8,06 5,51 5,37 7,77 8,19 Rezi 17,57 6,57 8,14 8,57 6,71 9,14 7,14 Átlag H2O 8. 17,44 7,31 8,24 6,63 6,15 8,04 7,26 Átlag 8. HH 17,34 7,41 7,57 5,88 5,75 7,19 6,40 Átlag 8. H 17,53 7,24 8,74 7,19 6,46 8,68 7,90 Standard+12, 8. évf. 20 11 10 9 10 10 10 Kékkel jelölt az összes iskola közös évfolyam átlaga, majd a halmozottan hátrányos (HH), és külön a csak főképpen hátrányos (H) helyzetű iskolák. Sárgával jelölt az adott mutatóban leggyengébb eredmény, rózsaszín a legjobb. 19

6. A kérdőívek eredményeinek ismertetése A válaszadók két kérdőív esetén a szülők, egy kérdéssor esetén maguk a diákok. Összesen 396 szülő töltötte ki a kérdőíveket. Ebből 144 szülő gyermeke a halmozottan hátrányos helyzetű vizsgálati iskolákba jár. A kontroll csoportba tartozó iskolákból 252-en töltötték ki az első, és 205-en a második kérdőívet. A szentmártonkátai szülők a második kérdőívet nem kapták meg. Mindkét kérdőív esetében voltak kérdések, amelyekre nem mindenki válaszolt. A válaszadó szülők száma és százalékos aránya iskolánként és összesítve férfi nő N HENCIDA 15 39 54 BÜKKARANYOS 13 32 45 CZABÁN 9 36 45 VÖRÖSMARTY 7 38 45 SZENTMÁRTONKÁTA 11 48 59 GALGAMÁCSA 7 38 45 REZI 9 43 52 TÁPIÓBICSKE 6 45 51 Szumma 77 319 396 Szumma% 19 81 100 HH iskolából 26 74 144 H iskolából 16 84 252 Ttest 0,0486 0,0666 0,5797 A kitöltők kisebb arányban férfiak (19%), a jelentős többség nő nemű (81%). A vizsgálati csoportba tartozó iskoláknál valamivel kiegyensúlyozottabb a válaszadók férfi-nő aránya (26-74%), a kontroll csoportban viszont ennek megfelelően nagyobb az eltérés (16-84% ). A statisztikai elemzés szerint nem jelent ez a kis különbség torzítást az adatokban. A férfiak és nők válaszai között nincs lényeges különbség. 20

Az első szülői kérdőív eredményei A válaszadás lehetőségei: egyáltalán nem (1), nem nagyon (2),igen, eléggé (3), teljes mértékben igen (4). A kérdésekre adott válaszok eredményeit kérdésenként táblázatos formában közöljük, rövid elemzéssel minden esetben. Az adatok elemzése az utolsó fejezetben történik. 1. Ismeri gyermeke iskolai tanulását? 1 2 3 4 Átlag HENCIDA BÜKKARANYOS CZABÁN VÖRÖSMARTY SZENTMÁRTONKÁTA GALGAMÁCSA REZI TÁPIÓBICSKE Szumma Szumma% HH iskolák% H iskolák% 0 7 27 20 3,24 0 2 25 18 3,36 0 3 24 18 3,33 0 2 29 14 3,27 0 8 39 12 3,07 0 2 29 14 3,27 1 4 26 21 3,29 0 1 25 24 3,46 1 29 224 141 3,28 0 7 57 36 3,28 0 8 53 39 3,31 0 7 59 34 3,27 A válaszokból kiderül, hogy a legtöbb szülő úgy érzi, ismeri gyermeke tanulását. Lényegében semmilyen különbség nincs ebben az iskolák között. 2. Elégedett gyermeke iskolai teljesítményével? 1 2 3 4 Átlag HENCIDA BÜKKARANYOS CZABÁN VÖRÖSMARTY SZENTMÁRTONKÁTA GALGAMÁCSA REZI TÁPIÓBICSKE Szumma Szumma% HH iskolák% H iskolák% 0 7 27 20 3,24 0 9 30 6 2,93 0 8 18 19 3,24 1 13 23 9 2,87 1 28 19 10 2,66 1 13 23 9 2,87 0 19 21 11 2,84 0 15 24 11 2,92 3 112 185 95 2,94 1 28 47 24 2,95 0 17 52 31 3,14 1 35 44 20 2,83 21

A halmozottan hátrányos hátterű iskolákba járó tanulókkal egyértelműen elégedettebbek a szüleik. Senki nem választott 1-est, és a három vizsgálati iskola érte el a legmagasabb pontot. Ebből két iskolában kiemelkedően magas a teljes elégedettség választása. Az eredmény értelmezhető a szülők kevésbé nagy elvárásaként, vagy valóban érzik, hogy most az iskolában a gyerekek jobban fejlődnek. A többi eredmény fényében biztosabb a válasz. 3. Elégedett gyermeke iskolájával? 1 2 3 4 Átlag HENCIDA BÜKKARANYOS CZABÁN VÖRÖSMARTY SZENTMÁRTONKÁTA GALGAMÁCSA REZI TÁPIÓBICSKE Szumma Szumma% HH iskolák% H iskolák% 0 1 18 35 3,63 0 4 31 9 3,11 0 8 22 15 3,16 0 7 28 11 3,09 0 6 35 18 3,20 0 7 28 11 3,09 0 10 28 13 3,06 1 12 36 2 2,76 1 55 226 114 3,14 0 14 57 29 3,14 0 9 49 41 3,30 0 17 62 22 3,04 Ebben a kérdésben Hencida érte el a legmagasabb pontszámot. Megjegyzendő, hogy ott volt a legtöbb segítség a kérdőívek kitöltésében, így sokan nem egyedül válaszoltak. Ennek is lehet hatása az eredményekre, mert egyébként nagyon egyformák a pontszámok, bár elégedettebbek a halmozottan hátrányos hátterű iskolákkal a szülők. Tápióbicskén még csak most indult a program, elképzelhető, hogy ott emiatt gyengébb az elégedettség. A többi iskolában meglepően magas az elégedettség, ha nem is éri el a hencidai szintet, de az "igen eléggé" válasz szint már az iskola munkájának elismerését jelzi. 22

4. Ismeri a gyermeke iskolájában folyó új tanítási módszereket? 1 2 3 4 Átlag HENCIDA BÜKKARANYOS CZABÁN VÖRÖSMARTY SZENTMÁRTONKÁTA GALGAMÁCSA REZI TÁPIÓBICSKE Szumma Szumma% HH iskolák% H iskolák% 0 14 22 18 3,07 1 5 31 8 3,02 1 16 19 9 2,8 0 19 23 4 2,67 1 13 38 7 2,86 0 19 23 4 2,67 1 25 19 7 2,62 0 9 36 6 2,94 4 120 211 63 2,84 1 30 53 16 2,83 1 24 50 24 2,97 1 34 55 11 2,75 A válaszok alapján úgy tűnik, hogy a szülők megfelelően tájékozottak, és csak nagyon kevesen vannak, akik egyáltalán nem tudnak az iskolába bevezetett új módszerekről. Ez azt mutatja, hogy a tájékoztatás megfelelően működik, bár nyilván lehet még további információkkal a szülők tájékozottságát növelni. 5. Elégedett Ön az új tanítási módszerekkel? HENCIDA BÜKKARANYOS CZABÁN VÖRÖSMARTY SZENTMÁRTONKÁTA GALGAMÁCSA REZI TÁPIÓBICSKE Szumma Szumma% HH iskolák% H iskolák% 1 2 3 4 Átlag 0 4 28 22 3,33 1 1 33 10 3,16 1 6 24 10 3,05 0 8 30 6 2,95 2 7 36 12 3,02 0 8 30 6 2,95 0 10 25 14 3,08 1 12 35 3 2,78 5 56 241 83 3,04 1 14 61 21 3,04 1 8 59 29 3,18 1 18 62 16 2,96 A szülők elégedettsége tekintetében a vizsgálati iskolák jobban teljesítenek. A hencidai kitöltési helyzetet is figyelembe véve is adódik pozitív különbség a halmozottan hátrányos iskolákban. A bükkaranyosi szülők igen jó véleménnyel vannak. A többi iskolában egyenletes a vélemény. Majdnem mindenhol közelít az eredmény az "igen eléggé" szinthez, de igazán a két halmozottan hátrányos hátterű kis iskola eredményes. 23

6. Beszél gyermeke Önnek az új tanítási módszerről? 1 2 3 4 Átlag HENCIDA BÜKKARANYOS CZABÁN VÖRÖSMARTY SZENTMÁRTONKÁTA GALGAMÁCSA REZI TÁPIÓBICSKE Szumma Szumma% HH iskolák% H iskolák% 0 9 25 20 3,20 2 14 23 5 2,70 8 17 17 3 2,33 4 16 18 8 2,65 2 25 25 7 2,63 4 16 18 8 2,65 2 20 24 6 2,65 3 19 23 6 2,63 25 136 173 63 2,69 6 34 44 16 2,68 7 28 45 19 2,75 6 38 43 14 2,64 Ha a hencidai adattól eltekintünk, az eredmények reálisaknak tekinthetők. A gyereknek általában nem kedvenc témája az iskola. Ha az ilyen életkorú gyerekek beszélnek a szüleikkel valamiről, nem jellemző, hogy az iskolai tanításról legyen szó. Ezért ez az eredmény, amely a "nem nagyon" szintnél valamivel magasabb, a módszer bevezetésére való általános figyelmet jelzi. 7. Gyermeke örül az új tanítási módszereknek? 1 2 3 4 Átlag HENCIDA BÜKKARANYOS CZABÁN VÖRÖSMARTY SZENTMÁRTONKÁTA GALGAMÁCSA REZI TÁPIÓBICSKE Szumma Szumma% HH iskolák% H iskolák% 0 3 31 20 3,31 2 2 31 10 3,09 2 5 23 11 3,05 0 10 26 6 2,90 4 11 35 9 2,83 0 10 26 6 2,90 2 3 36 11 3,08 1 6 34 7 2,98 11 50 242 80 3,02 3 13 61 20 3,02 3 7 59 28 3,15 3 16 62 15 2,94 24

Ez a kérdés lényegében megerősíti az előző kérdésre adott válaszokat. A szülők úgy látják, hogy a gyerekek elfogadják az új módszereket, több, mint 80%-ban pozitív választ adtak. Valószínűleg ezért fordul elő, ahogy az előbbi kérdésben kiderült, hogy beszélnek is az iskolai tanításról. A vizsgálati csoportok itt is a magasabb pontszámokat adták, mindegyik 3 pont fölött teljesített. 8. Javult gyermekének a teljesítménye az új módszerek bevezetésével? HENCIDA BÜKKARANYOS CZABÁN VÖRÖSMARTY SZENTMÁRTONKÁTA GALGAMÁCSA REZI TÁPIÓBICSKE Szumma Szumma% HH iskolák% H iskolák% 1 2 3 4 Átlag 0 9 28 17 3,15 2 5 24 14 3,11 2 18 12 11 2,74 2 15 17 9 2,77 2 28 21 8 2,59 2 15 17 9 2,77 1 25 18 8 2,63 0 19 23 5 2,70 11 134 160 81 2,81 3 34 40 20 2,81 3 22 44 29 3,00 3 40 38 15 2,69 Az erre a kérdésre adott válaszok szignifikáns különbséget hoztak. Különösen a két leghátrányosabb helyzetű kis iskolában a szülők jelentősen nagyobbnak ítélik meg a tanulók teljesítményjavulását, mint a többi iskolában, ahol egyenletesen mérsékelt javulást jeleznek. 25

A második kérdőív eredményei A második kérdőív a H2O programról való tájékozottságot vizsgálja. Korábban nem egy iskolában gondot okozott, hogy a szülők, bár tudtak a programról, de a részletei tekintetében, céljaiban és fejlesztési pontjai kérdésében nem volt megfelelő az információ. A szentmártonkátai adatok hiányoznak, ezt a kérdőívet 349-en töltötték ki. A válaszok: nem tudtam róla: 0 pont, hallottam róla: 1 pont, tudom: 2 pont. Tehát az 1 pont feletti válaszok már az átlagosnál nagyobb a H2O programmal kapcsolatos tudatos tudást jelentenek. I. A H2O Program minden gyereknek segít, hogy sikeresebb legyen a tanulásban és az életben egyaránt. HENCIDA BÜKKARANYOS CZABÁN VÖRÖSMARTY GALGAMÁCSA REZI TÁPIÓBICSKE Szumma Szumma% HH iskolák% H iskolák% 0 1 2 0 20 34 1,63 8 18 19 1,24 14 13 18 1,09 13 16 15 1,05 1 24 36 1,57 18 18 13 0,90 5 21 25 1,39 59 130 160 1,29 17 37 46 1,27 15 35 49 1,32 18 39 43 1,23 Nincs különbség az iskolák között. Nem teljes meggyőződéssel, de egyértelműen valamennyire birtokában vannak az információnak. Sokan azt gondolják, hogy a H2O programja csak a hátrányos helyzetűeket segíti, pedig éppen az a lényege, hogy a beilleszkedést azáltal teszi hatékonnyá, hogy mindenkinek lehetősége van újszerűen, aktívan tanulni, a társas helyzetek nevelő hatása által is fejlődni. Ezt többé-kevésbé sikerült közvetíteni a szülők felé, talán az egy rezi iskola van lemaradásban. 26

II. A H2O program a nyelvi készségeket fejleszti. HENCIDA BÜKKARANYOS CZABÁN VÖRÖSMARTY GALGAMÁCSA REZI TÁPIÓBICSKE Szumma Szumma% HH iskolák% H iskolák% 0 1 2 3 26 25 1,41 9 20 16 1,16 19 13 13 0,87 17 12 16 0,98 10 20 30 1,33 17 19 13 0,92 11 21 19 1,16 58 91 100 1,17 25 38 38 1,12 22 41 38 1,14 27 35 38 1,10 Az eredmények nagyon szóródnak. Végeredményben egyöntetűen "többékevésbé" szinten lévő ismeretet jeleznek, ami ilyen szakmai kérdés tekintetében meglehetős informáltságot tükröz. III. A H2O program a társas készségeket fejleszti. HENCIDA BÜKKARANYOS CZABÁN VÖRÖSMARTY GALGAMÁCSA REZI TÁPIÓBICSKE Szumma Szumma% HH iskolák% H iskolák% 0 1 2 1 22 31 1,56 6 13 26 1,44 13 12 20 1,16 16 13 16 1,00 0 13 48 1,79 16 14 19 1,06 4 14 33 1,57 36 73 141 1,42 16 29 55 1,37 14 33 53 1,39 18 26 57 1,35 Nincs lényeges különbség a kétféle iskola között. A szülők a fentihez hasonló tájékozottságot mutatnak. Kiemelkedik Galgamácsa, ahol a többi iskolához képest jelentősen tudatosabbak a szülők. 27

IV: A H2O program gondolkodásra tanítja a gyerekeket. HENCIDA BÜKKARANYOS CZABÁN VÖRÖSMARTY GALGAMÁCSA REZI TÁPIÓBICSKE Szumma Szumma% HH iskolák% H iskolák% 0 1 2 0 21 33 1,61 5 13 27 1,49 13 14 18 1,11 14 16 15 1,02 2 13 46 1,72 12 22 15 1,06 4 11 36 1,63 34 77 139 1,42 14 32 54 1,38 13 33 54 1,40 16 30 55 1,36 Egy olyan általános kifejezés, mint a "gondolkodásra tanítja" sem hozott sem kisebb, sem nagyobb pontokat. Lényegében a korábbiak ismétlődnek. A szülőknek valamivel több, mint a fele állítja, hogy tudott erről. V. A H2O program az iskola és a család kapcsolatát erősíti. HENCIDA BÜKKARANYOS CZABÁN VÖRÖSMARTY GALGAMÁCSA REZI TÁPIÓBICSKE Szumma Szumma% HH iskolák% H iskolák% 0 1 2 1 21 32 1,57 11 15 19 1,18 19 10 16 0,93 19 14 12 0,84 10 18 33 1,38 23 15 12 0,78 16 13 22 1,12 60 78 112 1,21 28 30 42 1,11 22 32 47 1,23 33 29 39 1,03 Meglepő, hogy ebben a kérdésben még a többinél is kevesebb pontot szereztek az iskolák a szülőktől. Galgamácsa itt is az élen van Hencida mögött. Három iskola azonban nem érte el az egy pontot sem. A szülők 28%-a nem tudta, hogy a programban az iskola-család kapcsolat mennyire lényeges. 28

VI. A H2O program az együttműködésre épít. HENCIDA BÜKKARANYOS CZABÁN VÖRÖSMARTY GALGAMÁCSA REZI TÁPIÓBICSKE Szumma Szumma% HH iskolák% H iskolák% 0 1 2 3 20 31 1,52 5 14 26 1,47 16 9 20 1,09 18 11 16 0,96 3 13 45 1,69 17 14 18 1,02 4 12 35 1,61 45 67 138 1,37 19 27 55 1,34 17 30 53 1,36 20 24 56 1,32 A szülőknek több, mint a fele ismeri a H2O programnak ezt az aspektusát, de nagyjából az ötöde egyáltalán nem tudott erről. Nem adódtak különbségek a csoportok között. Az együttműködés az egyik kulcsa a programnak, tehát lényeges, hogy a szülők többsége tisztában legyen az alkalmazott módszereknek ezzel az aspektusával. Úgy tűnik, ez meg is valósul, de még van mit tenni. VII. A H2O program a hátrányos helyzetűek lemaradását csökkenti. HENCIDA BÜKKARANYOS CZABÁN VÖRÖSMARTY GALGAMÁCSA REZI TÁPIÓBICSKE Szumma Szumma% HH iskolák% H iskolák% 0 1 2 2 20 32 1,56 12 15 18 1,13 17 14 14 0,93 16 12 17 1,02 7 13 41 1,56 22 17 10 0,76 5 13 33 1,55 54 74 122 1,27 23 30 47 1,22 22 34 44 1,21 24 27 49 1,22 Vegyes eredményt kaptunk, a szülők egy viszonylag nagy része nem is tud a programnak erről az oldaláról, miközben sokan kifejezetten úgy ismerik a programot, amely a hátrányos helyzetűek lemaradását csökkenti. 29

VIII. A H2O program segíti a tehetség kibontakoztatását. HENCIDA BÜKKARANYOS CZABÁN VÖRÖSMARTY GALGAMÁCSA REZI TÁPIÓBICSKE Szumma Szumma% HH iskolák% H iskolák% 0 1 2 4 20 30 1,48 7 12 26 1,42 14 14 17 1,07 14 16 15 1,02 2 22 37 1,57 21 15 13 0,84 9 16 26 1,33 41 84 125 1,34 20 33 47 1,25 17 32 51 1,32 22 34 44 1,19 Ez a kérdés is vegyes eredményt hozott, az eredmény nem különbözik lényegesen az előzőtől. Minthogy a programnak a tehetséggondozó oldala kevésbé hangsúlyos, érdekes, hogy a nagyon hangsúlyos hátrányos helyzet aspektusával szinte teljesen megegyező, sőt a vizsgálati iskolák esetében még magasabb pontszámot is nyert a szülők tájékozottságában. IX. A H2O program szponzorok segítségével jött létre és működik. HENCIDA BÜKKARANYOS CZABÁN VÖRÖSMARTY GALGAMÁCSA REZI TÁPIÓBICSKE Szumma Szumma% HH iskolák% H iskolák% 0 1 2 18 20 16 0,96 11 18 16 1,11 19 12 14 0,89 20 11 14 0,87 13 16 32 1,31 26 13 11 0,70 20 9 22 1,04 81 77 92 1,04 36 28 36 0,98 33 35 32 0,99 39 24 39 0,98 A szponzorok szerepével kapcsolatos kérdésben a legnagyobb a válaszok szóródása. Lényegében egyenletesen oszlik el a válaszlehetőségek között mindegyik iskola. A H2O program hátteréről nagyon alacsony az iskolák informáltsága, és ez független a hátrány mértékétől és az iskola nagyságától is. 30

A diákok válaszai A diákok egy tíz pontból álló kérdőívet töltöttek ki. A kérdőív a Hejőkeresztúron alkalmazott tanulói elégedettségi kérdőívre támaszkodik. Összesen 511 tanuló töltötte ki a kérdőíveket, ennek 30%-a (154 fő) a halmozottan hátrányos helyzet szempontjából erősen érintett iskolákból való, a 70% (357 fő) kontroll csoport, vagyis hátrányos, de kevésbé halmozottan hátrányos hátterű iskolákból való. A válaszadó diákok száma Iskola N HENCIDA 58 BÜKKARANYOS 35 CZABÁN 61 VÖRÖSMARTY 81 SZENTMÁRTONKÁTA 85 GALGAMÁCSA 92 REZI 41 TÁPIÓBICSKE 58 Szumma 511 A diák kérdőív eredményei megerősíthetik vagy gyengíthetik a szülők által adott véleményeket. Ugyanabban a kérdéskörben egy más nézőpontból kapunk válaszokat. 31

1. A tehetséges tanulók fejlődését és a lemaradó tanulókat egyaránt segíti az iskola. ISKOLA HENCIDA BÜKKARANYOS CZABÁN VÖRÖSMARTY SZENTMÁRTONKÁTA GALGAMÁCSA REZI TÁPIÓBICSKE Szumma Szumma% HH iskolák% H iskolák% 1 2 3 4 5 0 5 5 10 37 4,31 0 5 6 5 18 3,94 2 10 27 11 11 3,31 6 7 19 25 24 3,67 0 5 18 33 29 4,01 13 11 22 22 24 3,36 0 1 14 11 15 3,98 7 4 11 18 18 3,62 28 48 122 135 176 3,74 5 9 24 26 34 3,77 11 13 25 17 43 3,85 40 8 24 31 31 3,73 Pozitív irányban jelenik meg a válaszok többsége. Négy iskolában egyetlen egy diák sem válaszolta, hogy egyáltalán nem igaz ez az állítás. A diákok meglehetősen jól látják a program lényegét. A legtöbben, 34%-ban azt válaszolták, hogy teljes mértékben igaz. A vizsgálati iskolákban ez 43%. Magasabb pontszámot adtak a kérdésre ezek a diákok. 2. Ha igénylem, kapok segítséget a feladatok megoldásához. ISKOLA HENCIDA BÜKKARANYOS CZABÁN VÖRÖSMARTY SZENTMÁRTONKÁTA GALGAMÁCSA REZI TÁPIÓBICSKE Szumma Szumma% HH iskolák% H iskolák% 1 2 3 4 5 0 1 5 10 42 4,6 0 1 2 12 19 4,31 1 10 13 18 19 3,72 1 8 20 26 26 3,84 1 6 10 27 41 4,19 3 12 19 29 29 3,75 0 7 5 15 14 3,88 0 8 4 18 28 4,14 6 53 78 155 218 4,02 1 10 15 30 43 4,05 1 8 13 26 52 4,21 1 11 16 32 39 3,96 32