Összhangban a Semmelweis tervvel Egészségügyi ágazati informatikai stratégia Az ehealth koncepció informatikai támogató komponensei

Hasonló dokumentumok
A rendszerkövetelmények illeszkedése a központi fejlesztési programokhoz és a Semmelweis Tervhez

Az ágazati informatika fejlesztési irányai

Nemzetközi és hazai HRH projektek. Dr. Eke Edit Girasek Edmond

hatályos:

AZ IKIR TANULSÁGAI ÉS KITERJESZTÉSE

GHÍVÓ. Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér. karabiner az ehealth rendszerében

KÖFOP VEKOP HELYI KÖZSZOLGÁLTATÁSI INFORMÁCIÓS RENDSZER FEJLESZTÉSE ÉS BEVEZETÉSE (IKIR) KIEMELT PROJEKT

MELLÉKLET. a következőhöz:

Az egészségügyi információs rendszerek követelményei

TÁMOP kiemelt projekt. Központi szociális információs fejlesztések a szociális szolgáltatások modernizációja keretében

Az egészségügyi információs rendszerek követelményei

HISCOM GOP

CROCODILE 2.0_HU projekt

Az egészségügyi szakdolgozók alap,-és működési nyilvántartása, egységes ágazati humánerőforrásmonitoringrendszer

Az agrár-informatikai fejlesztések ágazati kihívásai az EU finanszírozás tükrében. Előadók: Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid és Kaszás Zoltán

KORMÁNYZATI SZEMÉLYÜGYI DÖNTÉSTÁMOGATÓ RENDSZER KÖFOP VEKOP 16

TÁMOP-TIOP szak- és felnőttképzési projektjei ben dr. Tóthné Schléger Mária HEP IH szakterületi koordinátor Nyíregyháza

Végső változat, 2010 Szeptember Integrált Irányítási Rendszer (IIR) a helyi és regionális szintű fenntartható fejlődésért

TÁMOP intézményi követelmények. Vezetői Információs Rendszer

Támogatott gyógyászati segédeszköz rendelés elektronikus vényen

Az Igénybevevői Nyilvántartás bevezetése, szerepe a szociális és gyermekvédelmi szolgáltatások nyilvántartásában

AZ INTEGRÁLT NYOMONKÖVETŐ RENDSZER BEMUTATÁSA (TÁMOP B) Kern Zoltán Közoktatási szakértő

AZ EHEALTH FEJLESZTÉSEK MEGHATÁROZÓ PROJEKTJEI Avagy a fejlesztések motorja. Dr. Németh László ÁEEK főigazgató

Térinformatikai támogatás a kistérségi döntés és erőforrás-gazdálkodásban

Szociális szakmafejlesztés december 10. Szakmai műhely támogató szolgáltatások számára

4. Prioritás: Információs társadalom- és gazdaságfejlesztés 4.3. intézkedés: Az e-közigazgatás fejlesztése & MITS e-önkormányzat KKP

Információbiztonság fejlesztése önértékeléssel

Az Országos Közegészségügyi Intézet IT fejlesztései

ÖNKORMÁNYZATOK HELYZETE ÉS

Központi szociális információs fejlesztések

Digitális Oktatási Stratégia

Az SKT és SMT rövid áttekintése

ÖNKORMÁNYZATI FEJLESZTÉSEK AZ OKOS TELEPÜLÉSEK ÉRDEKÉBEN. Dr. Dukai Miklós önkormányzati helyettes államtitkár május 25.

A felsőoktatási szolgáltatások rendszer szintű fejlesztése: diplomás pályakövetés és vezetői információs rendszerek (TÁMOP 4.1.3)

Azonnali fizetési rendszer megvalósítása

Egészségügyi ágazati kataszterek fejlesztése

A TakarNet24 projekt

Szolnoki Főiskola. Vezetői Információs Rendszer (VIR) Szabályzat

TÁJÉKOZTATÓ SZEPTEMBER 15. ELŐADÓ: DR. SZEPESI GÁBOR OPERATÍV PROJEKTVEZETŐ

hatályos:

PR4 dokumentum A.I.M KONZORCIUM

ASP 2.0. Tájékoztató PROJEKT Bevezetés tervezett határideje

KIEMELT PROJEKT TERVEZÉSI FELHÍVÁS

Oktatási keretrendszer. Aba 0 perces ügyintézés pilot projekt

MEE 56_DÉMÁSZ_BG_ szeptember 10. Oldal: 1.

SH/8/1 Alapellátás-fejlesztési Modellprogram

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM VIR KOMPETENCIA KÖZPONT ÜGYRENDJE

A Bankok Bázel II megfelelésének informatikai validációja

E L Ő T E R J E S Z T É S. Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének február 24-ei rendkívüli ülésére

Mezőgazdasági külső információs rendszerek fejlesztése

EGYSÉGES ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA KIDOLGOZÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE TANULMÁNY

Szociális szakmafejlesztés december 3 Szakmai műhely közösségi ellátások számára

SZOCIÁLIS ÁGAZATI KONZULTÁCIÓ 2018 MEGÚJULÁS FELKÉSZÜLTSÉG MINŐSÉG

Fejlesztéspolitika az egészségügyben

TIOP / A

Akkreditáció szerepe és lehetőségei a hazai egészségügyi ellátás szakmai minőségfejlesztésében

Az adatszolgáltatás technológiájának/algoritmusának vizsgálata, minőségi ajánlások

Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning Igazgatóság


TÁMOP /A RÉV projekt

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.

Az e-közigazgatási rendszer fejlesztésének aktuális feladatai

Kenyeres István (Budapest Főváros Levéltára) Szabadkai Levéltári Nap Előadás-vázlat

Digitális transzformáció és az okos városok lehetőségei. A Nemzeti Smart City Technológiai Platform

A Fogyatékosságügyi Tárcaközi Bizottság létrehozásáról szóló kormányhatározat

Javaslat Dél- Borsodi Egészségügyi- Szociális Klaszter létrehozására és az ahhoz való csatlakozására

A klinikai auditrendszer bevezetése és működtetése

Az elektronikus közigazgatás fejlesztése - különös tekintettel az önkormányzatokra

A TÁMOP Központi szociális információs fejlesztések kiemelt projekt keretében fejlesztett szoftverek bemutatói

ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ

KIR 2.0 A KIR MEGÚJÍTÁSÁNAK ELSŐ LÉPÉSEI BARCSÁNSZKY PÉTER OKTATÁSI HIVATAL. TÁMOP-3.1.5/ PEDAGÓGUSKÉPZÉS Támogatása

CROCODILE projektek a Budapest Közút Zrt.-nél

A Gazdasági - Műszaki Főigazgatóság feladatai az intézményirányítás fejlesztésében

A sürgősségi ellátás: a finanszírozás lehetőségei, anomáliák

aa) az érintett közművek tekintetében a nemzeti fejlesztési miniszter és a belügyminiszter bevonásával, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési

NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA A Partiumi Tudáscentrum ügyrendje

Üzleti és Közszolgálati informatika szakirányok. Tanszék

Projektportfólió-menedzsment az MVM Csoportban

Szakmafejlesztési eredmények, tervezett folyamatok

Egységes Digitális Közműnyilvántartás

Tartalom. Konfiguráció menedzsment bevezetési tapasztalatok. Bevezetés. Tipikus konfigurációs adatbázis kialakítási projekt. Adatbázis szerkezet

Az akkreditációs rendszer kialakításának helyzete TÁMOP A-12/

A FÖMI, mint a térbeli információ menedzsment központja. Toronyi Bence

DW 9. előadás DW tervezése, DW-projekt

Információbiztonság irányítása

Európai Uniós fejlesztési források intézményrendszere Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.

Üzleti architektúra menedzsment, a digitális integrált irányítási rendszer

EFOP EGYHÁZI ÉS CIVIL SZERVEZETEK SZOCIÁLIS KÖZFELADAT- ELLÁTÁSÁNAK TÁMOGATÁSA

Az egészségügyi intézményi struktúra átalakítása

KIEMELT PROJEKT TERVEZÉSI FELHÍVÁS a Közép-Magyarországi Operatív Program keretében meghirdetett

Vasúti Erősáramú Konferencia

Intézeti minőségfejlesztési program éves értékelése

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

A hatásvizsgálati rendszer koncepcionális megközelítése. Farkas Krisztina, közigazgatási-stratégiáért felelős helyettes államtitkár

Szolgáltatás Orientált Architektúra a MAVIR-nál

A BETEGBIZTONSÁG FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI. 40. Betegbiztonsági Fórum június 8.

AZ INNOVÁCIÓS POTENCIÁL MÉRÉSE KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA


Infor PM10 Üzleti intelligencia megoldás

Digitális Oktatási Stratégia

Átírás:

Összhangban a Semmelweis tervvel Egészségügyi ágazati informatikai stratégia Az ehealth koncepció informatikai támogató komponensei -2011-03-07-1. Az egészségügyi ágazatban az állami irányítás alatt álló ágazatvezető intézmények informatikát érintő tevékenységeinek összehangolására Egészségügyi Informatikai Tanács (EIT) alakul. Az Egészségügyért Felelős Államtitkárságának közvetlenül alárendelt irányító intézmények elsődlegesen az ágazat érdekeit szem előtt tartva hangolják össze informatika-vonatkozású fejlesztési és üzemeltetési tevékenységeiket. 2. Az EIT az egészségügyért felelős államtitkár közvetlen tanácsadó testülete. Tagjai az ágazat irányító intézményeinek felsővezetői, további eseti meghívottak pedig témák szerint az ágazat más intézményeinek és szakmai szervezeteinek képviselői. 3. Az ágazati informatika az egészségügyi ágazati fejlesztéspolitikával és a kormányzati informatikával szoros összehangoltságban működik. Ennek biztosítása a Tanács felelőssége. 4. Az ágazati informatika a megoldásaival, fejlesztési törekvéseivel, szakmai ajánlásaival az egészségügyi ágazati stratégiát (Semmelweis terv, annak komponensei) szolgálja. 5. A stratégiai igazodás pillérei: Az egészségügyi ágazati informatika fejlesztése igazodik az egészségügyi ágazatban körvonalazódó stratégiai irányokhoz, ezeket kívánja szolgálni az informatika által alkalmazható eszközökkel és módszertanokkal: a. az állam fokozott szerepvállalása az ellátás szervezésében és a kapacitások tervezésében; 1

b. transzparens ágazati működés és elszámolórendszer kialakítása; c. funkcionális területi integrációt, progresszív ellátásszervezést és intézményközi együttműködést lehetővé tévő támogató informatikai rendszerek megalkotása; d. szükséglet alapú kapacitástervezést szolgáló informatikai megoldások; e. az ágazat minőségfejlesztési és akkreditációs tevékenységét szolgáló informatikai megoldások. A fentiek szerint az ágazati informatika 2011-2014 időszakra azonosított operatív céljaiként a jelzett területek átfogó megoldáscsomagját valósítjuk meg. Az ágazati informatika koordinációs erejével, valaint az EIT-t működtető szervezet (ESKI) 2011-14-re azonosított stratégiai fejlesztési projektekben való közvetlen projetgazdai szerepvállalásával, társszervezetek (pl. jog) együttműködésének hívásával, Uniós és magyar források allokálásával és a megfelelő intézményi alanyokhoz való címzett (de pályázandó) eljuttatásával az ágazatban hosszú évek óta vajúdó, régen felismert fundamentumokat implementálunk. Megteremtjük az ágazati jelentések egységes rendszerét, illetve annak technikai alapját az egészségügy minden szereplőjére vonatkozóan. Ennek eszköze az ágazati közhiteles nyilvántartások publikálását, a jelentések validálását és a jelentés tartalmától függő redisztribúcióját megvalósító ágazati portál. A portál az egyetlen jogilag hiteles forrása az ágazat közös törzsadatainak, a jelentések adatstruktúra leírásainak és a formailag ellenőrizhető kitöltési szabályoknak. A portál mindezeket transzparens módon, gépi és felhasználói hozzáférés biztosításával teszi közzé. A portál alapvető feladata, hogy csak a törzsadatoknak, rekordszerkezeteknek és kitöltési adatoknak megfelelő jelentéseket fogadjon el, képes legyen azokat rekordonként hitelesíteni és továbbküldeni, illetve hiba esetén a megfelelő hibajelzéssel együtt a feladónak visszaküldeni. Így megvalósul a folyamatba épített ellenőrzés (validátor funkcionalitás) és garantálható, hogy csak ellenőrzött adat kerül a rendszerbe. Mivel a portál szintén transzparens szabályok alapján gondoskodik a jelentések szétosztásáról, megszűnik, de legalábbis minimálisra korlátozódik az ágazat szereplői közti másodlagos adatátadás és információkérés. A portál létrehozása (létrehozhatósága!) feltételezi az ágazat adattároláshoz közvetlenül kapcsolódó jogszabályi-rendeleti áttekintését, az irányító intézmények szerepköreinek redundancia mentesítését, ezek szükség szerinti pontosítását, módosítását, illetve a közhiteles adatkörök rögzítését. Az ágazati portál adatgyűjtő és elosztó funkciójának megvalósítása kapcsán modernizáljuk a jelentések adatstruktúráit, úgy, hogy megfelelő rugalmasságot biztosítva a jelen és jövőbeli információigények kielégíthetőek legyenek. Ezt az EIT a vonatkozó megoldás portfólió egyik fontos pilléreként az ágazat informatikai rendszerei interoperabilitásának és a 2011-2013. során tervezett stratégiai projektek közös adatkommunikációs alapjainak lerakásával kívánja katalizálni egy olyan egészségügyi adatkommunikációs ajánlás kialakításával, amely figyelembe veszi mind a hazai mind a nemzetközi tapasztalatokat, gyakorlatokat és trendeket az ajánlás műszaki melléklet szinten alkalmazható lesz a stratégiai fejlesztési projektekben és az egészségügyben használatos informatikai rendszerekben, mi által alapjaiban képes közös nyelvet teremteni az ágazat horizontális és vertikális adat- és információ áramlásában. A portál bevezetése révén kiemelt célként fölszámoljuk az ágazat szolgáltató intézményeit terhelő, redundáns jelentéseket. 2

Az adatok legteljesebb újrahasznosítását teszi lehetővé az egészségügyi monitor és szükséglet alapú kapacitástervező rendszer, amely integrálja az ágazatban keletkező és különböző adatgazdák által aggregált adatokat, és adatbányászati valamint térinformatikai alkalmazások segítségével elemezhetővé teszi azokat. Az EIT az ágazat minőségpolitikai erőfeszítéseivel és célkitűzéseivel karöltve, a hatáskörében álló eszközökkel katalizálni kívánja az ágazat szereplőinek olyan szemléletváltását és kulturális átalakulását, hogy azok természetes eszközként használják a mérésen, a rendszeres jelentéseken és trendkövetésen alapuló, folyamatos hatékonyságkereső, önellenőrző szakmai magatartást. Az EIT az ágazat minőségfejlesztési vezetőivel karöltve, a hatáskörében álló eszközökkel törekszik arra, hogy az egészségmonitor és kapacitástérkép mint alkalmazás az ágazat minőségfejlesztési monitoringjának, az ehhez kapcsolódó indikátorrendszernek domináns forrása legyen. Célunk, hogy az egészségügyi monitor a rendszeresen ismételhető jelentésekkel az ágazat motivációs/ösztönző stratégiáinak operatív kiszolgáló-támogató (követő) eszközévé váljék. Célunk, hogy az egészségmonitoring rendszert a lakossági prevenciós erőfeszítések fundamentális információforrásává és kontrolling eszközévé tegyük az ágazat szakértői csoportjai számára. A jelentések tartalmi hitelességének valamint a horizontális kapcsolatok erősítésének érdekében definiálni kell a kórházi, szakrendelői és háziorvosi rendszerek "core" (~központi mag) funkcionalitását, az alapnyilvántartások minimális kötelező tartalmát. Az ezt megvalósító informatikai megoldásokat és rendszereket az interoperabilitási képességek biztosításának érdekében központi koordinációval alakítjuk ki. Az országosan homogén ágazati megoldásokat témakörtől függően vagy központilag szolgáltatjuk a kormányzati informatika együttműködésével (pl. nemzeti kártyarendszer egészségügyben szükséges funkcióinak megvalósítása), vagy az EIT által, az egészségügyi ágazat informatikai rendszerszolgáltatóira egységesen vonatkozó, az ágazat stratégiai fejlesztéseivel összhangban lévő (interoperabilitást fókuszba helyező) minimum követelményrendszert alakítunk ki (pl. háziorvosi rendszer). A minimum-követelményrendszernek való megfelelőséget, a vonatkozó piaci megoldások (~frissítések) bevezetését az ágazat piaci szereplőivel, EIT által központilag lefolytatandó tárgyalásokkal fogjuk költséghatékonyan megvalósítani. A nagytérségi funkcionális területi integrációkat, a progresszivitást támogató, interoperábilis informatikai megoldásokkal szolgáljuk. Központi elemük az ellátottak vizsgálati eredményeinek és esettörténetének elektronikus úton való elérhetősége, az ellátottak önrendelkezésének támogatása (egyúttal a papír alapú dokumentáció szükséges minimum felé szorítása), mindezt a vonatkozó adatbiztonsági és adatvédelmi szempontok teljes körű betartásával, illetve esetenként azok technológiai fejlődés új lehetőségei által kikényszerített finomhangolásával, újragondolásával. A jelentések adatstruktúráinak modernizálása, az alapnyilvántartások minimális kötelező tartalmának meghatározása és a nagytérségi interoperábilis informatikai megoldások tartalmának részletes kialakítása és a koordináció során az EIT által vezérelvként képviseljük, hogy a rendszerek az elektronikus adatkezelést támogassák, már az elemi adatok keletkezésének pillanatától kezdve. Az adatstruktúrákat úgy kívánjuk ajánlásba foglalni, hogy azok alkalmasak legyenek szakma-specifikus mozzanatok integrálására is, alkalmasak legyenek ezen részletek továbbítására akár szakma-specifikus regiszterek, akár az egészségmonitor alkalmazás felé. Az ágazati információk tartalmi hitelességének javítása érdekében az esetkódolással kapcsolatos egészségügyi dolgozók adatkezelési, illetve a kódrendszerek 3

használatával kapcsolatos ismereteit javítjuk, hatékonyságukat és pontosságukat támogató alkalmazásokkal fejlesztjük. Részletesebben: a fenti célkitűzésekkel összhangban 2011-03-07-n már folyamatban lévő, vagy részletesebb tartalommal kidolgozott témakörök: Rendelet elemzés témakör Az egészségügyi államtitkárság jogi ügyekért felelős helyettes-államtitkárságával kezdeményeztük az ágazatra vonatkozó rendeleti állomány informatikai vonatkozásainak áttekintését, elemzés és javaslattételezés formájában. Ezt 2011 első félévében projektként állítjuk fel. Ennek a kezdeményezésnek fundamentális szerepe van a 2011-13-ra tervezett, Semmelweis tervben szereplő stratégiai projekt-portfólió megalapozásában, az ágazat jelentési rendszerének redundancia mentesítésében, a közhiteles adatkörök meghatározásában, az ágazatot irányító intézmények szerepköreinek redundancia mentesítésében és az általuk karbantartott adatforrások egyszeres karbantartásában. Ezt az előrehozott, elemző projekt-kezdeményezést hasonlóan más alábbi már futó kezdeményezésekhez előkészítésként, megalapozásként állítjuk lábra. Adatkommunikációs ágazati ajánlásgyűjtemény témakör Az EIT gondozásában létrehoztunk egy munkacsoportot, melynek feladata megalkotni, majd folyamatosan gondozni egy a magyar egészségügyi ágazat informatikai fejlesztéseit adatkapcsolati és adattartalmi szinten megalapozni hivatott ajánlásgyűjteményt. Ezzel az a célunk, hogy az ágazat fejlesztéseinek közös technológiai és részben módszertani alapot teremtsünk, segítsünk abban, hogy az ágazati informatikai vonatkozású fejlesztések kompatibilisek legyenek függetlenül az intézményi háttértől, regionalitástól, aktuálisan futó informatikai rendszerektől. Az ajánlásgyűjteményt hazai és nemzetközi egészségügyiinformatikai gyakorlatokra építjük, praktikus szemlélettel. Az ajánlásgyűjtemény fókusza az intézményen belüli és intézményközi adatkommunikáció standardjainak, az ágazati jelentési rendszer adattartalmának és azonosítóinak, valamint a vonatkozó információbiztonsági elvárásoknak a meghatározása. Fontosabb területek, melyekre az ajánlás gyűjtemény hat: Ágazati informatikai (EU-s) projektek kötelező tartalmi elemei; Ágazati szereplők (intézmények, kórházak, stb.) közpénzzel támogatott informatikai fejlesztéseinek kötelező tartalmi elemei; Ágazati szoftver / informatikai rendszer akkreditáció bírálati szempontjai; Adatjelentések adattartalmának konszolidációja; Kórházi alapdokumentációk (betegdokumentációk) tartalmi egységesítése; Informatikai szállítótól való függőség csökkentése; Egészségügyi szolgáltatók és ágazati intézmények egészségügyi és személyes adatai kezelésének egységes szabályozása; Rendszerkövetelmények és informatikai rendszer akkreditáció témakör Az egészségügyi ellátó és szolgáltató intézményi (rendelő, szakrendelő, kórház, stb.) informatikai rendszerek működése és képességei meghatározóak az egész magyar egészségügy működése szempontjából. Létrehoztunk egy munkacsoportot, melynek feladata hogy megalkosson, kiadjon, majd gondozzon és megköveteljen az egészségügyi rendszerekkel szemben támasztható egységes követelményrendszert azzal a céllal, hogy az intézmények a beszállítóiktól egységes elvárások szerinti szolgáltatási szinteket és rendszerképességeket kapjanak. Célunk, hogy a követelményrendszer bekerüljön az ágazat akkreditálandó területei közé. 4

További szakterületi munkacsoportok működtetése témakör Több további szakmai témában működtetünk munkacsoportokat előkészítő jelleggel, azzal a szándékkal, hogy: 1.) a párbeszéd révén a munkacsoportok hozzájáruljanak az ágazat szintű, intézményközi érdekegyeztetés gyakorlatához az informatikát érintő területeken 2.) előkészítsék a témákat a 2011-14-es stratégiai fejlesztési projektek számára, 3.) azonosítsák a témakörök érintettjeit, azok érdekrendszerét, 4.) azonosítsák a témakörrel kapcsolatos legfontosabb funkcionális, jogi, technikai elvárásokat, peremfeltételeket, 5.) azonosítsák a kapcsolódó legjobb gyakorlatokat, sztenderdeket. Az EIT és a munkacsoportok közös feladata és felelőssége annak a meghatározása, hogy az adott témakörben a szakterület megfelelő reprezentánsai képviselve legyenek. A szakmai munkacsoportok munkájában való részvételt segítendő az ESKI szakértői adatbázist működtet, melybe jelentkezni az ESKI honlapján keresztül lehet: http://www.eski.hu/new3/szakertoi/szakertoi-regisztracio.php Konszolidációs munkacsoporti tevékenységek témakör Az EIT alapítása szerinti egyik feladata, hogy az ágazat informatikai üzemeltetésében és fejlesztésében méretgazdaságosság (pl. licenszálási politika), egységes üzemeltetési és fejlesztési szakmai módszertanok jelenjenek meg. A NFM által 1277/2010 számú kormányrendelet alapján végzett kormányzati szintű konszolidációs munkacsoporti tevékenységekben az EIT delegáltjai részt vesznek. A közhiteles és validátor témaköre (TIOP 2.3.2) témakör az előkészítés-beadás fázisában van. A projekt eredményeképpen az egészségügyi ágazatban létrehozzuk az ágazat közhiteles alapadatainak katalógusát és ezek egészségügyi ágazati portálon megvalósított nyilvántartási rendszerét. Meghatározzuk az egyes adatkörök elsődleges felelősséggel bíró egyszeres adatgazdáit. Szükségszerűen megvalósítjuk, hogy a rendszer- és folyamatszervezés eredményeképpen az egészségügyi ágazat szereplői - és bármely egyéb szereplő - csakis a létrejövő közhiteles portálon keresztül juthassanak (pl. akár más egészségügyi ágazati intézmények által gazdaként kezelt) közhiteles egészségügyi ágazati alapadatokhoz. Erre azért kell fókuszálnunk, mert így megteremthetjük az egységes ágazati adatkezelés alapjait, így elkerülhető az adatok redundanciája, és az ebből fakadó átláthatóság hiány. Így a közhiteles egészségügyi portál adattartalma az egészségügyi ágazat intézményi információs rendszereinek, elszámoló rendszereinek, jelentési rendszereinek központi és hiteles alap adatforrásává válik a közhiteles adatok vonatkozásában. Áttekintésre, szabványosításra és egységesítésre kerül az ágazatban használatos legfontosabb jelentések adattartalma. A validátor funkcionalitás kiépítésével el kívánjuk érni, hogy az ágazatban használt intézményi jelentések tartalma az ágazati portálon hozzáférhető alap adatok, és kapcsolódó szabályrendszer szerint ellenőrzésre kerüljön, és egyúttal a megfelelő intézményhez feldolgozásra továbbítódjon. 1.) valósuljon meg az egészségügyi ágazat közhiteles nyilvántartásainak létrehozása és publikálása, ehhez jöjjön létre az adatkörök fenntartásának intézményi-szerepköri és felelősségi szabályrendszere, 5

2.) az ágazati adat portál-funkció kerüljön kiterjesztésre olyan módon, hogy a közhiteles adatok zárt rendszerű, de transzparens publikálása kiegészüljön a használatukat megkerülhetetlenné tevő, egyablakos ügyintézést biztosító központi jelentésvalidátor és adat-elosztó funkcióval, Az egészségmonitor és kapacitástérkép témaköre (TÁMOP 6.2.3) témakör az előkészítés-beadás fázisában van. Létrehozunk egy a magyar lakosság egészségi állapotát, és az egészségügyi rendszer leíró jellemzőit monitorozó szervezetet a projektgazda közvetlen irányítása alatt, továbbá kialakításra kerül az a módszertan és szakmai tartalom, amely a lakosság egészségi állapotát, az egészségügyi ágazat kapacitásait és valós felhasználásait hivatott jellemezni. Kialakításra és rendeleti szabályozásra kerülnek az egészségügyi ágazat országos és helyi intézményeivel való szakmai együttműködések, információszolgáltatási tartalmak, melyek a monitorozó szervezet működését lehetővé teszik, egyúttal kialakításra és rendeleti szabályozásra kerülnek azok a csatornák, melyeken keresztül a monitorozó szervezet eredménytermékei visszacsatolásra kerülnek a gazdaságpolitika, az egészségügyi ágazati irányítás, és a helyi egészségügyi intézmények céljaiba, tevékenységeibe. Létrejön a szervezet működését, a monitoring tevékenységet és az evidencián alapuló információ feldolgozást és visszacsatolást lehetővé tevő informatikai alkalmazás, a működtetéséhez szükséges szabályozással együtt. Létrejön egy megfelelő jogosultsági hozzáférésekkel szabályozott, vizuális térképi megjelenítéssel is bíró informatikai rendszer. 1.) A projekt stratégiai célja, hogy az ágazati monitoring tevékenység eredményei visszakerüljenek az ágazatirányításba, így ezeket felhasználva az ágazatban a lakosság egészségi állapotát fókuszáltan segítő, az ellátórendszer allokációs hatékonyságát javító, explicit adatokon és információkon alapuló döntések születhessenek. 2.) Cél a magyar lakosság egészségügyi állapotának, az egészségügy kapacitásainak, és valós igénybevételeinek olyan országos monitorozó, térképi vizuális megjelenítésre is képes, rétegelt, adatbázis alapú elemző alkalmazásának létrehozása, amely szolgáltatni képes a magyar egészségügy kapacitásainak stratégiai tervezéséhez szükséges mutatókat a betegellátás progresszivitásának megfelelően, területi bontásban. 3.) Az egészségi állapot és a kapacitások alakulása az alkalmazás által akár havi rendszeresség szintjén válik monitorozhatóvá, mérhető módon követhető lesz az egészségügyben hozott intézkedések hatása. Következetes, és az egészségügyi intézmények vonatkozó körében széleskörűen elterjesztett használata hozzájárul az egészségügy legfontosabb erőforrásainak megfelelő allokálásához, az erőforrások optimális felhasználásának számszerű meghatározhatóságához. Ennek eredményeképpen várjuk, hogy a kapacitások és azok valós igénybevételének az alkalmazással támogatott idősoros elemzése a valós szükségletek meghatározhatóságát fogja segíteni. 4.) Meghatározásra kerül a magyar egészségügyi ágazat működési hatékonyságának leíró rendszere. Ennek alapján megismerhetővé válik számunkra lakossági egészségi állapot, ellátórendszer kapacitásai és működési hatékonysága. 5.) Létrejön a kiszolgáló informatikai eszközrendszer (ezt a legszélesebb értelemben véve: központi adatbázis és alkalmazás, a monitoring tevékenységbe bevont 6

intézményekkel való együttműködések technológiai segítése). Létrejön a megfelelő jogosultsági hozzáférésekkel szabályozott megjelenítő portálrendszer. 6.) További cél, hogy az alkalmazás fogja össze az egészségügyben létező, vagy az egészségügyi kérdésekkel kapcsolatban álló legfontosabb adat és információforrásokat, és így az alkalmazás használata váljék az egészségügyi intézmények stratégiai elemző munkájának és szakmai műhelymunkájának egyik fundamentális forrásává. A funkcionálisan integrált regionális intézményközi együttműködések témaköre (TIOP 2.3.3) A közép- és hosszú távú ágazati stratégia egy kívánatosnak tekinthető rendszermodell köré épül, amely igyekszik választ adni a mai magyar egészségügyi rendszer legtöbb problémájára. A problémák okainak azonosítása alapján a javasolt rendszermodell a betegút-szervezési funkció (BÚSz), valamint az ellátórendszer strukturális átalakítása köré épül, és támogatja az ellátó-intézmények közötti funkcionális integráción keresztül a hatékonyság javítását, a technikai minőséget és a területi ellátási egyenlőtlenségek mérséklését. A szakmai elvárások teljesíthetőségéhez megfelelően hangolt informatikai támogató megoldások szükségesek. E projekt feladata alapvetően az ágazaton belüli horizontális (a betegellátás folyamatát illetve a beteg rendszeren belüli "mozgását" követő) adatáramlás biztosítása, amelyet a HEFOP 4.4 tapasztalatai alapján célszerű megvalósítani. Ez a projekt egyben segíti a felkészülést a határon átnyúló elektronikus kórlaprendszerekkel ill. az e-recept rendszerekkel kapcsolatos EU elvárások teljesítésére. A fejlesztés révén az informatikai rendszerek alkalmasak lesznek az ellátórendszer szervezeti fejlődésének követésére, amelynek lényege, hogy a betegellátás nem egyes zárt rendszerként működő intézmények falain belül történik, hanem egyre erősebbé válik az intézmények közötti kooperáció. A fejlesztés lényege az ellátó intézmények informatikai rendszerei közötti szemantikai interoperabilitás megteremtése (Ez nem egyszerűen az adatok cseréjének (szintaktikai) képességét jelenti, hanem azt, hogy az adatok a fogadó rendszer számára értelmezhetően, strukturált formában kerülhetnek át egyik rendszerből a másikba). 1.) regionálisan integrált intézményközi kórházi információs rendszerek fejlesztése; 2.) az integrálandó tartalmak és technológiai protokollok meghatározása, kifejlesztése; 3.) interfészek és üzenettípusok fejlesztése vonatkozó sztenderdek alapján; 4.) regionális telemedicina szolgáltatások alap infrastruktúrájának kiépítése a funkcionálisan integrált intézményi rendszerekhez kapcsolódóan; 5.) a betegek önrendelkezési jogait támogató informatikai megoldások fejlesztése. A Core témaköre (TIOP 2.3.1) - Az intézményi és az OEP elszámoló rendszerek transzparens infrastruktúrájának kifejlesztése Ez a projekt hivatott biztosítani, hogy az egészségügyi ellátó intézmények valamint a házorvosok rendelkezzenek olyan informatikai rendszerekkel, amelyek lehetővé teszik a transzparens, adattorzítástól mentes finanszírozási ill. elszámolási rendszer működtetését az elektronikus betegazonosítástól kezdve (etaj funkciót nyújtó állampolgári kártya kezelése) a vényforgalom szabályozásán keresztül a kórházi rendszerekből közvetlenül, zárt rendszerben 7

automatikusan generálódó betegforgalmi jelentésekig (amelyek a finanszírozási elszámolás alapját is képezik). 1.) informatikai rendszerek kialakítása az elszámolási tranzakciók küldéséhez és fogadásához a szolgáltató intézményeknél és a központi elszámoló intézményeknél; 2.) az intézményi rendszerekhez való csatlakozást lehetővé tevő szabványos interfacek fejlesztése; 3.) országos erecept és háziorvosi rendszer kialakítása és illesztése az elszámoló rendszerhez; 4.) a transzparens elszámolás alapköveként szolgáló elektronikus azonosító kártya kezeléséhez szükséges rendszerek létrehozása. A Core -hoz kapcsolódó, Nemzeti Elektronikus Kártyán alapuló etaj funkcionalitás megvalósításának témaköre (EKOP besorolás alatt) A projekt célja az egészségügyi reform alapkövének számító a Nemzeti Egészségügyi Informatikai (ehealth) rendszerhez, a TIOP 2.3.1 és TIOP 2.3.3 konstrukciók által támogatott egészségügyi (intézményeken belüli és intézmények közötti) informatikai fejlesztésekhez alapvető fontosságú központi és intézményi adatkezelési és azonosítási rendszer megvalósítása. Ez magában foglalja a személyes egészségügyi azonosító, Nemzeti Egységes Kártyarendszerben létrehozott szabványokon alapuló megoldásának létrehozását, az ehhez szükséges infrastruktúra kiépítését (egészen az egészségügyi intézményi végponti elfogadóhelyekig), az e-taj funkcionalitásra vonatkozó alkalmazás- és addicionális komponensek kifejlesztését, a fenntartó szervezet működési folyamatainak újjászervezését mind a központi elszámoló intézményeknél, mind az országos szolgáltató egységeknél. A projekt eredményeként létrejön egy olyan, mind a központi, mind a fekvő- és járóbetegellátó intézményekre kiterjedő, homogén adatkezelési és azonosítási rendszer, amely kapcsolódik az ellátók helyi rendszereihez, központi szerepet tölt be a TIOP 2.3.3 által létrehozandó intézményközi integrációkban, és kapcsolóként szerepel a TIOP 2.3.1 által megvalósítandó, a transzparans elszámoló-rendszert támogatni kívánó országos komponensek felé. Ezáltal az egészségügyi intézményekben az etaj funkciót is kiszolgáló Nemzeti Egységes Kártyarendszer megalkotása és bevezetése után lehetővé válik az intelligens, minden szükséges adatra és információra kiterjedő, szignifikánsan javuló információmegbízhatóságot megvalósító, EU szabványokhoz és direktivákhoz maximálisan igazodó elektronikus páciensazonosítás, amely révén idő-, költség- és erőforrás-megtakarítás lesz elérhető az ágazatban. A Módszertani témaköre (TÁMOP 6.2.7) - Betegazonosítási rendszer fejlesztése valamint nemzeti e-health rendszer bevezetésének támogatása A projekt feladata azoknak a módszertanoknak és oktatási anyagoknak a fejlesztése, amely lehetővé teszi az etaj funkcióra alapuló egyedileg azonosított betegadatok ágazati feldolgozási folyamatainak (beleértve az egyedi ellátási eseteket leíró kódolási folyamatokat, az elszámolási rendszereket és technikákat) a korszerűsítését és alkalmazását. 8

1.) módszertani fejlesztés; 2.) tananyagfejlesztés; 3.) informatikai támogató rendszer fejlesztése; 4.) ügyfélszolgálat kialakítása. A HR monitor témaköre (TÁMOP 6.2.1) - Humán erőforrás monitoring rendszer A projekt célja egy olyan egységes ágazati HR monitoring rendszer és adattárház kialakítása, amely jól szolgálja a kormányzati és/vagy ágazati, intézményi, képzőhelyi szintű döntéselőkészítését és döntéstámogatását, illetve támogatja az ágazati HR-stratégia kialakítását, továbbá lehetővé teszi az ágazati humánerőforrás jellemzők, trendek nyomon követését. A humánerőforrás-monitoringrendszer, illetve az ehhez kapcsolódó adattárház: lehetővé teszi az adatszolgáltató intézményekkel, illetve a releváns uniós adatbázisokkal való adatkapcsolatot; lehetővé teszi az egészségügyi ellátórendszer humán erőforrás szükségleteinek (tekintettel a minimumfeltételekre és a hiányterületekre), valamint a kapacitások szakmai és területi megoszlásának nyomon követését; hozzájárul az ágazat humánerőforrással kapcsolatos döntéseinek valid adatokkal történő megalapozásához; hozzájárul a szükségleteknek megfelelő ágazati szintű HR-stratégia kialakításához. 1.) az egészségügyi ellátórendszer egészségügyi végzettségű humánerőforrás szükségleteinek felmérése, ennek alapján a hiányterületek és azok erőforrásszükségleteinek meghatározása és azok időbeli előrejelzése; 2.) életpálya koncepció javaslathoz kapcsolódó életpálya monitoring feltételeinek kialakítása az egészségügyi dolgozók életútjának, pályamódosításának, személyes karrierjének támogatására; 3.) bekapcsolódás a nemzetközi kölcsönös információ- és adatszolgáltatásba; 4.) a működő humánerőforrás-monitoringrendszer adatainak és lekérdezéseinek teljes körű felhasználásával jelentési rendszer kialakítása, jelentések készítése; 5.) a közép és hosszú távú képzési szükségletek előrejelzése az ágazati humánerőforrások területi, szakmaterületi, képzettségi szint szerinti megoszlásában az egészségügyben képzendő szakemberek számának meghatározása, valamint a szükséges képzések beazonosítása érdekében; 6.) ágazati HR-stratégia kidolgozásához az előfeltételek megteremtése a monitoring rendszerből kinyerhető adatok és információk elemzése révén. 9