A női szerepek változásának időbeli, társadalmi meghatározottsága Schadt Mária c. egyetemi tanár
A női szerepek változásának iránya az elmúlt 50 évben A politikai, gazdasági és társadalmi változások következtében jelentősen átalakult a nők társadalmi struktúrában elfoglalt helye (munka-erőpiaci lehetőségek, jövedelmek elosztását alakító strukturális erők). A modern társadalmak jellemzője az individualizáció, az életformák foglalkozások köré szerveződése. A nők új típusú családon kívüli és fizetett - munkavállalása együtt járt az egyéni életutak, házastársi stratégiák-, valamint a családszerkezet és magatartásminták gyakorlatának megváltozásával: a XX. Század első felében még egyenlőségjelet tettek a háziasszonyság és a nőiesség közé, és az életkori határoknak kitüntetett szerepe volt, mint csoportstátus volt releváns. Jelenleg a felsőfokú végzettséggel rendelkező nők aránya már a 40-49 évesek között is meghaladja a férfiakét, az életkor mint változó, mint csoportstátus visszaszorul, a szociális adottságok, a teljesítményorientáció függvényében eltérő egyéni időképek jönnek létre. 1960-ban a munkaképes korú nők 51,8%-a, 1985-ben már 84,7%-a dolgozott a 40-44 éves nők korcsoportjában, a rendszerváltás után a 15-64 éves nők foglalkoztatottsága jelentősen csökkent (50-55%) folyamatosan alatta marad az Uniós átlagnak
ábra: A népesség alap- és felsőfokú iskolai végzettség szerinti megoszlása 1941-2011-ig, az egyes nemekre vonatkozóan (%)
Szlovénia Litvánia Finnország Olaszország Görögország Lettország Lengyelország Észtország Portugália Spanyolország Egyesült királyság Szlovákia Íroroszág Ciprus Magyarorzság Hollandia Belgium Csehország Franciaország Németország Ausztria Románia Luxembourg Bulgária Málta ábra: A 6 éves kor alatti gyermekkel rendelkező és nem rendelkező 25-49 év közötti alkalmazottak foglalkoztatási rátái közti különbség, 2010-ben, az egyes nemekre vonatkozóan (%) 15,0 10,0 5,0 0,0-5,0-10,0-15,0 Férfi Nő -20,0-25,0-30,0-35,0-40,0
ábra: A vállalt gyermekek számának megoszlása az anya legmagasabb befejezett iskolai végzettsége szerint, 2010 (%) 0,0% 10,0% 20,0% 30,0% 40,0% 50,0% 60,0% Kevesebb, mint befejezett 8 osztály Általános iskola 8 osztály Szakmunkásképző, szakiskola Befejezett középiskola 25,7% 19,1% 16,8% 38,4% 35,8% 25,5% 16,7% 22,0% 41,2% 33,5% 16,4% 8,9% 33,9% 10,2% 3,3% 52,6% 1 2 3 4-x Befejezett felsőfokú iskola 9,4% 2,5% 35,6% 52,5%
A Nők és férfiak esélyegyenlősége a kutatás-fejlesztésben Magyarországon a 20. századtól napjainkig Jedlik Ányos kutatói projekt 2007-2009. A kérdőévének elemzéséből levonható néhány következtetés: A kutatás-fejlesztés területén a nők és férfiak között nincs esélyegyenlőség. A hátrány az intézményi szinteken vertikális és horizontális szegregációt jelent a nők számára. Azok a nők vannak hátrányosabb helyzetben a női kutatók között is, akik: férjezettek; van gyermekük; hátrányosabb családi, területi környezetből származnak; a férj, partner nem támogatja munkájukat; A nőknek a férfiakhoz azonos elismerés megszerzéséhez nagyobbak elvárások kapcsolódnak, illetve ugyanolyan eredmények eléréséhez sokkal több áldozatot kell hozniuk: családon belüli konfliktusokkal, magánéleti kudarcokkal fizetnek a sikerekért; 4. A tudományos fokozattal rendelkező női kutatók többsége tapasztalta, hogy nincs esélyegyenlőség a nők és a férfiak között a kutatás-fejlesztésben, míg a férfiaknak ilyen jellegű tapasztalata nincs, vagy alig érzékelhető.
ábra: Mi volt az oka annak, hogy megállt, vagy lelassult a karrierje? nemek szerinti bontásban N: 1197 családi okok munkahely elvesztése munkahelyváltás egészségi állapot nem segítették a várt módon a szakmai előmenetelét magánéleti, személyes okok nem tudom megítélni egyéb 0,0% 10,0% 20,0% 30,0% 40,0% 50,0% 60,0% 70,0% Férfi Nő
A nőket hátráltató tényezők a sikeres karrierben nemek szerint 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0 gyermekvállalás sztereotípiák nőkkel szembeni társadalmi elvárások nőkkel szembeni elvárások a családban közvetlen felettes, szakmai elöljáró beállítódása Férfi Nő
Munkavégzés (keresőtevékenység) és a családi feladatok összehangolásának problémái A nők lehetőségeit az iskolai végzettség, a szakma, a diploma jelentősen javíthatja, biztosíték a GYES, GYED utáni visszatérésre, a szakmával rendelkezők 58%-a, a diplomások 92%-a nyilatkozta azt, hogy van hova visszatérnie, (érettségivel 42%, legfeljebb 8 általánossal 12%, 2013) A munkavállalás és a családi feladatok egyidejű ellátása az egymás megértésén alapuló házasságokban mindkét nem számára azonos jelentőséggel bír, ami konfliktusokkal terheli meg az együtt élők kapcsolatait. Nők és férfiak döntéseik során ambivalens értékprioritások hálójában vergődnek. Szocializációjuk hatására meg szeretnének felelni a hagyományos szülői, férfi és női szerepeknek, miközben munkavállalóként, független individuumként egyéni vágyaikat követve kívánnak élni. (Utasi 2011: 262)
ábra: A 15 éves és idősebb népesség nemek, családi állapot szerint 1960-2011 között (%)
A foglalkoztatottság emelésének- csökkenésének társadalomra gyakorolt hatása Emelkedő foglalkoztatottság: Növekszik az emberi tőke beruházási hozama Gyarapodik az adófizetők, csökken az eltartottak, tartósan függő helyzetben lévők aránya Minél kisebb a gender gap index, annál nagyobb a versenyképesség és az egy főre eső GDP mennyisége Védelmet nyújt a szegénység, különösen a gyermekes családok szegénysége ellen, a foglalkoztatottság a leghatékonyabb módszer Csökkenő foglalkoztatottság: 1. - gyermekvállalás elhalasztódik, csökken a 15 éven aluliak aránya 2. - elöregedő társadalmak, nő az idősek/eltartottak aránya 3. - egyedülállók száma nő
Köszönöm a figyelmet