Popp József Az állati eredetű termékek piaci kilátásai Aktuális agrárpolitikai kérdések és állattenyésztésünk helyzete és kilátásai Budapest 21. 11. 23. A magyar élelmiszergazdaság külkereskedelme (23-29) millió EUR 6 5 5 5 4 5 4 3 5 3 2 5 2 1 5 1 5 Egyenleg: 1,92 milliárd Egyenleg: 1,7 milliárd Egyenleg: 1,36 milliárd 23 24 25 26 27 28 29 Export Import Egyenleg Forrás: KSH
337 44 645 - Élelmiszergazdaságunk külkereskedelmi egyenlege millió EUR 2 18 16 14 12 1 8 6 4 2 663 432 464 21-3 (%) 27-9 (%) Másodlagos feldolgozás terméke 29-1 Elsődleges feldolgozás terméke 3 24 Mezőgazdasági termék 41 77 Összesen 1 1 563 392 413 459 43 378 388 237 85 335 447 433 474 415 424 429 348 311 56 396 51 634 622 541 543 514 519 365 662 471 1271-68 25 388 152 12 392 1273-2 1996 1997 1998 1999 2 21 22 23(régi) 23(új) 24 25 26 27 28 29* Mezőgazdasági termék Elsődleges feldolgozás terméke Másodlagos feldolgozás terméke Forrás: AKI Importszerkezet 21-3 (%) 27-9 (%) Másodlagos feldolgozás termékei 38 48 Elsődleges feldolgozás termékei 38 32 Mezőgazdasági termékek 24 2 Összesen 1 1
A legnagyobb húsimportőr országok eltérő trendet mutatnak A nemzetközi húskereskedelem bizonytalansága befolyásolja a globális húsipart! 1 tonna 45 4 35 3 25 2 15 1 5 USA: húsimport alakulása ( 2-215) 2 25 21 215 Juhhús? Gazdasági növekedés $ árfolyam függvénye! Marhahús Sertéshús Baromfihús 1 tonna 35 3 25 2 15 1 5 Oroszország: húsimport alakulása (2-215) 2 25 21 215 Cél: 85% önellátottság húsból 22-ra Juhhús Marhahús Sertéshús Baromfihús Közép-Kelet és Észak-Afrika: húsimport alakulása ( 2-215) 35 Jövedelem (olajár) függvénye! 1 tonna 3 25 2 15 1 5 2 25 21f 215 Juhhús Marhahús Sertéshús Baromfihús 1 tonna 16 14 12 1 8 6 4 2 Kína: húsimport alakulása (2-215) 2 25 21 215 Cél: minimális import! Juhhús Marhahús Sertéshús Baromfihús Forrás: Gira, 29 Kína: a húsimport a termeléshez viszonyítva elhanyagolható, de mennyiségét tekintve nem 1 tonna Kína húsimportjának alakulása 1 2 1 1 1 9 8 7 6 5 4 3 2 1 Baromfihús Sertéshús Marhahús Juhhús 23 24 25 26 27 28 29 Megjegyzés: az adatok nem tartalmazzák a különböző húsfélékből készült termékeket Forrás: Gira, 29
Brazília húsexportja versenyképes 1 t 4 5 8,5 millió t húsexport 215-re! 4 A gyors exportnövekedés megtörtént, most a felértékelődő nemzeti valuta hatása érezhető 3 5 A piacra jutás adott, Brazília nagy kapacitása a hústermelés további növekedését teszi lehetővé 3 2 5 2 1 5 1 5 A brazil húsexport alakulása 1995 2 25 21(b) 215(b) Marha Baromfi Sertés Forrás: Gira, 29 Bizonytalan gazdasági környezet: fő stratégiai kérdések A globális húskereslet növekedésének üteme, helye és ideje? Hol, mikor és mennyivel bővül a húskereskedelem; hol érdemes beruházni? A piacszabályozási kérdések befolyásolják a beruházók bizalmának alakulását Megengedi-e a politika a globális lehetőségek kiaknázását globális szereplőknek vagy továbbra is a hazai marad a vonzó? Milyen húsellátási láncot akarnak a fogyasztók? Hogyan reagálnak a beruházók a környezetvédelmi kihívásokra? Kockázat Hogyan minimalizálható/kezelhető a húsellátási lánc kockázata? A vertikális integráció vagy csak a tőke lekötése számít? Profitosztoszkodási kérdések az ellátási lánc szereplői között A befektetőknek engedélyezi-e a kereskedelem az elfogadható megtérülési rátát? Milyen az optimális tulajdonszerkezet megoszlása? Túlméretezett kapacitások és a húsipar fregmentációja Mit lehet tenni a húsipar versenyképességének javítása érdekében az EU-ban? Mit és mennyit fog Kína importálni? A brazil agribusiness válasza a versenyképesség és kapacitás kérdéseire Milyen jövő vár a kisüzemekre, családi gazdaságokra az EU-ban?
A húsipar koncentrációja (felvásárlások és összeolvadások) Vezető globális húsipari vállalatok (29) Elsődleges feldolgozás mennyisége (1 tonna) Következő 1 Shineway Group National Beef Packers Marfrig incl. Seara Danish Crown Vion Smithfield Foods Brasil Foods Cargill Meat Solutions JBS/Bertin/Pilgrims Tyson Foods (Kína) (Kína) (USA) (Brazília) (Dánia) (Hollandia) (USA) (Brazília) (Bertin:: Brazília) Marhahús Sertéshús (USA) Baromfihús (Bertin:BR) 2 4 6 8 1 12 Forrás: Gira, 29 Részesedés a vágásból, % Marhahús Sertéshús Baromfihús Összes Top 1 26 11 17 17 Második top 1 2 4 4 3 EU: húsipari koncentráció még hosszú utat kell bejárni Others Others Dawn AIBP Grampian Foyle Woodhead Bros. Others Kerméné Terrena Norteños- Gypisa SAT Fribin El Encinar de Humienta Merca- Carne Viñals Soler SVA Others Müller Fleisch ABCS Socopa Forrás: Gira, 29 Others Färber VION Westfleisch Gausepohl Inalca Unipeg Colomberotto F.lli Schellino Bugin Net production (' t cwe) Vezető húsipari vállalat piaci részesedése az 5 legnagyobb hústermelő országban (1 t) 18 Other Egyéb producers termelők 25/26 16 N 5 Top producer 5 N 4 producer 14 Top 4 N 3 Top producer 3 12 N 2 Top producer 2 Leader Top 1 1 8 6 4 2 Fregmentált, nemzetorientált húsipar, igazi multinacionális szereplők nélkül a JBS kivételével az Inalca-ban A VION Németországban katalizátor szerepet játszik a koncentrációs folyamatban az Egyesült Királyságban a GCFG követi a példát Franciaországban a marha- és borjúhússzektorra koncentrál az ABCS Hosszú út előtt áll Spanyolország és Olaszország Csökkenő marhaállomány, csökkenő kereslet EU-ban hústermelés csökken France Germany Italy United Source: Gira estimates Kingdom Spain
A baromfihús világpiaci kilátásai Globális termelés: 94-ről 115 millió tonnára bővül 219-ig (USA, Kína, Brazília és EU részesedése 65%) Globális kereskedelem 1,3-ról 12,2 millió tonnára nő 219-ig (Brazília és USA részesedése exportból 65%) Termelés (219) Export (219) Import (219) USA 3,1 m t (3,3 m t) Mexikó,6 m t (,7 m t) Forrás: OECD FAO (21); USDA (21) USA 18,5 m t (21,3 m t) Brazília 13 m t (15 m t) Brazília 3,7 m t (4,7 m t) EU-27,9 m t (,9 m t) EU-27 11,7 m t (12,1 m t) Oroszor.,8 m t (,1 m t) Kína 16 m t EU-27 (2 m t),9 m t (,9 m t) Kína,6 m t (1,2 m t) Szaúd-A.,7 m t (1, m t) Dél-Afrika,3 m t (,6 m t) Kína,4 m t (,6 m t) Oroszor. 2,5 m t (4,5 m t) Önellátottság 22-ra a cél! - kedvezményes vámkvóta csökkentése - klóros vízzel kezelt import tiltása Japán,4 m t (,3 m t) EU-ba fő exportőr Brazília és Thaiföld (hőkezelt termék) USA 1 éve nem exportálhat EU-ba baromfihúst klóros kezelés miatt USA 21-től nem exportálhat Kínába baromfihúst klóros kezelés miatt
A pecsenyecsirke-előállítás költségének nemzetközi összehasonlítása (27) Magyarország: a társas és egyéni gazdaságok átlagos termelési költsége (a jobb gazdaságok költsége alacsonyabb volt) a takarmányköltség relatíve magas volt (a tengerparti termelők olcsóbb gabonahelyettesítőket is etettek) 9 8 7 6 5 cent/kg 4 3 2 1-1 Hollandia Németország Franciaország Egyesült Királyság Lengyelország USA Thaiföld Brazília Magyarország Alapanyag Takarmány Energia Egyéb Munkabér Épület Általános Trágyakezelés Az International Poultry Council szerint azok az országok lesznek versenyképes baromfihús-exportőrök, ahol alacsony a takarmányra kivetett vám és a munkabér, valamint kedvező a gazdasági környezet (Románia, Szerbia, Magyarország, Dél-Afrika, Brazília, Ukrajna, Argentína, Kína, USA, Mexikó, Thaiföld, Indonézia, Fülöp-szigetek, India, Egyiptom és Chile)!!! Forrás: 21 Annual Report avec, 21 és AKI A pecsenyecsirke előállításának, feldolgozásának költsége nemzetközi összehasonlításban (21) 2, 1,8 1,6 Elsősorban a pecsenyecsirke-előállításban van költségelőnye Kelet-Európának (feldolgozásban kevésbé) EU: 21 június 3 óta leadott élőcsirke tömeg legfeljebb 42 kg/m2 (UK terv: 39 kg/m2) 1,4 1,2 /kg 1,,8,6,4,2, Dél-Európa Nyugat-Európa Kelet-Európa Dél-Amerika Oroszország 211-től tervezi megtiltani a fagyasztott csirke importját arra hivatkozva, hogy csak hűtött baromfihús használható fel baromfitermékek előállításához (Oroszország európai és ázsiai része közötti szállítás is gyakran meghaladja a hűtött csirkére előírt 2 napos szavatossági időt): ez gyakorlatilag az USA és Brazília exportjának végét jelentené Forrás: McDonalds, 21
EU: a magyar baromfihús külkereskedelmének alakulása Baromfihús: 131 ezer tonna export és 45 ezer tonna import; ebből csirkehús: 37 ezer tonna export és 22 ezer tonna import pulykahús: 37 ezer tonna export és 8 ezer tonna import Az exportpiacok megtartása mellett a belföldi értékesítésben az import aránya 12-ről 2%-ra nőtt 125 ezer tonna 1 75 5 25 23 24 25 26 27 28 29 baromfihús export baromfihús import csirkehús export csirkehús import Forrás: KSH Versenyhátrányok a magyar baromfivertikumban Genetika tíz évvel a hazai átlagos tartástechnológia előtt halad Állategészségügyi problémák, hazai állomány magas szalmonella-fertőzöttsége (a problémával indokolt szembenézni) Hitelfelvétel nehézsége: idegen tőke kamata még mindig nagyon magas Fekete- és szürkegazdaság hátráltatja a koncentrációt Illegális húskereskedelem árversenye nehezíti a legális feldolgozók helyzetét Vagyonvédelem növekvő költséget jelent Hatósági díjak magasak (állatorvos, húsvizsgálat, stb.) Elaprózódott feldolgozóipari struktúra, de néhány külföldi tulajdonos kivételével magyar kézben maradt, ugyanakkor az elavult technológia és alacsony kapacitás-kihasználtság problémát jelent
A sertéshús világpiaci kilátásai Globális termelés: 18-ről 126 millió tonnára bővül 219-ig (Kína, EU és USA részesedése 7%) Globális kereskedelem 5,8-ról 6,3 millió tonnára nő 219-ig (USA, EU és Kanada részesedése 75%) Kanada 1,2 m t (1,2 m t) USA,4 m t (,5 m t USA 2, m t (2,5 m t) Kanada 2,2 m t (2,2 m t) USA 1,1m t (11, m t) EU-27 1,3 m t (1,3 m t) EU-27 22,4 m t (23,6 m t) Oroszor. 2,2 m t (2,8 m t) Kína 5 m t (62 m t) Oroszor.,4 m t (,1 m t) Japán 1,1 m t (1,1 m t) Mexikó,5 m t (,4 m t) Korea,5 m t (,6 m t) Termelés (219) Export (219) Import (219) Forrás: OECD FAO (21; USDA (21) Brazília 3,1 m t (3,6 m t) Brazília,6 m t (1,1 m t) Brazília és az USA versenyképességének javulása szembetűnő USA versenyképességi előnyök miatt 6 millió malacot hoz be Kanadából EU nemzetközi versenyképessége csökken
EU: eltérő állatjóléti, környezetvédelmi és termelési szabályozás Hollandia hagyományos előnye az olcsóbb takarmány (6-9 ct/kg vágott súly) Németországhoz, Dániához és Franciaországhoz viszonyítva csökken: ventillátoros levegőcsere: szagelszívás és ammónia összegyűjtése (3,3 /hízó); trágyakezelés (7 /hízó); termelés bővítésénél termelési jog díja: 5 /koca és 17 /hízó; 213-ra,8 m2/hízó alapterület (EU:,65 m2, Németország:,75 m2), Albert Heijn szupermarket állatjóléti jelölés (=/>1 m2/hízó) Dániában 21 4.1.-ig az engedélyezett sertéslétszám a saját földterület nagyságához kötötték: magas földárhoz vezetett (4 /ha); új szabályozás a földár drasztikus eséséhez vezetett; nitrát direktíva: 14 kg/ha, ventillátoros levegőcsere Franciaországban a sertéshús termelői ára alacsonyabb a német árnál (5ct/kg vágott súly): ALDI és LIDL német sertéshúst árusít Franciaországban; német feldolgozók munkabér költsége alacsonyabb Németországban az istállóépítési szabályozás szigorítása és a növekvő földbérleti díj csökkenti a sertéstartás versenyképességét: a takarmány felének saját termelésből kell származni Magyarország: az élősertés és a sertéshús exportjának és importjának alakulása (22-21) 12 tonna 1 8 6 4 2 Sertéshús export Sertéshús import Élősertés import: vágásra kerülő sertés 25%-a import Élősertés export 2 23 24 25 26 27 28 29 sertéshús export sertéshús import élősertés export élősertés import Sertéshús 29-ben: export 235 m ; import: 173 m (volumen szaldója: 7 ezer tonna) + élősertés = nettó import Forrás: KSH
Versenyhátrányok a magyar sertéshús vertikumban Szervezetlen termékpálya (kocasüldőt gyakran a hizlalók állítják elő) Heterogén genetikai alapok, kevés tenyésztő, kis állomány, kis szelekciós bázis Környezetvédelmi előírások teljesítése különösen recesszióban versenyhátrányt okoz Fogyasztói szokások országonként, régiónként eltérnek (több országban működő multinacionális cégek előnye) Hagyományos termékek piaci részesedése, készítmények fogyasztása csökken Kereskedelmi márkás termékek piaci részarányának további növekedése várható (feldolgozók haszna csökken) Vágás, darabolás és készítménygyártás Magyarországon nem vagy ritkán válik szét Gyenge logisztikai háttér Elavult technológia, alacsony kapacitás-kihasználtság Hatékonysági mutató: évi teljesítmény helyett életciklus teljesítmény: élve született malac: 8; választott malac (12% elhullás): 7; vágósertés (5% elhullás): 67; élősúly/kg (19 kg átlagsúly): 7,33 tonna a koca életteljesítménye alatt előállított húsmennyiség (Tonnes of meat per sow lifetime: (TMS; Előállított húsmennyiség/tonna takarmámy (Meat produced per tonne of feed: MTF): 325 kg
A marhahús világpiaci kilátásai Globális termelés: 66-ről 75 millió tonnára bővül 219-ig (USA, Brazília, EU és Kína részesedése 55%) Globális kereskedelem 7,6-ról 8,6 millió tonnára nő 219-ig (Brazília, Ausztrália, az USA és India részesedése 65%) Költséghatékonyság miatt a legelőről magasabb súllyal kerül hizlaldába a húsmarha (USA, Brazília) Termelés (219) Export (219) Import (219) Kanada,5 m t (,5 m t) USA,8 m t (1,3 m t) Mexikó,3 m t (,3 m t) Kanada 1,5 m t (1,6 m t) Forrás: OECD FAO (21; USDA (21) USA 11,5 m t (12, m t) USA 1,3 m t (1,5 m t) Brazília 9,3 m t (11, m t) Brazília 2, m t (2,7 m t) EU-27,4 m t (,6 m t) Arg. 3,1 m t (3,2 m t) Arg.,6 m t (,5 m t) EU-27 7,8 m t (7,6 m t) EU-Brazília között új megállapodás: állatok jelölése, nyomon követhetősége Oroszor.,6 m t (,3 m t) Kína 5,9 m t (6,7 m t) gyenge genetika kevés gyepterület Ausztr. 1,5 m t (1,4 m t) Új-Z.,5 m t (,5 m t) Oroszor. 1,8 m t (2,5 m t) Japán,7 m t (,7 m t) Száj- és körömfájás! Korea,3 m t (,3 m t) Ausztr. 2,4 m t (2,6 m t) Új-Z.,6 m t (,6 m t) A marhahús nemzetközi kereskedelmének alakulása (28) 28: globális kereskedelem 6-7 millió tonna 55 24 121 16 13 64 21 858 Kereskedelem: 1 t 5-1 1-15 15-2 2-3 3-4 4-5 > 5 Forrás: Gira, 29 468 4 Nettó importőr 177 17 23 81 56 28 244 53 Nettó exportőr 7 Piros nyíl: csökkenő kereskedelem (n+1) Fekete nyíl: nincs jelentős változás Kék nyíl: növekvő kereskedelem (n+1): Dél-Amerika és Európa között; Óceánia és Észak-Amerika között 343 9 46 281 37 67 91 57 118 126 75 28 27 35 48 131
A magyar élőmarha és marhahús külkereskedelmének alakulása (23-29) 4 Az élőmarha-export célországai: Görögország, Ausztria, Horvátország, Olaszország Hollandia, Oroszország 3 ezer tonna 2 1 23 24 25 26 27 28 29 Élő marha export Marhahús export Élő marha import Marhahús import Forrás: KSH EU: marhahús piaci helyzete A marhahús iránti kereslet rövidtávon csökken a világgazdasági válság hatására Húsfogyasztás csökken (termelés + import csökken) A kereslet a darált hús javára változott (a bélszín és karaj kárára) Csökkenő éttermi étkezés (otthoni étkezés aránya nő) A marhahús-előállítás valószínűleg tovább csökken Tejpiaci válság: tehénállomány csökken Versenyképesség csökken: a marhahús-előállításban hiányzik a hosszú távú bizalom szintű EU/USA megállapodás a hormonkezelt marhahús vitájában EU vámcsökkentése az USA-ból származó növekvő hormonmentes marhahús importra De továbbra is érzékeny téma Észak-Amerika termelési rendszere: állatjólét hízlalásnál Egyre több vita várható a környezetvédelemről és az élelmiszer-termelés fenntarthatóságáról
Magyarország: versenyhátrányok a marhahús-előállításban A hazai minőségi marhahús értékesítési ára nagymértékben az exportpiacok függvénye, ezért az ágazati szereplők kiszolgáltatottsága viszonylag nagy A hazai marhahústermelés több mint 5%-át a tejhasznosításból származó selejt tehenek adják, a jövőben célszerű a magyar tarka és húsmarha fajták létszámának növelése A Minőségi Marhahús Program választási lehetőséget adhat a magyar fogyasztóknak, amihez elengedhetetlen a kiegyensúlyozott minőségű végtermék folyamatos előállítása A marhahús felhasználási lehetőségeinek (magasabb szintű feldolgozott termékek, pácolt termékek stb.) bővítésére és a kereskedelem aktív tájékoztató és promóciós tevékenységére van szükség Amennyiben az előző pontokban leírtak nem történnek meg, akkor a vágómarhatartás jelentősége a jövőben Magyarországon csökkenni fog, húshasznú vágómarhák továbbra is a külpiacokon kerülnek értékesítésre A húsmarhatartás feltétele a saját gyepterület (legeltetés és kaszálás) és a lelkiismeretes állomány-menedzsment
Tejtermelés önellátottság a legtöbb országban 1% alatt Termelés/többlet/deficit és önellátottság alakulása tejtermékeknél KÍNA 37 m t (57 m t) Nettó exp.: zs.. tejpor Nettó imp.: vaj, sajt és s. tejpor De alacsony a fogyasztás USA 85 m t (95 m t) EU-27 146 m t (151 m t) Önellátottsági szint (%) xx = termelés mennyisége: millió t 29-ban és (219-ban) ARG/BRA 4 m t (5 m t) Többlet Deficit Dr. G. Dorfner, AG 4a, März 27 [29] INDIA 111 m t (134 m t) bivalytej 6% Nettó exp.: vaj és s. tejpor Világ ~ 71 m t (847 m t) Új-Z/AUSZ 26 m t (3 m t) Globális termelés: 71-ról 847 millió tonnára bővül 219-ig (EU, India, USA és Kína részesedése 6%) Globális kereskedelem: termelés 5-6%-a tejegyenértékben kifejezve (Új-Zéland, EU, Ausztrália és az USA részesedése 7%) Forrás: OECD FAO (21; USDA (21) EU tejpiac: árvolatilitás és árstabilitás EU tejkvóta kihasználása 28/29 és 29/21-ben csupán 95% körül alakult A tejpiaci válság oka a tejtermék iránti kereslet visszaesése, nem a többlettermelés EU-ban a nyerstej 6%-át termelői tulajdonú szövetkezet dolgozza fel Javaslatok: termelői csoport erősítése; transzparens szerződés és transzparens ár Makrogazdasági szinten: áringadozás csökkentése az összes piaci szereplő számára Vámvédelem + termelési kvóta/kínálatszabályozás+intézményi árak Mikrogazdasági szint: áringadozás hatásának, veszteség csökkentése vállalat szinten Előszállítási ügylet+határidős és opciós ügylet Németország sovány tejporra és vajra 21 május 31-én bevezette a határidős ügyletet (Frankfurt) A határidős ügylet nem stabilizálja az árakat, de korlátozza az egyéni árkockázatot! Vajon az USA példája alapján kiépíthető ez az infrastruktúra az EU-ban Kinek a felelőssége mellett és kinek a bevonásával (feldolgozók és/vagy termelők) Európai Bizottság? De az információ legyen transzparens, független és megbízható! Forrás: Európai Bizottság 3
Példa: A FrieslandCampina esetében a tejvalorizáció részleg (Milk Valorization and Allocation: MVA) FrieslandCampina többet hoz ki a tejből A FrieslandCampina erőssége a tudás és tapasztalat A FrieslandCampina célja a legnagyobb tejvalorizáció MVA felelőssége Az MVA (tej valorizáció & allokáció) felel >1 mrd kg nyerstej kibocsátás allokációjáért > 5 millió euró érékű tejpor és tej beszerzéséért (termelés, vagy vétel vagy eladás) információ gyűjtésére, feldolgozására és előrejelzésére alapozott lineáris modellezéssel Tisztességes, Transzparens, Objektív Az MVA felel a tisztességes, transzparens és objektív döntésekért és különböző szcenárió fejlesztéséért Modellezés, Előrejelzés, Kommunikáció A tejpiaci információk elemzéséért felelős részleg kiemelt szerepet játszik az előrejelzések kidolgozásában, az előrejelzésben (kínálat, kereslet, a tejpiac változása, stb) Forrás: FrieslandCampina, 29 EU: tejtermelés alakulása A kereslet és kínálat egyensúlya megbomlott: a tejkvóta fokozatos leépítése középtávon a termelői árak csökkenését és a termelés szerény mértékű növekedését eredményezi A tejtermékek iránti kereslet csökkenése alacsony termelői árakhoz és a tejtermelés további visszaeséséhez vezet Megoldási lehetőség? A tejpiac volatilitása: a kereslet növekedésével megszűnik a tartósan alacsony ár Kvótaemelés korlátozása: rövidtávon nincs hatása, középtávon a kereslet növekedése nagyobb támogatást jelent a tejtermelő gazdáknak mint az árcsökkenés kompenzálása A határidős ügyletek nem stabilizálják a tejpiacot, de csökkenti a gazdák árkockázatát: az EU-ban hiányzik a tejtermékek határidős ügyletének a struktúrája Árvolatilitás és FrieslandCampina: tejvalorizáció több tejtermék és régió vonatkozásában (termelni vagy vásárolni) 32
Magyarország: nettó külkereskedelmi pozíció (tartalmazza a feldolgozott termékeket is, nyersanyag-egyenértékre átszámítva) millió t 3 2 1-1 -2-3 -4 59 146 25 42 173 132 2-14,6-33 41-54 -95 156 151 22 23 24 25 26 27 28 29-262 -16-36 -29 224-324 -1 folyadék tej tejtermékek összesen 163-332 -169 Magyarország: versenyhátrányok a tejvertikumban Elavult feldolgozóipari technológia, alacsony kapacitás-kihasználtság Kisebb feldolgozók egyre gyengébb pozícióba kerülnek Nincs törekvés a feldolgozók között a racionális munkamegosztásra Termelői összefogás hiánya az inputköltségek csökkentésére Az átlagos fehérje- és zsírtartalom viszonylag alacsony Földrajzi hátrány Intenzív gyepgazdálkodás és alacsony költségű legeltetés hiánya, drágább intenzív tartás Drágább fehérjeforrások Drágább export harmadik országokba Kevés csapadék, intenzív tartás Regionális feldolgozó mozgásteret adna keresekelemmel szemben