Országos Tanévnyitó 2012. augusztus 31. Tantárgyi, műveltségterületi szekció Földünk - környezetünk Ütőné Dr. Visi Judit EKF - OFI
A hazai tantervi szabályozás szintjei és műfajai Kormányrendelet a NAT bevezetéséről 110/2012 (VI.4) Miniszteri rendelet, kerettantervek 2012 kora ősz NAT Pedagógiai program/ helyi tanterv 2012. szeptember-december KT KT HT HT HT
A Nemzeti alaptanterv (110/2012 (VI.4) Kormányrendelet melléklete) 1. Általános rendelkezések 2. A nemzeti alaptanterv és műveltségi területeinek felépítése 3. A kerettantervek elkészítésére, kiadására és alkalmazására vonatkozó szabályok 4. Nevelési-oktatási program 5. A tanórai foglalkozások iskolai megszervezésére vonatkozó rendelkezések - nemzeti köznevelési 6. A tanulók heti és napi terhelésének korlátozására vonatkozó rendelkezések nemzeti köznevelési 7. Záró rendelkezések 2013. szeptember 1-jén lép hatályba.
A hazai tartalmi szabályozás gyorsmérlege : szűkülés / bővülés, folyamatosság és változás
A NAT 2012 főbb jellemzői A NAT küldetésének újradefiniálása A nevelési-oktatási folyamatban az értékközvetítés hangsúlyozása A fejlesztési területek nevelési célok újragondolása A nevelés révén az értékközvetítés megerősítése Új tantárgyi és tantárgyközi ismeretkörök beépítése, a tantárgyközi tudás és képességterületek fejlesztése A közműveltség értelmezése, műveltségtartalmak megjelenítése
Fejlesztési területek Nat 2007: Kiemelt fejlesztési feladatok Énkép, önismeret Hon- és népismeret Európai azonosságtudat egyetemes kultúra Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés Gazdasági nevelés Környezettudatosságra nevelés A tanulás tanítása Testi és lelki egészség Felkészülés a felnőttlét szerepeire Nat 2012: Fejlesztési területek nevelési célok Az erkölcsi nevelés Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Állampolgárságra, demokráciára nevelés Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A családi életre nevelés A testi és lelki egészségre nevelés Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Fenntarthatóság, környezettudatosság Pályaorientáció Gazdasági és pénzügyi nevelés Médiatudatosságra nevelés A tanulás tanítása
Közműveltség Közösségi értékű elismert, lényeges (releváns) és továbbépíthető tudás. Megőrzése és megújítása által fenntartható közös kulturális kód(rendszer) alapja. Az alapvető természeti/társadalmi jelenségek, folyamatok, összefüggések megismerését, megértését lehetővé tevő releváns és felhasználható képességek, készségek, ismeretek rendszere.
Az elkészült dokumentum szerkezete Földünk-környezetünk Alapelvek, célok Fejlesztési feladatok - nem fogalakozik az általános, minden tantárgyban megjelenítendő fejlesztéssel 1. Tájékozódás a földrajzi térben 2. Tájékozódás az időben 3. Tájékozódás a környezet anyagairól 4. Tájékozódás a környezet kölcsönhatásairól 5. Tájékozódás a hazai földrajzi, környezeti folyamatokról 6. Tájékozódás a regionális és a globális földrajzi, környezeti folyamatokról Közművelődési tartalmak
A közművelődési tartalmak kiválasztásának legfontosabb szempontjai A közös nevelési-oktatási értékek, illetve a kiemelt fejlesztési feladatok megvalósításában betöltött szerep A legfontosabb területek azonosítása: hon- és népismeret, európaiság, környezeti nevelés, szociális és állampolgári ismeretek, pénzügyi, gazdálkodási, vállalkozási ismeretek A földrajzoktatás hagyományainak megőrzése és a tartalmi-szemléleti megújulás egyidejű elősegítése Reflektálás a megváltozott társadalmi elvárásokra
A közművelődési tartalmak jellemzői Képzési szakaszok (5-8, 9-12. évfolyam) szerint rendszerezett elemek, de nem feltétlenül a feldolgozás sorrendje Elvek: Az egyes témákhoz, altémákhoz kapcsolódó fogalmi kör fokozatos bővítése, rendszerszemlélet Konkrét, világos, de a megvalósítás szintjén nem korlátozza a felhasználó szabadságát
A közművelődési tartalom keretét jelentő tematikai egységek 1. A tér és ábrázolása 2. Az idő 3. A természeti környezet és jelenségei 4. A társadalmi-gazdasági tér szerveződése és folyamatai 5. A földrajzi tér regionális szerveződése 6. Globális kihívások
Közműveltségi tartalmak - példák 5 8. évfolyam 1. A tér és ábrázolása 1.1. Téregységek Személyes tér. A földrajzi tér: a közvetlen környezet, lakóhely, környező táj, haza. Földrészek és óceánok; Térhierarchia (kis-, közép-, nagytáj; közigazgatási egységek és termelési területek, régiók). 1.2. Térábrázolás Térrajz, útvonalrajz, menetvázlat, térképszerű ábrázolások, térképvázlat; úti- és helyszínrajz; A térképi ábrázolás (égtájak iránya, szín- és jelkulcs, felirat, méretarány, aránymérték); Térképfajták (domborzati, közigazgatási, turista-, autós, időjárási térkép, kontúrtérkép); A földrajzi fokhálózat.
A kerettantervek törvényi háttere (NKT, NAT) A Nat-ban foglaltak érvényesülését a kerettantervek biztosítják. Az egyes iskolatípusokban és oktatási szakaszokban a kerettantervek tartalmazzák: a nevelés és oktatás céljait, a tantárgyi rendszert, az egyes tantárgyak témaköreit, tartalmát, a tantárgyak egy vagy két évfolyamra vonatkozó követelményeit, továbbá a tantárgyközi tudás- és képességterületek fejlesztésének feladatait, és meghatározzák a követelmények teljesítéséhez rendelkezésre álló kötelező, valamint az ajánlott időkeretet. Forrás: Nemzeti alaptanterv
Előzmények: előkészítő K+F szakasz 1. A tartalmi szabályozók struktúrájának vizsgálata A NAT 2012 hatása a kerettanterv/ek/re (előzetes hatásbecslés) ; A tartalmi szabályozás alakulása az 1990-es évektől máig; A tartalmi szabályozás nemzetközi gyakorlata minták, példák 2. Kerettantervek tartalmi elemzése Az Oktatási Hivatal nyilvántartásában szereplő akkreditált kerettanterv adott kategóriák szerinti felosztása, besorolása, az elemzési szempontrendszer kialakítása, majd a kerettantervek kvalitatív elemzése
3. A jelenleg érvényes kerettantervek intézményi implementációs gyakorlatának vizsgálata Milyen mértékben veszi figyelembe az iskolai gyakorlat a központi tartalmi szabályzó dokumentumokat? Mennyire érik el céljukat a központi tantervi előírások? Képesek-e ezen szabályzók, előírások hatékonyan befolyásolni a tanítás-tanulás folyamatát, vagy önmagukban alig hatnak a napi gyakorlati munkára?
Következtetés a kerettantervekkel szembeni elvárások Az iskolai felhasználást segítő, gyakorlatorientált törekszik az egységességre és az áttekinthetőségre. A részletes, de lényegre törő célhierarchia segíti az iskolai adaptálást. Alapja a helyi tantervnek de nem egyenlő a pedagógiai programmal. Biztosítja a differenciálás lehetőségét (pl. alternatívák megjelenítése az órakeretekre, tananyagok variációjának lehetősége). Meghaladja a NAT absztrakciós és részletezettségi szintjét, de nem éri el a tanmenetszerű megközelítést és részletezettséget.
Kerettantervi mappák 10 egységes struktúrájú kerettantervi csomag Alsó tagozat Felső tagozat Négy évfolyamos gimnázium Hat évfolyamos gimnázium Nyolc évfolyamos gimnázium Szakközépiskola Szakiskola (külön projekt keretében készült) Két tanítási nyelvű iskolák felső tagozat négy évfolyamos gimnázium További fejlesztések: Nemzetiségi iskolák alsó tagozat felső tagozat négy évfolyamos gimnázium SNI kerettantervek alsó tagozat enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára felső tagozat enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára
Földrajz kerettantervek Általános iskola 5-8. osztály Általános iskola 7-8. osztály 6 osztályos gimnázium 8 osztályos gimnázium 4 osztályos gimnázium 9-10. osztály Szakközépiskola 9-10. osztály
Kerettantervi szerkezet Tematikai egység/ A Föld kozmikus környezete Órakeret Előzetes tudás Tantárgyi fejlesztési célok Követelmények Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcs. pontok Kulcsfogalmak/ fogalmak A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén
Kihívások - sajátosságok 8. évfolyam végéig kerek egész ismeretrendszer és alapvető földrajzi képességek általános földrajzi tartalmak, ismeret és képesség jellegű alapozás szükségessége Középiskola: Az ismeretek bővítése új ismeretek, tudásmélyítés kiegészítő ismeretek, alkalmazható tudás (Hogyan? Miért?) és földrajzi képesség. Lineáris és spirális (horizontális) jellegek ötvöződése
Mire figyeljünk? A kerettantervben Tantárgyak iskolatípusonként Néhol több változat 2 éves ciklusok a témakörök óraszámainak értelmezése 90% A helyi tantervben Válogatás lehetősége Éves ciklusok kialakítása Az óraszámok és a témák egymáshoz rendelése - 90+10% Értékelés rendszere Az összes óraszám ne lépje túl a törvényi keretet
Az iskolák feladatai Kerettantervi rendelet várható megjelenése: 2012. szeptember Helyi tantervek elkészítése: 2012. december végéig döntés a szabad órakeret felhasználásáról: pl. a NAT alapján felkínált új tantárgyak beillesztése vagy a meglévő tantárgyak óraszámának megemelése és/vagy saját tervezésű foglalkozások érvényesítése; Az értékelési rendszer kialakítása; a Pedagógiai program elfogadása, honlapra kitétele Tantárgyfelosztás, óraterv elkészítse a 2013/14-es tanévre. Tankönyvrendelés átgondolása Megvalósítás: 2013. szeptembertől
Köszönöm a figyelmet!