1. JELENLEGI ÁLLAPOT Közúti hálózat és jellemzői 1.1.1. I. rendű főutak A vizsgált területet határoló utak a fővárosi első és másod rendű főúthálózat részei. Ezek az alábbiak: Üllői út 2x2 sávos főút, a IX. kerületi oldalon megállási tilalom van érvényben, a parkolás a VIII. kerületi oldalon a szegély mellett megengedett. A terület belső kiszolgáló útjaival a kapcsolatokat összehangolt jelzőlámpás csomópontok biztosítják a Szabó E. térnél, az Erkel utcánál, a Köztelek utcánál és a Kinizsi utcánál. Az Erkel utcánál a Nagykörút felől történő balra kanyarodás engedélyezett. A Köztelek utcai csomópontban a Kiskörút felől az V. kerület Szentkirályi utca felé balra kanyarodás tiltott. Ferenc körút 2x2 forgalmi sávos főút kétoldali leállósávval, középen vezetett villamos pályával. Összehangolt jelzőlámpás csomópontjai az Üllői út és Boráros tér között a Tűzoltó utcánál, a Tompa utcánál és a Mester utcánál vannak. Haller utca Fontos fővárosi jelentőségű gyűrűirányú út, meghosszabbításával az Orczy úttal több nagy forgalmú sugárirányú főutat köt össze: Soroksári utat, Üllői utat, Kőbányai utat, és a Kerepesi utat. Keresztmetszete 2x1 forgalmi sávos, középen vezetett villamos pályával. 1.1.2. Gyűjtőutak: Mester utca 2x1 forgalmi sávos utca szegély melletti párhuzamos helyenként 45 -os parkolással. Az utca két forgalmi iránya különböző funkciót tölt be. A Nagykörút felé vezető irány másodrendű főúti funkciójú, a külső kerületekből a Belváros felé közvetlenül vezeti a forgalmat. Déli irányában az utca gyűjtőútként működik. A Nagykörút felől közvetlenül nem érkeznek járművek, kizárólag a kerületrész eredő forgalmát vezeti a gyűrűirányú Haller utcára illetve a külső Mester utca felé. 1.1.3. Hiányzó főúthálózati forgalmi kapcsolatok és hiánypótló útvonalaik A Ferencz körútról a tervezési terület kizárólag a Tompa utca felől közelíthető meg, a Boráros tér felőli irányból jobbra kisívben. Balra kanyarodási lehetőség sem direkt sem indirekt formában sincsen. Az Üllői út felől csak indirekt balra kanyarodási lehetőségek vannak. Az Üllői út Ferenc körút, a Nagyvárad téri, és a Mester utca Haller utca csomópontokban egyes balra kanyarodási lehetőségek hiányoznak. Ez leginkább a tervezési terület eredő forgalmát zavarja. A terület megközelítését hátrányosan nem érinti. A közúthálózat hiányosságait pótló útvonalak a hálózatban elvileg megtalálhatók 1.1.4. Kiszolgáló utcák A területen belüli kiszolgálóút hálózat jellemzően egyirányúsított utcákból áll, ahol a keresztmetszet lehetővé teszi, kétoldali parkolósáv van kijelölve, változó felállási renddel. A területen Tempo 30 forgalomcsillapítás nincsen bevezetve, az átépült, díszkő burkolatú utcákon sávelhúzással és vagy a keresztmetszet csökkentésével történik a sebességkorlátozás, helyenként 30-as sebességkorlátozó forgalomtechnikai táblával. A terület kiszolgáló gyűrű irányú utcái az Angyal utca, Liliom utca, Páva utca, Berzenczey utca, Bokréta utca, Viola utca, Thaly Kálmán utca, Lenhossék utca, Márton utca, Sobieski J. utca, Telepy utca, Ernő utca és a Mihálkovics utca. A terület sugár irányú kiszolgáló utcái a Tűzoltó utca, a Vendel utca, a Balázs Béla utca, a Tompa utca és a Gát utca. 118
1.2. Terek A Középső Ferencváros szívében két nagy zöldfelülettel rendelkező park került kialakításra, a Ferenc tér és a Kerekerdő park. A két téren kívül a rehabilitációs időszakban több zöldfelülettel rendelkező teresedés lett kialakítva, mint a közterületről közvetlenül elérhető helyen (Salkaházi Sára park, Tűzliliom park, Szentágotai János tér, Remete par), mint a lakótömbök belsejében közös használatú zöldterületként, melyeknek a közterületi kapcsolatai biztosítottak. Ezek a zöldfelülettel rendelkező pihenésre és egyéb kikapcsolódásra alkalmas terek, parkok elsősorban a helyi lakók igényeit szolgálják ki. A legkiterjedtebb zöldfelülettel rendelkező Kerekerdő parkot és a Ferenc teret igyekeznek minél több célra felhasználni, pihenésre, sportolásra, gyermekjátszóterek részére. A vizsgált terület közúti hálózatát a KV-1 ábra szemlélteti. 1.3. Gyalogos prioritású utcák A vizsgált terület belváros felöli oldalán a Ferenc körút Bokréta utca között a Tűzoltó utca kivételével minden utca díszkő burkolattal kiépített. Ezek a lakó utcák forgalomtechnikai szabályozásban nem különböznek az aszfalt burkolatú hagyományos kiemelt szegélyes utcáktól, de a gyakorlatban a forgalomtechnikai és egyéb korlátozó elemektől illetve az időszakosan kitelepülő vendéglátó területek forgalomcsökkentő hatása miatt nagyon jól működnek sétáló utcaként. 1.4. Jelenlegi forgalmi rend A területet határoló főúthálózat csomópontjai (Ferenc körút, az Üllői út, a Haller utca, Mester utca) jelzőlámpás szabályozásúak, a nagyíves kapcsolatok nem mindenhol biztosított. A belső lakóutcák jelzőlámpás szabályozással vagy elsőbbségadással alárendeltek a főutakra. Jelzőlámpás szabályozás kialakított az Üllői úton a Páva utcánál, Berzenczey utcánál, Viola utcánál a Thaly Kálmán utcánál és a Telepy utcánál. A Haller utcában a Tűzoltó utcánál. A Ferenc kőrúton a Tompa utcánál és a Tűzoltó utcánál. A jelzőlámpával szabályozott csomópontokban a balra nagyíves kapcsolat sem mindenhol biztosított, több helyen a szabályozott és biztonságos gyalogos átkelés miatt került a szabályozás kialakításra. A belső lakó utcák mindenhol egyirányú forgalmi rendűek, minden útkereszteződésben jobb kéz szabály van érvényben. A vizsgált terület forgalomtechnikai állapotát a KV-3 ábra szemlélteti. 1.5. Közúti forgalom összetétele A forgalom összetételére jellemző, hogy a személygépkocsik aránya 95 % felett van. A teherforgalmi korlátozásnak köszönhetően a nehéz tehergépkocsik jelenléte nem jellemző, az áruszállítás többnyire 3,5t alatti járművekkel történik. 1.6. Jelenlegi tömegközlekedési hálózat A terület tömegközlekedéssel átlagon felül ellátott. A tömegközlekedési eszközök megállóhely kiosztása nagyon előnyös, a terület bármely pontjáról elérhetők, kevesebb mint 300m gyaloglással. A terület 780%-ról 500m gyaloglási távolságon belül található metrókapcsolat. A Középső Ferencvárost határoló főutak tömegközlekedési járatai a főváros jelentős része felé közvetlen kapcsolatot biztosítanak. A vizsgált térséget elhelyezkedéséből fakadóan érinti a főváros belváros centrikus közösségi közlekedési hálózatának több gerince. Az Üllői út alatt haladó észak-déli (M3) metró két állomása a tervezési terület két sarkán helyezkedik el a Ferenc körút Üllői út csomópontban és a Kálvin téren. Hálózati szempontból hasonló fontossággal bír a pesti és budai körúton haladó 4-es és 6-os villamos vonal. Utasforgalma megközelíti a gyorsvasutak forgalmát. A két viszonylat közös követési ideje csúcsidőben 2,5 perc. A térségben az Üllői útnál, a Mester utcánál és a Boráros térnél kerültek akadálymentes megállók kialakításra. 119
A terület észak-déli irányú kötöttpályás kapcsolatát az 51 és a 51A viszonylatok biztosítják. Közvetlen átszállási kapcsolatuk van az 1-es villamoshoz. A térségben három megállójuk van, a Ferenc kőrúti végállomás, az Ipar utca és a Haller utca. A vizsgált terület nyugati oldalán halad a 24-es villamos, mely fontos gyűrűirányú tömegközlekedési viszonylat. Ez közvetlen kapcsolatot létesít a Ráckevei HÉV-vel továbbá a Keleti pályaudvarral és az ott végállomásozó M4- es metró vonallal. E négy kötöttpályás közlekedési eszköz mintegy keretbe foglalja a tervezési területet jelentő Középső Ferencvárost. A tervezési terület határát érinti még a 281-es autóbuszjárat. A járatot a kerület megrendelésére szerződéses alapon a BKV Zrt. közlekedteti. A viszonylat fő feladata a Külső Ferencváros feltárása illetve összekötése a Középső Ferencvárosban lévő szakorvosi rendelővel, a Haller utca Mester utca térségét köti össze az Aszódi úti lakóteleppel.. Megállói a tervezési területen: Szakorvosi Rendelő, Mester utca, Fehér Holló utca, Nagyvárad tér. Munkanapokon napközben félóránként jár, hétvégén nem közlekedik. A vizsgált terület közösségi közlekedési hálózatát a KV-2 ábra szemlélteti. 1.7. Kiszolgáló teherforgalom A vizsgált középső Ferencváros teljes területe a Közép-Pest városrészben létrehozott időkorlátos 7,5t-ás össztömeg korlátozási övezetnek a része. Ez azt jelenti, hogy 7,5t feletti járművek 07-18h és 22-05h között csak engedély birtokában hajthatnak be a területre. A kerület üzleteinek áruellátását kijelölt koncentrált rakodóhely hálózat szolgálja. Az ingatlanok alig 15 %-ában működik valamilyen kereskedelmi szolgáltatás, melynek árufeltöltése a közterületről történik. Ennek figyelembe vételével került kialakításra a térség koncentrált rakodóhely hálózata. A legnagyobb áruszállítási igénye a területen található hoteleknél illetve nagyobb élelmiszer kereskedelmi üzleteknél tapasztalható. 1.8. Környezetbarát egyéni közlekedési formák 1.8.1. Gyalogos közlekedés Jelentős gyalogosforgalom tapasztalható a területet határoló főutakon, elsősorban a kijelölt gyalogos átkelőhelyek és közösségi közlekedési megállóhelyek iránya felé. A belső területeken, elsősorban a rehabilitált városrész gyalogos prioritású utcáin, a nagyobb köz- ill. oktatási intézmények környékén (Semmelweis Egyetem és épületei között. A terület gyalogos tengelyén, a Tompa utcán a gyalogosforgalom egyenletes eloszlású. Hétvégeken a Páva utcában a Holocaust Memorial Center gyalogosforgalma emelhető ki. 1.8.2. Kerékpáros közlekedés A Középső Ferencvárosban, mint Budapest belső zónájában, érezhetően nőtt a kerékpárt közlekedési eszközként aktívan (pl. munkába járásra) használók száma. Jelenleg a területen nincsen kialakított kerékpáros hálózati rendszer. A főutak mentén kiépített kerékpárút vagy kerékpársáv jelenleg nem található. A belső területen a kerékpározásra az alacsony gépjárműforgalmú területi forgalomcsillapított kiszolgáló utcákon van lehetőség, de az ezt elősegítő tájékoztató, illetve KRESZ táblák, kerékpározásra ajánlott útvonal jelenleg nincsen kijelölve. Akadályoztatást jelentenek a rosszul belátható kereszteződések, a járdákon a parkoló autók miatt sok helyen a gyalogosoknak is szűk hely marad. A területhez legközelebbi kiépített kerékpárút a Duna bal partján a Csepeli HÉV vonal mentén van, ez a Boráros téren végződik. A MOL Bubi közbringa rendszer, Budapest új közösségi közlekedési rendszere, jelenleg a főváros főbb csomópontjaiban 98 gyűjtőállomáson 1150 kerékpár érhető el. Az almazöld kerékpárok a belváros fontos csomópontjain található gyűjtőállomásokon bérelhetők és adhatók le. A területen és környezetében jelenleg 120
6db állomás található, a Boráros téren, a Bakáts téren, a Futó utcában, a Ferenc téren és a Semmelweis egyetem előtt. A vizsgált terület jelenlegi és távlati kerékpáros hálózatát a KJ-3 ábra szemlélteti. 1.9. Járműelhelyezés, várakozás A tervezési területen elhelyezkedő épületek funkciói alapján következtetni lehet a parkolási igények jellegére. A területen leginkább lakóingatlanok vannak, melyek közül a régi építésűek nem rendelkeznek saját garázzsal, mindössze az udvarok adnak járműtárolásra lehetőséget. Az újépítésű ingatlanok már rendelkeznek saját, telken belüli gépjárműtárolóval, jellemzően térszín alatti vagy földszinti kialakítással. Több lakóépületben mint minden belső városi területen megjelentek az iroda funkciók. Ezért a hivatásforgalom és ügyintéző forgalom megjelenik a közterületen. Több ingatlanon funkcióváltással, illetve új beépítéssel irodaház létesült. Ezek a térségben közel egyenletesen helyezkednek el. Hasonlóan szétszórva találhatók az oktatási jellegű intézmények, a legnagyobb közülük a Semmelweis Egyetem. A jelenlévő egyéb funkciók 1-2 ingatlanon vannak jelen egyedi parkolási igény mellett. Ilyen a szálloda funkció, az egyházi épületek illetve az egészségügyi intézmények. A Középső Ferencvárosban közcélú parkolóház jelenleg nincsen kialakítva. A vizsgált területen, mint Budapest belső kerületeiben fizető várakozási övezet kijelölt. A várakozási övezetek bevezetése óta érzékelhetően megváltoztak a parkolási szokások, de a terület belvárosi jellegéből adódóan még így is jelentős jármű állomány parkol közterületen. A terület a Ferenc körút és a Bokréta utca között a 4. övezeti zónába tartozik, az üzemidő munkanapokon 08-18h közötti, a Bokréta és a Haller utca közötti terület az 5. övezeti zóna része, az üzemidő itt is 08-18 közötti. Jelenleg a területen kb. 2350 db közterületi parkoló található, kihasználtságuk a reggeli és esti időszakban 70-80 százalékos, eloszlásuk a Haller utcától a Ferenc körút felé egyenletesen növekvő. Az újépítésű, magán parkolóval rendelkező épületek (jellemzően lakó funkciójú) összes parkoló férőhely száma (kerületi önkormányzattól kapott adatok alapján) 6870db. Parkolóhelyek eloszlása tömbönként: tömbök sorszáma közterületi parkolók száma magánparkoló száma tömbök sorszáma közterületi parkolók száma magánparkoló száma 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 11 31 25 37 35 35 37 53 12 39 38 4 46 44 30 57 37 29 54 104 38 37 33 69 74 176 227 153 61 245 10 64 796 159 0 90 40 198 715 199 243 436 23 410 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 77 64 44 63 66 48 80 45 63 18 48 64 31 95 55 57 108 93 98 260 29 0 18 204 70 261 0 133 110 229 245 280 134 0 44 99 170 98 176 0 174 0 0 0 A vizsgált terület közterületen kialakított parkolóit a KV-3 ábra szemlélteti. 1.10. Egyéb közlekedési módok, vízi közlekedés A Középső Ferencváros közvetlenül nem érintett vízi közlekedésben, de a Boráros téri és a Haller utcai BKV hajókikötő, a terület közelében helyezkedik el. A kikötőket menetrendszerű járat (D11 és a D12) érinti. Utasforgalmi szerepe azonban csekély. 121
A kikötők gyalogos megközelítése jó, az ide érkezőket a park zöldfelülete fogadja. Az ellátottsága tömegközlekedési szempontból is megfelelő, gépjárművel történő közvetlen megközelítése és a gépjárművek tárolása nem megoldott. A vizsgált terület közösségi közlekedési hálózatát a KV-2 ábra szemlélteti. 1.7. Forgalomcsillapítás A területen helyenként vonali forgalomcsillapítás van érvényben. Az épületállomány és a közterületek minőségi megújulását nem követte forgalomtechnikai szabályozás. Tervezési területen nincs egységes forgalomcsillapítás, habár az átépített utcákon már fizikai, épített eszközök is segítik a gépjárművek sebességének csökkentését, ezáltal a forgalombiztonság növelését. 2. TÁVLATI ÁLLAPOT 2.1. Közúthálózat, távlati forgalmi rend A távlati állapotban, alapjaiban nem szükséges változtatni a terület közlekedési rendszerén. Tágabb környezetben a Könyves Kálmán krt. Mester utcai csomópont, szűkebb környezetben sávbővítéssel járó, kiemelten a csomópontokra vonatkozó forgalomtechnikai korrekciók, javasoltak. Továbbra is a cél, hogy minél kisebb mértékű átmenő forgalom terhelje a kerületrészt határoló főutakon belüli kiszolgáló utcahálózatot. Az Üllői út korszerűsítése a Kálvin tér és a Ferenc körút között szintén forgalomcsillapított kialakítású. Jellemzően 2X1 forgalmi sávos elrendezésű, felbővített csomópontokkal. A parkoló hiányos területen, az kétoldali irányhelyes kerékpársávok és a gyalogos zónák között mind két oldalon párhuzamos parkoló kialakítása tervezett. A vizsgált terület melletti szakaszán a Korányi Sándor utcán kívül nincs balra kanyarodási lehetőség. Ezek megadása (mind a VIII. mind a IX. kerületi oldal felé) korábban az Üllői út visszaépítése kapcsán többször felmerült. A szakaszon a balra kanyarodási lehetőségek mindkét kerület igényei szerinti bevezetését csak összehangoltan javasoljuk kialakítani. A Mester utca Nagykörúti csomópontjának átrendezésével az utca átmenő forgalmának csökkentése, illetve megszüntetése javasolt forgalomtechnikai eszközök segítségével, erre vonatkozóan részletes forgalmi vizsgálat és közlekedési hatástanulmány készítése szükséges, mivel a forgalmi rend változásai kihatnak a környező területek forgalmi rendjére is. A Mester utcán az önkormányzat szándéka szerint a villamospálya középvezetésbe kerül. Ennek megvalósításakor lehetőség nyílik az utca keresztmetszeti átrendezésére a szükséges szakaszokon. A belső kiszolgáló utcák forgalmi rendje és keresztmetszeti kialakítása a tervezési területen történő változásokhoz, urbánus fejlődéshez folyamatosan igazodik, a módosítások során tekintettel kell lenni arra, hogy lehetőség szerint a tömbök körüljárhatósága ne romoljon illetve a gyalogos prioritás utcák, terek, növelése megtörténjen. A területen a díszburkolatú utcákhoz hasonlóan javasoljuk több utca keresztmetszeti elrendezésének belvárosias kialakítású berendezését. Ilyen a Viola utca egész szakasza, a Thaly Kálmán utca (Gát utca - Üllői út között), a Lenhossék utca (Gát utca Tűzoltó utca között), a Márton utca (Gát utca Tűzoltó utca között), a Sobieski utca (Gát utca Tűzoltó utca között), a Tűzoltó utca (Thaly Kálmán Sobieski utca között), a Vendel utca egész szakasza, a Balázs Béla utca (Bokréta utca Sobieski utca között) és a Gát utca (Márton utca Haller utca között). Az átalakítás során törekedni kell a gyalogos felületek növelésére, de óvatosan kell kezelni a parkoló felületek racionalizálását, mivel a kapacitáshiányos területen az alternatív parkolási lehetőség jelenleg korlátozottak. A távlati közúti hálózatot a KJ-1 ábra, a tervezett forgalmi rendet a KJ-4 ábra mutatja be. 122
2.2. Közforgalmú közlekedés A térség forgalmi viszonyait is meghatározó távlati közösségi közlekedési fejlesztések: a Csepeli HÉV (H7) várható üzemmód-váltása közúti gyorsvasúti, vagy közúti vasúti üzemmódra, a Rákóczi hídtól a Ráckevei (H6) HÉV-vel való összekapcsolása, a 2-es villamos áthelyezése a Boráros tértől kifelé a mai csepeli HÉV nyomvonalára, a Ráckevei (H6) HÉV ütemezett meghosszabbítása, lesüllyesztése és összekötése a mai Szentendrei (H5) HÉV-vel. A tervezési terület szűkebb környezetében a tömegközlekedési kiszolgálása már ma is igen jónak mondható, fejlesztés nem szükséges. 2.2.1. Gyorsvasúti hálózat A vizsgált területen tágabb környezetében vezetett, előkészítés alatt álló 5-ös metró (észak-déli regionális gyorsvasút), amely megállói a Boráros téren és a Haller utcánál érintik a térséget. Ezt követően a Középső Ferencvárost és környezetét, 5 megállóval 2 metró vonal fogja kiszolgálni, mely Budapest területén az egyik legjobb ellátottságot fogja biztosítani. 2.2.2. Villamos hálózat A 47-es, 49-es illetve a 2-es jelzésű viszonylatok meghosszabbítása vizsgálat alatt van, melynek megvalósítása távlatban várható, megvalósításuk esetén a belső városrésznek javulnak a közvetlen kötöttpályás kapcsolatai a külső kerületekkel. 2.2.3. Autóbusz közlekedés A középső városrészt a 281-es autóbusz viszonylat érinti az autóbuszok közül. A forgalomtechnikai átalakítások során szem előtt kell tartani a jól működő viszonylat megtartását. A korrekciókkal némi útvonal hosszabbodás járhat, de a gyűjtő buszjárat funkciójához ez megengedhető. A vizsgált terület a távlati közösségi közlekedési hálózatát a KJ-2 ábra szemlélteti. 2.3. Környezetbarát egyéni közlekedési formák 2.3.1. Gyalogos közlekedés A területen belüli fejlesztés csak a gyalogosok közlekedési terének növelésével és további köztéri elemek elhelyezésével érhető el. Ennek keresztmetszeti helyigénye a kialakult beépítési vonalak miatt csak a parkolóhelyek rovására adható meg. Radikális csökkentésük csak akkor javasolt, ha a megszűnő parkolóhelyek pótolhatók. A Középső Ferencváros jelentős gyalogos tengelye a Tompa utca belváros irányú továbbvezetésének lehetőségei korlátozottak, a továbbvezetés lehetséges pontja északi irányban a Bakáts tér érintésével a Ráday utca. 2.3.2. Kerékpáros közlekedés Középtávú fejlesztésben az összefüggő Duna-menti kerékpárút az EURO-Velo kerékpáros hálózat része lesz, melyhez a Középső Ferencváros közvetlenül bekapcsolódhat. (Az EuroVelo, teljes nevén az Európai Kerékpárút Hálózat az Európai kerékpárszövetség terve 12 hosszútávú, egész Európát átszelő kerékpárút kialakítására. Ezen utak teljes hossza több mint 60 000 km, melyből több mint 20 000 km már elkészült. Az EuroVelo utak hasonló elképzeléseket tükröznek, mint az Egyesült Államokban a Greenway projektek, például az East Coast Greenway. Az EuroVelo utakat az egész kontinenst átszelő kerékpártúrákra tervezik, a már meglévő kerékpárutak összekötésével. Magyarországon két EuroVelo útvonal fog áthaladni, az Atlanti-ócentól a Fekete-tengerig futó EV6, illetve az EV11.) 123
Kerületrészen belüli kiszolgáló utcákon a közterületi parkolás miatti szűk keresztmetszet jelenleg nem teszi lehetővé kerékpárutak építését, de az alacsony forgalomnagysága miatt ez nem is szükséges. A kerékpáros közlekedés feltételeinek javítását szolgálná, ha az egyirányú utcákban megengedhető lenne a kerékpárosok közlekedése a gépjárműforgalommal szemben. Ez a területen forgalomtechnikai korrekciókkal, kisebb beavatkozásokkal megvalósítható. A jelenlegi és távlati kerékpáros hálózatot a KJ-3 ábra mutatja be. 2.4 Járműelhelyezés, várakozás 2.4.1. Telken belüli járműelhelyezés A rehabilitációnak köszönhetően az új beépítéseknél már megoldott a telken belüli parkolás lehetősége. A területen több közcélú parkolási létesítmény is van, tehát kapacitás szempontjából kedvező a jelenlegi helyzet, a folytatódó beruházások során a kapacitás tovább bővül, fejleszthető területeken, telkeken belül biztosítandó a járművek elhelyezése. A gépjárműtárolóval nem rendelkező meglévő, megtartandó épületállományon belül a gépjárművek elhelyezése csak a valamikori szenespincék, tároló pincék átalakításával oldható meg. 2.4.2. Közterületi parkolás A kerület vizsgált részén a felszíni területek humanizálása során további felszíni parkolóhelyek csökkenése várható. A lakó- és intézményi területen a probléma megoldása több ütemben is elképzelhető. A legegyszerűbb lehetőség a parkolási díjak differenciálása a mélygarázsok és a közterületi parkolóhelyek között, ez utóbbiak javára. Ezt követően kifejezetten rövid idejű parkolás számára kialakítandó helyek jelölhetők ki. Amelyet a teljes tervezési területre kiterjedően egységes rendszer szerint kell megtervezni (esetleg az egész kerület egészére kiterjedően). 2.4.3. Forgalomcsillapítás A tervezési terület folyamatos rehabilitációja az élettér minőségi színvonaljavulását eredményezi. Ezt a közlekedés feltételeinek, elsősorban a közlekedésbiztonság javulásának is követnie kell. Mivel a területen az átmenő forgalom elenyésző, átfogó forgalmi rend módosítás nem javasolt. Fontos azonban, a terület jellegének megfelelően a lakófunkciókat erősítő közlekedési helyzet megteremtése. Ennek legjobb eszköze a területi forgalomcsillapítás. A forgalomcsillapított övezetekben a forgalomtechnikai tábla rendszer mellett javasoljuk az épített elemek alkalmazását is, illetve a lakóutcák humanizálását, melyek eredményekén további forgalomcsökkentő hatás várható. 2.5. Közlekedés, parkolás rendeleti előírások (1) A Szabályozási Területen lévő utcák szabályozási szélességét a szabályozási terv tartalmazza. (2) Új épület létesítése a jelen rendeletben előírt személygépkocsi férőhelyeket az építéssel egyidőben a műszaki adottságok keretein belül - telken belül kell kialakítani. (3) Meglévő épület bővítése, vagy funkcióváltása esetén a meglévőhöz képest annyi többletgépjármű elhelyezését kell biztosítani, mely a korábbi funkcióhoz tartozó előírásokhoz képesti növekmény. Amennyiben a szükséges parkolóférőhelyek kialakítása telken belül műszakilag nem vagy csak az előírt mértékhez képest korlátozottan lehetséges a parkolást a vonatkozó helyi önkormányzati rendelet előírásai szerint kell megoldani. 124
(4) Új épület létesítése, illetve épületbővítés esetén telken belül új felszíni parkoló nem alakítható ki, kivétel ez alól az épület rendeltetésszerű használatához megállásra, várakozásra kijelölt illetve egyéb szakhatóságok által kötelezően előírt terület. (5) A rendeltetésszerű használat biztosításához szükséges parkolóhelyeket az alábbi módon kell biztosítani: Egy személygépkocsi számítandó: 1. lakások után az alábbiak szerint a) nettó 120 m 2 -t meghaladó lakás alapterület esetén, és minden lakás után további egy gépjárműtároló b) nettó 60-120 m 2 lakás alapterület esetén c) nettó 40-60 m 2 lakás alapterület esetén a lakásszám háromnegyede után d) nettó 40 m 2 -nél kisebb lakás alapterület esetén a lakásszám fele után 2. szálláshely szolgáltató egység vendégszobaszámának egynegyede után 3. vendéglátó egység épületen belüli fogyasztóterének minden megkezdett nettó 25 m 2 alapterülete után 4. alsó- és középfokú nevelési-oktatási egység (bölcsőde, óvoda, alsó- és középfokú iskola) minden foglalkoztatottjának létszáma vagy a tantermek összes nettó alapterületének minden megkezdett nettó 100 m 2 -e után, azt az esetet figyelembe véve, mely a magasabb számot eredményezi 5. felsőfokú oktatási egység oktatási és kutatási helyiségeinek minden megkezdett nettó 50 m 2 alapterülete után, 6. egyéb közösségi szórakoztató, kulturális egység minden megkezdett 10 férőhelye után, 7. egyéb művelődési egységek huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségeinek minden megkezdett nettó 100 m 2 alapterülete után, 8. sportolás célját szolgáló egységek minden 20 férőhelye után 9. igazgatási, ellátó, szolgáltató és a nem fekvőbeteg-ellátó egészségügyi egységek huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségeinek minden megkezdett nettó 25 m 2 alapterülete után, 10. raktárhelyiségek minden megkezdett bruttó 500 m 2 alapterülete után, 11. irodafunkció esetén az épület területének minden megkezdett bruttó 50 m 2 alapterülete után 12. egyéb rendeltetési egységek huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségeinek minden megkezdett bruttó 50 m 2 alapterülete után, 13. idősek otthona esetében a szobaszám egynegyede után 14. kollégium esetében a szobaszám egynegyede után. (6) Meglévő épület alagsori és pinceszintje teremgarázzsá alakítható az övezeti előírásokkal összhangban, ha a műszaki feltételek azt lehetővé teszik. (7) A Ferencvárosi Önkormányzat saját - közcélú - beruházásaként megvalósuló épületek, létesítmények esetében a gépjárművek elhelyezését nem kell a telken belül biztosítani. 125